Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-16 / 166. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés ma estig: A nap folya­mán derült, száraz idő várható, ke­vés gomolyfelhő-képződéssel, eső azonban nem valószínű. A bűvös reggel után erősödik a felmele­gedés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AM MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 166. szám Ára: 1,80 Ft 1986- i“iius 16 s«*da Soltszentimrei kérdőjelek (3. oldal) Ai örökmozgónak adminisztráció a neve III. rész (5. oldal) SPORT (7. oldal) Javaslataink élnek, választ várunk A nemzetközi biztonságról vallott új gondolko­dásmódról beszélgetett tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a kísérleti atomrobbantá- ßokröl rendezett moszkvai nemzetközi tudósfórum résztvevőivel. A találkozó a tudósok kérésére jött létre. A résztvevők kifejtették az SZKP főtitkára előtt, hogy a kísérleti atomrobbantásokra meghir­detett szovjet moratórium kedvező és jól érzékel­hető hatást gyakorolt a nyugati országok közvéle­ményére. Változóban van a gondolkodás az amerikai Kongresszusban is, több időre van azonban szük­ség ahhoz, hogy ott a kísérletek ellenzői fölénybe kerekedjenek. Ezért a tudósak szerint az volna kí­vánatos, ha a Szovjetunió megvizsgálná a morató­rium további meghosszabbításának lehetőségét. Mihail Gorbacsov válaszában arra helyezte a hangsúlyt, hogy szovjet részről ez a moratórium él, s még van idő ezt a lehetőséget kihasználni. A tudásfórum erre vonatkozó kérését a szovjet kormány természetesen a leggondosabban megvizs­gálja, döntéséről a résztvevőket értesítik. A döntést azonban nagymértékben befolyásolja majd az, haj­landó-e az Egyesült Államok a leszerelés kérdésé­vel foglalkozni. A főtitkár a továbbiakban arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalál­kozón egyetértésre jutották Reagan elnökkel arról, hogy konkrét tartalommal töltik meg megállapo­dásaikat. A Szovjetunió a maga részéről morató­riumot hirdetett az atomfegyver-kísérletekre, s azt kétszer meghosszabbította; indítványozta az atom­fegyverek 15 év alatt történő teljes felszámolását; javaslatot terjesztett elő a hagyományos fegyve­rek nagyszabású csökkentésére, a vegyi fegyverek megsemmisítésére; s legutóbb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő a genfi tárgyalásokon. Ezt az utóbbi javaslatot, mely a közép-hatótávolságú rakétákra és a hadászati atomfegyverekre vonat­kozik, Reagan elnökhöz intézett levelében is kifej­tette. Mihail Gorbacsov elmondta, hogy amerikai rész­ről, és egyáltalán, nyugati részről, megfelelő rea­gálást várnak. Eddig azonban nem elégedettek az amerikai kormány és a többi nyugati kormány ál­láspontjával. Nem kaptak választ sem a közép-hatótávolságú rakétákra, sem a hadászati atomfegyverekre vo­natkozó javaslatukra. Amerikai részről ezzel szemben azt jelentették be, hogy a SALT—II. szer­ződés „halott”. A főtitkár a továbbiakban az SDI- programot bírálta. NEMZETKÖZI ÉPÍTŐTÁBOR KECSKEMÉTEN Szezon a konzerviparban Ezekben a napokban termék- váltás zajlik a konzervipari üze­mekben: véget ért a zöldborsó­szezon és hozzáláttak a zöldbab tartósításához. A nagy területen termesztett zöldiborsó az idén alaposan fel­adta a leckét nemcsak a mező- gazdasági nagyüzemeknek, ha­nem a tartósítóiparnak is. A jú­niusi kánikula idején meggyor­sult az érés, több helyen olyan mértékben, hogy a különböző faj­ták „egymásra értek”, holott éppen az lett volna a rendelte­tésük, hogy széthúzzák, időben tagolják a szezont. Az üzemek — együttműködve a gazdaságok­kal — ezúttal is pontos menet­rend szerint dolgoztak, az átadás és az átvétel időpontjának egyez­tetésével, a konzervipari fogadás gyorsításával sikerült elejét ven­ni a terméskiesésnek. Ez minden­képpen bekövetkezett volna, ha az időjárás szélsőségeit a part­nerek nem vették volna időben (Folytatás a 2. oldalon.) © A Kecske­méti Konzerv­gyár ezen a nyáron négy turnusban fo­gad középisko­lás diákokat, akik építőtá­bori munká­jukkal segítik a termelést. Mindkét tele­pükön két mű­szakban fog­lalkoztatják őket, főleg a készárurak­tárban. Jelen­leg a második váltásban száz­tizenöt NDK- beli és kilenc­ven Szabolcs- Szatmár me­gyei fiatal dol­gozik. A. gyár elégedett mind a német, mind a magyar diákokkal, közöttük a munkaverseny alapján osztanak ki — jutalmul — strand-, uszoda- és szabadidőközpont-belépőket. Hangversennyel kezdődött a Kodály-szeminárium Eszméi l az egész világon érvényesek Hétfőn este a Kodály Zoltán Általános Isko­la, Gimnázium és Zeneművé- vészeti Szakkö­zépiskolában a finn Jyväskylä gyermekkórus hangverse­nyével vette kezdetét a XIII. Nemzetközi Kodály Szemi­nárium, a Nem­zetközi Kórus- tábor és " a Nemzetközi Ze­nei Fesztivál. Még mielőtt a közönség felvo­nult volna a díszterembe, az iskola kapujá- ban a Magyar Állami Opera­ház Rézfúvós Kvintettje adott rövid koncertet. E kellemes, han­gulatos bemelegítő után köszöntötte nepedagógiai Intézet igazgatója a vevőket. Megnyitó gondolataiban utalt arra, hogy a mostani rendezvény- sorozatnak több szempontból is különös jelentősége van. Három esemény zajlik egyidőben, egy­mással szoros kapcsolatban, a programokra hatással van a Liszt-évforduló, s ez alkalommal a Kodály-intézet ad otthont a Kodály Center of America nyá­ri kurzusának is. Erdei Péter em­lékeztette a hallgatóságot arra, hogy 16 évvel ezelőtt rendezték meg először Kecskeméten a Ko­dály-szemináriumot azzal a cél­lal, hogy a külföldi és a hazai zenepedagógusok minél jobban meg ismerhessék a kodályi neve­lési koncepciót. Kodály gondo­latai a zene és az emberiség vi­szonyáról érvényesek az egész világon, egyesíthetik az embere­ket, ledöntve a földrajzi és az ideológiai határokat. A megnyi­tó beszéd ezután angolul és gö­rögül is elhangzott, mivel a sze­mináriumra az idén az Amerikai Egyesült Államokból és Görög­országból érkeztek a legtöbben. Ezután színpadra lépett a mintegy negyven tagú finn leány- kar. Nagy tetszést aratott mű­sorukon egyebek mellett néger spirituálék, finn és lapp népda­lok szerepeltek, s felcsendült Ko­dály Zoltán és Kocsár Miklós egy-egy műve is. A koncer­ten Szabó Orsolya zongoramű­vésznő Liszt: Rigoletto-parafrá- zisát játszotta. H. K. E. BAJAI ÉPÜLETASZTALOS- ÉS FAIPARI VÁLLALA T Önállóan — több jut a fejlesztésre Egy 'esztendeje irányítja közgyűlés és választott vezetőség a Bajai Épületasztalos- és Faipari Vállalatot (BEFA), amely 1985. január el­sejével kapott önállóságot. Ezt megelőzően ugyanis a központi válla­lat egyik gyáraként működött. Tudtak-e élni az önállósággal, milyen tapasztalatok születtek az új vállalatirányítási rendszerben? — erről tájékoztatott Földvári István igazgató. A BÉFA középüzemnek szá­mít, átlagos dolgozói létszáma 320 fő, az épületasztalos-iparban azonban a harmadik legnagyobb az országban. Homlokzati nyílás­zárókat gyárt — a bejárati ajtók kivételével —, azaz ablakot, er­kélyajtót és úgynevezett szakipa­ri falat. fEz az elem a loggiák szoba felőli falát alkotja.) A ter­mékek közül a piacon a hőszi­getelt üvegezésű, Dunaterm fan­tázianevű gyártmánycsalád a ke­resettebb, de nincs értékesítési gondjuk a fokozott légzárású, hagyományos gyártmányoknál sem, amely úgy készül, hogy két — egyenként beüvegezett — ab­lakszárnyat csavaroznak össze. Tíz évvel ezelőtt kezdte meg a gyár az igen korszerű hőszige­telt üvegezésű termékcsaládnak a kialakítását. Anyagi eszközeik nem voltak e célra, de bátran vállalták a kockázatot. Ügy lát­ták, hogy a hagyományos gyárt­mányok mellett valami újjal kell a piacon megjelenni, csak így maradhatnak versenyképe­sek. Bármilyen hihetetlen: egyet­len fillér bankhitelt vagy vállala­ti támogatást nem kaptak. A műszakiak kidolgozták az el­képzeléseket, a munkások pedig elkészítették a gyártáshoz szük­séges néhány daraib termékto­vábbító görgős asztalt és a szer­számokat. A forgalmazásra meg­nyerték az Alföldi Tüzépet, és ez ideig mintegy 300 ezer Du­naterm nyílászáró — ebből 240 ezer darab üvegezve — került a fogyasztókhoz. Az elmúlt évben 390 millió fo­rint volt a termelési érték, 196 ezer darab terméket gyártottak. Az idei tervük 420 millió forint, és mintegy 215 ezer darab ter­mék előállítása. Az árat nem emelték, annak ellenére, hogy nőtt az alapanyagok, a gyártás során felhasznált vasalatok ára, és drágább lett az energia. A most befejeződött első félév mér­lege csak néhány nap múlva ké­szül el, de azt máris látni lehet, hogy a tervet időarányosan, tel­jesítették. Tavaly július elsején új irányí­tási formára tértek át. A válla­latot közgyűlés és választott ve­zetőség irányítja. így a gyár kol­lektívája jobban kibontakoztat­hatja kezdeményezőkészségét, fel tudja tárni a belső tartaléko­kat. Fejlesztésre 30 millió forin­tot fordítanak, és erre a lehető­séget az 1985-ben elért 70 és fél millió forintos nyereség terem­tette meg, amely a 90 milliós eszközállományhoz viszonyítva nagyon kedvező, (összehasonlí­tásul: amíg nem voltak önállóak, 15 év alatt nem költöttek ennyit fejlesztésre.) A kiemelkedő nye­reség következményeként 1985- ben a dolgozók átlagosan 78 ezer 600 forint jövedelemhez jutottak. Nyári kínálat tüzelő­vásárlóknak Egymillió-harmincezer tonna szén és brikett 1986-ra A lakosság szén-, fa- és bri­kettszükségletének kielégítése a téli hónapokra nagymértékben függ a tüzelőanyag-telepek nyá­ri kínálatától. Időszerű tehát ér­deklődni Búza Endrétől, az Al­földi Tüzép Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettesétől: mit ta­lálnak a vevők 1986 nyarán az értékesítőhelyeken ? Mint az igazgatóhelyettes el­mondta, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye tanácsaival egyetértésben, tavalyhoz képest növelték a jobb minőségű tüze­lőfélék arányát. így ebben az év­ben 324 ezer tonna hazai — ne­gyedrésze kazánok fűtésére való —, és 180 ezer tonna külföldi szén mellett 526 ezer tonna nagyobb hőértékű brikettet hoznak forga­lomba. E szilárd tüzelőféléknek a mennyisége a három megyé­ben meghaladja az egymillió ton­nát. Több tény azt erősíti meg, hogy az idei ellátás zavartalanabb a .múlt évinél, bár mindenki szá­mára elfogadható választékot ma sem tudnak nyújtani. Egyes szénfajtákra változatlanul várni kell. Amíg azonban egy esztendő­vel ezelőtt hiányzott a brikett, ez idő szerint 9500 tonna a vál­lalat készlete ebből a tüzelőből, a szövetkezeti kereskedelem kí­nálatát nem számítva. Több a szén is. A tavaly ilyenkori, 8200- zal szemben 30 ezer 700 tonna az idei júliusi készlet. Ami a tűzi­fát illeti: az 1986. évi szállításra rendelt, 139 ezer tonnából jelen­leg 4900 tonna van a megyék te­lepein, kevés híján két és félszer annyi, mint egy évvel korábban. Kerékcseréik Bármelyik Forma 1-es fu­tamról ismerős lehet a kép: legördül a versenyautó a de­póba, ahol azonnal körülve­szik a szerelők. Változtak az időjárási körülmények, eleredt, vagy éppenséggel elállt az eső, felszáradt az aszfalt, ki kell cserélni a gumikat, pon­tosabban a kerekeket, mert igy gyorsabb a dolog. A négy keréknél legalább nyolc ember szorgoskodik. A kocsit pillanatok alatt feleme­lik, s az új „papucsok” csak­hamar felkerülnek a ^jármű­vekre. Hogy ennek a mozza­natnak a kedvéért is szurkol­hassunk, a tévések mérik is, mennyi idő alatt sikerül a négy kereket kicserélni. Im­ponáló értékek merevednek ki a képernyőn a kerékcsere végeztével. Nem tudom, menV­nyi a világcsúcs ebben a mű­fajban, de láttam már nyolc másodperces munkát is. Kü­lönösen akkor értékeltem nagyra ezt az eredményt, ami­kor csakhamar láttam egy tizennégy másodperceset is, hasonló körülmények között. Sok-e vagy kevés hat má­sodperces különbség? Ha azt mondom, ennyi idő alatt még a bekapott falat is alig csúszik le a torkomon, na­gyon kevés. De ha azt mon­dom, gyakran néhány század­másodperc dönti el, gyöz-e a Forma—1-es versenyző vagy lemarad a győztes mögött, ak­kor nagyon sok. Éppen ezért nem csodálkoznék, ha a ke- rékcserélőket a legjobb szak­emberek közül válogatnák ki­Tudom, jó sok Jellemvonást el kell hanyagolni ahhoz, hogy a magyar gazdasági éle­iét egy Forma—1-es verseny­hez hasonlíthassuk. Az előbbi­ben sok még a hivataloson igazolt előny és hátrány. Va­jon milyen a sorsa a kerék- cserélőknek ezen a versenypá­lyán? Mert e pályán is ott vannak a depókban, a válla­latoknál ezek az emberek• leg­följebb másként nevezik őket, mondjuk, újítóknak, feltalálók­nak. Velük is úgy van a vál­lalat, mint a Forma—1-ben a márkatulajdonosok, a verseny­zők. Amikor másik, az eddigi­nél síkosabb pályára kell át- állniuk, a vállalatoknak is fontos, hogy új, a helyzethez jobban alkalmazkodó kerekek­re cseréljék a régieket. Ne­vezzük ezeket új gyártmá­nyoknak, gyártási eljárások­nak. Az új pályára álláskor jö­hetnek a kerékcserélök. Újí­tók, akik ésszerűsítéseikkel anyagot, energiát takarítanak meg. Feltalálók, akik új ter­mékeket találnak fel, amelyek minden piacon eladhatók. Van-e nálunk elég kerékcse­réi ő? Igen is, meg nem . is. 1980 és 1985 között az évente bejelentett találmányok szá­ma kétszeresére nőtt. Tavaly először haladta meg a hazai bejelentések száma a külföl­diekét. Ugyanakkor az újító- sok száma ebben az időszak­ban tizenöt százalékkal csök­kent, noha a hasznuk növe­kedést mutatott. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy jóllehet na­gyobb súlyú újítások készül­tek, kevesebben vesznek részt a mozgalomban. Hogy nincs annyi kerékcserélőnk, ameny- nyi kellene, annak egyik oka az, hogy gazdasági egységeink vetélkedője még nem minden- ben hasonlít a Forma—1-hez. Mert ugyan miért lenne ér­dekes, hogy nyolc vagy tizen­négy másodperc alatt cserél­nek kereket, ha az egyik ko­csi eleve két-három perc előnnyel indulna a rajtnál? Gyakran fordul elő — s ez a másik ok —, hogy maga a közösség sem kívánja az újí­tók, feltalálók jobb megbe­csülését. Féltik saját rövid távú érdekeiket. Ugyan a meg­valósított ötlet éveken át hoz­za majd a nyereséget, de az első évben hiányozni fog a nyereségből, illetve a béralep- • ból a kifizetett újítási díj. Sok helyen hátrébb sorolják (milyen ellentmondás!) a fi­zetésemelésnél az újítási di­jakat gyakran felvevő dolgo­zót, mondván, ő már úgyis megkapta a maga pénzét. Pedig érdemes lenne job­ban megbecsülni a kerékcse- rélőket. A jólismert kerék- cserélők ugyanis mindent be­leadnak tevékenységükbe, és másokat is magukkal ragad­hatnak. Ezért fontos elisme­résük. Ne feledjük, elöbb- utóbb nálunk is lesz For­ma—1. S nemcsak a mogyoródi versenypályán. Gőz József A Tüzép nem kis erőfeszítést tesz azért, hogy a szilárd tüzelő­vel fűtő lakosság szükségleteit kielégíthesse. Törekedve saját és fogyasztói költségeinek csökken­tésére, drága fekete helyett in­kább olcsóbb, 30 ezer tonna bar­na importszénnel gyarapítja kész­letét. A magasabb fűtőértókű brikett iránti kereslet növeke­dését — s egyben az ellátás fo­kozatos javulását — jelzi, hogy brikettből az idei első félévi 64 500 tonna értékesítés a három alföldi megyében 9300 tonnával haladta meg 1985. hasonló idő­szakának forgalmát. Mindez a lakosok előrelátását is mutatja a jövő télre való felkészülésre. Alkalom tüzelőbeszerzésre a kedvezményes vásárlás is, amely­nek az ideje ezen a héten jár le. Az ebből származó lakossági megtakarítás tavaly 8 millió 900 ezer forint volt. Évről évre sokan vesznek tü­zelőt utalványra is. Az utalvá­nyok tulajdonosait a megjelölt dátumig, általában azonban szep­tember 30-ig szolgálják ki, hogy kinek-kinek legyen ideje a meg­felelő áru kiválasztására. K—I MIHAIL GORBACSOV: Erdei Péter, a Kodály Zoltán Ze- tcrmet zsúfolásig megtöltő részt­O A Jyväskylä gyermekkórus .» tegnap délelőtti bemutató tanítá­son. (Méhes! Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom