Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

QQzdQ/áQpolitikQ> munka , telje/ítmcmjck e PETŐFI NÉPE • 5 1986. augusztus '£9. KISKUNFÉLEGYHÁZI VÖRÖS CSILLAG TSZ: • As idén kocán meg kellett kezdeni a siló zást, hogy minél több takarmányt megment« enek, az aszály sújtotta területró 1, Oi Az érdekeltség feltárja a tartalékokat Pótolni a pótolhatatlant Az aszályos időjárás eddig több mint egymilliárd forint kárt okozott a megye mezőgazdasági üzemeiben. Ennek egy- harmada a gazdaságok nyereségét érintette. Jó néhány üze­met alapjaiban rendített meg a 4 év óta tartó csapadékhiány. Az öntözésre alkalmas terület aránya a megyében sem na­gyobb, mint az országos, a szántó mintegy 3 százalékát tud­ják mesterségesen ellátni csapadékkal. A napokban lehullott eső nem sokat segített már a növényeken. Ezért az üzemek­ben más megoldásokat keresnek a veszteségek pótlására. Igyekeznek csökkenteni a termelési költségeket, hatékonyabb módszereket vezetnek be a termelékenység növelésére, sok helyen fejlesztik az ipari tevékenységet. A saját erőfeszítése­ken kívül központi intézkedésekre is számítanak gondjaik enyhítésére. A megye egyik legjobb mező- gazdasági üzemében, a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben is az aszály okozta károk pátdálsia a legna­gyobb gond. Pesdr István elnök: — Sajnos, nem sok remény van arra, hogy az idei eredmé­nyek alapján hasonló elismerés­ben részesüljünk. Nem rajtunk múlott, hogy a tervezettnél ke­vesebb kaffiászos gabona termett, március 1-ftől május végéig mindössze 18 millimeter csapa­dékéit kapott a búza és az árpa. A jövedeűemfaiesés az említett növényekből 4,5 millió forint köi- rüli. A többi növénynél kedve­zőbb volt a csapadékeloszlás, május 28-tól több eső hullott, ami segítette a cukorrépa fejlő­dését. ennél a növénynél keve­sebb a veszteség. A napraforgó és a kukorica is kevesebbet szen­vedett a szárazságtól. E két utób­bi növénynél a tervezett hozamra számítunk. Az állattenyésztésben a félévi összesítések kedvezőbb képet mutatnak. A 90 millió forint tervezett árbevételből 58 millió bejött. — Ezt annak is köszönhetjük, hogy jó együttműködést alakí­tottunk ki a háztáji gazdaságok­kal. A s zarvasmarha^tenyésztés- ben például bérhizlalásra adunk toi bikáikat, szerződést kötünk a tenyésztővel, és nemcsak az egyén, hanem a szövetkezet is megtalálja a számítását. Eddig 50 jószágot adtunk ki bérhizlalásra, a jövőben — mivel a módszer jód bevált — ezt a számot tíz­szeresére emeljük. Ehhez termé­szetesen a tehénállományt is nö­velni kdlíl megfelelő arányiban — tájékoztat az elnök. Jó módszert vezettek be a juh­tenyésztésben. A termelőszövet­kezet vezetője elmondjál, hogy min­den juhászra 500 birkát bíznak, a tartásihoz, szaporításhoz takar­mányt kap. A gvaipjúhozaim után külön juttatásban részesül a bé­rén felül. Az egy jószágra jutó tiszta nyereség 600 forint, a gyapjúhozam az idén is eléri várhatóan az 5 és fél kilogram­mot. — A liba és a pecsenyecsirke szintén számottevő ágazatai a gazdaságnak. Tavaly 4 forint volt a tiszta bevétel egy-egy pe­csenyecsirkén. Itt is a háztájival való együttműködést érdemes hangsúlyozni. Keltető állomá­• Pesir István: — Keressük a hatékonyabb megoldásokat. sunikon 200 ezer naposliba bújik ki a tojásból évente. 130 ezer hí­zott libát értékesítünk a háztáji közvetítésével. Saját törzsállomá­nyunk van. A pecs eny eliibate­nyésztést is megszerveztük — hal­lom Pesir Istvántól. A Vörös Csillag Termelőszö. vetkezetben is fejlesztik az ipar­ágakat, az idén ezekből 86 millió forint árbevételre számítanak. A félévi eredmények alapján ez meg is lesz. Foglalkoznak gépko­csijavítással, lakatos részlegük vám, a gurniüzem is jövedel­mező. — A féléves értékelés alapján vezetőségünk megállapította, hogy összességében teljesítjük a terveket. Az aszály okozta 'kiesé, sefcet réSzben pótolni tudjuk az állattenyésztés bővítésével, az iparig tevékenység fejlesztésével. Kétségtelen,, hogy kevesebb lesz a nyereségünk, de már most tör­jük a fejünket azon, hogy mi­ként lehetne a következő eszten­dőkben még inkább takarék csu­kódni, kiaknázni azokat a tarta­lékokat, amelyek elősegítik a jö­vedelmezőbb gazdálkodást — mondja beszélgetésünk végén a félegyházi Vörös Csillag elnöke. Kereskedő Sándor KINEK MIÉRT ELŐNYÖS A LAKOSSÁGI KÖTVÉNY? Idestova négyéves múltra tekinthet vissza a magyarországi kötvények legújabbkori tör­ténete, és jelenleg már mintegy 110-féle ér­tékpapírt hoztak forgalomba. Miközben a vállalatok és a magánszemélyek szinte min­den kibocsátott kötvényt nyomban megvásá­roltak, még mindig nem ült el teljesen a vi­ta a pénzátcsoportosítás ilyen módjáról. Az ellenzők továbbra is azt vallják, hogy a kötvényvásárlások elvonják a pénzt az OTP- től, illetve a Nemzeti Banktól, ezért további kiadásuk nem kívánatos. A tények azonban azt mutatják, hogy ez nem egészen így van, hiszen az OTP betétállományának növekedé­se az utóbbi négy évben sem állt meg — el­lenkezőleg. Amiből inkább arra következtet­hetünk, hogy a választási lehetőség — köt­vényben vagy bankbetétben tartsa-e pénzét a tulajdonos — növeli a megtakarítási haj­landóságot. Számol a vásárló További előnyei: A kibocsátók olcsóbban jutnak hitelhez, a kötvények tulajdonosai pe­dig magasabb kamatot élveznek, mint más esetekben. Sót, a népgazdasági haszon sem marad el. Mivel a kötvény az átlagosnál hosz- ázabb, 7—10 éves pénzlekötést jelent, szerepe népgazdasági szinten is pozitív. A hosszabb időre lekötött pénzre ugyanis biztonsággal lehet számítani, míg a bankbetét, a takarék- betét tulajdonosa bármikor kivonhatja pén­zét a gazdasági körforgásból. A kötvényvásárlók anyagi biztonságát sem fenyegeti veszély, hiszen a magánszemélyek kötvényeinek visszafizetéséért és a kamatok folyósításáért az állam vállal garanciát. Bár arra nincs hivatalos garancia, hogy a köt­vénytulajdonos a futamidő letelte előtt, bár­mely pillanatban hozzájuthat pénzéhez, a gyakorlatban mégis ez a helyzet. Az Állami Fejlesztési Bank ugyanis létrehozta a kötvé­nyek másodlagos piacát, és napi árfolyamon megvásárolja az eladásra kínált „használt” kötvényeket. Aki a lapokban rendszeresen átböngészi a kötvényfolyam-táblázatokat, azt tapasztalja, hogy az árfolyamok megközelítő pontosság­gal követik a kamatfizetés időpontját. Vagy­is a kamatfizetés után a kötvények gyakor­latilag névértékükön vásárolhatók, illetve el­adhatók, míg kamatfizetés előtt annyival ma­gasabb az áruk, amennyi az évi kamatból — elméletileg — már realizálható. Igaz, a bank vételi és eladási árfolyama között 2 százalék különbség van, ami a bankművelet — az adásvétel — ellentétele. Tulajdonképpen eny- nyit kockáztat az, aki kötvényt vesz, ha az értékpapírt lejárati ideje előtt eladja. De ez a szerény veszteség is csupán azt fenyegeti, aki a bank közbejöttével kívánja értékesíteni kötvényét: aki közvetlenül adja el másik ma­gánszemélynek — ami nem tilos — annak még a 2 százalékkal sem kell számolnia. Minimális kockázat Valamelyes kockázattal jár viszont az úgy­nevezett vegyes kamatozású kötvények vá­sárlása. Ilyeneket elsőként tavaly júliusban a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Válla­lat (PIK) bocsátott ki. Míg a korábbi kötvé­nyeket fix, általában 11 százalékos kamattal árusították, addig ez a PIK-kötvény csak 9 százalékos kamatot garantál. Ennek ellenére meglehet, hogy az általános 11 százaléknál is többet fizet, attól függően, mennyire eredmé­nyesen gazdálkodik a PIK. Ebben az esetben tehát a kötvény tulajdo­nosa már érdekelt a vállalat gazdálkodásának hatékonyságában, ha úgy tetszik: részt vállal a kibocsátó vállalat kockázatában. Akii c ta­valy a változó kamatozású kötvény n oellett tették le a garast, azok az idén jól jári.iak: a PIK az idén 12 százalékot fizet, am i vala­mennyi lakossági kötvény közül a lefjmaga- sabb kamatot jelenti. Persze, nem biztos, hogy ez mindig így lesz; elméletileg hehetsé- ges, ihogy a következő évek valamelyikében a kamat a minimális 9 százalékra zsu gorodik, amint az is megtörténhet, hogy eléri, netán meghaladja a 13 százalékot. A kockázat azonban ennél a kötvényfajtá­nál sem számottevő. Aki mondjuk 10 ezerfo­rintos kötvényt vett, az egy esztendő letelté­vel legalább 900 Ft-ért mehet a pénztárhoz — ennyit garantál az állam. Szemben az egyéb kötvényekkel, amelyek garantáltan 1100 fo­rintot hoznak évente. A lehetséges legnagyobb kamatveszteség tehát nem több évi 200 fo­rintnál, s ugyanennyi a lehetséges 'kamatnye­reség is, amikor 10 000 forint után .1300 forint kamat üti a kötvénytulajdonos markát. Nyomós gazdasági célokról, s azck elérésé­hez vezető ésszerű eszközökről van szó a vállalatok, intézmények szempontja íból. Ládafia helyett Hiszen aki kötvényt bocsát ki, uz megha­tározott időre, meghatározott kannat'ellené­ben kér kölcsön pénzt — általát« tn megha­tározott célra. Az év elején például Kecske­mét tanácsa döntött így: 49 millió forint ér­tékben adott ki kötvényt, azért, hogy az így befolyó pénzből középiskolát építhessen fel. Mint minden ilyen esetben, az Álllami Fej­lesztési Bank ezúttal is előzetes gazdaságos- sági vizsgálatot végzett, és megállapította, hogy a városi tanács különféle bevételeiből a futamidő alatt képes a kölcsönt visszafizet­ni, ám a 11%-os 'kamatos kamattal a vásárló is jól jár. Kecskeméten, tehát iskola épül ti lakosság megtakarított forintjaiból. Másutt — például Tiszakécskén, Kiskunhalason, Baján — ren­delőintézet és kórház építésére az üzlethálózat fejlesztésére fordítják a pénzt. Hasonló célo­kat szolgálnak a gazdálkodó szervek által vá­sárolható kötvények is; például a telefonhá­lózat vagy a gázhálózat fejlesztését. Ezeken a gyakorlati célokon túl, azaz a pénz ilyen vagy olyan irányú befektetésén, a kötvénykibocsátásnak van _ egy általános, pénzügyi célja, ami alapvetően me.gadja lét- jogosultságát. Ez pedig a tőke átcsoportosí­tása; a használaton kívüli pénzek bevonása a gazdaság vérkeringésébe. Amint a magánsze­mélyeknek Is lehet — van — olyan pénzük, amelyre átmenetileg nincs szükségük, úgy a vállalatok is rendelkeznek időnként szabad eszközökkel. Ha az ilyen pénz holmi ládafiá­ban áll, nem hoz hasznot sem a tulajdonosá­nak, sem másnak. Ha viszont megmozdul, és; működő tőkévé válik, akkor a kölcsönadónak — a kötvényvásárlónak — kamatozik, a kö'l- csönvevőnek pedig módot nyújt tevékenysé­gének fejlesztésére, bizonyos gazdasági fo­lyamatok felgyorsítására. A kötvénypiac izmosodására jellemző, hogy négy évvel a kezdetek után ma már hozzáve­tőlegesen 7 milliárd forint értékben bocsátot­tak ki kötvényeket vállalatok, szövetkezetek, intézmények. Több tízezer magánszemély, mintegy 4,6 milliárd, néhányszáz vállalat pe­dig körülbelül 2,1 milliárd forint értékben rendelkezik különféle, évi 7—14 százalék ka­matot hozó kötvényekkel. Az Állami Fejlesz­tési Bank pénztárainál naponta több száz köt­vény cserél gazdát, amikor pedig új Icibocsá- tásra kerül sor, akkor a vevők sorton állnak az értékpapírért. A kötvénypiacon általában nagyobb a kereslet, mint a kínálat. G. Zs. NE SOKAT, HANEM JÓT Józanul az italtermelésről VÁSÁRI VILÁGTALÁLKOZÓ LIPCSÉBEN Kitárul az MM-kapu Verseny, borrenditag-avatás Baján A Baján folyó X. országos bor- és üdítőital-verseny szervezésé, ben oroszlánrészt vállalt magára dr. Sümegi József, a Hosszúhe­gy! Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgató-helyettese. Az ese­mények szigorúan megszabott menetrendjében rövid időt kér­tem, hogy tájékoztasson az or­szágos jelentőségű, sőt határain­kon kívül is ható rendezvényso­rozatról. — Mi indokolja a szőlészeti­borászati versenyek rendezé­sét, milyen célt tűztek ki és milyen eredményt várnak? — A jelenlegi bemutató célja is ugyanaz, mint az előtte ren­dezett kilencé. Felmérni a kü­lönböző kategóriájú termékek minőségének alakulását, össze­vetni ezt az előző évek eredmé­nyeivel. A tapasztalatokat érté­kelni, majd ezek ismeretében a további fejlődés lehetőségét meg­teremteni — így foglalhatom ösz- sze röviden a céljainkat. A mos­tani verseny a szőlészettel-borá- szattal foglalkozó állami gazda­ságok ezideig legnagyobb sereg­szemléje. Ez az első eset ugyan­is, hogy kivétel nélkül minden magyar gazdaság részt vesz raj­ta. — Bemutatónak és verseny­nek egyaránt említette a ren­dezvényt, Véletlenül történt-e ez? — Talán igen, de rávilágít az esemény kettős arculatára. A szakterület legjelesebbjeiből ala­kított zsűrik bírálják a borok, a bor és egyéb szőlő alapanyagú párlatok, valamint az üdítőitalok tulajdonságait. Ennek gazdasági és a fejlődést illető haszna nyil­vánvaló, hiszen a legjobb termé­kek választódnak ki az értékelés során. A bemutató jelleggel azt értük el, hogy népszerűsíteni tud­tuk a hazai kínálat legnagyobb és legkiválóbb részét, nem utol­sósorban a megjelent — öt or­szágból érkezett — külföldi piac­kutató szakemberek között. — Kell még nálunk az al­koholt népszerűsíteni? — Vártam ezt a kérdést. Hadd oszlassak el egy ezzel kapcsola­tos, de igen elterjedt tévhitet: a mértéktelen alkoholfogyasztásban ugyanis nem a bor a bűnös. Tény, hogy ötven évvel ezelőtt és azóta is változatlan az egy főre jutó borfogyasztás, mintegy 32—34 liter évente. Ez egyébként nem tekinthető soknak nemzetközi összehasonlításban sem. Az egyéb alkoholtartalmú Italok fogyasz­tása nőtt meg nagy mértékben, sokszor az ötven év előtti meny- nyiség tízszeresére. A bort sze­rető és a borhoz értő ember so­hasem lehet alkoholista. A hoz­záértéssel együtt jár a kulturált fogyasztási szokások kialakulá­sa. Reméljük, rendezvényünk hozzájárul ahhoz, hogy e téren is előbbre lépjünk. — Előbbi adatai számomra igazán meglepőek voltak. Ügy véli tehát, hogy a jó vagy ki­váló minőségű ital iránti igény magával hozza a fogyasztási kultúrát is? — Minden bizonnyal így van. Emellett arra is szeretnék rámu­tatni, hogy a magyar szőlőtermesz­tésnek, bornak — itt, a mi terü­letünkön is — évszázadokra visz- szanyúló hagyományai vannak. Csak egy példa: éppen ötszáz esztendeje említi egy vaskút! ok­irat a boradót. (Egyébként őse­ink már a honfoglaláskor is fej­lett szőlőkultúrát találtak a Kár­pát-medencében.) A magyar bor évszázadokon át megszerzett és megtartott nemzetközi jó híréért naponta meg kell vívni és meg kell őrizni. A magyar bornak — és nemcsak a tokajinak már — világszerte rangja van, keresett exportcikkünk. Az sem elhanya­golható, hogy nagyon sok em­bernek ad kenyeret a szőlőter­mesztés. A mostani versenyünkre a 108-féle üdítőital benevezése ékesen bizonyítja: az állami gaz­daságok szakemberei is részt vál­laltak abban, hogy italfogyasztá­si szokásaink jó irányba vál­tozzanak. — Befejezésül egy könnye­debb kérdés. Tegnap részt vet­tem borrendi taggá avatáson. Mit jelent ez? — A borközösségek története a középkorig nyúlik vissza. A pol­gárosodás idején Nyugat-Euró- páton terjedtek el a borbaráti körök, a termesztők, szőlőneme- sítőket fogták össze. A mostani borrendek nemzetközi szövetség­be tömörültek, amelynek első magyar tagja (1976-ban lépett be) a vaskúti Pax Corporis (A test békéje) nevű borrend, a későb­biekben pedig a hajósi Orbán és a kecskeméti Mathiász János- rend csatlakozott a megyéből. Egy kicsit játékos, egy kicsit ko­moly a borrenditag-avatás cere­móniája. Középkori talár, díszes süveg a kellék, és próbát kell kiállni a lovag, főpohárnok, nagy­mester, kancellár vagy nagykö­vet címért. A lovaggá avatott láncot és diplomát kap, ha a szakmai kérdéseknek jól megfe­lelt, és egy nevére szóló borospa­lackot. Egyben jogosulttá válik a nem csekély tagdíj fizetésére. A magyar borrendek mögött kivé­tel nélkül a termelők, a' szövet­kezetek és gazdaságok állnak. Cél­jaik között szerepel az alkohol­ellenes küzdelem, a „ne sokat, hanem jót” elvének propagálása. Gál Zoltán A lipcsei utcáik házaim fekete—piros— sárga nemzeti- szímű zászló­kat lobogtat a szél, transzpa­rensek, fény­újságok hirde­tik: augusztus 31. és szep­tember 6. kö­zött rendezik meg az őszi nemzetközi vá­sárt. A nagy se­regszemle idei jelszava: „A nyitott világ­kereskedele­mért és a mű­szállá hiaíadá- sért”. Ennek szőriemében csaknem száz ország hatezer krJáSlítója vesz részt a maga» színvonalú ipari tárlaton, amelyen a fej­lett műszaki technikák — auto­mata berendezések, mikroelekt­ronika, robotok — bemutatása mellett a műszaki együttműkö­dés számos példájáról is tájéko­zódhatnak a (látogatók. Magyarország immár 35 éve jelen van a találkozókon, e most is figyelemre méltó a 39 magyar vállalat — mintegy 3100 négy­ei A szimbolikus MM — a vásár főbejárata. zetmóternyi területen levő — ki-} állítása: öt műszaki és kilőne fo­gyasztási cikk szakcsoportba in mu- tatják be újdonságaikat. C lépjár- művek, vegyipart berend. ezéseifl, textil- és cipőipari gépek, orvosi műszerek, egészségügyi berende­zések; továbbá ruhanemű, cipő, bútor és más fogyasztási cikkek! reprezentálják hazánk iparát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom