Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 151. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 28. szombat ms ,2s TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Állami Ifjúsági és Sporthivatal Az Elnöki Tanács ülése ________________ K ÉP HANG a rádió és a televízió műsora szombattól jövő vasárnapig. (5—6. oldal) • Jelenet A friss széna hódító Illata című NDK filmvígjáték búi. (Kedd, tv 1.: 9.35.) Pénteken ülést tartót^ a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. Losonczi Pál elnök tájékoztatta a testületet Canaan Sodindo Banana-nak, a Zimbabwei Köztársaság elnökének hivatalos, baráti látogatásáról és Kenan Ev- rennek, a Török Köztársaság elnökének hivatalos látogatásáról, amelyek a közelmúltban történtek. Az Elnöki Tanács megállapí-. tóttá, hogy C. S. Banana elnök látogatása hasznos, eredményes volt, és fontos láncszemét jelenti a felső szintű érintkezések, a gyorsan, fejlődő politikai kapcsolatok rendszerének. A látogatás jó alkalom volt arra, hogy a felek kicseréljék véleményüket a nemzetközi békéről és a biztonság kérdéséiről, különösen az Airi kában végbemenő folyamatokról, mindenekelőtt e földrész déli térségének legutóbbi fejleményeiről. A mostani magas szintű megbeszélések is kifejezésre juttatták, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Magyarország és a Zimbabwei Köztársaság álláspontja megegyezik vagy közel áll egymáshoz. Az eddig is jól fejlődő kapcsolatok alapján további lehetőségek vannak a két ország közötti együttműködés fejlesztésére, főképpen a gazdasági és kereskedelmi, kölcsönösen előnyös formák bővítésével. Kifejezik ezt azok az egyezmények is, amelyeket a látogatás és a tárgyalások eredményeképpen a két ország — erre felhatalmazott — képviselői aláírták. A Kenan Evren török köztársasági elnökkel folytatott szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről, a nemzetközi biztonságot és a békét fenyegető veszélyek elhárításának szükségességéről, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének lehetőségeiről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság kapcsolatait, az együttműködés (Folytatás a 2. oldalon.) TERMELÉSI RENDSZEREK A MÁSODVETÉSÉRT Havasi Ferenc és Branko Mikulics megbeszélése BELGRAD Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a JKSZ XIII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője pénteken délelőtt Belgrádban találkozott és megbeszélést folytatott Branlko Mikuliecsal, a jugoszláv kormány elnökével, akinek átadta a magyar párt- és állami vezetőik üdvözletét. A szívélyes és baráti légkörű beszélgetésen kölcsönösen nagyra értékelték a két párt és állam közötti bensőséges kapcsolatokat, s véleményt cseréltek további sokoldalú fejlesztésük lehetőségeiről. A többi között kiemelték, hogy a gazdasági együttműködés erősítése során az árucsere-forgalom bővítése mellett különös figyelmet kell fordítani a termelési kooperáció fokozására Hangsúlyozták, hogy a magyar- országi horvát, szlovén és szerb, illetve a jugoszláviai magyar nemzetiségnek az összekötő híd szerepét betöltve a két nép közötti bizalom és barátság szilárdítását kell szolgálnia. A találkozón áttekintették a legidőszerűbb nemzetközi, főként világgazdasági kérdéseket is. Az MSZMP KB küldöttsége, pénteken felkereste a belgrádi emlékközpontot, ahol virágcsokrot helyezett el Joszip Broz Tito sírján. DUNA-TISZA KÖZI AGRÁREXPORT 6 A Hun- garofruct megyei ki- rendeltsége évente mintegy 30—32 féle terméket exportál. Felvételünk a kasrfiol- szezonban készült, ebből csak 3 ezer 700 kilogrammot küldhették Finnországba. Akadozó szállítások Még néhány nap és vége 1986 első felének. Nem könnyű időszakot zár az ország és Bács-Kiskun megye agrárágazata. Az oly fontos export akadozott. Az Európai Gazdasági Közösség — újonnan belépő tagjai miatt is — mind nehezebben elhárítható korlátokat állított. Bizonyos árucikkek esetében a szocialista országok fogadókészsége is csökkent. Az atomreaktor-szerencsétlenség a primorszezon kellős közepén történt. A hajtatott zöldségek exportja hetekre teljesen leállt. Ezért az eladhatatlan — gyorsan romló — termékek egy részét a felszedés előtt, illetve a felvásárlás után a termelők és a felvásárlók kárára meg kellett semmisíteni. Ezt némileg mérsékelte az intervenciós alapból juttatott kártérítés. A szőlő-, a bor- és gyümölcs- ágazatokban az üzemi telepítési kedvet, a termelői magatartást kedvezőtlenül befolyásolta az értékesítési bizonytalanság. A szocialista országok csökkentették importjukat. Nyugatra pedig szinte csak az olcsóbb, úgynevezett lédig bort szállíthatjuk. Az exportszünet az élő állatok esetében kisebb kárt okozott, hiszen a túltartás költségei még mindig alacsonyabbak, mint a megsemmisítés okozta veszteség. A nyúlnál egy teljes felvásárlási ciklus kimaradt. A feldolgozott árut pedig fagyasztva, csak alacsonyabb áron tudták értékesíteni. A vállalatok, a külkereskedőkkel együtt, az embargó miatt leállított termékeknek igyekeztek más piacot keresni. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, az egyik legjelentősebb exportáló üzemünk május végéig az elmúlt esztendeinél 14 százalékkal több, 4804 tonna terméket Indított útnak határainkon túlra. Az idei első öt hónap adatait összehasonlítva a tavalyiakkal: 10 százalékkal csökkent a tőkés export, a szocialista pedig 124 százalékkal nőtt. A libamájszállítások jól indultak, hiszen május végéig 8 százalékos előrelépést könyvelhették el. Ebből az értékes áruból jelenleg 41 tonna várja, hogy vevőre találjon. (További képes beszámolónk a 3. oldalon.) KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Küldöttválasztó közgyűlés a KISZÖV-ben Mozgalmas napja volt tegnap a Bács-Kiskun Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének, a KISZÖV-nek. Reggel 8-tól az elnökség ülésezett, a szövetkezetek munkavédelmi és társadalombiztosítási helyzetéről szóló előterjesztést vitatták meg, s döntöttek a testület második félévi munka tér véről. Tíz órakor kezdődött az ipari szövetkezetek kongresszusi 'küldöttválasztó közgyűlése, amelyen az október 10. és 11-én tartandó IX. kongresszus irányelveit is megvitatták. A XIII. pártkongresszus határozata kimondja: „Az ipari szövetkezetek iparpolitikánkkal összhangban fejlesszék termelésüket. Vállaljanak nagyobb részt a hazai termelői kereset és a lakossági igények kielégítéséből, az export bővítésében.”. E célkitűzések figyelembe vételével határozták meg a VII. ötéves tervre szóló feladataikat az ipari szövetkezetek. Ezek szerint a lakossági igények kielégítésével, a háttéripari termelés fejlesztésével, az állami vállalatokkal, szövetkezetekkel való együttműködés szélesítésével, a nem szocialista importot gazdaságosan helyettesítő termékek gyártásának növelésével és a gazdaságosan exportálható termékek előállításának fokozásával járulhatnak hozzá a nép- gazdasági terv teljesítéséhez, amely egyben tagjaik anyagi jólétének előmozdítását is szolgálja. Az OKISZ kongresszusi irányelvéből vett idézetben foglaltakkal a KISZÖV küldöttgyűlésének résztvevői is egyetértettek, a vita a megvalósítás útjaival, módozataival kapcsolatban alakult ki. A hozzászólók kivétel nélkül arról beszéltek, hogy a célok akkor érhetők el, ha ennek feltételeit megteremtjük. Erre az irányelv is kitér, e sarkalatos kérdést a szövetkezetek különböző fórumain is megvitatták már, az így született javaslatokat most a küldöttgyűlés elé tárták. Mint ahogyan Miklós Zoltán, a KISZÖV elnöke elmondta: az elhangzottak közül mindazt, ami az OKISZ-ra, illetve a legfelsőbb fórumra tartozik, továbbítják, bízva abban, hogy a gyakorlati tapasztalatokon alapuló gondolatokat viszontláthatják majd a kongresszusi határozatban. Végül a küldöttgyűlés megválasztotta az országos tanácsba delegált öt tagot, valamint a harminckét kongresszusi küldöttet. A. M. 6 A Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben jó közepes termést hozott idén az őszi árpa. A kétszáz hektárnyi területre silókukoricát vet Dóczi György. Ha kedvez az idő, négyöt nap alatt végez a munkával. (Pásztor Zoltán felvételei) sem ad a tarlónak, a városföldi Dózsa vagy a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben, s másutt is, az árpa és a borsó betakarítása után a siló magja a földben van. Városföldön így vetettek száz hektáron kölest, a másik gazdaságban kétszáz hektáron silót. Homokhátsági partnereik mintegy háromszáznegyven-négyszáz hektárra terveznek másodveteményt. Ezen kívül a Bács-Kiskun megyei taggazdaságaik, hosszú évek átlagában, 800—1200 hektár nagyságú területen aratnak kétszer. Igv lesz az idén is. A KITE bajai alközpontjától kapott információ szerint a partnerüzemek zöme 1980-bnn is él a másod-, illetve a tarlóvetés lehetőségével. A már learatott és a közeli napokban „felszabaduló” területekre silókukoricát és csa- lamádét vetnek. Ez gazdaságonként 40—110 hektárt jelent. Érdeklődtünk a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi központjában is. Köles, muhar, silócirok. rövid tenyészidejű kukorica magja bőven van. Emellett az igényeknek megfelelően tudnak bab, borsó. céklnrépa. spenót, sőt a tavasszal hiánycikknek számító uborkát is adni. A jégvert gazdaságok az őket ért elemi károk mérséklésére már elvitték, s elvetették a kölest, borsót és a szupefkorai — vagyis igen rövid tenyészidejű kukoricahibridek magját. Cz. P. Afci Ikiétszer veit, kétszer is arathat. Természetesen ehhez megfelelő feltételek is szükségesek: például öntözés, korán lekerülő főnövény stb. így, első nekifutásra fényűzésnek tűnhet, ha a tarló az aratás után kopasz marad. Azonban a józan paraszti ész azt diktálja, hogy ha a vetőmag ára és a melléküzemi költség sem térül meg a másodszorra vetett növény termésében, aligha éri meg ezt a módszerit alkalmazni. Továbbá figyelembe kell venni, hogy az öntözni nem tudó gazdaságokban, a Homokhátság legnagyobb részén a talaj vízkészlete tovább csökkent. Némi csapadék volt ugyan, de az idei 350 milliméter eső tíz nap alatt hullott le. Ez pedig a homokon valósággal átfutott. A Bács-Kiskun megyében tevékenykedő termelési rendszerek között homoki technológiákkal élen járó Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszerének területén, a tassi Dózsa és a pálmonostori Keleti Fény Tsz-ben mintegy 800—900 hektáron vetnek a borsó után siló- kukoricát. Ezekben a gazdaságokban a tömegtakarmány-terme- lés mintegy felét a másodvele- mény adja. Az IKR technológiája 72 órát ® A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz öntözni tudja másodvetésű növényeit. A meleg júniusban szépen fejlődik a zöldbab és felvételünk tanúsága szerint a káposzta*palánta is. Péter és Pál napjáról azokat kérdeztem, akiknek emlékei visszanyúlnak a második világháború előtti időkbe. Mindenkinek az aratás jutott róla eszébe. Pedig június huszonkilencedike eredetileg vallási ünnep, Péter és Pál apostol napja vdlt. Hogy mégis a betakarítással kapcsolatban rögzült a tudatba, annak az a magyarázata, hogy e nap környékén — a szem érettségétől függően — kezdődött az aratás. Akiket Péter-Pál napjáról kérdeztem, nem egyformán emlékeztek az aratásra. Volt, aki az egykori szertartásos kezdet hagyományát ismertette. Ünneplőbe öltözött fiatal pár kezdte az aratást: a legény levágott egy rendet, a lány kévékbe kötötte. Az ünneplő ruhával a jövő alapvető biztosítékának, a kenyér- nekválónak adták meg a tiszteletet. Van. aki másmilyen aratást őriz emlékezetében: „PéterPál a szorongást és a reménykedést jelentette." Szorongást, hogy vajon jut-e nekik is mujika, fölfogadják-e részes aratónak? Ha igen, akkor volt rá remény, hogy lesz otthon kenyér megint egy esztendeig. Csakhogy ez még azon is múlott: milyen a termés? Ha kevés volt a szem, kevés az arató része, a ke- nyérnekvaló beosztva se tartott ki egy esztendeig. Ahogy a kaszáról — amit Péter-Pál előtt már gondosan kikalapált, előkészített —, úgy a segítségről is maga gondoskodott az arató. Marokszedőnek általában a gyerekét vitte. A lányát vagy a 13 —17 éves fiát. Annak is bírni kellett a pitymallattól sötétedésig tartó munkát. Ha az aratóbanda messzi került a falutól, délben is szalonnát ettek; néha megbízták a ma- rokszedöket a főzéssel. Az ebéd általában keménytarhonya, vagy paprikáskrumpli volt. (éjszakára bekéredzkedtek a legközelebbi tanyába, a pajtában, a csűrben, az eresz alatt aludtak. Ha viszont közeli mezőn dolgoztak, ebédet az asszonyok vittek, s éjszakára hazamentek az aratók. Vállukon a kasza, a marokszedöknél a vizeskanna. így indultak neki fáradtan, mégis legtöbbször végigénekelték az utat. Hogy mitől volt kedvük a nótázás- ra? Talán mert legalább egy évre elvetettnek hitték a ke- nyérnekvaló gondját... Azóta eltelt több évtized, de Péter-Pál napjáról ma is az aratás jut az eszünkbe. Más szokásokkal, más minőségben. Korszerű, nagy teljesítményű gépekkel aratunk, a gépek fülkéje légkondicionált. a legújabbakon sztereó- magnó szolgáltatja a ..mai nótát". Azért a betakarítás ma is kemény helytállást követel. Szocialista brigádve- zetötöl hallottam: szövetkezetükben az idén ünnepi népviseletbe öltözött pár — kaszával. marokszedéssel — kezdi a búza aratását. Mert ami volt. jó. hogy elmúlt —, de a szép hagyomány maradjon fenn. Almási Márta ' •• Sok helyütt kétszer aratnak
