Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

QQzdQ/QQPolitito j rinunko y Icljc/ilmcnifgh ® PETŐFI NÉPE © 5 1986. június 30. ALKOTÓ MŰSZAKIAK A beruházó kockázata Kevésbé látványos, de izgalmas mérnöki munka Balogh János építőmérnök foglalkozása építési beruházó. Sokan még a fogalom jelentése­vei sincsenek tisztában, pe­dig a különböző létesítmények elkészültét jelentősen befolyásol­ja e tevékenység. Az ilyen állás betöltéséhez egy sereg jogszabá­lyi ismeret mellett magas fokú diplomáciai érzékre is szükség van, de a beruházó időről időre átélheti a műszaki alkotó mun­ka szépségeit. Miként érzékeli ezt a Bács-Kiskun Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vál­lalatnál Balogh János? Erre pró­bálunk válaszolni, de előbb is­merkedjünk meg a 38 éves szakemberrel. Édesapja, a négygyermekes kdsizsáki családfő, a vízügyi igaz­gatóság kunszentmiklósi szak­mérnökségén kereste a kenyeret. A fiú Bajára került, vízügyi szakközépiskolába. Itt főleg a mélyépítéssel kapcsolatos ismere­teket kedvelte meg, ezért a Bu­dapesti Műszaki Egyetem épí­tőmérnöki karán folytatta tanul­mányait. A statika és a mély­építés maradt kedvenc szakterü­lete első munkahelyén, a Bács- térvnél is. Megoldott feladatai közül a jánoshalmi szennyvízte­lepre gondol vissza legszíveseb­ben. A nagyobb változatosság igénye miatt keresett új állásit, s a nagy beruházások előtt álló ..gabonának” épipen ilyen em­berre volt szüksége. Mint mondja, itt közelebb ke­rült a valósághoz, de el kellett telnie 2—3 évnek, míg érdemben hozzá .tudott szólni mindenhez. A bajai 8 ezer tonnás fémsiló, a Kalocsáin létesült 109 vagonos Saibonairaiktár és a 300 aduiéért felépült kecskeméti komcentrá- tumgyár, mind-mind közremű­ködésével készültek. Tárgyalások a tervezőkkel, kivitelezőkkel, költségviták, egyeztető megbeszé­lések tucatjai. De hol itt a műsza­ki alkotómunka? — Gyakran előfordul, hogy kivitelezés közben derül ki: mó­dosítani kellene a tervet. Leg­többször erre nincs idő, s az a megoldás valósul meg, amit a megrendelő elfogad, illetve saját maga ajánl. Ebből utólag nem Qehet vita. Nekem, mint a meg­rendelő képviselőjének Ilyenkor azonnali helyszíni megoldással kell szolgálnom, s ez nem kis műszaki kockázattal jár. Mind­egy. vállalni kell, hiszen a mi legfőbb érdekünk, hogy a mun­ka haladjon. Ha sotoaillom a költségeket, ajánlanom kell egy olcsóbb vál­tozatot. Ez történt például Mély- kúton, az 5 ezer tonnás fémsi­lónál, M i kroc ölöp-atapozást írt elő a terv. Mélyépítési és stati­kai ismereteim alapján vállaltam a rizikót, s azt mondtam: ebből kevesebb is elég. Sajnos, a ter­vezők még nem érdekéitek az ilyen kockázatban, de sikerült 300 ezer forintot megtakarítani. Kisebb, hasonló esetek rendsze­resen előfordulnak. Balogh János szerényen el­hallgatta, hogy a fenti műszaki megoldásokon túl több mint tíz elfogadott újítása is van. (Az előbbieket munkaköri kötelessé­gének tekinti.) Kollégáival kö­zösen a jánoshalmi fémsiló építé­sénél olyan megoldást ajánlottak, amely elkerülhetővé tette egy meglevő szárítóépület lebontását. Munkáját Balogh János 7050 fo­rintos alapfizetésért végzi, ami a prémiumokkal együtt nyolcezer­re is fciiön, s mint mondja, vgm-.re is van lehetőség a vál­lalatnál. Erre szüksége van, ezért időhiány miatt abbahagyta ked­venc hobbiját, a versenyszerű sakkozást. Balal F. István Automata lyukasztógép a VÁV-nál Egy több nagy teljesítményű automata berendezés segíti a ter­melést a Villamos Állomássze- reiő Vállalat kunszentmiklósi gyáregységében. A képen látható új, TRUMATIC—180-as NSZK CNC Jyufcasztógép például egyet­len befogással tizenkét alkat­részt képes gyártani a táblale­mezből. Felvételünkön Csörgő Mihály egy eredménykijelző be­rendezés paneljének hátlapját alakítja ki a programvezérlésű lyukasztóval. TANULJUNK EGYMÁSTÓL! Hódít a csacsaki Új Technika Mit tegyek, ha nyávog a magnó? Hogyan, milyen idő- kőzönként és mivel kell tisz­títani a fejet? Miként szün­tethető meg a kontakthi­ba? ... Csupa hasznos tanács. Minthogy a mindentudó tévé- készülékeket is megismerhet­jük az Oj Technika című kö­tetből, amely a műszaki Könyvkiadó könyvsorozatá­nak idei 2. számaként jelent meg. Újdonságokról értesülhet­nek belőle a fotósok és az au­tómodellezők csakúgy, mint a háziasszonyok, akik szélté- ben-hosszában használják már nálunk a grillsütőt, de csak kevesen tudják; eköz­ben milyen folyamatok zajla­nak le, mire kell tehát ügyel­niük, hogy a módszer előnyei ne menjenek veszendőbe. De nemcsak gyakorlati ta­nácsokkal szolgál az Űj Tech­nika, hanem a műszaki új­donságok elméleti áttekinté­sét is adja. Ebben a kötet­ben bepillanthatunk az áru­nyilvántartás nálunk még jó­szerével ismeretlen vonalkód­rendszerének ága-bogaiba, megismerhetjük az ígéretes VELOX lakásépítési módszert és olvashatunk a kétütemű motorok jövőjéről, azaz jár­hatunk-e Trabanttal, Wart­burggal a 90-es években és beengedik-e őket ezután Is Nyugat-Európába. Nem sorolhatjuk el a csak­nem kétszáz oldalas kötet tar­talomjegyzékét. Csak ennyit: terjedelméhez, kiállításához képest olcsó: 34 forint. Kár, hogy akinek először kerül a kezébe, nem tudhatja meg be­lőle, hogy hányszor jelenik meg (évente négyszer, s hogy hányadik évfolyamnál tart. Netán, mint periodika, előfi- jsethetö-e? — r — ' Csenger környékén (Szabolcs- Szaimár megye) nem kell félte­ni a szilva jövőjét. A helyi áfész közreműködésével csaknem öt­ezer csemetét ültettek el a kör­nyéken a gazdák, ötezer Stanley és jugoszláv csacsakicsemete fordul hamarosan termőre a ház­táji kertekben. Az új, e tájon eddig ismeret­len fajtájú szilvafák telepítése már-már tudományos igénnyel történt. Négy évvel ezelőtt kezdődött. A Csengeri Áfész felvásárló te­vékenysége az idő tájt még erő­sen veszteséges volt. Ám a kis­kereskedelmi forgalmukkal sem rengették meg a világot. Egy­szóval lépniük kellett. — Abból indultunk ki, hogy a kereskedő csak akkor tudja el­adni a portékáját, ha megfelelő kereslet van iránta — eleveníti fel a történteket a fogyasztási szövetkezet elnöke, Szécsi Ferenc. — Ám a kereslet csak akkor le­het élénk, ha van vásárlóerő. S ez a mi környékünkön sajnos elég alacsony. A helyi termelő- szövetkezet kivételével a Máté­szalkától Csengerig húzódó sáv­ban veszteséges évet zárt tavaly mindegyik mezőgazdasági nagy­üzem. Az ipar is elkerülte ezt a tájat. Rengeteg volt a munkára váró kéz. Sajnos, ma sem ke­vés ... Nem csoda hát, hogy itt a szokásosnál kevesebb forint feszíti a pénztárcákat. Ezért is döntött úgy az áféisz, hogy a maga eszközeivel meg­próbálja kövérebbé tenni azt a bizonyos bukszát. A háztáji ter­melés támogatásában vélték meg­találni ennek egyik útját. — Rendkívül korrekt kapcso­latot sikerült kialakítanunk az elmúlt három-négy esztendő so­rán a tyúkodi konzervgyárral — folytatja Szécsi Ferenc. így került a Szamos partjára egyebek mellett a már említett jugoszláv csacsaki szilva is, mely remek konzervipari alapanyag, és kiválóan érzi magát. Emellett elültettek tizenkétezer darab köszmétét tavaly, s felfutott az uborka, a paprika, a paradicsom termesztése is a háztáji gazda­ságokban. A szükséges csemeték, vető­magvak beszerzéséről természe­tesen az áfész és a konzervgyár gondoskodik. Felsorolni is sok lenne, mi mindennel támogatja a szövetkezet a kistermelők mun­káját. A csemetékre például két­százezer forint kedvezményt ad­tak tavaly is. Kialakítottak egye­bek mellett egy kölcsönzőbázist, ahol nagy értékű géppark várja a bérlőket. És ott vannak azok a kiválóan prosperáló szakcso­portok, melyek szintén a szövet­kezet égisze alatt működnek. Az egyik legjobban szervezett csoport a növényvédősöké, mely­nek mára már vagyona sem le­becsülendő. A szakcsoport elnö­ke, Mezei Sándor ekképp fogal­maz: — Van- két nagy teljesítményű permetezőgépünk, két Zetorunk, egy MTZ-rnk. S van jóval több mint kétszáz tagunk, akik he­lyett mi a növényvédelmi tenni­valók zömét elvégezzük.. Most akarjuk bővíteni a tevékenysé­günket, veszünk egy gép által vontatott két méter szélességű ekét, így a talajmunkákkal sem lesz sok gondja tagjainknak. Igaz, az alma súlya a Csenger környéki keretekben is jelentős, ám manapság egyre inkább az uborka itt a sláger. A zöldség­termesztő szakcsoportnak csak­nem félezer a tagja, s az idén mintegy háromszáz hektáron ter­mesztenek uborkát. Balogh Géza Átalakuló építőiparunk Furcsa, nagy mozgások, gyakori' népván­dorlások rázták és rázzák meg ma is az építőipari vállalatokat. Ezekben a változá­sokban a társadalom és a gazdaság fejlődé­sének lenyomata is meglátható. A felszabadulás után nagy hullámokban indult el a munkaerő a mezőgazdaságból az építőipar felé, ám a közelmúltban megkez­dődött a visszaáramlás. A falusi települések és életforma értékének növekedése mellett szerepet játszott ebben az is, hogy jelentősen differenciálódtak a jövedelmek a" népgazda­ság különböző szektorai között. És ebben a mezőnyben az építőipar nem áll rossz he­lyen ... Ennek is tulajdonítható, hogy . ma már egyre több fiatal választja a nehéz fi­zikai munkával járó, de jó fizetéssel kecseg­tető építőipari szakmákat. Az igazgató panasza Nagy vonzóerőt jelent számukra az is, ami sok vállalatvezetőnek okoz fejfájást: a kis­szervezetek és az azokban megszerezhető jö­vedelem. Nemrégiben arról panaszkodott egy nagy- vállalati igazgató, hogy lassan kifogy az ér­veiből, amelyekkel lecsillapíthatná saját, zö­mében régi dolgozóit. Mert azok a szakiparo­sok, akik kiléptek a cégtől és kisszövetkeze­tet alapítottak, bizony többet keresnek, mint azok, akik a nagyvállalatnál maradtak. En­nek híre persze a nagyvállalathoz is elju­tott. , Az igazgató panasza nem valami sajátságos panasz, hiszen statisztikai adatok igazolják: a kőművesek 7 százaléka változtatott mun­kahelyet az utóbbi négy évben, s az ácsok 7,5 százaléka is elment a nagyvállalatoktól. Éppen azok a szakmunkások, akik nagyon sok munkahely között válogathatnak, hogy a hétvégi „maszekolás” lehetőségéről ne is be­széljünk. A legegyszerűbb volna ezek után azt fe­lelni , hogy valamilyen úton-módon le kell lassítani, sőt, meg kell állítani ezt a folya­matot. Csakhogy erre törekedni aligha volna okos dolog. Az országos statisztikák ugyanis azt igazolják, hogy — jobb munkafegyelmet és munkaidő-kihasználást feltételezve — még ma is több ember dolgozik a nagyvál­lalatoknál a kelleténél, s kevesebb a kisszer­vezetekben, mint amennyire szükség volna. Az utóbbi helyeken a hiány, a túlzottan nagy kereslet „nyomja fel” az indokoltnál jobban a béreket. Szolidabb áron Továbbra is a nagy összefüggéseknél ma­radva, nyilván, idővel majd kiegyenlítettebbé iiiijIMMvV' /... . válik a piac. Vagyis ha nő a kisszervezetek és az ott dolgozók száma, akkor ott is erő­södik a versenyhelyzet. Ennek már ma is számos biztató jele van: már a kisszövetke­zeteknek, gmk-knak is jobban meg kell küz­deniük a megrendelésekért, mint korábban, a legtöbben már szolidabb áron is elvállal­nak egy-egy munkát, mint azelőtt. Ha így folytatódik ez tovább — márpedig minden jel erre mutat —, akkor nyilván a nagyvál­lalatoknál, illetve a kisvállalkozásoknál dol­gozó szakmunkások keresete között sem le­hetnek olyan nagy különbségek, mint nap­jainkban. Már azért sem, mert — tények igazolják — nemcsak az jellemző a nagyvállalatokra, hogy megcsappant a szakmunkás-létszámuk (egyes cégeknél ez már komoly gondokat okoz!), hanem az „is”, hogy a nagyvállala­toknál több jól képzett ember dolgozik, mint a kisszervezeteknél. Ez nyilván nem vélet­len. A nagyvállalatok ugyanis több módon is szorgalmazzák a konvertálható tudást, a több szakma ismeretének megszerzését kü­lönböző tanfolyamokon, továbbképzéseken. Egyre kevesebb az olyan fiatal is, aki félbe­hagyott általános iskolai tanulmánya után választotta — kényszerből, más elhelyezke­dési lehetőség híján — az építőipart. Mé- ly.ebb, társadalmi gyökereket sejtet az az ál­talános tapasztalat is, hogy a tanulatlan fia­talok serege — az ágazatban dolgozók tíz százaléka nem végezte el az általános isko­lát — éppen az építőiparban, kedvezménye­zett módon pótolja hiányzó tudását és sze­rez szakmát. Több diplomás A technikai haladáshoz, a minőségi meg­újuláshoz azonban szükség van olyanokra is, akik magas fokú képesítéssel és hozzáértés­sel rendelkeznek. Nélkülük egyre inkább elképzelhetetlen az építőipar, amely kiesett munkaerőit részben korszerű gépekkel, be­rendezésekkel igyekszik pótolni, örvende­tes jelenség, hogy a felsőfokon továbbtanu­lók közül is egyre többen választják ezt az ágazatot, aminek következtében a diplomások száma, aránya örvendetesen nőtt — minde­nekelőtt a nagyvállalatoknál. Ha a nagyvállalat jobban gépesített, ha a szakmunkásai képzettebbek, ha több mérnök dolgozik ott, mint a kisszervezeteknél, akkor nyilván a nagyvállalat versenyhelyzete is erősödik. Egészséges, a mainál jobb munka- megosztás alakul ki a „nagyok” és a „ki­csik” között, amelyben mindkét fél megta­lálja a maga helyét és a számításait. \, Szikora Katalin Kevés a nyári férfiöltöny Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése sze­rint az év első öt hónapjában a kiskereskedelem forgalma 213,5 milliárd forint volt, ez folyóárom 8,3, összehasonlítható áron pedig 3,5 százalékkal több, mint » múlt év azonos időszakában. A májusi áruellátás az előző időszakhoz hasonlóan kiegyen­súlyozott volt. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből változatla­nul jó az ellátás, bár az olcsóbb húsfélékből továbbra sem min­dig kapható elegendő. Az alkoholmentes üdítők vá­lasztéka változatlanul kielégítő, kávéve a kóla alapanyagú ter­mékekét, amelyekből az igénye­ket nem tudja kielégíteni a ke­reskedelem. Javult a választék minőségi palackozott borokból, olcsó bar azonban továbbra sincs elegendő. A szeszáremelés keresletvisszafogó hatását mind­össze egy-két megye jelezte. A tavaszi ruházati cikkek iránt lényegesen csökkent a ke­reslet, ezért sok helyütt áren­gedményes akciókat szerveztek. A koráin érkezett meleg miatt inkább a nyári holmikat keresték, a vevők. Bár e termékekből a kí­nálat a tavalyihoz képest javult, néhány cikkből még mindig szűk a választék, elsősorban nyári férfiöltönyökből, zakókból, pantallókból. Többet lehetett volna értékesíteni divatos nyári ruhaanyagokból is, valamint a természetes alapanyagú női kon- fekcióáru'kból. Vas-műszaki cikkekből a kínálat nem változott lényegesen,, bár a választékhiány némileg mér­séklődött háztartási kisgépek­ből, alumínium- és zománcedé- nyekből, radiátorokból, varrógé­pekből, hazai hűtőszekrényekből, magnetofonokból, villany-bojle­rekből. A tartós fogyasztási cik­kek közül továbbra is gyakran hiányzik a fagyasztóláda, vala­mint a hazai automata mosógép. Változatlanul 'kevés az olcsóbb asztali színes televízió, a drágább típusokból viszont készletek hal­mozódtak fel a kereskedelemiben. A tüzelő- és építőanyag-forga­lom valamelyest élénkült, elsősor­ban a tavalyinál korábban meg­kezdődött engedményes akciók eredményeként. • A ZIL—4331 próbaúton Moszkva környékén. Takarékos teherautó A moszkvai Lihacsov Autógyár, a ZIL megkezdi az üzem­takarékos dízelmotorral üzemelő ZIL—4331 típusú új teher­autók sorozatgyártását. Az ilyen teherautókhoz 12—14 tonna teherbíróképességű, különböző rendeltetésű pótkocsit lehet kapcsolni. Az új teherautónak korszerűsített motorja, nyolcfokozatú sebességváltója, tökéletesített fékrendszere van. Több mint 250 alkatrésze műanyagból készült. A vezetőfülkében auto­mataülés van, ami jobbra és balra elfordítható, magassága szabályozható, a műszerfal fény ki jelzős. Legfontosabb új­donsága a ZIL—645 tipusú dízelmotor, amely a korábbi vál­tozatnál csaknem 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot hasz­nál fel, kevesebb a karbantartási költsége is. TISZTELT ÜGYFELEINK! az Állami biztosító kecskémét, i. sz. fiókja 1986. július 1-től a Petőfi S. u. 16. sz. alatti helyiségéből átköltözik Kecskemét, Villám I. u. 2—4. sz. alá, az Állami Biztosító Bács-Klskun Megyei Igazgatóságával egy épületbe (Cifra- palota mellé). Július 1-től a fenti helyen állunk ügyfeleink rendelkezésére. 1430

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom