Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

2 © PETŐFI NÉPE • 1986. június 20. a Magyar Szocialista Munkáspárt KÖZLEMÉNY Központi Bizottságának 1986. június 18-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a nemzetközi szín­téren együtt, azonos célokért, a viszonyok megjavításáért, a tar­tós békéért, az emberiség nyu­godt, pusztító fegyverektől men­tes jövőjéért küzdünk. © A Központi Bizottság jóvá­hagyta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részit vett küldöttségünk tevékenységét. A tanácskozáson kialakított közös állásfoglalások, javaslatok meg­felelnek a magyar nép, az egész emberiség érdekeinek. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagálla­mával együtt továbbra is hatá­rozottan törekszik a kelet—nyu­gati párbeszéd folytatására, az európai és az általánoís bizton­ság megszilárdítására, a külön­böző társadalmi rendszerű álla­mok kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlesztésére. A Központi Bizottság helyesli és tá­mogatja a leszerelés előmozdítá­sára irányuló nagy fontosságú szovjet kezdeményezéseket: az atomfegyver-kísérletek beszün­tetését, a világűr militarizálá- sának megakadályozását, a tö­megpusztító eszközök megsem­misítését. Hangsúlyozza, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagországaihoz, vala­mennyi európai országhoz inté­zett mostani budapesti felhívá­sa az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csök­kentésére jelentős kezdeménye­zés. amelynek megvalósítása nagymértékben erősítené föld­részünk békéjét, biztonságát. A magyar nép azt várja, hogy a NATO-tagországok illetékesei felelősen, érdemben mérlegelik a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek javaslatait és építő jellegű választ adnak a kezdeményezé­sekre. II. A Központi Bizottság áttekin­tette a népgazdaság helyzetét, ér­tékelte az 1986. évi terv végre­hajtásával kapcsolatos eddigi ta­pasztalatokat. és megvitatta a terv megvalósítását szolgáló to­vábbi teendőket. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az ez évi gazdaságpolitikai célok megvaló­sítása a korábban feltételezettnél nehezebb feladatot jelent, na­gyobb követelményeket támaszt a gazdaságirányító és a gazdál­kodó szervezetek munkájával szemben. A VII. ötéves tervben célul kitűzött gazdasági élénkü­lés még nem kezdődött el, az idei esztendő első öt hónapjában több vonatkozásban tovább tartottak az elmúlt évet jellemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok. A gazdasági egyensúly meg­szilárdításában eddig nem sike­rült elérni a szükséges javulást. A vállalati beruházásokat, a közületek és a lakosság fogyasz­tását nem támasztja alá megfe­lelően a termelés növekedése. Lassú a termelési szerkezet hoz­záigazítása a kereslethez, nem javul a kívánt mértékben a ha­tékonyság. számos területen rossz a munkafegyelem és a munka- időalap kihasználása. A világgazdasági feltételek ala­kulása számunkra továbbra sem kedvező. Fontos exporttermé­keink — az élelmiszer, az olaj­származékok — árai jelentősen csökkentek, és számottevő vesz­teséget okoz az Európai Gazda­sági Közösség által alkalmazott hátrányos megkülönböztetés. A tavalyi és az év eleji nem kielégítő teljesítmények, mun­kánk fogyatékosságai és az újabb kedvezőtlen nemzetközi gazda­sági fejlemények nehezítik a fő gazdaságpolitikai célok elérését. Az ipar termelése az év első öt hónapjában — az áprilisi—má­jusi élénkülés ellenére — nem érte el a tervezettet, csak 1,2 százalékkal növekedett. A bá­nyászat, a vegyipar, az élelmi­szeripar és a könnyűipar egé­szének a termelése a tavalyi szint körül alakult. Kedvező viszont, hogy a híradás- és vákuumtech­nikai ipar termelése 14 százalék­kal, a műszeriparé 10 százalék­kal, a háztartási és kozmetikai vegyiparé 11 százalékkal, a ci­pőiparé 10 százalékkal, a gumi­iparé 6 százalékkal, a gyógyszer- iparé 4 százalékkal, a nyomda­iparé 7 százalékkal nőtt. Az épí­tőipar teljesítménye a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 6 százalékkal nagyobb. A mezőgazdáságban az 1986-os évet megalapozó munkákat ide­jében és jó minőségben elvégez­ték. A kalászosok és a kukorica vetésterülete némileg elmarad a tervezettől, viszont a napraforgóé 13 százalékkal meghaladja azt. . A kalászosok fejlettsége közepes, a kapásnövények jól fejlődnek. Az állattenyésztésben a felvá­sárlási árak emelése és egyéb célszerű intézkedések éreztetik kedvező hatásúikat. A szarvas­marha-létszám csökkenése jelen­tősen mérséklődött, a sertésállo­mány gyarapodott, a baromfiál­lomány az előirányzat szerint alakul. Mindennek következté­ben az élelmiszeripar termelése fokozatosan élénkül. Az építési beruházások a múlt évivel azonosaik. Kedvező, hogy a beruházásokon belül a gépek beszerzése 8 százalékkal nőtt. A központi beruházások az elő­irányzat szerint alakulnak. A vállalati beruházások 12 száza­lékkal meghaladják a tavalyi szintet. A bérek az év első öt hónap­jában a tervezettet meghaladó­an, 7,2 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom volumene 3,5 százalékkal emel­kedett, az áruellátás — néhány fogyasztási cikk kivételével — kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság helyesli, hogy a gazdaságpolitikai célok­nak és az éves terv előirányza­tainak a teljesítése érdekében az irányító szervek számos intézke­dést hoztak. Ezek az intézkedé­sek alapvetően a termelési szer­kezet fejlesztését szolgálják, az exportot ösztönzik, és a műszaki haladás feltételeit javítják. Bő­vítik a vállalatok lehetőségét a külkereskedelmi tervek megva­lósításában, és a teljesítmény meghatározott javulása esetén többletjövedelmet eredményez­nek. Más intézkedések a költ­ségvetés helyzetének javítását célozzák, fokozzák az érdekeltsé­get a gazdasági eredmények nö­velésében, segítik a teljesítmé­nyek és a jövedelmek jobb ösz- szekapcsolását. A gazdasági munkában, az ágazatok, a gazdálkodó szerveze­tek, a kollektívák eredményessé­gében — mint a példák sokasá­ga tanúsítja — az objektív kö­rülmények mellett meghatározók az emberi tényezők, az irányítás színvonala, a szemlélet és a hoz­záállás. Ott, ahol gazdaságpoliti­kai elveink érvényesítéséért ki­tartó, célratörő munkát végez­nek, határozottan cselekszenek, nem maradnak el a sikerek. © A Központi Bizottság hang­súlyozta : a legfontosabb feladat továbbra is az, hogy az egyensúlyi követelményeket szem előtt tartva teremtsük meg a gazdasági növekedés élénkíté­sének feltételeit, és teljesítsük az 1986. évi népgazdasági tervet. Ennek a célnak az elérése az ed­diginél aktívabb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkát kö­vetel az irányító szervektől, a gazdálkodó szervezetektől, min­den dolgozótól. A kormányzati szervek foko­zott gondossággal kísérjék figye­lemmel a gazdasági folyamato­kat, és idejében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Bizto­sítsák a termelés és a felhaszná­lás, az export és az import kí­vánatos összhangját. A költség- vetési egyensúly védelmében te­gyenek további intézkedéseket a kiadások mérséklésére. Támasz- szanaik szigorú követelményeket a veszteséges és alaphiányos vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésekor. Erősítsék a szem­léleti és a cselekvési egységet a végrehajtásban, lépjenek fel a lazaságokkal és a fegyelmezet­lenségekkel szemben. A. gazdálkodó szervezetek hasz­nosítsák jobban a rendelkezésük­re álló erőforrásokat, és összpon­tosítsák tevékenységüket a gaz­daságos termelés növelésére. For­dítsanak nagy figyelmet a mun­kaidőalap jobb kihasználására. Azok a vállalatok, amelyeknek termékei jól értékesíthetők, a munkaidőalap bővítésével is tö­rekedjenek a termelés növelésé­re. * * * A Központi Bizottság aláhúz­ta, hogy a XIII. kongresszus ha­tározatában, valamint a VII. öt­éves népgazdasági tervben meg­fogalmazott fő gazdaságpolitikai célok, amelyek az ország felemel­kedését, a nép érdekeit, a szo­cialista fejlődést szolgálják, vál­tozatlanul érvényesek és a mun­ka megjavításával elérhetők. A magyar nép nemegyszer bizonyí­totta, hogy nemzeti céljaink el­érése érdekében képes nagy erő­feszítésekre, kimagasló eredmé­nyekre. Ez ad szilárd alapot ah­hoz, hogy a pártkongresszuson megfogalmazott és a népgazda­sági tervekben rögzített társa­dalmi és gazdasági- programunk megvalósuljon. A Központi Bizottság felhívja a párt- és társadalmi szerveze­teket, az állami, gazdasági szer­veket, hogy elemezzék a gazdál­kodás első félévi tapasztalatait, segítsék a gazdaságpolitikai cé­lok elérését, az 1986. évi terv teljesítését. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN: Magyar felszólalás a bécsi fórumon Magyarország kormánya és né­pe nagy figyelemmel kísér min­den fegyverzetkoiiátozási tárgya­lást, tevékeny részese valameny- nyi, a leszerelésre irányuló tö­rekvésnek, hangsúlyozta Nagy János nagykövet, küldöttségünk vezetője a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalások csütörtöki ülé­sén. Hazánk lehetőségeinek meg­felelően kész hozzájárulni a kö­zép-európai katonai szembenál­lás szintjének csökkentéséhez: a bécsi fórumon elfoglalt különle­ges státusa nem jelenti a passzív szemlélő' szerepét, hiszen e tár­gyalások sikere, a kelet—nyuga­ti kapcsolatok javulása nemzeti érdekünk és egybeesik törekvé­seinkkel, mondotta. A nagykövet szólt arról, hogy a bécsi tárgyalások biztatóan folytatódtak: a NATO-országok legutóbbi javaslata a tervezett megállapodás keretére vonatko­zó pozitív eleméket is tartalma­zott, míg a szocialista országok február* 20-i tervezete valós le­hetőséget teremtett ahhoz, hogy megkezdjék a szerződés kidolgo­zásának konkrét munkáját. A NATO reagálása a VSZ javas­latára azonban nem igazolta a reményeket: a nyugati javasla­tok a lényeget illetően egyre ki­sebb csapatcsokkentést irányoz­nak elő, teljesen figyelmen kí­vül hagyják a fegyverzet csök­kentését, egyúttal pedig irreá­lis mértékben növelik az ellen­őrzési igényt. A jnagyar küldöttség vezetője ismertette a VSZ Politikai Ta­nácskozó Testületének legutób­bi budapesti ülésén elfogadott ja­vaslatokat, a felhívást a NATO- hoz az európai haderők és a ha­gyományos fegyverzet csökken­tésére, hangsúlyozva: a javasla­tok megvalósításával a 90-es évek elejére mintegy negyedével, egymillió fővel lehetne csökken­teni az európai haderőket, majd a csökkentést folytatni. A gyorsítás ötéves terve A XII. ötéves terv és a két ülésszak közötti időben hozott elnöki rendeletek törvényerőre emelésével csütörtökön Moszk­vában befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétna­pos ülésszaka. A szovjet parlament szerdán személyi kérdésekről döntött, majd meghallgatta Nyikolaj Rizskov kormányfő előterjesz­tését íu Szovjetunió 1986—1990- re szóló ötéves gazdasági és tár­sadalmi fejlesztési tervéről. A kétnapos vitában felszólaló kül­dötteik elsősorban a gyorsítás öt­éves tervének szociális célkitű­zéseit emelték ki: a tervidőszak­ban 595 millió négyzetméternyi lakás épül, ami nagymértékben hozzájárul a, lakásgondok enyhí­téséhez. Genscher a Szovjetunióba látogat A szovjet kormány meghívá­sára Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, kül­ügyminiszter július második fe­lében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Júliusban: szovjet—brit külügyminiszteri találkozó Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter július 14-én ér­kezik Londonba kétnapos hiva- . talos látogatásra — jelentette be Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszter szerdán este az alsó­házban. Nagy-Britannia kész szerepet vállalni a fegyverzetkor­látozási tárgyalások és a legma­gasabb szintű szovjet—ameri­kai párbeszéd előmozdításában — hangsúlyozta. A NATO-munkacsoport értékel A NATO munkacsoportja megkezdte a Varsói Szerződés hagyományos fegyverekre vonat­kozó leszerelési javaslatainak ta­nulmányozását és értékelését — jelentette a Nouvelles Atlan.tiques, az észak-atlanti szövetség tevé­kenységével foglalkozó brüssze­li kiadvány. A NATO magas- szintű munkacsoportját a múlt- havi halifaxi külügyminiszteri tanácskozáson állították fel kife­jezetten a*hagyományos fegyver­zet korlátozásával összefüggő kérdések tanulmányozására. A testület a Nouvelles Atlantiques értesülései szerint októberre ideiglenes jelentést készít, az „ambiciózusnak” minősített el- leinjavaslatok terveit tartalmazó végleges jelentését pedig decem­berben terjeszti elő. A kiadvány szerint a NATO- ban csalódást okozott, hogy a Varsói Szerződés budapesti fel­hívásában foglalt javaslatokat a szooialista országok nem terjesz­tették elő konkrétabb formában a bécsi közép-európai haderő­csökkentési tárgyalások múlt he­ti teljes ülésén. Másrészt a NA­TO brüsszeli központjában kifo­gásolták, hogy a Varsói Szerző­dés azonos csökkentést javasol mindkét szövetség haderőiben. A NATO ugyanis azt állítja, hogy a Varsói Szerződés Európában fölényben van a hagyományos erőik terén. A Bundestag az apartheidről A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) csütörtök dél­ben egyhangúlag elítélte a dél- afrikai apartheid-rendszert, de a kormánypárti többség elutasí­totta az ellenzék hatékony poli­tikai és gazdasági rendszabályo­kat sürgető határozati javasla­tait. így a Bundestag állásfog­lalása arra korlátozódott, hogy „alkalmas intézkedések megté­telére”, valamint a Dél-Afriká- val határos úgynevezett frontál­lamok fokozott támogatásának a megvitatására szólította fel a nyugat-európai közösség jövő héten Hágában összeülő értekez­letét. A vitában mindamellett megmutatkozott, hogy a kor­mánykoalíció megosztott a pre­toriai rezsimmel • szemben köve­tendő politika kérdésében. Hans-Dietrich Gensoher kül­ügyminiszter azzal indokolta a gazdasági szankciók mellőzését, hogy mindenekelőtt olyan „poli­tikai légkör megteremtésére van szükség, amely lehetővé teszi minden dél-afrikai csoport pár­beszédét., Ehhez hozzátartozik a politikai foglyok szabadon bo­csátása és az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) betiltásá­nak megszüntetése is.” Bioszputnyikok MOSZKVA A súlytalanságnak nincs köz­vetlen hatása a sejten belüli fo­lyamatokra, köztük az „öröklési információt” továbbadó rend­szerre. Ilyen következtetést von­tak le a szovjet tudósak aiz élő­lényekkel Föld körüli pályára bocsátott msiterséges holdakkal végzett kísértetekből. Az úgyne­vezett bioszputnyikok sorában a múlt év júliusában felbocsátott Kozmosz—1667 volt a legutóbbi. A kísérletek eredményeinek ösz- szegzésóre nemzetközi szimpó­ziumot hívtak össze, amely csü­törtökön kezdte meg munkáját Moszkvában, Mint Oleg Gaaenko akadémi­kus, az intézet igazgatója a saj­tó számára elmondta, a külön­féle szervezetek repülés utáni tanulmányozása értékes adatok­kal szolgált annak vizsgálatá­hoz, hogy milyen hatást is gya­korol a világűr az élő szerveze­tekre. Az ember részvételével folyó űrutazások során az orvos­biológusokat elsősorban az fog­lalkoztatja, hogy miként küszö- bölheitők ki a súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt ká­ros hatásai. Ebből a szempontból különösen fontosak a bioszput- nyikokkal végzett kutatások. Országgyűlési tanácskozásai Tegnap a Parlamentben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület a Belke­reskedelmi Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium 1985. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést vi­tatta meg. Az írásos előterjesztéshez fű­zött szóbeli kiegészítőjében And- rikó Miklós belkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár kiemel­te: az áruellátás színvonala — a tüzelőanyagok kivételével — ösz- szességében a népgazdasági terv követelményeinek megfelelően alakult. A tervszerű áruellátás­ban fontos szerepet játszott a kereskedelmi gazdálkodó szerveik javuló munkája, a szerződéses fegyelem megszilárdulása. Az él el.m is zerk í n á la t öss zess é gében jónak volt mondható, az ipar­cikkek többségéből a kereslet— kínálat összhangja kedvezőbben alakult az 1984. évinél, bár egyes korszerű tartós fogyasztási cik­kekből az igényeket nem tudták maradéktalanul kielégíteni. A külkereskedelmi tárca írá­sos tájékoztatójához Török Ist­ván külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Tájékoztatást adott az 1985. évi rubel- és konvertibilis vi­szonylaté áruforgalom alakulá­sáról. Elmondta: tavaly a piacra jutás feltételeiben, versenyké­pességünkben nem következett be kedvező irányú, illetve a szükséges változás, Rubelvi- szonylatú kivitelünk a tervezett­hez képest 7 százalékkal, beho­zatalunk 2 százalékkal növeke­dett, konvertibilis elszámolású kivitelünk mintegy 6 százalék­kal elmaradt a tervezettől, a be­hozatal 7 százalékkal haladta meg azt. A vitában felszólalók közül Nyers Rezső (Bács-Kiskun me­gye) szólt arról a problémáról, hogy a különböző típusú export­piacokra különféle minőségű ter­mékeket állít elő iparunk, már csak azért is, mert a jelenlegi termelési kapacitások is igen el­térő színvonalúak. Ez hosszú tá­vú probléma, de a megoldását napirenden kell tartani. Az is az adott termelési szerkezetből kö­vetkezik — tette hozzá —, hogy világpiaci versenyképességünk nem megfelelő. bizottságok A.z Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága tegnapi ülésén részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is. A képviselők az 1985. évi álla­mi költségvetés végrehajtásának tárgykörében elemezték az igaz­ságügyi terület és a tanácsi mun­ka elmúlt esztendei tényeiről, adatairól, valamint a tanácsok 1981—1985, évi pénzügyi tervé­nek teljesítéséről szóló jelenté­seket. Két munkaanyagot kap­tak kézhez a képviselők, az egyi­ket az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Legfel­sőbb Bíróság állította össze, a másikat a Pénzügyminisztérium készítette. Az igazságügyi téma előterjesz­tésének egyik figyelemre méltó adata, hogy a polgári, gazdasági és munkaügyi perek száma ta­valy meghaladta a kétszázezret, mintegy háromezerrel több volt a megelőző évinél. A gazdasági perek száma is nőtt, a perérték összesen mint­egy 17 milliárd forint volt. A büntető bíróságok dolgát soka- sította a bűnözés növekedése. A tanácsi gazdálkodás — az elemző értékelés szerint — a VI. ötéves tervben, illetve az éves tervekben megfogalmazott nép- gazdasági célok irányában fej­lődött. A népgazdaságban vég­bement kedvezőtlen folyama­tok azonban a tanácsok terüle­tén is éreztették hatásukat. A népgazdaság jövedelemtermelő képességének csökkentése a pénz­ügypolitikában is módosításokat vont maga után. Ennék hatásá­ra. valamint az állami költség- vetés egyensúlyi pozíciójának megőrzése érdekében a tervidő­szakban szükségessé vált a köz­vetlen beavatkozás a tanácsok gazdálkodásába is. Így a tanácsokra kettős nyomás hárult: egyrészt a szűkülő pénz­ügyi lehetőségek ellenére bizto­sítaniuk kellett a legszüksége­sebb lakossági igények kielégí­tését, másrészt központi dönté­sekkel csökkentették a beruhá­zási forrásaikat. Következéskép­pen a tanácsok elsősorban a tár­sadalmi és gazdasági programok megvalósítására fordították a rendelkezésükre álió pénzt. A képviselői véleménycserében Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun me­gye) a pénzeszközök decentrali­zálásával kapcsolatban arra hív­ta fel a figyelmet, hogy időben tájékoztassák a tanácsokat a le­hetőségekről, g várható változá­sokról. A rendőrség kérése Csütörtökön, június 19-én, 12 óra 40 perckor Budapesten az V. kerület Belgrád-rakpart 16. számú lakóépület lépcsőházában az éppen ott kézbesítő V. Zoltán postai, alkalmazottat megtámad­ta két ismeretlen férfi, és tőle a Budapesti Postaigazgatóság tulaj­donát képező 31718 forintot el­rabolta. V. Zoltán könnyű sérü­lést szenvedett. Az elkövetőikről rendelkezésre álló személyleírá­sok: az egyik támadó 23—27 év '.közelíti, körülbelül 175 centimé­ter magas, közepes testalkatú, arca áll felé keskenvedő, hom­loka magas, orra egyenes, fülei fejhez simulóaik. vékony, egye­nes szájú, szőkésbarna, egyenes, hátrafésült. fület ta-kia,ró, vállra érő hajú férfi. Ruházata: vilá­goszöld, minta nélküli pólótrikó, kopott, kék színű farmernadrág. A másik 18—22 év közötti, kö­rülbelül 170—173 centiméter ma­gas, erős. sportos testalkatú, ar­ca hosszúkás, szeme kék, orra egyenes, szája középvastag, ívelt, fülei fejhez simulóaik, fehér bőrű, haja fekete, rövidre vágott, ol­dalt „olaszosan” fésült férfi. Ru­házata: sötétkék . pólótrikó, far­mernadrág. A rendőrség kéri, aki a személyleírás alapján a körözött személyeket felismeri, vagy az üev felderítéséhez bár­milyen segítséget tud adni, je­lentkezzen a Budapesti Rendőr- íő'kapitányságon (V. kerület, Deák Ferenc utca 16—18.), te­lefonon a 07-es számon, vagy bármelyik rendőri szervnél. Ülést tartott a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) szélt a legnagyobb lakosságú fő­városi kerületről, kiemelve, hogy a kapcsolat Bács-Kiskunna.1 már eddig is gyümölcsöző volt, s egy­re újabb formákkal bővült. Java­solta, hogy a tervezetet egészít­sék ki a kórházak kapcsolatfel­vételére. Romány Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára is hangsú­lyozta, hogy a megállapodás iga­zi értékét az adja, ha a politikai szerveknek, irányító testületek­nek csak az összegzés feladata marad, mert a különböző kol­lektívák saját maguk alakítják ki a kapcsolatokat, alkalmazzák eredményesen annak formáit. A művészet, a kultúra mellett a munkában, a termelésben is. Dr. Dollenstein István, XI. ke­rületi tanácselnök is leszögezte: akkor lesz tartalmas az együtt­működés, ha az a vezetői kap­csolatokon túl kiterjed az élet, a munka minden területére. Az ülés résztvevői megtekin­tettek egy Bács-Kiskun megyét bemutató diasorozatot, majd a kerület és a megye párt-, taná­csi és népfrontvezetői aláírták a megállapodást, amelyet a javas­latnak megfelelően kiegészítet­tek a kórházak együttműködésé­vel. Ezután a végrehajtó bizott­ságok tagjai a megyeszékhely kul­turális intézményeit keresték fel. V. T. Borsószezon a Kecskeméti Konzervgyárban (Folytatás az 1.- oldalról.) boz is, áms az ötnegyedes üvegek rossz minősége idén is sok gon­dot okoz a Kecskeméti Konzerv­gyár szakembereinek. Az elmúlt évihez hasonlóan — amikor a biztonságos termelés érdekében végül importból kellett beszerez­niük — most is egyenetlenek es­tül vékonyak az üvegfalak. Sok közülük hajszál re pedésekikei érke­zik. Idén eddig* 500 ezret már visszaküldték és további 1,6 mil­lió darabot imintavétel után ezen a héten szállítanak vissza a gyár­tó Sajószerutpéteri Üveggyárnak. A jogos reklamációk után remél­hetőleg elegendő és megfelelő mi­nőségű üveget kapnak maid. Szükség is' van erre,' imént a megyeszékhelyi konzervgyár ez- idón 12 500 tonnányi zöldborsó felvásárlására kötött szerződést tíz környező mezőgazdasági nagy­üzemmel. A gazdaságok e meny- nyiséget 2 700 hektáron termelik meg. Az első szállítmányok már jú­nius elején beérkeztek, de az ak­kor jött esős idő miatt csupán egy hét múlva kezdődhetett meg a gyárban az üzemszerű termelés. Most már négy gépsorom folya­matos a munka. Így naponta négyszáz tonnányi borsószemet dolgoznak fel, s hat-hétszázezer dobozit és üveget töltenek meg. A Kecskeméti Konzervgyár idei borsókanzerv-termelésének nyolc­van százaléka szovjet exportra kerül. A többit a hazai piac mel­léit az NDK-ba és Lengyelország­ba szállítják. G. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom