Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986. július 10. Irányjelző Nemzetközi KRESZ >yár van, utazunk. Szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni arra, hogy bár jogosítványunk és KRESZ-ünk nemzetközi, a közlekedési szabályokat illetően országonként eltérések mutatkoznak, amelyek természetesen — akár ismerjük azokat, akár nem — ránk is vonatkoznak. Nem törekszünk teljességre, a legEt tosabbakra igyekszünk felhívni a figyelmet. BULGARIA: Egyenrangú útkereszteződésben lkát, balra fordulni kívánó gépjármű esetén a balra bekanyarodást nem egymás megkerülésével kell végrehajtani. • CSEHSZLOVÁKIA: Az autópályán a minimális haladási sebesség 50 kilométer/óra lehet, egyéb akadályozó tényező hiányában. A vasúti átjáró előtti várakozás esetén — tilos jelzésnél — a motort le kell állítanunk. Körforgalomban általában a jobbkéz-szabály érvényesül, tehát a becsatlakozóknak kell elsőbbséget adnunk, ha mi a körforgalomban haladunk. Előzésnél legyünk óvatosak, mert előfordulhat, hogy a megelőzendő jármű az irányjelzés adásával egyidejűleg előzésbe is kezd. Üzemképtelenné vált járművünket — három órán belül — a közútról el kell szállíttatnunk. 'Ha nem, a rendőrség megteszi a mi költségünkre... LENGYELORSZÁG: A villamosnak mindig elsőbbséget kell biztosítanunk. Vasúti átjáró előtt és után 100 méteren belül tilos megállnunk. Nem helyezhetünk el a gépkocsink ablakaiban kilátást akadályozó, zavaró tárgyakat. Ha ködös úton haladunk, akkor rövid hangjelzést adhatunk. NDK: A villamosnak itt is elsőbbséget kell biztosítanunk. Azonos forgalmi sávban történő megállásunkkor és sávváltással, kikerüléssel nem járó elindulásunkkor, az autópályára történő be- fonódásunk esetén nem kell irányjelzést adnunk. Körforgalomba befonódó jármű részére elsőbbséget kell adnunk. Vasúti kereszteződés előtt 80 méterrel a sebességünket 50 kilométer/órá- ra kell csökkentenünk. Egyébként ajánljuk, hogy a „Sebesség- korlátozás" jelzőtáblákat érdemes komolyan venni. Autópályán találkozhatunk szintbeni kereszteződéssel, amelyet csak sebességkorlátozó ’tábla jelez. A rendőrséget akkor is értesíteni kell a balesetről, ha jelzőtáblában okozunk kárt. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úton személygépkocsinkkal is csak a jobb szélső sávban haladhatunk folyamatosan. JUGOSZLÁVIA: Az Adriai- tengerpartnál a kanyaroknál és nedves, csúszós útszakaszoknál fokozott figyelemmel és elővigyázatossággal vezessünk, a veszélyt jelző táblák semmibevétele nemcsak szabálysértés, de komoly baleset forrása is lehet. A külön jelzéssel ellátott gyermek- szállító autóbuszt — ha a megállóban áll — nem kerülhetjük ki. Ha járművünk meghibásodik és „kötélre kerül”, a vontató jármű elején s a vontatott jármű hátulsó részén elakadást jelző háromszöget kell elhelyeznünk. Tilos járműoszlopot folyamatosan előznünk. AUSZTRIA: Várakozást tiltó tábla után 10 percnyi időtartamra megállhatunk. Tilos viszont — Bécsben április 1. és december 14. között reggel 5 órától 20 óráig — olyan úton parkolnunk, amelyen villamos is közlekedik. A gyermekek részére mindig biztosítanunk kell az úttesten való biztonságos áthaladást. Ezt a szabályt itthon _és alkalmazhatnánk! Vigyázzunk! Egyenrangú útkereszteződésben megállásunk esetén elveszítjük a jobbkéz-szabály által biztosított elsőbbségünket. Vasúti kereszteződés előtt 80 méterre már nem kezdhetünk előzésbe. NSZK: 'Gyermekek és idős emberek közelében mindig olyan sebességgel haladjunk, hogy a balesetmentes megállásunk mindig biztosított legyen. OLASZORSZÁG: Jól megvilágított területen helyzetjelző lámpával, alagútban és hidakon — megfelelő közvilágítás esetén is — tompított fénnyel kell haladnunk. Be nem látható hegyvidéki szakaszon fény- és hangjelzést kell adnunk. A táblával jelzett hegyvidéki útszakaszokon a postaszolgálati járművek részére elsőbbséget kell biztosítanunk. A hegyi postaút táblája: piros mezőben (ez kerek) fehér alapú háromszög, fekete ábra (postakürt). SPANYOLORSZÁG: Megfelelő közvilágítás esetén (autó. pályák és gyorsforgalmi utak kivételével) helyzet jelző-lámpákkal kell haladnunk. Éjszaka, lakott területen kívül, ha előzünk, hang- és fényjelzést kell adnunk. Ha minket előznek, jobbra való vil- logtatással jelezzük, hogy az előzési szándékot tudomásul vettük, persze az sem baj, ha az út szélére húzódunk. A kivilágitatlan, prizma nélküli kerékpár a gépkocsi tompított fényszórójának fényénél legfeljebb 37, távolsági fényszóró használata esetén legfeljebb 75 méter távolságból válik láthatóvá. Ha a kivilágitatlan kerékpáron hátul vörös prizma is van, az értékek 60, illetve 95 méterre növekednek. Ha ezt a kerékpárt prizmával és fényvisszaverő fóliával is felszerelik: tompított fényinél 130, országúti fényszórónál 180 méterről már látható. Ha vezetőjének ruháján a fényvisszaverő öv van: 150, illetve 260 méterről észlelhető. A kivilágított kerékpár mái 500 méter távolságból jól látható. • A kerékpár láthatóságát a szembejövő jármű fényszórójáénak vakító hatása jelentősen rontja. Általában akkor a legkedvezőtlenebb a helyzet, amikor a szemből jövő jármű az előttünk haladó kerékpárral egyvo- nalba ér. Mind a hátsó vörös prizma., mind a jármű kivilágítása szükséges, mert a kettő egymást kiegészíti. Legkedvezőtlenebb, ha a szemből jövő távolsági fényszóróval, a kerékpárt követő pedig tompítottál halad. Ilyenkor a kivilágitatlan kerékpárt csak 16—20 méterről lehet meglátni. A kivilágított kerékpár ilyenkor 110—410 méter közötti távolságból már látható. • A kerékpárosok éjszakai közlekedésének biztonsága csak abban az esetben nevezhető megoldottnak, ha — túl a kötelező világítóeszközök használatán — e járműveket felszerelik a hazai boltokban is kapható, jó minőségű első (fehér) és hátsó (vörös) továbbá a küllők közé helyezhető (sárga) fényvisszaverő prizmákkal. valamint oldalt kihajtható tárgyával. A jelenleg hazánkban kapható dinamók és lámpák minősége sem megfelelő. ♦ A kétkerekű jármű elsőkerék- fékjét nem csupán akkor kell használni, ha a hátsó elromlik, hanem az optimális lefékezés érdekében mindig a hátsóval együtt kellene működtetni. A kerékpárosok az első fék csekély hatásossága miatt nem használják azit, s így nem is tanulják meg a helyes fékezést. Később ezt a helytelen fékezési technikát gyakran a motorkerékpárokra, mopedekre is átviszik, s ez nagy sebességről történő fékezésnél veszélyes lehet. • A kerékpár biztonságának is alapvető feltétele a karbantartás. A leglényegesebb tennivalók: a világító berendezés ellenőrzése, a fényvisszaverők tisztítása (a pedálokon is!), a tuskós fék utánállítása, a tuskó cseréje, a működtető bowden olajozása, a lánc feszesség ellenőrzése, beállítása, a kormány rögzítésének és játékának ellenőrzése a v H lafej- ben. a csengő mozgó alkatrészeinek olajozása, a kopott abroncsok cseréje. TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAI Az oktató-nevelő munkát segítve A’ tanév végére megyeszerte befejeződtek az oktatási intézmények pántalapszervezeteinek beszámoló taggyűlései. A tapasztalatokat összegezték, s ezeket figyelembe véve meghatározták a legfontosabb feladatokat, teendőket. Dr. Kovács Gyulától, az MSZMP Alsó- és Középfokú Tanintézetek kecskeméti bizottságának titkárától megtudtuk, hogy a konkrétság, az aktivitás jellemezte a megyeszékhely 24 pedagógus pártalapszervezetének beszámoló taggyűlését. Az oktatóközösségek kommunistái az elvárásoknak megfelelően az oktató-nevelő munkát segítő legfontosabb helyi kérdésekkel, megoldást sürgető problémákkal foglalkoznak legtöbbet. Egységes állásfoglalás Vagyis háttérbe szorult az utóbbi évtizedekre jellemző gyakorlat, miszerint-a munkatervek sok olyan kérdést tartalmaztak, amelyek mellett elsikkadtak a konkrét, a tanítást, a tantestületen belüli demokratizmus erősítését segítő kezdeményezések, amilyen például az iskola profiljának kialakítása, a szülőkkel való kapcsolat, a különböző tan- tárgypedagógiai kísérletek bevezetése, a munkaformák körültekintőbb megválasztása stb. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai szerint az iskolák pártalap- szervezetei egvégesen állást foglaltak ezekben a kérdésekben, erősítve a cselekvési egységet a jó pedagógiai törekvések megvalósítása érdekében. A kecskeméti alsó- és középfokú oktatási intézmények párt- alapszervezeteiben, sőt azok vezetőségében is jelentős fiatalodás figyelhető meg az utóbbi esztendőkben. Kétségtelenül ez is közrejátszik abban, hogy sokkal kritikusabb, illetve önkritikusabb szemlélet jellemzi az. alapszervezeteket, mint korábban. — A beszámolókban részletesen szóltak az oktatáspolitikai határozat végrehajtására készült helyi 'intézkedési tervek időarányos megvalósulásáról, az iskolák működési feltételeinek jobbítására tett erőfeszítésekről, az elért eredményekről — mondta dr. Kovács Gyula. — Az iskolák túlzsúfoltsága, a különböző rendezvények számának növekedése, a helyettesítésekből adódó túlmunkák. amiket nagyon gyengén fizetnek (egy óráért 15 és 40 forint közötti összeget) és még lehetne sorolni azokat a visszatérő gondokat, amelyek megfogalmazódtak. Az alapszervezetek többsége egyetértéssel fogadta az új oktatási törvényt, s aktív véleménynyilvánítással formálta a nevelőtestületek szemléletét a jogszabályokkal kapcsolatos vitákban. Nem könnyű feladat ugyanis annak megértetése, hogy a régiről a korszerűbbre történő átállás nem köthető 1986. szeptember elsejéhez: csak egy folyamat eredménye lehet. Érthetetlen egyébként, hogy az ígért jogszabályok végrehajtási utasítását miért nem adták ki hivatalosan a mai napig, hiszen ez csak a bizonytalanságot érleli a pedagógusokban a szeptemberi tanévkezdésig. Bizonytalanságot az iskolai tanácsok, a szakfelügyelet, az iskolai munkaközösségek működése, a itankönyv- választási lehetőség terén egyaránt, vagyis sok a megválaszolatlan kérdés, kevés a konkrét iniormáció, ami a felsőbb szintű irányítással szembeni éles kritikához. elégedetlenséghez vezet, vezethet... A politika alakítása A beszámoló taggyűlések tapasztalatainak összegzéséből kiderül, hogy szinte mindenütt forszírozták a család és az iskola kapcsolatát, annak hiányosságait, s elhangzottak olyan vélemények. miszerint radikálisabban kellene intézkedni azokkal a szülőkkel szemben, akik teljesen elhanyagolják gyermekeik neveié-'' . gondozását. A tapasztalatok között külön figyelmet érdemel, hogy a kecskeméti oktatási intézmények pumlapszervezeteinek taggyűlései mindinkább a politika helyi alakításának színterei. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hi.gy a tárgyalt napirendek aktuálisak, mindenkit érintők, a korábbinál jobban előkészítik a taggyűléseket, erősödni látszik a kulturált vitakészség, tudatosabb lett az új döntések végrehajtásának megszervezése, s mind nagyobb figyelem kíséri az ellenőrzést, illetve az értékelést. A páríalapszervezetek kiemelten foglalkoztak, foglalkoznak a többi tömegszervezet munkájának politikai eszközökkel történő segítésével. Fémjelzi ezt az a megkülönböztetett figyelem, amit a pedagógusok fordítottak a közelmúltban a szakszervezet és a KISZ kongresszusának előkészítésére. lebonyolítására, a kiadott dokumentumok értelmezésére. Keresni kell a megoldást A taggyűléseken értékelték az agitációs és propagandamunkát is. s megállapítható, hogy gyorsabb lett az információk áramlása, bár még sok esetben elmarad az élvárt — kívánt — szinttől. Vannak örökösnek tűnő témák, mint például a nyugdíjasak alkalmazása, a pályakezdők preferálása. Kecskemét kulturális karakterének alakulásáról több beszámoló taggyűlésen is szó esett. Az esélyegyenlőség csökkenésének tartják a pedagógusok a kultúra drágulását; az ismeretterjesztés, a könyv, a színház- és mozijegyek stb. árának folytonos emelkedéséit. Általános volt továbbá az a megítélés, hogy a kitűzött feladatok teljesítése egyre nehezebb, mert más-más értékrendet követel több /tekintetben is az iskola, a család és a társadalom. Tehát ellentmondásokból, orvoslásra váró gondokból nincs — és valószínűleg még jó ideig nem is lesz — hiány az iskolákban sem. Vagyis változatlanul, fáradhatatlanul keresni keld a megoldás felé vezető ösvényeket. Ebben — ahogy étidig — ezután is fontos szerep hárul a kommunistákra, az oktató-nevelő munkát segítő alapszervezetekre. Koloh Elek Németh Károly: Párt, politika, társadalom A kötet az elmúlt hat és fél esztendő beszédeiből és írásaiból ad válogatást. Történelmi mértékkel mérve kevés idő, mégis része annak az ívnek, mely immár közel három évtizede kezdődött azzal a felismeréssel, hogy a párton belüli és a társadalmi folyamatok szorosan összefüggenek egymással. „A szocializmus sikeres építésének előfeltétele, hogy a pártban demokratikus viszonyok uralkodjanak, következetesen érvényesüljenek a párt működését szabályozó lenini elvek,” — írja az MSZMP főtitkárhelyettese. (Vitaindító a pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló országos elméleti tanácskozáson, 1985. december 21.) Az elmúlt több mint fél évtized természetesen összegzésre sarkall, hiszen közelmúltunk az MSZMP XII. és XIII. kongresszusának, a hatodik ötéves terv előkészítésének és megvalósításának, és a hetedik kidolgozásának időszaka volt. Ekkor választotta meg az KÖNYVESPOLC ország tanácstagjait és országgyűlési képviselőit. A kötet felelősen és kritikusan szól ezekről a belpolitikai csomópontokról, és megállapítja, hegj' a párt az elmúlt években is betöltötte vezető szerepét. Az MSZMP a gazdaságirányítás -továbbfejlesztését kezdeményezte, foglalkozott a közigazgatás átszervezésével, a választási rendszer módosításával, a szakszervezeti, az ifjúságpolitikai munka kérdéseivel, és fontos pontokon megváltoztatta a pártélet. szervezeti kereteit. A hat és fél esztendő a gazdasági körülmények nehezebbé válásának időszaka is. A kedvezőtlen helyzetben a párt feltárta annak a lehetőségét, hogy miként lehetne javítani gazdaságunk állapotán, gyorsabban és dinamikusabban előrelépni. Ugyanakkor aláhúzza az MSZMP főtitkárhelyettese: napjainkban megnőtt a pártmunkások felelőssége. „Azt keil mondanunk, hogy jelenleg nem az ellenség, hanem saját hibáink, a bizalommal való visszaélés okozhatja a legnagyobb kárt az ügynek. Inteni keLl önmagunkat arra, hogy viselkedjünk szerényen, legyen kommunista tartásunk, legyünk fegyelmezettek.” (A fegyelem erősítése az egész párt feladata, 1981.) Ez a fegyelmezett tartás és szerénység jellemzi a kötet írásait is. Az olvasó megállapíthatja: annak dacára, hogy az elmúlt esztendőkben nehézségekkel kellett szembenéznünk, a mögöttünk lévő hat és fél év eredményekben gazdag időszaka volt hazánk történetének. A Párt, politika, társadalom című könyv a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. R. L. A Nemzeti Színházért A veszprémi Kossuth utcában egy különös muzsikus tűnt fel. Tóth Sándor Pécsről érkezett a városba kis szekrény- nyi hangszerével, ami nem más, mint egy régi telkerőorgona, azaz sípláda. A muzsikus ezzel a felújított, egyébként 89 éves zeneszerszámmal járja az országot, és gyűjt az új Nemzeti Színház javára. MAGYAR TUDÓSOK, VILÁGHÍRŰ TALÁLMÁNYOK (4.) repules uttoroi A levegőbe emelkedés, a repülés évezredeken át — reménytelennek tűnő — vágya volt az emberiségnek. Ezt a vágyat jól tükrözik a mitológiai, vallási írások: a Bibliában éppen úgy, mint a Gilgames eposzban az istenek a magasból szálltak alá, s a ki- választottakat, mint például Illés prófétát, magukkal vitték az égbe. A mondák őrzik az emberek „repülési kísérleteit” is, köztük Daidaloszét és Ikaroszét, akik a madarakhoz hasonló szárnnyal próbáltak meg a magasba emelkedni. A repülés számunkra valósággá csak 1783-ban vált, mikor Franciaországban a Montgolfier testvérek meleg levegővel felfújt léggömbje elhagyta a földet. Innen számíthatjuk a repülés történetét, amelynek „megírásában” jó néhány magyar feltaláló is részt vett. Az első kormányozható léghajó Ha a kormányozható léghajó kerül szóba, a német Zeppelin grófra gondol mindenki. Érthetően, hiszen az ő társasága által készített léghajók járták be az egész világot, az első világháború előtti négy évben 35 000 utast szállítottak. Kevesen tudják viszont, hogy ezek a léghajók — jelentős részben — egy zseniális magyar feltaláló, Schwartz Dávid elképzelései alapján készültek. Schwartz Dávid (1850—1897) fakereskedőként kezdte pályafutását, de már egész fiatal korában szenvedélyes érdeklődést tanúsított a repülés iránt. S ahogy javuló anyagi helyzete megengedte, egyre többet foglalkozott egy irányítható léghajó megtervezésével, majd annak elkészítésével. Ez utóbbihoz végül Berlinben találta meg a szükséges technológiai, ipari hátteret. Sajnos, nem érhette meg készülő léghajója magasba emelkedését, nem sokkal annak elkészülte előtt, 1897. január 13-án meghalt, özvegye azonban tovább irányította a munkálatokat, így még ugyanazon év novemberében felszállt a Schwartz Dávid tervezte, könnyűfémből épült, merev vázas benzinmotor hajtotta légcsavaros, kormányozható léghajó. A világ első, valóban irányítható léghajóján több olyan megoldást találhatunk, amelyet azelőtt még senki sem alkalmazott. Milyen is volt a Schwartz-féle léghajó? A fennmaradt adatok szerint 47,5 méter hosszú, 17,5 méter átmérőjű henger alakú, két végén kúpos lezárású test, amelyet egy rácsszerkezetű váz alkotott. A vázat gázzal töltött Tódor Asbóth Oszkár légzsákok tucatjai töltötték ki. A hengertestet kívülről 0,2 milliméter vastag alumíniumlapokkal borították be. A hengert alu- míniumrudakból álló elemek kötötték össze az utasgondolával. Ez a szilárd összeköttetés tette lehetővé, hogy a gondola végére egy négyhengeres Daimler-mo- tort helyezzenek, amely két méter átmérőjű légcsavarokat hajtott. A léghajón teljesen új megoldás volt: az alumínium alkalmazása, a gáz légzsákokba töltése, a léghajó hengeres alakja, a hajótest és az utasgondola közti merev, szilárd összeköttetés és a négyhengeres, soros, vízhűtéses Daimler-benzinmotor alkalmazása. „Schwartz elgondolása azt bizonyítja, hogy megtalálták a fémből készült léghajó készítésének és kormányzásának módját” — írta a korabeli német szaklap. A sikeres bemutató repülésen megjelent Zeppelin gróf is. Hamarosan megegyezett az özvegygyei; a Schwartz-féle találmányért és a kutatási tapasztalatokért a Zeppelin-társaság által eladott első harminc léghajó
