Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
IDŐJÁRÁS ElSreJelxés a* ortxáf területére ma estig: Lassanként a Tlstántúlon Is felszakadozik, csökken a felhőzet, ezután orsxágszerte klsebb-nacrobb felhöátvonuUs várható, helyenként futó xipor kíséretében. Ax ésxakl sxél napkSiben gyakorta erős less. Mérsékelten meleg Ülő várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet ti, M fok köxőtt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AS MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLLévf. 160. szám ÁlSÍ 1,80 Ft im- Július 9- «*erd» KISEBB A KÁR • Állandóan figyelik a műholdképeket, most Keskeny András fii a képernyő előtt. Jégelhárítás Dusnok körzetében Műholdadatok a képernyőn Tavaly tavasszal kezdte meg munkáját az Országos Meteorológiai Szolgálat Bács-Kis- kum megyei rakétás jégelhárító egysége. A mintegy százmillió forintos beruházás várhatóan hamarosan megtérül, hiszen a körzetben 160 ezer hektáron kisebb a valószínűsége a jég károsításának. A múlt évben 330 rakétád bocsátottak útjára a 18 kilövőállomásról, az idén már eddig több mint ennek kétszeresét. A nyár elején az erőfeszítések ellenére jég érte a térséget. A jégelihárító szakemberek szerint a felhőkben már annyira erős volt a jégképződés, hogy csupán csökkenteni lehetett a kár mértékét, igya jeget kapott tízezer hektár felén öt százalék alatti károsodást mértek. Az egység munkatársai állandó összeköttetésben állnak rádión és telexen a baranyai jégelhárító rendszerrel, valamint a meteorológiai szolgálattal és a repülőtér irányítóival. A parabolaantenna segítségével a meteorológiai műholdak adásait is venni tudják. A fejlesztési elképzelések között a számítógépes vezérlés bevezetése is szerepel. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezető szakemberei szerint a jégelhárító rendszer munkába állása előtt évente- kétévente pusztította jég a gazdaság területét. így mondják: „azóta számtalanszor látjuk közeledni a jégterhes felhőket, és mire a fejünk fölé ér, már nincs benne kárt okozó jég”. A magyarázata ennek: a lokátorokon megfigyelt felhőkben pontosan feltérképezhető, hol helyezkedik el a veszélyt hozó „anyag” és a rakéták töltete a természetes jégképző magvakat széttördeli. Való igaz azonban az is, hogy a megfigyelések szerint a védett térségben — a Duna vonalától, Kunföhértó, Mélykút és az országhatár közötti területen — rapszodiku- sabbá, kiszámíthatatlanabbá vált a csapadékeloszlás. A környéken lakóknak nemcsak segítség a rakétaelhárítás. Nagyobb figyelmet igényel az itt élőktől, hogy a kilőtt rakéták darabjait — és legfőképp a véletlenül fel nem robbantakat — azonnal jelentsék a rendőröknek, vagy a dusnoki központnak. Ezek ugyanis, hasonlóan az egyéb lövedékekhez, robbanásveszélyesek. (Képriportunk a 3. oldalon.) A gabonaipar ^tárolótér felkészült az aratásra A gabonaipar felkészült az aratásra, a raktáraikba és a malmokba folyamatosan érkezik az új búza. Az ipar bővítette tárolóterét, és így Javultak a búza raktározási körülményei — erről tájékoztatta az újságírókat kedden Lacfi Dániel, a Gabona Tröszt vezérigazgatója. A termés érése az utóbbi időben felgyorsult és várhatóan a szokásosnál rövidebb lesz a betakarítás ideje is (amennyiben nem fordul kedvezőtlenre az időjárás). Az ipar igyekszik ütemesen fogadni a földekről érkező szállítmányokat; 860 helyen veszik át a termést, hozzávetőleg 1700, úgynevezett áltvevővomai áll a nagyüzemek rendelkezésére. Egy-egy 12 órás műszakban összesen 362 ezer tonna búzát fogadhatnak, 3 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az átvétel rendje •IkalmazJkodik a gazdaságok igényeihez: a búzát munkaszüneti napokon és akár éjszaka is átveszik, amennyiben az üzemek kérik. Egy óv alatt 200 ezer tonnával bővült az ipar tárolótere. A VI. ötéves terv időszakában összesen 600 ezer tonna gabona befogadására alkalmas raktárt építettek, és így jó körülmények között tárolhatják a termés mind nagyobb részét. Szükség van azonban továbbra is a gazdaságok bértárolóira, ezek jól kiegészítik az állami raktárakat. Az étkezési búza átvételi rendszere az idén megváltozott. A sikértartalom 6zennt minősítik a búzát, műszeres, laboratóriumi vizsgála- toknal egyaránt biztosítják a mezőgazdasági üzemek megbízobtainak a közreműködés lehetőségét. Az esetleg felmerülő és vállalati körben aem rendezhető minőségi viták eldöntésére — az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — pártatlan külső szakértő szerveket 'kérnek fel. KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának I 1986. július 7-ei üléséről I A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1986. július 7-én Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott a megyeháza nagytermében. A testület ülésén részt vettek a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a megyei tanács tisztségviselői, gazdaságpolitikai feladatú osztályainak vezetői, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei ügyészség, a pénzintézetek megyei vezetői, a szövetkezetek területi szövetségeinek vezetői, a KIOSZ megyei szervezetének elnöke, Kecskemét városi párt- bizottságának titkárai és tanácsának elnöke. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. I. A testület Romány Pál előterjesztésében meghallgatta és elfogadta a Központi Bizottság legutóbbi üléséről szóló tájékoztatót. H. A megyei pártbizottság Szakol- czai Pál, megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről szóié tájékoztatót. A gazdasági év indítása a nép« gazdaságban nem volt sikeres 1986-ban, az I. félévi teljesítmények azt mutatják, hogy az előző évben tapasztalt kedvezőtlen tendenciák tovább folytatódtak. Ebben szerepet játszott a döntéshozatal lassúsága, és az is, hogy a gazdaságban és a társadalom egészében erős az igény a felhasználás és fogyasztás bővítésére, de kevés a készség a termelés növelésére. Az 1986. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek megvalósítása az év hátralévő részében a termelés és az irányítás valamennyi szintjén ösz- szehangolt cselekvést, áldozatkész munkát kíván. O Az ipar termelése Bács- Kiskun megyében az országos tendenciáktól eltérően kismértékben emelkedett az év első felében. A termelés bővülése teljes egészében a termelékenység javulásából származott, mert az iparban foglalkoztatottak száma csökkent. A megye iparára összességében jellemző bővülés válíala tönként igen eltérő teljesítmények mellett valósult meg. Az Április 4, Gépipari Műveknél, a BRG Kecskeméti Gyárában, a Petőfi Nyomdánál és a dunavecsei Fémipari Vállalatnál jelentősen növekedett a termelés. A piaci helyzet alakulása, rendeléshiány miatt viszont többek között a Vízgépészeti Vállalatnál, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárnál, a Rubin Ruházati Vállalatnál csökkent a teljesítmény a tavalyi évhez viszonyítva. A termelés bővülése ellenére az értékesítés az 1985. évi szint alatt maradt. A rubel elszámolású kivitel nőtt, a konvertibilis export viszont csökkent. A meghirdetett pályázat alapján megyénkből 12 gazdálkodó (nagyobbik részük élelmiszer-ipari termelést folytat) vállalt mintegy 10 milliárd forint értékű többletexportot 1990-ig. Az év első felében megkezdődött két, alacsony hatékonysággal termelő ipari egység helyzetének rendezése. A Fémmunkás Vállalat Kiskunhalasi Gyárát megvásárolta az IKARUS, amely átvállalta a gyárat terhelő hiteleket is. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár szanálását végző bizottság javaslata alapján megkezdődött a szervezeti korszerűsítés, a vezetés megújítása. Az 1986. évi népgazdasági terv megvalósítása megyénk ipari termelőitől is 3 százalékos teljesítménynövelést igényel. Ahhoz, hogy a gazdálkodó egységek az év eddig eltelt időszakában jelentkező lemaradásokat pótolják, és az elmúlt évi konvertibi- lisexport-teljesítményt elérjék, a jelenleginél céltudatosabb, fegyelmezettebb munkára van szükség. Vállalataink és szövetkezeteink a színvonalas vezetés, a termelő kollektívák összefogása révén képesek e célkitűzések megvalósítására, az éves terv teljesítésiére. (Folytatás a 3. oldalon.) SZÁMÍTÓGÉPEK A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A szakmári programrendszer sikere SZOVJET—FRANCIA CSÚCS Tárgyalás- sorozat a realitások jegyében Kedden délelőtt a moszkvai Kremlben folytatódtak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Francois Mitterrand francia köztársasági elnök megbeszélései. Amint a hétfői megbeszélésekről kiadott jelentésben hangsúlyozták, a két vezető annak tudatában ült asztalhoz, hogy megbeszéléseik konkrét, pozitív eredmények elérését szolgálják. Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand kedd délelőtt egyaránt nyugtalanságának adott hangot a nemzetközi helyzet veszélyes alakulása miatt. Hangsúlyozták: új szemlélet, a realitások felismerése szükséges ahhoz, hogy kedvező fordulat következzék be — jelentette ki Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium sajtószóvivője moszkvai sajtóértekezletén kedden. A két ország vezetőjének zárt ajtók mögött tartott két megbeszélése (a hétfői és a keddi) összesen több mint öt órán át tartott. A szovjet fél kiemelten szólt a fegyverkezés veszélyeiről, hangsúlyozva, hogy amennyiben az újabb fordulójához érkezik, akkor már nehéz lesz megállítani. A Szovjetunió ugyanakkor — nemzetbiztonsági érdekeinek szem előtt tartásával — minden tőle telhetőt megtesz a kiút, a megoldás felkutatása, a fegyverkezési hajsza megállítása, a leszerelés érdekében — jelentette ki a szóvivő. A második találkozón szó esett az önálló francia nukleáris ütőerőről, e fegyverzet fejlesztési programjáról, valamint arról is, hogy Franciaország is érdekelt a leszerelés megvalósításában. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: a Szovjetunió megértéssel fogadja, hogy Franciaország szuverenitásának jegyében maga kíván dönteni védelmi erejének szintjéről — mutatott rá Geraszimov. A keddi megbeszélésen érintették azokat az érveléseket is, amelyekkel a fegyverkezési hajszát magyarázzák: a szembenálló felek bizonyos területeken lévő fölényéről van szó— mondta Geraszimov. Megtárgyalták a csernobili baleset következtében kialakult helyzetet is. Mihail Gorbacsov tájékoztatta tárgyaló- partnerét a szerencsétlenség következményeinek felszámolásáról. A szóvivő beszámolt arról, hogy közben kétoldalú tárgyalások kezdődtek Eduard Sevardnadze szovjet és Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter között is. A tárgyszerű légkörű megbeszélésen — amelyet szerdán folytatnak — áttekintették a nemzetközi és az európai helyzetet, (Folytatás a 2. oldalon.) A -közéimúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közreműködésével csaknem száz „Alpha Micro” számítógép került az országba, s a Bácskai és Dunamenti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének támogatásával 14 — a körzetbe tartozó — BácsnKiskun megyei téesz is hozzájuthatott egy- egy ilyen berendezéshez. A „256 k” kapacitású központi egységből, a hozzá kapcsolható négy terminálból (munkahelyből), egy sornyomtatóból és két mágnesszalag-tárolóból (videomagnóból), valamint egy 32 megabyte-os mágneslemez-tárolóból álló konfiguráció körülbelül 1,5 millió forintba kerül. A szakemberek szerint ez igen kedvező teljesítmény—ár viszony, ezért is esett a választás az „Alpha Micro”-ra. A 14 termelőszövetkezet úgy döntött, hogy a gépekhez közösen vásárolnak programberendezéseket, amire pályázatot írtak ki. Ajánlatot nyújtott be a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezd Vállalat, a Mezőgazdasági Ugyvitelszérvezési Intézet, a székesfehérvári téesz szövetség, a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Szervező Vállalat, valamint a szakmári Petőfi Tsz. Utóbbiak a jelenleg is használt VT 20/A típusú Videoton számítógépükhöz alkalmazott „software” továbbfejlesztett változatát kínálták, amivel megnyerték a pályázatot. A szakmáriak a következő tíz évben ezért 8 millió forintot kapnak majd a többi téesztől, ami jóval kevesebb a rivális pályázók 17—20 millió» ajánlatánál. A pályázat kimenetelét az is befolyásolta, hogy a szakmán rendszer áll a legközelebb a gyakorlati élethez. Bujdosó György, a szövetkezet ügyvitelszervezője elmondta, hogy jelenleg a 14 résztvevő tsz szakembereinek összevont kiképzése folyik a szintén társult solti Szikra Termelőszövetkezetben. Az azonos programrendszer nagy előnye, hogy ezentúl ezek a szövetkezetek egymást kisegíthetik, a távolabbi jövőben pedig könnyen megvalósítható lesz egy közös nagy számítógép alkalmazása. 1987. január elsejétől a főkönyvi kivonatok, 88-tól az anyag és a bér, 89-től pedig a társult termelőszövetkezetek teljes adatbázisa számítógépre kerül. B. F. I. Waldheim beiktatása Kedden az ez alkalommal összehívott szövetségi gyűlés- előtt Rudolf Kirchschläger személyesen átadta a szövetségi elnöki hivatalt utódjának. Kurt Waidhciihnek. A második osztrák köztársaság történetében most került sor első- alkalommal Ilyen eseményre, tekintve, hogy 1945 óta Ausztria minden államfője még hivatali idejében eltávozott az élők aorából. A parlament ttnnepélyes- hangulatú tanácstermében először dr. Kirchschläger elnök búcsúztatására került sor. A szónokok a leköszönő szövetségi elnök 12 éves munkásságát méltatva kiemelték, hogy a párton kívUll politikus hozzájárult az ország tekintélyének erősítéséhez. Kurt Waldheim ünnepélyes eskütétele után a Nemzeti Tanács elnöke, Anton Benya vette át a szót, aki emlékeztetett arra, hogy Kurt Waldhel- met az „osztrák nép többségi akarata” emelte az elnöki székbe. Reményét fejezte ki, hogy a második köztársaság hatodik elnöke folytatni fogja elődei hagyományait. Kurt Waldheim az eskütételt kővető beszédében Ígéretet tett arra, hogy mindig az alkotmány szellemében fog cselekedni és érzékeltette: nem kívánja átlépni a szövetségi elnök hatáskörét. Fontos feladatának tekinti, hogy „a konfliktusok megoldásában pártatlan közvetítőként” tevékenykedjen és hozzájáruljon a történelmi tudat formálásához, a második világháború tanulságainak levonásához. Kelendő termékek Kiskunhalasról Jól sikerült az első félév a BUDAPRINT kiskunhalasi gyárában. A tervezettnél 5 százalékkal több, 3,5 millió négyzetméter nyers szövetet gyártottak, elsősorban ágynemű-alapanyagnak. A végtermék zömmel tőkés exportra kerül. A hét öt napján három műszakban dolgoznak. A hét végén a vállalati gmk-k újabb három műszakkal járulnak a növekvő kereslet kielégítéséhez. Szűcs Erzsébet 16 gépen dolgozik. Saját nevelésű szakmunkása a gyárnak. Mint jól képzett szakember, bárkit tud helyettesíteni a szövődében. Ezek az újabban beszerzett szövőgépek már alkalmasak a kapó- sabb, széles szövetek gyártására.
