Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
1986. augusztus 1. © PETŐFI NÉPE • 3 KÉTLÉPCSŐS TÁRGYALÁS, SZAVAZÓLAPOS VÁLASZTÁS Űj szabályok a parlamenti munkához Az ügyrendet a hivatalos lapban közzé kell tenni — ezzel a zárórendelkezóssel fogadta el legutóbbi ülésén az Országgyűlés működésének módosított ügyrendi szabályait; azóta a paragrafusok napvilágot láttak a Magyar Köcalömyiben. Űj pontként került a szabályok közé a képviselők eskütétele. Az eskü szövegének aláírásával minden képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekeinek képviseletére, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titkok megőrzésére ttesz fogadalmait. Több kérdéskörben az elfogadott ügyrend az egyébként már korábban kialakult parlamenti gyakorlatot emelte szabállyá. Így például rendelkezik a kormány megválasztásáról, az Országos Listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az Országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőiéig feladatot megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti legfőbb népképviseleti szervünk belső törvényének az az új rendelkezése, amely előírja, hogy a parlamenti állandó bizottságok javaslataival az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, és vizsgálatuk eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Új rendelkezés az is, hogy a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatairól, annak az ülésszakon történő tárgyalása előtt az illetékes bizottság állást foglal. Bevezette az ügyrend — a megalapozottabb véleményalkotás elősegítése érdekében — egy-egy jelentősebb döntés meghozatala során a kétlépcsős tárgyalás lehetőségiét. így például célszerű két fordulóban megtárgyalni a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókat. Az első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés — a koncepció irányelvéit, tervezetét véleményezi —, a másodikban pedig már a vita alapján véglegesített tervről, illetőleg koncepcióról dönt. Az újjáformált ügyrend az interpelláció rangját növeli azzal, hogy különbséget tesz a képviselők interpellációként benyújtható, valamint egyszerű, tájékoztató jellegű kérdései között Interpellációval akkor éljen a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásoknak, vagy törvényes ugyan, de hatása nem kielégítő, esetleg hatástalan. Ilyenkor az Országgyűlés dönt arról, hogy elfogadja-e a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetőjének a válaszát, hiszen az általa hozott törvényiek, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége viszont azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges információkat. Az ülésszak nyilvánossága egyben lehetővé teszi azt is, hogy a képviselőtársak és a választópolgárok is megismerjék a kérdésben megfogalmazott gondokat, a válaszban vázo’t megoldási lehetőségeket. Az eddig mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett az új „házisza- báily” két esetre bevezette a titkos, szavazólapos választást: az Országgyűlés tLsztBégvise'őire, illetve az Országos Listán megüresedett helyek betöltésére történő szarvazásinál. Ez utóbbi esetben a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolta az új rendelkezést. DÓM TÉRI ESTÉK A Jézus Krisztus szupersztár Szegeden • Részlet a rockoperábóL (Nagy László felvétele) A szeged] Dóm téren Webber— Rice imáit hét végén bemutatott Jézus Krisztus szupersztár című kétrészes rockoperája hatását a nézők közül többen öszehasonlít- gatták a két évvel ezelőtt ugyancsak a szabadtérin előadott István, a király látványosságával. De, amint mondani szokás, almát körtével öszehasonlítaní nem lehet, vagy inkább nem érdemes, úgy ezeket sem, ment minden érv és ellenérv sántít. A kettő egybevetéséből annyit lehet elmondani, hogy mindkettő sikerdarab. Az államalapítónkról szóló rockopera nyilván már témája miatt is a néző szívébe lopta magát, nem utolsósorban mozgalmasságával, fülbemászó zenéjével és számos haitásfobozó elemével. A szupersztár sikerének lényege imádban rejlik. Abban, hogy Szikora János, a darab rendezője úgy vitte színre a már világhírű nockoperát, hogy a bibliai témái, ha nem' is egy az egyben, de mainak érezheti a néző: lám, ugyanolyan vagy fimomultabb formában megnyilvánuló emberi agresszivitásról, fölényeskedésről, kegyetlenkedésről, sajnos, most is szinte naponta értesülünk a nagy-- világból. Amellett, hogy a darab témája leköti a figyelmet, az is lényegesen hozzátartozik a sikerhez, hogy a szereplők túlnyomó része, a Rock Színház (gárdája kiváló teljesítményt nyújt. Az előbb említett István, a királyból is ismert a szereplők nagy része; az isimét nagyszerű Vikidál Gyula (Ponoius Pilátus), Deák „Bili" Gyula (Simon), Makrai Pál (Júdás), Nagy Anikó (Mária Magdolna) Sasvári Sándor (Jézus) és nem utolsósorban utolérhetetlenül szép basszusával és egyéniségével Gregor József (Kajafás). Aki filmen már látta a rock- operát vagy magnón, lemezen hallgatta, tudja, hogy kiváló a zenéje. Más kérdés, hogy az Ist- ván-.beli számokból több sláger lett, mint emebből — dicséret Szörényiéknak vagy egészséges hazafiasságunknak... Viszont a szupersztár 3—4 fülbemászó számát és a többit is élőben adják elő, szemben az István-előadá- sokfcai. Egy dolog, ami nem hogy nem tetszett a darab rendezésében, inkább furcsállhaitó: Szikora János egy nagy sátrat vont a színpad fölé, s ezáltal nem sokkal lett nagyobb a Dóm tár előadói területe, mint egy normális méretű kőszínházé. Nyitottságát így elvesztette,, amit nem pótolnak a vetített tenger hullámai sem. Vitatkozni lehet a sátoros megoldáson Szikorával, egyben azonban nem, amivel „védekezik”: Jézus korában Dóm... ? Nyilván anakronizmus lenne, de sátor helyett mégis minden (bizonnyal akadt volna jobb ötlet is. < Még a sátor szuperáráí nézve is — több millió forint — másodlagos kérdés a rendező eme elképzelése. A fő dolog: akiknek jegyük van — mert kapni már nem lehet — a ma esti, a szombati, a vasárnapi, valamint az augusztus 16-i és 20-1 előadásokra, minden bizonnyal nem csalódnak a rockoperában. A kétszer negyven perces előadást érdemes megnézni. Tárnái László Negyvenéves a forint A II. világháború utolsó évében hazánkban — 1945—46-ban a világon egyedülálló, —, gyors és óriási méretű infláció alakult ki. A pengő inflációja tulajdonképpen a háborúba való belépéssel kezdődött. A háborús kiadások, az ország vagyonát ért súlyos veszteségek a termelőerőket olyan állapotba hozták, hogy annak következménye nem is lehetett más, mint infláció. Az ipar teljesítőképessége elvesztette az 1938-as évinek 90 százalékát, a mezőgazdaság állótőkéjének egyötöde semmisült meg. A szarvssmsrhaáUomány több mint fele, a sertésállomány csaknem háromnegyed része hiányzott 1945 tavaszán. Az országban addig 20—22 millió métermázsa gabonát termeltek, ez a felszabadulás évében 9 millió mázsára zuhant vissza. Exportálható feleslegeink nem voltak, az államkincstárt a háborús adósságok terhei képtelenné tették a pénzügyi egyensúly megteremtésére. Hiányzó föltételek A felszabadulás utáni hónapokban teljesen hiányoztak azok az alapiéi tételek —jövedelmi adó, forgalmi adó, földadó atb. —. amelyek a pénzügyi közigazgatás eredményes működését biztosították volna. A rendkívül alacsony ter- mélési színvonal kevés volt az újjáépítési feladatok és a jóvátétcli kötelezettségek teljesítéséhez, és nem utolsó sorban a létfenntartáshoz. Az államiháztailtás csak a bankóprés beindításával tudta megteremteni azt a vásárlóerőt, mely fedezte a deficitet, vi- • szont az így ki bocsátott pénz többszörösen meghaladta a rendelkezésre álló árualapokat. Az államháztartás egyre növekvő mértékű kiadásainak fedezetét a Magyar Nemzeti Bank rohamosam emelkedő bankjegyállományával fedezte, ami egyre erősebb ütemű pénzromlást idézett elő. Az infláció fokozódó üteméit jól szemlélteti, hogy a költségvetés 1945 első félévi deficitje csak 4 milliárd pengő volt, ami július—augusztus hónapokban 11.4 millnárdra szökött, és szeptember—december között már meghaladta a 100 milliárd pengőt. Ez váltotta ki a pénztől való m«_ nékvés állampolgári ma «eltartását. ami egyre több termék forgalomból való kivonásához vezetett. A kormányzat 75 száza’é- kos b-nkieevdezsmája — a nagyobb címletek felülbélyegzése — éppen úgy nem fékezte meg az inflációt, mint az ezt követően bevezetett adópengő. Rövid időre sikerült lassítani az infláció ütemét, de az adópengő-jegyek forgalomba kerülésével viharos gyorsasággal nőtt. Az árak óráról órára' emelkedtek, az árrendszer elveszítette ön törvényét. Közvetlen árucsere A szédületes ütemű inflációban a bankjegyek címletei szinte kimondhatatlan számokat értek el. A kibocsátott legmagasabb címletű bankjegy 100 millió, az adópengőjegyekből pedig a 100 milliós címletű volt. A pénzforgalom ebben az időben már részben arany és idegem valuták segítségével bonyolódott le, de visszatért legősibb módszeréhez is, a közvetlen árucseréhez. Az ország gazdasági helyzetének rendezése érdekében tett egyre szigorodó kormányintézkedések 1946 nyarára olyan helyzetet ígértek, hogy reális tervnek volt elfogadható, miszerint a stabilizáció után a nemzeti jövedelmet a háború előttinek a felére lehet növelni, melyből a mezőgazdasági termelés az 1938- as év 70—80 százalékát tudja biztosítani. Az ipari termelőerő az utolsó békeév 50 százalékát képes megtermelni. A Magyar Nemzeti Bank arany- készletének hazaszállítása, s az előbbiekben említett termelési feltételek lehetővé tették, hogy az ország önerőiből. külföldi kölcsönök nélkül megteremtse azt a pénzügyi egyensúlyt, amire mint stabil gazdasági és politúcai alapra meg lehet tervezni az. újjáépítésit, és el lehet indulni a társadalmi felemelkedés útján. Stabil pénz Az inflációban elértéktelenedett pengő helyére új, stabil pénizegységként a forint került. A rendelet foriratvalutut az aranyhoz kötötte, és ennek megfelelően 1 kilogramm arany 13 ezer 210 forintnak felelt meg. Az új valuta árfolyaméit a Magyar Nemzeti Bank a külföldi valutákhoz, képest az aranytartalom alapján határozta meg. Augusztus végéig a bank 356 millió forint összegű bankjegyeit hozott forgalomba, amiből 100 millió forintért két hét leforgása alatt külföldi valutákat és aranyat vásárolt. Ez is mutatja, hogy népünk bízott a sitiábilizációs gazdaság palit i- kábam,. A stabilizáció sikerének biztosításáért, a forint értékének védelméért hozott intézkedések közül ki kell emelni a jegybank szigorú szelektív hitelpolitikáját. Ennek az ad ma igen nagy jelentőséget, hogy i gazdaságpolitikánkban az áru- és pénzviszonyok jelentőségét, kiemelve az egyensúly megtartását elengedhetetlennek tekintjük. Ügyelnünk kell arra. hogy a jegybank — a kereskedelmi és hitelbankoknak — refinanszírozásán keresztül biztosított forintjai valóban a termelés és a forgalom céljait szolgálják. Nem engedhető meg, hogy akár a költségvetés. lakáir a termelési és forgalmi szférák a nemzeti jövedelemnek tervtől eltérő fogyasztóivá valljanak. Ezt a gazda ságDot’itilkát m inda n ynyiunk jól felfogott érdekében csak egy stabil nemzeti valuta birtokában leszünk képesek következetesen végrehajtani. Forintunk stabilitását a ha- tékomv munka teremti meg. n közönyössé«, a pazarlás pedig tönkreteheti azt. Szendrey 3. Sándor • AkáctdnMk. m • Gesztenyeág. is megtudtam, hogy az utóbbi években igen sokat áldoztak a park szebbé tételére, utakat, pihenőhelyeket alakítottak ki. Hozzájárult az arborétum megmentéséhez az az akció is, amelyet 1982-ben hirdettek meg „Pusztul az . Arborétum” címmel. Nagy sajtóvisszhangra talált a felhívás, melynek lényege az volt, hogy a kedvezőtlen körülményeket javítsák. Mára változott a helyzet, a növény- állomány felújítását is megkezdték. Egyetemisták építőtáboroznak Szarvason, s a környezetvédők munkájának értéke mintegy 900 ezer forintot tesz ki. Egyre többen keresik fel &/Szarvasi Arborétumot, évente mintegy 80—100 ezer ember jut el a hangulatos városba, s a csodálatos Pepi-kertbe. Valóban megéri a kirándulás. Kép és szöveg: Borzák Tibor Náron, a pihenés idején érdemes felkeresni a Szarvasi Arborétumot. Nincs messze a megyehatártól, mintegy harmincöt kilométert kell utazni a felüdülésért. Azért az élményért, amit a csodálatos park, az arborétum nyújt. Amikor a szebbnél szebb fákat, bokrokat, növényritkaságokat csodáljuk, vajon eszünkbe jut-e, hogy az arborétumnak története is van? A szarvasi kertet Bolza József (Pepi gróf) hozta létre fáradhatatlan munkával. Az eredeti öt hektár telepítés 1945-re negyvenkét hektárra növekedett. Köszönhető ez annak is, hogy a Hármas-Körös egyes szakaszait szabályozták, s a Pepi-kert néven is ismert arborétumot nem öntötte el a víz. Egyre inkább gyarapodott a növényállomány, különféle parkokból, ■kertekből kerültek Szarvasra csodálnivaló ritkaságok, melyeknek származási helyük: Kelet- és Közép- Európa, Ázsia és Észak - A mer iika. Védősávot létesítettek juharfélékből, s lényegében olyan száraz klíma alakult ki, amelyben a fajok megerősödtek, meghonosodtak. Ritkaságszámba megy, hogy szeles időben a Szarvasi Arborétumban szélcsend honol. Egyre inkább ismertté vált a szarvasi kert, 192Ó- ban kimutatták, hogy 263 fajta növény található a ^gyűjteményben”, s a taxon ok száma olyannyira gyarapodott, hogy 1936-ra elérte az 1902-t. Jelenleg is körülbelül ennyi a fajták és változatok száma, köztük örökzöldek pompáznak télen-myáron. Az arborétum 1978-ban került a Kertészeti Egyetemhez. A Környezetrendezési Intézet Dísznövény- termesztési és Dendrológial Tanszékének felügyelete alatt áll, a soroksári kísérleti üzem kezelésében és szervezetében működik. Dr. Sipos András tudományos főmunkatárstól, az arborétum igazgatójától azt HAZAI TÁJAKON A Szarvasi Arborétum rí GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK Az állatállomány alakulása Bács-Kiskunban ,986- 30. Megnevező* Az előző év azonos Időpontjának %-ában A megyei részesedé- se az ország oa bél, % a megyében országosan Összes gazdaság Szarvasmarha 92,1 94,1 6,6 Ebből: tehén 93,6 95,8 6,9 Sertés 97,9 100,1 11,1 Ebből: anyakoca 98,9 100,7 12,3 Ebből: nagyüzemek Szarvasmarha 91,9 94,5 6,4 Ebből: tehén 93,6 95,8 6,5 Sertés 100,3 101,5 11,2 Ebből: anyakoca 98,3 100,0 9,9 klsgazdas ágok Szarvasmarha 97,8 93,6 7,7 Ebből: tehén 93,6 96,2 8,2 Sertés 95,8 98,3 11,5 Ebből: anyakoca 99,1 101,9 14,5
