Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

1986. augusztus 14. © PETŐFI NÉPE *?> % A KLUBVONÁSOKAT ERŐSÍTENI! Önerőből a külterületi nyugdíjasokért 1982 március: A kecskeméti Szeleifaluban, tanácstagi beszá­molón szóba kerül, hogy nincs olyan társalgó-szórakozóhely, ahol a városrész és a környék idős lakói találkozhatnának. Az ott élő ezernyolcszáz nyugdíjas között vannak egykori mezőgaz­dasági cselédek; sokan évtizede­ken át a 2-es számú konzerv­gyári telepen, a Fémmunkásban, a mai Zománc- és Kádgyárban, a Helvéciái Állami Gazdaságban és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben dolgoz­tak. Nyugdíjasként is szeretné­nek valahol beszélgetni, olvasni, tévét nézni, vagy elidőzni egy csésze kávé, egy pohár ital mel­lett. 1982 december: A tanács mű­velődési osztálya válaszol; épü­letvásárlással nem tudja támo­gatni egy nyugdíjasklub meg­alakításait. Nincs rá félmillió fo­rintja. 1984: Kurucz József és felesé­ge a Kőszeg utca 17. szám alatt elhatározza, nyolcvanezer forint kölcsönt kér az OTP-től, hogy abból — fedezve a radiátorvá­sárlás, a fűtésszerelés és a tapé­tázás költségét — saját portáju­kon klubot építsenek nemcsak a szelei-, hanem a rendőrfalui és a kiskecskeméti nyugdíjasoknak is. A városi és a megyei tanács 35—35 ezer forinttal járul hoz­zá a berendezések vásárlásához. 1985. április 19.: A házigazdá- ék önerejéből, a két tanács anya­gi támogatásával, s a környék­beli kőművesek, lakatosok, asz­talosok, víz- és villanyszerelők segítségével, végre tető alatt a — II. Rákóczi Ferenc elnevezésű — peremkerületi nyugdíjasklub. • Míg a rex- asztalnál Pet- róczki József és Molnár Ferenc pártolótag egy­mást váltja a játékban... • ... a társai, góbacn Kurucz József (jobbra) Hazag Zsig- monddal és Ká­sa Imrével na­pi dolgokról beszélget. (Méhes! Éva felvételei) □ □ □ Húsz asztal, 40 székkel három helyiségben. Az egyikben tízli­teres mosogatóbojler, 240 literes hűtőszekrény, büfépult, rexasz- tal, újságok, helyben olvasható vagy kölcsönözhető könyvek két falipolcon. A másikban, a nem­dohányzók számára készült tár­salgóban szines tv, a házigazdá- éké. A falon három Rákóczi- kép, könyvekből kivágott felvé­telek a második világháború ide­jéből; egy táblán MTI-fotók, mellettük a legújabb kecskeméti moziműsor plakátjai. Aki akar, sakkozhat is; arra való a harma­dik szoba. Kurucz Józseffel együtt a klub alapítótagjai — dr. Lovas Béla tanácstag, Kalcsu István tervező, Fehér Imre ács, Labancz János lakatos, Szabó László kőműves és mások — jórészt helyi erő­forrásból teremtettek alkalmat e hiánypótló lakóterületi szolgál­tatásra. S nem véletlenül éppen Kuruczóknál. Ismerik őket jól a Szeleifaluban. A házigazda, aki Ballószögben négy évig tanács­tag volt, itt utcabizalmiként, ti­zenhárom lakó megbízásából gáz­vezeték-építői szervezőmunkát végzett. A klub révén napi kap­csolatban áll az idősekkel. Gyógyszert és kenyeret szokott vásárolni számukra. Közös név­és születésnapokat is tartanak. Családias a hangulat. — Ennél rendesebb hely nincs a környékben! — mondja a het­venötévé Kása Imre, aki haj­dan gépkezelőként dolgozott a Fémmunkásban. — Egy héten há­romszor: hét közben, szombaton és vasárnap bejövök ide az Al- sószéktóból beszélgetni és rexez- ni. A tévét már nem nézhetem, mert gyenge a szemem. Hazag Zsigmond nyolcvankét esztendős. Valamikor Kerekegy­házán fényképész volt. Gyakori vendég. Ma, a Í6 órai nyitás után jó kedvvel, otthonosan tér be a klubba, annál is inkább, mivel a nyugdíjasoktól május 1-je óta már nem kérnek ötven forint havi belépődíjat. Ingyen jöhetnek. — Miből fizetik ezután az OTP-iköicsöntörlesztést, a víz-, a villany- és a takarítási kiadá­sokat? — kérdezem Kurucz Jó­zseftől. — ötven forintért pártolóta­goknak is lehetővé tesszük a klub látogatását —• feleli a házi­gazda —, de ezt csak részmegol­dásnak tekintjük. A városi ta­nácshoz fordultunk, támogassa azt a kérésünket, hogy a kör­nyékbeli üzemek — ahol azelőtt az idősebbek dolgoztak — éven­te 10—10 ezer forinttal járulja­nak hozzá a működési kiadások fedezéséhez. □ □ □ A lakóterületi kezdeményezés­sel létrehozott klubot semmi­képp sem lenne helyes elsorvasz­tani a csaknem kétezer nyugdí­jas lakta peremkerületi város­részben. Inkább erősíteni kelle­ne azokat a vonásait, amelyek a tartalmasabb, kulturáltabb idő­töltést szolgálnák. Ehhez hozzá­tartozik, hogy szembeötlően ne a szeszesital-forgalmazásra épül­jön az itteni vendéglátás, mint manapság, hanem árusítsanak friss, olcsó ennivalót — esetleg meleg ételt is — a kispénzű nyugdíjasoknak. így, és a klubvo­nások erősítésével az üzemek tá­mogatására is talán nagyobb eséllyel számíthatnának! Kohl Antal Bölcsődei kísérlet A fogyatékos kisgyermekek rehabilitációjának általánossá tételében nyújt segítséget az a három évig tartó kísérlet, amelyet a Bölcsődék Orszá­gos Módszertani Intézetének kezdeményezésére ez évtől folytatnak Dunaújvárosban, Szolnokon és Szombathelyen. A kísérletbe egy fővárosi, XV. kerületi gyermekintézmény is bekapcsolódik szeptember ló­tól úgy, hogy néhány sérült kisgyermeket is felvesznek, s a bölcsődében — gyógypeda­gógus, gyógytornász és pszi­chológus irányításával — szakképzett gondozónők ügyel­nek fejlődésükre. A kezdeményezés célja egy­részt, hogy az alacsony szüie- tésszám miatt jelenleg nem eléggé kihasznált bölcsődé­ket — amelyek fenntartása igen költséges — hasznosít­sák, másrészt a sérült kisgye­rekek részére rehabilitációs lehetőséget teremtsenek, hi­szen nincsen olyan intézmény, ahol a 0—3 éves korú, úgyne­vezett középsúlyosán fogyaté­kos gyerekeket gondozzák. A gyógypedagógiai óvodába ugyanis csecsemőt nem vihet­nek a szülők, ugyanakkor — a tapasztalatok szerint — ez az életkor a legalkalmasabb arra, hogy a szakemberek eredményesen avatkozhassa­nak be a fejlődési folyamat­ba. A kísérletben részt vevő böl­csődékben azokat a sérült gye­rekeket, akiknek állapotát a közösség nem rontja, a normál csoportba veszik fel. Külön csoportban foglalkoznak a gondozónők azokkal a kicsi­nyekkel, akiknek az állapota súlyosabb, de a közösségi ne­velésük még lehetséges. A fo­gyatékos kisgyerekekkel hat órán át foglalkoznak az intéz­ményben. Újdonság az is, hogy a gyer­mekgondozási segélyen levő anya a hét minden napján, vagy hetente két-három alka­lommal 4—5 órára beviheti sérült gyermekét valamelyik, a kísérletben részt vevő böl­csődébe, hogy felszabaduló idejét tanulásra, pihenésre fordíthassa. Hat fogyatékos kisgyermek részvételével a Módszertani Intézetben is indul égy cso­port szeptemberben. Szelidi anziksz (Méhes! Éva felvételei) Nagy kár, hogy a Szelidi. tóra nem vízi úton érkeznek a vendégek. Hogy miért? íme. ilyen lát. ványt nyújt a tópart egy ká­nikulai napon a víz felől (fotó 1), és ilyen sze- méthalom fo­gadja a víz­partra Igyek. vöket (fotó 2) 2. Értékváltozások a pártéletben Sok minden mérlegre kerül mostanában abból, amit ér­téknek tekintünk, követendő­nek, megvalósítandónak tar­tunk. Maga az élet veti alá próbának értékeinket, a gya­korlat tapasztalatainak mér­legén formálódik ki, mit ér­demes féltőn megőriznünk, és mi szorul megújításra. Érvényes-e ez a párt életé­re is? Első pillanatban talán hajlamosak lennénk nemmel felelni, hiszen a párt életét, munkáját hosszú távra szóló elvek, célok vezérlik. Csak­hogy ezek az elvek is más­ként kell, hogy érvényesülje­nek a változó feltételek kö­zepette, a politikai- feladatok módosulása ebben a tekintet­ben is szükségképpen érezte­ti hatását. Éppen ezért a meg­őrzés és a megújítás itt is kö­vetelmény. Torzítástól mentesen Vegyük szemügyre a párt életében érvényesülő értékek közül azokat, amelyek talán a legfontosabbak: a kommunis­ták emberi-politikai maga­tartását meghatározó elveket. Ha néhány évtizedet, mond­juk éppen harmincöt eszten­dőt hátrább lépnek gondolat­ban, a párt idősebb tagjai fel­idézhetik, mekkora helyet fog­lalt el akkoriban a követel­mények között a feltétlen fe­gyelmezettség. A párttagtól elvárták, hogy tekintse magát „a párt katonájának”, egyér­telműen rendelje alá egyéni céljait, törekvéseit az irányí­tó pártszervek akaratának, fel se merüljön benne bármiféle kétely azok helyessége iránt. A szocialista építés kezdeti szakaszában, amikor az osz­tályharc még eleven valóság volt, ennek a megközelítésnek volt is alapja, létjogosultsága. Am az is tény, hogy a szemé­lyi kultusz légkörében ez a követelmény végletesen eltor­zult, ami súlyos következmé­nyekhez vezetett. Ezen az alapon lehetett rá­bírni a pánt nem egy kiváló aktivistáját arra, hogy vállal­jon magára soha el nem kö­vetett. bűnöket. De nem cse­kély kárt okozott az is, hogy mivel a több százezernyi párt­tag nem volt képes az irreá­lisan megfogalmazott köve­telményeknek a gyakorlatban eleget tenni, szakadék támadt a szavak és a tettek között. Mint sok más kérdésben, ebben is levontuk a tanulsá­gokat. De ezeket a tanulságo­kat nem szabad egyoldalúan értelmezni. Mert juthatunk-e a tapasztalatokból olyan kö­vetkeztetésre, hogy a fegyel­mezettség voltaképpen nem is érték, hogy a határozatok kö­vetkezetes teljesítését nem szabad megkövetelni? Bizo­nyos, hogy legalább olyan sú­lyos tévedés lenne ilyen meg­állapításra jutni, mint ami­lyen nagy hiba volt annak­idején az említett követelmé­nyeket egyoldalúan eltúlozni. Múlhatatlan kötelezettségek A fegyelmezettség, a párt politikája melletti egyértelmű kiállás, az elhatározások tel­jesítését szolgáló következe­tes fáradozás ma is alapvető és nélkülözhetetlen értékei a párt életének. Nem lenne jó, ha ez iránt bárhol is kétely támadna. Kiváltképp nem len­ne jó napjainkban, amikor nem kevés gonddal küszkö­dünk, amikor nem éppen köny- nyű helyzetben igyekszünk megoldani kifejezetten nem könnyű feladatainkat. A helyt­állásra való készség, a fegyel­mezettség, az áldozatkészség ilyenkor nem kevésbé, hanem még jobban kell, mint derű­sebb, könnyedebb napokban. Megőrzésük, erősítésük ezért múlhatatlan kötelezettsége minden kommunistának. De ha épp annyira szükség is van rájuk, nem ugyanúgy kell megmutatkozniuk, mint a fejlődés korábbi szakaszai­ban. Mert a társadalmi-gaz­dasági haladás a párt életében is felértékelt bizonyos voná­sokat, régebben kevésbé elis­mert és igényeLt értékeket' ál­lított előtérbe. Olyan értéke­ket, mint a kezdeményező­készség, az önálló gondolko­dás, a kritikai szemlélet, a rugalmasság. Persze nem va­donatúj értékek ezek — a for­radalmi munkásmozgalom ki­bontakozásának kezdetétől új­ból és újból felmerült az igény irántuk. Súlyuk, jelen­tőségük mégis kisebb volt, sőt nem egy időszakban kife­jezetten gyanakvást váltottak ki, óvtak eluralkodásuktól, a pártszerűséget sértő jellem­vonásként kezelték ezeket. Állásfoglalás, bátorság A pártmunka mai feladata­it aligha lehetne megoldani, ha elavult értékrend vezé­relné gondolatainkat, maga­tartásunkat. Ezért elengedhe­tetlen, hogy a szemlélet eb­ben a tekintetben is minde­nütt megújuljon. Persze to­ft vábbra sem ideálunk a min­den kákán csomót kereső, a mindent- lefitymáló, a szünte­lenül „hőzöngő”. De nem te­kinthetjük „okaskodónak”, aki a „fent” elhatározottat to­vábbi új elgondolásokkal bő­vítené, „pártszerűtlennek", aki egy-egy kérdésben aggá­lyainak, kételyeinek is han­got ad, „egyénieskedőnek”,, aki szeret a dolgokról mag;» véleményt formálni, ítéletet alkotni. Az eredményes kö­zösségi cselekvéshez ma sok- sok önállóan gondolkodó egyén kell. Ma kevés, ha valaki fe­gyelmezetten „beáll a sorba”. A megnövékedett helyi önál­lóság feltételei között az ál­lásfoglalásra való készség és bátorság igényeltetek minde­nekelőtt. Egyidőben volt létjogosult­sága, ha a párttagok egy ré­szénél elfogadtuk; ők elsősor­ban a munkaköri feladatok ellátásában való helytállással teljesítik kommunista köte­lezettségüket. a közélet fóru­main viszont nem mondanak véleményt, mivel ,ynem ke­nyerük a szó”. Nem vonva kétségbe az ilyen típusú em­berek elkötelezettségét, még­is azt kell mondanunk, hogy mind kevésbé lehet az eszmé­nyünk az effajta magatartás. A közéleti, jelenlét, a gondola­tok nyilvános kifejtése, köz­readása, a döntések előkészí­téséhez és meghozatalához való érdemi hozzájárulás ma feltétlenül az elterjeszkedő ér­tékek első vonalába tartozik. Nyilván nem a tettek helyére lépő fecsegésre van szükség, hanem a tetteket előkészítő, megalapozó eszmecserékre, az azokban való részvételre. Megőrizni, ami méltó rá Az élet természetes rend­jéhez tartozik, hogy az ifjabb generációk fogékonyabbak az új értékek iránt, az idősebbek vjszont jobban értik és érzik a megőrzésre érdemes hagyo­mányos értékek ápolásának fontosságát. Mégsem generá­ciós kérdés ez. Rengeteg az egyéni kivétel e szabály alól, kedvező és kedvezőtlen irány­ban egyaránt. Célunk csak az lehet, hogy a nemzedékek egymásra hatása ebben a te­kintetben is a leginkább po­zitív összeredményt alakítsa ki. Segítsen megőrizni mind­azt.. ami méltó rá, amire to­vábbra is szükségünk van, s meghonosítani azt az újat, ami nélkül ma már nem jut­hatnánk előbbre. Gycnes László AZ IDEI TANÉVRE Bőséges az iskolaruha-választék A Belkereskedelmi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás sze­rint 4—5-féle alapanyagból, mint­egy 50-féle fazonban, 1,3 millió iskolaköpenyt kínál a kereske­delem a most következő tanév­re. A mennyiség nagyobb, a fa­zonválaszték lényegesen bővebb, mint az elmúlt esztendőkben. A nagykereskedelmi vállala­tok kiskereskedelmi partnereik­nek már az elmúlt tavasszal be­mutatták a kínálatot, s így idő­ben teljesíthették a megrendelé­seket. Ezúttal a'gyártók is pon­tosan betartották a szállítási ha­táridőket. A köpenyfazonok jól alkalmazkodnak a divathoz, a zseb- és gallérmegoldások, a dí­szítések igen változatosak. Nem­régiben import kínai matróz­galléros modellek is érkeztek, ezek puplin-alapanyagból ké­szültek. A forgalomba hozott kö­penyek 85 százalékának alap­anyaga azonban változatlanul a hurkolt, könnyen kezelhető mű­szál, s mindössze 15 százalékuk készült szövött, természetes alap­anyagú kelmékből. Az egészség- ügyi vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy — mivel a köpenye­ket a ruhaneműk felett hordják — nincs káros hatásuk a bőr szellőzésére; nem okoznak aller­giát sem. A műanyag köpenyek ára lényegesen alacsonyabb, mint a természetes alapanyagból készülteké, s emiatt jóval ke­lendőbbek. Az iskolai egyenruhák, sötét­kék szoknyák, fehér blúzok, sö­tét öltönyök és fehér ingek vá­lasztéka ugyancsak kielégítő. Fiú- öltönyökből — amelyekből ko­rábban hiány volt — 40 száza­lékkal többet hoznak forgalom­ba a kereskedelmi vállalatok, mint az elmúlt évben. A szok­nyák és blúzok választékát bő­vítik a Centrum Studiform öltö­zékei. amelyeket az idei tanév­ben új fazonokban hoznak for­galomba. Tornacipőkből — elsősorban a Tisza Cipőgyár termékeiből — 1,5 millió pár áll a tanulóifjúság rendelkezésére. A választékot kí­nai import is bővíti, így az idén feltehetően nem lesz hiány eb­ből a termékből. Ugyancsak ele­gendőnek ígérkezik a mennyiség és kielégítőnek a választék tor­namezekből és tornanadrágokból is. A minisztériumban hangsú­lyozták: bár minden iskolaruhá­zati cikkből megfelelő a kínálat, döntően a vállalatok, még inkább a boltvezetők rendelésein múlik a választék. A minisztérium ösz- szeállíttatta a lakosság kor sze­rinti megoszlását területenként. Ezt a nagykereskedelmi vállala­tok, illetve az illetékes tanácsok kereskedelmi osztályain keresztül a kiskereskedelmi vállalatok megkapták. Az összeállítás tám­pontot nyújt a megfelelő méret- választék kialakításához. ÉRTESÍTJÜK AZ MG. ÜZEMEKET, HOGV A 2860 TEX. FIBRILLALT PP. • bálázózsineg árát 70,- Ft-ra leszállítottuk A vásárlástól számított 3 hónapig kamatmentes kereskedelmi hitelt továbbra is biztosítjuk. AGKOKER Vállalat 6000 Kecskemét, Halasi üt 29. üi.: Farkasné. Tel.: 16 20-485 Telex: 26-230 «51

Next

/
Oldalképek
Tartalom