Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

1986. augusztus 12. © PETŐFI NÉPE Ö 3 Mindennapi kenyerünk és a környezetszennyezés Beszélgetés Soós Katalinnal, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetőjével Méreg és kenyér — látszólag egymástól távoleső fogalmak. Az üve­geiken halálfej, a műanyag zsákokon felirat: életveszélyes. A kenyér minden olyan táplálék gyűjtőfogalma, ami életünk fenntartásához szükséges. Az országban sok helyen életneik hívják. Mégis előfordul, hogy az ennivaló szennyezett és az ital mérgezett. Néhány hete az egyik téesz gépkocsijáról elveszett 48 flakon talaj- fertőtlenítő szer. VaHaki megtalálta, elrejtette, de hallva a rádió fel­hívását, néhány nap múlva „visszaadta”. Mi történt volna, ha valahol valakik kinyitják a mérget tartalmazó acélhengereket? Erről és élelmiszereink vegyi szennyezettségéről beszélgettünk Soós Katalinnal, az OÉTI osztályvezetőjével. — Ha felnyitják a tartályokat, súlyos, sőt halálos baleset is tör­ténhetett volna. Ez a talajfertőt­lenítő szer ugyanis metilbromidot tartalmaz, ami perceken belül el­párolog, s halálos mérgezést okoz. Ilyen és hasonló eseteknek nem szabadna előfordulni! Szigorú előírások vannak, hogy hogyan kell szállítani a mérgező anyago­kat. Semmiképpen sem ilyen fe­lelőtlenül! Sajnos azonban nem­csak a szállítási, hanem a rak­tározási fegyelemmel is bajok vannak. Olyan mérgező növény­védő szereink is léteznek, ame­lyeket csak nagyüzemekben — éppen mert csak itt vannak meg­felelően kiképzett szakemberek — szabad felhasználni. El-eltűn- nek a raktárakból azok a mér­gek, hogy aztán sörösüvegekbe, vagy más élelmiszeres flakonok­ba töltve a kiskerttulajdonosok kamrájába kerüljenek. Nagyon sok gondot okozott nekünk pél­dául a Gramoxon gyomirtószer, amely üzletben vásárolható. Egy autóbusz vezetője — néhány éve — demizsonban vitte haza. A gépkocsivezető megállította az autóbuszt, mert elromlott a mo­tor. Egy csapat pityókás kiskato- na felkapta a demizsont, ami szájról szájra járt. Tizenhármán meghaltak! — Intézkedtek a hasonló ese­tek megelőzésére? — A Gramoxon 1986. január 1-jétől csak kékre festetten — hogy össze ne tévesszék — és hánytatószer-adalékkal kapha­tó. Vásárláskor fel kell mutat­ni a személyazonossági igazol­ványt. Mégis a napokban tud­tuk meg, hogy egy kiskerttulaj­donos 60 litert vásárolt, s a mér­get házilagosan „szétmérte” tár­sai között. Nagy mennyiségben ugyanis olcsóbb a gyomirtószer. Megdöbbentő felelőtlenség, s el­gondolkodtató az, hogy miközben egy-két forintot meg akarnak ta­karítani az emberek, mások éle­tét semmibe veszik. Hatvan liter Gramoxonnal egy 60 ezer lakosú várost ki lehet irtani!. Nehogy azt gondolja valaki, hogy az ilyen és az ehhez hason­ló szabálytalanságok jelentik egyedül a veszélyt. A permete­zés is „veszélyes üzem”. Nem­csak annak, aki ezt a munkát végzi, hanem a köztes vetemény- nek is árthat. Ilyen a szőlősorok közé ültetett saláta, a gyümölcs­fák melletti veteményeskert, vagy éppen a szomszéd földiepre. A permetezett gyümölcsnél gyak­ran nem várják ki a hatóanyag elbomlási idejét, hanem a na­gyobb bevétel reményében, igye­keznek minél korábban leszüre­telni és eladni azt. A köztes ve- teményeket is piacra viszik és mi nem állíthatunk minden árus mögé ellenőrt. A permetezőszer felhasználása után még két-há- rom, vagy több napig mérgez. Különösen akkor, ha túladagol­ják. Nagyon sok kiskerttulajdo­nos azt hiszi, hogy minél több vegyszert használ fel, annál biz­tosabb a védekezés a kártevők ellen. Pedig nem így vám Azért van felhasználási utasítás — ha ugyan nem tűnt el a csomagolás­ról —, hogy eligazítsa a terme­lőket. Okosabb, türelmesebb és határozottabb felvilágosításra van szükség. Elgondolkodtató annak a vidéki orvosnak az esete, aki kimosott vegyszeres hordóba kezdte gyűjteni a pálinkának va­ló cefrét. Az első évben nem volt semmi baj, mert a műanyagba szívódott méreg csak később ol­dódott ki. Még szerencse, hogy a második évben a kolléga észre­vette, hogy furcsán sárgás színű a pálinkája. Megvizsgáltatta, mérgezett volt. Megdöbbentő az esetben az, hogy a műanyag hor­dókon ott volt a halálfej. — Szervezetünkbe azonban nemcsak a kiskertekben felelőt­lenül kezelt zöldség- és gyümölcs- félékkel jut be méreg, hanem a levegő és az ivóvíz is hordozhat ilyen anyagokat, sőt egyes élel­miszerek is tartalmaznak — tar­tósítószerként, vagy más okból — kémiai adalékot. — A mezőgazdaság és az ipar nagyarányú fejlődése nyomán jelentősen nőtt az élelmiszerek­ben előforduló vegyianyagok szá­ma és koncentrációja. Ugyanak­kor az ötvenes évek végétől kezd­ve megindult a küzdelem az egészséges — vegyszermentes — táolálékért. Komoly segítséget kaptunk a nemzetközi szerveze­tektől. a KGST-től és az ENSZ védnöksége alatt működő intéz­ményektől: a FAO-tól és a WHO- tól. Az élelmiszer-adalékanyagok közül Magyarországon csak azo­kat lehet felhasználni, amelyeket intézményünk szakvéleménye alapján az Egészségügyi Minisz­térium engedélyez. Ezeknek az anyagoknak előírás szerinti használata — jelenlegi tudásunk szerint — az ember egészségére nem ártalmas. Ennek ellenére sajnos előfordul — néha rend­szeresen is —, hogy nem enge­délyezett kémiai anyagokat is felhasználnak. Ilyen például a formaldehid tartósítószer. Tilal­mi listánkon szerepel, mégis a sz.almonellás fertőzések megelő­zésére — sokszor azonban csak a biztonság kedvéért — felhasz­nál iák. Bízunk benne, hogy a sokszor kimondott ..vétónk” vé­gül is eredményes lesz. összegezve: a tartósítószerek és a növényvédő szerek engedé­lyezése hazánkban közvetlenül kézben tartható és szabályozott. Minisztériumi rendeletek írják elő az adatszolgáltatási kötele­zettségeket, a felhasználási és vá­rakozási időket. Ugyanez vonat­kozik az állatgyógyszerekre, és az állattartásban használható egyéb vegyi anyagokra is. Itt ugyan még rendelet nem szüle­tett, de a Közös Piac ajánlásait messzemenően figyelembe vesz- szük, hiszen ez exportérdekünk is. Ellenőrizni tudjuk az élelmi­szerek technológiai eredetű szeny- nyeződéseit, s az élelmiszeripar­ban használatos fertőtlenítősze­reket. — Megnyugtató képet rajzol­hatunk a környezeti eredetű élel­miszer-szennyeződésekről is? — A környezeti eredetű szeny- nyeződéseket sokkal nehezebb korlátozni. Az élelmiszerekben általában gondot okoz a mérge­ző szennyeződések forrását ku­tatni. Durva környezetszennye­zés esetén mód van a közvetlen beavatkozásra. Így volt 1977- ben, amikor a meghibásodott fil­terek (szűrők) miatt a Metallo- chemia Vállalat Budapesten, a XXII. kerületben tetemes meny- nyiségű ólmot és egyéb mérgező fémet bocsátott a környezetbe. Abban az évben a környéken a kiskertek gyümölcs- és zöldség­féléinek a normálishoz viszonyí­tott ólomtartalma rendkívül ma­gas volt. Ezeket a terményeket nem is lehetett felhasználni, a ta­nács a termelőknek kártérítést adott, amelyet természetesen a vállalat fizetett ki. Az ipari objektumok környe­zetszennyező hatásának mérésé­ben intézetünk 1975 óta vesz részt. Teljeskörű, tehát országos felmérésről azonban nem szá­molhatunk be. — Más szennyeződések is be­kerülhetnek az élelmiszerekbe? — Magától értetődően más környezeti eredetű szennyeződés is előfordulhat élelmiszereink­ben. Az egészségügyi szervek és intézmények alapvető feladata, hogy tovább vizsgálják a ma még kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szennyeződéseket élelmi­szereinkben. Ez annál is inkább fontos, mert a nyersanyagokban és az élelmiszerekben igen sok idegen anyag fordulhat elő — egyszerre. Annak ellenére, hogy önmagukban nem mérgezőek, együttes előfordulásuk erősen nö­veli a kockázatot. Sajnos ezt a kockázatot ma már felbecsülni sem tudjuk. Sokat kell tennünk azért — s ezen az úton el is in­dultunk —, hogy tiszta táplálé­kot együnk, tiszta lelkiismeret­tel. R. L. MAI JEGYZETÜNK Nyitás a célszerű nyitvatartásért? Péntek déliben járókelők (vagy dol­gozók?) fejcsóválva vették tudomásul, hogy a' kecskeméti Arany János utcai OPT-fióknál aznap 12 órától már nem lelhet sem pénzt befizetni, sem fölven­ni. Az ajtón levő tábla szerint a hét első három napján 7.45-től 15.30-ig, csütörtökön hosszabb ideig, 18, míg pén­teken 12 óráiig tart a pénztári szolgál­tatás. Szombaton, ügyeletben 7.45—11.30 óra között várják a lakosokat. Igaza lenne talán annak, aki a mi­nap úgy vélekedett: ha mindenhol ren­desen végigdolgoznák a fő munkaidőt, a kereskedelemnek és a szolgáltatók­nak előbb-utóbb érdekükben állna olyankor kinyitni, amikor a vevők, az állampolgárok legjobban ráérnek? Mi tagadás a munkahelyi fegyelem erősítése pozitív hatásával kamatozna a társadalmi munkaidőalap kihaszná­lásában. Jó irányban segíthetné to­vábbfejlődni a termelőtevékenységet. Ez a munkáltató üzemeknek és intézmé­nyéknek éppúgy feladatot ad, mint a lakosság áru- és szolgáltatói ellátásá­ban részt vevőknek. Ugyanis csak együttes erőfeszítéssel válhat valóra a kormánynak a munkaidő védelmére hozott ez évi intézkedése. Ebben van szerepe az OTP-fióknak is, azzal, hogy csütörtökön tovább, 18 óráig szolgáltat, s noha péntek délután a pénztár már zárva, szombaton — amikor a legtöbb ember szabadnapos — újra nyitva tart. A Kecskeméti Városi Tanácsnál au­gusztus 1-től szintén változtattak az ügyfélfogadás rendjén. . Megfigyelték, hogy külterületekről az embereik leg­inkább a hét elején járnak be a város­ba, ezért hétfőn és kedden a tanács osztályain 7.30-tól 11.30-ig állnak az állampolgárok rendelkezésére. Emellett csütörtökön hosszabbodik, 7-től 19 órá­ig tart az ügyintézés az igazgatási, a pénzügyi, a műszaki, a mezőgazdasági és élelmezési, a lakásgazdálkodási, a terv-, az ipari, a kereskedelmi, a mű­velődési, az egészségügyi osztályon és az ügyfélszolgálati irodában. összehangoltan és mindenhol a he­lyi szükségletek figyelembevételével nyitvatartani — általános érdek. Ám egy kaptafára szabni a kiszolgálást nem megy könnyen, és nem is biztos, hogy ez lenne az egyetlen jó megol­dás. Ennél alapvetőbb, hogy az állam­polgároknak munkaidő után is legyen lehetőségük vásárlásra és a szolgálta­tások igénybevételére. A kecskeméti tanács rugalmas meg­oldást látott abban, amikor jóváhagy­ta, hogy az Autójavító Vállalat a Sze­gedi úton csütörtökön 6-tól 20 óráig tartson nyitva, míg az ehhez közeli Bácsmotoillái 18 órai zárásban állapo­dott meg. Több kisebb bolt vagy mű­hely dolgozói a nyújtott csütörtöki és a szombati nyitvatartásért hétfőn sza­badnapot vesznek ki. örvendetes, hogy az olyan kisebb üzemeltetők, mint pél­dául a Textiltisztító Kisszövetkezet és a Gyorstisztító Szövetkezet egy-egy vó- rosközpontd üzletüket csütörtökön 20 óráig nyitva tartják. Azért is említjük a 20 órás zárással a kormányrendelet­hez maximálisan alkalmazkodó szol­gáltatókat, mert ez az idő ma még ko­rántsem általános. A megyeszékhely 1200 kisiparosa közül csupán 15 jelez­te a tanácsnak: melyik napon, miikor tart nyitva. Holott a tanács erre vo­natkozóan most már tőlük is szeretne pontos információt kapni. Ebben a KIOSZ mint szakmai és érdekképvise­leti szerv közreműködhetne — javasol­ták a városi tanács ipari osztályán. Valóban, a segítség elkel mindenhol, hogy a nyditvaitartás rendszere nagy- és kistelepüléseken egyaránt, a városok centrumaiban és peremkerületeiben váLtozzon, korszerűsödjön, a kor köve­telményeinek és a lakosság igényelnek megfelelően. A tanácsok mellett jelen­tős szerep jut a népfrontbizottságok- nak is. Ezek a lakóterületeken sokat tehetnek a fogyasztók számára legked­vezőbb szolgáltatói és kereskedelmi munkaidő-beosztásért. Például meg* nézhetnék, helyes-e, hogy az évek óta erőteljesen fejlődő Kiskecskeméten az Énekes utcai ABC-nek 1984 óta vál­tozatlan a nyitva tartása. Maguk a bol­ti dolgozók is elmondják, hogy a reg­geli vásárlások után csendes a dél­előtt; viszont estefelé, amikor a kis- kerttulajdonosok haza készülődnek, a 18.30 óráig tartó árusítás nem minden­nap elegendő. Ilyenkor egy—másfél órával megnyújthatnák az értékesítés idejét. A szükségletekhez jobban igazodó új nyitvatartási rendnek minisztertanácsi döntés az alapja. Ami viszont erre épül — ennek a szellemében segíti a fő munkaidő hatékonyabb kihasználá­sát — az már a határozat rugalmas, körültekintő, mindenütt a nagyobb kö­zösség érdekeit képviselő végrehajtá­sán múlik. Kohl Antal MAGYAR TALÁLMÁNY: Bontás nélküli csatornajavítás Hazánkban és több más európai országban már sikerrel alkalmazzák a Magyar Tudományos Aka­démia Természettudományi Kutatólaboratóriumai, valamint az Alagi Állami Tangazdaság Superaqua elnevezésű közös szolgálati találmányát. A mód­szert — amellyel a hibás föld alatti csatornákat az útburkolat bontása nélkül rendkívül rövid idő alatt ki lehet javítani — szinte valamennyi szocialista és 18 nyugati országban szabadalmaztatták. Az eljárás során a javítandó, repedezett, törede­zett falú csatornás zaikasat lezárják, s a benne levő folyadékot kiszivattyúzzák. Ezt követően a csövet egy tartálykocsiból az akna nyílásán át speciális, a víznél sűrűbb vegyszerrel feltöltik. A vegyszer a cső repedésein kiáramlik és megtölti ax csatorna üregeit, beáraml ilk a talajjáratofcha. Ekkor a cső­ben maradó vegyszert a tartálykocsiba visszaszí­vatják. A következő műveletben más összetételű oldatot juttatnak a csőbe, amely 30—60 perc alatt megszilárdítja a csatorna üregeiben és a cső repe­déseiben, lyukaiban maradt további vegyületet. A két készítmény kémiai reakciójának létrejöt­tével a csövek repedéseit és hibás illesztőkéit szi­lárd, vízzárt védőréteg veszi körül. A föld alatti csatornahálózatok hibáinak hagyo­mányos javítása több hetet vagy hónapot vesz igénybe. A vegyszeres csatorna javítással egy nap alatt két tartálykocsi vegyszert felhasználva .50— 200 méter hosszú csatornát is ki lehet javítani. A módszer olcsó: költsége a hagyományos javítá­sénak 50—70 százaléka. Az Alagi Állami Tangazdaság Superaqua Főmér­nökségének szákemberei ezzel az eljárással ha­zánkban és külföldön eddig 200 kilométer hosszú­ságú hibás csatornát javífo'.itak meg. Ausztriában két esztendeje Superaqua Austria néven közös vállala­tot alapítottak. A magyar találmányt sikerrel al­kalmazzák egyebek között Bécsiben, Linzben, Kor- neuburgban és Varsóban. A munkához szükséges vegyszerek receptúrája védett, ezért az összeállításukhoz szükséges leg­fontosabb adalékanyagot hazánkból szállítják. A Superaqua-módszert ebben az évben a Szovjetunió­ban is bemutatták. Tárgyalásokat folytatnak ar­ról, hogy Moszkvában a 6000 kilométer hosszúságú csatornahálózat egy részét a magyar módszerrel javítsák. • Hazánkban elsősorban a nagyobb gyárak és üze­mek elöregedett csatornahálózatát javították az út­felbontást nem igénylő módszerrel. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban például 6 ezer méter hosszú csatornaszakaszt újítottak fel úgy, hogy a három műszakban dolgozó gyárban nem okoznak fenn­akadást a munkálatok. Az Ml és M7-es utak alatr ti csatornák csővezetékeit ugyancsak Superaqua- eLjárással javították meg. A magyar találmányt az MTA és a Superaqua Főmérnökség kutatói folyamatosan továbbfejlesz­tik. Azon dolgoznak, hogy a módszert még olcsób­bá és gyorsabbá tegyék. Jelenleg már kétszáz olyan technológiai megoldást és receptorát fejlesztettek ki,- amelyek a különböző helyi adottságokhoz a leg­megfelelőbbek. őszibarack Szabadszállásról Befejezéséhez közeledik az őszibarack szedése a szabadszállási Le­nin Tsz-ben. A 36 hektáros barackosban nagy károkat okozott a tava­szi fagy, így az idén csak 16—17 vagon gyümölcsre számítanak. Igen jó az őszibarack minősége, a Hungarofructon keresztül néhány vagon­nal exportra is küldenek, válogatvá, a helyszínen csomagolva. Igen jelentős a lakossági értékesítés, naponta 20 mázsa körül visznek el a környékbeliek. (Pásztor Zoltán felvétele) Jól startolt a Hungária Egy hónap telt el az Állami Biztosító kettéválása s a Hun­gária Biztosító megalakulása óta. Ennyi idő alatt természete­sen nem lehetett csodákra számítani, s arra sem, hogy min­den eddigi hagyománnyal szakítva, teljes erővel megindul a verseny a két biztosítótársaság között. Arra viszont minden­ki joggal számított, hogy valami olyan változás kezdődik el, amely az ügyfél, s az ügyintéző számára egyaránt kedvező eredményt hoz. Most úgy tűnik, nem volt hiábavaló a vára­kozás. Napról napra bővülnek a kárfelvételi helyek, gyorsabb az ügyintézés, több a figyelem és fokozottabb az udvariasság a mindennapi munkában. Bács-Kiskun megyében augusz­tus 1-jétől minden csütörtökön nyújtott „műszakkal”, este 7 óráig várják az ügyfeleket a Hungária gépjármű-kárrendezési fiókjánál — tudtuk meg dr. He­rold Józseftől, a Hungária Bizto­sító megyei igazgatójától. Teljes- körű ügyfélszo!giá!ai',Jtad — kárfel­vétel, kárkifizetés, biztosítások kötése, díjelszámolás — várják szombaton is az ügyfeleket, s szemlézik például a károsodott gépjárműveket Kecskeméten a Rákóczi út 14. szám alatt. A fi­óknál most már üzenetrögzítő készülék is működik, így a 20- 674-es telefonszámon munkaidőn túl is be lehet jelenteni a kár­ügyeket vagy egyéb gondokat. Statisztikai jelentés az ügyfél- forgalom alakulásáról az idő rö­vidsége miatt még nem készül­hetett, de az már biztos, hogy az ügyfelek megtanulták a Hungária nevét. A közelmúlt eseményéi között kiemelkedő volt, hogy pél­dául a Queen együttes budapesti koncertjéről készült film nega- tívjának épségére is az új bizto­sítónál kötöttek szerződést, még­pedig igen nagy összegre. Az első szocialista országbeli Forma—1 autóverseny biztosítási ügyeit szintén a Hungáriánál rendezik. A további ígéretek szerint nemcsak a szolgáltatások köre bővül, hanem — így megyénkben is — növekszik az élet- és bal­esetbiztosítások, a készpénzdíjas személybiztosítások, valamint a magánvállalkozók részére a va­gyonbiztosítások kínálata is. T. B. A MAGYAR TELEVÍZIÓ HÍRADÓ FÖSZERKESZTÖSÉGE pályázatot hirdet r győri, illetve szolnoki tudósítói irodájába, SZERKESZTŐ­RIPORTERI munkakör betöltésére FELTÉTEL: felsőfokú végzettség, több éves újságírói gyakorlat, lehető­leg nyelvtudás, 30 év körüli éíletkor. jó megjelenés. A pályázat tartalmazza a pályázó önéletrajzi adatait, eddigi szakmai tevékenységének, munkahelyeinek leírását. Mellékel­je megjelént írásait, amennyiben lehetséges, rádiós vagy tele­víziós szereplését magnó-, illetve videokazettán. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot szeptember 15-ig az alábbi címre juttassák el: Magyar Televízió Híradó-főszerkesztőség Tudósítói osztály, 1810 Budapest. A pályázókat az eredményről értesítjük, a küldeményeket pedig visszajuttatjuk. 1752 »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom