Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-30 / 178. szám

2 Ö PETŐFI NÉPE • 1986. július 38. A BIZTONSÁG FELT ÉTELEI AZ ÁZSIAI—CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉGBEN Mihail Gorbacsov ötpontos javaslata (A vlagyivosztoki beszédből) Az ázsiai—csendes-óceáni tér­ség biztonságáról alkotott elkép­zeléseink nem nélkülözik az ala­pot. Figyelembe veszik a múlt és a jelen tapasztalatát. Nem tűn­tek el a Pancsa Szila és Ban­dung elvei. A diplomáciai tapasz­talatban pozitív példaként ma­radt meg a koreai békekötés, az 1954-es genfi indokínai tanácsko­zás, a taskenti indiai—pakisztáni megállapodás. Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy több állam fo­kozott erőfeszítéseket tesz a kö­zös gazdasági problémák gyakor­lati megoldására, a konfliktus­helyzetek valamilyen módon való rendezésére. Az ASEAN tevé­kenységében, a kétoldalú kapcso­latokban nem kevés a pozití­vum. Azt követően, hogy elvetet­ték a ,,csendes-óceáni közösség” gondolatát, a „csendes-óceáni gazdasági együttműködés” esz­méjét vitatják meg. Mi előítéletek nélkül viszonyulunk ehhez, ké­szek vagyunk csatlakozni az ilyenfajta együttműködés lehet­séges alapjairól folyó közös gon­dolkodáshoz — természetesen csak akkor, ha nem kötődik va­lamilyen tömb-jellegű, szocialis­taellenes sémához, hanem meg­különböztetés nélküli, szabad vi­ta eredménye. Az ilyenfajta vi­ták jó alapjává válhat a tudo­mányos és politikai tervek már meglevő, meglehetősen széles tár­háza az űj gazdasági világrend, a nyugati és keleti integráció kérdéseiről. Ha nem is közeli célként, de javasolnánk a helsinki értekez­lethez hasonló csendes-óceáni konferencia összehívását, az ösz- szes óceáni ország részvételével. Amikor sikerül megállapodni ennek összehívásáról, (ha egyál­talán sikerül), akkor majd meg lehet állapodni a tanácskozás helyszínéről is. Az egyik változat — Hirosima. Miért ne válhatna ez a város — a nukleáris borzalom első áldozata — egyfajta ázsiai és csendes-óceáni „Helsinkivé?” Szeretném ismét aláhúzni, hogy támogatjuk az ázsiai—csen­des-óceáni térség bevonását a nemzetközi biztonság átfogó rend­szere megteremtésének folyama­tába, amiről már a XXVII. kong­resszuson is szó volt. Hogyan képzeljük el ezt konk­rétan ? ELSŐSORBAN a regionális rendezés kérdései vetődnek fel. Afganisztánról külön szólok majd. Most Délkelet-Ázsiáról és Kambodzsáról beszélek. A khmer nép borzalmas vesz­teségeket szenvedett. Ezt az or­szágot, városait és falvait az amerikaiak többször lebombáz­ták. Megszenvedett azért a jogá­ért, hogy maga válassza meg ba­rátait és szövetségeseit. Nem sza­bad megengedni, hogy tragikus helyzetbe sodorják ezt az orszá­got. hogy ennek az államnak a további sorsát távoli fővárosok­ban, vagy akár az ENSZ-ben döntsék el. Csakúgy, mint Délkelet-Azsia egyéb problémáinál, itt is sok függ a kínai—vietnami viszony normalizálásától. Ez a két ország kormányának, vezetőségének szu­verén ügye. Csak kifejezésre jut­tathatjuk érdekeltségünket ab­ban, hogy e két szocialista ál­lam közötti határ ismét a béke és a jószomszédság határává vál­jék, és hogy ismét elvtársi pár­beszéd alakuljon ki, eltűnjön a felesleges gyanakvás és bizalmat­lanság. Ügy tűnik, most itt a kedvező pillanat, és erre egész Ázsiának szüksége van. Nézetünk szerint Indokína és az ASEAN országai közötti köl­csönösen elfogadható kapcsola­tok létesítésének nincsenek le­küzdhetetlen akadályai. Ha meg­van a jóakarat és ha a felek nem avatkoznak egymás belügyeibe, rendezni tudják problémáikat, s ez egyúttal az összázsiai bizton­ságot is szolgálni fogja. Lehetőség van arra, hogy ne csak megszűnjék a feszültség a Koreai-félszigeten, de megkez­dődjék az egész koreai nép nem­zeti problémája megoldásának folyamata. A tényleges koreai ér­dekekből kiindulva, nincsenek ésszerű okai annak, hogy kitér­jenek a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság által javasolt érdemi párbeszéd elől. MÁSODSZOR. Mi amellett fog­lalunk állást, hogy akadályozzuk meg az atomfegyver elterjedését Ázsiában és a Csendes-óceán tér­ségében. Ismeretes módon a Szovjet­unió kötelezettséget vállalt arra, hogy nem növeli országának ázsiai részén a közepes hatótá­volságú rakéták számát. A Szovjetunió támogatja a Csendes-óceán déli részének atomfegyvermentes övezetté nyilvánítását, és felhívja az ösz- szes atomhatalmat, hogy egyol­dalúan vagy többoldalúan ga­rantálja a térség ilyen státusát. Komoly előrelépést jelentene a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság javaslatának megvaló­sítása: atomfegyvermentes öve­zet létrehozása a Koreai-félszi­geten. Figyelemreméltó egy atomfegyvermentes délkelet­ázsiai övezet létrehozásának gon­dolata is. HARMADSZOR. Javasoljuk, kezdődjenek tárgyalások a hadi­flották csendes-óceáni tevékeny­ségének, elsősorban az atom­fegyverrel felszerelt hajók tevé­kenységének a csökkentéséről. A stabilitás megszilárdításához hozzájárulna a tengeralattjáró-el- hárító fegyverek térért folyó ver­sengés korlátozása, egy arról szóló megállapodás, hogy a felek tartózkodnak a tengeralattjáró­elhárítási tevékenységektől a Csendes-óceán meghatározott ré­szein. Ez jelentős bizalmi intéz­kedéssé válhatna. És egyáltalán: ha az Egyesült Államok lemon­dana a katonai jelenlétről, mondjuk, a Fülöp-szigeteken, mi sem maradnánk adósók. Az előzőekkel összhangban ha­tározottan állást foglalunk a tár­gyalások felújítása mellett an­nak érdekében, hogy az Indiai­óceán a béke övezetévé váljék. NEGYEDSZER. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Ázsiában levő fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek ra­dikális csökkentésének az éssze­rűség határáig. Tisztában va­gyunk vele, hogy ezt a problé­mát részenként kell megoldani, kiindulva az egyik térségből, oél- dául a Távol-Kelet térségéből. A Szovjetunió ilyen összefüggésben kész megvitatni a Kínai Nép- köztársasággal olyan konkrét lé­péseket, amelyek a szárazföldi erők részarányos csökkentésére irányulnak. ÖTÖDSZÖR. A Szovjetunió úgy véli, már régen megérett az idő arra, hogy a térségben gya­korlati síkra tereljék a bizalmi intézkedések megtételével és az erőről történő lemondással kap­csolatos vitát. Az egészet el le­het kezdeni az egyszerűbb dol­gokkal. például a csendes-óceá­ni tengeri közlekedés biztonsá­gával kapcsolatos intézkedések­kel, valamint a nemzetközi terro­rizmus megakadályozásával. Az ilyen intézkedések megvi­tatására és kidolgozására konfe­renciát lehetne összehívni a Szov­jetunió valamelyik tengerparti városában. Egyébként idővel meg­oldható lenne Vlagyivosztok meg­nyitása a külföldi látogatók előtt. Ha valóban sikerül kedvező irányban megváltoztatni a csen­des-óceáni helyzetet, Vlagyivosz­tok az egyik legnagyobb nem­zetközi központtá, a kultúra és kereskedelem csomópontjává válhatna, fesztiválok, sportese­mények, kongresszusok, tudomá­nyos szimpozionok színhelyé­vé. Azt szeretnénk, ha Vlagyi­vosztok szélesre tárt, Keletre né­ző ablakunk lenne. EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN BEJRCT A libanoni rendőrség közölte, hogy — nem végleges adatok sze­rint — 30 halálos és 120 sebesült áldozata van a hétfőn délelőtt Bejrút keresztények lakta negye­dében végrehajtott robbantásos merényletnek. Tegnap délelőtt egy 75 kilo- grammnyi robbanóanyaggal meg­pakolt Renault—12-es repült a levegőbe Nyugat-Bejrútban. nem messze a főváros két részét ösz- szekötő egyik átjárótól. A me­rénylet kitervelői biztosra men­tek: a robbanóanyag mellé 120 mm-es lövedékeket is hozzákap­csoltak. A robbanás a forgalmas városnegyedben legalább 30 em­ber halálát okozta, 170-en pedig megsebesültek. A bejrúti rádió­adók szünet nélkül véradásra szó­lítják fel a lakosságot, a kórhá­zak megteltek, a robbanás okozta anyagi kár pedig milliókra tehető. MOSZKVA A Szovjetunióban tegnap föld­körüli pályára juttatták a Koz­mosz—1766 jelzésű mesterséges holdat, amely egyebek közt az óceánokról szolgáltat majd nép- gazdasági célú adatokat. A pálya adatai: a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 679. legki­sebb távolsága 648 kilométer; síkja 82,5 fokos szöget zár be az Egyenlítő síkjával. A műhold kezdeti keringési ideje 97,8 perc. PEKING Pekingbe érkezett tegnap Ken­neth Adelman, az amerikai Fegy­verzetellenőrzési és Leszerelési hivatal igazgatója. A Reagan-kor- mányzat űrhadviselési terveiről tájékoztatja a kínai vezetőket. Kína ellenez minden ilyen tervet, s nemzetközi szerződést javasolt az űrfegyverek betiltására. SAN SALVADOR Costa Rica, Guatemala, Hondu­ras és Salvador külügyminiszterei találkozót tartottak a hét végén San Salvadorban. A találkozó célja a közép-amerikai térség jö­vőjéről szóló közös politikai doku­mentum megfogalmazása volt. Nicaraguát a tanácskozásra nem hívták meg. LIMA Tizenhárom terrorcselekményt követtek el hétfőn Limában a Fényes ösvény szélsőséges geril­laszervezet fegyveresei. A geril­lák luxusszállodákban gyújtogat­tak pokolgépes merényleteket hajtottak végre hat bank, két be­vásárlóközpont, valamint a kor­mányzó APRA párt egyik körzeti irodája és a párt alapítójának emlékmúzeuma ellen. Felrobban­tották a főváros egyik felét villa­mosárammal ellátó nagyfeszültsé­gű távvezetéket is. Áldozatokról nem érkezett jelentés. WASHINGTON Alekszandr Besszmertnih a Szovjetunió külügyminiszter-he­lyettese Washingtonban megbe­szélést folytatott George Shultz amerikai külügyminiszerrel — je­lentette tegnap a TASZSZ szov­jet hírügynökség. A találkozón a szovjet—amerikai viszony kérdé­seiről, valamint a kétoldalú kap­csolatok különböző területeinek fejlesztéséről volt szó. A megbe­szélésen jelen volt Jurij Dubinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe is. MOSZKVA—WASHINGTON Levélváltás után A hírügynökségi anyagok —, ha igazat is mondanak — gyakran meg- tévesztőek. Különösen így van ez, ha azokat Washingtonból küldik. És ez nem véletlen. Néhány napja még úgy tűnt, zsákutcába kerültek a szovjet—amerikai kapcsolatok, az Egyesült Államok fővárosából ér­kező jelentések azt érzékeltették, hogy e téren a legszélsőségesebb hé­ják kerekednek felül. Aztán kiderült, hogy a helyzet nem egészen így áll, sőt több ,jel arra utal, hogy van lehetőség a megegyezésre, és nem teljesen lehetetlen az 1986-os Gorbacsov—Reagan találkozó sem. Szemipalatyinszk értelme A szovjet vezetés kézhez kap­ta Reagan elnök levelét, s Mihail Gorbacsov már ennek ismereté­ben mondta el július 28-án be­szédét Vlagyivosztokban. A be­széd elmondásának helye és tár­gya arra utal: a Szovjetunió ázsiai nagyhatalom is, jelentős területei egy térséghez tartoznak Japánnal és Kínával, s partvidé­ke az Egyesült Államok csendes- óceáni területeivel „néz farkas­szemet”. A béke óhajtása, a le­szerelés Moszkva számára tehát nemcsak európai; ázsiai szük­ségszerűség is. A Szovjetunió nem csupán a tárgyalóasztal mellett, és nyilvá­nos fórumokon tett meggyőző gesztusokat az elmúlt időszakban. Ilyen lépése volt az is, hogy le­hetőséget teremtett amerikai tu­dósok számára: Szemipalatyinszk körzetében helyezzék el földren­gésvizsgáló műszereiket. Ott te­hát, ahol az elmúlt évig a szov­jet föld alatti atomrobban­tásokat végrehajtották. Az ame­rikai tudósok szerint a műszerek igenis megbízható ellenőrzést jelentenek. A washingtoni kormányzat egyik szélsőségese, Perle hadügyi államtitkár mégis így nyilatko­zott: „Hiszünk abban, hogy az atomfegyvert a lehető legbizton­ságosabbá és leghatékonyabbá tudjuk tenni; elsődleges célunk, hagy a lehető legkisebb meny- nyiséggel rendelkezzünk belő­le, ehhez pedig szükség van a (nukleáris) kísérletekre”. Nem kell különösebb logikai felké­szültség az állítás megcáfolásá­hoz, hiszen Perle egyszerűen azt mondta: ahhoz, hogy kevesebb atomfegyver legyen, újabbakat kell kifejleszteni és felhalmozni. Az amerikai megnyilatkozá­sok nemcsak a különböző nyilat­kozók személye miatt tűnnek két­arcúnak. A szovjet vezetőknek küldött válaszlevél — ezt tekin­télyes amerikai lapok írták — nem tartalmaz egyenes választ arra a szovjet indítványra^ mi­szerint a rakétavédelmi rend­szerekről kötött SALT—I. szer­ződés 15—20 éves meghosszabbí­tása fejében hajtsanak végre nagyszabású csökkentést a hadá­szati fegyverzetekben. Ugyan­akkor az is tudottá lett, hogy Reagan hajlik arra, hogy a SALT—I. érvényességét rövi- debb időre (5—6 évre) meghosz­szabbítsák. Ez pedig már az úgy­nevezett hadászati védelmi kez­deményezést (SDI), azaz a csil­lagháborús programot érinti. Az elnök ebben sem foglalt el egyértelmű álláspontot. Egyrészt hajlandónak mutatkozik arra, hogy például öt évig csak a ki­terjedt kísérletéket folytassák, ugyanakkor pedig több ízben is olyan kijelentést tett, miszerint az „SDI nem alku tárgya”. Tény, hogy az űrbe telepítendő raké­tapusztító eszközök kidolgozása hosszadalmas és igen drága vál­lalkozás, aminek nagyon sok ellenfele van a washingtoni tör­vényhozásiban is, jó pár évig nem is lehet szó másról, mint kísérle­tezésről1. Szakértői eszmecserék Egyértelműen a pozitív oldal­hoz kell sorolni a szovjet—ame­rikai mérlegben, hogy Genfben szakértői tárgyalások kezdőd­ték a két fél között. A téma Rea­gannak az a bejelentése, misze­rint az Egyesült Államok az idén novembertől nem tartja magára kötelezőnek az 1979-foen aláírt (nem ratifikált). SALT—II. szer­ződést. Ebben a két nagyhatalom a nukleáris hordozóeszközök mennyiségét korlátozta. Ugyan­csak szakértők tárgyalnak Genf­ben a föld alatti atomkísérletek kérdéseiről is. A biztató jelek közé tartozik, hogy a stockholmi értekezlet a kölcsönös kompro­misszum reményében zárta utol­só előtti fordulóját. Milyen érdekek fűződnek a rendezéshez, a párbeszéd folya­matossá tételéhez? Nem kétséges: a Szovjetunió vezetése — személy szerint Mihail Gorbacsov — rendkívüli fontosságot tulajdo­nít annak, hogy csökkenjen a fe­szültség, ne legyen szükség újabb fegyverkezési fordulóra, az ener­giákat a gazdaság~'"'fel lendítésé­re, a dolgozók életszínvonalának javítására fordíthassák. Ez nem­csak a Szovjetunió, de valameny- nyi józanul gondolkodó tisztessé­ges ember érdeke is. Ilyen érdek az is, hogy megakadályozzák a különböző helyi konfliktusok keletkezését és kiterjedését. Csúcs-esélyek Az Egyesült Államokban — Reagan elnök közvetlen környe­zetében — továbbra is erősen hallatja hangját az a csoport, amelyik a kemény fellépést, s a nagyszabású fegyverkezési prog­ramokat szorgalmazza. Ugyan­akkor igen sok politikus, s ma­ga az elnök is hajlik a párbeszéd fenntartására. (Reagan idős em­ber, aki azt szeretné, ha úgy tá­vozna a Fehér Házból, hogy va­lamilyen valódi eredményt hagy maga után.) Szeretnék tehát tető alá hozni Gorbacsov idei ameri­kai útját. E ténynek magának is nagy politikai jelentősége lenne. Az viszont nyilvánvaló, hogy az SZKP KB főtitkára csak akkor utazik Washingtonba, ha a vizit eredménye valódi megállapodás lehet. Ennek előkészítése a kö­vetkező hónapok feladata. Min­den bizonnyal gyorsul majd a diplomáciai gépezet működése, s szeptemberben, amikor Sevard- nadze külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés ülésszakára New York­ba érkezik, alkalom lesz össze­gezni az elért eredményeket, és a várható esélyeket is. M. G. Pekingtől a Fehér Házig (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikai tömegtájékozta­tási eszközök ugyanakkor érdek­lődéssel fogadták az SZKP KB főtitkárának beszédét. A New York Times keddi ki­adása bőséges, szó szerinti rész­leteket közöl az Afganisztánra, az Egyesült Államokra, a Kínára, az ázsiai és csendes-óceáni tér­ségre vonatkozó kijelentésekből. A lap külön jelentésében alá­húzza, hogy a szovjet vezető a csúcstalálkozó lehetőségéről szól­va isimét kijelentette: egy ilyen találkozónak elő kell mozdítania a leszerelés kérdéseinek meg­oldását, és hozzá kell járulnia a feszültség csökkentéséhez. Mihail Gorbacsov vlagyivosz- toki beszédét teljes terjedelemben közli ma a szovjet sajtó. Amit ki­emelteik. elsősorban az újabb nemzetközi javaslatok, valamint a gyorsítás programjával kap­csolatos megállapítások, a szov­jet Távol-Kelet fejlesztésével kapcsolatos mozzanatok. Ez utóbbit érintve, a XXVII. kongresszus óta megtett utat ér­tékelve az SZKP KB főtitkára utalt arra, hogy már ismertek az első félév népgazdasági eredmé­nyei, s már eljött a számonkérés ideje, mit és hogyan sikerült el­érni a kitűzött célokból. A ked­vező változások azonban nem minden ágazatra terjedtek ki — állapította meg. — Az örömteli és reményt keltő előrelépést elsősor­ban a munkafegyelem, az állami és tervfegyelem megszilárdítá­sára hozott intézkedések révén sikerült elérni. Magasabb köve­telményeket állítottunk a ter­vek kidolgozása és teljesítése te­rén, a rendteremtés tekinteté­ben. Visszaszorítottuk az alko­holizmust, és már mutatkoztak is a kedvező eredmények — mond­ta Gorbacsov. Ugyanakkor utalt arra, hogy változatlanul zavaró­lag hat a termelés ütemének ki­egyensúlyozatlansága, nem elég hatékonyan használják ki a ren­delkezésre álló eszközöket, nem történt jelentős változás a termé­kek minőségében. Mindebből azt a következtetést vonta le: egyelőre még nem tör­téntek minőségi változások, amelyek valójában megszilárdí­tották volna a gyorsított növeke­dés irányzatát. * » • NEW YORK A közvetett afgán—pakisztáni külügyminiszteri tárgyalásokon közvetítő Diego Cordovez ENSZ- főtitkárhelyettes „pozitív fejle­ményként” értékelte Mihail Gor­bacsov vlagyivosztoki bejelen­tését hat Afganisztániban állo­másozó szovjet ezred kivonásá­ról. Cordovez tegnap indult New Yorkból Genfbe. ahol csütörtökön megkezdődik az afgán—pakisztá­ni közvetett tárgyalások 8. for­dulója az afgán és a pakisztáni külügyminiszter között. Cordo­vez ezzel kapcsolatban rámuta­tott. hogy a szovjet kezdeménye­zés természeténél fogva „jó lég­kört” teremt a tárgyalások foly­tatásához. A szovjet bejelentés első pa­kisztáni visszhangja kedvező. Isz­lámábádban a pakisztáni külügy­minisztérium szóvivője üdvö­zölte Mihail Gorbacsov bejelen­tését. • • • BONN A nyugatnémet hírközlés az ázsiai—csendes-óceáni térségre vonatkozó új szovjet elképzelé­sek első átfogó megfogalmazá­sának tartja Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédét, amely a mértékadó nagy újságok véle­ménye szerint elsősorban a Kí­nával való kapcsolatok további javítását szolgálta. Az Afganisz­tánból való szovjet csapatkivoná­sok bejelentését, ennek hatását az első kommentárok eltérően, il­letve fenntartásokkal fogadj áik. A konzervatív Die Welt sze­rint az SZKP KB főtitkára nagy­stílű közeledési gesztust tett Kí­na irányában, amikor előzete­sen jelezte hat afganisztáni szov­jet ezred ez év végéig történő ki­vonását. A lap ugyancsak nagy­stílűinek tartja azt a közlést iis, hogy a Szovjetunió jelenleg tár­gyai Mongóliával a kínai—mon­gol határon állomásozó szovjet katonai erők jelentékeny részé­nek kivonásáról. A Die Welt szintén első olda­las hírmagyarázata szerint Mi­hail Gorbacsov beszédével abla­kot nyitott a Kelet irányába, még ha Afganisztán esetében ajánla­ta jelképes értékű is. A Frankfurter Rundschau szerkesztőségi jegyzetének szer­zője lekicsinyli az Afganisztánnal kapcsolatos szovjet ajánlat fon­tosságát. tagadva a kezdeménye­zés politikai békegesztus jellegét, csakúgy, mint a bonni külügymi­nisztériumhoz közelállónak te­kintett General'Anzeiger ve­zércikke. amely csupán propa­gandaértéket tulajdonít a csapat- kivonás- bejelentésének. A lap azt firtatja, hogy a külső inter­venció Mihail Gorbacsov által szorgalmazott beszüntetésének teljesítése ..nem olyan egyszerű” A Frankfurter Allgemeine Zei­tung figyelemre méltónak ítéli meg a Japánnal kapcsolatos új keletű szovjet készség megnyilvá­nulását, amely hasznára válhat a szovjet—japán gazdasági koo­perációnak is. Az Akadémia a szellemi erők jobb összefogásáért (Folytatás az 1. oldalról.) nyezésére az eddigieknél széle­sebb körben véleményt nyilvá­nítanak a közép- és hosszú táv­ra szóló tervek koncepciójáról. Láng István a kutatásfejleszté­si tervek kapcsán kiemelte, hogy az eddigi, jobbára gyakorlati cé­lú társadalomtudományi kutatá­sok mellett természettudományi témájú programok is indulnak. Ez utóbbiak közé tartoznak pél­dául a biológiai alapkutatások, molekuláris, neurológiai és öko­lógiai témákkal. Az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Tervben a társadalomtudományi kutatások négy kiemelkedő prog­rammal szerepelnék. Témáik: gazdaságpolitikánk elméleti meg­alapozása és gazdaságunk fejlesz­tése; az államszervezet és társa­dalom környezete, a terület- és településfejlesztés; a társadalom szerkezeti és tudati folyamatai­nak elemzése; művelődési folya­matok és a történelmi, kulturális hagyományaink kutatása. E négy programra öt év alatt 1,4 milli­árd forintot fordíthatnak. Az Országos Tudományos Ku­tatási Alap — a VII. ötéves terv idején 3,8—4 milliárd forint — felhasználásáról szólva a főtitkár elmondta, hogy ennek fele műkö­dési költségekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejleszté­sére, műszerbeszerzésre fordít­ható. Munkavédelem, fegyelem, megelőzés (Folytatás az 1. oldalról.) A főfelügyelőség képviselői egyetértettek a szakszervezetek­nek azzal a több alkalommal is jelzett észrevételével, hogy az egyéni védőeszközök ellátásának rendszere nem megfelelő. Ezért indokoltnak tartják a helyzet át­fogó elemzését, amelynek tapasz­talatait majd felhasználják a va­lós gazdasági körülményekhez és korszerű irányítási módszerek­hez igazodó intézkedésekhez. A főfelügyelőség vezetői elmondot­ták, hogy már dolgoznak a védő­eszköz-ellátás korábbiaknál jobb szervezeti feltételeinek kialakí­tásán. A SZOT képviselői pedig azt jelentették be, hogy e régóta húzódó gond megoldására a szak- szervezetek is tesznek kezdemé­nyező lépéseket — az OMVF-fel egyeztetve, de ha szükséges, önállóan is — az arra illetékes állami szervnél. A tanácskozás résztvevőd meg­állapodtak abban, hogy a jövő­ben a gazdálkodó szervezetek ál­tal kifizetett munkavédelmi bír­ságok felét a SZOT-tal történt előzetes megbeszélés alapján ki­zárólag munkavédelmi agitációs és propagandaeszközök készíté­sére fordítják. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A DÉL-AFRIKAI KÉRDÉS VITÁJA AZ ENSZ CSÜCSÉRTEKEZLETÉN Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) csúcsértekezletén Addisz Abe- bában kedden megkezdődött a dél-afrikai kérdés vitája. A jelenlévő 20 állam- illetve kormányfő főként arról tanácskozik, miként lehetne a Pretoriával kereskedő nyugati hatalmakat politikájuk megváltozta­tására késztetni. A csúcsértekezletet előkészítő külügyminiszteri ta­lálkozó résztvevői olyan határozati javaslatot terjesztettek az állarn- és kormányfők elé, amely az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett első ízben bélyegzi meg név szerint az NSZK-t és Franciaor­szágot, mert „tartósan együttműködnek Pretóriával gazdasági és nuk­leáris ügyekben”. A független Afrika soha nem mond le egyik fő céljának megvaló­sításáról, arról, hogy felszámolja az apartheidet a kontinensen — mondta beszámolójában a higeri Ide Oumarou, a szervezet főtitkára. A földrész államainak kötelességük, hogy támogassák a dél-afrikai nép és a Namíbia felszabadításáért küzdő Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) -harcát — mutatott rá a főtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom