Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

SAJTOPOSTA Lengyel József kilencven éve Leagyel József (1896—1975) a magyar szocialista irodalom jelentős ailkólója 1955 nyarán érkezett ha­za több mint negyedfél évtizedes távoliét után a Szovjetunióból. Az indulás előtt Moszkvában ka­pott tanácsokat — hogy emberségét őrizze meg a bálványomlás közepette is — soha nem felejtette el. A Ferihegyi repülőtéren ugyan senki sem vár­ta, de a nagy tapasztalatukkal rendelkező író (közel már hatvanadik évéhez) nem esett .kétségbe: tájé­kozódott és beilleszkedett az itthoni irodalmi viszo­nyokba. Pár hónap elteltével (1955. november 28- án) részletes önéletrajzot írt, az elsőt hazatérése után, amely fontos összegzése életútjának. Az ed­dig kéziratos (publikálatlan) fogalmazvány alapján tekintsük át a megtett utat, az átélt eseményeket. Az író 1896. augusztus 4-én született Marcaliban (Somogy megyében). Édesapjának szőlője volt, s a családfő 1912-ben bekövetkezett haláláig viszonyla­gos jómódban éltek. Első írása 1916-ban jelent meg nyomtatásban, a Tett című antimilitarista folyóiratban. Ez'megha­tározta későbbi tájékozódását, s a neki leginkább tetsző jövőkép alapján 1917-ben a Sallai—Korvin- csoport tagjává lett. 1918-ban részt vállalt a KMP létrehozásának, megszervezésének előkészítésében, s feladatot vál­lalt az alapításban is. A tanácshatalom idején a Vörös Újság terjesztésért felelős munkatársa volt, majd az Ifjú Proletár című lap szerkesztőjeként dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába emigrált. Ott először — Karlheiroben — bebörtö­nözték. Kiszabadulása után azonnal bekapcsolódott a párt munkájába. Közben csalódások érték. 1922- ben kilépett a pártból. 1924-ben Sallai Imre újra bevonta a mozgalomba. Akkor mint az osztrák kommunista párt tagja a Schutzbund megfelelő frakciójához kapcsolódott. Közben cikkeket irt a bécsi Rote Fahne külpolitikai rovatába. 1927-ben Berlinbe költözött, ahol azonnal átiga­zolták a német mozgalomba. írói, újságírói fel­adatokat kapott. 1930-ban a Szovjetunióba telepedett át. A Vörös Szakszervezeti Internacionáléban foglalkoztatták. A Sarló és Kalapács című folyóirat szerkesztőjének nevezték ki. Fő feladatának az írói munkát érezte; elbeszéléseken, regényterveken dolgozott. 1933-ban a .pártba való felvételre ajánlják. 1938 februárjában letartóztatták, börtönbe vetet­ték, azután örökös száműzetésbe vitték Szibériába, ahonnan csak Berija és Abakumov leleplezése után, az ötvenes évek elején kerülhetett vissza. 1955. június 25-án a Szovjetunió Legfelsőb Bíró­ságának haditörvényszéke rehabilitálta, az 1939 áprilisi és az 1949 februári ítéleteket — bűncselek­mény hiányában — megszüntette. Áttekintve az út állomásait, még a következőket jegyezte meg: „összegezve azt kívánom életraj­4 # PETŐFI NCSPE f # 1986. augusztus 4. zomhoz hozzáfűzni, hogy 1922-beli tévedésemnek okait és még a magyar proletárdiktatúrába nyúló gyökereit már 1929-tben megírt és 1932-ben meg­jelent Visegrádi utca című könyvemben megírtam és önkritikailag megbíráltam. Ez a könyv egyben önéletrajzom kiegészítéséül is szolgálhat.” Lengyel József műveivel a magyar olvasók ha­zatérése után ismerkedhettek meg. (Verses, novel­las- és mesökönyve külföldön már a húszas évek­ben megjelent.) Kisprózáját az itthoni közönség előtt a Kulcs (1956) című válogatása mutatta meg. Ezután a Visegrádi utca (1957) és a Prenn Ferenc hányatott élete (1958) következett. Az utóbbi re­gényt már a harmincas években elkezdte, de csak itthon fejezte be. Az átélt események, forradalmi idők ‘kalandos és köznapi arcát villantotta fel. Azt a hőstípust igyekezett ábrázolni, amelyik pesti va­gányból lett az események sodrása folytán elköte­lezett ember. Akikor készülő műveiben a cselekvés morális felelősségével, önnön sorsával és a törté­nelmi-társadalmi fejlődés útjával foglalkozott, hangsúlyozva: a históriai tanulságok képletes és valóságos kulcsait soha nem szabad a tengerbe dobni... A személyi kultusz politikájának bírálatát az Is­ten ostora (1955-ben elkészült, de csak 1963-ban ki­adott) filmregényében kezdte. Attila hun király történetével az önkényuralom ellen tiltakozott. Er­ről igazi művészi értékű számadás volt az Igéző (1961) című elbeszélése. Szinte lírai eszközökkel mondott ki kendőzhetetlen igazságokat. Magasfokú erkölcs iség és korszerű realizmus ötvöződött mun­kájában. Nagy sikere nem volt véletlen. S az sem, hogy írói munkásságát 1957-ben József Attila-, a következő évben SZOT-, 1963-ban Igéző című kö­tetéért és életművéért Kossutih-díjjal ismerték el. Műveinek eddigi legteljesebb gyűjteménye 1966- ban, hetvenedik születésnapjára jelent meg (Mérni a mérhetetlen). Kilencven éve az egész életmű meg­ismerését kívánja! Laczkó András KECSKEMÉTI NEMZETKÖZI ZENEI FESZTIVÁL Fiatal művészek hangversenyei FÜLÖPSZÁLLÁSI PANASZOK NYOMÁN A tehéntartók felelősségéről Rézfúvós együttes muzsikája ■köszöntőlile a város zenekedvelőit és a XIII. nemzetközi Kodály- szemináriumra összesereglett több száz résztvevőt A városháza erkélyéről, majd a Kodály iskola előtt az Állami Operaház rézfú­vós kvintettje különböző korsza­kolt ünnepélyes vagy vidám han­gulatú darabjaiból játszott két csokorra valót. Színvonalas elő­adásuk jó bevezetője volt a nagyszabású zanai rendezvények megnyitó hangversenyének, ame­lyen a finnországi Jyväskyläböl érkezeit kiváló gyermekkar sze­repelt. Csodálatos hangú kis énekesek felszabadult, sokszínű, olykor lát­ványos szereplésének lehettünk tanúi. Mindent tudnak ezek a gyerekék,, amit lehal és kell, le­gyen az reneszánsz kórusdal, mo­dem és ősit egyesítő varázsének, spirituálé, népies életkép, érzel­mes népdalfeldolgozás, vagy ép­pen magyar szerző műve (Kodály és Kocsár darabjait adták elő). Azt egy kicsit sajnáltuk, hogy a ráadásokkal, a vidámság ürügyé­vel a kodályi gondolathoz mélitat- lan könnyűzenei területre téved­tek. Az együttes vezetője — Kari Ala-Pölllam&n — és hangképző ta­nárnője nemzetközi színvonalú munkát végez miindar.ikáppen. Közreműködőként Liszit Rigolet- to-paraifrázisának érett, virtuóz é3 érzelemgazdag előadásával Szabó Orsolya zongoraművész méltóan képviselte a hazai színeket. Versenyárakkal elismert fiatal művészek ‘léptek közönség elé a Kodály iskola dísztermében tar­tott következő koncerteken. Dénes Zsuzsa — Patkó József zongora- kíséretével — rutinos, a dalok előadásában is inkább operai adottságait csillogtató előadásban szólaltatta meg Liszt. Bartók és Kodály műveit. Az egészen fiatal Király Csaba fenomenális zongoristatehetség. Tökéletes biztonság, jó zenei for- málákész9ég jellemezte interpre­tációját Különösen Liszt — Bel­lini nyomán írt — Norma-para­frázisa volt kiemelkedő produk­ciója. Ráadásként két rövid imp­rovizációval bizonyította alkotói fantáziáját. Nagy Pétert először szólóesten hallottuk. Műsorát két ritkaság­gal tette érdekessé: a francia kor­társ zene nagv mesterének, Mes- siaen-mek költői szépségű La bai- sé de l’enfant Jésu című darabja a koncert legteljesebb zongorázá­st és zenei élményét jelentette. Bartók Vázla‘ok című sorozata is ’igen ritkán szólal meg teljes egé­szében koncerten. Nagy Péter Mozart-játéka talán amerikai ta- nulmányútjának számunkra szo­katlan előadói inspirációit mutat­ta. A monumentális Beethoven H ammerk lavier-szón áta még sok érlelést kíván. Egv héttel később a tavalyi budapesti nemzetközi csellóver­seny első díjasának, a svéd Tor­iéit Thedéennek a partnereként hallattuk ismiét Nagy Pétert. A Brahms- és Sosztakovicsi-sízonáták egészen nagyszerű előadásában méltó partnere volt a kiváló gor­donkaművésznek. A fiatal svéd csélliéta — a hely szelleméhez méltóan — Kodály Szólószonátá­ját is műsorára tűzte. A darab rendkívüli technikai 'kívánalmai­nak lényegében megfelelt, de in­te rpretáoi ój ána'k stíl usiti sztasága. érettsége nem érte el a másik művekben mutatott kivételesen magas színvonalat. Vlagyimir Ovcsennyikov a nagyhírű szovjet zongoristaiskola kiváló tehetségű és felkészültségű képviselője. A századforduló ké- sőromanijikus orosz mestereinek, Rahmamyinovnak és Szkrjabiinnak nálunk ritkaságnak számító da­rabjait szólaltatta meg. A jó eset­ben másodosztályúnak nevezhető zongorából hallatlan biztonsággal csiholt ki finom, érzékeny hango­kat is. Számos ráadást követelt a közönség szűnni nem akaró tapsa. A szegedi Weiner Leó kamara­zenekar néhány éve alakúit a Zeneművészeti Főiskola oltani ta­gozatának hallgatóiból. Most mar egy részük kinőtt az iskolapadból, és sok koncerten szereztek ma­guknak rutint, csiszolták elképze­léseiket. Ami a barokk műveket illeti, egy régebbi, ma túl súlyos­nak tűnő hangzásideá'lt követnek. Ez az intenzív hang jobbam illik századunk bizonyos zenéihez, amint azt Kocsár Miklós, Vántus István és Rámki György művei­ben bizonyították. Vántus értékes művének különösen jó gazdái. A kecskeméti Maczák János sokszor .megcsodált klar imát játéka tette élvezetessé Ránki valóban szóra­koztató Divertimcntóját. Az első részben Nagy Ágnes a zenekar saját szólistájaként Telemann Brácsa versenyét játszotta. Krausz Adrienne pedig Bach f-moll kon­certjében bizonyította figyelemre méltó zongorista tehetségét. A hangversenyt Wemimiger Richard az együttes alapító karnagya ve­zényelte. Ittzés Mihály ÉRDEMES MEGNÉZNI Mattioni Eszter kiállítása • Gyümölcsös Madonna Mattioni Eszter művészete az európai festészet két évez­redes hagyományaiból táp­lálkozik, de hatott rá a népmű­vészet eleven, friss színvilága is. Pogány ö. Gábor így jel­lemzi munkásságát: „meg­találhatók benne a hangsúlyo- zottabb színellentétek épp úgy, mint a finoman hangolt ár­nyalatok, de mindig is egyfaj­ta különös stilizáltság ritmu­sában, hullámzó ütemek kö­zepette, derűs légkört árasz- tóan ... A folklorisztikus for­rás jelenlétével magyarázható, hogy képeiben töretlenül ér­vényesülnek a színek, s hogy szilárd rend uralkodik vala­hány kompozíciójában; egy­aránt szabatos és gyengéd, egyértelmű és káprázatos, igaz és meghitt, reális és mesesze­rű minden műve; festményei tónusosán is tagolt hangvétel­lel készülnek.” Mattioni Eszter megújítot­ta a hagyományos mozaik fa­liképet, alkotásai „hímeskő” néven váltak ismertté, s kö­zülük jó néhány közintézmé­nyeinket gazdagítja. A budapesti Vigadó Galé­riában nyílt tárlaton Mattioni Eszter festményeit és kismére­tű faliképéit augusztus 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ahol nemcsak a testi erőt i adják vissza... Azt a drámai pillanatát ta­lán egy életen át sem felejti el a Jánoshalma, Pacsirta u. 9. szám alatt lakó Brenner Zoltán. A ‘történteket, s ami utána következett, így idézi fel: — Március 27-ém, az idei ta­vasz első csütörtöki napján utasként ültem abban a sze­mélygépkocsiban, mely Kunfe- héritó külterületén, az 5412-es számú úton összeütközött egy osztrák állampolgár által sza­bálytalanul vezetett autóval. A karambol során súlyos sé­rülésit szenvedtem, s a hely­színen eszméletlen állapotba kerültem. A kiskunhalasi kórház bal­eseti sebészetén tértem ma­gamhoz, ahol nem sokkal utá­na bonyolult műtétet hajtottak végre rajtam. Mégpedig sike­resen, amit ezúton köszönök meg dr. Zádory Attila főor­vosnak és Csáti Imre doktor­nak, akik kezdettől fogva óvó gondossággal kezeltek, s nem­csak szakszerűen, gyógyítottak, de a szeratetükkel, figyelmes­ségükkel is elhalmoztak. Elis­merésemet fejezem ki az osz­tály többi dolgozójának is, hi­szen oly sokat fáradoztak ér­tem, s hogy mennyire eredmé­nyesen, arra bizonyság: ma már újra tudok járni, s remé­lem, egyszer végleg letehetem ; a botot. Legyen szabad még elmom- ! dánom tapasztalatom alapján, hogy a halasi egészségügyi in­tézmény említett osztályán i Igen nagy a betegforgalom, ! ennek ellenére minden, ápolt ; érezheti: személyes felelőssé- : get éreznek felépüléséért, s ezáltal nemcsak a testi ereiét, de a lelki ereiét is visszakap- I ja. S ez utólbibi legalább any- j nvira szükséges, nv'mt az ope­rációval, injekciózással stb. í egybekötött kezelés. Immáron huszonöt esztendeje dolgozom a környékbeli állami gazdaságban. Bár kezdettől fogva nehéz fizikai munkát kellett vé­geznem, de a jó jövedelem fejé­ben vállaltam azt. Mint a munkahelyéhez ragasz­kodó emberhez illik, 1976-ban aláírtam egy szerződést, melyben elköteleztem magam: még tizenöt esztendeig a nagyüzemben mara­dok, cserében azért, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtott a családi házam megépítéséhez. E kivitelezés szerencsésen befejező­dött, az örömöm azonban nem vol‘t teljes, mert közben meg­gyengült az egészségi állapotom. Tekintettel a hátgerincem mesze- sedésére és még számos hasonló nyavalyámra, éppen öt évvel ez­előtt az orvos eltanácsolt a nehéz fizikai munkától. Könnyebb elfog­laltságot, beosztást pedig azóta is hiába keresek. Most eldöntöttem: végleg távo­zom e munkáltatótól, ahol azon­ban figyelmezta.tok az írásba fog­lalt kötelezettségemre. Vagyis nem mondhatok fsL És nem tu­dom, mi lesz velem, ha a meg­erőltető, nagyon fáradságos fizikai munkát már egyáltalán nem le­Postai válaszok Közönséges küldemény nincs nyilvántartva Május 17-én e hasábokon tettük szóvá, hogy a kunfehértói Szűcs Im­re hosszú Ideje hiába várja kulcsai megérkezését a kecskeméti vésnökök­től. akiknél 150 forint dij kifizetése ellenében rendelte meg a másolási munkát. Egy héttel később ugyanezen rovatunkban adtunk helyet a kecs­keméti Centrum Áruházban dolgozó magánvállalkozók, Kanizsai Antal és Szabó Ferenc válaszának, miszerint valamennyi ügyfelük részére idejé­ben postázták a küldeményeket, me­lyek közül például a Kunfehértóra, Kiskunhalasra és Kunszentmiklós- ra címzettek nem jutottak el a ren­deltetési helyükre. Az ügyben vizsgálatot folytatott a szegedi postaigazgatóság, s a megál­lapításról az alábbiakat közölte dr. Lénárd László igazgatóhelyettes: Kunfehértói olvasójuknak kézbe­sítettük az ajánlottan feladott — kul­csokat tartalmazó — csomagot. A Kiskunhalasra, valamint Kunszent- miklósra szóló ugyanilyen küldemény sorsáról azonban nem adhatok szá­mot, mert semmilyen bizonyíték sincs a feladásról, vagyis a postai kezelésbe vételről. Szolgáltatásunk — szabályzata ér­telmében — nem tart nyilván úgy­nevezett közönséges küldeménye­ket, Így az eltűnésük okát sem tudja kideríteni. • * * A sajnálatos esetek tanulsága: a vésnökök jól teszik, ha az elkészített kulcsokat ezentúl oly módon küldik a megrendelőkhöz, hogy a szállltá- sért-kézbesltósért felelősséget vállal­hasson a posta! Szinte vigaszíalhatatlanul elke­seredett a Fiilüpszállás, Petőfi u. 49. szám alatt lakó Abonyi Gézá- né, s hogy miért, arról ezeket mondotta: — Három kisgyermek anyukája vagyok, s mivel a környéken nincs megfelelő munkahely szá­momra, ezért az otthoni állattar­tással igyekszem kiegészíteni fér­jem keresetéit. 1977 óta van gaz­daságunkban tehén, például most öt, melyek naponta ‘ballagnak a legelőre, meg vissza. Ezzel kap­csolatosan sajnos, egyre több a kellemetlenség az utóbbi időben. Az állatokat a községi belterü­let meghatározóul részén kell vá­rakoztatni, míg megérkezik a gu­lyás. Ilyenkor óhatatlan, hogy va­lamelyik iné menjen az árokba, ahol nemcsak legel, de piszírit is. Aztán előfordult, hogy hazafelé jövet kettétörtek egy utcabeli meggyfát. A környéken lakók felháborodással fogadják mind­ezeket a dolgukat, újra és újra feljelentenek bennünket a ta­nácsnál. Azután kezdődik a vizsgálat, a hivatalos meghallga­tás, ami roppant kínosan érint. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy a legrövidebb időn belül el­adom a jól tejelő szarvasmar­hákat. Rendszeresen hallom a tévében, rádióban, olvasom az újságban, hegy mennyire fontos szerepet tölt be népgazdaságunkban a ház­táji termelés. A mi „üldözésünk” mintha ennek épp az ellenkezőjét bizonyítaná. Miért kerülhet rá sor? A közérdekű ügyben megkér­deztük a Fiilöpszállási Községi Tanács elnökéit, Fazekas Jánost, aki a következőkről tájékoztatotti — Településünkön évszázados múltú az állattartás. Az itteniek örökségként vetésik át a szarvas­marhák tenyésztésének, gondozá­sának ,(tudományát”. Régebbben csaknem mindegyik portán lehe­tett velük találkozni, s a belte­rületünkön ma is eléri létszámuk a nyolcszázat. Ugyanakkor az is örvendetes tény, hogy Fülőpszüllésen 24 ezer négyzet méternyi az utcai park. s szék képes elvégezni... (Elmond­ta: Seres Lászlóné tiszakécsksi olvadónk.) □ □ □ Az elmondottakkal kapcsolato­san ‘informálódtunk a mezőgaz­dasági dolgozók megyei szakszer­vezeténél, ahol a következő vá­laszt kaptuk: Törvényes előírás, hogy a hatá­rozatlan időre létesített munkavi­szonyt felmondással toármiikor megszüntetheti a dolgozó, illetve a munkáltató. E felmondás jogát a már említett kötelezettségválla­lás sem korlátozhatja. Más kér­dés, hogy a juttatási feltételhez kötött foglalkoztatási szerződés egyoldalú felmondása azzal jár: visszafizetendő bizonyos összegű hitel. De ez esetben is alkalmaz­ható a méltányosság. Panaszosunkat ezúttal mégsem a felmondásra biztatjuk, sokkal inkább arra: ügyében kérjen vizsgálatot a gazdaság szakszer­vezeti bizottságától, s a megvál­tozott munkaképességére hivat­kozva igényelje a rehabilitációs eljárást, ami a megfelelő munka­kör megtalálását eredményezheti. Intézkedtek — de... Június 23-i Sajtóposta rova­tunkban megírtuk a lajosmizsei Márton Mihály — mások nevében is elmondott — panaszát arról, hogy a kerületükben akadozik az újságkézbesítés. Sok lappéldány nem jut el az előfizetőkhöz, akik azon morfondíroznak: kilépnek a megrendelők soraiból. Cikkünk végén javasoltuk, hogy a nyári időszakban alkalmazzon a posta e munkára jelentkező diákokat. Közreműködésükkel bizonyára enyhülnének a kézbesítés gond­jai. Cikkünkre ugyancsak dr. Lé­nárd László igazgatóhelyettes válaszolt: Vizsgálatunk során bebizonyo­sodott, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a hírlapok hiá­nyos kézbesítése miatti rekla­mációk a nagyközségben. Az érin­tett dolgozónkat — aki a hanyag munkavégzésének okát magya­rázva családi problémákra hi­vatkozott — figyelmeztetésben részesítettem, egyidejűleg uta­sítottam a postahivatal vezető­jét, hogy fokozottan ellenőrizze e kézbesítő tevékenységét. Ameny- nyiben vele kapcsolatosan újabb jogos kifogások merülnek fel, szi­gorúbb számonkérésre.kerül sor. azt rendszeresen ápolják (öntö­zik, tisztítják, kaszálják) a kör­nyékbeli családok, melyek a köz­területre virágokat, gyümölcsfá- ka; ültettek. Érthető hát, hogy óvják is eket. Fáradozásukat azonban néhol kevésbé tisztelik a 'tehenek, hiszen letapossák, vagv más módon tönkreteszik a szép növényeket. Gyorsan hadd te­gyem hozzá: a környezet szeny- nyezésééctt, pusztításáért mm az elkövetők, hanem a gazdáik a felelősek, akik ellen jogosan lép­nek fel a panaszosok. Pedig a bosszúságot okozó ese­tek elkerülhetők, ha a tulajdo­nosok pontosain betartják a sza­bályt. vagyis azt, hogy az úgyne­vezett kihajtási körlet meg jelölt útvonalán sétáltatják «z állatokat a gyülekezési helyre és vissza. Kivé az alkalommal, ezúton is ké­rem a lakosokat, hogy csakis fel­ügyelet mellett engedjék közle­kedni a csordába, meg onnan visszafelé tartó teheneiket. Minket büszkeséggel tölt el a ‘kisgazdaságok szép számú állat­állománya. da wem hunyhatunk szemat afölött, ha károsítja a köztulajdont. Persze ilyen esetben sem üldözünk senkit, csupán sza­bálysértési eljárás során vonjuk felelősségre, s kötelezzük a kár megtérítésére, az érintett szarvas­marhatartókat. ÜZENJÜK G. S.-nének, Lajosmlzsére: Lapunk június 21-i számában írta a szakem­ber. dr. Gréczy Imre főorvos, hogy Hács-Kiskunban évente -mintegy S3« millió forintot fizetnek ki táppénz címén, ami annyit jelent, hogy a me­gye mindegyik lakosára átlagosam 15 táppénzes nap jut. Majd hozzátette, hogyha ezen átlag 1 nappal csökken­ne, ' 24 millió forint megtakarítást eredményezne, ön az utóbbival kap­csolatosan arról számolt be, hogy szúkebb lakóhelyén is sokan vannak táppénzes állományban, s közülük sem hiányoznak az úgynevezett szi­mulánsok, akik valójában nem be­tegek. hiszen ez idő alatt is dolgoz­nak. megkeresve a láppénz és az el­maradt fizetésük kfilönbözetének többszörösét. Ezt az állítást megerő­síteni. vagv megcáfolni nem tudjuk, szükségesnek véljük azonban közöl­ni- ha a beteg — akit otthonában el­lenőrzés céljából nemcsak a társada­lombiztosítási szerv, de a munkahe­lyi szakszervezet képviselői Is felke­reshetnek — nem tartja be az orvosi előírásokat, vagy egyéb módon hát­ráltatja gyógyulását, számolhat _ a táppénze megvonásával. keresőke* pessége eltitkolása esetén pedig a fe­lelősségre vonással. Horváth Istvánnak, Kecskemétre! A széchenyivárosban egy ideje csendháborilóan károgó „hívatlan vendégek", a varjak ellen a nyári időszakban szinte semmit sem lehet tenni. Főleg azért, mert sűrűn lakon területen megengedhetetlen a vegysze­res vagy tegyveres irtásuk. E furcsa invázió megszűnését illetően legfel­jebb abban lehet reménykedni, hogy a madarak hamarosan áttelepülnek a távoli fás külterületekre. melyek közelében megtalálják eledelüket, a bogarat, sáskát, pajort, búzaszemet, kukoricát stb. A jövő évi látogatá­suknak pedig úgy lehet elejét venni, ha az illetékesek tavasszal, a fiókák kikelése után elpusztítják fészküket, melyek zömmel a városi parkok és egyéb területek fáin találhatók. Lehoczki .lózsefnének, Kecelre: Azt közölte velünk — nem kis meg­döbbenésünkre —, hogy a hosszabb ideje betegeskedő férjét kizárta tag­jai sorából az a vállalati szocialista brigád, melynek szép eredményeiért oly sokat tett. Ha minden így igaz, akkor abban a kollektívában valami baj lehet az emberi értékek helyes megítélésével. Az vitathatatlan, hogy a termelésben aktívan közremű­ködőkre manapság a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítanak min­den munkahelyen, ami azonban nem jár (nem járhat) együtt az önhibáján kívül dolgozni nem tudó szaktárs. kolléga automatikus kiközösítésé­vel. A történteket vizsgáltassák ki a helyi szakszervezeti bizottsággal, s ha indokolt, a szakszervezetek megyei tanácsával. Még annyit: amennyiben férje a megváltozott munkaképessé­gűek állományába kerül, a vállalati rehabilitációs bizottságnak kell intéz­kednie. hogy az egészségi állapotá­nak megfelelő munkát találjon. Panaszos olvasójuktól szíves elnézést kérek a történtekért, s bízom abban, hogy az intézkedé­sem következtében mindegyik lajosmizsei előfizető rendszere­sen, pontosan megkapja ked­velt lapját! A szerk. megjegyzése: Semmi kétség afelől, hogy a posta területi központjában igye­keznek minden lehetőt megtenni a lajosmizsei újságelöfizetők jo­gos panaszainak orvoslása érde­kében. Feltehetően alapos meg­fontolás után szabták ki azt a bizonyos „figyelmeztetés”-t is, melynek hatnia kellene, s meg­előznie a mulasztások megis­métlődését. Csakhogy az utób­biakra — tájékoztatott bennün­ket Márton Mihály — ismételten volt precedens, például július 23- án és 24-én, amikor egyetlen új­ságot sem kaptak a Ybl Miklós utcában és környékén lakók, akik továbbra is foglalkoznak a gon­dolattal, hogy lemondják a meg­rendeléseiket. Szerkeszti: Veiket Arpá4 Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/». Telefon: 27-611 FOGADÓSZOBA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom