Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

% PETŐFI NÉFK <£ $ S$86» jsfctttiiíí *­FOLYÉKONY MŰTRÁGYA VÁROSFÖLDRŐL EGY ÜZEM - EGY ISKOLA TÖBB SERTÉS, BAROMFI Korszerűbb növénytáplálás Városföldön, az állami nfnlol/ítAff írOllol/l/Ol gazdaság gépudvara mö- uiitliHVlIUll UCUClilivI gött magasodik egy csúcsos faszerkezet. Szuszpenziós műtrágya-üzem épül itt, a Bábolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalat taggazdaságainak összefogásával. Ott jár­tunkkor Festő Zoltán, a Ferro vesz kisszövetkezet brigádve- zetője munkatársaival a tárház hullámpalázását fejezte be. — Mi is ez az építkezés tulaj­donképpen? — kérdeztem Kiss Istvántól, az IKR korzetvezető- JétóL — Tíz mezőgazdasági üzem társult: az IKR gesztorságával » korszerűbb, (biológiailag maga­sabb értékű szuszpenziósműtrá- gya-üzem létrehozására. A múlt év tavaszán megkezdett építke­zés a tervek szerint halad, iga­zán összehangolt a kivitelezői munka, az üzembehelyezés július elejére várható. A bábolnai re­ferenciaüzem jnjntájárav tech­nológiai változtatás nélkül ké­szül el Városföldem a telep. Az ide futó iparvágány korszerűsíté­sével a környezetvédelmi előírá­soknak is a legmesszebbmenőkig megfelel majd. Zárt térbe érke­zik a feldolgozandó alapanyag, ugyanúgy helyezkedik el a be­hordószalag, és természetesen — ízmi mindennek eredménye kell, hogy legyen — a kirako­dási veszteség minimálisra csök­ken. — Mit jelent a környéken dol­gozó gazdaságoknak ez a folyé- konyműtrágya-üzem? — A számítógépes adatfeldol­gozás alapján, a táblaszintre ki­dolgozott tápanyagszükséglet is­meretében, a kéllő mennyiség­ben és összetételben gyártja le ■taggazdaságoknak az üzem a műtrágyát. Nem elhanyagolható szempont, hogy a gazdaságok így nem kényszerülnek készlete­zésre. A teljes termelés 50 ezer hektár ellátását biztosítja majd. A második negyedéves munká­hoz, az indulásihoz, már betárol­tunk 2500 tonna alapanyagot. Ügy tervezzük, hogy az őszi fel- használáshoz már 20—25 ezer tonna szuszpenziót gyártanak. A mezőgazdasági üzemek ennek tudatában készítették el műtrá­gyázás! terveiket. Az üzem ka­pacitásának jobb kihasználása érdekében nemcsak a taggazda- s ágóktól fogadnak megrendelést, olyanokét is várják, ahol a fel- használás feltételei adottak. ♦ — A óévekre aondol? — Igen, a taggazdaságoknak az IKR biztosította a speciális gépek beszerzésének lehetőségét. Az elkövetkezendő két év nö­vénytermesztési, fejlesztési ter­veiben kiemelt helyen szerepel a korszerűbb növényvédő géppark kialakítása. Addig is Bz őszi alapműtrágyázáshoz a meglevő növényvédő gépeket igyekszünk egységcsomagokkal és a szerviz­szolgálat munkatársainak segít­ségével átalakítani. A kunszállási Alkotmány Ter­melőszövetkezet az üzemet lét­rehozó társulás egyik tagja. Fő- agronómusa. Csitári Tibor sokat vár az innen kikerülő „termék” felhasználásától: — Termelőszövetkezetünknek nincs tapasztalata a folyékony műtrágya használatában. De mindenképpen javulást várunk az eddigiekhez képesít. Például a szilárd műtrágyának a felhasz­nálás helyére érkezése az egyik legbizonytalanabb tényezőnk volt. A tárolási veszteség — kü­lönösen az ömlesztett műtrágyák esetében — „sokat elvitt” tő­lünk. Remélhetően ezek a gond­jaink megoldódnak a folyékony műtrágyával. Mintegy 2000 hek­tárra tervezzük kijuttatni, zömé­ben az őszi kalászosokra, vala­mint a silóra és a kukoricára, napraforgóra. Gondjaink is van­nak. A gazdaság anyagi helyze­te nem engedi, hogy most gé­pesítsünk. ezért tartok tőle, hogy a kezdetekben nem lesz akkora nagyságrendű felhasználásunk, mint szeretnénk. Szintén a társulás taggazda­sága a városföldi Dózsa Terme­lőszövetkezet. ahol Labancz An­tal termelési főmérnök várt ben­nünket : — Termelőszövetkezetünket évék óta sújtotta az aszály. Ez pedig döntő szempont volt, ami­kor a folyékony műtrágya fel- használása meMtett döntöttünk. Hasznosulása biztonságosabb még a csapadékszegény időszak­ban is. Gyakran előfordult ná­lunk a szilárd műtrágyával, hogy a kiszólás után még hosz- szú ideig csak hevert a földön, feltáródás nélkül. Így azután nem sokat gondolkodtunk, ami­kor megnéztük a referenciaüze­met: társultunk. A helyzetünk bizonyos fokig szerencsésnek mondható, hiszen a meglevő gépparkunk egységcsomagokkal alkalmassá tehető a szuszpenzió kiszórására. Gyakorlatilag a gaz­daság egész szántóterületén — 3600 hektáron —, valamint az 500 hektár táblás!tott legelőnkön is ezt szeretnénk használni. Gál Eszter VILÁGGAZDASÁG Csődtörvények nyugati módra Amikor a Chrysler amerikai óriáskonszern nyeresége mere­deken zuhant, és élesen vetődött föl a kérdés, mi legyen a vezető gépkocsigyártó vállalat sorsa, a társaságot a kormány nem hagy­ta magára: hosszas viták után, de jelentős támogatással segí­tette a céget ismét talpraállni, és tette ezzel lehetővé, hogy né­hány éven belül a Chrysler is­mét nyereséges legyen. Ez a tengerentúli eljárás a minta másutt is napjainkban, amikor a már évek óta tartó konjunkturális fellendülés elle­nére Nyugat-Európában is egy­re több társaság jut a fizetéskép­telenség közelébe. Az NSZK-ban például a csődbe jutott cégek szá­ma rekordmagasságba emelke­dett az elmúlt évben, 19 ezer vállalat került „kalapács alá”, 12 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. Csak rövid időre Természetesen a cégek több­sége nem Chrysler-méretű tár­saság, a gazdasági bizonytalan­ságnak főként a kisebb és köze­pes méretű vállalati körben, az épftőiparban, a kereskedelemben estek sokan áldozatul. Más kér­dés, hogy számos nyugat-euró­pai országban főleg ennek a vál­lalati körnek az állapotán múlik a gazdaság egészének helyzete, a munkanélküliség 1 csökkentésé­nek, vagy a vásárlóerő növelé­sének lehetősége. Számos országban, az NSZK- ban, Angliában, Franciaország­ban napirenden van a csődtör­vények korszerűsítése, másképp kívánják megítélni a bajba ju­tott vállalatokat. Az NSZK-ban végzett vizsgálatok feltárták, hogy a csődbíróságok elé került cégek vagyona még a perköltsé­gek fedezésére sem volt elegen­dő, nemhogy a hitelezők köve­teléseinek kielégítésére. Egy-egy vállalat kiesése így másokat is magával rántott, ami szélesebb körben tette bizonytalanná a gazdálkodási légkört. A tervezett változtatások sze­rint a fizetésképtelen vállalatok magánadósságait állami eszkö­zökből egyenlítenék ki, és ezzel lényegében haladékot adnának a vállalatoknak az adósságok tör­lesztésére. Nem arról van szó, hogy az állam átvállalja a vesz­teséget. Hitelt csak átmenetileg ad, és csak arra, hogy a vállalat megmenekülhessen a csődtől, talpraállhasson. Nincs pardon Két szempont játszik döntő szerepet ebben a szemléletválto­zásban. Egyrészt az, hogy a mai gazdálkodási körülmények kö­zött a vállalkozási kockázat hi­hetetlen mértékben megnőtt, így a csőd szinte „mindennapos” je­lenséggé vált, másrészt az, hogy a munkanélküliség a legtöbb nyugati országban a legfőbb meg­oldatlan gazdasági gond maradt. Szakértők szerint az Egyesült Államok szanálási gyakorlata gyorsabban reagált ezekre a vál­tozó körülményekre, Nyugat- Európában — mint mondják — a csődtörvények még mindig az elavult büntetőjogi szemléletet tükrözik. A fizetésképtelen vállalatok az esetek legnagyobb részében nem kapnak semmilyen haladé­kot, még egy utolsó lehetőséget sem. Ha nem tartoznak a na­gyobb méretű vállalatok körébe, amelynek sorsáért minden or­szágban aggódnak, a bukás el­kerülhetetlen, sőt a fizetésképte­len vállalkozók teljes egziszten­ciális fenyegetettségbe kerülnek. Franciaországban például bün­tetőjogi eljárás vár rájuk, ha­sonlóképp Olaszországban is, ahol olyan „polgári jogoktól” fosztják meg a bukott vezetőt, mint a szavazati jog, vagy a bankszámlanyitás lehetősége. A csődtörvények tervezett módo­sítása a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy a fizetésképtelen cégek élére a bíróság az üzleti gyakor­lathoz, a vállalat pénzügyi és kereskedelmi ügyeihez értő sza­nálási gondnokot nevezzen ki, aki elsősorban a cég talpraállí- tásán munkálkodik, nem pedig olyan jogászokat, akik elsődle­ges feladatuknak a vállalatfel­számolást és a pénzükért sorba álló hitelezők kielégítését tekin­tik. Szigorúan büntetik Más kérdés, hogy a csődtörvé­nyek súlypontjainak eltolódása nem jelent felmentést az alkal­mazkodni képtelen vállalatok számára, mindössze a kockáza­tok következményeit akarja né­mileg enyhíteni. Az NSZK-ban végzett kutatások feltárták ugyanis, hogy a rossz üzletmene­tért döntően a vállalatvezetés hibái okolhatók, vagyis elvben a felfokozott versenyben, a maga­sabb követelmények mellett is mód van a sikeres gazdálkodás­ra. A felmérésből kiderült, hogy a sikertelen vállalkozásokat töb­bek között a megalapozatlan tervezés, a piac változásának fi­gyelmen kívül hagyása, vagy a túl lassú vállalati reagálás, a veszteségek késői tudatosítása okozza. Mindezek olyan vállalat- vezetői ballépések, \ amelyeket a körvonalazandó új csődtörvé­nyek is szigorúan büntetnek majd. Marton János Gyümölcsöző beruházások Mélykúton A mélykúti Lenin Termelőszövetkezet a megye egyik dinamikusan fejlődő közös gazdasága. Az 1985 évi ered­ményei alapján elnyerte a mezőgazdasági es élelmezés ügyi miniszter dicsérő oklevelét. Az országos verseny­ben már hatodszor kapott elismerést. Ha jogelőd kitün­tetéseit is figyelembe veszik, akkor tizenkétszer érde­melte ki az országos kitüntetést. f / * Mennyit ér egy Commodore? Az cxrgoványi Sallai Termelő­szövetkezet elnöke szerint az övék több millió forintot. Mióta ugyanis 1983-hgn munkába állt a Commodore 64-es, alaposan megváltozott körülötte a gazdál­kodás, tervezés megszokott rendje. Mi mindenre volt hatással a kis számítógép? Üzemanyag-meg­takarítással mutatkozott be. Egyetlen év alatt 15 százalékkal csökkent a szövetkezet erőgépei­nek üzemanyag-felhasználása. Az ok: szorosabbá vált a bizonylati fegyelem, s a géD néhány napon belül kimutatta á műszaki hi­bákból eredő túlfogyasztást. Be­lépett a számításttechnika a bér- gazdálkodás területére is, majd pedig Máthé Miklós üzemgaz­dász, a számítógép kezelője ki­dolgozott egy értékelő programot, mely havonta pontosan kimutat­ja az. egyes ágazatok gazdálko­dási eredményét A naprakész bémyilvántartás és forgóeszköz- készlet-számítás, a gazdaság pil­lanatnyi helyzetének ismerete kemény forintokban kamatozik — ezt napjainkra már a szövet­kezet egész tagsága megértette. Évek óta nincs veszteséges ágazat a Sallai Tsz-ben. írásunk aktualitását mégsem a szövetke­zet gazdálkodásában elért ered­ményei adják, hanem egy fel­ajánlás, mely szintén a számító­géphez kötődik. Két hónappal dzeilőtt különböző társadalmi szervezetek közös felhívással for­dultak a megye vállalataihoz, szövetkezeteihez, intézményeihez. Lényege, hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom hagyomá­nyaira alapozva nyújtsanak se­gítséget a számitógépes oktatás feltételeinek megteremtéséhez. A felhívást, melynek nyomán sok településen megmozdultak a termelő kollektívák, olvasták a Sallai Tsz-ben is. A pártalap- szervezet kezdeményezésére ösz- szedugták a fejüket a szakszer­vezet, a KISZ, a munkaverseny- bizottság képviselői Ügy döntöt­tek. ha a tagság is egyetért, se­gítenek számítógépet vásárolni a helybeli általános iskolának. A tagok hozzáállása a szervezőket yis meglepte. Nemcsak azok tá­mogatták egyhangúan a javasla­tot, akiknek gyermekei most jár­nak az iskolába, hanem az idő­sebbek is, szinte kivétel nélkül, mondván, az egész község érde­ke, hogy a fiatalok lépést tart­sanak a technika fejlődésével. A szövetkezet tagjai szemé­lyenként 150 forintot ajánlottak fel, és a községen belül felhí­vással fordultak a többi terme­lőüzemhez is. Az Egyetértés Szakszövetkezet, a Balaton Ci­pőipari Szövetkezet üzemegysége már jelezte, hogy csatlakozik az akcióhoz, s jelentkezett a peda­gógus pártalapszervezet is. Ha a községi tanácsnál nyitott szám­lán elegendő pénz gyűlik össze, két kis számítógépet tudnak venni a hozzájuk tartozó felsze­reléssel, s ősszel megkezdhetik az orgoványi gyerekek a számí­tástechnika alapjainak elsajátí- t ás áit. A Sallai Termelőszövetkezet vezetősége rendszeresen a Com­modore 64-es képernyője előtt kezdi üléseit. A vezetőségi tagok végignézik a legfrissebb adato­kat a szövetkezet gazdálkodásá­ról. Ebben a 'közösségben felis­merték, hogy a számítógép, ha okosan használják, nagyobb hasznot hajt, többet ér, mini amit megvásárlásakor ki kell fi­zetni érte. Ezért is csatlakoztak az elsők között az üzem — egy iskola” mozgalomhoz. L. D. Korányi György elnök: — Az elmúlt öt esztendőben mintegy 2’00 millió forintot ru­háztunk be termelés fej lesztés re A földgáz bevezetése több mint 20 millió forintba került. Nem volt ilyen látványos program — holott kétszer annyit költöttünk rá —, a tárolóterek bővítése. Műtrágyaraktárat, valamint két, összesen 12 ezer tonna befogadó képességű magtárat építettünk. Jelentős kezdeményezésük a folyékony műtrágyázást techno­lógia meghonosítása, a keverő­telep építése. Évente 30 ezer hektár korszerű talajerő pótlását teszik ezzel lehetővé. Megtudom az elnöktől, hogy sokat áldoztak az állattenyésztés fejlesztésére. A VI. ültéves terv időszakában 38 százalékkal emel­kedett a hústermelés. A 2. számú sertéstelep 20 milliós férőhely- bővítő rekonstrukciója eredmé­nyes volt. Befejezése után a te­lep az előző évhez viszonyítva tavaly 19 százalékkal több hízót bocsátott ki. Tovább javult a vágási minőség és a takarmány- felhasználás aránya. — Jelenleg az 1. számú telep és a takarmánykeverő rekonst- íukciót valósítjuk meg. Emlí­tésit érdemel, hogy pecsenye- esi rke-tteny észtésünk tavalyi eredményéi alapján az agárdi takarmányozási rendszer által meghirdetett termelési verseny­ben 160 taggazdaság közül má­sodszor kerültünk az első helyre. A telep dolgozóinak mindegyiké­re több mint egymillió forint ár­bevétel jut — közli az e^nök. A .tagság igényeinek megfele­lően a Bácshús Közös Vállalat­tal együttműködve, a háztáji ágazat részére a közösben jól bevált svéd lapály tenyészanya- gának kihelyezését Is megkezdik. • A talajerő-utánpótlásban segít­séget kapnak a MÉM repülőgépes szolgálatától. Képünkön a kalá­szosok utolsó fejtrágyázását vég­zik a levegőből. Ettől az akciótól az várják, hogy a háztájiban hizlalt sertés mi­nősége elérje a nagyüzemi állo­mányét. Az ösztönzés érdekében a háztájiból átadott I. és II. osz­tályú hízók után 1987-től kezdve további 150 forint felárat juttat­nak a gazdáknak, A termelést jól segítik a szol­gáltató ágazatok, például a gé­peik. Itt is az üzemeltetési költ­ségek csökkentését elősegítő ösz­tönzőket vezettek be. — A termelőszövetkezet tava­lyi gazdálkodásának eredmé­nyeit Vizsgálva ímeg^lLapíthat­juk, hogy fennállásunk óta leg­magasabb bruttó jövedelemről adhatunk számot’, árbevételünk első ízben haladta meg a félmii- diárd forintot, s ez 7 százalékkal magasabb az előirányzottnál. A kísérleti nagyüzemi keresetsza­bályozás alkalmazásának ered­ményeképpen három év alatt mintegy 30 százalékos bérfej­lesztést értünk el. Igaz, ennek feltétele az volt, hogy 22 millió keresetadót fizessünk be. Ez év­től, figyelembe véve a termelői- szövetkezet teherbíróképességét, más módszerre térünk át, a brut- < tó jövedelemszabályozási rend­szerre, amelynek keretében évente 6—8 százalékos bérfej­lesztést tudunk elérni —, ma­gyarázza. A közös gazdaság minden ága­zatában megkövetelik a jó mi­nőségű, pontos munkát. Minden tag anyagilag érdekelt abban, hogy az idei tervek megvalósul­janak. Kereskedő Sándor 1 Új műhely— javításra A lajosmizsei Agroszer Vállalat profiljába tartozik a magyar és japán kis ker- • titraktorok, munkagépek javítása. Eddig erre nem volt megfelelő külön mű­helyük, és így elegendő kapacitásuk sem a szüksé­ges javításokra. Az idén elkészül egy új kétszintes épület, ahol kényelmes, korszerű műhelyekben meglesz a lehetőség min­den javítási igény gyors és pontos kielégítésére. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom