Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
1986. Július 9. • PETŐFI NÉPE • S KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának 1986. július 7-ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Megyénkben a növény- termesztés és a kertészet terméskilátásai összesBégében közepesek. A napraforgó vetésterületét növény egészség- ügyi okokból kellett csökkenteni, a cukorrépánál pedig az időjárás mellett kedvezőtlenül hatott a szaporítóanyag rossz minősége is. A zöldségtermő terület növekedett, de az értékesítéssel gondok voltak a tavasz folyamán, A gyümölcstermesztésben a tavalyi hozamoknak csak háromnegyedére lehet számítani. A várható szőlőtermés igen változó a megye egyes területein. Az állattenyésztésben kedvező változásokat hoztak az év során bevezetett központi intézkedések. A szarvasmaitia-állomány csökkenése lassult, a sertésállományé lényegében megállt. Az ágazat jövedelemtermelő képességét javító, közeljövőben megjelenő újabb központi és üzemi intézkedések tovább erősíthetik a kedvező folyamatokat. Népgazdasági céljaink eléréséhez szükséges, hogy 1986-ban a mezőgazdaság teljesítménye megyénkben is 6—7 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Ez várhatóan nem jár együtt a nyereség emelkedésével. Ebben szerepet játszik az is, hogy a melléküzemágak megrendelési gondokkal küszködnek, és folyamatosan csökken tevékenységük nyereségtartalma is. Az élelmiszeriparban a félév során a legtöbb gondot a külkereskedelmi szerződések hiánya, illetve egyes ágazatokban az alapanyag-ellátás problémái okozták. Különösen nehéz a szőlő-bor vertikum helyzete, amely jelentős termékszerkezet-váltás előtt áll, de ennek iránya a hiányos piaci információk miatt még nem tisztázott. < O A megye kiskereskedelmi forgalma a tervezettnél és az országosnál dinamikusabban nőtt. Az év hátralévő részében nagy fontosságú és sürgető feladat a kereskedelmi vállalatok központjainak korszerűsítése, mert egyre több problémát okoz az új üzemeltetési formák és a vezetési szervezetek közötti összhang hiánya. A VII. ötéves tervidőszak lakásépítési tervének időarányos teljesítéséhez ez évben 3600 lakás felépítése szükséges. Ennek megvalósulására a folyamatban levő építések alapján van esély. Ehhez azonban fokozott erőfeszítésekre van szükség az OTP beruházásában és a Dutép kivitelezésében épülő lakások esetében. O A gazdaság fejlődésének fontos feltétele, hogy a termelőegységek jövedelmező tevékenységet folytassanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alacsony jövedelmezőséggel előállítható, de társadalmilag fontos termékek előállítását rövid távú érdekek alapján meg szabad szüntetni. Az állami, politikai, érdekképviseleti szervek bevonásával olyan szakértői csoportokat kell alakítani, amelyek feltárják a veszteség okait, és jövedelmezővé teszik a termelést. Nemcsak népgazdasági, hanem vállalati érdek is, hogy a különböző termelés- és exportbővítő pályázatokon minél több gazdálkodó egység vegyen részt. A központi támogatások elnyerésének a jövőben ez lesz a meghatározó formája. A népgazdaság és megye gazdasági célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az év hátralévő részében kiemelt feladat a munkaerőforrással, mint alapvető termelési tényezővel való hatékonyabb gazdálkodás megvalósítása is. Határozott lépések szükségesek a folyamatos és értékteremtő termelőmunka feltételeinek biztosítására. Ennek egyaránt része a korszerű, csoportos belső érdekeltségi rendszerek alkalmazása, a jobb anyagellátás, s a fegyelem és rend erősítése. A piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásnak a munkaszervezésben is meg kell jelennie. Ahol ezt a termelés érdeke megkívánja, indokolt élni a munkaidő-átcsoportosítás adta lehetőségekkel, szezonális pótműszakok bevezetésével, a hétvégi munka megszervezésével. A társadalmi munkaidőalap védelme érdekében már számos intézmény megváltoztatta ügy- félfogadási rendjét, e téren azonban mélyebb és összehangoltabb változásokra van szükség. Ahol az lehetséges, be kell vezetni a rugalmas munkaidőt és a lépcsőzetes munkakezdést, valamint ehhez is kapcsolódó közlekedésszervezési intézkedések is szükségesek. A hivatalok, intézmények és a szolgáltatást végző szervek olyan munkarendet dolgozzanak ki, amely lehetővé teszi, hogy ügyfeleiknek minél kevesebb időt kelljen munkán kívül tölteni. A párt- és társadalmi rendezvényeket is általában munkaidőn kívül kell tartani. A megyei pártbizottság felkéri a megye minden kommunistáját, fejlődésünkért felelősséget érző valamennyi dolgozóját, hogy saját munka területiijcön személyes példamutatással, cselekedeteikkel járuljanak hozzá a tár- sadalmimunkaidő-al'ap védelméhez, a munkahelyi rend és fegyelem javításához, a társadalmi tulajdon megőrzéséhez, a termelési és exportcélok maradéktalan teljesítéséhez, az 1987-es gazdasági év megalapozásához. A pártbizottság felhív valamennyi üzemi és területi pártszervet, hogy rendszeresen kísérjék figyelemmel a termelési folyamatokat, politikai eszközökkel segítsék a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Mindenkiben tudatosítani kell, hogy a többletfogyasztás alapjai csak a termelési és értékesítési tervek •maradéktalan teljesítésével teremthetők meg. in. A megyei pártbizottság Romány Pál előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette a vég- rehajtö bizottság, valamint a pártbizottság munkaibizottságainak a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkájukról, valamint a megyénkbe látogató külföldi személyiségekkel való találkozókról szóló tájékoztatót. A beszámolási időszakban a megye vendége volt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége, így az Izraeli Kommunista Párt főtitkára, Ausztria Kommunista Pártjának elnöke, a Dán Kommunista Párt elnöke és a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. A testvérmegyei kapcsolatok keretében megbeszélést folytattunk az Olasz Kommunista Párt Modena Megyei Bizottsága első titkárával és az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága titkárával. Kecskemét városában örömmel fogadtuk a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Mihail Gorbacsov feleségét, Raisza Gorbacsovát. A megyei pártbizottság köszönetét fejezi ki mindazon vállalatok, szövetkezetek, intézmények kollektívájának, Kecskemét város lakosságának, akik vendégeink szívélyes fogadtatásában részt vettek, a megyét, népünk munkáját ismertető programjainkban tevékenyen közreműködtek. KISEBB A KÁR Jégelhárítás Dusnok körzetében Müholdadatok a képernyőn O A dusnoki központ épülete a radarkupolákkal. ■ is • Az irányítóterein. • Péter Péter operátor a radsrernyöt figyeli. • Jól felszerelt telex- és képtávíró-szoba. VIRÁG A CSAPATVEZETŐNEK Márta néni csendes jubileuma • Az 1949-ben Csátal- ján előadott Csipkerózsika . című mesedarab szereplői. A felső sorban középen Gádorfalvi Márta. Az elmúlt napokban egy cikk jelent meg lapunkban Várnagy Istvánná Sárika néniről, aki negyven esztendeje dolgozik az úttörőmozgalomban — vagyis megalakulása óta. Bács-Kiskun megyében — de talán az egész országban — nem sokan vannak, akik hasonló jubileumot ünnepelhetnek. Sárika nénin kívül nekünk is csak egyről van tudomásunk. Gellért Sándorné született Gádorfalvi Márta, aki jelenleg Kecskeméten, a Hunyadivárosban lakik. Fiatal lányként, 1946*ban ő alakította meg Csát- alján az úttörőcsapatot. Az azóta eltelt negyven esztendő alatt generációk sokaságát nevelte a mozgalarrubiani, s bár ma már nyugdíjas, aktivitása miit sem csökkent. Úttörőkkel foglalkozik most is: szervez, mozgósít, lelkesít — tanít. A mozgalom kezdeteire, a csát- aljai évekre emlékezve a következőket mondja: — Rengeteg energiát fektettem abba, hogy létrehozzam az úttörőcsapatot Csátalján. A faluban abban az időben semmihez sem hasonlítható körülmények voltak. A főként németajkú lakosság egy részét kitelepítették. Helyükre bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, viharsarki napszámos családok jöttek. Ezeknek a gyerekei találkoztak az iskolában. Kis vadócok voltak. Háborútól, nélkülözéstől, hetekig tartó gyötrelmes utazástól, vándorlástól és sok-sok rémhírtől megviselve. De mégis őszinte, emberséges szóra, szépre, igazra szomjasam. Nem ás a gyere- keltei vo't gondom elsősorban, hanem a szülők egy részével, pontosabban azokkal, akiket az akkor terjengő rémhírek kétségekkel töltöttek el. De végül ők is engedtek a gyerekek lelkesedésének. — Vagyis annak a lelkesedésnek, amit tulajdonképpen Márta néni oltott a gyerekekbe. — Órákig beszéltem nekik az udvaron, a barackfa alatt arról, hogy mi az úttörők célja, milyen lesz az egyenruhánk, a nyakkendőnk, sapkánk, jelvényünk, derékszíjunk, hová megyünk kirándulni. Azután rövidesen meg is mutathattam az első jelvényeket, a piros fagyűrűvel összefogható nyakkendőt, a sötétkék sapkát. Megtanultuk az első mozgalmi dalokat és a következő években április negyedikén, május elsején már énekelve, zászlóval vonultunk fel a faluban. — Az iskolában akkor már minden gyerek tagja volt az úttörőcsapatnak? — Azért ilyen gyorsan nem ment. Sőt önmagában az én lelkesedésem is kevésnek bizonyult volna, ha nem segít a helyi nőszövetség, a kommunista párt ottani tagjai, akiknek a gyerekei elsőként öltötték magukra az egyenruhát. Azután színdarabokat, jeleneteket tanultunk, énekkar alakult és rendszeres szereplői lettünk a Szabad Föld téli estéknek. A fél falu ott szorongott az előadásokon. Egyre több gyerek kérte felvételét az úttörőcsapatba. Rajok, őrsök alakultak. — Sőt, hamarosan úttörőotthont is kaptak. Pontosabban egy házat, amit berendeztek maguknak a gyerekek. — Igen, de előtte történt még valami. Már 1948-at írtunk és a kis falu gyerekei illetve az úttörőcsapat előtt kinyílt a lehetőség: jutalomból a három legjobb tanuló balatoni nyaralásra utazhatott. Volt még egy feltétel: egy-egy kiló zsírt kellett adni a tábor konyhájára fejenként. Csát-. aljáról elment a három gyerek két hétre Badacsonytomajba. Amikor lebarnulva, megerősödve hazatértek — az egyikőjük éppen egy sváb fiú volt — már senki sem kételkedett szándékainkban, nem hittek a rémhíreknek. Hát ezután kaptuk meg a mozi melletti parasztházat a község vezetőitől. A gyerekek saját kezűleg kimeszelték, berendezték, díszítették. Hogy ezt a lelkesedést méltányolni tudjuk, el kell mondanom: ezek a gyerekek rengeteget dolgoztak a földeken, szőlőkben, de este énekeltek, színdarabok hősei voltak. Emlékszem a Csipkerózsikát legalább ötször kellett előadni, any- nyira tetszett a falu lakosságának. — Ezek voltak a kezdeti évek. De úgy tudom elkerült Csátaljáról, viszont az űttörőmunkát nem hagyta abba. — Igen, elkerültem a faluból, férjhez mentem Bácsalmásra. Ott tanítottam, ugyanakkor rajvezető is voltam. Innen Bajára költöztünk, a Dózsa György Általános Iskolában tanítottam és szintén rajvezetői feladatokat is elláttam. Azután elérkezett a nyugdíj. Kecskemétre költöztünk, de itt is vállaltam, vállalok munkát. Ügy érzem szívesen fogadnak ... Éppen ezért Márta néni nem szomorú. Nem kérdeztem tőle, hogy most, az úttörőmozgalom megalakulásának negyvenedik évében köszöntötte-e valaki. Tudom, hogy senki. Én egy csokor virágot nyújtottam át neki, mint a hajdan Csátalján általa szervezett csapat egyik első úttörője. .Gál Sándor VENDÉGKOMBÁJNOSOK A héten országszerte hozzávetőleg 13 ezer kombájn dolgozik a gabonatáblákban. A mezőgazdasági nagyüzemek gépátcsoportosítással gyorsítják a munkát. A déli országrészekben', ahol az átlagosnál előbb érik be a gabona, az északi megyékből átirányított kombájnok is dolgoznak, a velük együtt érkező vezetőkkel és gépészekkel. A gépeknek mintegy 15—20 százaléka vándorol az ország különböző vidékei között. Az aratás az északi megyékben mindig később kezdődik, a munka utolsó szakaszában ide vonulnál^ a „cseregépek”, és ezzel kiegyenlítik a tartozást A betakarítást gyorsítja, hogy a Honvédelmi Minisztérium mintegy kétszáz katonai szolgálatot teljesítő fiatal munkába állását engedélyezte — a MÉM-mel korábban kötött megállapodás alapján — a gazdaságokban; kivétel nélkül kombájnosokfól van szó. Több mint 250 arató-cséplő gép érkezik Csehszlovákiából a hozzájuk tartozó szállítójárművekkel együtt. A baráti országból gépvezetők és szerelőik is részt vesznek a betakarításban — mivel Csehszlovákiában! később érik be a termés —, s fáradozásukat a magyar nagyüzemek szakemberei a későbbiekben viszonozzák. A megállapodás szerint a csehszlovák területen a későbbiekben dolgozó magyar gépek egy része á búza aratását segíti, másik része pedig ősszel a cukorrépá és a kukorica betakarításában vesz részt. JŐ HÍR A MEGYEI CUKORBETEGEKNEK Térítésmentes gyógyszerkézbesítés A közeljövő bizonyára minden érintett örömére szolgáló intézkedése: a megyei tanács szociális alapjából téríti meg a cukorbetegek — egyébként ingyenes — gyógyszerkészítményeinek házhoz szállítási költségeit. Az egészségügyi miniszter utasítása alapján a cukorbetegségben szenvedők részére, megfelelő orvosi indoklással — gyógyíthatatlan, de jól kézben tartható kórformák esetén — a külföldi inzulinkészítményeket régóta térítésmentesen kel) kiszolgáltatni. Egységes és biztonságos ellátásuk érdekében az Egészségügyi Minisztérium Rács-Kiskunban is kijelölt egy gyógyszertárat, amely az egész megyében hivatott ellátni a rászorulókat a fent említett készítményekkel. Ez a közforgalmú gyógyszertár a kecskeméti Széchenyivárosban üzemel, és a postaszolgálat útján tart kapcsolatot a nyilvántartott és az egészségügyi osztály által rendszeresen ellenőrzött betegekkel. A megyei gyógyszerterápiás bizottság kigyűjtése alapján az elmúlt évben a mintegy kétszázötven megyénkben élő cukorbeteg 150 ezer forintot költött gyógyszerének postai költségeire Ha meggondoljuk, hogy az ellátottak töbhsége nyugdíjból élő időskorú, a térítésmentes gyógyszer rend elésben foglalt humánus elv a magas postai díjtételek kifizetése mellett csak kevéssé érvényesült. Vizsgálva a megoldás lehetőségét. a már említett, s várhatóan még a nyáron bevezetendő intézkedés látszott legkézenfekvőbbnek. A megvet tanács jóléti és szociális kiadásokra fenntartott oénzüsvi keretéből történő költségtérítés is meglehet, esek átmeneti jellegű. A Bács- Kiskun megyéi példából kiindulva uevanis várható, hogy az Egészségügyi Minisztérium a Magyar Postával közösen országosan kidolgozza az ingyenes inzulinkészítmények térítésmentes szállításának módját. Sz. K. • A kilövőállomáson az előkészített rakéták. (Pásztor Zoltán felvételei)
