Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
1986. augusztus 12. « PETŐFI NÉPE 5 KOMPROMISSZUM, KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKKEL V PÁRT- ÉS \ Ml Nk VSMO/tiAl OM VETERÁNJA! Külföldi működő tőke hazánkban A külföldi tőkeberuházásoknak 1972-ben zöld utat adott a kormány. Mégis, napjainkig a tízmillió dollárt nem érte el a külső befektetések összege a magyar iparban. Ez év januárjától további kezdeményezések ösztönzik külföldi működő tőke beáramlását hazánkba. A külföldi tőkeberuházások — ahogyan ezt a VII. ötéves tervtörvény rögzíti — nem a központi előirányzatok megalapozását, a fejlesztési célok finanszínozását szolgálják, hanem kiegészítő, járulékos jellegűek. A működő tőke összege —, ha minden jól megy — kétszázmillió dollárra növekedhet öt esztendő alatt. A tervek szerint ennél lényegesen nagyobb mértékben csökken a külföldi adósságállomány mértéke. Végeredményben tehát a külföldi tőke részaránya és abszolút összege egyaránt mérséklődik a magyar gazdaságban. Miben különbözik a hiteltől? összetétele azonban szerény mértékben változik; ami egyáltalán nem mellékes körülmény. A bankhitel nyújtásánál a tőkés nem vállal kockázatot annak felhasználásáért, a befektetés hozamáért. A kölcsöntőkéért — hasznosulásától függetlenül — eleve kikötött feltételek szerint fizetik a kamatot és törlesztik a részleteket. A külföldi bankhitel felhasználásáról pedig magyar illetékesek többnyire piaci kapcsolatok, kellő érdekeltség és kockázatvállaló készség híján döntenek. A működő tőke behozatalának ezzel szemben nem egyszerűen a hitelezés, hanem az üzleti vállalkozás a lényege. A külföldi befektető ilyenkor maga választja meg a jövedelmezőnek ítélt célt és beleszól az üzleti (termelési, gazdálkodási) módszerek alakításába, a tőke hasznosulásába, a döntésekbe, a vezetésbe, vagyis a működőíőkés kockázatot vállal, miközben maximális profit elérésére törekszik. Tapasztalatait igyekszik hasznosítani, a műszaki-gazdasági kultúrát a nemzetközi versenyképesség színvonalára emelni. A működő tőke előnye és hátránya egy tőről fakad. A külföldi vállalkozó minden esetben a számára vonzó, ígéretes tevékenységi köröket célozza meg, a piac értékítéletét messzemenően figyelembe véve valamennyi lehetséges hazai beruházónál igényesebben szelektál. Ezáltal a működő tőkével arányosan beleszól a fejlesztési politika alakításába és Korlátozza a gazdaság- irányítás, a döntés autonómiáját. De az is realitás, hogy napjainkban valamennyi szuverén fejlesztési elképzelés — az ismert hazai adottságoknál fogva — eleve kénytelen a nemzetközi munkamegosztás, az úgynevezett komparatív előnyök és hátrányok lehetőségével fokozott mértékben számolni. A külföldi tőke aktivizálása az állami szabályozásban felkínált lehetőségeken túl nagymértékben függ a magyar vállalatoktól. A tapasztalatok szerint kezdeményező- és fogadókészségben nincs hiány. A hazai vállalatok a külföldi működő tőke bevonásában nem egyszerűen csak a fejlesztési források bővítését látják, hanem alkalmat, lehetőséget, a vállalkozás egészének, benne a piaci munkának, a vezetési módszereknek a megújítására. Az eddigi kezdeményezéseket azonban az irányítás különböző szintjein előítélettel fogadták, a tőkebevonás helyett a hagyományos kooperációt, a licencvásárlást, s a bankhitel felvételét bátorították. Az ismételt puhatolózások, a tárgyalások kudarca a külföldi felet érthető módon elbizonytalanította a magyar partner szándékait illetően. Japán próbálkozások A magyar vállalatoknak a jövőben is bizonyosan lesz elég ajánlásuk, kezdeményezésük, s idővel eloszlatják a szándékaik komolyságára vonatkozó kételyeket is. Aktivitásuk felerősödik, ha tapasztalni fogják, hogy javaslataik megvalósításáért nem kell szélmalomharcot vívniuk. De előfordulhat, hogy nem a magyar vállalat, hanem a külföldi tőkés saját maga kezdeményez valamilyen jövedelmezőnek ígérkező befektetést. (A japán cégek például több esetben is próbálkoztak személygépkocsi-összeszerelő üzem létesítésével Magyarországon.) A külföldi befektetők számára az a fontos, hogy a profit ne legyen. kisebb vagy bizonytalanabb, mint más országban. Jelenleg a nemzetközi nyereségráta 20 százalék körül alakul, amit nálunk is el kívánnak érni. A számítási módszer némileg más, mint a miénk, mivel külföldön az amortizációt is beleszámítják a nyereségbe. Ezt figyelembevéve a külföldi és a magyar nyereség- ráta között a különbség már nem számottevő. Vegyes vállalatok, kereskedőházak A külföldi töke működésének, tevékenységének hangsúlyozott új terepét képezhetik a létesülő kereskedőházak. E vegyesvállalatok elsősorban nem a kétoldalú forgalom növelését szorgalmazzák, hanem mindenekelőtt harmadik piacokon lépnének fel például a diszkriminációs hatások mérséklését célozva. De nagy szerepet játszhatnának a konvertibilis és nem konvertibilis valuták közötti szakadék áthidalásában is. A külföldi tőke számára a magyar piac döntően azért gyakorolhat, kínálhat vonzerőt, nagy üzleti lehetőséget, mert közvetítésével eljuthat a KG ST- orszá goikba. A magyar gazdaság is érdekelt abban, hogy a kereskedőházak révén korszerűsítse termékválasztékát a KGST-piacokon. A nemzetközileg versenyképes gép- és vegyipari termékkínálat növekedése lehetővé tenné a kevésbé jövedelmező élelmiszerek és könnyűipari termékek részarányának mérséklését úgy, hogy közben ne gyengüljenek, hanem erősödjenek gazdasági pozícióink ebben a számunkra döntő relációban. A külgazdasági egyensúly fenntartása, további javítása feltételezi, hogy a kereskedőházak úgynevezett valutakonverziós műveletekkel is foglalkozzanak. Dollárt átváltani forintra vagy transzferábilis rubelre akár közvetlenül, akár termelés és árucsere révén nem kunszt. A kereskedőházak csodákra nem vállalkozhatnak, de a rubel dollárra való visszaforgatására alkalmassá tehetők. Az szükséges, hogy az új szervezetek olyan keménységű termékek szállítására, szolgáltatások nyújtására legyenek képesek, amelyekért jelenleg a KGST-országok konvertibilis devizával, illetve annak megfelelő keménységű áruval kénytelenek fizetni. A megoldás nem lehetetlen, a finn, az os z t rák kér esikedel empol i tikából jólismert. A külföldi működő tőkének tehát részvételi arányát tekintve szerény, járulékos szerepet szánnak hazánkban. Az intenzív fejlesztésben, a szükséges minőségi váltó zás ok k ezd em ényez és ében viszont Iránymutató jelleggel segíthet. Fontos, hogy ne szégvelj- jünfc tanulni másoktól. Azoktól, akik évszázados tapasztalatokra tettek szert a fejlesztési, a szervezési. a gazdálkodási, a vezetési módszerekben, a korszerű, ésszerű munkában, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásban. Szocialista célokat szolgál Nincs igazuk azoknak, akik a szocializmustól idegennek tekintik és elvetik a tőkés országokban alkalmazott korszerű technológiai, szervezési, pénzügyi, kereskedelmi módszerek átvételét. A modern gazdaság évszázadok során kiérlelt tapasztalatai végül is a szocialista társadalmat erősítik. A külföldi töke közvetlen érdekeltsége az egyik vagy másik magyar vállalkozásban segítheti e folyamatot, a gazdasági fejlődés felgyorsítását. A működő tőke behozatala hazánkba olyan kompromisszum, amely meggyőződéssel vállalható a nemzeti, a szocialista célok szolgálatában. Kovács József HÁZTÁJI KARDVIRÁGOK Bagoly le vés és szilvamártás Jártában-keltében sok furcsa dologba botlik az ember. Szilvamártás még található egy-egy konyhafőnök ajánlatai között, de a bagolyleves ínycsiklandozó ízére hiába várunk. Ez a két név ugyanis nem ételkülönlegességet jelöl. Viselőjüket legföljebb a borsótripszek, barnásfdkete kártékony rovarok kóstolgatják szívesen, őket viszont a gazda nem tűri, pontosabban irtja. A két név tulajdonosa virág— angolból fordítva kapták megjelölésüket. Társaikkal együtt egészen hétköznapi növények, a sárgarépa, dinnye táblái között díszlenek. A színpompás virágokat dr. Hódosy Sándor mutatja be, aiki nem olyan régen uhorkakisérleteiröl beszélt ugyanolyan lelkesedéssel, mint most a kedvteléséről, hobbijáról. — Valóban csupán hobbi ez? — Amint látja, «zek háztáji,maik kiadott földek — mutat körbe a kicsiny táblákon. — Tehát úgy is mondhatom, ez az én háztáji gazdaságom. Szenvedélyesen szeretem a dísznövényeket, a melegházban és itt a „kertben” is. Lassan húsz éve, hogy felfedeztem magamnak a gladióluszokat. Először a hazánkban könnyen hozzáférhető fajtákkal próbálkoztam. Akkortájt a kecskeméti piacon szinte csak egyféle kardvirágot lehetett találni. Ügy hívják, hogy Mária Goretti, sárgásfehér, igénytelen, nem túl mutatós. Ma ebből alig van. — Annál több a másféle. A fehértől a liláig, a sárgástól a sötétvörösig ezer színben pompáznak egy-egy termelőnél. — Nagyon remélem, hogy ebben az „én kezem is benne van”. Ü,gy érzem, egy kicsit hozzájárultam a kardvirág választékának bővítéséhez. Amikor az Egyesült Államokban jártam 1979- ben, a kezembe akadt egy csodálatos katalógus. Az ottani kolLé- gák lehetővé tették, hogy megvásárolhassak egy hatvannégy fajtából álló kollekciót. Itthon aztán nagy-nagy örömmel figyeltem, milyen különlegesek a gumókból növekvő virágok. Körülbelül kétharmaduk ma is szépen díszük. A többi nem bírta az itteni időjárási és talajviszonyokat, vagy túlságosan érzékeny volt a különböző betegségekre. Érdekes, hogy a külföldön oly divatos minigladióluszt nálunk nem kedvelik. Lehet, hogy a hazai szem inkább a nagy szirmú, önmagában is mutatósokhoz szokott? — Űj fajták, esetleg hibridek létrehozásával nem próbálkozik? — De igen. És nagyon hálás dolognak mutatkozik, csak sok türelemre van szükség hozzá. A retekmag nagyságú magocskák- ból ugyanis három év alatt lesz virágzó növény, csak akkor lehet látni a nemesítés eredményét. Meglepő színkompozíciókat sikerül így „kikeverni”. A hibridek előállíitása is így történik. A különböző fokozatokban — az Fi, F2 vagy a későbbi lépcsőben — azonban bármikor megállítható a folyamat és a vegetatív, gumós szaporítással állandósítható egy-egy érdekes színű, formájú növény. — Formájú? — Igen. Figyelje meg őket jobban. Az egyik virágja fodros, a másiké lilioméhoz hasonlóan sima, a harmadiké orchideára emlékeztet, de van, amelyik szinte szabályos „rakott szoknyát” visel. Érzésem szerint most már nemcsak a színak változatosságára törekednek a termesztők, hanem ennék a gazdag formavilágnak a kibontására is. — A kardvirág a nyár uralkodó vágottvirága. Nem lehetne korábban, esetleg egész évben is hozzájutni ilyen nagy mennyiségben és színválasztékban? • Dr. Hódosy Sándor a gladióluszok között (Méhes! Éva felvétele) ^''yyy* * * * — Nagyon kevés az a fajta, amelyik hajtatható. Talán a legelterjedtebb ezek közül a nagy, bordó virágú Oscar, amelyik már szinte egész évben megtalálható. A termesztési technológia kidolgozása azonban még várat magára. De nemcsak a korai virágok létrehozása a megoldatlan, hanem a gladiódusz növényvédelme is. Nagyon szeretik a borsó- triptszek, a fuzárium is pusztítja, de a legnagyobb gond a gumók csávázása. Nem beszélve arról, hogy a fajták leromlásának nagy a veszélye. — Ezen segít valamit a termelők egymás közti csereberéje? — Természetesen. Mi is soksok kedves emberrel tartjuk a kapcsolatot. Nyaranta találkozót is szervezünk. Vannak, akik évek óta visszajáró vendégeink. A kora délután fojtó kánikulai hőségét úgy látszik a gladióiuszok Is nehezen tűrik. Mégis keményen emelik virágaikat a nevükhöz bágyadtan is hű kardvirágok, a lila Memóriái Day, a vakítóan fehér Jéghercegnő, a rózsaszín Spic and Span, az élénkpiros Allegretto, a fodros, narancsszínű „Bagolyleves" és a sötétlila „Szilvamártás”. Gál Eszter Nyolcvanévesen is fiatalosan A papokban ünnepelte H0. .születésnapját Sotjs Pál. A városi pártbizottságon a köszöntés alkalom volt arra, hogy visszaidézze életútját, a pártban, a munkásmozgalomban végzett tevékenységét. Apját, a hatgyermekes asztalosmestert mindenki ismerte Kecskeméten. Nemcsak azért, mert ügyes keze volt, hanem azért is, mert a Tanácsköztársaság idején a városi direktórium tagjaként szocializáló megbízott volt. Pali, a harmadik gyermek, akkor mégsem édesapja szakmáját választotta. Az öt elemi elvégzése után 13 évesen lakatosinasnak állt be Szabó Lajos műhelyébe. Ha a szakmáját nem is, de apja gondolkodását örökölte Soós Pál. Már inas korában belépett a szakszervezetbe, s amikor felszabadult, kénytelen volt Budapestre menni, állást nézni, mert apját lecsukták, s a kisiparosok tartottak tőle. — A Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének titkára, Szász Sándor ajánlotta be a Fux Le- mezárugyárba — emlékezett otthonában Pali bácsi. — Ott szervezett munkások dolgoztak, ,s megválogatták, kit vesznek be maguk közé. Nekem rövid élet- utam volt az ajánlólevelem. Sajnos, ott sem dolgoztam sokáig, mert részt vettem egy sztrájk szervezésében, s beléptem a Vá- gi-féle kommunista csoportba. Egyszóval, munkanélküli lettem, s eltelt vagy másfél hónap, míg Munkácsi lakatosmesternél állást kaptam. Kályhákat, tűzhelyeket csináltak, jól is keresett, mert nem kímélte magát, mégis otthagyta ezt a helyet. Apját ismét elítélték — rendszerellenes tevékenysége miatt —, s hogy legyen folytatója a családi tradíciónak, asz- lalosinas lett. Becsületesen kitanulta a szakmát, a Rigó-féle asztalosüzemben dolgozott, 1934- ben megnősült. Két évig nem volt baj, de 1936-ban kidobták, megelégelték a sztrájkokat szervező, a megdolgozott munkabért követelő, „felforgató elemet”. S hiába kilincselt egyik asztalos, mestertől a másikig, csak hitegették. — Abonyban, Törteién találtam munkát, vándoroltam egyik cégtől a másikig. Aztán egy napon visszahívtak a városi énekkarba. Jó hangom volt, nem tudtak nélkülözni. Az egyik asztalosmester munkát, is adott, ott csináltam ezt a bútort, — mutatott körbe a szobában. — Azóta is megvan. Közben ,be-behívtak katonának. 1943-ban a szovjet frontra küldtek ... Szerencséje volt, fogságba esett. Elő-Szibériában egy fogolytáborban iskolára küldték, propagandista lett. Amikor l!)4H-ban hazatért, édesapjával nyomban megalakították Kecskeméten az. asztalosipari szövetkezetét, öt választották meg elnöknek. Nem> sokkal később a KIOSZ városi titkára, majd a megyei szervezet gazdasági vezetője. — Az asztalosipari szövetkezet szinte haldoklott; amikor megkerestek a régi barátok, munkatársak. Hívtak vissza, én engedtem a csábításnak. Ismét elnök lettem, de nem sokáig, mert a pártbizottság javaslatára a KISZÖV osztályvezetőjének neveztek ki. Az ellenforradalom előtt vettek fel a pártba; 1950- től városi tanácstag voltam a múlt év decemberéig. Az ellenforradalom után Budapesten dolgozott, majd a Kecskeméti Konzervgyár asztalos- üzemének volt a vezetője. Egy év sem telt el. amikor a pártalap- szervezet titkárává választották, egyben ő lett a gyár lég- és tűzvédelmi parancsnoka. A munkásőrségnek 1957-től a múlt év végéig a tagja, s megkapta Kecskeméten a Pro Űrbe kitüntetést. — A konzervgyártól mentem nyugdíjba 1967-ben, de azóta is ott tevékenykedem. A gyár nyugdíjas előadója, az 1-es pártalap- szervezet csoportbizalmija. s a városi veteránklub vezetőségi tagja vagyok. A nyolcvan évet természetesen érzi az ember, de dolgozni, tevékenykedni kell, s- akkor nincs idő a korára gondolni .. . Gémes Gábor SZIBÉRIA: Gyorsított ütemű lakásépítés A 900 ezer lakosú Kraszno- jarszkban, Szibéria egyik legnagyobb városában évente mintegy tízezer család költözik új lakásba. — A város házgyárának futószalagja már hosszú évek óta ilyen tempóban működik — mondta Jevgenyij Lobacsov városi tanácselnök. — Az elmúlt 10 évben a város lakóinak csaknem a fele tudott javítani lakáskörülményein. Ahhoz azonban, hogy — amint ezt tervezzük — 2000- re minden család önálló lakásba költözhessen, a város építőiparának legalább kétszeresére kell növelnie a kapacitását. Kézenfekvőnek látszik a megoldás: építenünk kellene még egy házgyárat. Csakhogy ez több évbe telne, vagyis kitűzött célunkat csak később tudnánk elérni. Ezt pedig nem akarjuk. Ezért úgy döntöttünk, hogy a meglévő házgyáron hajtunk végre nagyszabású rekonstrukciót úgy, hogy közben a futószalagokat egy percre sem állítjuk le. Ezzel a gyár kapacitását a jelenlegi évenkénti 250 ezer négyzetméternyi lakóterületről 600 ezerre fogjuk növelni. A város lakásállományának gyorsított fejlesztését nem csupán a lakásigények diktálják, hanem az is, hogy szeretnénk vonzó élet- körülményeket teremteni Szibériában. Nem titok, hogy a hatalmas kiterjedésű, dinamikusan fejlődő térség munkaerő-problémáit csak az ideérkezők segítségével tudjuk megoldani. — Ha erre a zorÓ vidékre akarjuk csalogatni az embereket — folytatta Jevgenyij Lobacsov —, gondoskodni is kell róluk, a kényelmükről, különben egyszerűen visszafordulnak. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az ideérkezők összetételp az ujóbbi időkben minőségileg megváltozott. Míg korábban többnyire egyedülállók jöttek és csak egy időre, addig ma már családosán jönnek az emberek és véglegesen szándékoznak letelepedni. A lakásprobléma megoldásán kívül építenünk kell iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kórházakat, és rendelőintézeteket. Ki kell fejleszteni a kereskedelmi és szolgáltató hálózatot, szükség van kulturális és sportlétesítményekre.
