Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

1986. június 2. « PETŐFI NÉPE • 3

A HÉTEN EGY NAPON 20 ÓRÁIG

Átálltak-e a szolgáltatók

a nyújtott idejű nyitvatartásra?

Június 1-jén volt egyhónapos az a minisztertanácsi rendelet, amely intézkedett: a szolgáltató üzletek, műhelyek, irodák és hivatalok nyitvatartását úgy kell megállapítani, hogy a szolgáltatásokat a dolgozók a hét egy munkanapján 20 óráig, szombaton pedig legalább 13 óráig igénybe vehessék.

A míg egy rendelet „élni kezd

Mi történt megyénkben a rendelet nyomán?

Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályvezetője szerint a módosítás nagyfokú rugalmasságot kíván minden település tanácsától és szolgáltató intézményétől. Arról, hogy hol melyik nap ■ légyen a nyújtott idejű szolgáltatásoké. a kormányzati intézkedéssel összhangban mindenhol önállóan döntenek. Az eltelt majdnem 30 napban vitákat, egyeztetésekét tartottak ebben a kérdésben. Meghallgatva a Hazafias Népfront bizottságait is, valószínűleg csak június közepétől várható, hogy a kormányrendelet szélesebb körben „élni” kezd.

Mint minden új dolog, ami a megszokottól eltér és nagyobb alkalmazkodóképességet kíván, a nyX.vaitartás módosítása sem halad mindenhol ' gördülékenyen. Többen már átálltak a nyújtott idejű munkavégzésre. Mások csak részben tettek ennek eleget. S vannak olyanok, akik úgy tesznek, mintha még áprilist írnánk. Várnak.

Kolozsi R. Gyula, aki a Kecskeméti Városi Tanács ipari asz- tályvezetőjekén: felelős a kormányrendelet végrehajtásáért.

Rugalmasabban !-Különösen indokolt esetben a tanács szakigazgatási osztálya eltérő nyitva tartást is jóváhagyhat. A kecskeméti tanács például mél tányc ltja a Fényképész Kisszövetkezet kérését, hogy csütörtök helyett inkább szombaton tartsa nyitva üzleteit ct órával tovább, mivel olyankor gyakoribbak az esküvők, a névadók és más családi ünnepek. Néhol gazdaságossági* érvekkel hozakodnak elő, hogy tudniillik mennyire ráfizetéses (lenné) az átállás a heti egyszeri' nyújtott idejű szolgáltatásra, míg mások refrénszerűen ismételgetik: „Hozzánk estefelé már egy lélek sem jön be!” Mi ez, ha nem a kibúvó keresése?

Természetesen józan mérlegelést vagy átmeneti kockázatvállalást is feltételez, amikor vállalati, szövetkezeti vagy magánszolgáltatók belefognak valami újba.

változatos képet fest a megye- székhelyi szolgáltatók készségéről. Tőle tudjuk, hogy a DÉGAZ és. a DÉMÁSZ Batthyány utcai pénztárában a rendeletben előírtak szerint csütörtökön 13—20 és szombaton 7—13 óra közit várják a gáz- és áramdíj-befizetőket. A Cipőipari Szövetkezét az egyszemélyes műhelyeit nem, a Centrum áruházi, széchenyivárosi és szolgáltatóházi javítórészlegeit viszont 19 óra 30 percig nyitva tudja 'tartani csütörtökönként. A Luther-udvari javítóban a múlt héten csütörtökön volt az első nyújtott idejű kiszolgálás, a kevesebb létszám miatt ott is csak este fél 8-isg. A Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalatnál annyi a változás, hogy Arany János utcai és széchenyivárosi szervizeiben szombaton az eddigi 12 helyett 13 órakor zárnak, csütörtökön azonban változatlanul csak 18 óráig várják a megrendelőket. A Gelka Katona József téri alkatrészboltjában, a hétvégeken is népes Kéttempiom közi sétálóutca mellett, még rosz- szabb a helyzet. Náluk a szombati nyiitvatantás nem szokás — arra hivatkoznak. Itt hatósági eszközökkel próbálnak a rendeletnek érvényt szerezni.

A Kecskeméti Autójavító Vállalat azt a kérdés) szegezte a tanács ipari osztályának: Legyenek veszteségesek a rendelet végrehajtása következtében? Levélben megírták, hogy télen a javítóüzemet egy dolgozó számára éppen úgy be ke5l fűteni, mint száznak, ötezer négyzetméter alapterület az övék; itt hidegben óránként 100 köbméter, gázt és 150 kilowattóra villanyáramot 'használnak fel munkavégzés ’közben.

Tényleg ekkora árat kellene fizetniük a heti egyszeri nyújtott munkanapért? Nem szervezhetnének a hét. egy napján 20 óráig legalább ügyeletet a sürgők javítások elvégzésére, elkerítve a nagy alapterül éltből egy részt? Számos példa .igazolja, hogy a maszek műhelyeknél nagyobb vállalatok is lehetnek szolgáltatásaikban rugalmasak.

Ha már elment a postavonat

A társadalmi érdeken alapuló rendelet, ha éppen nem is május elsejétől, de lassanként meghozza gyümölcsét. A Posta kecskeméti szolga Itatóhelyein immár meghonosodott gyakorlat hót közben a 20 óráig való nyitvatartás. Községekben viszont munkaerőhiány és a kora este már úton levő szeged—budapesti postavonat menetrendjéhez való alkalmazkodás ■miatt hiányoznak a nyújtott szolgáltatás feltételei. A fodrászok és a szabók többsége a rendelet előtt is estig dolgozott. A Kecskeméti Gyorstisztútó Kisszövetkezet Luther-udvari üzlete a múlt héten második alkalommal tartott nyitva csütörtökön 20 óráig. Kiss József autószerelő is eddig szolgáltat a hét ■negyedik napján., S bár erre nem kötelezte őket rendelet, a BRG Kecskeméti Gyárából Tancsa Jánosné szb-titkár arról ádott hint, hogy június első napjaitól megkezdik a buszbérletek üzémi árusítását. Így feleslegessé válik, hogy a dolgozók idejüket a Kéttempiom közi Volán- iroda előtt sorbanállással pazarolj ák.

Üzemanyag-szállító kocsi a győri Rábának

• A BUDAMOBIL járműipari szövetkezet kalocsai telepén elkészült és a napokban adják át a győri Rába részére készült új típusú, 24 ezer literes üzemanyagszállító kocsit.

(Pásztor Zoltán felvétele)

SAJÁT ÖTLET

Mindenkire vonatkozik!

A minisztertanácsi döntés azonban csak akkor tehet igazán társadalmi jelentőségű, ha az abban foglaltak maradéktalanul megvalósulnak. Csak egységes, jól ösz- szehangolt gyakorlat vezethet célhoz. A fellebbezések elbírálása és az újabb információk feldolgozása után — s annak eldöntésével, hogy végül ás hol. melyik napon szolgáltassanak nyújtott időben — június közepétől ieiz télies képünk a ko: mányrendeLat megyei fogadtatásáról. Míg azonban egyes szolgáltatók „Mi kivételek va- gyunk!”-ot hangoztatva szívesen alkotnának valamiféle különtá- bor.t (Kecskemétén az OTP megyei igazgatósága 18 óráig ,,nyújtott’ csütörtöki nyitvatartásához kérte a tanács- hozzájárulását), addig nem jutunk előbbre a fő- munkaidő védelmében.

! Ktivéleit a heti egyszeri, hosz- szabb szolgáltatás ától csak igen indokolt esetben adhat a tanács. A rendelet a szolgáltatások teljes körét érinti!

Kohl Antal

• A Mezőgép kerekegyházi leányvállalatéinak fontos feladata az Ikarus buszokhoz szükséges alkatrészek, szerelvények gyártása. Ez a vállalat árról ismert a szakmában, hogy itt alkalmazzák a legtöbb saját tervezésű félautomata célgépet. A képen látható szerkezet is itt készült, és nem kevesebbet tud, mint hogy leszabja. kifúrja, s menetet vág és marást végez egyszerre az Ikarus, buszok tolóablakának keretein.

Tudományos konferencia .Makóit

Amitől epések a sebészek is

Egy kiadós pörkölt, máskor finom, szaftos töltött káposzta, „leöblögetni” pedig valami jófajta testes borral — magyar gyomornak való, magyar étkek jellegzetesen magyar konyha- technika és közízlés szerint. Tudják ezt már rólunk talán a bantuk is.

— No de, hogy milyen tantaloszi kínokat hoz pár órával elköltése után, nos, azt viszont mi, magyarok ismerjük a legjobban — folytatja a gondolatot Baradnay Gyula címzetes egyetemi tanár, a szegedi kórház sebészeti osztályának vezetője —, az emésztést könnyítő gyógyszerekhez is hozzáedződött a magyar gyomor. S ha életszínvonalunkat táplálkozási kultúránk szerint ítélnék meg, hát dicsekvésre nem lenne okunk. Ügy tűnik, hiábavaló minden propaganda, képtelenek vagyunk megszabadulni régi, rossz beidegződéseinktől, nevezetesen, hogy mi örömünket, bánatunkat egyaránt az evéssel- ivással tudjuk leghívebben demonstrálni.

— Engedjen meg egy provokatív kérdést professzor úr; mi köze étrendünkhöz, táplálkozási szokásunkhoz a sebésznek?

ján Lajos az endoszkopiáról szól. Itt lehetőségünk van a nézetkülönbségek megvitatására, a tapasztalatok cseréjére is.

— Az imént említette, az epekövesség gyógyítása manapság csak sebészi úton lehetséges, valamint hogy ragyogó diagnosztikai módszerekkel és műtéti eljárásokkal dicsekedhetnek. Ezek szerint önök az orvostudomány kiváltságos, irigyelt „munkásai” lennének?

— Ezt a hipotézist kérem, gyorsan felejtse el — mindenki. Mert talán épp ennek ellenkezőjéről panaszkodhatnék, ha lenne értelme: ugyanis hiába van tele a fejünk sok okos fölfedezéssel, ismerettel, csak az számít, amit a műtőben a kezünkbe adnak asz- szisztenseink. Sajnos, műszereink java része elavult, vagy egyszerűen nincsenek, hiányoznak a modern sebészetben egyébként már általánosan használt berendezések. Némelyik, úgy tűnik, számunkra megfizethetetlen, szinte csoda, hogy például Szegeden a SZOTE és a kórtiáz is rendelkezik egy-egy korszerű. 150 ezer nyugatnémet márka értékű ultrahang-diagnosztikai készülékkel.

— ön bizonyára ismeri a sebészeti műszerpark hiányosságainak gazdasági konzekvenciáit is. Megosztaná ezeket az olvasóval?

— Sokkal több, mint gondolná. Adnék némi magyarázatot. Osztályunkon az évi mintegy 1700 műtét során közel 300 esetben epebántalmak miatt kell beavatkoznunk. Méghozzá igen hatékonyan, ugyanis emésztőszervi kór az epekövesség, orvosi kézelése ma Magyarországon kizárólag sebészi. Minden egyéb, például a kőzúzás, a gyógyszeres oldás még kísérleti szakaszban van. S el kell mondjam, mi meg is tesszük a magunkét, műtéti eredményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Az epesebészet minden fajtáját illik ismerni. Az operatőrnek, osztályunkon, ez alapkövetelmény.

— Van annak valami különös oka, hogy Dél-Magyarország sebészei itt. Markón éppen az epesebészetnek a műtét előtti, illetve a műtét közbeni új eljárásait keresik?

— Régiónk 16—20 kórházában, klinikáján számtalan kezelési módszerrel dolgoznak, kísérleteznek. Az utóbbi esztendőkben társtudományaink fejlődése szabályos áttörést hozott az epesebészeti, diagnosztikában, nagy öröm nekünk, operatőröknek, hogy ráadásul olyan diagnosztikai vizsgálódási módszerek kiteljesedését értük meg, amelyek biztonságosak, és a betegekre ártalmatlanok. Említhetném az ultrahangot, az endoszkópokat vagy a röntgent. Tudományos ülésünk tizenhét előadása a kezelési eljárások egész sorával foglalkozik, három szaktekintély — Szegedről Kocsis Julianna a radiológiáról, Nagy Ferenc a sonográfiáról, Kecskemétről Dom— Ügy vélem, nem a gyakorló orvos dolga ezen töprengeni. Kifejezetten államigazgatási feladat, gazdasági szakembereknek való munka összehasonlítani, mi a drágább: milliókat költeni műszerekre, amelyek leegyszerűsítik. ugyanakkor hatékonyabbá teszik a gyógybeavatkozást, aminek eredményeként megrövidül a posztoperatív, valamint a a táppénzes idő, továbbá optimális esetet föltételezve a gyógyult ember munkabírása, teljesítőképessége nem csökkenne drasztikusan, avagy nagyjából úgy tenni, annyit áldozni műszerekre, mind mondjuk manapság. Ismeretes, hogy mennyire behatárolt az a költségvetési keret,

amelyből részesedhetünk, ám pontosan a tudományos konferenciák, mint ez a makői, és gondolkodjunk bátrabban, a nemzetközi tudományos fórumok sora, szaklapjaink, szakfolyóirataink közleményei, mindazok a fórumok tehát, amelyekből szembesülhetünk szakmai, orvosi lehetőségeink egyre gazdagodó tendenciájával, nos, ezek az összevetések, bennem legalábbis, az elégedetlenség érzetét keltik. Kevesellem a ránk fordított forintokat. Az adományok, a vállalatok, intézmények értünk , tett erőfeszítései tiszteletet parancsolnak, de sajnos megoldást nem hoznak.

Tegnapelőtt, szombaton, a városi tanács dísztermében, Makón tudományos konferenciát tartott a Magyar Sebész Társaság dél-magyarországi csoportja. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyéből a mintegy kétszáz résztvevő az epebetegségek, főként az epekővesség új diagnosztikai és műtéti módszereivel ismerkedett. Az ülést két szegedi professzor, .Karácsonyt Sándor és Baradnay Gyula — aki egyben a szakcsoport elnöke is — vezette. 1A szakcsoport a régiójába tartozó városoknak adja mindig a házigazda Jogát, tavalyelőtt Kecskemétnek, tavaly Szegednek. Az idén Makón volt a sor.

Mag Edit

A félegyházi direktórium elnöke

Száz éve született Iványi Sándor

Nemzedékek emlékezete őrzi alakját és "forradalmi tetteinek elmúlhatatlan emlékét. Hős volt, aki a szocializmus eszméjének, a proletariátus ügyének példamutatóan helytálló, áldozatos követésével, élete teljességével kiemelkedően testesítette meg korának forradalmi vezetőjét. Mártír volt, aki a proletárdiktatúra győzelméért szenvedett vértanú- halált.

Iványi Sándor száz esztendeje, 1886. június 2-án Kiskunfélegyházán, neves iparos- családban született. A félegyházi gyermekévek után Ho- moródon tanult kéményseprő szakmát. Szakmunkásként hamarosan Budapestre került. s a Szociáldemokrata Párt tagja lett. A szakegyesületi élet keretében részese volt annak a harcnak, amely a munkaadók terrorja és kizsákmányolása ellen irányult.

Az 1900-as évek elején Iványi Sándor a szakszervezet és az SZDP forradalmi iskolájában nevelkedve, öntudatos forradalmárként lépett be a megalakuló KMP-be. Addigi ígéretes politikai tevékenységének elismeréseként 1917- ben a kéményseprő szakegyesület hivatalos havi szaklapjának. a ,.JÖVENDÖ”-nek szerkesztésével bízták meg.

Ezzel módot és lehetőséget kapott arra, hogy tehetségét, az osztályharcra való felkészültségét és készségét megmutathassa. A fiatal forradalmár szóval és tollal aktív részese lett a forrongó, zsibongó politikai harcoknak. ,

A polgári demokratikus forradalom győzelme után, 1919. február 20-án az alakulóban levő kiskunfélegyházi néptanács mellé kormánybiztosi megbízottnak nevezték ki.

Beiktatási beszédében röviden vázolta célkitűzéseit, amelyek között legfontosabbnak tartotta a rend és a köz- biztonság helyreállítását, a 1 közellátás zavartalanságát és a politikai élet fejlesztését. A helyi érdekek érvényesítése közben alkotó kapcsolatot tartott a kormányzati szervekkel is. Eljárt a földosztás, az államvasút bővítése ügyében.

Részt vett a Budapesti Munkástanács március 21-i, történelmi jelentőségű ülésén.

Másnap délelőtt népgyűlésen közölte Félegyháza lakosságával a Tanácsköztársaság győzelmének hírét. Mint a helyi direktórium elnöke, a tanácsválasztás után újjászervezett közigazgatásban megtartotta magának a meghatározóan jelentős politikai, hadügyi és közigazgatási osztályok vezetését. Szigorú és elvszerű következetességgel irányította a város közéletét, megteremtette a közrendet, gondoskodott a közellátásról.

Forradalmi felelősséggel segítette a főváros lakosságának és a Vörös Hadsereg egységeinek élelmiszer-ellátását.

Javaslatára hozták létre a félegyházi Kiskun Vörös Ezredet, melyből felváltva 1—1 század karhatalmi, a többi frontszolgálatot teljesített.

A cselekvő ember tekintélye példamutató munkássága révén gyorsan erősödött mind a lakosság, mind pedig a vezetők körében. A tömeg előtti népszerűségét növelte színvonalas politikai beszédeivel. Világos, egyszerű, mindenki által érthető' megfogalmazásban érvelt, agitált, buzdított és ha kellett, bírált beszédeiben és felszólalásaiban. A Tanácsok Országos Gyűlésén szenvedélyes hangú felszólalásban a közélelmezés bajairól, hibáiról és a legfontosabb tennivalókról szólt. Kiemelte: „Én azt kérem, adjanak a direktóriumoknak tágasabb mozgási kört, tartsák tiszteletben működési szabadságukat ...és honorálják azt a néhéz munkát, amit végeznek ..Felszólalásának lényege a hatalom kérdésére vonatkozott ugyanúgy, mint más alkalmakkor mondott beszédeinek a munkás—paraszt összefogást sürgető hang- súlyozása is.

A forradalmi kérdések megoldásában nagy szerepe volt a helyi újságnak. A Fél- egyházi Proletár színvonalasan és frissen reagált az országos eseményekre, hűen mutatta be a helyi eseményeket. Lelkesen agitált az új feladatok mellett. A lapnak egyik meghatározó személyisége volt Iványi Sándor, aki nagy elfoglaltsága ellenére is szakított időt arra, hogy a lakosságot érintő fontosabb kérdéseket vezércikkben vagy más írásban kifejtse. A húsvéti Feltámadunk című vezércikkében gondolati párhuzamokban a szocializmus győzelmének jelentőségéről publikált figyelemreméltó gondolatokat.

A forradalom válságos napjaiban a nyomasztó politikai és ellátási nehézségek közepette írta: „Semmiféle kormányzás, semminemű hatalom nem tud teremteni a nincsből ... A nincstelenség fáj! De fáj az elnyomatás is. Fáj százszorosán, és inkább tűrjünk egy kicsit, minthogy újra rabszolgákká süllyesz- szenek bennünket...”

Iványi Sándor fáradhatatlan alkotó tevékenységét a tanácshatalom megdöntése semmivé tette. Az alkotás teljében cselekvő forradalmárt a Héjjas-különítményesek 1920 júniusában kegyetlenül meggyilkolták. A kiemelkedő forradalmár születésének századik évfordulóján kegyelettel emlékezünk harcos, megalkuvást nem ismerő, példamutató életére és tettekben előremutató alakjára.

Fekete János