Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

mlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szovjet-amerikai konzultáció PETŐFI NÉPE • v?‘.J? rr* . r ^ ‘ ‘ •'' AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 179. szám Áfa: 1,80 Ft 1986. július 31. csütörtök Genfben tegnap befejezte munkáját a szovjet- amerikai állandó konzultatív bizottság soronkívüli ülésszaka. A bizottság feladata a rakétaelhárító rakétarend­szerek korlátozásáról szóló szerződés és a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó néhány intézkedést tartalmazó ideiglenes egyezmény, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti, az atomháború veszélyének csökkentését célzó intézkedésekről szóló egyezmény megvalósításának elősegítése. A tanácskozáson felhívták az amerikai fél figyel­mét arra, hogy rendkívül súlyos következmények­kel járhat, ha az Egyesült Államok nem tartja ma­gát a továbbiakban a SALT—I. és a SALT—II. szer­ződésekben foglaltakhoz. Rámutattak annak szükségességére, hogy olyan hathatós intézkedéseket kell kimunkálni, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési hajszát fékező szer­ződésrendszer megsértésének megakadályozását. WASHINGTON TEGYEN ELEGET A HÁGAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: NEW YORK Tegnap folytatták a Biztonsági Tanács ülését, amelyen Nicaragua kéréséről kell határozni. A nica- raguai kormány azért kérte a ta­nács ülésének összehívását, hogy a testület szólítsa fel az Egyesült Államokat: tegyen eleget a hágai nemzetközi bíróság határozatá­nak és szüntesse meg az ország elleni akcióit. A managuai ál­láspontot Daniel Ortega, az or­szág államfője fejtette ki. India képviselője beterjesztet­te az el nem kötelezettek koor­dinációs irodája állal a tanács ülése előtt elfogadott nyilatko­zatot. amely Washingtont felszó­lítja: tegyen azonnal és maradék­talanul eleget a hágai nemzetkö­zi bíróság határozatának, szün­tesse meg Nicaragua elleni ak­cióit, beleértve a gazdasági boj­kottot is, és kezdjen tárgyaláso­kat a managuai kormánnyal a vi­tás kérdések békés rendezéséről. Több más ország — így Cseh­szlovákia, Szíria és a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság — küldötte is sürgette a hágai nemzetközi bíróság döntésének azonnali érvényesítését. A béke és a zene öröme (3. oldal) Értékeink változásai (4. oldal) Megyeszékhely (5. oldal) SPORT (7. oldal) TÁMOGATÁS, ADÓMENTESSÉG, KEDVEZMÉNY, PÓTLÉK KÁNIKULAI CSÚCS ELŐTT? A minőségi árutermelés ösztönzése a cél Intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére Az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg or­szágos értekezleten, tegnap a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Falu­végi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Vóncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elő­adásában fogaik ázott az állatte­nyésztés helyzetével és részlete­sen ismertette az ágazat fejlesz­tésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intéz­kedések lépnek érvénybe, s eze­ket jó előre közük az érdekelt vállalatok, gazdaságiok, intéz­mények vezetőivel, hogy a gaz­dálkodó szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figye­lembe vehessék a módosításokait, és számolhassanak azoik követ­kezményeivel. Az értekezleten felszólalt Sza­bó István, aki bevezetőben rá­mutatott: a mezőgazdaság, és ezen belül az állattenyésztés ko­rábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mu­tatkoztak; a termelők szempont­jából feltétlenül előnyös új in­tézkedésektől az várható, hogy — a növekvő érdekeltség nyo­mán — visszaáll a növekedés ko­rábbi üteme, és fokozatosan meg­oldódnak az állattenyésztés el­lentmondásai. A szabályozórend­szer módosításán túl azonban ar­ra is szükség van, hogy a terme­lők, az állattenyésztők is javít­sák munkájuk eredményességiét. Egyes üzemekben ugyanis, ép­pen az elmúlt időszakban, lazult a termelés fegyelme, és ennék megakadályozására számos he­lyen nem tették meg kellő idő­ben a szükséges intézkedéseket. Egyebek között a növénytermesz­tésben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állattenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az is tény, hogy a szigorodó gazdasági föl­tételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, A Minisztertanács a közelmúlt­ban áttekintette és értékelte az állattenyésztés helyzetét és fej­lesztésének feladatait. Megálla­pította, hogy az állatállomány­ban, és a vágóállat-termelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. január 1-jével bevezetett ár- és egyéb szabályozórendszerbeü intézke­dések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A VII. ötéves tervben előirány­zott állományfejlesztési, terme­lésbővítési, hatékonyságnövelési és minőségjavítási célok eléré­séhez azonban további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Az állattenyészté­si ágazatok 1987. évi és a VII. öt­éves tervidőszaki előirányzatai­nak megalapozásáras a felkészü­lés és a teljesítés feltételeinek ja­vítására. az üzemi tartalékok fel­tárásának elősegítésére a kor­mány 1987. január 1-jével életbe­lépő központi ár- és pénzügyi szabályozórendszerbeli intézke­déseket fogadott el. Ezzel az élel­miszer-termelő ágazatokban az ár- és szabályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági mivel csökkent az anyagi érde­keltség az állattenyésztésben. A TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetőkkel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állattenyésztési ágazatok felszámolásában látják. Hang­súlyozta: helytelen ez a gyakor­lat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek nélkülöz­hetetlen szerepe van úgy a bel­földi ellátásban, minit az export­ban. Arra van szükség, hogy a szakemberek, üzemi kollektí­vák — immár az új lehetőségek­kel is élve — fokozatosan emel­jék a termelés színvonalát. tervvel összhangban további in­tézkedések lehetségesek. A vágósertések felvásárlási ár­emelésénél az alapvető cél a mi­nőségi árutermelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat-ter­melés érdekében a nagyüzemben előállított osztályos hasított ser­tések, valamint a vágás után mi­nősített I—III. osztályú, s kister­melők által előállított sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95—120 ki­logramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint ugyanakkor a nagyüzem­ben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minő­sített sertések élősúlyra vetített 1987' évi felvásárlási ára kilón­ként 48 forint a II. osztályú ser­téseké kilónként 45,20 forint. A minőségi követelményeknek nem megfelelő, pigmentált illetve súlykategórián kívüli vágóser­tések felvásárlási ára nem válto­zik. A felvásárlási árak emelé­sén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelmé­nyeknek eleget tevő úgynevezett „hár.masimentes” állományok fo­(Folytatás a 2. oldalon.) Az 1987. január 1-jével életbe lépő szabályozás Vízfogyasztási mérleg— nyár derekán • A kecskeméti 1. számú vízmű­telep vastalanító gépháza bizto­sítja, hogy a hálózatba kerülő ivóvízben ne maradjon oldott vastartalom. Endrődi József ügye­letes gépész ellenőrzi a berende­zések zavartalan működését. Rendhagyó a mostani nyár, ha a vízfogyasztás alakulását nézzük, több szempontból is. Az év első felében az eddig ellátatlan községekben is be­fejeződtek a munkálatok, s így az idén először a megye összes településén "működik egészséges ivóvizet adó víz­mű. Eltér a megszokottól az is, hogy júliusban — a hű­vösebb idő miatt — kevesebb víz fogyott megyeszcrte, mint a korábbi években. A szol­gáltató vállalatoknál arról ér­deklődtünk, hogyan vonható meg a vízfogyasztás nyárkö- zépi mérlege? A Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főmérnöke, Ne­mere Péter elmondta, hogy te­rületükön nem volt vízhiány az elmúlt hónapokban. A júliusi viharok idején fordultak elő ki­sebb ellátási zavarok néhány te­lepülésen — a vihar okozta áram- kimaradások miatt. A legnagyobb fogyasztást júli­us 16-án mérték. Ezen a szer­dán 98 ezer köbméter vizet hasz­náltak fel a megye déli részén, mintegy nyolcvan településen. A tavalyi fogyasztási csúcs ennél nagyobb volt, meghaladta a száz­ezer köbmétert. Igaz, a kutak így is a szokásos 40—50 ezer köbméteres átlagos terhelés két­szeresét kapják. Locsolási kor­látozást egyetlen községben, Tom­pján rendelt el a helyi tanács. A dunaszentbenedekiek, gé- derlaikiak szóvá tették, hogy az elmúlt hónapokban megválto­zott az ivóvíz ize. Az ok: bekap­csolták a községeket a Kalocsa környékén kiépült vízhálózatba, melyhez így már 13 település tar­tozik. A magas kloridtartalmú helyi vizet felváltotta a parti szűrésű kutakból nyert, jobb mi­nőségű ivóvíz, melynek íze egye­lőre szokatlan az ottaniaknak. A legnagyobb munkálatok je­lenleg is Kalocsa térségében folynak. Két darab kétezer köb­méteres tárolótartályt építenek a negyvenszállási kutaknál a napi csúcsfogyasztás kiegyensúlyozá­sára. Kiskőrösön néhány hete készült el egy új, nagythozamű kút és folyik a városi főnyomó­vezeték rekonstrukciója. Az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat főimérnöke, Sze­keres István ismertette velem az elmúlt szombat vízfogyasztá­sáról készült kimutatást. A me­gyeszékhelyen 37 ezer köbmé­ter víz fogyott, kevesebb, mint egy átlagos téli nap>on. Persze mértek már az idén 60 ezer köb­méteres fogyasztást is Kecskemé­ten — június elején. A megye északi területein május végén és június első felében volt a leg­magasabb a lakosság és az üze­mek vízigénye. Július jóval alat­ta maradt a sokéves átlagnak. A fogyasztás ingadozásából adódó zavarokat igyekeznek mi­nél tökéletesebben kiszűrni. Kecskeméten négy kilométeres, nagy átmérőjű vezetéket helyez­tek üzembe a hónap közepén, mely a 2. számú vízműtelepet kö­ti össze a várossal, kiegyensúlyo­zottabbá téve a nyomásviszonyo­kat. Szabadszálláson a követke­ző hetekben készül el az új, 500 köbméteres víztorony, mely le­(Folytatás a 2. oldalon.) LINDA, LAURA, RÉKA • A kecskeméti fajta jelölteket a külföldi hibridekkel összehasonlító kísérletben láthatták a szakemberek. (Méhes! Éva felvétele) Versenyképes konzervuborkák Az intézet uborkanemesítésl programjának elsődleges célja a jó minőségű, bőtermű, több be­tegséggel szemben ellenálló kon­zervuborka-fajták és -hibridek létrehozása — mondta dr. Hó- dosy Sándor osztályvezető teg­nap a Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet Fejlesztő Vállalatnál tartott fajtabemutatón. A zöld­értek, a vetőmagvállalatok, a ter­melő gazdaságok szakemberein kívül eljöttek az immár verseny­társnak számító holland cégek, a Sluis and Groot és a Royal Sluis képviselői is. Az utóbbi egyik nemesítője el­mondta, hogy a vállalat marke­tingosztályának vezetőjével együtt azért látogattak el erre a bemutatóra, hogy megismerjék az itteni piac igényelt. A magyar uborkatermesztők ugyanis na­gyon fontos helyet foglalnak el vásárlóik között, úgy is mondhat­ni. az igényesség húzóerejét kép­viselik. Hazánkba csak a legjobb fajták vetőmagját küldhetik, sót a most látottak alapján úgy íté­lik meg, hogy a kecskeméti hib­ridek erőteljes előretörése miatt valamelyest a nemesítési prog­ram iuk on Is változtatniuk kell. Különösen jónak találták a Lin­da. a Laura és a Réka faitaielöl- teket. melvek keseredésmente- sek. bőtermőik, intenzív síkmüve- lésben termeszthetők és a beteg­ségekkel szemben ellenállónak mutatkoznak. ' Űj főnök, új bútor? Kedvetlenül félbehagyom a számolgatást: mennyibe kerül­nek a sokasodó vállalati név­változások. Mázsaszám kerül ilyenkor a szemétbe drága cég­jelzéses levélpapír, boríték, fő­nöki és alfőnöki névjegy, rek­lámtasak, számolatlanul cég­tábla. Tudom, változnak a szoká­sok, az üzleti érdekek, tart­hatatlanná váltak a korábbi évtizedekben kialakult hiva- taloskodó, semmitmondó meg­nevezések. Méltatlankodó le­velet kapott az ötsoros névből egyetlen szót elhagyó hiva­talnok. újságíró. Az életünkre, a közügyekre ráterpeszkedö — mindent kétszer mondó — hi­vatali zsargon tobzódott az ötvenes évek névadásaiban. Elkerülhetetlenek a nagyon indokolt változások. Szükségtelen a pazarlás! Hasznosíthatók a fölösleges­nek látszó papírok! Néhány éve kaptam levelet egy főpaptól. Atjavitott, ere- detilea korábbi tisztségét föl­tüntető borítékban juttatta el küldeményét. Nyilván saj­nálta eldobni a drága boríté­kokat, inkább sajátkezüleg ki­igazította a feladó titulusát, cí­mét. Németh László. Erdei Fe­renc valamiért selejtezett fel­jegyzések, kéziratok hátlapján jegyzetelt. Kodály noteszlapo­kon üzent munkatársainak. A híresen szigorú egyetemi ta­nár maga ügyeskedett jegyzet­tömböt prospektusok üres lap­jaiból. Olykor a termelés, az ügyek növekedése tágasabb, nagyobb helyre parancsol egy-egy hi­vatalt, főosztályt. Mivel is kezdődhetne a hurcolkodás, mint jó állapotú bútorok ki­hajításával, használható fel- szerelési tárgyak kiselejtezé­sével. Még szerencse, ha a nagyzolóan fölöslegesnek le­sajnált szekrény, asztal, szék valakinek lakásában, nyara­lójában szolgálja az embere­ket. Remélhetően felejtödik az új főnök, új bútor gyakorlat. Gyanakodva csóválták fejü­ket egy időben a beosztottak, ha az új elnök (igazgató stb.) csak gyakorlatias átrendezé­seket kívánt hivatali helyisé­gében, mintegy személyéhez igazíttatta a berendezést. Az új, a pompázatos, a mindig drágább íróasztal (szőnyeg, könyvszekrény, televízió ...) már-már hatalmi jelképpé vált, az illető tekintélyének bizonyítékává: én ezt is meg­tehetem. Miért bosszankodik az új­ságíró — kérdezhetik az olva­sók —, ha a titkárnők, mun­katársak drága, fejléces le­vélpapírokra firkantanak két- szavas telefonüzeneteket ol­csó jegyzettömb helyett? Mi­ért dühöng még évekig hasz­nálható írógépek kiselejtezése miatt? Miért sajnál egy-egy új nagyfőnöktől néhány tízezer forint értékű bútort? Több is veszett Mohácsnál! Ha öt évig spórolnánk irodai — és a cikk­ben nem említett üzemi mun­kaeszközökkel — akkor sem futná ez az összeg — például — az elrontott, fölöslegesnek bizonyult bicskei bányaépítke­zés ráfizetését. Mondhatnám erre a kifica- mododott, a jobbítástól ódzko­dó hamis okoskodásra: aki a kicsi (megtakarítást) nem be­csüli, az a nagyot nem ér­demli. Hivatkozhatnék a spó­rolás mindenben és mindenki­re kötelező korparancsára, meg a sok kicsi sokra megy szó­lásra, a már egyszer megte­remtett anyagban, eszközben, szerszámban, lakásban meg­testesült érték mind sürge­tőbb tiszteletére. Érzéseim szerint akkor járok legköze­lebb az igazsághoz, ha a ta­karékoskodás jellem- és szem~ léletformáló hivatására hivat­kozom. Kétszer is meggondol­nám, hogy mit bíznék olya­nokra, akik könnyelműen sá­fárkodnak közösségi értékek­kel, legyenek azok filléres vagy sokforintos holmik. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom