Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
i QQzdQ/ágpoliükQy munko y (cljc/rtmfi<!ii|ck / • PETŐFI NÉPE • S 1986. július 1. KIS TÉTELEKBŐL — 280 MILLIÓ DOLLÁR Jól dolgoznak a megyei megbízottak lÉlllll * ’ ’ v * D s*« í ~ \ ViWmm&tvííssm . ■ Beszélgetés Gombocz Zoltán külkereskedelmi minisztermlyettessel A külkereskedelmi tárca ma feltétlenül kulcsszerepet mondhat magáénak. Túl sok múlik a havi, negyedévi export—import jelentéseken. A magyar gazdaság a világpiacon mérettetik meg, s ha nem tudja eladni portékáit, akkor nemcsak a fejlődése lassul, hanem az ország adósságait is képtelen törleszteni, vagy legalábbis csak olyan áron, korlátozások bevezetésével, amelyek a fejlődés gátjai lehetnek. Nem véletlen hát, hogy afz utóbbi években a külkereskedelmi cégek rugalmasabbak lettek, újabbak is alakultak, és egyre többen kapnak jogosítványt a külpiaci kereskedésre. Immár három esztendeje, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium kiépítette a megyei megbízotti hálózatot. Pest megye kivételével mindenütt dolgozik m® már egy képviselőjük, s meglehetős sikerrel kutatják fel az exportra is alkalmas kis tételeket. — Kétségtelen, hogy az utóbbi esztendőkben felértékeltük a kis tétetek exportját, ha ugyanis mérleget vonunk a 25 millió forintnál kisebb értékű üzletkötéseknél, akkor az már nem jelentéktelen összeg — mondja Gombocz Zoltán külkereskedelmi miniszterhelyettes. — Tavaly 280 millió dollárt kasszíroztunk a kis üzletekből. És az is régi igazság, hogy nemcsak a nagy üzleten lehet keresni. Persze, utána kell menni, s majdnem ugyanannyit kell könyvelni, mint egy 5—10 millió dolláros üzletnél, de hát abból nincs annyi, hogy ne kéne megbecsülni a kisebbet is. Ma már a nagy, tradicionális külkereskedelmi cégeink sem átalla- mak kicsiben kereskedni. A Lignlmpex például 200 hazai vállalattal. szövetkezettel áll kapcsolatban, sőt Zala, Vas és Somogy megyében önálló irodát is nyitottak. A Hungarotex és az In- tercooperation ugyancsak "létesített irodát több vidéki városiban. A G’eneralimpex tucatnyi apróságot exportál a hűtőrácstól a szilvái zig, paprdkacsíkig. És a többiek, a Konsumex, a Ferunion és a Transelektro is 5—11 millió dollár értékben exportált kis tételeket. — A megyei megbízottak is közreműködtek az üzletkötéseknél? .* ... ^ — Természetesen, hiszen ez a dolguk. Eddig- elégedettek) vagyunk a munkájukkal, igazolták a megyei hálózat létét. Annak idején az volt a célunk, hogy általuk pontosan és gyorsan informálódhassunk, ott helyben kutassák fel az exportra alkalmas termékeket, s közvetítsenek a termelők és a külkereskedők között. A megbízottaknak az utóbbi három évben sikerült is újabb kisvállalatokat, szövetkezeteket bevonniuk az exportálók körébe, amelyekkel eddig nem is volt kapcsolatunk. Nem tudtunk róluk, s ők sem gondolták, hogy egy-két terméküket külföldön is érdemes felkínálni. Márpedig a közvetlen hasznon kívül ez azzal a nem megvetendő előnnyel is jár, hogy bővítik a termelést, fejlesztenek, ami a jövőjüket is kedvezően befolyásolhatja. Egyébként megbízót,taink rendszeresen tartanak „tájértekezleteket”, ahol a megyei vállalatok vezetőit tájékoztatják a. legújabb rendelkezésekről, s az esetleges problémákról. Különösen fontos most, hogy a cégek tájékozottak legyenek a január elsejétől érvényes új rendelkezésekről, amelyek a külföldi vállalatok magyarországi befektetéseit, és a vegyes vállalatok alapítását szabályozzák. Természetesen ezeknek az ügyleteknek az előkészítésében és menedzselésében is részt vesznek majd megbízot- ,taink. És még egy szintén fontosnak ítélt feladat, hogy képviselőink figyelemmel kísérjék, segítsék a határmenti árucsere- forgalmat. — Az ország U megyéjében dolgoznak a külkereskedelmi megbízottak, de bizonyára ..nem egyforma sikerrel... — Beszélgetésünk elején említettem, hogy elégedettek vagyunk megbízottainik munkájával, mert meggyőződtünk róla, hogy mindent megtettek, ami módjukban állt. Ám ez nem jelenti azt, hogy minden megyében jól mennek a dolgaink. Sajnos, néhol nem ítélik, s kezelik fontosságának megfelelően a kis tételek exportját. így aztán a piacképes áruk köre túl lassan bővül, a tavalyi 280 millió doll á- ros export megegyezik az 1984-es exporttal, tehát nem sikerült előbbre lépni. Ez annak is köszönhető, hogy sok termelő nem szívesen vállalja az exporttal táró jóval szigorúbb minőségi és szállítási követelményeket. Éter dicsérőleg említettem a külkereskedelmi vállalatokat, de nem mindegyik olyan rugalmas, mint a példában szereplő, és vannak, amelyek még ma is lebecsülik a kis üzletet. — Az önök által összeállított lista, amely a megbízottak részéről felkutatott áru kát sorolja fel, tucatnyi meglepetést tartogat. Ugyan ki gondolná, hogy gilisztahumuiszra is van külföldön vevő... — És biztos érdemes tovább kutatni, hiszen akadhat még egykét meglepetés. Bács-Kiskun megyéből például, ahonnan az említett gilisztahumusz is származik. fűrészgépeket exportált tavaly Iránba a Dunavecsei Fémipari Vállalat. Egy szolnoki cég kalkulátortálcákat, míg egy bonyhádi szövetkezet faszéni.zzító edényeket szállított az NÍ5ZK- ba. A Csongrád megyében gazdálkodó balástyai tsz pedig szerszámosládákat adott el Ausztriában. Vagy ott van a Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat. Báránybőrből készített gépkocsihuzatot, amit az USA- ban adott el a Konsume*. Ki gondolta volna, hogy ebből is lehet tengerentúli üzlet. ISzekből a példákból is látszik, hogy érdemes jól körülnézni, mert minden apróságra lehet valahol vevő. Egyébként a most említett üzleteket is külkereskedelmi vállalatok, a Konsumex, General- impex, Chemolimpex, Techno- 'impex bonyolította. Tehá.t rájuk feltétlenül szükség van, ,s nélkülük nem tudunk változtatni azon a rossz arányon, amely ma jellemző. E szerint ugyanis a felkutatott, reménybeli űztetek csekély hányada, mindössze tíz százaléka végződik üzletkötéssel. Reméljük, hogy a jövőben több sikerrel járunk, s talán már idén túllépjük a bűvösnek látszó 300 millió dolláros határt. D. L. EGY HÓNAPPAL AZ AUGUSZTUS 1-1 HATÁRIDŐ ELŐTT Megépült az útszakasz Elkerüli Soltvadkertet „Ég a napmelegtől...” — jutott eszembe Arany János örökbecsű sora, amikor vékony talpú szandálomban végigtopogtam a frissen aszfaltozott úton. A déli hőmérséklet 34 fok volt árnyékban, de a finiser mellett a 160 fokra hevített aszfalt is jelentett még ugyanannyit. Doleistein Lajos, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat ezüstkoszorús Gagarin brigádjának vezetője ebben a kétszeres kánikulában egykedvűen tolta, igazította a meleg masszát. — Megszoktuk már — mondta —, de most valahogy nekem is nagyon melegem van... A brigád 1961 óta dolgozik együtt. Itt, a soltvadkerti útkorrekcióban 3 ezer tonna aszfaltot terítünk le két rétegben. A munkával két hét alatt végzünk, annak ellenére, hogy három napot várakoznunk kellett az eső miatt. Somlai Gábor építésvezetőtől tájékozódtunk a 21 milliós beruházásról. — Az 53-as és az 52-es út kelet felőli összekötése rövidít a távolságon, s elkerüli a fél községet. Építése nem tartozott a könnyű munkák közé, mert mocsaras, nádas terepen vezet a nyomvonal. A határidőt tartani \ kellett, s emellett garantálni a minőséget Ezért műszaki textiliát alkalmaztunk. Ez egy szigetelőanyag, nem engedi, hogy a töltés a ránehezedő nyomás következtében megsüllyedjen, Ezzel, no meg jó munkával, szervezéssel egy hónappal hamarább tudjuk átadni a létesítményt. A földmunkát a Németh Sándor vezette Frankel Leó aranykoszorús brigád végezte el. Húszezer köbméter földet mozgattak meg, kétezer köbméter betont dolgoztak be és egy iker átereszt is készítettek. Közben egymás után érkeztek az aszfalttal megrakott tehergépkocsik. Libor János fináserve- *étö — akinek az izzadsággal az • Doleistein Lajos brigádvezető: — Háromezer tonna aszfaltot terítettünk le. • Libor János finiser- kezelő: — Nem kívánkozom a szaunába. • Tarjányi Károly és társa hengerel. aszfalt gőze is csüngött az arcáról — a terítés vastagságára, dőlésére figyelt. Ebben az izzad- ságos, fejforraló munkában minden a figyelmen múlik. Tarjányi Károly hengerkezelő a 8,5 tonnás monstrummal az emberek nyomában jár, előre-hátra, s elég egy aprócska hiba ... a bitumen- szórón Mészáros Sándor és Boda Ferenc dolgozott, ők azok, akik a géplánc előtt járnak, előkészítik az aszfaltozást. — Pihenni, hűsölná? — kérdezett vissza a brigádvezető. — Majd estefelé lehet. Nern lehet megálltai, mert igazán csak me* legb'ín olvad össze jól az aszfalt ... Gémes Gábo? SZ ÁMÍTÓ GÉPPRO GRAM Látványos fejlődés — kérdőjelekkel Látványos fejlődés, újatab ellentmo nd a sokkal és kérdőjelekkel. Általában így érté'kelik a decemberiben lezárult számítástech nikai kormányprogramot. A kezdet még 19 70-re nyúlik vissza. Ekkor mindössze 80 szá mító- gép volt Magyarországon, tényleges kernpu- tergyártásról pedig nem is beszéltre ttunk. Vagyis: jóformán a nulláról indult a j központi fejlesztés. Ma viszont több mint százezer számítógép van az országban, és ha így haladunk, önálló iparággá válik a szá mítás- technika. Mégsem lehet egyértelmű s ikerről beszélni. Nézzük a részleteket! Zavaró sokféleség Megítélés szerint a számítástechni kai ágazat volt az, amelyik a legdinamil cusabban fejlődött az elmúlt 15 évben. Heti /enmillió- ról 12 milliárdra növekedett fi tágján értelmezett számítástechnikai ipar Lerm<ílése. Ám, ha a számok mögé nézünk, kiderül: nagyon lemaradtak egyes részterületek, míg más ágak próbáltak a számítástechnik ában előttünk járó országokhoz közelíteni. A számító- gépfejlesztés, a komputergyártás a kormány támogatásával sem tudott elég ha tásosan fejlődni. Érzékletes a következő adat:: a. magyarországi számítástechnikai gépparknak — értékben számolva —, mintegy 4 0 s zázaléka hazai gyártmányú. Bár senki sem tűzött ki olyan célt, hogy száz százalékra törekedjünk (aligha lenne ez gazdaságos egy kis országban!), a magyar géppark részesedése azért nagyobb lehetne. De még ennél is több gondot okoz az, hogy túlságosan sokféle típus van forgalomban. Zavart okoz ez a sokféleség a használatban, a javításiban. Sokkal biztatóbb a kép, ha ,a számítástechnika alkalmazását vizsgáljuk. Pillanatnyilag kétezer úgynevezett nagy szán íítógép, és 20 ezer mikrokomputer található a gazdálkodó szervezeteknél. A többi mag jántulajdonban van. Pál László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főcsoportfőn öke elmondta: összesen hétezer vállalat, taté zmény, szövetkezet, gazdaság használja nap minit nap a számítógépet. A számítástechnika i tehát gyakorlatuk, gazdálkodásuk részévé- vált. Többek között á Videoton, az Állami S Szolgáltató Központok (az ÁSZOK), a Medic or, az Ikarus, a Bábolnai és a Bólyi Mezőga zdasági Kombinát, a Nyíregyházi Konzervgyár, a Fejér, a Bács-Kiskun megyei és a miskolci városi tanács érdemel említést. A gazdálkodó szervezetek, érdeklődésének növekedésére jellemző, inogj/ az elmúlt esztendőben — jóllehet csökkenőt a beruházásra fordítható forintok összege — többet költöttek számítástechnikára, mint mondjuk 1981- ben. Számokban kifejezve: 1981-ben az ösz- szes beruházás 1,3, 1985-b«»n pedig már 2,3 százaléka volt számításteoh: nikai jellegű. Szoftver-siker Az elmúlt másfél évtize rd kétségbevonhatatlan eredménye, hogy a f elhalmozódott számítástechnikai tudás önálle i magyar szoftver- ipart hozott létre. (Szoftvei •: a komputer számára írt kérdések, utasító: sok összessége, gépi program.) Jóval nagyobb kínálattal, mint amit a belföldi piac felvett. A programkészítők tehát külföldön kerestek vevőket termékeikre. Nem is eredménytelenül. Csaknem másfél milliárd forint értékben adtak el különböző szoftvereket tőkés és szocialista piacon az elmúlt öt esztendőben. Volt olyan programfejlesztő, aki egymaga több mint kétmillió forint értékű munkát tett le az asztalra tavaly. Idehaza elsősorban ügyvitel korszerűsítésére vásároltak és vásárolnak szoftvereket. Jóllehet ennél jóval több terület gépesíthető, gyakorlatilag mindenre lehet szoftvert készíteni. Vagyis: a meglévő komputerállomány egyáltalán nincs kihasználva. A tizenöt esztendős, három szakaszban megvalósuló központi program 2,4 milliárd forint támogatást nyújtott. Mégpedig úgy, hogy hosszú lejárati időre, alacsony kamattal kérhettek hitelt a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények. Pál László, az OMFB főcsoport- főnöke szerint a gazdálkodó szervezetek ezt a segítséget már többszörösen visszafizették. Magyarországon az eltelt másfél évtized alatt több százezer ember sajátította el különböző mértékben a számítástechnikai tudnivalókat. Tagadhatatlan tehát, hogy a központi fejlesztési program megalapozta a jövőt. Hatékony alkalmazást! Lényegében — Pál László, az OMFB főcsoportfőnöke megfogalmazásában — olyan gazdasági és társadalmi feltételrendszert kíván kiépíteni a kormány, amely jobban támogatja az elektronika hazai elterjedését, szélesebb alkalmazását. A politikától, a társadalmi szervezetektől ' kezdve a vezető- képzésen!, a tömegoktatáson át a tömegtájékoztatásig megfelelő környezetet kíván teremteni az elektronika további fejlődésének. Ennek érdekében anyagi támogatást Is nyújt. Ugyanakkor elvárja, hogy az ipar saját kezdeményezéseivel, saját érdekeinek felismerésével csatlakozzon a fejlődési folyamathoz. A program több, egymással összehangolt részegységből áll össze egységes egésszé. A számítástechnikán kívül érinti a távközlést, az automatizálást, a szervezéstechnikát, az információs technológiákat, a műszerezést. És jól kapcsolódik a KGST Komplex Programjához. Aminek az elektronizálás szintén kiemelt része. A KGST-fejlesztés elsősorban a kutatásra, a műszaki eszközök fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, míg a hazai a hatékony alkalmazást kívánja főként serkenteni. Nyilvánvaló, a KGST-prograim a mi céljaink megvalósulását is nagyban segíti. Egy-, ségesíthető lenne például az állomány, ami növelné a hatékony alkalmazást. Azt azért látni kell: nem elegendő számítógépet vásárolni, a komputerhez kell igazodni felfogásban, szervezésben egyaránt. Csak így alkalmazható eredményesen az elektronika. A gyorsításra pedig igen nagy szüksége van Magyarországnak. Hiszen az előzőkben vázolt dinamikus fejlődés ellenére részterületeken és az elektronizáció egészét tekintve is hazánk alaposan elmarad a nyugat-európai államoktól, s nem ritkán alulmaradunk a szocialista országokkal való összehasonlításban is. H. T. *v ■ m ■i /. • IBilH MMK 1Hl I III §11 mm NÉPSZAVA-KIA DVÁNY Útmutató munkáltatóknak Az Utóbbi éveikben szám ios olyan társadalompolitikai, ga izdasági intézkedés történt, am«;ly közvetlenül vagy közvetve l>e- foüyásolta, esettenként módosít otta a társadalombiztosítási jogalkalmazás gyakorlatát. A társadalombiztosítás szer vezetőről és irányításáról sí tála 1984. évi 5. sz. törvényerejűi rendeletben, az 1009/1984. Mtli. sz. határozatában, valamint az 1/1984. ME sz. rendeletben foglaltak szerint társadaiomblzt-osí- tási ügyviteli feladatokat a munkáltatók, szövetkezeteit és egyéb szervek is kötelesek végezni. Külön rendelkezés alapján az említett szervek ellátják az állampolgári jogon járó uta zási költségek megtérítésével, a gyermekgondozási segély folyósításával, a megváltozott munkaképességű dolgozók keresetki egé- szítésével, ezek megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatokat is. A Népszava Könyvkiadó k lötete tartalmazza azokat az eljárási rendelkezéseket, amelyek: a társadalombiztosítási ügyi 'ítéli feladatok ellátásához szüte végesek. A könyv szerkesztése 5 tehetővé teszi, hogy az ügyviteli feladatokat ellátó szervek egy utasítás keretében megkapta ássák az iránymutatásit, a jogc »sült- sági és az eljárási kérdéseikben egyaránt. A haitszáz oldalas i kötet feldolgozza a társadalombiztosítási ügyviteli felad« ltokat végző munkáltatókra és egyéb szervekre vonatkozó rendelkezéseket. a biztosításra vonatkozó szabályokat, a betegségi és anyasági ellátás, a baleseti táppénz, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a megváltozott munkaképességű dolgozók keresetkiegészítése, a gyógyító- megelőző orovosi ellátás Igény- bevételével felmerülő költségeik megtérítése, a felelősségi szabályok, illetve a satisztikai adatszolgáltatás szabályait. K. M. Lakása fűtőberendezéseit EGY HELYEN BESZEREZHETI A SKÁLA DUNAÚJVÁROS * Áruházban Horganyzott cső 1/2 colos 52 Ft. Fekete cső 1/2 és 3/4 colos 31,90 Ft és 32,60 Ft. Tgk 25 gázkazán 19 400 Ft. Siesta pb-gázfűtő 8 680 Ft. Olajradiátor 2 950 Ft. Dv lemezradiátor 600/200 111,90 Ft. Fc 21 cirkogejzír 19 500 Ft. Vz 4 vízmelegítő 9 900 Ft. Nálunk több típusú színes tv-ből választhat! Kiemelt ajánlatunk: Orion Gall tv 37 600 Ft. Videoton txt-es tv 44 300 Ft. A Skála Dunaújváros Áruház a vásárlás csomópontjában. 1429
