Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-31 / 179. szám
mlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szovjet-amerikai konzultáció PETŐFI NÉPE • v?‘.J? rr* . r ^ ‘ ‘ •'' AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 179. szám Áfa: 1,80 Ft 1986. július 31. csütörtök Genfben tegnap befejezte munkáját a szovjet- amerikai állandó konzultatív bizottság soronkívüli ülésszaka. A bizottság feladata a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló szerződés és a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó néhány intézkedést tartalmazó ideiglenes egyezmény, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, az atomháború veszélyének csökkentését célzó intézkedésekről szóló egyezmény megvalósításának elősegítése. A tanácskozáson felhívták az amerikai fél figyelmét arra, hogy rendkívül súlyos következményekkel járhat, ha az Egyesült Államok nem tartja magát a továbbiakban a SALT—I. és a SALT—II. szerződésekben foglaltakhoz. Rámutattak annak szükségességére, hogy olyan hathatós intézkedéseket kell kimunkálni, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési hajszát fékező szerződésrendszer megsértésének megakadályozását. WASHINGTON TEGYEN ELEGET A HÁGAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: NEW YORK Tegnap folytatták a Biztonsági Tanács ülését, amelyen Nicaragua kéréséről kell határozni. A nica- raguai kormány azért kérte a tanács ülésének összehívását, hogy a testület szólítsa fel az Egyesült Államokat: tegyen eleget a hágai nemzetközi bíróság határozatának és szüntesse meg az ország elleni akcióit. A managuai álláspontot Daniel Ortega, az ország államfője fejtette ki. India képviselője beterjesztette az el nem kötelezettek koordinációs irodája állal a tanács ülése előtt elfogadott nyilatkozatot. amely Washingtont felszólítja: tegyen azonnal és maradéktalanul eleget a hágai nemzetközi bíróság határozatának, szüntesse meg Nicaragua elleni akcióit, beleértve a gazdasági bojkottot is, és kezdjen tárgyalásokat a managuai kormánnyal a vitás kérdések békés rendezéséről. Több más ország — így Csehszlovákia, Szíria és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság — küldötte is sürgette a hágai nemzetközi bíróság döntésének azonnali érvényesítését. A béke és a zene öröme (3. oldal) Értékeink változásai (4. oldal) Megyeszékhely (5. oldal) SPORT (7. oldal) TÁMOGATÁS, ADÓMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY, PÓTLÉK KÁNIKULAI CSÚCS ELŐTT? A minőségi árutermelés ösztönzése a cél Intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére Az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg országos értekezleten, tegnap a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Vóncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában fogaik ázott az állattenyésztés helyzetével és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közük az érdekelt vállalatok, gazdaságiok, intézmények vezetőivel, hogy a gazdálkodó szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosításokait, és számolhassanak azoik következményeivel. Az értekezleten felszólalt Szabó István, aki bevezetőben rámutatott: a mezőgazdaság, és ezen belül az állattenyésztés korábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutatkoztak; a termelők szempontjából feltétlenül előnyös új intézkedésektől az várható, hogy — a növekvő érdekeltség nyomán — visszaáll a növekedés korábbi üteme, és fokozatosan megoldódnak az állattenyésztés ellentmondásai. A szabályozórendszer módosításán túl azonban arra is szükség van, hogy a termelők, az állattenyésztők is javítsák munkájuk eredményességiét. Egyes üzemekben ugyanis, éppen az elmúlt időszakban, lazult a termelés fegyelme, és ennék megakadályozására számos helyen nem tették meg kellő időben a szükséges intézkedéseket. Egyebek között a növénytermesztésben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állattenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az is tény, hogy a szigorodó gazdasági föltételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, A Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az állatállományban, és a vágóállat-termelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1-jével bevezetett ár- és egyéb szabályozórendszerbeü intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A VII. ötéves tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyságnövelési és minőségjavítási célok eléréséhez azonban további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszaki előirányzatainak megalapozásáras a felkészülés és a teljesítés feltételeinek javítására. az üzemi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. január 1-jével életbelépő központi ár- és pénzügyi szabályozórendszerbeli intézkedéseket fogadott el. Ezzel az élelmiszer-termelő ágazatokban az ár- és szabályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági mivel csökkent az anyagi érdekeltség az állattenyésztésben. A TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetőkkel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állattenyésztési ágazatok felszámolásában látják. Hangsúlyozta: helytelen ez a gyakorlat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek nélkülözhetetlen szerepe van úgy a belföldi ellátásban, minit az exportban. Arra van szükség, hogy a szakemberek, üzemi kollektívák — immár az új lehetőségekkel is élve — fokozatosan emeljék a termelés színvonalát. tervvel összhangban további intézkedések lehetségesek. A vágósertések felvásárlási áremelésénél az alapvető cél a minőségi árutermelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat-termelés érdekében a nagyüzemben előállított osztályos hasított sertések, valamint a vágás után minősített I—III. osztályú, s kistermelők által előállított sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95—120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minősített sertések élősúlyra vetített 1987' évi felvásárlási ára kilónként 48 forint a II. osztályú sertéseké kilónként 45,20 forint. A minőségi követelményeknek nem megfelelő, pigmentált illetve súlykategórián kívüli vágósertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő úgynevezett „hár.masimentes” állományok fo(Folytatás a 2. oldalon.) Az 1987. január 1-jével életbe lépő szabályozás Vízfogyasztási mérleg— nyár derekán • A kecskeméti 1. számú vízműtelep vastalanító gépháza biztosítja, hogy a hálózatba kerülő ivóvízben ne maradjon oldott vastartalom. Endrődi József ügyeletes gépész ellenőrzi a berendezések zavartalan működését. Rendhagyó a mostani nyár, ha a vízfogyasztás alakulását nézzük, több szempontból is. Az év első felében az eddig ellátatlan községekben is befejeződtek a munkálatok, s így az idén először a megye összes településén "működik egészséges ivóvizet adó vízmű. Eltér a megszokottól az is, hogy júliusban — a hűvösebb idő miatt — kevesebb víz fogyott megyeszcrte, mint a korábbi években. A szolgáltató vállalatoknál arról érdeklődtünk, hogyan vonható meg a vízfogyasztás nyárkö- zépi mérlege? A Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főmérnöke, Nemere Péter elmondta, hogy területükön nem volt vízhiány az elmúlt hónapokban. A júliusi viharok idején fordultak elő kisebb ellátási zavarok néhány településen — a vihar okozta áram- kimaradások miatt. A legnagyobb fogyasztást július 16-án mérték. Ezen a szerdán 98 ezer köbméter vizet használtak fel a megye déli részén, mintegy nyolcvan településen. A tavalyi fogyasztási csúcs ennél nagyobb volt, meghaladta a százezer köbmétert. Igaz, a kutak így is a szokásos 40—50 ezer köbméteres átlagos terhelés kétszeresét kapják. Locsolási korlátozást egyetlen községben, Tompján rendelt el a helyi tanács. A dunaszentbenedekiek, gé- derlaikiak szóvá tették, hogy az elmúlt hónapokban megváltozott az ivóvíz ize. Az ok: bekapcsolták a községeket a Kalocsa környékén kiépült vízhálózatba, melyhez így már 13 település tartozik. A magas kloridtartalmú helyi vizet felváltotta a parti szűrésű kutakból nyert, jobb minőségű ivóvíz, melynek íze egyelőre szokatlan az ottaniaknak. A legnagyobb munkálatok jelenleg is Kalocsa térségében folynak. Két darab kétezer köbméteres tárolótartályt építenek a negyvenszállási kutaknál a napi csúcsfogyasztás kiegyensúlyozására. Kiskőrösön néhány hete készült el egy új, nagythozamű kút és folyik a városi főnyomóvezeték rekonstrukciója. Az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főimérnöke, Szekeres István ismertette velem az elmúlt szombat vízfogyasztásáról készült kimutatást. A megyeszékhelyen 37 ezer köbméter víz fogyott, kevesebb, mint egy átlagos téli nap>on. Persze mértek már az idén 60 ezer köbméteres fogyasztást is Kecskeméten — június elején. A megye északi területein május végén és június első felében volt a legmagasabb a lakosság és az üzemek vízigénye. Július jóval alatta maradt a sokéves átlagnak. A fogyasztás ingadozásából adódó zavarokat igyekeznek minél tökéletesebben kiszűrni. Kecskeméten négy kilométeres, nagy átmérőjű vezetéket helyeztek üzembe a hónap közepén, mely a 2. számú vízműtelepet köti össze a várossal, kiegyensúlyozottabbá téve a nyomásviszonyokat. Szabadszálláson a következő hetekben készül el az új, 500 köbméteres víztorony, mely le(Folytatás a 2. oldalon.) LINDA, LAURA, RÉKA • A kecskeméti fajta jelölteket a külföldi hibridekkel összehasonlító kísérletben láthatták a szakemberek. (Méhes! Éva felvétele) Versenyképes konzervuborkák Az intézet uborkanemesítésl programjának elsődleges célja a jó minőségű, bőtermű, több betegséggel szemben ellenálló konzervuborka-fajták és -hibridek létrehozása — mondta dr. Hó- dosy Sándor osztályvezető tegnap a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál tartott fajtabemutatón. A zöldértek, a vetőmagvállalatok, a termelő gazdaságok szakemberein kívül eljöttek az immár versenytársnak számító holland cégek, a Sluis and Groot és a Royal Sluis képviselői is. Az utóbbi egyik nemesítője elmondta, hogy a vállalat marketingosztályának vezetőjével együtt azért látogattak el erre a bemutatóra, hogy megismerjék az itteni piac igényelt. A magyar uborkatermesztők ugyanis nagyon fontos helyet foglalnak el vásárlóik között, úgy is mondhatni. az igényesség húzóerejét képviselik. Hazánkba csak a legjobb fajták vetőmagját küldhetik, sót a most látottak alapján úgy ítélik meg, hogy a kecskeméti hibridek erőteljes előretörése miatt valamelyest a nemesítési program iuk on Is változtatniuk kell. Különösen jónak találták a Linda. a Laura és a Réka faitaielöl- teket. melvek keseredésmente- sek. bőtermőik, intenzív síkmüve- lésben termeszthetők és a betegségekkel szemben ellenállónak mutatkoznak. ' Űj főnök, új bútor? Kedvetlenül félbehagyom a számolgatást: mennyibe kerülnek a sokasodó vállalati névváltozások. Mázsaszám kerül ilyenkor a szemétbe drága cégjelzéses levélpapír, boríték, főnöki és alfőnöki névjegy, reklámtasak, számolatlanul cégtábla. Tudom, változnak a szokások, az üzleti érdekek, tarthatatlanná váltak a korábbi évtizedekben kialakult hiva- taloskodó, semmitmondó megnevezések. Méltatlankodó levelet kapott az ötsoros névből egyetlen szót elhagyó hivatalnok. újságíró. Az életünkre, a közügyekre ráterpeszkedö — mindent kétszer mondó — hivatali zsargon tobzódott az ötvenes évek névadásaiban. Elkerülhetetlenek a nagyon indokolt változások. Szükségtelen a pazarlás! Hasznosíthatók a fölöslegesnek látszó papírok! Néhány éve kaptam levelet egy főpaptól. Atjavitott, ere- detilea korábbi tisztségét föltüntető borítékban juttatta el küldeményét. Nyilván sajnálta eldobni a drága borítékokat, inkább sajátkezüleg kiigazította a feladó titulusát, címét. Németh László. Erdei Ferenc valamiért selejtezett feljegyzések, kéziratok hátlapján jegyzetelt. Kodály noteszlapokon üzent munkatársainak. A híresen szigorú egyetemi tanár maga ügyeskedett jegyzettömböt prospektusok üres lapjaiból. Olykor a termelés, az ügyek növekedése tágasabb, nagyobb helyre parancsol egy-egy hivatalt, főosztályt. Mivel is kezdődhetne a hurcolkodás, mint jó állapotú bútorok kihajításával, használható fel- szerelési tárgyak kiselejtezésével. Még szerencse, ha a nagyzolóan fölöslegesnek lesajnált szekrény, asztal, szék valakinek lakásában, nyaralójában szolgálja az embereket. Remélhetően felejtödik az új főnök, új bútor gyakorlat. Gyanakodva csóválták fejüket egy időben a beosztottak, ha az új elnök (igazgató stb.) csak gyakorlatias átrendezéseket kívánt hivatali helyiségében, mintegy személyéhez igazíttatta a berendezést. Az új, a pompázatos, a mindig drágább íróasztal (szőnyeg, könyvszekrény, televízió ...) már-már hatalmi jelképpé vált, az illető tekintélyének bizonyítékává: én ezt is megtehetem. Miért bosszankodik az újságíró — kérdezhetik az olvasók —, ha a titkárnők, munkatársak drága, fejléces levélpapírokra firkantanak két- szavas telefonüzeneteket olcsó jegyzettömb helyett? Miért dühöng még évekig használható írógépek kiselejtezése miatt? Miért sajnál egy-egy új nagyfőnöktől néhány tízezer forint értékű bútort? Több is veszett Mohácsnál! Ha öt évig spórolnánk irodai — és a cikkben nem említett üzemi munkaeszközökkel — akkor sem futná ez az összeg — például — az elrontott, fölöslegesnek bizonyult bicskei bányaépítkezés ráfizetését. Mondhatnám erre a kifica- mododott, a jobbítástól ódzkodó hamis okoskodásra: aki a kicsi (megtakarítást) nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Hivatkozhatnék a spórolás mindenben és mindenkire kötelező korparancsára, meg a sok kicsi sokra megy szólásra, a már egyszer megteremtett anyagban, eszközben, szerszámban, lakásban megtestesült érték mind sürgetőbb tiszteletére. Érzéseim szerint akkor járok legközelebb az igazsághoz, ha a takarékoskodás jellem- és szem~ léletformáló hivatására hivatkozom. Kétszer is meggondolnám, hogy mit bíznék olyanokra, akik könnyelműen sáfárkodnak közösségi értékekkel, legyenek azok filléres vagy sokforintos holmik. H. N.
