Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

I QQzdQ/QQpolitikQ y munko , (clje/ít menyek 1986. augusztus 18. • PETŐFI NÉPE ©• 5­MEGKEZDŐDÖTT A KAROSSZÉRIAELEMEK GYÁRTÁSA Az Ikarus várja a dolgozókat Bács-Kiskun megye iparában július elseje óta közvetlenül je­len van a járműgyártás. Az Ika­rus kiskunhalasi gyáregységé­ben naponta húsz homlokfali autóbuszajtó készül, a hátfali ka­rosszériaelemekből pedig rész­egységenként 380 darab hagyta cl az üzemcsarnokokat. A munka beindításának tapasztalatairól és a további feladatokról Kúti Sán­dor (56 éves gépészmérnök) gyár­egység-igazgatóval beszélgettünk, aki az elmúlt 17 évben a válla­lat gyártásfejlesztési és beruhá­zási főosztályát vezette, s az Ika­rus móri, valamint szegedi gyá­rának termelésfelfuttatása ide­jén jelentős gyakorlatot szerzett a kapacitásbővítések mielőbbi gazdaságos kihasználásában. — Milyen feladatokkal érkezett Kiskunhalasra? — Legfontosabb, hogy az itte­ni kollektíva szervezetten és mi­nél gyorsabban kapcsolódjon be a karosszériaelemek gyártásába. Mátyásföldi gyárunkat már ellát­juk a homlokfali ajtóval, októ­bertől pedig Székesfehérvárra is mi szállítjuk ugyanezt. Kiskun­halason készül a hátfali bal és jobb „oszlop”, alsó és felső „öv”. Még az idén beindítjuk a hátfa­li kereszttartó gyártását is. A homlok- és hátfalakból az év vé­gére meg kell közelítenünk a ha­vi ezer darabot. A felsoroltak mellett fontos feladatunk még néhány sínautóbusz-főegység el­készítése. Természetesen mind­ez nem megy vezényszóra. A fo­kozatos átállás ideje alatt még Fémmunkás-gyártmányokkal is foglalkozunk, 1986 második felé­ben mintegy 50—60 millió forint értékben. — A kiskunhalasi műszaki és szakmunkásgárda alkalmas-e a feladatok megoldására? — A műszakiak között másfél hónap után otthon érzem magam, könnyen megtaláltuk a közös hangot. Ezt megelőzően persze láttam, hogy megbízhatok a ké­pességeikben. A nagy sorozatban • Kúti Sándor készülő karosszériaelemek gyár­tása műszakilag a legapróbb rész­letekig előkészített munka, meg­felelő szerszámokkal, készülékek­kel. Maga a manuális tevékenység nem igényel különösebb szakér­telmet, könnyen megtanulható. Nem jelenthet tehát problémát az áttérés. Más a helyzet az egye­di gyártmányokkal. A Fémmun­kásnak azonban volt egy igen gyakorlott, magasan kvalifikált 40—50 fős lakatos- és hegesztőgár­dája. Rájuk ezen a területen szá­míthatunk. — Az Ikarus mégsem vett át mindenkit... — A Fémmunkástól igen gaz­daságtalan létszámösszetételt „örököltünk”. 112 alkalmazott és 220 improduktív fizikai dolgozó mellett csak 190 volt a produk­tív dolgozó. Kényszerű létszám- leépítések és átcsoportosítások nyomán ma ott tartunk, hogy 80 alkalmazott és 140 improduktív fizikai mellett 230 a produktív munkát végzők száma. — Akkor hát minden rendben? — Jó néhány emberre nem tar­tottunk igényt, mégis létszám­gondjaink vannak. Egyrészt azért, mert az év végéig 40 dolgozónk Budapesten végzi a munkát. Má­tyásföldi gyárunkban betanulás­sal töltik az időt. Nem leszünk azonban elegen akkor sem, ha ők visszajönnek. A kiskunhalasi gyár­egységet a gazdaságos kihaszná­lás érdekében — nem növelve az alkalmazotti és improduktív lét­számot —, rövidesen 600—700 fős­re kellene fejlesztenünk. A gyár megvásárlásakor ismert munka­erő-prognózis szerint erre módot kellene találnunk. Ma viszont már látszik, hogy a közeljövőben ez lesz a legnagyobb gondunk, hiszen júliusban húsz dolgozó ha­gyott itt bennünket. Pedig nagy szükségünk lenne lakatos, vala­mint hegesztő szak- és betaní­tott munkásokra. Bálái F. István ...... . - ,i y« *?,»£■* -jst • ' . T ANULJUNK EGYMÁSTÓL! K ■ " * ■■ -? £ í í M V iSggSg! SÜS % ,< W.Í&Z'M ví ' I H §8 85 Elemzéssel, szervezéssel* A dunavarsányi Petőfi Tsz „receptje” öt falu és a főváros egyik déli kerületének határában hatezer­négyszáz hektáron, tizennégy aranykoronás. silány homokon gazdálkodik a dunavarsányi Pe­tőfi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet. Az utóbbi három évben az aszály ötvenöt-, a közgazdasá­gi szabályozórendszer pedig a VI. ötéves tervidőszakban hatvanki­lencmillió forinttal csökkentette a termelőszövekezet bevételét. Az idei aszálykár lehet hogy na­gyobb lesz a tavalyinál. Hogyan lábalnak ki nehéz helyzetükből? Az utóbbi években a növény­termesztés s az állattenyésztés költségei, továbbá az erő- és a munkagépek árai oly nagy mér­tékben emelkedtek, hegy a nyere­ségcsökkenés a gazdaság egész területén hátráltatta a fejlesztést, aiz állóeszközök ikarsizerűsíltésát és a géppark bővítését. Számítógép segít — A termelékenység növelése, a gazdálkodás jövedelmezőségé­nek fokozása érdekében számító­gép segítségével elemeztük gaz­dálkodásunkat — mondta dr. Ti­sza András, a itcirmelőszövetkezet elnöke. — önelszámoló egysége­ink közül megszüntettük a vesz­teségeseket. Ezertoétszáz dolgozó munkahelye megszűnt. Űj egysé­geiket szerveztünk. Minden önel­számoló egységben csaik aranyi dolgozót foglalkoztatunk, ahány a terv feladatiét teljesítéséhez, pon­tosabban; túlteljesítéséhez szük­séges. Az eredményesebb termelést kevesebb munkaerővel is megva- lósíitoltáík. Nyereségük tavaly h;ait- vamnégymillió forint volt. árbe­vételüket pedig százi'izennifgy- miiiVóval túlteljesítették. A ter­mel ő szövetkéz sí' iben hatva nn égy önelszámoló egység működik. A fcéesz huszonhárom gazdasági tár­sulásban vesz rérrit, hétnek pedig a szervezője, irányítója, vagyis gesztora. A gazdálkodás részletes elemzése után a mezőgazdasági • Mogjelent a Magyar Hírlap au­gusztus 8-i számában. főágazat szakemberei növelték a búza, a kukorica vetésterületét, és új növényként ebben az évben napraforgót is termesztenek. Mindhárom növénytől árbevéte­lük növekedését várják. Az állattenyésztésben szarvas- marhával és nyúllail foglalkoznak, négy telepükön több mint ezer Halste in-fríz tehenet tartanak. A telepek költségeinek elszámolásá­nál nemcsak azt vizsgálják, hogy egy liter tej termelése mennyibe kerül, hanem azt is, hogy tele­penként hogyan lehetne csökken­teni a ráfordítást. Bankban tárolják A termelőszövetkezeit elért eredményei alapján tagja az Észak-amerikai HotLsftedn-fríz Szarvasmarha-tenyésztő Szövet- séignek. A szarvasmarha-tenyész­tés jövedelmezőségének növelésé­re világszerte elismert szinten ebben a termelőszövetkezetiben valósították meg az eirnforióáfcülte- téat. Félibevágatit embrióból náluk jöttek a világra életképes borjaik. Az embrióátültetésből származó, nagy tejhozamú teheneik csaki- nisk azonos külleműek. Százötven embriótermelésre be­állított tehenük van. Ezek az úgy- nevf nett donorok életük végéig töibb száz embrióit termelhetnek, amelyek révén átültetéssel nagy tejhozamú állomány alakítható ki. Értékes, a tőkés piacon is jól el­adható tenyészállatok nevelhetők korlátlan számban. A mélyhűtött embrió is minden mennyiségiben eladható, kéréséit, áiru. A duna­varsányi Petőfi Mgtsz eljutott a szarvaiamairhä-tenyésztél meg­újításához, jövedelmezőségének növeléséhez. Az országban ez a termelőszö­vetkezet az egyetlen nagyüzem, ahol jövedelmező nvúltenyésr?itést folytatnak. Huszonötezer któte- nyésztővel állnak kapcsolatban. Ellátják őket nyúllak ketreccel, táppal. Gondolkodnak a kiste- nyésztők nyúl állományának állat­orvosi ellenőrzéséről. A tsz hasz­na ^ nyúltenyésztésen több mint hárommillió forint. Az ipari ágazatban élelmiszer­üzemük évente mintegy százhar- minomillió forint értékű árut ter­mel, tizenkét—tizennégymillió forint nyereséggel. Kisüzemeik­ben több mint ezerféle árucikket állítanak elő. Mindent, ami bár­mily kis nyereséggel értékesít­hető. Mozgóbér- és premizálási rend­szerük is a termelékenység szol­gálatában áll. A mozgóbér fizeté­sének feltétele a tervezett nyere­ségtömeg túlteljesítése. Minden gazdaságii egység a jövedelem termelése szerint részesül a moz­góbérből. A központi irányítás vezetői nem kaphatnak mozgó- bért, csak az eredményt, a jöve­delmet tériméi ő vezetők. Ha a gazdasági egység a nyereségter­vet nem teljesíti, az év végi el­számolásnál levonják tőle az év közben felvetít imoagóbént. Ha az önelszámoló egység kisebb lét­számmal végzi el a munkáit, a tervezett létszámra járó bér felét megkapják a dolgozók. — A prémiumot az évi tervben foglalt nyereségtömeg teljesítésé­re, továbbá az egy forint mun­kadíjra járó nyereség elérésére, növelésére tűztük ki — mondta, az elnök. — Az alapprémium az önelszámoló; gység-vezetőknél az alapbér harminc, a magasabb be­osztású vezetőknél legfeljebb az évi alapbér negyven százaléka lehet. A fiztksii dn’izozók — mint­egy kétezren vannak — a mun­kahelyük eredményétől függő ré­szesedést kapnak. Nőtt a termelékenység Minden hónap 25-ére a számí­tógép kimutatja az önelszámoló gazda, sági egységeik — telepek, üzemek, ágazatok, gazdaságii tár­saságok és részlegek — tervtőlje- sítését. Ha valahol lemaradás van, az egység dolgozóinak mód­jukban áll munkájukon javítaná. A termel őszöve'(kezeiben minden munkahelyen javult a munka ha- tékomysáiga, nőtt a termelékeny­ség. Az érdekeltségi rendszert azonban a tapaisztatatek alapján továbbfejlesztik, finomítják, hotgy minden dolgozó annyi bént kap­jon a munkájáért, amennyivel hozzájárul a jövedelem növelésé­hez. Bodnár István Csak minőségi árut szabad termelni Beszélgetés dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Az elmúlt evek teljesítményei alapján ma már ismert az összefüg­gés: a magyar mezőgazdaság minden harmadik hektáron exportra ter­mel. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy sí jó hazai ellátáson túl a megtermelt javak tekintélyes részét a külpiacon értékesítjük, ezért a hazai gazdálkodóknak érdekük, hogy a világpiachoz is alkalmazkod­janak. Ott viszont a bővülő agrártermelés miatt erősödik a verseny, amelyben a helytállást a számunkra hátrányos megkülönböztetések is nehezítik. Ha versenyben akarunk maradni, nincs más választásunk, mint minőségi árut termelni, és értékesíteni. Ennek esélyeiről és ten­nivalóiról dr. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­A Népszava kiadó újdonságai Nagy Tibor: A méregkezelők kézikönyve A könyvet elsősorban a nem hivatásszerűen mérgekkel dol­gozó, tehát nem a képzett szakembereknek, hanem az alkalomszerűen vegyi anya­gokkal dolgozó átlagember­nek ajánlja a szerző. Megismertet bennünket a gyakorlatban legtöbbször al­kalmazott mérgező, veszé­lyes anyagokkal annak ér­dekében, hogy a vegyszerhasz­nálatot komolyan vegyük, s így a korszerű technika, tech­nológia alkalmazásával együtt járó mérgeket, kemikáliákat szakszerűen alkalmazhassuk. Részletesen felsorolja a szer­ző a különböző szakmák ve­szélyes anyagait, így a kőmű­ves, a parkettázó, az asztalos, a tetőfedő, a gombátlanító, az öntödei munkák, a műanyag, mimta-ikészíltő, a veszélyes nö­vényvédő szerek, a veszélyes hulladékok, az építőiparban alkalmazott szintetikus ve­gyi termékek által okozott foglalkozási ártalmakat. Áttekintést kapunk az alkal­mazandó biztonságtechnikai lehetőségekről, a mérgezé­sek megelőzésének elveiről, és az elsősegélynyújtási, a men­tesítési, fertőtlenítés: tudni­valókról is. Zajvédelem. Zajelhárítás az iparban és a mezőgazdasági üzemekben A zaj a civilizáció, a tech­nikai fejlődés kísérőjelensé­ge. E könyv szerzői szeretnék bebizonyítani: minden ter­melési, műszaki fejlesztési, közlekedési feladatot meg lehet úgy oldani, hogy az ab­ban részt vevők, illetve a kö­zelben lakók ne szenvedjenek károsodást a hangerősség­től. A zajártalom nemcsak azok számára bántó, akik légkala­páccsal. Styhl fűrésszel dol­goznak, de a környezetükben tevékenykedők, a zajos léte­sítmények, vegyipari üze­mek mellett élők, dolgozók is szenvednek tőle. Az egyre foko­zódó zaj kiszűréséhez, csökken­téséhez a tervezőknek, a kivi­telezőknek, a beruházóknak és az engedélyező hatóságok­nak is tisztában kell lenni a zajcsökkentés alapelemeivel, azaz kellő akusztikai szemlé­lettel kell rendelkezniök. E szemlélet kialakításához kí­ván segítséget nyújtani a dr. Tóth Lajosné szerkesztésében most megjelent kötet; ismer­tetve az alapvető akusztikai összefüggéseken túl azokat a gyakorlatban használható módszereket és eszközöket, anyagokat, melyek segítsé­gével egy-egy konkrét zaj- csökkentési feladat megold­ható, a zaj- vagy a rezgésár­talom kiküszöbölhető. K. M. terhelyettessel beszélgettünk. — Korábban még érdemes volt számolgatni: minőségi vagy tömegárut állítsanak-e elő a vál­lalatok, mert ettől függött a jö­vedelmezőség. Az élelmiszerek piacán a kínálat meghaladja a fizetőképes keresletet, s ez ön­magában is tagadja a régi szem­léletű logikát — A tömeg- vr jy minőségi áru termelésének lehetősége ma már nem alternatíva a magyar gaz­daságban. Lényegretörően fogal­mazva: minőségi árut kell ter­melni, mert ezt lehet gazdaságo­san eladni a világpiacon, de ezt várják a hazai vásárlók is. A na­gyobb mennyiségben előállított áru, a minőség és a választék is szorosan összekapcsolódik, hi­szen mindenféle árunak van egyféle minősége. A vásárlók azt igénylik, hogy a legolcsóbbtól a legdrágább árukig mindent meg­találjanak a boltokban. Élelmi­szeripari példánál maradva, a párizsi, a kenőmájas ugyan ol­csó áru* de a saját kategóriájá­ban kiváló minőségűnek kell len­nie. Annak ellenére, hogy a ter­mékek összetétele, csomagolás: más, mint például a gyulai kol­bászé. — A hazai vásárlók keresik az exportból visszamaradt árukat, mondván, hogy azok minősége jobb, mint amelyeket eleve a ha­zai piacra gyártottak. Igazuk van? — Nincs. Nem lehet úgy para­dicsomot termelni, vagy sertést hizlalni, hogy azokat vagy ex­portra szállítjuk, vagy pedig a hazai piacon értékesítjük. A ter­melőknek, a kereskedőknek egy­formán gondosan kell bánniuk az alapanyaggal, és az áruval. Ad­dig biztosan jó lesz a hazai ellá­tás is, amíg nem teszünk kü­lönbséget a hazai és az export élelmiszeripari termékek között. Másképpen fogalmazva; ha jó a belföldön értékesített áruk minő­sége, akkor bővíthetjük az ex­portot is; és megfordítva is igaz az összefüggés: az export is ösz­tönzi a hazai gyártás minőségét. — Minőség—szabvány—ár, elméletileg összetartozó fogal­mak. A gyakorlatban milyen a kapcsolat közöttük? — Ügy tapasztalom, törekvé­sünk megvan ahhoz, hogy ez a kapcsolat egyre szorosabb le­gyen. A legutóbbi években pél­dául emelkedett a baromfihús fo­gyasztása, mintegy 15 százalék­kal. Ez annak is következménye, hogy a feldolgozó vállalatok rá­jöttek: darabolni kell a csirkét, és a finomabb, értékesebb részeit drágábban, a kevésbé értékese­ket olcsóbban lehet eladni. Jól jár a fogyasztó, hiszen igényé­nek, ízlésének megfelelően vá­laszthat, de megtalálja a számí­tását a vállalat is, mert a dara­bolás költségei a forgalomban megtérülnek. A minőség—szab­vány—ár összefüggéshez hozzá­tartozik még a műszaki fejlesz­tés és a gyártás gondossága is. A nemzetközi piacon jobban ke­resik és megfizetik a feldolgozott árut, így például a sonkarolád- ban a műszaki fejlesztés színvo­nalát is eladhatja egy vállalat. — A fejlesztések viszont vá­ratnak magukra. — Nehéz erről beszélni, de az. tény, hogy nem a kívánt mérté­kűek a fejlesztések. Az is igaz vi­szont, hogy a fejlesztések tekin­tetében jó úton haladunk ugyan, de a pénzszűke a gyorsaságot be­folyásolja. — A világpiacon viszont a mi nehézségeinktől függetlenül i* erősödik a verseny. Hogyan be­folyásolja ez az exportot? — Kedvezőtlenül. A VII. öt­éves terv egyik célja éppen az, hogy hátrányaink mérséklődje­nek. Az árualapok adottak, a sa­ját szükségletünknél lényegesen több gabonát, növényolajat és élő állaitot állítunk elő. A jövőben nem lesz más választásunk, mint ezek feldolgozottságát növelni. 'est ugyanis inkább arra va- nk berendezkedve,' ho«v tér­inkét félkészen adjuk el. több pénz van a sajt ér­tésén, mint a tején; vagy lkán, mint a félbehasított .sen. A jobb minőségű árut neonban felkészültebb — fogal­mazzuk úgy, hogy az áru minő-, ségével azonos, vagy azt megha­ladó, tehát minőségibb — keres­kedőknek kell eladniuk. — Nincsenek ilyen kereskedő­ik? — De, ma már ilyenek is van­nak. Azt reméljük, hogy a jövő­ben egyre többen lesznek. — Közhely, de igazság: elad­ni csak azt lehet, amit már meg­termeltünk. Milyen a termelők és a kereskedők viszonya? — Nem teljesen felhőtlen. Gya­kori az egymásra mutogatás. A húsiparban a rossz alapanyagot szidják, az állattenyésztők a gyenge takarmányra hivatkoz­nak, együtt pedig a szabályozást kárhoztatják. Ezzel szemben csak a végtermék-szemléletű termelés és kereskedés lehet igazán ered­ményes. A folyamatok egymásra épülnek, ebből következően a partnereknek egymás kezére is kell dolgozniuk. Erre persze már vannak jó példák, többek között a tejiparban, a növény­olajiparban, és a baromfiiparban is. — Az érdekeltség egyirányba húzza a partnereket? — Jelenleg átmeneti helyzet­ben vagyunk, erre is, arra is van példa. Az érdekeltséget azonban nem elég meghirdetni, azt az egy­mással kapcsolatban álló felek­nek is alakítaniuk kell. Az együtt­gondolkodás, az összedolgozás, az érdekeltség összehangolása közös érdek is, hiszen csak igy lehet a termékek minőségét biztonságo­san javítani. Manapság pedig aki többet akar keresni, annak jobb minőségű árut kell előállítani. — mondta befejezésül a miniszter­helyettes. V. Farkas József „Kirovec” traktor A leningrádi Kirov gyár ter­melési egyesülés kollektívá­ja új kerekes traktorral jelent meg, a neve K—70 IM. A mű­szaki próbák befejeződtek, a sorozatgyártást a tizenket­tedik ötéves tervben (1986— 1990) elkezdik. Az óriási teljesítményű „Ki- rovecek” első példányai si­keresen üzemelnek Távol- Északon, Szibériában, a Tá­vol-Keleten, rendkívüli ég­hajlati viszonyok között, oly­kor mínusz 40 °C-os hideg, •ben. Sőt, nagyszerűen bevál­tak nedves-mocsaras terü­leteken, és a rekkenő hőség­ben is. Az új „Kirovec” megbízha­tó és kényelmes konstrukció, amely .utat tör olyan terepen is, amelyen nem tudna előre­jutni semmilyen más gép Ke. zelése viszonylag egyszerű, konstrukciójában — az előző típusokhoz képest — jelentős változtatásokat végeztek. Tel­jesítménye 330 lóerő. Különfé­le mezőgazdasági munkák végzésére használható, és kevesebb üzemanyagot fo­gyaszt, mint elődei. A vezető­fülkét újabb kényelmi beren­dezésekkel látták el. A K—70 IM traktor minden vonatkozásban megfelel a világszínvonal követelményei­nek. / • Ikarus karosszériaelemek — már Kiskunhalason —, útban a festő- berendezés felé. Előtérben a homlokfal! ajtók csomagolása. Az új „Kirovec” — K70 IM traktor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom