Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
ELŐSZÓ A VITÁHOZ Kecskemét Város Tanácsa alig egy hónap múlva stratégiai döntést hoz: az ezredfordulóig vázolja fel a település fejlesztésének legfontosabb irányait. Merre tovább? Ez a kérdés foglalkoztatja dr. Király László György közgazdászt, vitacikkünk szerzőjét, aki kecskeméti állampolgár minőségében foglalta össze az általa lehetségesnek vélt alternatívákat. Célja: még a döntés előtt újabb ösztönzést adni a vélemény- cserének. A Petőfi Népe készséggel ad helyet a vitának, mely elől a városi tanács sem zárkózik el: dr. Mező Mihály tanácselnök nyíltan így fogalmaz: minden vélemény segítségükre van. Kérjük, hogy észrevételeiket, hozzászólásukat szeptember 10-ig juttassák el szerkesztőségünk címére (6001 Kecskemét, Szabadság tér l a' hogy még a döntés előtt megérkezzenek. DR. MEZŐ MIHÁLY TANÁCSELNÖK: Minden vélemény segítségünkre van Az érdeklődés, az érdekeltség, a demokratizmus sóikat kifejező jele, hogy a város sorsának, jövőjének alakításáról sok polgára mond véleményt. Ez egyúttal az együttgondolkodás, a közös mun. kálkodás alapja —-ezért is örülök a vitacikknek. Dr. Király László György gon. dotatai figyelemre méltóak, a döntést, a választást a testületekre bízza. Kecskemét tanácsa elé szeptemberben kerül az ezredfordulóig érvényes hosszú távú terv- koncepció. Nem először foglalkozik ez alkalommal távCati elképzelésekkel a testület: az ötéves terveknek mindig is a távlati koncepciókra kellett épül. niük. A vitairat a kétségtelenüMeg- íontosabb gazdasági alapokkal foglalkozik. Emellett azonban magának a tervkoncepciónak tartalmaznia kell a kulturális, egészségügyi, szociális, közlekedési. hírközlési, kommunális stb. szükségletek kielégítésének lehetőségeit is. A város létrejöttét és fejlődését évszázadokkal ezelőtt a földrajzi helyzet: az országon belüli, de a Balkán és Közel-Kelet, Észak, és Nyugat-Európa közle. kedési útja melletti fekvése eredményezte. Gazdasága hosszú ideig a „lábon szállítható” állattenyésztésen, a vasutak megépítése után a homokon is gazdaságosan termelhető szőlő-, gyümölcs. és zöldségtermelésen és kisáiüiattenyésztésien alapult: mindennek reneszánszát éljük, mely iá nagyüzemi és az integrált kistermelésen alapul. Az ipar — alapanyagok híján — a kezdeti kézművel és helyiipar mellett — az éleim i szeri eld o L- gozás (konzerv, baromfi) irányában alakúit és fejlődött korszerűvé. főként a felszabadulás utáni évtizedekben. A nehéz-, a gép- és a könnyűipar üzemei főként az 1960-as évek elején települtek a mezőgazdaságból fölszabadult munkaerő foglalkoztatására. A csúcstechnika-technológia felé fejlődhet a BRG, az MMG—AM és a Mezőgép. Jellem, ző. hogy a városban előállított termékek fele exportra kerül, s ezen áruk több mint 80 százalékát mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek teszik ki. Kecskeméti központú a Zclldségku,tató Intézet és a Szőlészeti-Borászati Kutató Intézet. Kecskemét gazdaságának karakterét tehát hagyományosan a mezőgazdasági termékek előállítása — főként a kertészet — és az élelmiszer-feldolgozó ipar adja —I. ennék fejlesztése lehet a fő irány. Ez mellett a helyi ellátást szolgáló iparon túl a korszerű és csúcstechnikát-techmio- flógúát megvalósító üzemek továbbfejlesztésének elősegítését keli! célul tűzni. A rugalmas, korszerű kis- és középüzemeké a jövő — nincs alapja sok ezres munkáslétszámot foglalkoztató új üzemnek. Hiány van viszont hűtő- és hűtőtárolóuápai'i kapacitásban — ezt teháit célszerű pótolni. , A várost nem lakóinak száma teszi naggyá. Nem ez a lényeg. Bainem az: polgárainak életét miként tudja teljessé, komfortossá. kedveltté tenni. Ezért nem szabad a lakosságszám növelésére törekedni Ami a .kulturális életet illeti: Kecskemétnek a közép- és felsőfokú ellátó szerepkörét kell erősítenie, korszerű lehetőséget kell biztosítania a szakmunkásképzéshez. A három főiskola jól illeszkedik a helyi és a itágabb vonzásköri szükségletekhez. Budapest és Szeged közelségére tekintettel kevés realitása van egyetem létrehozásának — bár a Kertészeti Egyetem központja lehetne Kecskeméten, indokolt is lenne. Kodály szülővárosa — ahol az első Kodály-iskcfta létesült — igényt kell tartson ama, hogy felsőfokú zenei képzést adó intézmény létesüljön itt — ebben szerepet kell kapnia a Kodály Intézetnek. A város előnyösen és gazdagon fejlődött a közmű- vei’.ődési intézményeivel, a múzeumokkal, a gyűjteményekkel, a kiállításokkal. Képző- és iparművészek szívesen települnek Kecskemétre. Az adódó lehetőségeket a jövőben is ki kelil használni. Üj könyvtárat kell építeni. A színiház rekonstrukciója folyamatban van. A lakosiságszám a felszabadul lás óta gyorsan (kétszeresére) nőtt. A .lakásépítés üteme ezzel lépést tartott, új lakónegyedek létesültek.' miközben a városbeL- ső —i különösen a régi főtér — épületei megszépülitek. Ésszerű lakásgazdálkodással, régi otthonok felújításával, a telekellátás javításával kell enyhíteni e gondokat. A közműépítésnek az elkövetkező 15 év legfőbb célkitűzésének kell lennie. Az utalt, járdák, v‘z-. gáz- és szennyvízcsatornák alapjait a város a felszabadulást követően rakta le, de a munkák nem tudtak lépést tartani az elmaradottsággal, illetve az új igényekkel. Minden további fejlődést gátolhat, ha e téren nem sikerül átütő mértékű fejlesztést elérni. Egyre súlyosabb gondokait okoznak a környezeti ártalmaik, ezek közül az ipari eredetűek folyamatosan visszaszorulnak (Baromfifeldolgozó Vállalat, Kecskeméti Zománc- és Kádgyár), az északnyugati irányból (ez a városban az állandó szélirány) származó porszennyeződés meg gátlásában korszakos jelentőségű a széohenyivárosi tó és a szabadidőpark — munkálkodni kell Hetényegyházáig történő bővítésén. A leírtak csak kereteit vázolták föl mindannak, amit az ezredfordulóiig szóló terv tartalmaz, ennél sokkal részletesebben. A HNF körzeti bizottságai, a tanácstagok a teljes anyag birtokában bárkinek tájékoztatást tudnak nyújtani. Várjuk az észrevételeket: minden vélemény segítségünkre van. FEKETE SAROK Van egy-két olyan szolgáltatás, amelyből — legalábbis elvben — igényeink szerint részelhetünk. Tetszés szerint világíthatunk elektromos árammal a nap bármely szakában; kedvünkre égethetjük a gázt akár éjjel Is; s a pénzünkért az is természetes, hogy ha megnyitjuk a csapot, mindig van — ahová bekötötték — meleg és hideg víz. Azazhogy: a jelek szerint nem mindig van. Amióta az erre illetékes vállalat minden számítást mélyen alulmúlva a legrekkenőbb hőségben majdnem két és fél hétig „szüneteltette” a melegvíz-szolgáltatást, szóval, amióta ismét van meleg víz, azóta nem mindig van. Ez ugyan kissé körülményesen hangzik, de pontos leírása a valóságnak. Azaz: noha a lakó és az IKTV (a két szerződő fél) megállapodása szerint meleg víznek mindig folynia kellene a csapból, a meleg víz nem mindig folyik. Miután nem kronométerrel mérjük, csak hozzávetőleges időhatárokat húzhatunk: biztosan nincs meleg víz reggel háromnegyed hét előtt, és este 10 óra után. Aki mondjuk hatra jár dolgozni, vagy netán 10-ig szólítja el a csap mellől a kötelessége, csak hideg vízzel tusolhat. Erre ugyan rá lehet fogni, hogy egészséges, ám azt nem, hogy korrekt eljárás az IKTV részéről. A későn kelők é<? a korán kelők ugyanis éppen annyit fizetnek, mintha megkapnák a meleg vizet. S ta-lán az IKTV lenne a legjobban felháborodva, ha holnaptól kevesebbet fizetnének. No persze a szerződést módosítani a jelek szerint csak az IKTV-nek áll hatalmában... RMTEezfiCHEDr ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK - 1986. AUGUSZTUS HOSSZÚ TÁVRA SZÓLÓ ELKÉPZELÉSEK Milyen legyen Kecskemét az ezredfordulón? Nem mindennapi döntésre készülnek Kecskemét tanácsának tagjai. A közeljövőben megvitatják aat a 'hosszú távú településfejlesztési tervet, amely az ezredfordulóiig hivatott meghatározni a megyeszékhely fejlődésének kereteit. Sorsfordítónak, vagy korszakalkotónak is nevezhetnénk ezt az alkalmat, ha az eddigi tapasztalatok nem atzt mutatnák, hogy a különböző időtávú tervek közt (legyen szó akár népgazdasági, akár településfejlesztési tervről) éppen a hosszú távúnak van a legkisebb becsülete. Ki tudna előre látná ályen hosszú időre, különösen a mai, gyakran kiszámíthatatlanul változó világban — hangzik a leggyakoribb kifogás. És valóban: szinte lehetetlen megmondani most, hogy mondjuk mennyi lesz a város frissvíz-igénye az ezredfordulón, de még aizt ás, hogy hány lakás építésére jut majd pénz. Puszta formalitás-e hát a hosszú távú terv, ami csak arra jó, hogy legyen mitől eltérni az idők folyamán? Igen, az, ha nem ■ismerik fel „műfaji” sajátosságait. A tizenöt évet átfogó kitekintésnek nem a napi problémákat kell kivetíteni a távoli jövőbe, hanem azt a célt, azt a kívánatos állapotot felvázolni, ahová el akarunk jutni. Ebből aztán visszafelé haladva meghatározhatók azok az operatív teendők is, amelyek szükségesek e kívánt állapot eléréséhez. Ha így tekintjük, akkor valóban meghatározó jelentőségű döntés előtt á’ll a városi tanács. Azok az energiák, amelyek Kecskemét fejlődését,«z elmúlt mintegy két;léiyjiz^pen jb^latak;’kimerülni látszanak, napjaink leglényegesebb problémái pedig éppen ennek a dinamikus fejlődésnek az eredményeként alakultak ki. Az ipar húsz éven át tapasztalt, szinte töretlen ivü fejlődése megtorpant. A hagyományosnak nevezhető élelmiszeripar éppúgy gcndclkkal küzd, mint a gépipari és könnyűipari üzemek többsége, amelyek zömmel _ ennek az időszaknak az elejém a 60-as évek ipartelepítési hulláma nyomán kerültek a városba. Problémáik általában a termek- szerkezat és a gyártási technológia korszerűtlenségére vezethetek vissza, de számos konfliktus forrása a nehézkes irányítási struktúra, és a gyáregységi rendszer léte ás. Környezetvédelmi gondok is jelentkeznek. A dinamikus iparfejlődés gyors ■népességnövekedést is eredményezett, ami viszont nagyarányú lakás építést kényszerített ki . Ezt azonban nem tudta kellőképpen követni a termelő és nem termelő infrastruktúrával való ellátottság. A itömeglakás-építés enyhítette ugyan a lakásínséget. azonban hosszabb távon újabb, és egyre erősödő igényeket keltett, mivel ezek a lakások alkalmatlanok több generáció együttélésére. A lakótelepiek eltorzították a város 'belső szerkezetét: a lakóhelyek elszakadtak a munkahelyektől. de a bevásárló és más ellátó (pl. oktatási, egész- légügyi, kulturális), városrészek- tőd is. s ezt a közlekedés fejlődése nem tudta kellőképpen követni. Az elmúlt időszak városfejlődését meghatározó tényezőként kell .tekintenünk, hogy Kecskemét 1950-ben megyeszékhely lett. Ennek az ötvenes években nem volt különösebb jelentősége (hiszen a fejlesztési források akkoriban az iparvidékek felé áramlottak), a hatvanas évektől azonban a megyei fejlesztési pénzeszközök nagy része ide koncentrálódott. Ez akkor indokolt is volt, hiszen az ország legnagyobb és sok vonatkozásban a legelmaradottabbak közé tartozó megyéjét ellátó és irányító intézményhálózatot kellett létrehozni. Napjainkban azonban a megyén belüli arányosabb fejlesztés igénye és az elosztási mechanizmus jelentős változása egyaránt azt okozzák, hogy a korábbi biztos források csökkennek, illetve versenyezni kell értük. Ezeket a gondokat megoldani nem lehet tizenöt, de huszonöt, vagy ötven esztendő alatt sem, ha a felvetett kérdésekre a régi módon válaszolunk. Minden egyes egyedi beavatkozás csak újabb 'konfliktusokat szülhet, mert a problémák forrása nem egyszerűen a városon belüli aránytalanságokban keresendő, hanem abban, hogy Kecskemét fejlődése során meghaladta azt a szerepkört, amelyet az elmúlt 20 évben sikeresen betöltött. Két évtizeddel ezelőtt helyes döntés volt a város iparának szinte mindenáron való fejlesztése mellett kiállni, lehetővé tenni a gyors népességnövekedést, döntő mértékben „lecserélni” a város épületállományát, új arányokat szabni a településszerkezetnek. A cél akkor az volt, hogy Kecskemét méltó megyeszékhely lehessen, a Duna—Tisza közének valódi központja. Ezt sikerült elérni. Ha azonban továbbra -is ezt az utat járnánk, a város működtetésének nehézségei -gyorsabb ütemben nőnének, mint az eredmények- Űj cél, új arculat kialakítása szükséges. Olyan városfejlesztő energiák megtalálása, amelyek újabb másfél—két évtizedre biztosíthatnák a harmonikus városfejlődést. A tizenöt évre szóló terv alkalmat 'kínál arra, hogy a Kecskemét sorsáért felelős testület olyan döntést hozzon, amely meghatározza a városnak ezt az új arculatát. Ennek ismeretéiben aztán a középtávú (ötéves) és rövidtávú (éves) tervekben -már jól meghatározható cél érdekében lehet .munkálkodni. Véleményem szerint Kecskemét ezredfordulóig tartó társadalmi- gazdasági fejlődésének három, egymástól lényegében különböző fő iránya lehet. Az első változatban a városfejlődés erőforrása továbbra is az ipar fejlődése lenne. Ez — a város adottságai miatt — elsősorban kis alapanyag- és szállításigényű (finommechanikai, műszeripari, elektromos, illetve elektronikus) termékeket előállító ipa-r előretörését jelenthetné. Ez a tevékenység magas szinten automatizálható (tehát nincs tömeges munkaerővonza- ta), illeszkedik a tudományosműszaki haladás fő irányaiba. Némi hagyománya is van Kecskeméten (MMG, BRG és a rosszemlékű IGV), kétségtelen azonban, hogy a szükséges szakembergárda csak kisebb részben adott. A hagyományos iparágak közül e változat keretében elsősorban azok fejlődése indokolt, amelyek a Duna—Tisza köze térségére jellemző mezőgazdasági termelés háttériparát adják (mezőgazdasági- és élelmiszeripari- gép-gyártás, csomagolóanyag- gyártás). Ebben a változatban a többi iparághoz tartozó termelő- egységek (beleértve az élelmiszeripart is) fejlődése lassulna, jelentőségük csökkenne a város gazdaságán belül (egyes termelési funkoiók akár ki is szorulhatnak) . E változat előnye, hogy a korszerű technika alkalmazásával magas termelési kultúrát honosítanánk meg- Csatlakozhatnánk a fejlődés fő irányához, végleg megszüntethető lenne Kecskemét mezőváros jellege. Ez egyben hátránya is, hiszen a termelési hagyományok teljes megváltoztatását jelentheti. Lényeges átalakulásokat okoz a városszerkezetben. Lassul, de nem szűnik meg a munkaerőszívás, amely elsősorban szakképzett emberekre, specialistákra irányul. Gondot okoz továbbá, hogy az ilyen típusú iparfejlesztés rendkívül tőkeigényes. Az is probléma, hogy a városi tanácsnak viszonylag kevés lehetősége van egy ilyen irányú elmozdulást elindítani. Ez részben a terület-előkészítéssel lehetséges, részben szervezőmunkával, részben pedig olyan értelmű szelektivitás érvényesítésével. amely nem teszi lehetővé az elképzelésektől eltérő iparfejlődést. Egy lehetséges másik irány a város termelési hagyományaira alapozható. Ebben az intenzív mezőgazdasági termelés (elsősorban kertészet és baromfi), valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozó- és háttéripar kapna domináns szerepet. Ebben a változatban Kecskemét — mint története során annyiszor — egy nagy mezőgazdasági térség központja, szervezője és koordinátora lenne. A közvetlen helyi szükségletek kielégítésére termelő üzemeken kívül csak azok fejlődése kapna létjogosultságot, amelyek ehhez az agrárvertikumhoz tartozik. Másrészt viszont a mező- gazdasági (főként kertészeti) termeléssel és feldolgozással kapcsolatiban szellemi háttér erősödését is maga után vonná (oktatás, kutatás, múzeumok és kiállítások stb.). Előnye ennek a változatnak az, hogy kihaszr. 'Íja a térség legnagyobb természeti adottságát, a mezőgazdasági termelés lehetőségét, biztosítja a kialakult termelési hagyományok továbbélését. A város vonzáskörzetébe tartozó települések fejlődését is jól szolgálná, hiszen a lokális termelési és előfeldolgozó-iközpontok ezekben alakulhatnának ki. Egyúttal „megosztaná” a város népességét a központi belterület és a környező 'községek között- Hátránya,. hogy az értékesítés szempontjából labilis termelésre alapozódik, nagy az időjárásnak való kitettsége is. Mivel az alacsony szintű szakmai ismereteket igénylő tevékenységek aránya magas, nem javul a város munkaerő-szerkezete. Alacsonyabb szintű az infrastruktúra fejlesztő hatása is. Fenyegethet tehát az a veszély, hogy ebben a változatban „konzerválódik” egy elmaradottabb társadalmi és települési struktúra. Kétségtelen viszont, hogy a történelmi sajátosságoknak ez felel meg leginkáhb. A harmadik változatban a város fejlődését nem'a termelő ágazatok, hanem az oktatási-kulturális intézmények gyors fejlődése és az idegenforgalom alapozná meg. A fejlődés alapját egyrészt Kecskemét újjáélesztett zenei, valamint képző- és iparrnű- vészeti hagyományai, másrészt a magyar népi kultúrát bemutató gyűjteményei, sajátos hangulatú népi és szecessziós építészete, a Kiskunsági Nemzeti Park .látnivalói határozhatnák meg. Ehhez csatlakozhatna további felsőoktatási és tudományos bázisok iki- alaikítása. Mindez nem jelentené a termelés elsorvasztását, de elsőbbséget, és a mostaninál nagyobb jelentőséget kapnának a szolgáltató, kulturális és idegenforgalmi tevékenységet támogató intézmények és szervezetek. A változat előnye, hogy viszonylag kevéssé tőkeigényes, illetve a tőke az előzőeknél köny- nyebben bevonható városon kívüli forrásból is. Ez az a fejlődési irány, amelyet a városi vezetés legközvetlenebbül kezében tarthat. Kecskemét nemzetközi hírneve, is ezáltal növelhető leginkább. Az is kedvező, hogy az ilyen irányú fejlődés alapjai az elmúlt időszakban megteremtődtek. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy tartós fellendülést véleményem szerint nem lehet erre alapozni, és — különösen eleinte — csak a lakosság egy szű- kebb rétegét érinti. Továbbá túlságosan függővé teszi a várost „külső” elhatározásoktól. A nagyon körvonalasan felvázolt fejlődési változatok láttán két kérdés is felvethető- Az egyik, hogy vajon csak ezek a lehetőségek vannak-e? Nem feltétlenül, de ezek azok, amelyek valóban más-más irány t szabnak a fejlődésnek és megvalósításuk reális, hiszen valamennyi csírája már a jelenben is megtalálható. A másik, hogy kelt-e szükségképpen választani az irányok közül? Erre nehezebb a válasz. A körülmények nem teszik lehetővé mindhárom változat teljes mértékű megvalósítását, a hol ebbe, hol abba az irányba való elmozdulás pedig végeredményben egyhelyben maradást eredményezhet. Vállalni kell a döntés kockázatát! Dr. Király László György közgazdász Kecskemét, Balaton u. 14. IV/13. LAPSZÉL LAKASHÍRF.K ________________ B eköltözés, illetve átadás előtt áll 32 lakás a Vacsiközfoen. Nagyméretű, 75 és 81 négyzetméteres otthonokról van szó, melyek közül csak néhány tanácsi ki jelölésű, a többit az OTP értékesíti, és van pár d’.yan, amelyet tkiülörtböző szervek vásároltak meg. Az árak itt már meghaladják az egymillió forintot. A 75 négyzetméteres 2 szoba plusz 2 félszobás lakásért 1 millió 150 ezertől 1 millió 185 ezer forintig terjedő összeget keli fizetni, a 81 négyzetméteres, 2 szoba plusz 3 félszobásért pedig I 245—1 280 ezret. Az OTP nemi-ég megkezdte — minit olvasóink hirdetési oldalunkon .több alkalommal láthatták is — a Móricz Zsigmond utca 2. számú ház 12 lakásának értékesítését. A város szívében fekvő otthonok csaknem 2,5 millióba kerülnek — ám már az építés kezdetén tizenöten jegyeztették elő magukat vásárlónak. Mint megtudtuk, egyelőre két fix vevő jelentkezett, de mint az OTP illetékese hangsúlyozta: az átadása csak jövőre lesz, ezért aztán .vn-m- csemek elkeseredve”. FAHAZAK fis LAKÓKOCSIK A kecskeméti kemping az idén lett 10 éves: egyre kedveltebbé vált a hazánkba látogatók körében. Jelenleg 25 faházzal, száz lakókocsi számára kialakított elektromos csatlakozóhellyel, további 3—4oo sátor számára alkalmas hellyel várják a vendégeket. Az idé^ sikerült véglegesen megoldaniuk a melegvíz-szolgáltatást is: pénzbedobós gázbojlereket szerelteik fel, ahol korlátlan Ideig tisztálkodhatnak a kempingezők. A magyarok mellett a legtöbben az NSZK-ból, az NDK-bei. Hollandiéból, Lengyelországból érkeztek. A kemping dolgozói számom ártják azt a nyugdíjas külföldi vendéget is, akinek annyira megtetszett a kemping és környezete, hogy egyfolytában három hónapig lakott itt 30 MILLIÓ ADAG___________ _ A Kecskeméti Konzervgyárban hat esztendővel ezelőtt kezdtek gyártani a bébiételt és -ital t. A kezdetben huszonkilenc különböző ízű készítmény iránt hamarosan nagy érdeklődés nyilvánult meg a kismamák körében, ezért évről évre nagyobb mennyiségben készítették a 3, 6 és 9 hónaposaknak szánt, világszínvonalon álló üveges konzerveket. Az idén 30 -millió adagot küldtek a kereskedelemibe. immár negyven lencséié italból és ételből. A továbbiakban is folyamatosan új izek kikísérletezé- én dolgoznák a g> ár munkatársai. JÓST A ÉS CSACSAKI _______. O któber második felében ismét kínálják a gyümölcsfa-csemetéket a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság faiskolájában. Az idén 400 ezer csemetét kifejezetten házi- kertek számára állítottak elő. Uj- donsáa lesz a fekete ribizli és a köszméte „házasításával" létrehozott Josta. ami törpefává nevelhető, a nagyméretű Csacsaki-szil- va, az érdi Jubileum meggy, valamint a sárgagyümölcsű cseresznye. a Vega. A tervek szerint a faiskola három kecskeméti lera- katában — Borbáson, az Izsáki úton, valamint a Szülőfürt fogadó mellett — a fagyok beálltáig árusítanak. MEGLEPETÉS A VEVŐKNEK__________ A Hírős Napok alkalmából a kecskeméti Alföld Áruház számos meglepetést készített elő vásárlói számára. Tervezik, hogy a pénztárakban csengőt szólaltatnak meg, ötletszerű időpontokban, hogy az akkor sorraker ülőnek ajándékba adhassák a kosarában levő árut. A sok egyéb meglepetés mellett az áruház szeptember 6-án, szombaton 8—15 óráig, vasárnap pedig 9_14 óráig tart nyitva. INTARZIAFAL ___________ A Kecskeméten élő intarziamű- vész, Töröcsik Jolán szeptember 1-jén nagyszabású munkába fog: az Erdei Ferenc Művelődési Központ előcsarnokának jobboldali főfalára népművészeti ihletésű intarziafalat készít. A művésznőnek eddigi murális alkotásai közül ez lesz a hetedik, amely elért a húsz négyzetmétert. A tervek szerint az idén a mű avatására ia sor kerül. Szerkeszti: Ballai József O Merre tovább? Nem a Iakosságszám-növelés a cél.
