Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-02 / 154. szám

2 • PETŐFI NÉPE « 1986. július 2. események sorokban BUDAPEST __________________ Ac zél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ve­zetésével kedden magyar párt­küldöttség utazott Luxemburg­ba és Belgiumba. Luxemburgi és belgiumi tartózkodása során a küldöttség megbeszéléseket foly­tat a két ország kommunista és szocialista pártjainak vezetőivel* valamint a politikai élet más ve­zető személyiségeivel. BELGRAD Peter Jankowitsch osztrák kül­ügyminiszter kedd délután két­napos jugoszláviai látogatásra Belgrádba érkezett, majd rövid­del ezután megkezdte tárgyalá­sait vendéglátójával, Raif Diz- darevics szövetségi külügymi­niszterrel a két ország kapcsola­tairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Peter Jan- \ kowitsch főként a gazdasági kap­csolatok bővítési lehetőségei fel­kutatásának jelentőségét húzta alá. Gyárlátogatáson a szovjet és a magyar küldöttség Moszkvai sajtó­értekezlet A Varsói Szerződés tagál­lamainak budapesti felhívá­sa óta már három hét telt el. s rendkívül nyugtalanítóak a halogató nyugati hivatalos reagálások, amelyek csak a „tanulmányozni fogjuk” ígé­retéig mennek el — jelentet­te ki Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettes, utalva arra, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya az elmúlt napokban diplomáciai csatornákon is el­juttatta a címzetteknek a szo­cialista országok javaslatait. Petrovszkij kedderi Moszk­vában Nyikolaj Cservov ve­zérezredessel, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari fő­nökségének főcsoportfőnöké­vel közösen tartott sajtóérte­kezletet a VSZ PTT budapesti tanácskozásán megfogalma­zott kezdeményezésekről. A javaslat kiegészíti a ko­rábbi leszerelési kezdemé­nyezéseket. de jelentősége ab­ban is kifejeződik, hogy önál­lóan, más fegyverzettől, más kérdésektől függetlenül is megvalósítható. Nyikolaj Cservov vezérezre­des a budapesti felhívás je­lentőségét taglalva kiemelte, hogy a VSZ jelentős engedmé­nyeket tett, elébe ment a nyu­gati országoknak. Értékelése szerint a két ka­tonai szövetség között egyen­súly van minden lényeges te­rületen. (Folytatás az 1. oldalról.) Kedden délelőtt: az MSZMP KB küldöttsége Grósz Károly- nalk, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a budapesiti pártbizottság első titkárának vezetésével láto­gatást tett a RADWAR varsói rádiógyárban. A magyar kül­döttség az üzemcsarnokok megte­kintése után találkozott a dol­gozók, a pártszervezet és a tár­sadalmi szervezetek képviselői­vel. Ezen a gyűlésen Grósz Ká­roly beszédet mondott. GRÓSZ KÁROLY BESZÉDE Kapcsolatainkat a kölcsönös bizalom és megértés jellemzi Engedjék meg, hogy erről a helyről köszöntsem a lengyel kommunisták legmagasabb fó­rumát — és eleget téve megbí­zatásomnak — átadjam önöknek, s személyükben valamennyi len­gyel dolgozónak az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, pártunk tag­sága és a magyar dolgozók, s külön pártunk főtitkára, Kádár János elvtárs baráti, elvtársi üd­vözletét és jókívánságait. A szocialista Lengyelország történetének egyik legnehezebb, súlyos feszültségekkel és meg­próbáltatásokkal, küzdelmekkel teli időszakát aggódó figyelem­mel követte hazánk közvélemé­nye is. Történelmi és nemzetkö­zi jelentőségű tettként tartjuk számon, hogy a LEMP, Wojciech Jaruzelski elvtárs vezetésével a lengyel kommunisták és hazafiak cselekvő összefogással, a maguk erejéből állták útját a néphata­lom vívmányait fenyegető ve­szélyeknek és lettek úrrá az anarchián. — Nagy érdeklődéssel követ­tük Wojciech Jaruzelski elvtárs­nak, a LEMP KB első titkárának átfogó, a lengyel valóságot sok­oldalúan tükröző és tudományos igénnyel elemző kongresszusi be­számolóját. Figyelmesen hallgat­tuk a küldöttek felszólalásait. A nemzet sorsáért érzett magas fo­kú felelősség, elkötelezett inter­nacionalista szellemiség, az em­beriség békés jövőjéért való ag­gódás tükröződött a hozzászólá­sokból. Ennek alapján is joggal állapíthatjuk meg: a szocialista konszolidáció előrehaladt, a len­gyel kommunistáknak van mar­xista—leninista programjuk a válság következményeinek tel­jes felszámolására, amely az or­szág adottságait, történelmi útjá­nak tapasztalatait figyelembe véve alkalmazza a szocializmus építésének általános törvénysze­rűségeit. Az az út, amelyet a LEMP ve­zetésével Lengyelország megtett a válság felszámolásában, minden józanul gondolkodó embernél őszinte elismerést kelt. A lengyel dolgozók, ahogy ed­dig, továbbra is számíthatnak a magyar nép őszinte rokonszenvé- re és támogatására a szocialista kibontakozás megszilárdításában. Hazánkban, a Magygr Népköz- társaságban az MSZMP tavaly márciusban megtartott kangresz- szusa határozatainak végrehajtá­sán dolgozunk. A párt vezető szere­pe érvényesül, tömegkapcsolatait az őszinteség, a bizalom jellemzi. Az alkotó munka megfelelő fel­tételei biztosítottak. Az előttünk álló feladatok azonban nem csu­pán nagyok és összetettek, de egyes területeken sürgetőek is. Az 1985-ös év gazdasági folya­matai arra utalnak, hogy a XIII. kongresszuson megfogalmazott céljaink eléréséhez a vártnál is nehezebbek a feltételek. A világ- gazdaság számunkra kedvezőt­len jelenségein nem tudunk vál­toztatni. A korszerű termelési szerkezet fokozatos . kialakításá­val, minőségi és hatékony mun­kával, a műszaki és tudományos élet eredményeinek gyorsabb al­kalmazásával, fegyelmezett mun­kával — egyszóval gazdaságunk korszerűbb és nagyobb teljesít­ményével — nem csupán alkal­mazkodni tudunk, hanem jobb alapot teremthetünk a jogos tár­sadalmi igények kielégítéséhez is. Politikai és gazdasági terüle­ten egyaránt meg kell * teremte­nünk legfőbb értékünk, az em­ber alkotóképességének teljesebb kibontakoztatásához nélkülözhe­tetlen ösztönző feltételeket. A Magyar Népköztársaság a varsói szerződésbeli szövetsége­seivel együtt vallja, hogy meg­teremthető az egyenlő biztonság a fegyverzet lényegesen alacso­nyabb szintjén. Támogatja és le­hetőségeivel összhangban igyek­szik előmozdítani azoknak a nagy jelentőségű és következetes leszerelési javaslatoknak a meg­valósítását, amelyeket a Szovjet­unió, a többi szocialista ország, illetve a Varsói Szerződés szer­Genscher a kelet—nyugati viszonyról BONN — Ha azt akarjuk, hogy Euró­pában továbbfejlődjenek a kelet —nyugati kapcsolatok, akkor nem engedhetjük meg az NSZK és a Szovjetunió viszonyának egy helyben topogását — hangoztat­ta Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter. A kapcsolatok előrelendítésében — » a béke szavatolásának óhajától vezettetve és számot vetve a tör­ténelmi tapasztalatokkal — mind­két állam érdekelt — mondotta. A szabaddemokrata politikus a Süddeutsche Zeitungnak nyilat­kozott. A lap szerdai számában megjelenő interjú szövegét már kedd délután nyilvánosságra hoz­ták. A július második felében Moszk­vába készülő miniszter megálla­pítása szerint a hetvenes évek szerződései megmutatták, hogy a nyugatnémet—szovjet viszony javulása és a kelet—nyugati kap­csolatok újjáalakítására irányu­ló közös erőfeszítések egész Euró­pa szempontjából eredményekkel jártak. A USZTRÍA Bankember a kormányrúdnál Váltás megy végbe Ausztriában. Nemcsak az elnökválasztásra gon- dojok, melynek során 1945 óta először került e székbe a jobb­oldal jelöltje; azt hiszem, a sze­mélycserének — egyéb körül­mények folytán — a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdoní­tottunk. Valószínűleg fontosabb, ami a kormányban történt: Fred Sinowatz kancellár június 9-én lemondott, és helyét fiatalabb po­litikus, Franz Vranitzky vette át. Nemcsak az életkor a döntő, mindketten a szocialista párt ve­zérkarához tartoznak — a kü­lönbség abban az útban keresen­dő, amelyet eddig megtettek. Si­nowatz még a Kreisky-nemze- dékhez tartozott, az új ember már menedzser típus. Ezt mutatja pá­lyafutása is. Közgazdasági egye­temet végzett, a diploma elnye­rése után egy Siemens-leányvál­lalatnál kezdte a munkát, majd az Osztrák Nemzeti Bankhoz ment át. Amikor, az ország egyik legjobb gazdasági szakembere, Hannes Androsch pénzügymi­niszter lett, Vra'nitzkyt tanács­adójául maga mellé vette, aki e minőségében beutazta az egész világot, pontosabban szólva a pénzvilágot. Innen került azután, mint a pénzügyek kiváló ismerő­je a második legnagyobb osztrák bankhoz, amely éppen nehézsé­gekkel küzdött. Vranitzky olyam lendületbe hozta e halódó válla­latot, hogy egy előkelő gazda­sági magazin „az év emberének" választotta. Jó másfél évvel ez­® Vranitzky, a bankár-kancellár. előtt hívta azután Sinowatz a kabinetbe, s lett pénzügyminisz­ter, majd most kormányfő. Lehet, azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy ez a be­állítottság-módosulás a kormány élén szükségszerű volt. A gazda­ságilag ugyan fejlett és több te­kintetben szépen haladó Ausztria bizonyos gondjai valóban jó (az eddiginél jobb?) menedzselést kívánnak. Nyereségessé kell ten­ni a milliárdos ráfizetésekkel kín­lódó állami ipart (lényegében az ország teljes nagyiparát), enyhí­teni a növekvő költségvetési hiányt; csökkenteni a legfejlet­tebb országokhoz viszonyított technológiai elmaradást; meg­állítani a' munkanélküliség nö­vekedését. Az új kancellár első nyilatko­zatai arra vallanak, hogy az osztrák gazdaságot a nagyobb hatékbnyság, a még fejlettebb technika, a szükségesnek mutat­kozó szerkezetváltás, a fokozot­tabb üzleti gondolkodás felé igyekszik vinni. A menedzser-szemlélet dik­tálta az új kancellárnak, hogy aláhúzza: erősíteni kívánja kap­csolatait a Közös Piaccal. Két­ségtelen, hogy a fejlett nyugati államok jó partnerek mind pénz­ügyileg, mind a technikai lépés­tartás, mind a biztos piac szem­pontjából. Feltételezzük, hogy ez nem fogja lazítani azokat a gaz­dasági szálakat, amelyek e leg­közelebbi nyugati szomszédun­kat hozzánk és általában a szo­cialista országokhoz fűzik. Leg­utóbb a bős-nagymarosi vízi­erőmű építésére kötött több mil­liárdos üzlet megmutatta, milyen jól kiegészíti egymás gazdaságát e két állam. A semleges Ausztria a múlt két évtizedben területénél és lélek­számúnál nagyobb nemzetközi szerepet játszott, s ez annak tu­lajdonítható, hogy meg tudta te­remteni és őrizni összekötő-köz­vetítő szerepét a két világrend- szer között. Figyelemre méltó, hogy az új kancellár kormány- nyilatkozatában külpolitikájuk folyamatossága mellett szállt síkra. Tatár Imre vezete különböző fórumokon előterjesztett. A magyar—lengyel együttmű­ködés, amely a népeink közötti barátság sok évszázados gyöke­reiből táplálkozik, széleskörűen gazdagodott az elmúlt években is. Ennek legszemléletesebb pél­dája, hogy 1984-ben kidolgoztuk és elfogadtuk a magyar—lengyel politikai, gazdasági és tudomá­nyos együttműködés hosszú tá­vú komplex programját, amely­nek végrehajtása kölcsönös meg­elégedésre jól folyik. A szocializ­must építő népeinket összefűző kötelékek erejét mutatja, hogy együttműködésünk a legutóbbi nehéz évek próbáját is kiállta. Politikai kapcsolatainkat köl­csönös bizalom és megértés, az egymás tapasztalatai iránti őszin­te érdeklődés jellemzi. Kiemel­kedő jelentőségűek Kádár János és Wojciech Jaruzelski elvtárs immár rendszeressé vált véle­ménycseréi, amelyek tartalma és légköre példát, ösztönzést és len­dületet ad kapcsolataink fejlesz­tésének. Gazdasági együttműködésünk örvendetes ütemben és dinamiku­san fejlődött. A LEMP X. kongresszusának munkája és határozatai minden bizonnyal mérföldkövet jelente­nek a szocialista konszolidáció útján és fontos tapasztalatokat a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára is. Kívánunk sok sikert és eredmé­nyes munkát a LEMP új prog­ramjának végrehajtásához, az irányelvekben megfogalmazott célok valóra váltásához, a gyár termelési feladatainak maradék­talan teljesítéséhez, valamint jó erőt és egészséget az üzem egész kollektívájának. Engedjék meg, hogy mai ta­lálkozásunk emlékére, átadjam Önöknek Olcsai Kiss Zoltán Kos- suth-díjas szobrász fővárosunkat szimbolizáló „Budapest” emlék-, plakettjét. * Beszéde végeztével, Grósz Ká­roly átnyújtotta Migdalski ve­zérigazgatónak a Budapestet, szimbolizáló emlékpLakettet, a varsói gyár vezetői pedig egy olyan textümunkávaű ajándé­kozták meg Grósz Károlyt, ame­lyen a Varsót jelképező Zsig- mond-oszlop látható. Weizsäcker Londonban Az ah goi királyi pár fogadta ünnepélyesen a Victoria pálya­udvaron kedden délután a négy­napos hivatalos látogatásra Lon­donba érkező Richard von Wei- zsäckert, az NSZK államelnökét. II. Erzsébet királynő kedden es­te a Buckingham palotában ad vacsorát tiszteletére. Weizsäcker lesz az első nyugatnémet állam­fő, aki — szerdán — beszédet mond az angol parlament két házának együttes ülésén. A brit kormány, amely ugyan­ezen a napon vette át az EGK elnökségét a következő félévre, különös jelentőséget tulajdonít a két ország szoros együttműkö­désének mind az európai, mind pedig az atlanti keretek között. A két konzervatív kormányzat „lelki rokonsága” — és még in­kább a dél-afrikai gazdasági ér­dekeltségeik diktálta szolidaritás — jutott kifejezésre legutóbb a Közös Piac hágai csúcsértekez­letén, ahol Margaret Thatcher brit kormányfőnek mindenek­előtt Kohl kancellár támogatá­sával sikerült elodáznia a Preto­ria elleni szankciók életbelépte­tését. KÍNA A negyvenmilliós párt évfordulója Kedden megemlékeztek Pe- kingben a 40 milliós tagságú Kí­nai Kommunista Párt megalaku­lásának 65. évfordulójáról. Ez alkalomból a Zsenmi.n Zsipao és a többi kínai központi lap első oldalon közölte annak a beszéd­nek rövidített változatát, amelyet Hu Jao-pang, a KKP KB főtit­kára mondott ez év áprilisában egy pártfórum előtt a párton be­lüli ellentmondások kezeléséről. Hu Jao-pang a párton belüli ellentmondások két kategóriá­ját nevezte meg: 1. eltérő néze­tek a munkáról, 2. ellentmondá­sok az egyéni érdek, illetve a párt és a nép érdeke között. Rá­mutatott, hogy a KKP okult a múlt hibáiból és negatív tapasz­talataiból, és új módon közelíti meg mind az antagonisztikus, mind a nem antagonisztikus el­lentmondásokat. Manapság min­den párthatározatot alapos vé­leménycsere alapján hoznak meg, a párttagok szabadon él­hetnek az ellenvélemény és a bírálat jogával, s ha készek vég­rehajtani a határozatot, fenntart­hatják különvéleményüket is. Kapolyi László ipari miniszter, aki a magyar delegáció tagjaként Moszkvában részt vett a magyar —szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság 35. ülés­szakán, az ülésszakot követően kétoldalú tárgyalásokat folyta­tott szovjet partnereivel az ipari együttműködés továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. Találkozott Erlen Pervisin híradástechnikai miniszterrel, akivel az együtt­működés új formáiról tanácsko­zott és tárgyalt Abel Aganbegjan akadémikussal, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia a termelőerők fejlődését és a természeti erőfor­rások felhasználását tanulmá­nyozó bizottságának elnökével. Fejkereste az automatizálási és műszeripari minisztérium egyik intézetét,, ahol a minisztérium és az intézet vezetőivel atomerő- művi, számítástechnikai, védel­mi és ellenőrző rendszerek kö­zös fejlesztéséről tanácskozott. Kapolyi Lászlót fogadta Ivan Szilajev, a szovjet Miniszterta­nács elnökhelyettese. Kapolyi László kedden hazaér­kezett Budapestre. (MTI) Marokkói pártdelegáció látogatása Kedden elutazott Budapestről a marokkói Haladás és Szocia­lizmus Pártjának küldöttsége, amely Abdallah Lajasinak a PB tagjának vezetésével június 25. és július 1. között látogatást tett hazánkban. A küldöttséget fo­gadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégek megbeszéléseket foly­tattak Györke Józseffel, a KB külügyi osztályának helyettes vezetőjével, időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, a két ország bel­ső helyzetéről, s a két párt kap­csolatairól. Egyetértettek abban, hogy az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtésének elenged­hetetlen feltétele a palesztínai arab nép önrendelkezési jogai­nak biztosítása — beleértve a sa­ját állam alapításának jogát. Tá­mogatásukról biztosították azt a harcot, amelyet a palesztínai nép egyedüli törvényes képviselőjé­nek, a Palesztínai Felszabadítá- si Szervezetnek vezetésével e jo­gok helyreállításáért folytat. Meghalt Lékai László 1986. június 30-án életének 77. évében szívroham következtében Esztergomban elhunyt Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. • • • Lékai László 1910. márciTis 12- én született Zalalövőn. Teológiai tanulmányait 1928-tól Rómában, a Collegium Germanica Hunga- ricum növendékeként, a Pápai Gergely Egyetemen folytatta, ahol teológiai doktori fokozatot szerzett. 1934. október 28-án Ró- . mában szentelték pappá. A veszp­rémi egyházmegye papjaként több fontos egyházi tisztséget töl­tött be. 1972-ben VI. Pál pápa címzetes püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki, &19TAr. ben esztergomi apostoli kor­mányzói, majd 1976-ban eszter­gomi érseki kinevezést kapott. Ugyanezen év májusában a pá­pa bíborossá nevezte ki. Lékai László több mint egy évtizedes egyházfői tevékenysé­ge során korszakos jelentőségű munkát végzett a szocialista ál­lam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony továbbfej­lesztése, a hívők és nemhívők, marxisták és keresztények alko­tó együttműködésének kibon­takoztatása és elmélyítése terén. Lékai László egy gazdag élet tapasztalatai alapján meggyőző­déssel vallotta: a katolikus egy­ház is kész és képes beilleszked­ni az új társadalmi viszonyok közé, megtalálhatja helyét a szo­cializmust építő társadalomban, s alapvető küldetését a nép szol­gálatában látja. Lékai Lászlót munkásságáért az Elnöki Tanács 1980-ban, 70. születésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntet­te ki. Halálával hazájához, népé- he.z, egyházához hű, kiemelkedő egyházi vezető,magyar hazafi távozott az élők sorából. Meg­győződésünk szff^i^oa életműve maradandó értéke legújabbkori történelmünknek, melyet az ügy­höz méltó közös felelősséggel kell tovább építenünk. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Lékai László bíboros temetése július 8-án 11 órakor az Eszter­gomi Bazilika előtti téren lesz. A nyomda- és papíripar vállalati tanácsainak tapasztalatai A Nyomda-, a Papíripar, a Saj­tó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete központi veze­tősége tegnapi ülésén áttekintet­te a vállalati tanácsok és az egyéb új vállalatirányítási formák ve­zető testületéinek működésében szerzett tapasztalatokat. Az eddig létrejött vállalati ta­nácsok, közgyűlések, küldöttgyű­lések munkáját összegző jelen­tésből kitűnik, hogy a nyomda- és papíriparban eddig 29 válla­lat tért át ezekre az új vezetési -formákra és az év második fe­lében tovább^ négy vállalat új vezető testületének létrehozásá­val fejeződik be a 'vállalatirányí­tás korszerűsítése. A tavaly meg­alakult vállalati tanácsok műkö­dését fokozódó aktivitás jellemzi. A szakszervezet központi ve­zetőségének véleménye szerint az egy éve működő új önkormány­zati vezető testületek munkájá­ból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ám időszerű megvizsgálni egyes szembetűnő nehézségek felol­dásának, a testületi munka to­vábbi javításának lehetőségeit. A vállalati tanács és a szakszer­vezet együttműködésének ren­dezetlen kérdései közé tartozik, hogy egy sor témában a vállala­ti tanács döntési, a szakszerve­zet pedig csak véleményezési jog­gal rendelkezik. Célszerű lenne tehát e lényeges kérdések ese­tében — szervezeti változás, al­igazgató bérének megállapítása stb. — a szakszervezet számára biztosítani az egyetértési jogot. Átadták a Prometheus új bajai telepét Tegnap délelőtt átadták Baján a Majakovszkij utcában a Pro­metheus Tüzeléstechnikai Válla­lat új telepét. Amint Árokszál­lási Kálmán, a vállalat igazga­tója megnyitójában elmondta, az ország 17 városában működik önálló kirendeltségük. Baján nyolc esztendeje dolgoznak a Prometheus szerelői, ez ideig mostoha körülmények között. Az újonnan felavatott létesít­ménnyel egy igen korszerű, min­den igényt kielégítő teleppel bő­vült a vállalat országos hálóza­ta, amely a bajai városgazdái, kodási vállalat korábbi sírkőüze­mének helyén van. Három és fél millió forintért vásárolták, majd a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet bajai építésvezető­sége kivitelezésében nyerte el jelenlegi, igen célszerű formáját. * A fejlesztés azonban nem áll meg, a mostani ráfordítás az első lépcsője^ annak a hosszú távú tervnek, amelynek eredménye­képpen a vállalat egy komplett, a lakosság és a közületek igé­nyét minden tekintetben kielé­gítő bázist hoz létre Baján. Ea azután az egész megye tüzelés- technikai megrendeléseit ellátja. Vörös Miklós, a bajai kiren­deltség vezetője tájékoztatott a tevékenységükről. Elsősorban ka- zánházak, ipari kemencék, me­zőgazdasági szárítók karbantar­tását látják el, de gyártanak égés- szabályozó automatát, négyféle melegvíz-kazánt, hőlégfúvó be­rendezést is. Az idei BNV-n a KTH—80 típusjelű berendezésük — amely fa, fahulladék, rőzse, szalma, kukoricaszár tüzelésére is alkalmas — vásárdíjat nyert. G. Z. Kapolyi László tárgyalásai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom