Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

® PETŐFI NÉPE © ő 1986. augusztus 19­AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB GÁZIPARI CSOMÓPONTJÁN Nyári karbantartás Városföldön Műszaki érdekességek a GOV-nál Ha Bács-Kiskunban a kőolaj vagy a földgáz kerül szóba, rendszerint fúrótornyokra, olaj- kutakra és -bányászokra gondolunk. A föld mélyéből kitermelt szénhidrogént azonban el is kell juttatni a felhasználókhoz, amit — el­ső lépésben —, a Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV) végez. A megyében a siófoki központú cég közép-magyarországi üzemcsoportjának kecskeméti, 22. számú üzeme található. 170 tagú kollektívájuk nagy számú felsőfokú vég­zettségű dolgozóból és jobbára érettségizett szakmunkásokból áll. Szolnoki úti irodahá­zukban Bárdy Géza üzemvezető tájékoztatása alapján ismerkedhettünk meg főbb felada­taikkal. — Üzemünk működési területe nagyjából a Du­nától a Pusztaszer—Csongrád vonalig, észak—déli irányban pedig Pusztavacstól Bajáig terjed. 600 kilométer nagy keresztmetszetű gáz-, 130 olaj-, és 56 kilométer gazolinvezeték biztonságos üzemel­tetéséért tartozunk felelősséggel, de emellett vál­lalatunk tengelyen is szállít szénhidrogént. Terü­letünkön 26 gázátadó állomás található, ahol a Dégáz vezetékeibe tápláljuk be a gázt hat bar nyomáson. Ilyen létesítmények láthatók például Kecskeméten a Szolnoki és a Halasi úton. A kar­doskúti és az algyői üzem további 24 gázátadójá­nak elszámolási adatait is mi rögzítjük kecskemé­ti diszpécserközpontunkban. Az ötven gázátadó­ból 31 az úgynevezett telemechanikai rendszerbe is be van kötve. Két TPA 1148-as számítógépünk segítségével szintén a diszpécserközpontból el­lenőrizzük az állomások paramétereit, és működ­tetjük a kezelőszerveket. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt — aho­vá cégünk is tartozik —, saját hírközlő rendszer­rel rendelkezik. Ennek működtetése vállalatunk feladata, s ebből is kivesszük a részünket, a csö­vek mellett futó toányakábelek üzemeltetésével. A magas műszaki színvonal a biztonságot szolgál­ja, ami indokolt is, hiszen a gáz- és olajszállítás igen veszélyes. Azonban nem csak elektronikával dolgozunk, a vezetékek időszakos tisztításakor bizony előkerül a „csőgörény”, ami régi találmány, de ma is — és még sokáig —, hasznos szerkezet. Üzemünk az első félévben 3 milliárd 600 millió köbméter gázt szállított. Ennek nagy része a ha­zai termelőktől a belföldi fogyasztók felé haladt, de jelentős volt — 1 milliárd 50 millió —, a Szov­jetunióból Jugoszlávia felé irányuló tranzitforga­lom is. Legnagyobb létesítményünk a városföldi kompresszorállomás és gázipari csomópont. Ide érdemes kilátogatni, mert szintén sok műszaki érdekességgel lehet találkozni, s látványosak a je­lenleg folyó nyári karbantartási munkák is. Megfogadva Bárdy Géza üzemvezető tanácsát, felkerestük a városföldi kompresszortelepet. Az állomás munkájáról Szegedi Péter telepvezetőtől kaptunk tájékoztatást. Csodálkozásunkat légin, kább a hatalmas gázturbinák váltották ki, ezért az állomásvezető részletesen elmagyarázta, hogy mit tudnak a lenyűgöző masinák. — Hazánkban a földgáztelepék főleg a Dél-Al­földön találhatók, nagy távolság van tehát pél­dául a dunántúli fogyasztók és a lelőhelyek kö­zött. A kitermelés fielyén a csőbe 50—60 bar nyo­mással bejuttatott gáz útközben nyom ás esést szen­ved, ezért a szállítás vonalán különböző ponto­kon kompresszorozni kell. Telepünkön részben a hazai fogyasztók részére növeljük meg a Gyoma- endrődön, Kardoskútcn, Algyőn és Szánkon be­táplált gáz nyomását, részben pedig a Szovjet­unióból Jugoszlávia felé Vecsésről érkező gáz nyo­mását fokozzuk. Az előbbi feladatra négy Solar, az utóbbira három Ingersoll-Rand gépünk van, de ezek funkciója felcserélhető. A Solar berendezé­sek az USA-foan, San Diegóban készülnek. Meg­hajtó gázturbiinójiuk , teljesítménye 2800 kilo­watt, fordulatszámuk percenként — maximális terhelésnél —, 15 680, gázfogyasztásuk 950—1100 normálköbméter óránként. A meghajtott centri- fugálkompresszor ez idő alatt 175 ezer köbméter gáz nyomását képes 30-ról 50 bárrá fokozni. Az Ingersoll-Rand angol berendezés, de a tur­bina érdekessége, hogy az amerikai Allison cég­nél készült. Ezt a gyártmányt — sőt ugyanezt a konstrukciót —, használják a Hercules csapatszál­lító repülőgépek is. Teljesítménye 3200 kilowatt, fordulatszáma percenként 15 200. A kompresszor szállítási teljesítménye 150 ezer köbméter órán­ként, az előzőhöz hasonló nyomásviszonyok mel­lett. Telepünkön tehát összesen hét kompresszor ta­lálható, amivel elsők vagyunk az országban. Ha­sonlóan itt van a legnagyobb .gázipari csomópont is. öt úgynevezett „bejövő” vezetékünk van, ame­lyek átmérője 400 és 700 milliméter között válto­zik. A már felsorolt négy hazai lelőhely mellett az ötödik, vezeték a Szovjetunióból érkezik, Ve- csésen keresztül. Az „elrnenő” vezetékek száma mlégy. Vécsés felé, a főváros ellátására kompri­máljuk a hazai gáz egy részét, a többit két pár­huzamos csövön küldjük Adonyba, a dunántúli fogyasztók kielégítésére. Tranzitvezetékünk kö­vetkező állomása Kiskundorozsma. Az „elmenő” • Hajnal László és Barna Imát műszerészek • nyo­máskapcsolók és távadók beállítását végzik az egyik Ingersoll-Rand gépen. • Philip Maguire szervizmérnök a gázturbina for­górészének kiszerdlését készíti elő. csövek átmérője 400-as, illetve 600-as. A külön­böző vezetékeket elzáró és összekötő szerelvények a csomópontokon úgy vannak kialakítva, hogy a csövek funkciója felcserélhető, bennük a gáz áram­lási iránya megfordítható legyen. Szegedi Pétert megkérdeztük, 'miért nem lehet egyik kompresszor zúgását sem hallani? — Miivel nyár van, a fogyasztók gázigénye ki­sebb. A téli csiúcsüzemben óránként több mint egymillió köbméter gáz áramlik át az állomáson, most azonban csak 400 ezer körül van a szállított mennyiség. Bár a komprijnálási szükséglet nem csak ettől függ, jelenleg olyanok a viszonyok a belföldi tranzithálózatban, hogy nem kell a nyo­mást fokozni. A nyár így mindig kiváló alkalom a gépek kar­bantartására. Huszonnégyen vagyunk az állomá­son, ötünknek van felsőfokú műszaki végzettsége. A szakmunkások is nagyrészt érettségizettek. A turbinák karbantartását általában repülőgépsze­relők végzik, akik ezt a polgári szakmát a Pest- vidéki Gépgyárban tanulták. Bonyolult elektro­nikát működtetünk a telepen, hiszen például a turbinahőmérséklet, olajhőmérséklet, nyomás, a gépök rezgése mind-mind balesetveszély forrása, a mérő- és jelzőberendezések üzemeltetése tehát nagy szakértelmet kíván. Az Ingersoll-Rand két szervizmérnöke jelenleg is az állomáson dolgozik. A gyártóval fenntartott jó kapcsolat az alkatrész- ellátás szempontjából sem közömbös. Bálái F. István KORSZERŰ KAZÁNOK Hazánkban az olaj- és gáztü­zelésű kazánok sokáig az erede­tileg széntüzelésre szerkesztett berendezések átalakított vál­tozatai voltak. Mivel ezek nem a gáz, illetve az olaj égési sajátos, ságainak megfelelően épültek, bizonyos hátrányokkal rendel­keztek (például hőfelvételük nem volt egyenletes minden irányban, hatásfokuk nem volt kielégítő stb.). A sokféle célú olaj-, és gáz. tüzelésű kazánok ma már új konstrukciók, melyeknek ter­vezői minden felmerülő szem­pontot figyelembe vesznek, külö­nös tekintettel az energiatakaré­kosságra. Az olajjal és földgázzal való kazánfűtés azért előnyös a szén. és koksztüzeléssel szemben, mert ezeknél jobban megvalósítható a tüzelésszabályozás feladata. A korszerű tüzelésszabályozás ugyanis változó terhelés mellett a tüzelőanyag fűtőértékének és hőmérsékletének, a levegő ned­vességtartalmának és hőmér­sékletének, valamint az egyéb égési feltételek változásakor is lehetővé teszik a tüzelőanyag legjobb felhasználását. A cél a biztonságos és környezetkímé­lő teljesítmény beállítása a legnagyobb tüzelési hatásfok mellett. A képünkön látható — hazai gyártmányú — TP—300/12 G tí­pusú iker kivitelű gőzkazán jó példája a korszerű konstrukció­nak. Fekvő elrendezésű, kéthuza- tú, láng- és füstcsöves szerkeze­tű, hengeres alakú, szögletes bur­kolatú berendezés. Hőveszte­ségeit az alufóliára steppelt, 50 milliméter vastag ásványgyapot paplan csökkenti, melyet acélsza­lagok szorítanak a kazán palást­jára. A hőhordozó közege 190 Celsius-fokos telített gőz. A ka­zán engedélyezett nyomása 12 bar. Különösen figyelemre mél­tó a kazán átlagosan 88 százalé­kos hatásfoka. E kazánpéldányok PGG—40-es gázégőkkel működ­nek, melyeket villamos automa­tika szabályoz. Nagy előnynek számít, hogy a kazánok huzatigé­nye elhanyagolható, sőt még el­szívó ventilátorra sincs szüksé­gük: az égéstermék-elvezeté» egyszerű lemezcsatornával tör­ténik. Utolérni az európai hozamokat ZÖLDSÉGTERMESZ1 ÉSI GONDOK Az élelmiszer-fogyasztás struktúrájának változása egyre nagyobb kö­vetelményeket támaszt a termeléssel szemben. A mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek gondoskodnia kell, hogy ezek a fontos élelmiszerek frissen, elegendő mennyiségben és minőségben, az év minél hosszabb időszakában álljanak a fogyasztók rendelkezésére. A lakossági ellátás mellett a tartósítóipar alapanyag-szükségletét, valamint az export áru­alapot is meg kell termelni. Növekvő feszültségek A kertészeti termesztés iránti igény a mezőgazdasági termelé­sen belül sajátos, fontos szere­pet tölt be. Nagy jelentőségű, hogy a magas termelési értéket gyengébb minőségű területeken is elő tudják állítani. Az alapve­tő termelőeszközzel, a termő­földdel való racionális gazdál­kodás szempontjából nem közöm­bös, hogy egységnyi területről több termék, nagyobb érték nyer­hető. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ezek döntő hányada — a legtöbb zöldség- és gyü­mölcsfaj — gyorsan romlik. Ép­pen ezért nagyon lényeges a be­takarítást követő minél előbbi gyors feldolgozás. Az érték meg­óvása és megmentése mind üze­mi, mind népgazdasági érdekből fontos. Az utóbbi években a kertészet­ben fokozódtak a feszültségek, csökkent a termelési kedv. Az ágazatok jövedelme számottevő­en romlott, ami nem ösztönözte a fejlesztést. Mérséklődött az új ültetvények telepítése iránti ér­deklődés, nőtt a kivágás mérté­ke. A csökkenés ágazatonként és szektoronként eltérően alakult. Átrendeződés Jelentős változások mutatkozz nak a termesztés formájában, szerkezetében, összetételében. Nagymértékben átrendeződött a szektorok közötti arány. A zöld­ségtermesztésben mutatkozik a legszembetűnőbb változás, az áru mind nagyobb hányada a kistermelőktől származik. A nagyüzemekből az utóbbi évek­ben fokozódó mértékben kiszo­rultak az élőmunka-igényes, csök­kenő jövedelmezőségű zöldség­fajok. A kisüzemek növekvő ter­mékmennyisége ellenére mind a területi, mind a mennyiségi ada­tok alapján folyamatos vissza­esés tapasztalható. A gyümölcságazatban nőtt a termés mennyisége, a fajok ösz- szetétele viszont alig változott. Továbbra is az alma magas rész­aránya a jellemző. A nagyüze­meknek meglehetősen kis sze­rep jut a csonthéjasok termesz­tésében, ezek a gyümölcsök és a bogyósok továbbra is a kisgaz­daságokban találhatók. A sző­lőterület az utóbbi években je­lentősen csökkent. Főként a nagy­üzemekben nőtt a kivágás mér­téke, a tagi és a szakcsoporti te­lepítések viszont élénkültek. A közgazdasági szabályozó, rendszer nem ösztönözte a ter­melőket a vertikum kiépítésére, melynek szűkös volta főként a gyümölcságazatban jelentkezik. Almaléüzem például csak 1981 óta működik a megyében. A zöld­ségágazatban zömmel előfeldol- gozást végeznek a termelőüze­mek, melynek jelentős részét — mintegy 90 százalékát — a fű- szerpaprika-féltermék előállítása teszi ki, Emellett az utóbbi évek­ben szárítóüzemeket is létesítet­tek. Elsősorban a kiskunmajsai Jonathán és a szabadszállási Le­nin Termelőszövetkezetet érde­mes itt megemlíteni. Összehangoltan A ráfordításokhoz képest ala­csony termelői — felvásárlási — árak, illetve a fizetőképes keres­letet meghaladó magas fogyasz­tási árak kiváltották mind a ter­melők, mind a fogyasztók elége­detlenségét. A termelés, a forgal­mazás és a feldolgozás összhang­jának megteremtésében a közös kockázatvállalás, a befekteté­sekkel arányos nyereségelosztás kialakítása, a végtermék-érde­keltség fokozása jelentős javu­lást eredményezhet. Érvényre kell juttatni a kereslet—kínálat árszabályozó rendszerét. A kertészeti ágazatok fejlesz­tése, folyamatos korszerűsítése fontos feladat. A terület és a ter­mésmennyiség növelése csak a népgazdasági igényekkel össze­hangoltan valósulhat meg. Az előrehaladást alapvetően az ha­tározza meg, hogy a kereslet és kínálat egyensúlya megoldott-e, a termelés, a forgalmazás és a feldolgozás összhangja rnegfe- lel-e a társadalmi igényeknek. A javuló termelési színvonal ellenére a legtöbb kertészeti ága­zat , magyarországi termésátlaga jelentősen elmarad az európai hozamoktól. Ezenkívül évenként is nagyobb ingadozást mutatnak a hozamok, ami a fokozott idő­járási érzékenység mellett az ala­csonyabb termelési színvonalra utal. A jobb fajták, a termelési költségek csökkentése, a techno­lógiai fejlesztés elősegíthetik a felzárkózást. Dr. Nagy Lajosné, a KSH megyei igazgatóságának közgazdásza NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Gyorsuló termékváltás CAD, CAM — a hazai újság­olvasók számára feltehetőleg ke­vésbé közkeletű hatbetűs rövidí­tést az NDK-iban az angoloktól kölcsönözték, a GAD a műszaki tervezés, a CAM pedig a gyártás számítógépesítését jelentő sza­vak kezdőbetűiből származik. A szakemberek úgy érvelnek, hogy miközben az évszázad ele­jétől magának a gyártásnak a termelékenysége mintegy ezer százalékkal növekedett — a szel­lemi munkáé jó, ha hússzal. A CAD, CAM bevezetésétől az el­következő években e téren is a termelékenység mintegy három­százszázalékos növekedését remélik. ki í J. i i.arl ím • Az elmúlt másfél évtizedben dinamikusan növekedtek az NDK-ban a kutatásfejlesztésre szánt pénzösszegek. Ami pedig a kézzelfogható eredményeket illeti, ezekkel leg­inkább minden bizonnyal' a Fritz Heckert Kombinátban büszkél­kedhetnek. A 27 ezer dolgozót foglalkoztató óriáskombinátból származik az NDK szerszám- gépgyártásának csaknem fele, termékeik 80 százalékát a világ több mint 50 országába expor­tálják. A kapuikon kikerülő gé­pek négyötödrészben elektroni­zált NC-berendezések. A kombinátban nem keve­sebb, mint nyolc nagy és közép­számítógép, illetve húsznál több kis komputer teljesít szolgálatot, s az összes gépórakapacitás fe­lét fordítják tudományos szá­mításokra. A törzsgyárban a szá­mítógéppel működtetett impo­záns magasraktár, vagy a pad­lóba rejtett vezérlő fémszálak nyomát kísérteiként követő, ve­zető nélküli anyagszállító jármű­vek pedig már a 90-es éveket idézik. A CAD, CAM fejlesztéséről a gyárban elmondták, hogy eddig — egyetemi segédlettel — hen­geres testek, tengelyek automa­tizált tervezésére szolgáló prog­ramcsomag készült el. Számítá­saik szerint 25—30 százalékkal növeli majd a konstrukciók biz­tonságát és évente 40 ezer ter­vezői órát takaríthatnak meg általa. A tervezés, az anyagtáro­lás és -szállítás, a gyártáselőké­szítés valamennyi fázisának komplex számítógépesítésével — mint arról néhány termékük ese­tében már megbizonyosodtak — 20—30 százalékkal csökkenthető az előkészületi idő. A CAM szé­les körű alkalmazásától pedig távlatilag a korszerű berende­zéseik és a gyárban működő ru­galmas gyártórendszer optimá­lis kihasználását, s a termékek átfutási idejének akár a felére csökkentését remélik. Ha a termelékenység növelésé­nek kapcsán a legtöbbször a CAD, CAM is hangzik el az elkövetke­ző években — természetesen — az NDK-ban sem csupán ennek a központi programnak szánnak prioritást. Tovább folytatják pél­dául a robotok alkalmazására tett erőfeszítéseket. Ami ezek számát illeti, elégedettek lehet­nek. Az elmúlt öt évben 45 ezer ipari robot előállítását tűzték cé­lul, végül 46 500 lett belőle. Ám a kitűzött célt, hogy egy-egy ro­bot üzembe állításával 2,5 mun­kaerőt megtakarítanak, egyelőre még nem sikerült elérniük. Kiemelt fontosságot tulajdo­nítanak a termékek megújításá­nak is. Nem utolsósorban a szo­cialista piac korábbi igénytelen­ségével, elkényelmesítő hatásá­val magyarázzák, hogy a gyárt­mányok egy része ma már el­avult. Ebben az évben a termé­kek 28 százaléka új köntösben jelenik majd meg. (Fogyasztási cikkek esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos lesz a termékvál­tás). Egyebek között erre a cél­ra is az idén rekordmennyiségű, 11,6 milliárd márkát kitevő K+F (kutatási és fejlesztési) for­rásokat szánnak. A szocialista országokkal együtt kívánják továbbfejleszteni az ugyanfcsak kulcságazatként szá- montartott számítástechnikát és a biotechnológiát, s központi programot dolgoztak ki az anyag- és energiatakarékosságra is. Az acélfelhasználást 1986-ban faj­lagosan mintegy 6—7, az ener­giafogyasztást pedig 3,5 százalék­kal kívánják csökkenteni. Az NDK, nyersanyagokban szegény ország lévén, nem mondhat le a hulladékok és másodlagos nyers­anyagok hasznosításáról sem, jóllehet e téren az elmúlt évek­ben világviszonylatban is ki­emelkedő eredményeket sikerült elérniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom