Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '%téí-W PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 137. szám Ára.* 1,80 Ft 1986. június 12. csütörtök Magyar—szovjet kormányfői találkozó Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán Budapesten talál­kozott Nyikölaj Rizskowal, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökével, A szívélyes, baráti légkörű találkozón áttekintették a két ország gaz­dasági kapcsolatainak időszerű kérdéseit. A megbeszélésen hangsú­lyozták közös szándékukat, hogy — Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkára június 8-i tárgyalásainak szellemében — széleskörűen fejlesztik a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködést, bővítik az árucsereforgalmat. (MTI) Tapasztalatcsere az együttműködés szélesítéséhez © Bemutatták az új paprikafajtákat is a szovjet vendégeknek a kecs­keméti kutatóintézetben. (Méhesi Éva felvétele) Szovjet kutatók látogattak teg­nap Bács-Kiskun megyébe. Az Alekszandr Alekszandrovics Nyi- konov akadémikusnak, a Szov­jet Mezőgazdasági Akadémia (VASZHNIL) elnökének veze­tésével — dr. Cselőtei László akadémikusnak, az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága elnökének és az Akadémia tiszt­ségviselőinek kíséretében — ér­kezett vendégeket a megyei párt- bizottságon Romány Pál első tit­kár fogadta. Tájékoztatta a me­gye agrárgazdaságában kiala­kult termelési szerkezetről, az irányítás rendszeréről, az érde­keltségi viszonyokról, és ezek fejlesztéséről. Nyikopov akadémikus érdek­lődött a tudomány eredményed­nek gyakorlati megvalósulása folyamatáról, a tulajdonviszo­nyokról és a vezetési módszerek­ről. Az eszmecsere végén meg­állapította: a most elhangzotta­kat, valamint kedden a marton- vásári kutatóintézetben szer­zett tapasztalatokat hazájában, a helyi sajátosságok figyelembe­vételével, érdemesnek tartja föl­használni, és szükségesnek érzi az együttműködés elmélyítését. A szovjet delegáció ellátoga­tott a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatihoz, ahol dr. Balázs Sándor akadémi­kus, az intézet főigazgatója mun­kájukról adott széles körű tájé­koztatást, ismertette a nemesí­tésben, új fajták létrehozásában elért eredményeket, megjegyez­ve: némely területen megelőz­ték versenytársaikat, és a világ élvonalába kerültek. A főigazga­tó bemutatta a kísérleteket, az új uborka-, paprika-, és paradi­csomfajtákat, a laska- és a csiper- kegomba-termesztés technológiá­jával is megismertette a küldött­ség tagjait. A tapasztalatgyűj­tés következő állomása az Izsáki Állami Gazdaság borkombinát­ja volt, ahol dr. Horváth István igazgató kalauzolta a vendégeket, megmutatva a pezsgőgyártás leg­korszerűbb gépekre és berende­zésekre alapozott technológiá­ját. Ezt követően élénk eszmecseré­re került sor, megvitatták a lehe­tőségeket, amelyekről Nyiko­nov akadémikus kijelentette: a száraz bor, pezsgő és üdítőital szovjet importjának jövőjét az illetékes szervezetekkel sürgő­sen egyeztetik, és hosszabb távra szóló információkkal segítik az itteni termelés és feldolgozás irányának kialakítását. Cs. I. A Varsói Szerződés tag­államai Politikai Ta­nácskozó Testületé­nek ülése szerdán délelőtt plenáris tanácskozással fe­jezte be munkáját. Az ülésen —, amelyet Ni- colae Ceausescu, az RKP fő­titkára, román köztársasági elnök vezetett — Viktor Ku­likov marsall, a Varsói Szer­ződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főpa­rancsnoka jelentést tett a fő­parancsnokság munkájáról, s erről a testület határozatot fogadott eL Ezután a részt vevő hét ország delegációinak vezetői Befejezte munkáját a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé aláírták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tag­államaihoz, valamennyi euró­pai országhoz, az európai fegyveres erők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésé­nek programjára vonatko­zóan intézett felhívását. A dokumentumot bolgár rész­ről Todor Zsivkov, csehszlo­KÖZLEMÉNY vák részről Gustáv Husák, lengyel részről Wojciech Ja­ruzelski, magyar részről Ká­dár János, az NDK részéről Erich Honecker, román rész­ről Nicolae Ceausescu, a Szovjetunió részéről Mihail Gorbacsov látta el kézjegyé­vel. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés lég­köre jellemezte. A kétnapos találkozó bizonyította a tag­államok nézetazonosságát az európai és a világpolitika megvitatott kérdéseinek megítélésében. A tanácskozásról közle­ményt adtak ki. ■■■■ a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről (rövidített szöveg) mmmm 1986. június 10—11-én, Budapesten ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai­nak Politikai Tanácskozó Testületé. < Az ülésen részt vettek: — a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov, a’ Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke vezetésével; — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Gustáv Husák. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke vezetésével; — a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnöke vezetésével; — a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár János, a Ma'gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára vezetésével; — a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével; — a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista) Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke vezetésével; — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttsége Mi­hail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára ve­zetésével. Az ülés munkájában részt vett továbbá Viktor Kulikov, m Szovjetunió marsallja, .a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegy­veres Erőinek föparacsnoka és Barrity Miklós, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszter-helyettese, a Politikai Tanácskozó Testület fő­titkára. Az ülés résztvevői véleményt cseréltek az európai és a világhely­zetről. megvitatták a) leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakí­tásáért, az európai és az általános biztonság megerősítéséért és az ál­lamok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelem időszerű feladatait. I. Az ülés résztvevői komoly ag­godalmukat fejezték ki a fegy­verkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásá­nak következményeként, az Egyesült Államok és a NATO lé­péseivel kapcsolatban kialakult feszült világhelyzet miatt. Az Egyesült Államok és a NA­TO nem hajlandó a fegyverkezé­si verseny megfékezésének, a vi­lágűrre való kiterjesztése meg­akadályozásának, a nukleáris kísérletek beszüntetésének út­jára lépni. Kitérnek a konstruk­tív válasz elől az olyan nagy je­lentőségű kezdeményezésre, mint a Szovjetunió által a tömegpusz­tító fegyverek XX. század végé­ig történő teljes megsemmisíté­sére javasolt program. Folytató­dik az amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták európai telepítése, szaporodnak az imperialista erő­politika és a más államok bel­ügyeibe való durva beavatkozás megnyilvánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, amelyeket a genfi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó és az ott elért elvi meg­állapodások keltettek a leszere­léshez és az enyhüléshez való visszatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban. Korunk alapvető feladata a bé­ke megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedésekre való áttérés, . elsősorban nukleáris té­ren. Van lehetőség a feladatmeg­oldására — a háborús veszély növekedési tendenciájának meg­törésére, s arra, hogy visszaté­rítsék a nemzetközi kapcsolato­kat az enyhülés medrébe. Lehet­séges és szükségszerű, hogy az emberiség a nukleáris katasztró­fához vezető utat eltorlaszolja. Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőződése, hogy minden or­szág és nép biztonságát, fejlődé­sének és haladásának békés fel­tételeit csak politikai eszközök­kel, valamennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet megbízha­tóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitásai­nak, bizonyítja, hogy a résztve­vők nagy felelősséget éreznek népeik és az egész emberiség sor­sa iránt. II. A Politikai Tanácskozó Testü­let szófiai ülésének 1985. október 23-i nyilatkozatában meghatá­rozott célok és feladatok idősze­rűségét megerősítve, a Varsói Szerződés tagállamai kötelessé­güknek tartják, hogy állhatato­san és következetesen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet ked­vező fordulatáért és az államok közötti gyümölcsöző együttmű­ködés fejlesztéséért. A szövetsé­ges szocialista államok a nemzet­közi biztonság olyan átfogó rend­szerének létrehozására töreked­nek, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius terü­letre egyaránt kiterjed. Az ülés résztvevői határozot­tan síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd foly­tatásáért és elmélyítéséért, azért, hogy biztosítsák annak maximá­lis konkrétságát és eredményes­ségét. Vonatkozik ez a Szovjetu­nió és az Egyesült Államok Géni­ben megkezdett legfelső szintű kapcsolatainak, valamint az eu­rópai államok mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú tárgyalá­sainak folytatására is. ni. Az ülésen képviselt államok készek a legszéíesebb körű együtt­működésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszünte­tésére a Földön és megelőzésére a világűrben, a leszerelés érdeké- (Folytatás a 2. oldalon.) A középfokú szakmai oktatásról, a technikusképzés feltételeinek megteremtéséről tárgyalt a megyei tanács vb Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeházán ülést tartott a Bács-Kiskun Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A testület tu­domásul vette a lejárt határide­jű vb-határozatokról, szóló je­lentést, és a megyei tanács tiszt­ségviselőinek két vb-ülés közöt­ti, testületi feladatokat érintő tevékenységéről készített tájé­koztatót. A sportegyesületek gazdálkodásáról a megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgála­ta alapján készült jelentés sze­retjeit ezután az ülés napirend­jén. (A vizsgálat megállapításai­ról lapunk 1986. április 30-án megjelent számában már írtunk, ezért most nem ismételjük meg azokat.) A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, és köszöne­tét fejezte ki a megyei népi el­LEGELŐSZÖR A HÍRŐS VÁROSBAN Számítástechnikai Skála-börze A Skála-Coop az idén indítot­ta útjára számítástechnikai üz­letágát. Az első vidéki bemuta­tó a Skála kínálatából tegnap nyílt meg Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában. Ren­dezője a Bács-Coop Skála GT, a kereskedelmi vállalat nem­rég alakult területi nagykeres­kedelmi szervezete. Számítógépet ma már sok he­lyen árusítanak, azonban nem mindegy, milyen szolgáltatási háttér — szervizhálózat, prog­ramválaszték — áll egy-egy be­rendezés mögött. A legnagyobb hazai kereskedelmi szervezet — lehetőségeit kihasználva — tel­jes körű szolgáltatást kínál a gépekhez. Amint Martonosi Jó­zsef Igazgatótól megtudtuk, a be­mutatón felvonultatják a leg­frissebb számítógépes és híradás- technikai Skála-választékot. A vásárral egybekötött kiállí­tásra meghívták a megye keres­kedelmi vállalatait, az intézmé­nyek, szövetkezetek, iskolák kép­viselőit. A lehetséges üzleti part­nerek a többi látogatóval együtt, működés közben ismerhetik meg az eszközöket. A sláger az ATARI 800 XL személyi számítógép és a középkategóriájú APRICOT berendezés. Mindkettőt kiegészí­tő egységekkel együtt kínálják. A börzén felvonultak a program- készítők is, akiktől a vevő test­reszabott programot rendelhet új gépéhez. Az első vásárló egyébként az Autóklub megyei szervezete volt. Az ATARI típu­sú számítógép ügyviteli munká­ra és a gépjárművezető-oktatás korszerűsítésére fogják használ­ni. A kiállított híradástechnikai eszközök közül a SELTRON vi­deomagnó számíthat — ára miatt — a legnagyobb közönségsiker­re. A számítás- és híradástech­nikai bemutató ma és holnap 10-től 18 óráig tekinthető meg a Tudomány és Technika Házá­ban. L. D. lenőrzési bizottságnak az elvég­zett munkáért. Harmadik napirendi pont­ként tárgyalta meg a végrehajtó bizottság a középfokú szakmai képzés helyzetéről, a technikus­képzés feltételeinek megterem­téséről, az üzemek és az iskolák együttműködéséről a művelő­désügyi osztály által előterjesztett beszámolót. Az írásos anyag a többi között megállapítja: Bács- Kiskunban az általános iskolát végzettek 92,4 százaléka tanul to­vább: 19,4 százalékuk gimnáziu­mokban, 21,3 százalékuk szakkö­zépiskolákban, 59,3 százalékuk pedig szakmunkás- és szakis­kolákban. Ezek a számok azt mutatják, hogy a szakmai kép­zés aránya az érettségit is adó szakmákban növekedett, a gim­názium részaránya pedig csök­kent. A szakmai képzés a megyében 19 szakközépiskolában, 17 szak­munkásképzőben és 1 szakisko­lában folyik. A szakközépiskolák­ban 42, a szakmunkásképzőkben pedig 91 szakmát oktatnak. A szakmai képzés profilja a megye társadalmi igényeinek és célkitű­zéseinek megfelelően, de az or­szágos érdekekkel összhangban alakult ki. Tapasztalható, hogy egyes vállalatok, üzemek köz­vetlen munkaerőgondjaik meg­oldását kizárólagosan a képzés­ben, és nem a dolgozók maga­tartásában, erkölcsi-anyagi el­ismerésében látják, ezért újab­ban gyakori a képzési profilok szélesítésének igénye, amit az illetékes szaktárcákkal való egyeztetések után is csak nehezen lehet kielégíteni. Az üzemek, vállalatok, iskolák által benyújtott ésszerű javas­latokat minden esetben támogat­ja a művelődésügyi osztály. Így például Baján húsipari, Bácsal­máson ruhaipari, Kalocsán élel­miszer-ipari képzést vezettek be. Űj képzési szakokkal elsősor­ban a szakközépiskolai hálózat bővült: elektroműszerész, au­tószerelő, postaforgalmi, gép- szerkesztő, építőgép-szerelő és zeneművészeti szakokkal. A szakközép- és szakmunkás- képző iskolák személyi ellátott­sága összességében elfogadha­tó, bár a szakmai tárgyak elmé­leti és gyakorlati oktatása kevés­bé megnyugtató, mert sok olyan oktató van, akinek nincs pedagó­giai képesítése. Ez még akkor is kifogásolható, ha az utóbbi idő­ben előrelépés történt, mivel a pedagógiai képesítéssel nem ren­delkező oktatók közül sokan me­gyei szervezésű pedagógiai tan­folyamot végeztek. A két iskola­típus tárgyi ellátottsága már jobb képet mutat. Különösen a IV. és az V. ötéves terv folya­mán javult sokat a helyzet. Eb­ben az időszakban épült például több korszerű iskola, tanműhely és kollégium Kiskunfélegyhá­zán, Kiskunhalason, Kecske­méten, Baján és Kiskőrösön is. Rendkívül fontos, hogy a ta­nulók a legkorszerűbb gépeken dolgozzanak a tanműhelyekben. A megyei tanács az elmúlt öt év­ben erre a célra 8 millió forin­tot fordított, a VII. ötéves terv során pedig 48 millió forintot szándékoznak költeni korszerű gépekre, s ebből 10 millió forint számítástechnikai bázishelyek kialakítására, illetve annak tá­mogatására kell. A technikusképzésről szólva a beszámoló megállapítja, hogy 1985-ben két, 1986-ban három szakközépiskolában vezették be a technikusok képzését, oktatását. Természetesen az igényektől, és a feltételektől függően nem ki­zárt az eddigi 14 képzési profilon túl további szakok bevezetése sem. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy technikusképzés csak ott indulhat, ahol a legszüksége­sebb személyi és tárgyi feltéte­lek megvannak, vagy a későb­biek során kialakíthatók. A mos­tani helyzetben úgy ítélhető meg, hogy a hát szakközépiskolában az alapvető feltételek adottak. Legtöbb gond és probléma a kecskeméti építőipari technikus- képzés bevezetésénél volt, de azokat sikerült megoldani, szep­temberben indulhat a munka, a beiskolázás megtörtént. Az üzemek és az iskolák együtt­működése Bács-Kiskunban ré­gi keletű, de az utóbbi években — főleg 1979 óta — színesebbé, gazdagabbá és főleg szabályo­zottabbá vált. ^Ez utóbbi megál­lapítás azt jelenti, hogy áz üze­meknek és az iskoláknak együtt­működési megállapodást kell kötniük. A szakközépiskolák nagy része — a képzési profilnak megfelelően — több nagyüzem­mel is létesít szerződéses kapcso­latot, de az eredményesebb szak­mai képzés érdekében az üze­mek anyagi érdekeltségét köz­pontilag kellene megteremte­ni, rendezni. Fontos lenne az is, hogy az üzemek és az iskolák érezzék az egymásra utaltságot, fontosnak tartsák a hatékony együttműködést. Az együttmű­ködés ugyanis a képzési szem­pontokon túl nevelési közegként is igen jelentős. A végrehajtó bizottság a be­számolót — a vitában elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítve és módosítva — el­fogadta, és feladattervet hagyott jóvá a további teendők jobb, színvonalasabb elvégzése ér­dekében, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. Ennek során úgy döntött, hogy Kalocsán és Kiskőrösön ne­velési tanácsadót létesít, 1986. július 1-jei hatállyal. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom