Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

* XU, évf. 153. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 1. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A honvédelmi miniszter Bács-Kiskunban Kárpáti Ferenc vezérezredes, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tag­ja, honvédelmi miniszter tegnap látogatást tett Bács-Kiskun me­gyében. A vendéget és a kísére­tében lévő katonai vezetőket fo­gadta Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára és dr. Gajdócsi István me­gyei tanácselnök. Véleményt cseréltek a Bács-Kiskunban ál­lomásozó honvédségi alakulatok tevékenységéről, a települések és az alakulatok kapcsolatáról, együttműködéséről. A megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság illetékes vezető munkatársai is. A honvé­delmi miniszter a délutáni órák­ban visszautazott Budapestre. Egy hónappal a határidő előtt (5. oldal) Derekas munkát végzett Soltvadkert határában a Közúti Építő Vállalat ezüstkoszorús Gagarin bri­gádja: az augusztus 1-jei határidő előtt egy hónap­pal eleget tett vállalásá­nak. A forró napok egyi­kén, az utolsó simítások idején kerestük fel az asz­faltozó kollektívát. I I If. .......................................................I Lábbelik télire A Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezetben a hónap elején megkezdték a téli lábbelik gyártását. November 30-ig 110 ezer pár csizmát és bokacipőt készítenek, 35-östől 41-esig, lányok, fiúk és felnőtt nők részére. A saját tervezésű húsz modellnek mintegy 90 százaléka új fazon. Emellett az idén már 12 ezer férficipő-felsőrészt is szállí­tottak tőkés megrendelésre. A szalagon a Topán Nagykereskedelmi Vállalat részére 5 ezer pár bélelt bokacipő készül angol sevróból, négy színben. A korszerű gépek segítségével naponta kilencszáz pár ci­pőt állítanak elő. (Pásztor Zoltán felvételei) VITÁVAL FOLYTATÓDOTT A LEMP KONGRESSZUSA MIHAIL GORBACSOV: A szocialista Lengyelország kiállta a próbát Hétfőn Varsóban, a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kong­resszusának második napján foly­tatódott a vita a központi bizott­ság vasárnap elhangzott beszá­molójáról. . A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a> nap leg­nagyobb érdeklődéssel várt ese­ményére, Mihail Gorfoacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja főtitkárának felszólalására. Az SZKP KB nevében szívből üdvözölte a lengyel kommunis­ták tanácskozását, az egész ba­ráti lengyel népet. A LEMP X. kongresszusára az ország történelmének felelősség­teljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódusnak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai összetűzések, a helyzet normali­zálásáért folytatott nehéz harc, a kibontakozás perspektíváinak feltárása jellemzett — hangsú­lyozta Mihail Gorbacsov. A válság tanulságai — A történted osztálytartalma közel sem volt mindig és min­denki számára nyilvánvaló. De ez nem változtat a lényegen. Végső soron magáért a szocia­lizmus létezéséért folyt a harc Lengyelországban. A szocialista Lengyelország kiállta a próbát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a küldöttek erre a kong­resszusra érkeztek, s amihez ma teljes joggal gratulálhatunk Önöknek — mondta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy a szovjet kommunisták mint elvtársak érdekeltek a LEMP kongresszusán megfogalmazódó , elképzelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Lengyel- ország erős, független szocialis­ta állam, a szocialista' közösség aktív tagja, szilárd láncszeme legyen. — Lengyelország és a Szovjet­unió — a két legnagyobb euró­pai szocialista állam — szoros együttműködése, szövetsége el­engedhetetlen feltétele orszá­gaink sikeres fejlődésének, Euró­pa stabilitásának és békéjének — mondta. A továbbiakban Mihail Gor­bacsov részletesen elemezte azt a válságot, amely a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megrázta az egész lengyel társadalmat. Rámutatott, hogy ez a válság ugyanakkor nemcsak a belső ellentmondásokat tülkröz- ‘ te, hanem magában foglalta a két rendszer mai harcának min­den bonyolultságát, kiélezett for­smmssamimtmmmí: mában vetette fel mindazokat a problémákat, amelyekkel a szocializmus fejlődésének mos­tani nagyon összetett, döntő sza­kaszában szembe kerül1. „A len­gyelországi válság tanulságai ép­pen ezért nemcsak a lengyel kommunisták számára fontosak” — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. . — A'leglényegesebb tapaszta­lat az, hogy a lengyel események — minden bonyolultságuk és sokrétűségük ellenére — vilá­gosan bebizonyították: a szocia­lizmus mély gyökereket vert, or­szágaink dolgozói életüket nem a szocializmuson kívül képzelik el. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocializmusban elért előreha­ladás visszafordíthatatlan -f hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Ugyancsak beigazolódott, hogy a szocializmus ma már nemzet­közi valóság, mint olyan államok szövetsége, amelyeket szoros po­litikai, gazdasági, kulturális és védelmi érdekek fűznek össze. A szocialista rendszert kívülről! ért támadások, azok a törekvé­sek, hogy ezt vagy azt az orszá­got kiszakítsák a szocialista kö­zösségből, azt jelentik, hogy nemcsak a nép akaratára, hanem a háború után kialakult egész, rendezésre törnek, végső soron (Folytatás a 2. oldalon.) Nmuhhhhmm ORSZÁGOS PROGRAMOKHOZ ILLESZKEDVE Pályázik a GAMF © A GAMF robotvizsgáló labo­ratóriumában az országos kuta­tási-fejlesztési programhoz szer­vesen kapcsolódó munka folyik. (Gaál Béla felvétele) Mindenki által elfogadott meg­állapítás, hogy a népgazdaság­nak intenzív növekedési pályára való átállítása csak számottevő műszaki fejlődéssel párhuzamo­san mehet végbe. Ehhez megfe­lelő szakemberekre van szük­ség. Kívánatos tehát, hogy az -országos kutatási-fejlesztési há­lózatiban a műszaki felsőoktatá­si intézmények súlya növeked­jék. A VI. ötéves terv időszakában a kecskeméti Gépipari és Auto­matizálási Műszaki Főiskolának sikerült a meghirdetett 16 OKKFT (Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv) prog­ramiból az egyikbe, az A/2-vel jelzett gépgyártástechnológiai csomag tervbe bekapcsolódnia, a „Gyártórendszerek kial akítás á­naik egyes kérdései” című témán keresztül. E tevékenység kere­tében jött létre a főiskolán az ipaíi robotokat vizsgáló labora­tórium, s kidolgozták azokat az eljárásokat, amelyek alapján a robotokat pontossági, kinemati­kai és dinamikai jellemzők sze­rint vizsgálni lehet. Az „Integrált műanyagfeldol- - gozó berendezések folyamatirá­nyítása” című témát az Ipari Minisztérium saját tárcaprog- rarrtjainak keretében finanszíroz­ta. Segítségével a műanyagfel- dolgozási" tanszék munkatársai­nak sikerült laboratóriumi kö­rülmények között létrehozniuk egy olyan többgépes irányítási rendszert, amely továbbfejleszt­ve az ipari bevezetés 'lehetőségét ígéri. Az elmúlt öt év során ezek voltak a GAMF-on folyó kuta­tó-fejlesztő munka legfontosabb eredményei. Az előttünk álló tervidőszakban némileg más­ként alakulnak az OKKFT-prog- ramok — csak 14 lesz —, s csök­ken a minisztériumi tárcaprog- ramok száma is. Ettől függetlenül a kecskemé­ti műszaki főiskola a jövőben nagyobb mértékben kíván ezek­be bekapcsolódni. Mint azt dr. Kulcsár Béla főigazgató elmond­ta, megpályázzák az OKKFT G/l-es (elektronizáció, számí­tástechnikai, hírközlési és auto­matizálási feladatok), a G/Z-es (gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsíté­se), valamint a G/6-os (gyártás­automatizálás, a finommechani­kával kapcsolódó elektronikai eszközök és előállításuk) progra­mokban való részvételt. Emellett arra is számítanak, hogy három ipari minisztériumi tárcaprog­ramba, is bekapcsolódhatnak, ne­vezetesen, az anyagtechnológiá­val, az anyagmozgatással és cső. magolástechnikával, valamint a szerszámgépek fejlesztésével fog­lalkozó feladatok megoldásába. A szükséges anyagi forrásokat pályázati úton, illetve részt ve­vő intézményeknek bedolgozva lehet elnyerni. B. F. I. Jóváhagyta ötéves tervét Kiskunhalas Város Tanácsa Tegnap ülést tartott Kiskunhalas Város Tanácsa. Első napirendi pontként a VII. ötéves gazdasági és településfejlesztési tervről tárgyalt a testület, s az egységes pénzalaptervét 2 milliárd 751 millió 939 ezer forint bevétellel és ugyanennyi kiadással jó­váhagyta. * Javult a tervezés demokratizmusa, hiszen a vá­rosi tanács még az elmúlt év novemberében dön­tött arról: az akkor előterjesztett alternatív javas­latok közül melyikről készüljön részletes terv. A most elfogadott fejlesztési feladatokat jelentősen befolyásolták a demográfiai folyamatok, és az elő­ző ötéves terviben elkezdett, de még be nem feje­zett beruházások. Továbbra is nagy figyelmet kí­vánnak fordítani a lakásellátás javítására is. A tanács intézményhálózatának működtetéséhez, fenntartásához, több mint 2 milliárd 132 millió fo­rint áll rendelkezésre, amiből felújításokra előre­láthatólag 71 milliót költenek majd. Ebből az ösz- szegből legnagyobb arányban a kórház és az okta­tási intézmények részesülnek, de emellett 1987-ben 2 millió forint költséggel például öregek napközi otthonának kialakítását is tervezik, s várhatóan 1 millió forintba kerül majd a piaccsarnok felújítá­sa 1989-ben. Ugyanebben az évben fognak hozzá a szociális otthon felújításához is. f fejlesztési kiadások 619 millió 383 ezer forin­tesznek ki. Elsődleges feladatnak tartja a ta­nács ebből az összegből a felüljáró-építés és a tele­fonhálózat-fejlesztés befejezését, valamint a torna- csarnok elkészítését. Ezenkívül a tervezet szerint 12 középiskolai és 16 általános iskolai tanterem megépítésére nyílik lehetőség, s fontos tennivaló a közműhálózat mennyiségi és minőségi fejleszté­se, így például az úgynevezett Népfront-lakótelep gázellátásának megvalósítása. A KISZ-lakótelepek szennyvizének elvezetése érdekében gerinccsatorna építése szükséges, s tovább kívánják folytatni a ta­nyavillamosítást. A lakásgazdálkodásban jelentős feladat a szociá­lisan rászoruló fiatal házasok és az alacsony jöve­delműek otthonhoz juttatása. A tervidőszakban várhatóan 1200 lakás épül majd Kiskunhalason. Ennek mintegy 40 százaléka OTP-beruházású, a többi pedig főként magánlakás-építés eredménye lesz. Szociális bérlakásba előreláthatóan 140 család költözhet be. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a terv az egész­ségügyi alapellátás fejlesztésének. Javítani akar­ják a járóbeteg-ellátást egy-egy új orvosi rendelő létrehozásával a Kossuth II. lakótelepen és a kert­városban, s szintén javítják az egészségügy tech­nikai feltételeit is. A városi tanács ülésén ezután a településfejlesz­tési hozzájárulás megállapításáról szóló tanácsren­delet-tervezetről tárgyaltak, s határozatot hoztak arról, hogy 1987. január 1-től a város belterületén évi 600 forint lesz a településfejlesztési hozzájáru­lás összege. Ezt követően jóváhagyta a testület az 1986—90. évekre vonatkozó társadalmai munkaverseny-moz- galom feltételrendszerét, szabályait, s „Kiskunha­las Városért” kitüntetések adományozásáról dön­töttek. V. Z. MÁTÓL KÉT INTÉZMÉNY Mi változik az Állami Biztosítónál? Már többször hírt adtunk lapunkban arról, hogy július 1-jével két biztosítóintézet lesz az országban. Az új, a Hun­gária, bács-kiskunbeli indulásának előkészületeiről is beszá­moltunk, most pedig a létrejött új Állami Biztosító megyei igazgatója, dr. Móczár József tájékoztatott, milyen szervezeti keretek között, és miként dolgozik az ÁB. A szétválás miatt egyedül Kecs­keméten lesz költözés, az igaz. gatóság, valamint az 1. és 2. szá­mú fiók egyaránt a Villám Ist­ván utcai épületbe kerül, írtig a megye többi egysége korábbi he­lyén marad. Mintegy háromszáz munkatárs 17 irodában fogadja az ügyfeleket. Az Állami Bizto­sító kezeli továbbra is a mező- gazdasági üzemek, költségveté­si szervek, az egyéb szocialista szektor biztosításait, a lakosság vagyon- és személybiztosításait, a kötelező utas-, baleset- és poggyászbiztosításokat. Az ala­pító okiratban szerepel, hogy a továbbiakban a működési kört valamennyi üzletágra — bele­értve a gépjármű- és a nemzet­közi biztosítást is — ki lehet ter­jeszteni. A változással együtt jár a megújulás szándéka is. Ennek ér­dekében javítani kívánják az ügyfélszolgálati munkát. Az ügyfél bármely fiókjánál beje­lentheti a kárát és azt ott köte­lesek rendezni. írásos nyilatkb- zat alapján ötezer forint összeg­határig a személybiztosítási, bal­eseti ruhakárokat, valamint az üvegezési számlákat minden ok­mány vizsgálata nélkül azonnal térítik, ötezer forintig a* kárszak­értő is kifizethet kártérítési dí­jat, vagy nagyobb összegnél elő­leget. Segítenek beszerezni a hatósági igazolásokat. A jövőben a szokványszerű károk esetében a lebonyolított ügyek 10 száza­lékát utólag ellenőrzik a szak­emberek. A biztosító nemcsak nyújtott munkaidőben áll a la­kosság szolgálatára, hanem mun­kaszüneti napon is 'ügyeletet tart. Az információtárolás, visz- szakeresés érdekében, a dönté­sek gyorsítása céljából számí­tógépes hálózatot építenek ki. A bevezetendő új szolgáltatá­sok közül kiemelésre érdemes a gépjárműbiztosítás, a Casco, amelynél szintén lesz szolgálta­tásbővítés, valamint az, hogy a mezőgazdasági • üzemeknek az eddigi csomagajánlat helyett az egyédi igényeket jobban kielé­gítő biztosítási módokat kínál­nak. V. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom