Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
QQzdQ/QQpoíitikQ^munko y telje/»t«ftemj« íri^-ir“!l-~' -'•' irív^’. ~ü$*-r-< ’ -. ^-—*sm-**.*-m u*». ■. ^ . ■» ■jmjurr.-xa m FE rőFI NÉPE *’ 1986. július ?T TERVEK, PÁLYAÍVEK A gépek nem állhatnak AZ ÖRÖKMOZGÓNAK ADMINISZTRÁCIÓ A NEVE IV. Lehet tíz százalékkal kevesebb? A kecskemétiek olajmalomnak ismerik a Ceglédi úton álló épületet, pedig már régen nem az olajütés a feladatuk az ott dolgozóknak. A Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tmk-üzeme rendezkedett be ide. A lakatosrészleg művezetőjéért, Dunai Imréért az egyik műhelybe „szalajtottak” érkezésemkor. — Ezen a telepen javítjuk a vállalat összes malmának, keverőüzemének gépeit, illetve az úgynevezett mozgó brigádunk hétfőtől péntekig egyfolytában járja a megyét. Állandó kapcsolatunk van valamennyi egységünkkel, a központtal, hogy adott esetben azonnal indulhassunk a segítséggel. A nagy karbantartási munkák szintén a feladataink közé tartoznak. Egy a lényeg: meghibásodás, javítási késedelem miatt ne álljon sehol sem üzem. A saját munkánkat pedig úgy könnyíti ük, ahogy tudjuk. Mindig adódik valami ötlet, amit fel tudunk használni. — Sok újítás kidolgozásában vett részt? — Nemcsak újításokról van szó, hanem apróbb-nagyobb változtatásokról, amelyeket gyakran kényszerűségből hajtunk végre. A részleg nem túlzottan gépesített, állandó gondunk volt a különféle csövek hajlítása. Ehhez alkalmas eszközt a megyében nem lehet találni. Gondolkoztunk, terveztünk. legyártottuk, most is ezzel dolgozunk. Sőt. más vállalatnak is végzünk vele bérmunkát. Olyan eset nem fordulhat elő, hogy va- valami előtt megáll a tudományunk. A kenyér kell, ehhez pedig a lisztet meg kell őrölni. A gépeknek téhát inem lehet állniuk. Nemrégen a kalocsai malom átalakításánál a hajtóműház kiképzésénél töprengtünk sokat. A főmérnökünkkel megbeszéltük az elképzeléseinkéit, a végén szinte teljesen ránkbízta a dolgot. Megcsináltuk. Azóta sem volt ott fennakadás. — Valamennyi berendezést ismeri a megyében? — Természetesen. Volt rá időm, hogy megismerjem őket. 1955 óta dolgozom a vállalatnál. Annak idején én voltam az egyetlen lakatos. Amolyan mindenhova mozdítható ember, hiszen hegeszteni is tudok. Eltelt hét év. és csoport-, majd művezető lettem. A munkám nagy része a tmk üzemhez köt, de többször előfordul, ha vidéki javításhoz indulunk, nekem is mennem kell. Ez egy kicsit szerencsém, hiszen örökmozgón aik tartom tnagam, nem nagyon bírok sokáig egy helyien maradni, — Egyedül kezdett, most pedig egy részleget vezet. _— A iakatosrészleg megszervezése teljes egészében az én felAmikor túlhizott adminisztratív állományról hallok, nemcsak a legpiszlicsárébb ügyben is akkurátusán 30 napos határidőt tartó hivatalokra gondolok. Látom magam előtt a vállalati irodaházakat is, ahol a reggel kávéfőzéssel, a délelőtt a tévéműsor megtárgyalásával, a délután pedig az esti randevú esélyeinek latolgatásával (is) telik, mert a munkaidőbe — és a munkába — ez is belefér. Aki volt már semmitmondó, semmit el nem döntő értekezleten, amit persze utóbb „munkamegbeszélés” követett csoportszinten is, az tudja, hogy mit gondoljon az efféle cégek általános költségeinek vizsgálatakor: az árakban a főosztályvezető új széke is benne szerepel, ám hogy szükség v.an-e egyáltalán főosztályra, az már nem tárgya a költségelemzésnek. • Dunai Imre művezető (Pásztor Zoltán felvétele) adatom volt, és az ma is. Kialakult egy nagyon jó, összetartó kis társaság. Az itt dolgozók harmada itörzsgárdatag, a fiatalokat pedig, igyekszünk a „saját képünkre” formálni. Amikkel mi dolgozunk, speciális eszközök, berendezések, csak nálunk lehet megtanulni a javításukat. Havonta értékeljük az egész csoport munkáját, és meghatározzuk, ki mennyi alapbéren felüli mozgóbérben részesülhet, Ezt a módszert az év elején vezettük be, egy évet kaptunk arra, hogy megtudjuk, menynyire felel meg. Persze, ezen felül is megpróbáljuk a dolgozóinkat ehhez a munkahelyhez kötni, segíteni a lakáshozjuitáshoz, a gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezésót. — Csak mint munkahelyi vezető tud ezekben a dolgokban segíteni? — A szakszervezeti bizottságnak tagja vagyok és a pártcso- portbizailimi feladatát is ellátom. Szinte mindenről tudok, ami az üzemben, illetve a dolgozókkal történik. Azt mondják, szókimondó vagyok. Arra persze mindig ügyetek, hogy ha valami baj van, azt az „elkövetőjével” szemtől szembe rendezzem. — Néhány év van még a nyugdíjig, gondol már most rá? — Sókat. Előre kíváncsi vagyok, hogyan tudok átállni. Ifit miniden szinte hozzám nőtt. A munkán kívül is. Az összes virágot, amit ifit lát én ültettem. A szociális létesítményed nketi — szemrevételezésre érdemesek mellesleg — közöseim szépítjük. Nézze csak meg az ebédlőt, egy ehhez hasonló nagyságú üzemben kevés ilyen szépet láthat. Végtére is: a munkahelyemen érzem olyan jól magam, miint otthon, így aztán az sem kizárt, hogy kikapcsolódásként visszajárok majd dolS°ZnÍ‘ Gál Eszter A zárlat nem segít é Hogyne lenne tehát üdítő a hír: akad nagyvállalat, ahol gyakorlatilag egyik napról a másikra drasztikusan csökkentették az irodisták számát. A Bajai Finomposztó Vállalatról van szó. Az alapadatok: 2210 a létszám, 1 milliárd forint a termelési érték, 10 millió forint a nyereség (a könnyűiparban ez a hihetetlenül alacsony nyereségarány túr lajdonképpen még jónak * is mondható). Baján működik a vállalati központ, konfekcióüzem termel Bácsalmáson és Vaskúton, fonoda Dunafalván, kézimunka- üzem Hercegszántón, bedolgozó- részleg Madarason. Tavaly a vállalati keresetszint 69 ezer 400 forint volt — majdnem kereken 25 ezer forinttal több, mint az 1980- as bérszínvonal. A 2210 dolgozó közül január 1- én 426 volt — jobb szó híján írom így — irodista. Július elsején viszont az adminisztratív állomány létszáma már 45-tel (arányát tekintve tehát több mint 10 százalékkal!) csökkent. Teleky Zoltánná személyzeti igazgató nem lát ebben semmi titkolnivalót. — Sokak szerint a legkézenfekvőbb megoldás az egyszerű létszámstop — ám a gyakorlatban nemegyszer bebizonyosodott, hogy az adminisztráció ellen lehetetlen sikerrel harcolni adminisztratív eszközökkel. Arról nem is beszélve, hogy a felvételi zárlat bevezetése kizárja a minőségi cserét. Szükségtelen mértékben nőtt — Tehát mit tettek? Válasz helyett megkapom a százötven példányiban sokszorosított 4. számú igazgatói rendelkezést. „A jelenlegi gazdasági helyzetben a szabályozók változását követve egyik elsőrendű feladatunk a gazdaságosság növelése, aminek jelentős tényezője az, hogy a ® A személyzeti igazgató. A több munkáért, több pénzt .adnak .a Finomposztónál. költségeket, ráfordításokat csökkentsük. Ezt olyan megoldásokkal kell elérnünk, amelyek elősegítik a szervezettebb, hatékonyabb munkavégzést. Az elmúlt öt éviben jelentősen növekedett a kifizetett bértömeg, ez azonban nem állt megfelelő arányban a termelés mennyiségének, hatékonyságának emelkedésével. Ennek egyik oka az, hogy szükségtelen mértékben megnövekedett az alkalmazotti állományban dolgozók száma annak ellenére, hogy töibb intézkedést is tettünk ennek a folyamatnak a megakadályozására.” Ez a tizenegy gépelt sor csak a bevezetése Horváth Máté rendelkezésének. Első olvasásra akármilyen hivatalos közleménnyel összetéveszthető: ki tudna válaszolni arra, vajon hány vállalatról lőhetne leírni ugyanezt? „Mindezekre tekintettel — folytatódik a szöveg — az idei évtől kezdődően olyan ösztönzési rendszert kívánunk bevezetni az alkalmazotti állományban dolgozók számának csökkentésére, ami a vezetőket és a dolgozókat is egyaránt érdekeltté teszi abban, hogy a létszámtartalékokat feltárják és intézkedéseket tegyenek a munka racionálisabb megszervezése, a dolgozók képességének é.s szakképzettségének optimális kibontakoztatása, a munkaidő hatékonyabb kihasználása érdekében”. Pótlás helyett fizetség A következőkben, pontokba szedve, a megoldást rendszerezi a rendelkezés. A lényeg: a vállalattól kilépő nem fizikai állományú dolgozó alapbérének 66 TALÁLMÁNYOK (8.) a televíziós vevőkészüléket, amelyen már Nipkow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmazott. Egy telehonbemutató- ról és a távolbalátás technikai részleteiről így számolt be Kemény Károly a Rádióamatőr című lap 1930 júniusi számában: „Mivel nem mindenkinek áll módjában eme igazán élvezetes előadáson részt venni, a napilapok tudósításából pedig inkább csak azt lehet megtudni, hogy milyen harcot provokált ez vagy amaz a hozzá nem értő, vagy állítólag hozzáértő egyén a véleményével, ezúton pótolom a telekor technikai ismertetését. A telehor lelke, vagy jobban mondva lelkei a következő három alkatrész: egy korong, a pho- tooella vagy seléncella és végül a legnagyszerűbb, a phonokerék vagy hangkerék. A feltalálónak legzseniálisabb ötlete ugyanis a phonokerék, melynek segítségével a sinchro- nizmust tökéletesen oldotta meg. A phonokerék nem más, mint egy kerek f émdoboz, mely töltve van higannyal és melynek kerületén lágy szegmensek vannak elhelyezve. Különböző fényintenzitásoknak megfelelő hangbenyomás szabályozza a phonoke- reket, az pedig. egy tárcsa egyidejű forgását. A tárcsa egy 40 centiméter átmérőjű fémkorong, amelynek kerületén közel csigavonalban apró négyszögletes lufcacskákból álló lyuiksorozat van. A közvetített kéo annyi sávra oszlik, ahány lyukacska van a korongon.” S hogy milyen volt a távolbalátó által továbbított kép minősége? Erről a következőket írja a Rádióamatőr: „Valószínűleg mindenki látott már olyan reklámként használt képecsikét, melynél egy kis pa- Pírnyelvecskét mozgatunk, akkor a kép mosolyog, ásít vagy eszik, Tihanyi Kálmán sfib. Körülbelül így néz ki a telehor által közvetített mozgókép is. A kép különben sárgás színű, levelezőlap nagyságú, de az alakok jól kivehetők, felismerhetők rajta.” Ezután újabb fáradságos esztendők következtek: Mihály Dénes a telehor tökéletesítésére fordította minden energiáját. Ennek volt köszönhető, hogy 1933-ban már egy olyan készülékkel rukkolhatott elő, amely tükörkoszorús és ködfénylámpás elrendezésű volt. Ezután E. H. Traub fizikussal dolgozott tovább, s az együttműködés gyümölcsét 1935- ben mutatták be. Ez egy forgó- tükrös, kiskapacitású Kerr-cellá- val, mint fényrelével működő televíziós vevőkészülék volt, amelynek segítségével a 240 soros képeiket 2,5x3 méteresekre lehetett kivetíteni. Mihály Dénesnek nemcsak munkássága volt küzdelmes, hanem egész életútja is. Nemcsak a korabeli hitetlenkedőkkel kelOotámofk C PíWr lett örökösen harcba szállnia, de magánéletében sem volt hozzá túl kegyes a sors. Berlinben nősült meg, felesége is magyar volt. Gyermekük nem született. A hitleri uralom idején — üldözöttek rejtegetése miatt — internálták. Az internálótáborból megrokkanva, súlyos betegen szabadult. Életének utolsó éveiben, betegen is dolgozott; egy siketnéma ábécé kialakításán fáradozott berlini laboratóriumában. * * * Ha már a televízió történetének igen fontos, magyar vonatkozású eseményeiről szóltunk, említést kell tennünk Tihanyi Kálmán (1897—1949) fizikus és Goldmark C. Péter (1906—) mérnök munkásságáról is. Tihanyi Kálmán a húszas évek végén a külföldi feltalálókkal egyidejűleg (Zworykin), de tőlük függetlenül szabadalmaztatta a televíziós készülékeknél használatos elektronikus képfelvevő készázalékát az illetékes terület elsőszámú vezetője, az igazgató és az igazgatóhelyettesek kapják meg fölhasználásra (azóta szervezeti változás történt, az igazgatóból vezérigazgató, a helyetteseiből igazgatók lettek). Ezt a bizonyos összeget bármely ösztönzési célra fölhasználhatják — kivéve az alapbéremelést. Fölvehetnek ugyan új embert, de csak megfelelő szakképzettséggel (legkevesebb középiskolai bizonyítvánnyal). Például ha elmegy két 3000 forintos fizetésű dolgozó, akkor van 4000 forint egy új emberre. — Amióta életbe lépett az új rendszer, egymillió forintunk képződött a leírtak szerint — mondja Teleky Zoltánná. — Ezt úgy értsem, hogy a megmaradt irodistáknak plusz egymilliót kifizettek, aminek fejében elvégezték a távozottak munkáját is? — Úgy értse, mert pontosan ez történt. — De miért mentek el az emberek? Meg ne haragudjon a kérdésért, de mindenki föltenné ennek hallatán: kiutálták a fölöslegeseket? — Őszintén megmondom, magam is féltem ettől, és a dolgozók is. Valójában mégsem ez következett be. Ami történt, az csak a szokásos mozgás; mindig akad valaki, aki kap egy jobb ajánlatot a lakásához közelebb, esetleg nagyobb fizetésért — gópírónőre, bérelszámolóra nagy szükség van. — Volt rá példa, hogy inkább mégis fölvettek valakit, mert a maradék nem győzte a munkát? — Volt bizony, például a bérelszámolók kollektívája úgy döntött, hogy inkább vegyenek fel új embert, mert annyi a feladat, hogy nem bírnak el vele.. — Ha a maradék győzi, mér mindig van egy fogas kérdé minek alapján osztják ki azt bizonyos 66 sziízalékot. Hogyan csinálták? — Az én saját munkaterületemen azt az elvet követem: i\ a pénz, aki elvégzi a távozol! feladatát. Ez igazságos, nem? Havi 500—1000 forint — Mennyivel, keres töb r, amióta kevesebben vannak? A kérdésre Púlkerti Istvá" ■>.<• felel: — Havi 500, de van, mákos 1000 forinttal is. Telekyné hozz áteszi: — Az oktatás i előadónk ment a cégtől, nem töltöttük Kg a helyét, a munkáját föloszlőttük, ebből részel például Pál kerti né is. — No, nemcsak a pénzem több, a munkám is — folytatja P il- kertiné. — Munkaidő után is rohangálnom kell. De, végül is, megéri, értelmét látom. A fór jem fizetése 460(1 forint, van 1 i 17 és egy 10 év SS gyerekünk ha a páromnak nem lenne < 1 i . lékállása, nem is tudnám, 1 ■ <y jönnénk ki ennyii pénzből. ültem tehát, hogy a több munkáért több pénz is jár. A finomposztósok mód." kétszer-ikettő egyszerűségű: vés ebben több munkát is geznek, ha megfizetik. L;' közvetlen anyagi érdé, ■ nemcsak az IFA teherautók sofőrjeit készteti a Szakmán p tőfi Termelőszövetkezetbeu e , tékonyabb munkára, ham , nagyvállalat irodíistáit is. Még nincs vége — Ott van és volt a f.zemiUil' előtt a vállalati gazdasá gi -1111 kaközösségdk példája — ír ' o érdékes módon n em hit ív 1 / közvetett létszám. Váll'akku szakban a művezető nnel: 1 gédművezetőre is szülésé mesterre, segédmesterre. , Miikor a vgm-műszak kezdődik. h;\ hiányzik egy fonó, azonnal n a helyére a segédrnűvezek, ván, mert megéri neki, n .... v esebbet keresne, ha ner a gép — ezt Tslekyné; jegy — Tudja ugye, hogy még egy megválaszt >latlar dés. — Melyik? — Eddig az törté :nt, he lamivel több mint 10 s: kai csökkentették az i számát. Ez azt jelemti, h pen annyian vannak, c.i in kellenek? A személyzeti igazgató ve ingatja a fejét. — Ezt nem mondta sei- 1 ... akció — a csökkentés — tód ik. Következik: A munka rr. j. sem tett tönkre. Ballal Hogyan áll meg a repülőgép? Mihály Din«( szüléket, az ikonoszkopot. Tihanyi volt az első, aki 1928-as német szabadalmában, majd ennek alapján 1929-es angol szabadalmáiban az ikonoszkópnál a toldalékcsövet alkalmazta. Ez tette lehetővé a kópoldalon való letapogatást, ami a korszerű ikonoszkóp alapfeltétele. Goldmark C. Péter, az amerikai Columbia Broadcasting System aleinöke pedig a színes televízió feltalálója. Hosszas kísérletek után 1940 augusztusában mutatta be találmányát virágok és tengeri jelenetek színes mozgóképeinek átvitelével. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a mikrobarázdás hanglemezfelvétel (longplaying microgroove recording system) feltalálása (1948) is. Az automatikus hanglemezváltó feltalálása óta ez utóbbit tartja a szakirodalom a hanglemez- ipar legforradalmibb vívmányának. A. E. A mai korszerű utas- és teherszállító repülőgépeken kerékféket és sugárféket alkalmaznak, egyes esetekben fékernyőket. A sugárfék a tolóerővel ellentétes irányban ébredő erőt hasznosítja. A megvalósítás módja egyszerű: a földet érés után terelőlemezekkel megfordítják a hajtómű gázsugarának az irányát, fokozatosan lezárják a íúvócsö- vet, s kinyitják a hajtómű oldalán levő „ablakokat”. így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem lassítja — fékezi — a gépet! Am a sugárfékes és fékernyős repülőgépeken sem nélkülözhetik a kerékféket. Leszálláskor a 150—200 tonnás, 250—300 kilométeres óránkénti sebességgel guruló gép mozgási energiáját kell a fékeknek viszonylag rövid idő alatt elemészteniük, s közben több száz Celsius-fokra melegszenek fel. A nagy és nehéz utas- és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékezhető kerék van, általában a főfutóművekben. Valójában ennél kevesebb kerék fékezésével Is biztonságosan megállhat a gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a fékezéssel, ha netán egy-két kerékköi fj peny kidurran (ez annak megtörténhet, hogy a re abroncsait 150—400 le- és után kicserélik, ami csak egy küométer lefutásának felel . nagyhatású tárcsás fékeket c-u. gátló berendezés egészíti ki. kor lép működésbe, ha a kei csúszik. Ilyenkor a féknyom. Időre megszűnik. Amikor azt.: rék megint gördül, Ismét mú fék. A megoldás révén a kerék dig a megcsúszás határán mari ., így a fékhatás a lehető legnagyo’v A repülőgépek kerékfékeinek :>■ sítőképességére Jellemző, hogy földön akkor is álló helyzetben tr. ják a gépet, amikor annak a haji művel a legnagyobb erővel dől; nak (a felszállópályán való éli.;.. , lást megelőző pillanatokban). MEGKEZDTÜK minden típusú személygépkocsi-utánfutd és lakókocsi műszaki vizsgáztatását EGYES Űj SZOLGÁLTATÁSAINK: — műszaki vizsgáztatás 3 nap alatt, — komplett futómű-diagnosztika, — alvázvédelem garanciával, — gumiabroncs-eladás és -szerelés, — autórádió-beszerelés. KISKUNFÉLEGYHÁZI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT, az E5 ÖS út mellett. Tel.: 76 61 160. Y. j • II u A Képünkön: jói láthatjuk, hogy milyen masszív és bonyolult élelmekből áll egy repiilő- gépfutómű fékberendezése, amelyet hidraulikus munkahengerek hoznak működésbe, (KS)
