Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-17 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 167. szám Ára: 1,80 Ft 1986. Július 17. csütörtök Az erdőtelepítés, fagazdálkodás terve harminc évre Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Két napirendi pontban az ellenérzések tapasztalatait, valamint az erdőgazdálkodás hosszú távú koncepcióját és a lakossági szolgáltatá­sok helyzetét vitatta meg tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó* bizottsága. A költségvetési szerveknél vég­zett ellenőrzések tanulságait ösz- szegezve megállapították, hogy tavaly 130 szervet ellenőriztek — általában az előre megállapított ütemtervek szerint, közvetlenül a megyei tanács pénzügyi osztálya munkatársainak részvételével. Megnézték az általános feladat- ellátást, a fejlesztési munkát, az állóeszköz-gazdálkodás, műszaki ellátás színvonalát, a munkaerő- és bérgazdálkodást, az anyag- és készletgazdálkodást, a belső el­lenőrzés helyzetét, a gazdálkodás szervezettségét. 1985-ben nőtt a terven felüli vizsgálatok száma, általában a helyi tisztségviselők munkájával kapcsolatos bejelen­tések miatt. Általános tapaszta­lat; a feltárt szabálytalanságok után erőteljesebb volt a felelős- ségrevonás is. A vállalatok, szövetkezetek el­lenőrzésének tapasztalata: a pénzügyi-gazdálkodási fegyelem elmarad a követelményektől, a szabályszerűség nem kielégítő. 309 egységnél adóhiányt, illetve támogatás jogtalan igénybevé­telét, 288 egységnél adótöbbletet állapítottak meg. Hasonló nagy­ságrendiben vált szükségessé az érdekeltségi alapok módosítása is. A számviteli rend és a bi­zonylati fegyelem kedvezőtlen, a belső ellenőrzés hatékonyságát nem tudták növelni. Az előterjesztések és a vitá­ban elhangzottak alapján a vb megállapította, hogy az ellenőr­zési tevékenység sokszínű, javu­ló. Hasznát végső soron azonban úgy lehet mérni, hogy mennyire segíti a termelést, a jó tervek végrehajtását, és mennyiben szolgálja a szabálytalanságok megelőzését. A hibák feltárása önmagában nem elegendő, de ott, aihol észlelik, azonnal intézkedni kell, különben az intézkedés ha­tástalan. A munka során javíta­ni szükséges az együttműködést a városi revizorokkal, összehan­Mentőkötél A parlament legutóbbi ülé­sén a tavalyi költségvetés vég­rehajtásáról szólva is elhang­zott, hogy az állam óriási ál­dozatokat hoz a veszteséges, alaphiányos vállalatok támo­gatásáért. 1980 és 1985 között az ilyen vállalatoknak dobott „mentőkötél” 80 milliárd fo­rintba került. Tavaly is, a tiszta bevételek 10 százalékát közvetlenül a gyenge haté­konyságot mutató üzemek veszteségeinek megszünteté­sére kellett költeni. A növek­vő, és ezért veszélyes költség- vetési deficitünkben tehát igencsak ludas ez a támoga­tási rendszer, ráadásul a vál­lalatokat el is kényelmesítette. E gazdasági, s már-már társa­dalmi feszültségeket is keltő Probléma leküzdésének mód­ját határozza meg a parlamen­ti ülés másnapján hozott tör­vényerejű rendelet. . A_ szeptember 1-töl életbe lépő, „csődtörvényként" emle­getett rendelet előzménye te­hát kétségtelenül az, hogy az állami költségvetés nem vi­selheti el az állami vállala­toknál keletkező vesztesége­ket. Tavaly már 23 vállalatnál meghaladta a 100 millió fo­rintot a pénzügyi hiány. Köz­érdek tehát, hogy a jövedelem- termelésre képtelen gazdálko­dó egységek sorsát rendezzék. Ez lehet megszüntetés vagy talpraállítás. A rendelet új­donsága éppen az, hogy ki­mondja, milyen esetekben ke­rülhet sor a likvidálásra, s milyen úton-módon menthető meg egy vállalat. A lényeg: az állam csak oda dob men­tőkötelet, ahol a veszteséges tevékenység felszámolása je­lentős foglalkoztatási gondo­kat okozna, veszélyeztetne valamely nemzetközi kötele­zettség teljesítését, vagy hon­védelmi érdeket sértene. A többi veszteséges vállalat sa­sának rendezésébe az állam nem kapcsolódik ezután be­le, a problémákat a vállalat SEVARDNADZE SAJTÓÉRTEKEZLETE A párbeszéd biztató távlatai Küszöbön áll a hat éve meg­szakadt szovjet—amerikai tár­gyalások felújítása az atomfegy­ver-kísérletek átfogó betiltásá­ról — közölte Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter hazautazása előtt szerdán a lon­doni szovjet nagykövetségen tar­tott sajtóértekezletén. A szovjet diiplomáoia vezetője összegezte kétnapos hivatalos látogatásának eredményeit, és kérdésekre vá­laszolt. Tárgyalási eredményei­ről elégedetten nyilatkozott, e örömét fejezte ki, hogy a brit kormányfő és a külügyminiszter elfogadta a hivatalos moszkvai látogatásra szóló meghívást. — A szovjet—brit párbeszéd távlatai biztatóak — mondta, s kiemelte, hogy tíz év óta először három megállapodást írtak alá, köztük a haditengerészeti balese­tek megakadályozásáról szóló egyezményt, amely az első ka­tonai tárgyú megállapodás a SALT—II. szerződés aláírása óta a Szovjetunió és egy nyugati hatalom között. — Megbeszéléseink középpont­jában a nemzetközi biztonság kérdései álltak. Nagy-Britannia (Folytatás a 2. oldalon.) GENF Az Emberi Jogi Bizottság elismeréssel fogadta a magyar kormány jelentését Genfben, az Emberi Jogi Bi­zottság — háromhetes tanács­kozási programmal összehívott ülésszakán — július 14—46-án ta­nulmányozta és beható, elem­ző vita után elfogadta a magyar kormány részletes jelentését a Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezségokmánya rendel­kezéseinek végrehajtásáról Ma­gyarországon, az 1980—85-ös idő­szakban. Most volt a második alkalom, hogy e témában magyar kormánytájékoztatóval foglalko­zott a bizottság; 1980-ban fo­gadta el a megelőző öt évről ké­szült hasonló jelentésünket. A dokumentum alapvető meg­állapítása, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az emberi jogok érvényesülése és védelme elen­gedhetetlen feltétele a szocialis­ta társadalmi rendszer fejlődésé­nek. Alkotmányunk — amely alaptörvénye szocialista jogrend­szerünknek is — az állampolgári jogok és kötelezettségek széles körét rögzíti, A magyar társadalomban — miként ez most ismét szóba ke­rült Genfben — az emberi jogok érvényesülésének mércéje a társadalmi egyenlőség, a köz­ügyekbe való beleszólás és a rész­golni a különböző szervek kö­zött az átfogó ellenőrzéseket. A kisvállalkozások — vállalati gazdasági munkaközösségek, önálló gmk-ik, polgári jogi tár­saságok és ipari szolgáltató szakcsoportok — gazdasági te­vékenységéről, a pénzügyi, ható­sági ellenőrzések tapasztalatai­ról szólva leszögezték: a reális összevetéshez az szükséges, hogy a versenyben a kis és nagy szer­vezetek azonos feltételekkel ve­gyenek részt. Termeljen a nagy­üzem is mindenütt, olyan haté­konyan, szervezetten, mint a jó vgrnk, de utóbbiban is csak a tényleges szolgáltatást, termék­előállítást díjazzák. A jövedele­mért mindenütt dolgozzanak meg. A gazdasági munkaközös­ségek nagyobb rugalmasságukkal alkalmasak a struktúraváltás ■gyorsítására, de a támogatásuk mellett erősíteni kell a pénzügyi szervek ellenőrzéseit. A vállalko­zások minden esetben teljesítsék pénzügyi kötelezettségüket is. Harminc évre, 2015-ig fogal­mazza meg az erdőgazdálkodás megyei feladatait a szintén meg­vitatott koncepció. Bács-Kiskun- ban az 1950-es évektől nagyará­nyú erdőtelepítés kezdődött, s a 100 ezer hektárral az erdősített terület megkétszereződött, A me­gyében mintegy 51 ezer hektár, olyan gyenge minőségű föld ta­lálható, amelynek mezőgazdasá­gi művelése nem gazdaságos, csaik erdősítéssel hasznosítható. A VII. ötéves tervben 11 ezer hektár telepítéssel számolnak. A megye fagazdálkodásában a legnagyobb feladatot a kitermel­hető fenyő faanyag hasznosítása jelenti, ezen túlmenően gondos­kodni kell a többszörösére nö­vekvő fakitermelés technikai, technológiái hátterének megte­remtéséről is. A végrehajtó bizottság a hatá­rozattervezetet kiegészítve meg* (Folytaids a 2. oldalon.) Visszatértek a Mir űrhajósai Szerdám 125 napos programjuk befejeztével a Mar-űrállomás­ról visszatértek a Földre, a szovjet űrhajósok. Vállalkozásuk újabb mérföldkő volt az űrhajózás történetében: ők repülhet­tek először űrállomásról űrállomásra. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök a Szojuz T—15 űrhajó leszállóegységével közép-európai idő szerint 14 óra 34 perckor érit földet. Mindkettőjük közérze­te jó. Ók helyezték üzemibe az űrállomások új nemzedékének első képviselőjét, a Mirt, kipróbálták rendszereit és berendezéseit, felszerelték a teherűrhajók által utóbb felvitt berendezéseket. Szerteágazó kísérleteket és 'kutatásokat végezitek az űrállomás fedélzetén. A Mir-űráMomás és a S2aljut—7—Kozmosz—1686 űregyülttes jelenleg automatikus üzemmódban folytatja Föld körüli pályáját. FŐISKOLAI FELVÉTELIK UTÁN BÁCS-KISKUNBAN Több mint ezer elsőéves Országszerte. így Bács-Kiskun öt felsőfokú oktatási intézményében is az érintettek tudomására hozták a felvételi vizsgákon elért ered­ményt. A csaknem kétezer felvételizőből 1039 fiatalt vettek fel vala­melyik megyei főiskolába. A minimális pontszám átlagosan 82 volt. Legmagasabb a kecskeméti kertészeti főiskolán volt a mérce (91 pont), a legalacsonyabb pedig a bajai vízügyi főiskolán (70 pont), bár ez utóbbi intézmény levelező tagozatán könyvelhető el a legnagyobb ará­nyú túljelentkezés: csaknem tízszeres. De nézzük részletesebben! Kecskeméten*, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskoláján 98 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait nappali tagozaton szeptemberben. A túljelentkezés az idén háromszoros volt. Le­velező tagozatot ezen az őszön nem indítanak. A Kecskeméti Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskolára összesen 402 felvételi lap érke­zett. Nappalira 303 fiatal jelent­kezett, 143 helyre. A felvettek 79, vagy ennél magasabb pontszámot értek el. Levelező tagozaton lega­lább 72 pontot kellett gyűjteni, ami 24 jelentkezőnek sikerült. A Kecskeméti Óvónőképző In­tézetben 555-en felvételiztek, eb­ből 327-en nappali tagozatra, ahol a minimális elérendő pont­szám 85 volt. A felvett 200 első­éves közül 74-en tanulnak majd a hároméves integrált (óvónői- tanítói) képzésben. Levelező ta­gozatra ugyancsak 200 jelentke­zőt vettek fel (88 vagy ennél ma­gasabb pontszámmal). Közülük 150-en óvónőképző szákközépis­kolát végeztek, s úgynevezett ki­egészítő tagozatos hallgatók lesz­nek. A Bajai Eötvös József Tanító­képző Főiskolára 525 fiatal jelent­kezett, s végül 228 elsőéves kezd­heti meg tanulmányait szeptem­bertől. 160-an nappali tagozaton, amelyre — a levelezőhöz hason­lóan — 86 ponttal lehet bejutni. A Bajai Vízügyi Főiskola nap­pali tagozatára 80-an jelentkez­tek, és 52-t vettek fel. Levelezőn 55 felvételiző versengett az első hat helyért, mert csak ezek va­lamelyike jelenthette a bejutás reményét. Mindkét tagozaton 70 volt a minimális pontszám. Az elsőévesek száma a vízügyi főis­kolán a felvetteknél mintegy százzal több lesz, ugyanis eny- nyien érkeznek átirányítással. K. E. és a vele gazdasági-piaci kap­csolatban levő szervezetek egymás között, vagy bírósági úton történő felszámolással oldanák meg. A rendezés nem a munká­sok érdekeinek semmibe vé­telével, azok ellen, hanem ép­pen érettük folyik. A sok veszteséges vállalat, helyze­tük rendezetlensége, a rende­zéshez kizárólag állami pénz felhasználása nagy gátja ná­lunk az életszínvonal emelke­désének. Az új eljárás emel­lett konkrétan is tiszteletben tartja az adott munkáskollek- tíva érdekeit. Az állam ga­ranciát vállal arra, hogy a munkabéreket, járulékokat teljes egészében kifizessék a szanálás idején, de a felszá­molás alatt is, amíg a munka folyik. Azt követően — át­helyezés, elbocsátás esetén — a Munka Törvénykönyve ál­tal biztosított jogok és kötele­zettségek érvényesíthetők. Hány csődeljárásra számít­hatunk Magyarországon? Nem sokra. Nálunk a legtöbb vál­lalat nem azért veszteséges. mert rosszul dolgozik, hanem mert nem tudja „behajtani” partnereitől a tartozásaikat. Az új módszerek alkalmazá­sával továbbra sem a meg­szüntetés a cél, hanem an­nak kikényszerítése, hogy vál­lalati erőből, minden forrás mozgósításával, jobb piaci munkával és hatékonyabb gazdálkodással kilábaljanak a bajból a nehéz helyzetű üze­mek, vállalatok, gazdasági szervezetek. E vállalatok több­sége ugyanis nem felesleges! Nem egy olyan építőipari vállalatunk van például, amely veszteséges. Ám nélkülük nem épülhetnének új városrészek. Világos tehát, hogy fontos érdek fűződik e vállalatok ügyeinek rendbetételéhez. Más vállalatok megmentése viszont lehet, üzleti alapon előnyöket kínálna másoknak. De nem­csak nekik. Az eljárás szerint a megmentettnek garanciákat kell vállalnia. E garanciákat csakis a javuló gazdálkodás, a hatékonyság jelenti. I^Li a jelentősége még az új rendnek? Figyelmezteti a gazdálkodókat, hogy a tartós fizetésképtelenségnek, q vesz­teséges gazdálkodásnak — rá­juk nézve is — következmé­nyei lesznek. Komornik Ferenc vétel azok intézésében, a teljes foglalkoztatottság, az állampolgá­roknak a munkájuk, társadal­milag hasznos tevékenységük — nem pedig vagyonuk vagy szár­mazásuk — szerinti megítélése. Ebben az irányban fejlődik szo­cialista jogrendszerünk is, mara­déktalanul érvényesítve az em­beri jogokról szóló nemzetközi szerződések szellemét, tételes rendelkezéseit. s A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányá­ban foglaltak végrehajtása szem­pontjából is jelentős eredménye a magyar jogfejlődésnek, hogy az Országgyűlés — az Alkotmány törvényi módosításával — 1983- ban létrehozta az Alkotmányjogi Tanácsot. Kormányjelentésünk hangsú­lyozta, hogy a Magyar Népköz- társaságban teljes mértékben, ér­vényesül az egyezségokmánynak az a rendelkezése, miszerint min­den népnek joga van az önren­delkezésre, s nemzetközi kapcso­latainkban is tiszteletben tartjuk más népek önrendelkezési jogát. Nálunk az emberi jogok tiszte­letben tartását az Alkotmány ír­ja elő, amely szellemével és be­tűjével egyaránt deklarálja, hogy KÖVETKEZIK: A FINIS országunk társadalmi rendjétől idegen bármiféle megkülönböz­tetés faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vágy társadalmi szárma­zás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Valamennyi pol­gári és politikai jog tekintetében a férfiak és a nők egyenjogúak. Minden nagykorú magyar állam­polgárt megillet a választójog. Hazánkban törvények védik az állampolgárok életét, testi ép­ségét és egészségét. Bűncselek­mény esetén halálbüntetést ná­lunk csak kivételes jelleggel szabnak ki; akkor, ha a bünte­tés célja más büntetésekkel nem érhető el. Az Alkotmányban előirt álta­lános honvédelmi kötelezettség alapján az állampolgárok kato­nai szolgálatot teljesítenek. En­nek során — és más esetekben is — az állam tekintettel van az egyházaik hitelveire; így azon fele­kezetek hívői — például a naza- rénusbk vagy Jehova tanúi — ré­szére, amelyek hitelvei kifeje­zetten tiltják a fegyverfogást, az állam biztosítja a fegyver nélkü­(Folytatás a 2. oldalon.) Körkép az aratásról A finisbe fordultak az aratók az ország déli vidékein —, ahol előbb is kezdődött a mezőgazdaság legnagyobb nyári munkája —, s másutt is jól haladnak a kalászosok betakarí­tásával. Csongrád megyében a búza nyolcvan százaléka már a mag­tárakba, malmokba került. A2 ország másik szegletéből, So­mogy ból azt jelentették: bevé­gezték e munkát a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben is. A nyugati megyékben, így Zalában is ké­sőbb érnek a kalászosok, a gaz­daságok jórészt e héten kezdtek hozzá a betakarításhoz. Minde­nütt jó ütemben végzik a járu­lékos munkákat is, a kombáj­nok sarkában járnak a szalma­húzó, bálázó gépek és a tarlót szántó traktorok sok helyen már a vetőgépek dolgoznak: az elmunkált talajba másodnövé­nyeket, így rövid tenyészidejű, silónak váló kukoricát, zöldség­féléket vetnek, A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának tájékoztatása (Folytatás a 2. oldalon.) © A búza vetésterületének 70 százalékáról magtárba került a termés Bács-Kiskunban. Holnap nyílik a Szegedi Ipari Vásár A 110 éves múltú Szegedi Ipa­ri Vásár az idén július 18-án, holnap nyitja kapuit. Látnivaló­it, 550 hazai és külföldi cég ter­mékeit 10 napon át tekinthetik meg az érdeklődők — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Csikós Ferenc, a városi tanács vb-titkára, a vásár igazgatótaná­csának elnöke. Elmondotta, hogy a kiállítók a vásárok hagyomá­nyos területén, a Marx téren kaptak helyet, 34 ezer négyzet- méteres területen. Nemzetközi jelleget kölcsönöz a vásárnak, hogy — jórészt test­vérvárosi kapcsolatok révén — az idén minden korábbinál több külföldi, összesen 186 finn, jugo­szláv, lengyel, NSZK-beli, olasz és szovjet vállalat mutatja be termékeit. Hagyomány már Sze-* ged testvérvárosának, Odesszá­nak résztvétele. Onnan 61 válla­lat cikkeit hozták el a vásárra, s ezek a zárás után a dél-alföl­di áruválasztékot bővítik majd. A finn Turku cégei élelmiszer-, műszer- és elektronikai termé­kekkel szerepelnek, a lengyel Lodz kiállítói elsősorban textil- és ruházati cikkekkel mutatkoz­nak be. Először vesz részt a sze­gedi vásáron az olaszországi Mo­dena megye 8 vállalata, nyomdai gépekkel, gáz- és elektromos tűz­helyekkel, éttermi és presszófel­szerelésekkel. A' legnagyobb számban a jugoszláv kiállítók vesznek részt ezen az ipari se­regszemlén, most 105 vajdasági, és más területekről érkezett cég mutatja be termékújdonságait. Ami a 33 hazai kiállítót illeti, jelentkezésük elfogadásánál az áruk újdonsága, versenyképessé­ge, a műszáki fejlődés szerepel­tek legfőbb feltételként. A vásár területén postahivatal működik, amely alkalmi bélyeg­zőt használ. A MÁV 50 százalé­kos utazási kedvezményt nyújt a július 27-ig nyitvatartó vásár látogatóinak. A vásárigazgatóság a belépődíjak negyedrészét fel­ajánlotta a „Rák ellen az em­berért, a holnapért” alapítvány javára. iBács-Kiskunból huszonhat ipa­ri és mezőgazdasági üzem vesz részt termékeivel a Szegedi Ipa­ri Vásáron. Az Izsáki Állami Gazdaság például kilencféle pezs­gővel, száraz és édes, valamint egy különleges, bíborvörös színű vermuttal. A Városföldi Állami Gazdaság a múlt évi megyei hús-, illetve tejzsírtermelési ver­senyen első díjat nyert termé­keivel, tízféle takarmánykeverék­kel, különböző toliféleségekkel, lucernaliszt-préselvénnyel sze­repel. Kiállítják az OMÉK-on első helyezést elért pietrain te­nyészkan fotóját, valamint a rit­kaságszámba menő — a gazda­ság által csak a fajtafenntartás céljából tenyésztett — rackabir- kabundát és egy magyarszürke- marha-trófeát. A Bajai Épületasztalosipart Vállalat a Dunaterm típusú, hő­szigetelő üvegezésű, a korábbinál jobb minőségű ablak- és erkély- ajtó-családot mutatja be az ér­deklődőknek, a Soltvadkertl Áfész pedig a füstölt húskészít­ményeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom