Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

1986. július 12. « PETŐFI NÉPE • S FELELŐSEN AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSÉRT ÉS AZ UTASOK KISZOLGÁLÁSÁÉRT A kitüntetett Móra brigád Illatos, sárgászöld őszibarac­kot sorakoztat rekeszekbe egy lány- és egy fiúcsapat a Zöldért félegyházi vasútállomási ősoma- golóraktárában. Közel, az innen­ső sínpáron már ott egy szürke hűtővagon, amelyben este „uta­zik” a gyümölcs külföldre. — Aztán jól rögzítsék a ládá­kat a kocsi két végében, a jég­szekrényeknél, nehogy úgy jár­janak, mint múltkor! — figyel­meztet a lelkiismeretes rakodásra Lovasné Tóth Mária kereskedel­mi főnök. Arról, hogy mi történt nemré­giben, elég annyi: a zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalatnak visszaküldték egy vagon áruját valamelyik határállomásról, mi­vel a szállítmány hibás rakodás következtében útközben meg­sérült. Kinek a vesztesége? Odébb dobozos tésztát raknak ki. Ezzel nincs semmi gond. Kis­sé távolabb azonban ismét redős lesz a főnökasszony homloka és munkatársaié — Szlávikné Varga Klára kárjegyzőkönyv-vezetőé, Takács Zoltánná kereskedelmi hivatalnoké és Janó László he,- lyetítesíitőé. Amit megpillanta­nak, még az évente 1800—1900 káresettel foglalkozó vasutasok­nak is feltűnik. Porzik egy négy- tengelyes kocsi. Hejőcsabáról ér­kezett. Padlóján arasznyi vastag cementpor. A papírzsákok gyen­gék, sok kettéhasadt a benne lé­vő ötven kilogramm súlytól. A kár...? Majd kiderül, miután az Integrál Áfésznek küldött 55 tonna építőanyagot Jaksa Pé­ter társaival az utolsó zsákig ki­rakja. — Ne mondja senki, hogy ezért a veszteségért is a MÁV a hibás. — perlekedik mintegy távolban a feladóval Lovasné, megjegyez­ve, hogy a termékek csomagolá­sára, be- és kirakására a szállít­tatok nagyobb gondot fordíthat­nának. Egyszer megdézsmált cuk­roszsákot találtak egy vagon aj­tajának felnyitásakor. Máskor, gyártási hiba miatt betonelemek törtek szét. Mindez része a vál­lalatokat, egészében véve pedig a népgazdaságot ért milliós nagy­ságrendű károknak. Akikkel együtt járjuk a kis­kunfélegyházi állomás rakodó- területét, (s akik elfoglaltságuk, vagy szabadnapjuk miatt nincse­nek itt) a Móra Ferenc szocia­lista brigádból: V áliné Hevér Emilia raktárnok, Felber Mihály- né és Farkas Franciska áru-, Fe­kete István és Bács Józsefné sze­mélypénztáros, Zsolnai Mihály, Vízhányó Sándor és Tarjányi Gé­za kocsirakomány os raktárno- kok, valamint Rácz Dezső áruér­tesítő és G. Szabó László kocsi­irányító. Más-más munkakör­ben ugyan, de rajta tartják ke­züket az ország ütőerén, a vasúti szállításon. Ötven vállalat Felelősségteljesen dolgoznak az áruk épségben történő továbbítá­sáért, s az utazók jó kiszolgálá­sáért. Ezt nemcsak onnét tudjuk, hogy Lovasné, rendfokozatához illően (1977-től felügyelő) való­ban felügyel az állomáshoz tar­tozó ötven vállalat rakodására, s ■© A bevételek pontos elszámolása Farkas Franciskán és Felber Mi- hálynén múlik. (Méhesi Éva felvételei) Megjelent a Társadalmi Szemle júliusi száma A lap vezető helyen közli Ha­vasi Ferencnek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 19-i ülésén el­hangzott beszédét. Előtérben a gazdaság teljesítőképességének javítása címmel. Szűrös Mátyás korunk alapve­tő 'kérdéseinek, a béke megőrzé­sének lehetőségeit elemzi írásá­ban; kitekint a kelet—nyugati kapcsolatok alakulására, az el­múlt hónapok nemzetközi folya­mataira, elemzi a szovjet kor­mány fegyverzetcsökkentési kez­deményezéseit, hazánknak és a Varsói Szerződés államainak kö­vetkezetes békepolitikáját. A tőkés országok világgazda­sági alkalmazkodásának ten­denciáival foglalkozik mélyreha­tóan és sokoldalúan Palánkat Ti­bor. Részletesen szól a tőkés vál­lalatok alkalmazkodási straté­giájáról, a nemzetközi szintű al­kalmazkodás kényszeréről. Hogyan gazdálkodunk egész­ségünkkel? — az egészségmeg­tartás rizikótényezőit veszi sorra dr. Ajkai Zoltán, dr. Bognár Ilo­na és dr. Kökény Mihály írása. Tóth András a fiatalok párttaggá válásának útjáról, a pártépítő munka feladatairól ír tanulmá­nyában. Az Egy letűnt korszakról című sorozatban Sipos Péter a legális munkásmozgalom hely­zetét, harcát mutatja be a Horthy- korszakban. Az Alkotni kötődve-kételked- ve sorozat két beszélgetést kö­zöl. Pataki Ferenc pszichológus az újszerű emberi viszonyokról, Erdős Péter közgazdász a mar­xista politikai gazdaságtan kér­déseiről szól a többi között. Fülep Ferenc a Történelmi rang kötelez című posztumusz írásá­ban a Magyar Nemzeti Múzeu­mot, Szikossy Ferenc Történe­lemőrzés címmel a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumot mutatja be. A konzultációs rovatban Ró­bert Péter a társadalmi tények mérhetőségéről írt tanulmányt. AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERTERMELÉS Módosított jövedelemszabályozás A Pénzügyminisztérium mó­dosította az agrár- és élelmiszer- termelő ágazatok jövedelemsza­bályozásának néhány elemét. A rendeletet a Magyar Közlöny jú­lius 8-i száma közli. A teljesítményekkel arányta­lan keresetek kiáramlásának el­kerülésére, továbbá annak meg­akadályozására, hogy az amorti­zációt más célra, például adófi­zetésére használják fel, a rende­let arról intézkedik, hogy ilyen esetben a kereseti adó akár több­szörösére is nőhet. Az amortizá­cióból befizetett adó összegét azonban a gazdálkodó szerveze­tek a következő évben visszaigé­nyelhetik, ha azt nyereségükből pótolták. A konvertálható árualapok bő­vülését elősegítő hitelek kamata után a jövedelemadó-kedvez­mény mintegy 50 százalékkal nőtt. A termelés szempontjából elő­nyösebb szuszpenziós műtrágya előállításának és felhasználásá­nak ösztönzésére az ilyen műtrá­gya termelési adója megszűnt. ’ • Lovasné a cementesva­gonnál — jobbról — nem alaptalanul perlekedik... társaival udvariasan, szerényen, ám mindig legjobb tudása sze­rint igyekszik együttműködni a fuvaroztatókkal. A róluk alko­tott képből nem hiányozhat az állomásra 1953-ban négyszázhúsz forint havi fizetéssel felvett Far­kas Franciska és Felber Mihály- né sem, akiknek mint árupénz­tárosoknak fontos szerep jut a bevételek elszámolásában. Tőlük kapják vissza a szállíttatók a banki elszámolás alapját adó fuvarlevélpéldányokat. Első: a tenyészállat és a gabona a Balatonnál?". „Hol vacsoráz­hatnék Kiskunfélegyházán?", Melyik fürdő van legközelebb?”. Mi a legsürgősebb? Ennek a megbeszélésével kezdi minden napját a Móra brigád. Fontos, hogy tranzitküldemények ne so­káig vesztegeljenek a pályán. A tenyészállatokkal megrakodott kocsikat soronkívül átadják a címzetteknek. Szerdán reggel újabb feladatot kaptak: készül­jenek föl, 2000 tonna gabona vár szállításra a Szovjetunióba. Ezzel majdnem 21 ezer tonnára növek­szik az az árumennyiség, amit a félegyházi állomásról ebben az évben eddig feladtak. Megújuló állomás Ezen a héten a szokottnál is jobb kedvvel dolgozik a brigád. Van okuk örülni. A 36. vasutas­nap alkalmából az őszi csúcs- forgalom idején tanúsított helyt­állásukért, s az idén rendezett szakmai és politikai vetélkedőn elért eredményük alapján a MÁV Kiváló Brigádja címet kapták. Büszkék a kitüntetésre, akár­csak arra, hogy egy ' évről évre fejlődő, megújuló állomás a munkahelyük. Ahol korábban vizes, náddal benőtt földön dol­goztak a rakodók és a gépek, most szilárd, betonozott sáv hú­zódik a rakodóvágányok mellett. Tovább haladva, mást is mu­tatnak: — Nézzék, milyen szép lesz az állomás! Bent, egy csempézett, festék­illatú váróteremben éppen taka­rítanak. E nagyobbnak a szom­szédságában még van egy kisebb helyiség, előterében Bartha Mik­sa, a Tanácsköztársaság idején mártírhalált halt fűtőházvezető emléktáblájával. A várótermek felújításában a Móra brigád is segített. így a helyiségeket a va­sutasnapra már átadhatják. Kohl Antal Bács Józsefné is pénztáros, de ő már az utazókat szolgálja ki jeggyel, naponta 400—500 em­bert. Közben ilyen kérdéseket is feltesznek neki: „Milyen az idő • Munkában a személypénztáros, Bács Józsefné. Magyar Lajos tehetségkutató pályázat TERMELŐK ÉS FORGALMAZÓK Szűkítik a hiánycikkek körét Kinek nem okozott bosszúságot, hogy egy üzletben vásá- rolni akart valamilyen árut, de nem kapott? Olykor pár fo­rintos apróságért tűvé kell tenni tucatnyi boltot. Azt mond- ják erre: hiánycikk. Arról, hogy köre jelentősen szűkülne, ko­rai lenne beszélni. Ám, vannak jó példák is arra — terme­lőktől közvetlenül vásárolva — hol, hogyan javítanak az áru­választékon. © Tarjányi Béla kezében tömítőgyűrűk Jásaszentlászlóról... A szerszáurnyél danaipr:$aji Kiskunfélegyházán, a Szigma Kereskedelmi Vállalatnál Tarjá­nyi Béla áruforgalmi előadó vas­kos iratköteget bont ki, amikor szállítói kapcsolatukról érdeklő­döm. Szüksége van emlékeztetőül a nyilvántartásra, hiszen abból tudja, hogy a jászszentlászlói Csenki Gábor kisiparossal im­már 14 éve szerződnek Norton- kutak, s az ezekhez való karman­tyúk és csatlakozók szállítására. A Bácsbokodi Építőipari Szövet­kezettől szilárdtüzelésű, hőszige­telt kazánokat, a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezettől füstcsö­vet meg lisztszitát, a szeged-sző- regi Neokorr Kisszövetkezettől személygépkocsi-vonóhorgokat, a Multiform Elektroműszerész gmk-tól Lada-fűtéscsapokat és -tömitőket, s a dunapataji Kot- henz Bélától ásó-, kapa-, lapát­és horolónyelet rendelnek. Szol­noki a fémből készült, műanyag­huzalos ruhaszárító, Csongrád- ból való az ajtókapocs, a csillár - akasztó-horog és az ablakfélfor- dító szeméscsavar, míg Cegléden Wartburg-, Volga-, Dacia- és Tra- ban.t-tömííéseket, Gyálon pedig, a Korona Ipari Kisszövetkezetnél radiátort, bordás fűtőcsövet, ra­diátortámaszt és csőbilincset gyártanak a Szigma részére. Csa­tornavasat és -bilincset iparita- nuló-, szakközépiskolai és egy szövetkezeti műhelyben készíttet­nek. Kecskeméten Trabanthoz va- ló kerékagylehúzókat gyártat­nak. S hogy egy másik, azelőtt hiánycikktermékről is írjunk: az ajtófeszítő-rugó, 1—1,2 milliméter átmérőjű acéldrótból, kalocsai kisiparos munkája. Cesatram: S0 olcsóbb szíecs ív A 95 éve született Magyar La­jos író és újságíró, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja emlékére te­hetségkutató pályázatot hirde­tett a Dunántúli Napló szerkesz­tősége. A pályázát témája: Ma­gyar Lajos harcos életútja. A Pécsett megjelenő napilap első­sorban végzős középiskolai diá­kok, egyetemi-főiskolai hallga­tók és értelmiségi fiatalok szá­mára írta ki a pályázatot. A Dunántúli Napló a pályázat útján akarja elősegíteni Magyar Lajos életútjának jobb megisme­— Valóban több mostanában az áruházi lopás? Apostagi József rendész, Al­föld Áruház: — Egy kicsivel igen. — Mit szeretnének elcsenni? — Kávét, cigeratettát, egy üveg italt, ilyesmit. — Szóval nem nagy értékei. — Hát éppen ez az, ami ért­hetetlen. Hogy pár forintért koc­kára teszik a becsületet. Ér any- nyit 108 forint, ér annyit egy csomag kávé, amennyibe így ke­rül? Nem ér annyit, nekem el­hiheti. — Tételezzük föl, hogy fülön csípnek egy enyveskezűt. Mit tesznek vele? — Udvariasan a rendészi iro­dába kísérjük, ahol jegyzőköny­vet veszünk föl — ebből aztán kap a szabálysértési hatóság. Két­ezer forint értékig, ha első ügye az illetőnek, szabálysértés a bol­ti lopás — efölött rendőrségi ügy. — Mi az ára így egy csomag kávénak? — Azt mondhatom, hogy tete­mes. Egy asszonykát épp a na­pokban büntetett meg 4600 fo­rintra ezért a szabálysértési ha­rését, emberi tulajdonságainak, újságírói munkásságának és po­litikai pályájának sokoldalú áb­rázolását. A tehetségkutató pá­lyázat bíráló bizottságának tisz­teletbeli elnöke Magyar Lajos el­ső felesége, Péchy Blanka, aki 5000 forintos különdíjat ajánlott fel. A bizottság további három díjat kíván kiadni. A legjobb írá­sokat közzéteszik a pécsi lapban. A pályamunkák beküldésének ideje 1986. november 1. a díjki­osztás decemberben, a Magyar Sajtó Napján lesz a Dunántúli Napló szerkesztőségében. tóság. Máskülönben nagyon ér­dekes az emberek viselkedése a rendészi irodában. Vannak a meg­rögzött tolvajok, akik eleve lop­ni jönnek. És vannak a többiek: „természetesen” mind-mind meg­tévedtek, akik kérnek, fenyege­tőznek. Legutóbb egy nagyválla­lat felelős beosztású emberét csíp­tük fülön 25 dekás kávéval. Mit mondjak, ő is megfizet érte. — Értékben mennyi az, amit ellopnak? — A forgalomhoz képest nem S9k, úgy hiszem, egy évben 100 ezer forint körül lehet. A rendőrségi tapasztalatokról is tájékozódtunk. Érdemes tudni, hogy akit korábban vagyon el­leni bűncselekményért végre­hajtható szabadságvesztésre ítél­ték, azt — ha a büntetés kitölté­se után még nem telt el három év — akár 100 forintos bolti lopás esetén is bíróság itél el mint visszaesőt, aki ez esetben nyilván újabb szabadságvesztésre szá­míthat. A rendőrségi eljárás keretében beszerzik a bolti szarkáról a mun­kahelyi véleményt is, természetes módon tájékoztatva a munkahe­Hasonlóképp, jó termelői-for­galmazói együttműködéssel bő­víti termékkínálatát a kecskemé­ti Centrum Áruház. Mint ismere­tes, kisiparosok itt már korábban bemutatták kézműves áruikat a kereslet felmérése végett. Külön­böző kötöttségek és megoldásra váró értékesítési gondok miatt azonban •nem jöhetett létre tar- tósabb kapcsolat a kisiparosok és az áruház között. Ezzel szemben más országos szállítókkal sike­lyi vezetőt a történekről. Nem marad tehát titokban, hogy X. elemeit a polcról egy üveg italt, amit ráadásul vígan ki tudott volna fizetni... Ha 2000 forint fölötti az eltu­lajdonítani szándékozott tárgy értéke, a nyomozás után bírósá­gi ítélet tesz pontot az ügyre. A BTK előírásai szerint pénzbünte­tést, javító-nevelő munkát (meg­határozott időtartamra, a fizetés csökkentésével), felfüggesztett szabadságvesztést, sőt, súlyos eset­ben, akár két évig is terjedő vég­rehajtható szabadságvesztést is kiszabhatnak a bolti tolvajra. Akit természetesen ezek után a büntetés következményei is sújtanak: bizonyos ideig nem kaphat erkölcsi bizonyítványt, nem kaphat útlevelet. — Milyen táblát tenne ki a bolti tolvajok elriasztására? Az Alföld Áruház rendésze meggondolja a választ: — Talán azt: gondolkozzon el, mielőtt csen. — Hogy megéri-e? — Hogy megérl-e. Mert nem éri meg, nagyon nem. Ballal József rült — hosszabb távon is ered­ményesnek ígérkező — megálla­podást kötniük. Áprilisban a Centrum Video- ton-napokat rendezett a műszaki osztályán. Arra törekedett, hogy a székesfehérvári gyár termékei közül kiállítson és értékesítsen olyanokat is, amelyek olcsóbb­nak számítanak, és nagy irántuk a kereslet. így történt, hogy ez alkalommal — egyebek mellett — 80 darab, 35 ezer forintnál nem drágább színes tévé is ve­vőre talált. Figyelmet érdemel az áruház hián^cikkcsökkentő tevékenysé­ge más területeken is. A Hajdú­sági Iparművekkel létrejött egyez­ség révén az idén februárban 250, majd további 100 Energo- mat automata és hagyományos felépítésű mosógépet, valamint centrifugákat hoztak forgalom­ba. Folytatásul: Lehel-cintarészleg Az ellátás javításának folyta­tásaként az ország Centrum-áru­házai közül elsőként a kecskemé­tiben nyit a jövő héten mintarész­leget a Jászberényi Lehel Hűtő­gépgyár. Ezzel is, mint az emlí­tett alkalmakkal, a város és a megye lakosságának óhajtanak segítséget nyújtani a vásárlás­ban. A nyjtókészlet három és fél millió forint értékű lesz. A kíná­latot — fagyasztóládáktól, az ol­csóbb, kétcsillagos 160 és 200 li­teres hűtőszekrényektől, a fabur­kolatú Camping hűtőktől a hű­tőgépek sokféle tartozékáig — bőségesnek ígérik. A mintarészleg megnyitásá­nak előkészületei egy esztendeig tartottak. A 12 hónapos fáradozás gyümölcse, a vevők javuló ellá­tásával, most már hamarosan be­érik. K—1 EGY CSOMAG KÁVÉ —NÉGYEZERHATSZÁZ FORINTÉRT Mi történik a bolti szarkával?

Next

/
Oldalképek
Tartalom