Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

x> TANULJUNK EGYMÁSTÓL Óceán a Duna-parton Lépésváltás az egyik legkisebb konzervgyárban A patinás múltú Duna­keszi Konzervgyár hazánk 15 ilyen üzeme között a második legkisebb. Címere a vitorlás hajó, ami egyéb­ként múltjára is utal, hi­szen 1907-ben a Meinl-cég alapította. S a mai Délker szerepét betöltő vállalat jelképe a vitorlás volt, ami utalt az importált keleti csemegékre, déligyümöl­csökre. Ezért is választot­ták új terméküknek, a ros­tos ivólének az óceán fan­tázianevet. A jelvényhez társítható kalandos múltat futott be ez az üzem, erről beszélgettünk Sági Lajos Igazgatóval, aki tíz eszten­deje irányítja a gyár mun­káját. Halkonzervtől az aszeptikus gyümölcsléig Eredetileg a fővárosi piacon el nem fogyó és a környéken, a Du- n*-völgy ében megtermelt zöld­ség-gyümölcs feldolgozására épült • gyár. Akkoriban évente ezer— ezerötszáz tonna volt a termelé­sűk. Az 1950-es évek elejétől pro­filjuk kibővült, zöldség-gyümölcs mellett hús- és halkonzervet is gyártottak. A következő időszakot a foko­zatos leépülés jellemezte, fej­lesztésre nem került sor, a gyár ugyanis a Budapesti Konzervgyár irányítása alá került. Az egyre drágábbá váló termelés, a csök­kenő árualap, a 70-es évek kö- «ej»én lépésváltásra késztette a már ismét önálló gyár vezetőit. 1977-től száraztészta-gyártó üz«r met hoztak létre. Évente ebből ■ termékből 8 ezer tonnát visz­nek a piacra. Időközben a mű­szaki állapot a legfinomabb jel­ző szerint is egészen alacsony színvonalra esett. Létkérdéssé vált a rekonstruk­ció. Erre 1982-ben került sor. A kétszázmillió forint csak a koráb­bi termelési szint állandósítását tette lehetővé. A 104 milliós sa- jat erőt, 96 millió forintos, vi- ■zonylag kedvező kamatú állami hitellel egészítették ki. Ebből épült (a majdnem összedőlt he­lyett) egy új raktár, s az aszep­tikus gyümölcsvelő-feldolgozó üzem. Steril nektár a papírdobozban Hegesztőapparátok, felállvá­nyozott épületek, betonkeverők a gyárudvarban, tehát a rekonst­rukció még nem fejeződött be. Míg az aszeptikus üzem felé men­tünk, az igazgatótól megtudtam, hogy a pénz kevésnek bizonyult a Tetrapaík-izem létrehozásához. Ezért gazdasági társaságot alakí­tottak. A Délker IS százalékkal, és a fóti Vörösmarty Termelő­szövetkezet 5 százalékkal szállt be. A Délker ezen felül kérte az öceán-nektár kizárólagos forgal­mazási jogát. Először az üzemcsarnok foga- dórészébe értünk. Éppen szamó­cát mostak. Ebből előbb velő ké­szül, majd ztz úgynevezett pllla- natpasxtőrözőn csíramentesítik, ■ zárt pályán a 20 köbméteres acél­tartályok egyikébe jut. A feldol­gozás, a töltés előtt még egyszer pasztőrözik az alapanyagot, és • Sági Lajos méltán lehet büsz­ke sokéves munkájuk gyümölcsé­re. Egyes üzletekben elítélhetően 30 százalékos felárral is árusítják as óceánt. ezt követően — természetesen mindvégig steril körülmények között — csomagolják. A szakembertől hallottam, mi a módszer előnye. A pillanat­pasztőrözés feleslegessé teszi a hosszadalmas melegítést, főzést. Ettől a gyümölcslé nem lesz „lek­vár ízű”. A 20 köbméteres tartá­lyokban a tárolás egyszerűbb, hi­szen a hagyományos módszer sze­rint hordókban vagy ötliteres üvegekben várta a feldolgozás időpontját, tehát űjra a velőhöz kellett „nyúlni”, ami megint bel- tartalmi károsodást eredményez­het. A sok egyéb előny mellett; az ötrétegű doboz 2 dekagramm, szemben az egyliteres üveg 15— 20 dekagrammos súlyával. Nap­jaink dráguló szállítási költségei között tehát nem mindegy, hogy üveget vagy gyümölcslevet visz a teherautó. A doboz egyébként — mivel import — 4,50 forintba kerül, de az elképzelések szerint a jövőben a hazai papíripar is gyártani fogja, A négyféle — szamóca, sárgabarack, meggy és narancs — Ócpán-nektár 37—39 forintos ára viszonylag magas. De. ahogy Sági Lajos mondta, ez egyfajta luxusigényt elégít ki. (Megjegyzem, két üveg, vagy egy liter import sör ára ugyanek­kora.) Üresek a raktárak Az üzemrész fennállásának ed­digi három hónapjában még nem volt olyan helyzet, hogy raktárra termeltek volna. Az óránkénti 3600 dobozt — ennyit tud tölteni a svájci gép —, mi­helyt egy szállítmány összeáll, azonnal viszi a Déliker. S hogy a boltokban keresett, mutatja az is, hogy a budapesti élelmiszer­áruházakban — ezt magam is láttam —, a Sugárban, a Skála Metróban, vagy a Batthyány té­riben, a fogyasztók a raklapról teszik kosarukba. A gyár egyéb tevékenysége? Hetvenöt százalékban gyümöl­csöt, és 25 százalékban zöldsé­get dolgoznak fel. Éves termelé­si értékük 500 millió forint, nye­reségük pedig meghaladja a 30 milliót. A Tetrapak-beruházás a tervek szerint öt év alatt meg­térül. □ □ □ Mi Miatt látogattunk Dunake­szire? A kis gyár példamutatóan, saját szellemi tőkével, némi ál­lami hitellel képes volt a mély­pontról kijutni. A kor követel­ményeinek megfelelően, amiben fő szerephez jutott a környezet kertészeti termelése, hiszen 90 kilométernél távolibbról semmit nem szállítanak, termékszerkeze­tet váltottak, s ezzel egyelőre a piac élére sikerült törniük. S a legnagyobb tanulság: a folyama, tos termelés, a várható eredmény és a kockázat vállalásába anyagi, lag Is bevonták a forgalmazót, valamint az árualap zömét bizto­sító mezőgazdasági szövetkezetét, ez pedig mindenképpen követésre méltó törekvés. Czauner Péter Pecsét és számítógép Fiam tízéves, negyedik osztályba jár, ma­tematikából, jeles, e sokak által nem igazán szeretett tárgyból iskolabajnokságot nyert. E tény, bármily büszke vagyok rá, nem tarthat számot közérdeklődésre. Az sem, hogy a gyerek nem igazán szeret összeadni, szoroz­ni. Anyja gyakorlásra buzdító 'követelődzését a következőképpen utasította vissza a minap: „Majd számol helyettem a számítógép.” Sze­rintem, ez már nem magán-, hanem köz­ügy. A megjegyzés azt jelzi, hogy a tízéves fiú nyiladozó értelme a legteljesebben nyit­va áll a számítástechnika befogadására. Sőt, ennél is többet jelent, azt, hogy a gyerek nemcsak készen áll rá, hanem akarja is al­kalmazni a számítástechnikát. Fiam osz­tálytársai közül is többen gondolkodnak hoz­zá hasonlóan. A népgazdaság elektronizálásának társa­dalmi programja kétségkívül „emberi ténye­ződnek ítélhető lényeges akadály nélkül ha­ladhatna előre, ha teljesülése a mai tízévesek, tizenévesek korosztályain múlna. A program kidolgozói szerint elképzelésük érvényesülé­sében az az egyik legerősebb fék, hogy a döntésre jogosult idősebbek e szempontból korántsem gondolkodnak olyan haladó mó­don, mint a fogékony fiatalok. A program nem a számítástechnika, ha­nem az azt is magába foglaló elektronika elterjesztésének szorgalmazója. Mégis azzal példálóznék, mivel a számítógép inkább kéz­zelfogható, mint az elektronika általában. Sok hivatalban jártaim, ahol büszkén, tette­tett vagy maigától értetődő természetességgel tájékoztattak arról, hogy ők bizony már „számítógépesítettek”. De kevés hivatalban jártam, ahol valóban megtették azt.- Volt ott számítógép, csak éppen a munkát nem úgy alakították, szervezték meg, hogy az eszköz valóban hatékonyan alkalmazható lett volna. Márpedig, ahol a korábbi munkaszervezés meghagyásával, az előző szervezet merev fenntartásával fognak hozzá az irodaautoma­tizáláshoz, ott jobbára csak a divatnak tesz­nek eleget, nem a kor igényeinek. A számí­tógép, az automatizált irodai eszközök a ré­gi szervezetben nehézkesen, sok bosszanko- dással használhatók, körülbelül olyan haté­konysággal, mint az óriás teljesítményű kom­bájn a nadnágszíjparcellákon. Hadd említsek egy meghökkentő példát. Köztudott: a számítógéphez csatolt kiíró- szerkezet kiírja azt, ami a képernyőn lát­szik. Mondjuk: raktári kiviteli jegyet, szám­lát stb. Ugyanakkor csak kevés szervezet akad, amely az ily módon elkészített bizony­latot elfogadja hiteles okmánynak. A számí­tógép segítségével összeállított, s egy gomb­nyomásra másodpercek alatt kiirtakat ezért hagyományos bizonylatra, sok percet felál­dozva, át kell vezetni. Ez kaphat pecsétet, aláírást. Gondolkodásunk akkor lesz korsze­rű, ha majd pecsét nélkül is elfogadjuk a számítógépet. Akkor válik fölöslegessé az igazából már ma is fölösleges hagyományos bizonylat (annak nyomdai előállítása is), és az azt 'kitöltő adminisztrátor a nem éppen alkotó tevékenységnek számító másolás he­lyett hasznosabb munkát végezhet. Akad példa jócskán az elektronika meg nem értésére üzemekben is. Vajon hány he­lyen működik teljesen automatizált csodagép régi környezetben? Sok vállalátnál a nagy számítógéphez biciklis kézbesítő viszi az ada­tokat, az elektronizált forgácsolóberendezés­hez pedig targoncás ember a megmunkálan­dó alkatrészeket. Nem, nem igaz, hogy mindenütt ezért a félmegoldások, mert az egészre már nem ju­tott, nem jut pénz. A legtöbb helyen jutott volna, jutna,, csak a régi szervezet szerint gondolkodókban fel sem merül, hogy jusson. Ha felmerül is, hát rögtön eltemetődik, mert bizony könnyebb az eszközt félig kihaszná­latlanul működtetni, mint annak teljes ki­használása érdekében a megszokotthoz ra­gaszkodó embereket átcsoportosítani. Az ember gondolkodása nem egykönnyen változik, az új elterjedése többnyire nem na­pok és évek, hanem sokszor évtizedeik alatt történik meg. Miért nem várunk akkor a mai tizenéve­sek idejéig? Miért nem várunk az országos programmal addig, míg rajtuk múlnak a dolgok? Az ő kezükben az erre szolgáló pénz többszörösen hatékonyabban hasznosulna, mint a miénkben. Nem várhatunk. Ma Magyarországon egy ember kevesebb elektronikai és elektronizált terméket és szolgáltatást fogyaszt, mint a vi­lágátlag. ENSZ-adatok szerint körülbelül 100 ezer szakma, foglalkozás él az elektronika nyújtotta előnyökkel a világ legfejletteb or­szágaiban, nálunk annak csak csekély há­nyada. Ha várnánk, akkor évről évre nőne a hát­rányunk, termékeink egyre kevésbé talál­nának maguknak vevőt a világpiacon, a szá­mítástechnika kínálta egyszerűsítések híján nem a kívánt ütemben csökkennének a költ­ségeink, vagyis másokhoz képest nőnének stb. Ha viszonylagosan maradi szemléletünk miatt ma kevésbé hasznosul is az elektroni­ka, mint hasznosulhatna, mégis törekednünk kell az országos program teljesítésére. Kü­lönben hátrányunk behozhatatlanná válik. A mai tizenévesek tíz—húsz év múlva csak siti­kor kezelhetik hasznosan az elektronikát, ha hozzájutnak. De csak akkor jutnak hozzá, ha már most törekszünk a program megvalósí­tására. Mónus Miklós Intelligens kamerák „ön megnyomja a gombot, a többi a gép dolga!” — igy rek­lámozzák a mai modem fény­képezőgépeket a fotóipar rek­lámfőnökei. Hasonlóan kezdő­dött — csaknem száz éve — a Kodak gyár alapítójának a jel­mondata is, de egészen másként fejeződött be: „ön megnyomja a gombot, a többi a mi dol­gunk!” Valóban, annak idején, aki az első gépekkel fényképe­zett, a kép kidolgozását a gyár­ra kellett bíznia. Magát a gomb­nyomást is körülményes beállí­tások egész sora előzte meg. A fényképezés fejlődése során az 1950-es években valósult meg a fotósok régi álma, az azonnal kész képet előállító fényképező­gép. Ezt követően azonban csak­nem két évtized telt el, amíg a táv ölsásbeálilífást au t orraiti záltá k, ami azt jelenti, hogy a fotoké­mia fejlődése évtizedekkel meg­előzte a fotóelektronikáét. Ügy látszik azonban, hogy a fotó- éllektramka ma már nemcsak behozta a lemaradást, hanem túl is szárnyalta a fotókémiát. Ezt az magyarázza, hogy az űr­kutatás melléktermékeként ki. fejlesztett integrált áramkörök parányi elemeit a fényképezőgé­pekbe Is beépítették, és új fotó­elektronikai megoldások szület­tek. Egvebek között erre ailanoz- va fejlesztették ki a megvilágí­tási Idő önműködő szabályozásá_ nak úi elvét. A legkorszerűbb készülékeikben — a kvarcórák­hoz hasonlóéin — kvarc oszcillá­torral vezérelt leosztórendszer működik, aminek a megvilágí­tási automatika hihetetlen pon­tossága és stabilitása az ered­ménye. Megvalósult a dinami­kus mérés vezérlés, a rendszer figyelembe veszi az exponálás közben létrejövő megvilágítást változásokat. Az autofókuszos gépek kétségtelen előnye, hogy mindig exponálásra kész álla­potban vannak, ezért használó­juk ritkán szalasztia el a témát. A számtalan fotótrükkre ké­pes. bonyolult, aránylag terje­delmes gének inkább elriasztják, mintsem vásárlásra ösztönzik az átlag amatőrt. Erre a felisme­résre jutva, a evánsik a kis mé­retű pérwk e®ész sorozatát hoz­zák forgatómba S ip"n. jellem­ző korunk másik reklámszövege: ..Működé«» egyszerűbb, mint a magyarázata 1" a rén használó, Jának nem kell többé latolgat­• Képün­kön: » Mi­nolta eég beszóló fényképe­zőgépe. nía. hogy kedvezőtlen fényviszo­nyok esetében mikor kapcsolja be a beépített villanókészüléket — erre való a gép automatikája. A legújabb fotós hír: a japán Minolta cég elkészítette a világ első beszélő fényképezőgépét, amely helytelen használat esetén nemcsak fényjellel figyelmeztet, hanem „beszél" is gazdájához: „Kérem, használjon villanó­fényt!” Amennyiben a lencse- beállítás életlen: „Kérem, ellen­őrizze a távolságot!” A VSZM KISKUNFÉLEGYHÁZI gyAra felvesz mérnököt, üzemmérnököt, műszaki fejlesztő és technológus munkakörökbe Műanyagtól dolgozási Ismeretekkel rendelkezők előnyben. Fizetés a gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. PÁLYAKEZDŐKNEK beilleszkedési jutalmat is ADUNK. Lak ás megoldható. Jelentkezni tehet azemélyesen vagy levélben az alábbi elmen: VSZM Kiskunfélegyházi Gyám Kiskunfélegyháza, Felszabadulás u. 66. 6161 Ssamélyseti oktatási osztály. 1630 • Aa ela« 14*1»: a gyü­mölcs malá­ás. • A Por* P*ck gép MIM a há­rom—öt— tiz—húsa dekagram, mos mű­anyag tál­kákba a áiaemet. • Dunakeszi* készülnek a diabetikus ter­mékek, így a meggybefőtt la. • Óránként 3609 dabest tSIt steril körülmé­nyek között a svájci gép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom