Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-14 / 191. szám
1986. augusztus 14. © PETŐFI NÉPE *?> % A KLUBVONÁSOKAT ERŐSÍTENI! Önerőből a külterületi nyugdíjasokért 1982 március: A kecskeméti Szeleifaluban, tanácstagi beszámolón szóba kerül, hogy nincs olyan társalgó-szórakozóhely, ahol a városrész és a környék idős lakói találkozhatnának. Az ott élő ezernyolcszáz nyugdíjas között vannak egykori mezőgazdasági cselédek; sokan évtizedeken át a 2-es számú konzervgyári telepen, a Fémmunkásban, a mai Zománc- és Kádgyárban, a Helvéciái Állami Gazdaságban és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben dolgoztak. Nyugdíjasként is szeretnének valahol beszélgetni, olvasni, tévét nézni, vagy elidőzni egy csésze kávé, egy pohár ital mellett. 1982 december: A tanács művelődési osztálya válaszol; épületvásárlással nem tudja támogatni egy nyugdíjasklub megalakításait. Nincs rá félmillió forintja. 1984: Kurucz József és felesége a Kőszeg utca 17. szám alatt elhatározza, nyolcvanezer forint kölcsönt kér az OTP-től, hogy abból — fedezve a radiátorvásárlás, a fűtésszerelés és a tapétázás költségét — saját portájukon klubot építsenek nemcsak a szelei-, hanem a rendőrfalui és a kiskecskeméti nyugdíjasoknak is. A városi és a megyei tanács 35—35 ezer forinttal járul hozzá a berendezések vásárlásához. 1985. április 19.: A házigazdá- ék önerejéből, a két tanács anyagi támogatásával, s a környékbeli kőművesek, lakatosok, asztalosok, víz- és villanyszerelők segítségével, végre tető alatt a — II. Rákóczi Ferenc elnevezésű — peremkerületi nyugdíjasklub. • Míg a rex- asztalnál Pet- róczki József és Molnár Ferenc pártolótag egymást váltja a játékban... • ... a társai, góbacn Kurucz József (jobbra) Hazag Zsig- monddal és Kása Imrével napi dolgokról beszélget. (Méhes! Éva felvételei) □ □ □ Húsz asztal, 40 székkel három helyiségben. Az egyikben tízliteres mosogatóbojler, 240 literes hűtőszekrény, büfépult, rexasz- tal, újságok, helyben olvasható vagy kölcsönözhető könyvek két falipolcon. A másikban, a nemdohányzók számára készült társalgóban szines tv, a házigazdá- éké. A falon három Rákóczi- kép, könyvekből kivágott felvételek a második világháború idejéből; egy táblán MTI-fotók, mellettük a legújabb kecskeméti moziműsor plakátjai. Aki akar, sakkozhat is; arra való a harmadik szoba. Kurucz Józseffel együtt a klub alapítótagjai — dr. Lovas Béla tanácstag, Kalcsu István tervező, Fehér Imre ács, Labancz János lakatos, Szabó László kőműves és mások — jórészt helyi erőforrásból teremtettek alkalmat e hiánypótló lakóterületi szolgáltatásra. S nem véletlenül éppen Kuruczóknál. Ismerik őket jól a Szeleifaluban. A házigazda, aki Ballószögben négy évig tanácstag volt, itt utcabizalmiként, tizenhárom lakó megbízásából gázvezeték-építői szervezőmunkát végzett. A klub révén napi kapcsolatban áll az idősekkel. Gyógyszert és kenyeret szokott vásárolni számukra. Közös névés születésnapokat is tartanak. Családias a hangulat. — Ennél rendesebb hely nincs a környékben! — mondja a hetvenötévé Kása Imre, aki hajdan gépkezelőként dolgozott a Fémmunkásban. — Egy héten háromszor: hét közben, szombaton és vasárnap bejövök ide az Al- sószéktóból beszélgetni és rexez- ni. A tévét már nem nézhetem, mert gyenge a szemem. Hazag Zsigmond nyolcvankét esztendős. Valamikor Kerekegyházán fényképész volt. Gyakori vendég. Ma, a Í6 órai nyitás után jó kedvvel, otthonosan tér be a klubba, annál is inkább, mivel a nyugdíjasoktól május 1-je óta már nem kérnek ötven forint havi belépődíjat. Ingyen jöhetnek. — Miből fizetik ezután az OTP-iköicsöntörlesztést, a víz-, a villany- és a takarítási kiadásokat? — kérdezem Kurucz Józseftől. — ötven forintért pártolótagoknak is lehetővé tesszük a klub látogatását —• feleli a házigazda —, de ezt csak részmegoldásnak tekintjük. A városi tanácshoz fordultunk, támogassa azt a kérésünket, hogy a környékbeli üzemek — ahol azelőtt az idősebbek dolgoztak — évente 10—10 ezer forinttal járuljanak hozzá a működési kiadások fedezéséhez. □ □ □ A lakóterületi kezdeményezéssel létrehozott klubot semmiképp sem lenne helyes elsorvasztani a csaknem kétezer nyugdíjas lakta peremkerületi városrészben. Inkább erősíteni kellene azokat a vonásait, amelyek a tartalmasabb, kulturáltabb időtöltést szolgálnák. Ehhez hozzátartozik, hogy szembeötlően ne a szeszesital-forgalmazásra épüljön az itteni vendéglátás, mint manapság, hanem árusítsanak friss, olcsó ennivalót — esetleg meleg ételt is — a kispénzű nyugdíjasoknak. így, és a klubvonások erősítésével az üzemek támogatására is talán nagyobb eséllyel számíthatnának! Kohl Antal Bölcsődei kísérlet A fogyatékos kisgyermekek rehabilitációjának általánossá tételében nyújt segítséget az a három évig tartó kísérlet, amelyet a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének kezdeményezésére ez évtől folytatnak Dunaújvárosban, Szolnokon és Szombathelyen. A kísérletbe egy fővárosi, XV. kerületi gyermekintézmény is bekapcsolódik szeptember lótól úgy, hogy néhány sérült kisgyermeket is felvesznek, s a bölcsődében — gyógypedagógus, gyógytornász és pszichológus irányításával — szakképzett gondozónők ügyelnek fejlődésükre. A kezdeményezés célja egyrészt, hogy az alacsony szüie- tésszám miatt jelenleg nem eléggé kihasznált bölcsődéket — amelyek fenntartása igen költséges — hasznosítsák, másrészt a sérült kisgyerekek részére rehabilitációs lehetőséget teremtsenek, hiszen nincsen olyan intézmény, ahol a 0—3 éves korú, úgynevezett középsúlyosán fogyatékos gyerekeket gondozzák. A gyógypedagógiai óvodába ugyanis csecsemőt nem vihetnek a szülők, ugyanakkor — a tapasztalatok szerint — ez az életkor a legalkalmasabb arra, hogy a szakemberek eredményesen avatkozhassanak be a fejlődési folyamatba. A kísérletben részt vevő bölcsődékben azokat a sérült gyerekeket, akiknek állapotát a közösség nem rontja, a normál csoportba veszik fel. Külön csoportban foglalkoznak a gondozónők azokkal a kicsinyekkel, akiknek az állapota súlyosabb, de a közösségi nevelésük még lehetséges. A fogyatékos kisgyerekekkel hat órán át foglalkoznak az intézményben. Újdonság az is, hogy a gyermekgondozási segélyen levő anya a hét minden napján, vagy hetente két-három alkalommal 4—5 órára beviheti sérült gyermekét valamelyik, a kísérletben részt vevő bölcsődébe, hogy felszabaduló idejét tanulásra, pihenésre fordíthassa. Hat fogyatékos kisgyermek részvételével a Módszertani Intézetben is indul égy csoport szeptemberben. Szelidi anziksz (Méhes! Éva felvételei) Nagy kár, hogy a Szelidi. tóra nem vízi úton érkeznek a vendégek. Hogy miért? íme. ilyen lát. ványt nyújt a tópart egy kánikulai napon a víz felől (fotó 1), és ilyen sze- méthalom fogadja a vízpartra Igyek. vöket (fotó 2) 2. Értékváltozások a pártéletben Sok minden mérlegre kerül mostanában abból, amit értéknek tekintünk, követendőnek, megvalósítandónak tartunk. Maga az élet veti alá próbának értékeinket, a gyakorlat tapasztalatainak mérlegén formálódik ki, mit érdemes féltőn megőriznünk, és mi szorul megújításra. Érvényes-e ez a párt életére is? Első pillanatban talán hajlamosak lennénk nemmel felelni, hiszen a párt életét, munkáját hosszú távra szóló elvek, célok vezérlik. Csakhogy ezek az elvek is másként kell, hogy érvényesüljenek a változó feltételek közepette, a politikai- feladatok módosulása ebben a tekintetben is szükségképpen érezteti hatását. Éppen ezért a megőrzés és a megújítás itt is követelmény. Torzítástól mentesen Vegyük szemügyre a párt életében érvényesülő értékek közül azokat, amelyek talán a legfontosabbak: a kommunisták emberi-politikai magatartását meghatározó elveket. Ha néhány évtizedet, mondjuk éppen harmincöt esztendőt hátrább lépnek gondolatban, a párt idősebb tagjai felidézhetik, mekkora helyet foglalt el akkoriban a követelmények között a feltétlen fegyelmezettség. A párttagtól elvárták, hogy tekintse magát „a párt katonájának”, egyértelműen rendelje alá egyéni céljait, törekvéseit az irányító pártszervek akaratának, fel se merüljön benne bármiféle kétely azok helyessége iránt. A szocialista építés kezdeti szakaszában, amikor az osztályharc még eleven valóság volt, ennek a megközelítésnek volt is alapja, létjogosultsága. Am az is tény, hogy a személyi kultusz légkörében ez a követelmény végletesen eltorzult, ami súlyos következményekhez vezetett. Ezen az alapon lehetett rábírni a pánt nem egy kiváló aktivistáját arra, hogy vállaljon magára soha el nem követett. bűnöket. De nem csekély kárt okozott az is, hogy mivel a több százezernyi párttag nem volt képes az irreálisan megfogalmazott követelményeknek a gyakorlatban eleget tenni, szakadék támadt a szavak és a tettek között. Mint sok más kérdésben, ebben is levontuk a tanulságokat. De ezeket a tanulságokat nem szabad egyoldalúan értelmezni. Mert juthatunk-e a tapasztalatokból olyan következtetésre, hogy a fegyelmezettség voltaképpen nem is érték, hogy a határozatok következetes teljesítését nem szabad megkövetelni? Bizonyos, hogy legalább olyan súlyos tévedés lenne ilyen megállapításra jutni, mint amilyen nagy hiba volt annakidején az említett követelményeket egyoldalúan eltúlozni. Múlhatatlan kötelezettségek A fegyelmezettség, a párt politikája melletti egyértelmű kiállás, az elhatározások teljesítését szolgáló következetes fáradozás ma is alapvető és nélkülözhetetlen értékei a párt életének. Nem lenne jó, ha ez iránt bárhol is kétely támadna. Kiváltképp nem lenne jó napjainkban, amikor nem kevés gonddal küszködünk, amikor nem éppen köny- nyű helyzetben igyekszünk megoldani kifejezetten nem könnyű feladatainkat. A helytállásra való készség, a fegyelmezettség, az áldozatkészség ilyenkor nem kevésbé, hanem még jobban kell, mint derűsebb, könnyedebb napokban. Megőrzésük, erősítésük ezért múlhatatlan kötelezettsége minden kommunistának. De ha épp annyira szükség is van rájuk, nem ugyanúgy kell megmutatkozniuk, mint a fejlődés korábbi szakaszaiban. Mert a társadalmi-gazdasági haladás a párt életében is felértékelt bizonyos vonásokat, régebben kevésbé elismert és igényeLt értékeket' állított előtérbe. Olyan értékeket, mint a kezdeményezőkészség, az önálló gondolkodás, a kritikai szemlélet, a rugalmasság. Persze nem vadonatúj értékek ezek — a forradalmi munkásmozgalom kibontakozásának kezdetétől újból és újból felmerült az igény irántuk. Súlyuk, jelentőségük mégis kisebb volt, sőt nem egy időszakban kifejezetten gyanakvást váltottak ki, óvtak eluralkodásuktól, a pártszerűséget sértő jellemvonásként kezelték ezeket. Állásfoglalás, bátorság A pártmunka mai feladatait aligha lehetne megoldani, ha elavult értékrend vezérelné gondolatainkat, magatartásunkat. Ezért elengedhetetlen, hogy a szemlélet ebben a tekintetben is mindenütt megújuljon. Persze toft vábbra sem ideálunk a minden kákán csomót kereső, a mindent- lefitymáló, a szüntelenül „hőzöngő”. De nem tekinthetjük „okaskodónak”, aki a „fent” elhatározottat további új elgondolásokkal bővítené, „pártszerűtlennek", aki egy-egy kérdésben aggályainak, kételyeinek is hangot ad, „egyénieskedőnek”,, aki szeret a dolgokról mag;» véleményt formálni, ítéletet alkotni. Az eredményes közösségi cselekvéshez ma sok- sok önállóan gondolkodó egyén kell. Ma kevés, ha valaki fegyelmezetten „beáll a sorba”. A megnövékedett helyi önállóság feltételei között az állásfoglalásra való készség és bátorság igényeltetek mindenekelőtt. Egyidőben volt létjogosultsága, ha a párttagok egy részénél elfogadtuk; ők elsősorban a munkaköri feladatok ellátásában való helytállással teljesítik kommunista kötelezettségüket. a közélet fórumain viszont nem mondanak véleményt, mivel ,ynem kenyerük a szó”. Nem vonva kétségbe az ilyen típusú emberek elkötelezettségét, mégis azt kell mondanunk, hogy mind kevésbé lehet az eszményünk az effajta magatartás. A közéleti, jelenlét, a gondolatok nyilvános kifejtése, közreadása, a döntések előkészítéséhez és meghozatalához való érdemi hozzájárulás ma feltétlenül az elterjeszkedő értékek első vonalába tartozik. Nyilván nem a tettek helyére lépő fecsegésre van szükség, hanem a tetteket előkészítő, megalapozó eszmecserékre, az azokban való részvételre. Megőrizni, ami méltó rá Az élet természetes rendjéhez tartozik, hogy az ifjabb generációk fogékonyabbak az új értékek iránt, az idősebbek vjszont jobban értik és érzik a megőrzésre érdemes hagyományos értékek ápolásának fontosságát. Mégsem generációs kérdés ez. Rengeteg az egyéni kivétel e szabály alól, kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt. Célunk csak az lehet, hogy a nemzedékek egymásra hatása ebben a tekintetben is a leginkább pozitív összeredményt alakítsa ki. Segítsen megőrizni mindazt.. ami méltó rá, amire továbbra is szükségünk van, s meghonosítani azt az újat, ami nélkül ma már nem juthatnánk előbbre. Gycnes László AZ IDEI TANÉVRE Bőséges az iskolaruha-választék A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint 4—5-féle alapanyagból, mintegy 50-féle fazonban, 1,3 millió iskolaköpenyt kínál a kereskedelem a most következő tanévre. A mennyiség nagyobb, a fazonválaszték lényegesen bővebb, mint az elmúlt esztendőkben. A nagykereskedelmi vállalatok kiskereskedelmi partnereiknek már az elmúlt tavasszal bemutatták a kínálatot, s így időben teljesíthették a megrendeléseket. Ezúttal a'gyártók is pontosan betartották a szállítási határidőket. A köpenyfazonok jól alkalmazkodnak a divathoz, a zseb- és gallérmegoldások, a díszítések igen változatosak. Nemrégiben import kínai matrózgalléros modellek is érkeztek, ezek puplin-alapanyagból készültek. A forgalomba hozott köpenyek 85 százalékának alapanyaga azonban változatlanul a hurkolt, könnyen kezelhető műszál, s mindössze 15 százalékuk készült szövött, természetes alapanyagú kelmékből. Az egészség- ügyi vizsgálatok bebizonyították, hogy — mivel a köpenyeket a ruhaneműk felett hordják — nincs káros hatásuk a bőr szellőzésére; nem okoznak allergiát sem. A műanyag köpenyek ára lényegesen alacsonyabb, mint a természetes alapanyagból készülteké, s emiatt jóval kelendőbbek. Az iskolai egyenruhák, sötétkék szoknyák, fehér blúzok, sötét öltönyök és fehér ingek választéka ugyancsak kielégítő. Fiú- öltönyökből — amelyekből korábban hiány volt — 40 százalékkal többet hoznak forgalomba a kereskedelmi vállalatok, mint az elmúlt évben. A szoknyák és blúzok választékát bővítik a Centrum Studiform öltözékei. amelyeket az idei tanévben új fazonokban hoznak forgalomba. Tornacipőkből — elsősorban a Tisza Cipőgyár termékeiből — 1,5 millió pár áll a tanulóifjúság rendelkezésére. A választékot kínai import is bővíti, így az idén feltehetően nem lesz hiány ebből a termékből. Ugyancsak elegendőnek ígérkezik a mennyiség és kielégítőnek a választék tornamezekből és tornanadrágokból is. A minisztériumban hangsúlyozták: bár minden iskolaruházati cikkből megfelelő a kínálat, döntően a vállalatok, még inkább a boltvezetők rendelésein múlik a választék. A minisztérium ösz- szeállíttatta a lakosság kor szerinti megoszlását területenként. Ezt a nagykereskedelmi vállalatok, illetve az illetékes tanácsok kereskedelmi osztályain keresztül a kiskereskedelmi vállalatok megkapták. Az összeállítás támpontot nyújt a megfelelő méret- választék kialakításához. ÉRTESÍTJÜK AZ MG. ÜZEMEKET, HOGV A 2860 TEX. FIBRILLALT PP. • bálázózsineg árát 70,- Ft-ra leszállítottuk A vásárlástól számított 3 hónapig kamatmentes kereskedelmi hitelt továbbra is biztosítjuk. AGKOKER Vállalat 6000 Kecskemét, Halasi üt 29. üi.: Farkasné. Tel.: 16 20-485 Telex: 26-230 «51
