Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
QQzdQ/QQpolitikQ ^munko y Icljc/ílmcnyck J' « PETŐFI NÉPE • 5 1986. július 7. VILÁGGAZDASÁG A tőkés államok iparpolitikája Napjaink műszaki fejlesztésének egyik jellegzetes vonása a tőkés országokban, hogy megjelentek az úgynevezett tudományos parkok. Rendszerint egy-egy nagyhírű egyetem köré kezdtek csoportosulni az innovatív vállalatok, amelyek építhettek e „parkok” kutatási, fejlesztési bázisára, szakismeretére, korszerű berendezéseire. Ezek a tudományos központok állami segédlettel indultak virágzásnak először a tengerentúlon és ma már tucatnyi társuk működik Nyugat-Európa országaiban is. Fejlődésük mai szakaszának jellemző vonása — állapítják meg a szakértők —, hogy az állam, egyetem, vállalat eddigi együttműködését kiegészíti a pénztőke és a bankszektor intenzív részvétele. vitsilezésében, a tervezésben, műszaki segítségnyújtásban pedig tanácsadói cégek a partnerek. Kiemelt fejlesztések Közvetett beavatkozás A műszakilag élenjáró iparágak fejlesztésének általános vonása a tőkés országokban az, -hogy teret nyer a „közvetett iparpolitika”, vagyis a kívánt célok elérésekor egyre nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi intézmények — az állam közvetlen szerepvállalásának rovására. Persze ma is előfordul, hogy a tőkés állam egyedi esetekben, mondjuk a textilipari ágazat,, vagy adott acélipari, vegyipari vállalat érdekében beavatkozik, konkrét termékekre, azok forgalmazására, vagy árára vonatkozó döntéseket hoz. az iparpolitika meghatározója mégsem ez. A nyolcvanas években az állam inkább „csak” a gazdálkodási környezetet befolyásolja. Csekken a költségvetés közvetlen újraelosztó funkciója, a fejlesztések finanszírozásában visszaesőben van az állami pénzeszközök részaránya. növekszik a termelő- és a pénztőke súlya. Ez a folyamat persze együtt jár azzal, hogy a költségvetés egyre intenzívebben befolyásolja a fejlesztések keretfeltételeit —. a beruházásokat elősegítő kedvezményes kamatokkal. előnyös részvénypiaci feltételekkel. egy ebetek el. Jelentős fejtörést okozott az amerikai kormányzatnak például az, hogy a magas kamatok és a dollár erősödésének időszakában a vállalkozóiJ’főke, nem a cjjíro-0 duktiv befektetnék, hanem.^j'Z értékpapírok iránt mutatott érdeklődést. A meg levő vállai átok felvásárlása iránt érdeklődött inkább és nem a kockázatosabb, de új technológiai eljárások bevezetésére törekedett. Az állam ilyenkor természetesen nem elégszik meg azzal, hogy kedvező irányba tereli a pénzpolitikát és a vállalati érdekeket, az altom iparpolitikát emellett sokszínű, országonként eltérő formában működő intézményi rendszer is kiegészíti. talmik, hogy programokat dolgoznak ki a dinamikusan fejlesztendő területekről, és maguk is részt vesznek e konvenciók megvalósításában. Egyeztetik a résztvevők — vállalatok, szak- szervezetek — érdekeit, megállapodásokat kötnek a vállalatokkal, versenypályázatot írnak ki a számukra, és pénzzel is a rendelkezésükre áillnak — igaz, csak korlátozott mértékben. Jószerével ugyanis csak az Egyesült Államokban meghatározóak a közvetlen állami megrendelések, az összes kutatási, fejlesztési kiadás mintegy egyharmada ered a Pentagon megrendeléseiből. Nyugat- Európában az állami közvetlen tőkeinjekcióknál lényegesebb tényező, hogy a vállalkozói jcőr joggal számíthat az állami koncepciókban körvonalazott célok jövedelmezőségére, és arra, hogy az eszközöket érdemes a profit- kilátások miatt e területek felé terelni. Az állami csúcsszervek, minisztériumok, kutatási főhatóságok és a vállalatok között többlépcsős a kapcsolat, közéjük ékelődik a tőkés országokban a nagyszámú finanszírozó, tanácsadó. a „tudományos parkok” szolgáltatásait nyújtó szervezetek. intézmények köre. Egy-egy különleges fejlesztési - témára szakosodott pénzintézet vesz részt rendszerint a programok finanszírozásában — igénybe véve az állam támogatását, meg a bankok hiteleit —. a programok kiA közös piaci tagországokkal foglalkozó egyik kutatóintézet a jelzett változások kapcsán azt állapítja meg, hogy a nyugateurópai vállalatok „csendben átveszik” a közös piaci hivataloktól a kezdeményezést a fejlesztésekben és a nyugat-európai gazdasági tömörülés szorosabbra kovácsolásában. A jelentés szerint a döntéshozatali folyamatok elbürokratizálódása fékezőleg hatott az EGK-n belüli integrációs törekvésekre, a tagországok közötti kutatási kapcsolatok szorosabbá válására. Ä közös vállalati fejlesztéseket, ennek révén az erőforrások egyesítését a gyakorlati szükségszerűség mégis ki fogja kényszeríteni, mert Nyugat-Európának kereskedelmi téren Olyan kemény ve- télytársakkal kell felvenni a versenyt. mint az Egyesült Államok, vagy Japán. A jelenség egyik várható következménye, hogy a vállalatok nagyobb beleszóláshoz is jutnak olyan őket érintő szakmai kérdésekben, mint a trösztellenes jogszabályok kialakítása, vagy a szabványosítás, bár továbbra is a központi szabályozás fokozódására lehet hogy számíthatnak a dolgozók beleszólási jogát, valamint a környezetvédelmet érintő ügyekben. Az állam rendkívül fontos gazdasági rányító szerepe nem gyengül tehát, csak módosul. A veszteségtérítő támogatások átadják a helyüket a kiemelt fejlesztések közvetett finanszírozásának. Az állam olyan súlyponti feladatokra koncentrálja a figyelmét, mint a tudományos, kutatási politika, a szakmai képzés. vagy a környezetvédelem. M. J. A Az Agrocorp exportja Programokat készítenek Közös vonása a híres japán ipari és kereskedelmi miniszté-. riumnak (MITI), a brit, vagy a francia gazdaságfejlesztési hívaA tavalyinál ötödével több élelmiszeripari terméket ad exportra az idén az Agrocorp közös vállalat, amely termékei egy részének ellenében más élelmiszereket, például ananászkonzervet, dzsúszt és kaviárt hoz be külföldről. Az Agrocorp, amelyet több mezőgazdasági nagyüzem alapított — exportvállalatok közreműködésével bonyolítja üzleteit. Állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől és Zöldért-vállalatok- tól vásárolt élelmiszereket forgalmaz. A napokban indítják útra Csehszlovákiába az újabb bur- gonyapehely-szállítmányt a Szentlőrinci Állami Gazdaságból, ahonnét az idén összesen 500 tonna árut továbbítanak a baráti országba. Ausztriába, az NSZK-ba, az Egyesült Államokba és Angliába 100 tonna hagymaszeletet küldenek az ottani tartósítóipari üzemek megrendelésére. Ausztriában 50 tonna hagymaport értékesítettek. A továbbiakban új termésű paprikából előállított szeletelt, szárított piros paprikát, a kedvelt pritamint szállítják majd — a Csongrád megyei Zöldért feldolgozó üzeméből — az NSZK- ba, ebből összesen 30 tonnát adnak el az Agrocorp szervezésében. Szárított hagymaszeletből az idén 150 tonna jut az angol megrendelőknek, a termék értékének több mint feléért ananászkonzervet, -dzsúszt, valamint vörös és fekete kaviárt hoznak be. PÉLDAMUTATÓ SZOCIALISTA BRIGÁD IZSÁKON „Szükség van a többletmunkánkra” • A Kun Béla brigád tagjai azzal tudnak hozzájárulni a gabonabetakarítás sikeréhez, hogy azonnal megjavítják a munka közben meghibásodott gépet. (Méhes! Éva felvétele) Több ízben találkoztam már az izsáki Sárfehér Tsz Kun Béla brigádjának tagjaival. Pár évvel ezelőtt például a két megyére szóló, Munka és műveltség című vetélkedő kecskeméti elődöntőjén. Harmadik helyezést értek el, így később a szegedi döntőn is végighallgathattam a történelmi, irodalmi kérdésekre adott válaszaikat, amelyekből érződött, hogy tisztességesen felkészültek. Ilyen a munkához való hozzáállásuk is: lelkiismeretes, korrekt. Most ismét a munkahelyükön, a tsz javító-szerelő telepén találkoztunk. A 16 tagú brigádból hatan „tartották a frontot” a műhelyben. A többiek? Legtöbben a határban, arattak vagy gyorssegélyhez hívták őket. — Aratáskor maximálisan ki kell használni a gépeket, ezért hamarabb meghibásodnak — mondta Gyenes István, a brigád vezetője. — Állandó készültségben vagyunk, több a dolgunk. Mi azzal tudunk hozzájárulni a gabonabetakarítás sikeréhez, hogy gondoskodunk a gépek üzemképes állapotáról. Azt is jelenti ez, hogy esténként, sőt hétvégén is addig dolgozunk, ameddig szükséges. A kombájnoknak menni kell, ez a legfőbb feladat. — Mikor jut idejük a háztájira? — Ilyenkor az a családra marad — szólt Kurucz Károly, Almást János pedig hozzátette: Megtanultuk már, hogyan kell megszervezni az életünket, hiszen nemcsak aratáskor túlórázunk, hanem szántáskor, vetéskor, a téli nagyjavításkor és mindig, amikor úgy adódik. — Emellett sok társadalmi munkát végzünk — folytatta Csontos János, a brigádvezető pedig számokkal szolgált ennek alátámasztásához, a Kovács Istvánná által vezetett napló segítségével pontosítva az adatokat: — Az elmúlt öt esztendőben majdnem megdupláztuk az egy év alatt végzett társadalmi munkánk értékét, ami 1981-ben 41, tavaly pedig mar 81 ezer forint volt. Nemcsak szövetkezetünknek dolgozunk szabadidőnkben, hanem a községi társadalmi munkákból is alaposan kivesszük részünket. — Ismernek is bennünket — tette hozzá Halász József —, szólnak, ha bármiben szükség van ránk. Akárcsak a szövetkezetben, mert ha a kazán romlik el, vagy más, ezermesternek való munka akad, tőlünk kérnek segítséget. — Pedig majdnem mindegyikünknek van szőlője a kert mellett, jószágot is tartunk — mondta Halász József. — Hajnaltól késő estig dolgozunk, tavasztól ászig tévét nézni sincs időnk. Számunkra a háztáji jelenti a plusz jövedelmet, amire szükségünk van a házépítéshez, illetve ahhoz, hogy a gyerekeinket legalább indulótőkével segítsük a fészekrakásban. — Mégis sok többletmunkát vállalnak a szövetkezet, illetve a község érdekében — jegyeztem meg. — Mert szükség van a többletmunkára — szögezte le Gyenes István. — Szövetkezetünk természeti adottságai nem a legkedvezőbbek. mégis hosszú évek óta igen jó gazdasági eredményeket érünk el. Ebben nem kis szerepük van a szocialista brigádoknak. Nekünk a napi munkában is többet kell nyújtanunk. ez alapvető követelmény. Jó érzés tudni: nem kis részünk van abban, hogy szövetkezetünket a jobbak között jegyzik. Hasonlókat mondhatunk él a község'« társadalmi munkánkkal kapcsolatban is. Az iskolaépítéshez pél - dául 30 ezer forinttal járultunk hozzá. A közösség segítsége nélkül sok minden nem valósulhatna meg. ezzel tisztában vagyunk. — Tizenöt évvel ezelőtt alakultunk — mesélte Csontos Já.- nos —. azóta magas szintet értünk el a munkaversenv-mo;!- galomban. Nem engedhetjük mog magunknak a lemaradást. De kötelez, bennünket a szövetk e- zet eredménye is. A brigád tagjai az önképzés,ve is szakítanak időt. Rendszeres en részt vesznek a szakmai, poli ti- kai képzéseken, szellemi vet él- kedőkön. Tavaly a névadój uk, Kun Béla születésének centenáriumát azzal ünnepelték, hogy különböző forrásmunkákat gyűjtöttek össze., alaposabban megismerkedtek a nagy forradal már életrajzával, munkásságával. Mindahhoz, amit azzal kapcsolatban elmondtak, hogy az elért szint kötelez, hozzátartozik, hogy 15 éves fennállásuk óta hétezer kapták meg a Szövetkezet Ki váló Brigádig címet, elnyerték az ágazati kiváló címet, a területi szövetség 475 szocialista brigádja közötti munkaversenybei i a 3. helyezést érték el. Általában a legjobbak között szerepelnek. Társadalmi munkájukért megkapták a településfejlesztési ern- lékplakettet. a brigád tagjai közül többen tulajdonosai személyes jó munkájukat elismerő kitüntetésnek. Almási Márta ezt a szerkezetet, amely hamarosan elterjedt az egész világon. 1 Ugyancsak Selmecbányán létesített kísérleti üzemet Born Ignác (1742—1791), a nemesfémeknek a kőzetekből való kinyerésére. Az első nemzetközi vegyészkongresz- szust (1786-ban) a Selmecbánya melletti kis településen, Szklenón tartották meg. Ugyanis Born Ignác itt állította fel híres üzemét. A számos országból összejött vegyészek itt alapították meg a világ első műszaki egyesületét, a Bányatudományi Társaságot. Segner Jánost (1704—1777) ma is úgy tartja számon a nemzetközi tudósvilág, mint a „turbina atyját”. Segner működésének állomásai: Pozsony, Jena, Debrecen, Halié és végül Göttingen. Itt vált európai hírű matematikussá és természettudóssá, s dolgozta ki találmányát, a Segner- kereket. Először malmokat hajtott ezekkel, majd felhasználták a bányákban is. Segner János kísérletei nemcsak a mai turbina kifejlesztéséhez szolgáltak alapul, hanem a pörgettyű (giroszkóp) kifejlesztéséhez is. Ez utóbbinak a legismertebb felhasználási területe a repülőgép, amelyben a stabilizálást végző műszer „lelke” a giroszkóp. Segnert tudományos érdemeiért nemcsak a berlini tudományos akadémia, hanem a londoni Royal Society is a tagjai közé választotta. Nem maradhat ki végül c XVII1. századi sorból Kempelen Farkas (1734—1804), akinek technikai zsenijét — tán némi elfogultsággal — egyesek Leonardo da Vinciéhez mérik. Kempelen az osztrák uralkodó udvarában élve tervezett és épített — vízmüvet ugyanúgy, mint csatornát, gőzgépet vagy betegágyat a himlőben megbetegedett királynőnek, Mária Teréziának. Világszerte ismertté azonban satekozógépe tette. A török ruhába öltöztetett „technika" mindén ellenfelét legyőzte, akik között több uralkodót is feljegyzett az egykori krónika. Bár a gép titkát Kempelen megőrizte, ma már mindenki úgy vélekedik, hogy egy zseniálisan sakkozó., kis termetű ember rejtőzhetett a gépben. Ennél«, ellenére magáért, a „törököt" mozgató mechanizmusáért is jogosan kapja meg a tudományos világ elismerését. A zseniális magyar feltalálóról kevesebben tudják, hogy az első igazi, mechanikus beszélő gépezetet is megszerkesztette. Ez mintegy két évtizedes előtanulmányok után, 1790-ben „szólalt" meg. E munkája alapján tekintik a mai fi- ziológusok és fonetikusok az élettani hangtan és kísérleti fonetika egyik megalapozójának. (Pokorny)
