Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

1986. június 27. *» PETŐFI NÉPE O 3 van még tennivalója. Határozot­tabban élnünk kell a felszabadít­ható munkaerő más területekre való átcsoportosításával, de ez nemcsak állami, hanem egyúttal fontos vállalati érdek is. Nem halaszthatjuk tovább a munkafegyelem megszilárdítá­sát. A. munkaidőalap védelme ér­dekében már több kormányhatá­rozat született a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségének bővítésére, a lakos­ság különböző ügyeit intéző szer­vezetek félfogadási idejének munkaidőn kívülre helyezésére. Ezek végrehajtása folyamatos, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy csak az eddiginél átfogóbb intéz­kedéssorozattal lehet e téren megfelelő változásokat elérni. Az állampolgári fegyelem la­zaságának következményei ko­moly károkat okoznak közvetle­nül és közyetve a gazdasági épí­tőmunkában is. Kötelezettségünk határozottabban fellépni — ha gazdasági eszközökkel önmagá­ban nem oldható meg, úgy szük­ség esetén adminisztratív intéz­kedések alkalmazásával is — a munka nélküli jövedelemszer­zés, a harácsolás, a korrupció, a A nemzetközi piaci viszonyok­hoz való alkalmazkodás — a mai gyorsan változó világban — kü­lönösen nagy követelményeket támaszt az irányítással szemben. Marjai József ezután a gazda­sági szabályozásról szólt, hang­súlyozva, hogy az egészében ru­galmasabbá, ésszerűbbé vált, de a megérett változtatásokról nem lehet lemondani a továbbiakban sem. — Különösen ár- és pénzügyi rendszerünk, ezen belül adórend­nyerészkedés jelenségeivel szem­ben. Szigorúbban kell bánnunk a kiadásokkal is. Ez a költségve­tésből gazdálkodó hivatalokra, az intézményekre és a gazdálko­dó szervekre egyaránt érvényes. A laza követelmények növelik a ráfordításokat, ami az egyik for­rása az árak indokolatlan növe­lésének. Az elmúlt időszakban több te­rületen romlottak a vállalatok közötti kooperációs, szállítási kapcsolatok. A kiegyensúlyozot­tabb piaci viszonyok és a piaci munka fejlesztésének érdekében bátrabban kell élnünk mind a kül-, mind a belkereskedelem­ben a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatának szerve­sebb összekapcsolását célzó együttműködési, szervezeti for­mákkal. Aktívabb — a fogyasz­tók és a vevők érdekeit egyaránt szem előtt tartó — kereskede­lempolitikai magatartásra van szükségünk. Csak így érhető el, hogy szükséges technológiai és termékváltásunk, gazdasági szer­kezetünk fejlesztése a tényleges piaci követelményeknek megfele­lően menjen végbe. szerünk szorul tökéletesítésre; a vállalati gazdálkodás hatékony­ságát reálisabban tükröző ár­rendszerre, a jövedelmező válla­latok gazdálkodását jobban segí­tő, a társadalmi igazságosság­nak, az arányos köztehervise­lésnek eleget tevő adórendszerre van szükség — mutatott rá. Az irányítási rendszer tovább­fejlesztésének folyamatában az állásfoglalások, a jogszabályok és az intézményi rendszer oldaláról meglehetősen elöl járunk, ugyan­akkor a gyakorlatban inkább csak a folyamat kezdetén tar­tunk. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztését célzó programunk végrehajtását az ésszerűen lehetséges módon gyor­sítanunk kell. Ott, ahol ez meg­indítható, szükség lehet néhány későbbre tervezett lépés előreho­zatalára is annak érdekében, hogy pénzügyi rendszerünk, ár­rendszerünk, irányítási módsze­reink a gazdálkodás számára át­tekinthetőbb, gazdaságpolitikai prioritásainkat jobban alátá­masztó jelzőrendszerként és egy­ben nagyobb kényszerítő erővel működjenek. Minden értékelésünk, elem­zésünk azt erősíti meg, hogy fo­kozni kell erőfeszítéseinket, gyor­sítani cselekvésünket, s javíta­ni munkánkat annak érdekében, hogy 1986-ot a lehető legjobb eredménnyel zárjuk; a kulcspon­tokon legalábbis megközelítsük az érvényes népgazdasági terv­ben kitűzött célokat. Súlyos kö­vetkezményekkel járna, ha ez nem sikerülne, mert nemcsak 1086-ban kellene gondjaink fo­kozódásával számolni, hanem erő­sen megterhelnénk a jövő évi, illetőleg az azt követő évek gaz­dasági fejlődését is. Amit ma elmulasztottunk, azt később pó­tolni kell, de az mindig több ál­dozatot és erőfeszítést követel. Cselekedeteinket annak kell irá­nyítania: hogyan, mivel hárít­hatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadá­lyokat. Mert nem vagyunk gaz­dagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, tenniaka- rásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai Jó­zsef, elfogadásra ajánlva a tör­vényjavaslatot. Reidl János (Somogy m. 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője felszólalásában javasolta: a kormány hozzon ha­tározatot arra, hogy még ebben a tervidőszakban egységesüljön a villamos áram lakossági fogyasz­tói ára. Véleménye szerint az 1,80 forintos városi árhoz kelle­ne fokozatosan igazítani a töb­bit. Az állam összbevétele így nem csökkenne és a lakosság na­gyobb része is megelégedéssel fogadná az intézkedést. Mivel a napirendhez több hoz­zászóló nem jelentkezett, Heté- nyi István összegezte a vitában elhangzottakat, köszönetét mon­dott az észrevételekért, amelye­ket a képviselők elsősorban a gazdasági feladatok megoldásá­val kapcsolatban tettek. E fi­gyelemfelkeltő, orientáló véle­ményekhez természetesen hoz­zátartoznak azok is, amelyek a bizottsági üléseken hangzottak el. — A válaszadás most köny- nyebb talán a megszokottnál — mondta a miniszter —, hiszen a felszólalók a törvényjavaslat el­fogadását ajánlották, észrevéte­leik az elkövetkező időszak cse­lekvésének meggyorsítására irá­nyultak; olyan javaslatokat tet­tek, amelyekkel mindenki egyet­ért. Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1985. évi költségveté­sének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg sze­rint egyhangúlag elfogadta. Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett: Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter tartotta meg be­számolóját a honvédelemről szó­ló 1976. évi I. törvény végrehaj­tásáról. Fejleszteni kell az irányítást Célunk, hogy hozzájáruljunk a béke megvédéséhez Kárpáti Ferenc beszámolója — Megtisztelő feladatomnak te­szek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról, annak fonto­sabb tapasztalatairól — mondot­ta elöljáróban a miniszter. — A törvény elfogadásakor az Országgyűlésit az a szándék ve­zette, hogy az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szerveze­tek, valamint az állampolgárok honvédelmi kötelezettségét össz­hangba hozza mind a társadalmi- gazdasági fejlődés elért eredmé­nyeivel, mind a hadviselés felfo­gásában végbement változások követelményeivel. A törvény megfelelő jogi alapot kívánt-te­remteni arra, hogy országunk a politikai, a gazdasági, szellemi erőket összefogva biztosítsa együttes és hatékony tevékenysé­günket hazánk szuverenitásá­nak, szocialista vívmányaink­nak védelmére, s arra, hogy erőnk és lehetőségeink mértékében hozzájáruljunk az emberiség bé­kéjét és biztonságát védelmező szocialista közösség védelmi ere­jéhez. Most, egy évtized tapasztalatai alapján jóleső érzéssel, állapít­hatjuk .meg, hogy a törvény min­den vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, bizto­sítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Az a tény, hogy a törvény mó­dosítására az elmúlt 10 év során mindösszesen egy alkalommal — és akkor is nagy közmegelége­désre a sorkatonai szolgálat idő­tartamának 24 hónapról 18 hó­napra mérséklése miatt — került sor, önmagában is mutatja, hogy előírásai időállóak és teljesíthe­tők. Az elmúlt évben az Országgyű­lés állást foglalt olyan fontos kérdésben, mint hazánik részvé­telének megerősítése közös vé­delmi szövetségünkben, a Var­sói Szerződés szervezetében. — Az irányítás egységes — mondotta a későbbiekben a mi­niszter — fontos helyet foglalnak el a fővárosi és megyei honvé­delmi bizottságok, a megyei és helyi tanácsi szervek. Kiemelkedő szerepük van a lakosság, az in­tézmények és a gazdasági egy­ségek honvédelmi felkészítésé­ben, a polgári védelmi feladatok megoldásában. a honvédelmi előképzés szervezésében, a had­kötelesek pontos nyilvántartá­sában, egészségügyi minősíté­sében. a honvédelemmel kapcso­latos államigazgatási tevékeny­ségben. kájára, ha ezt az ország, a tár­sadalom boldogulása megkíván­ja. Ahogy a múltban, úgy a je­lenben és a jövőben is természe­tes kötelességünknek tartjuk, hogy a lakosság segítségére le­gyünk a természeti csapások el­hárítása, vasúti és más kataszt­rófák során, s minden olyan eset­ben, amikor a hadsereg szerve­zett erejére, gyors közreműkö­désére van szükség. Ezen túlmenően néphadsere­günk részt vesz az építőmunka feladatainak végrehajtásában is. Megtisztelő feladatunk, hogy a katonai szolgálat ideje alatt folytassuk a felnövekvő ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelését. A fiatalokat a katonai szolgálat alatt hazaszeretetre a nép iránti hűségre, a rend és a fegyelem tudatos vállalására, szocialista emberi értékeik ki­bontakoztatására neveljük. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés: vannak-e gondjaink a katonák nevelésében? Igen van­nak — erről is őszintén kell szól­nunk. Bevonuló fiataljainknak nagyobb hányada kellő művelt­séggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik, ugyanakkor a mai huszonéveseknek kevés az élet- tapasztalatuk. Nevelésük éppen ezért átgondolt, komoly felada­tot jelent, figyelmességet és a nevelőktől magas felkészültséget igényel. A bevonulok között növekvő azoknak a száma, akik már tör­vénybe ütköző cselekedetet kö­vettek el. A velük való foglalko­zás sok gonddal jár az egyéb­ként is, jelentősen igénybe vett hi­vatásos állomány számára. Javuló szolgálati körülmények Jó szellem és együttműködés Kárpáti Ferenc ezután a fegy­veres erők és testületek állapo­táról, felkészültségükről, mun­kájukról szólt. — Az elmúlt esztendőben, az MSZMP XIII. kongresszusán, tár­sadalmi valóságunk értékelésé­nek részeként elismerő megfo­galmazás hangzott el: „A Ma­gyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a mun­kásőrség és más fegyveres tes­tületek, egymással szorosan együttműködve, népünk támo­gatásával eredményesen járul­nak hozzá a béke megőrzéséhez, belső rendünk biztosítósához”. E tömör megfogalmazás szá­mos tényező gondos számbavé­telén, elemzésén alapszik. Jelent­hetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fegyveres erőink és testüle- teink között jó szellemű, bensősé­ges együttműködés van, és tevé­kenységünkben összehangolt, cél­irányos munkamegosztás való­sul meg.. Ez magában foglalja a fejlesztés, a felkészítés kérdéseit, és kiterjed számos együttesen megoldandó feladatra, mint pél­dául az államhatár őrzésére, a hátország- és polgári védelmi tennivalókra éppúgy, mint szük­ség esetén a karhatalmi tevé­kenységre. A kölcsönös bizalom Néphadseregünk a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erői­nek elismert, megbecsült tagja. Hadseregünk megítélésében meg­határozónak tartjuk erkölcsi­politikai egységét, hazánkhoz, szocialista társadalmi rendsze­rünkhöz való hűségét, a néppel való ösíszeforrottságát. Mindez és egymás iránti tisztelet növeli erőnket, és gyakran segít pgyes gondjaink megoldásában is., A miniszter a továbbiakban ki­fejtette, hogy szocialista álla­munk honvédelmi politikája szi­lárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk füg­getlenségének, szocialista vív­mányainknak és-a béke megőrzé­sének védelme. A Magyar Nép­hadsereg és a határőrség fej­lesztése és felkészítése is ezen elveken alapszik. Mind külpoli­tikánkat, mind honvédelmi poli­tikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista or­szágokkal egyeztetve, tenniva­lóinkat összehangolva valósít­juk meg. — Az elmúlt évtized során to­vább folytattuk néphadseregünk korszerűsítését, minőségi fej­lesztését. A tervszerű és céltu­datos munka eredményeként - hadseregünk - korszerű fegyver­zettel és harci-technikai eszkö­zökkel rendelkezik. Hivatásos állományunk, a parancsnoki kar felkészültsége magas színvona­lú, és nagy hozzáértéssel teljesí­ti hivatását. Az ő áldozatkész munkájuk nyomán a felkészítés, a kiképzettség, a hadrafogható­ság kellő színvonalon áll. hadseregünk szocialista jelle­géből fakad, s ennek érvényesí­tését, ápolását feladataink között mindenkor első helyre állítjuk. Hadseregünk jellegéből fakad az is, hogy dolgozó népünk a szo­rosan vett katonai feladatokon túl is mindenkor számíthat ka­tonáink helytállására, keze mun­A társadalomban végbemenő fejlődés értelemszerűen új igé­nyeket vet fel a katonák élet- és szolgálati körülményeinek te­kintetében is. Ezeket figyelembe véve gondoskodunk a korszerűbb elhelyezési körülményekről, élel­mezésükről, ruházatukról és egész­ségügyi ellátásukról. Jelentős, kézzelfogható változásokat értünk el, céljaink megvalósításának azonban még gyakorta anyagi­pénzügyi korlátái vannak. Jelen­tősnek tartjuk azt is, hogy ez év január 1-jétől a sorkatonák illet­ményét 100 százalékkal tudtuk növelni. A fiatalok katonai szolgálat­ra való felkészítésében jelentős szerepet tölt be a honvédelmi oktatás, amelynek az elmúlt évek­ben ugyancsak kialakult a rend­szere, létrejöttek legszükségesebb személyi és tárgyi feltételei. Kárpáti Ferenc a továbbiakban megállapította: hazánkban a tör­vény által szabályozottan érvé­nyesül az általános hadkötelezett­ség. Ennek alapján a férfiak meg­határozott módon katonai szol­gálatra kötelezettek. A nők azon­ban csak háború idején és bizo­nyos szakterületeken teljesíte­nek fegyver nélküli katonai szol­gálatot. összeírásuk békeidőben nem jár együtt szolgálati kötele­zettséggel. — A sorkatonai szolgálat ma már egységesen 18 hónap. Ennyi időre van szükség egyfelől a mind bonyolultabbá váló katonai mes­terség elsajátításához, másfelől azért, hogy folyamatosan fenn tudjuk tartani a csapatok hadra­foghatóságát, harckészültségét. Tizennyolc hónapos szolgálati idővel számolunk a főiskolai és egyetemi hallgatók esetében is. Közülük' az egyetemi előfelvé- telis hallgatók megosztottan, egy­részt az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, majd befeje­zése után teljesítik szolgálatu­kat. Annak érdekében, hogy az egyén és a társadalom érdekét jobban összhangba hozzuk, a Művelődési Minisztériummal kö­zösen tanulmányozzuk annak le­hetőségét, hegy azokon az egye­temeken, amelyek a hadsereg szempontjából közvetlenebbül hasznosítható képesítést- nyújta­nak, az egyetemre felvételt nyert hallgatóiknak lehetővé tennénk a választást: tanulmányaik előtt vagy után kívánnak-e szolgálati kötelmeiknek eleget tenni. Szolgálatiidő-kedvezmények alapvetően csak szociális megfon­tolásból lehetségesek. Tizenkét hónapos katonai szolgálat után szerelhetők le azok a katonafia­talok, akiknek két gyermekük van, s a harmadik gyermek meg­születése esetén — az addig le­szolgált időre való tekintet nél­kül — azonnal sor kerül a le­szerelésükre. Emellett a népgazdaságnak nyújtott segítségképpen egyes gazdasági terülteteken, minit pél­dául la bányászatban dolgozó sot(köter.e?ek csak rövidített szol­gálatot (teljesítenek. Ez a kialakult rendszer eddig jól működött. Azonban nem ki­zárt. hoev a következő években jelentősen szűkíteni kell a 18 hón.aririéii irövi'cte'bb sorkatonai szolgálatot teljesítők körét.«Erre az kénvs7?rít. bennünket, hogy a fegyveres érők ú tones zükséeletét a 90-es évek után is biztosíta­nunk kéül. amikor a demográfiai helyzet következtében lényege­sen kiseibb létszám áll majd ren­delkezésre. A kedvezmények körébe tar­tozik az is, hogy a nős és egyéb csialládi okok miatt nehezebb helyzetben levő sorköteleseket lehetőleg a lakóhelyükhöz közeli alakulatokhoz hívjuk be. Igaz, egyes esetekben erre honvédelmi érdekből, vagy egyszerűen azért. Részvétel az épttőmunkában Az utóbbi tíz évben a behí­vótok zöme — összhangban a honvédelmi törvény előírásai­val — 20 napnál nem hosszabb ideig (teljesített szolgálatot, ki­véve a tartalékos tiszteik, tiszt­helyettesek egy részét. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az élőre tervezett feladatokra történő be­hívásukkor a hadköteleseket rendszeresen tájékoztassuk a be­hívás várható idejéről és idő­tar,tárnáról, hogy időiben rendez­ni -tudják személyi problémáikat. Ettől akikor terűink el, amikor a katonai érdekek ezt nem teszik tehetővé, hanem azonnali kiérte­sítés után hívjuk be őket, A gyakorlatok tervezése és a bevonultatásak szervezése során a megyék arányos terhelésére .törekszünk, s figyelembe vesszük kiemelt népgazdasági feladatai­kat. A gyakorlatra csak a leg­szükségesebb állományt és tech­nikai eszközöket vonulhatjuk be. Mindemellett a mi viszonyaink között a tartalékosok esetenkénti behívása, továbbképzése, gyako­roltatása elkerülhetetlen. Az állampolgári kötelezettség érvényesülésének magas fokú megnyilvánulását tapasztaljuk a kanltsaiiékcs katonáik \ túlnyomó többségénél, ahogyan eleget tesz­nek honvédelmi kötelezettségeik­nek. akik pedig már eleget tettek sor­katonai szolgálati kötelezettsé­güknek, .tartalékos továbbképzés­re hívhatók be törvényben sza­bályozott módon. Az állampolgári kötelezett­ség teljesítésének más, nagysze­rű megnyilvánulásáról is beszá­molhatok. Mint már, említettem, a honvédelmi törvény előírja a nők hadkötelezettségét is —» ha- dihélvzetben. Ennek .alapján ke­rült sor az elmúlt években ■ az egészségügyi szakképzettségű nők összeírására. A jelentkezés­re kötelezett több mint 100 000 nő pontosan és megértéssel tett ennek eleget, s mindössze 2l-en emeltek kifogást ellene. A honvédelmi törvény fontos előírásokat tartalmaz a polgári védelem megszervezésére és működésére is. Az állami szer­vek. a szövetkezeteik és a társa­dalmi szervezetek, továbbá a fegyveres erők. a fegyveres tes­tületek és rendészeti szervek egy­re magasabb színvonalon látják el a reájuk háruló polgári védel­mi feladatokat. A miniszter ezután emlékezte­tett arra : amikor tíz évvel ez­előtt a honvédelmi törvényt el­fogadták, a világ éppen az eny­hülés tényét és kibontakoztatá­sának további módjait megfo­galmazó helsinki megállapodás után volt. és abban bízott, hogy az enyhülés folyamatát a katonai szférában is meg jphet teremte­ni. Egyetértés szövetségeseinkkel — A szocialista világ, minde­nekelőtt a Varsói Szerződéshez tartozó testvéri országok nagy erőfeszítéseket tettek annak ér­dekében, hogy ez a remény való­sággá váljon. A szovjet kormány, a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének erre irá­nyuló kezdeményezései azon­ban ez ideig nem találtak kellő fogadtatásra, megértésre. Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO felelős tényezői megegye­zés helyett a konfrontációs lehe­tőségek megteremtését, és kiak­názását állították tevékenységük középpontjába. Leszerelés he­lyett még fokozottabb fegyver­kezési versenybe kezdtek, ame­lyet gz Egyesült Államok kormá­nya mindinkább megkísérel a vi­lágűrre is kiterjeszteni. A szocialista országok, a test­véri szocialista közösség mint mindig, most is felelősségtelje­sen cselekedett. Abból kiindul­va, hogy van lehetőség a háborús veszély növekedésének feltar­tóztatására, egy nukleáris ka­tasztrófához vezető út eltorlaszo­lására, a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének június 11-i. Budapesten meg­tartott ülésén újabb kezdemé­nyezésekkel fordult az Egyesült Államokhoz és a NATO többi országaihoz. A Politikai Tanács­kozó Testület a nukleáris kísér­letek beszüntetését, az Európá­ban telepített közép-hatótávol­ságú rakéták kölcsönös és teljes felszámolását, az űrfegyverke­zés megállítását, a vegyifegyve­rek megsemmisítését, és ipari bázisuk felszámolását előirány­zó javaslatain túl, most az euró­pai haderők és hagyományos fegyverzetük jelentős csökken­tését is kezdeményezte. A Magyar Népköztársaság érdukei teljesen egybeesnek szövetségeseink törekvéseivel. A szocialista Magyarország szá­mára a béke. a biztonság, a ba­rátság, az együttműködés nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, .súlyos történel­mi tapasztalatokon nyugvó hosz- szú távú politikát. Hazánknak senkivel szemben sincsenek kö­vetelései. Mi itt, ezen a földön, a szocializmust' építő többi testvéri néppel szoros szövetségben, a haladó országok és népek támo­gatását élvezve akarunk boldo­gulni. Valljuk, hogy a mai vi­lághelyzetben .a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű al­ternatívája. Magunkénak valljuk a fegyverzetek csökkentésére vonatkozó, közösen kidolgozott és J^özzi$teti;£lJ$épzeiések«t. mert .azon keresztül vezet az. út a bú­za lomhoz- aitartós békéhez. A mi népünk véleménye is benne van abban a felfogásban, hogy a szocialista országok nem tartanak igényt katonai erőfölény­re, viszont azt másoknak sem engedik meg. Ezért mindaddig, amíg az Egyesült, Államok és a NATO felelős körei nem jutnak el korunk nagy realitásának fel­ismeréséhez. kötelességünk meg­felelően gondoskodni a biztonsá­gunkról. A tíz évvel ezelőtt elfogadott honvédelmi törvény keíjő kere­tet biztosít további feladataink­hoz, amelyek mindenekelőtt a jelenlegi nemzetközi helyzetből adódnak. Mindezzel összefüg­gésben fontosnak tártjuk, hogy továbbra is olyan színvonalon tartsuk fegyveres erőinket, amely megfelel mind ellenfeleink, mind, fegyvertársaink mindenkori fel­készültségének — mondotta be­széde befejező részében Kárpáti Ferenc. Vélemények a második napirendi pontról Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) az Országgyűlés Honvédel­mi Bizottságának elnöke, az MSZMP Veszprém Megyei Bi­zottságának első titkára a testü­leti ülésükön elhangzottakat összegezve kiemelte: a nemzet­közi életben a politikai és a ka­tonai ügyekben nem következett be a világ békeszerető népei ál­tal óhajtott enyhülés, sőt fokozó­dott a feszültség, ezért hazánk­ban is szükség van a honvédelem további erősítésére. Ezt a célt ed­dig is jól szolgálta a honvédelmi törvény, s ezért nincs szükség ennek módosítására. A képviselő a honvédelmi bi­zottság nevében szorgalmazta a tiszti állomány nagyobb meg­becsülését, a tiszti pálya von­zóbbá tételét, helyének és szere­pének meghatározását a tár«ada-' . lom életében. Karakas László (Hajdú-Bihar m.. 12. vk.), az MSZMP KB osz­tályvezetője kiemelte: a honvé­delmi törvény végrehajtásának tapasztalatai egyértelműen ked­vezőek — s ezt Hajdú-Bihar me­gyei példákkal illusztrálta. El­mondotta egyebek között, hogy különösen eredményes a tanuló- ifjúság és a sorköteles fiatalok felkészítése a katonai szolgálat teljesítésére. Fontos tanácsi feladat Dr. Bik István felszólalása — Örömmel hallottam a hon­védelmi minisztertől az elisme­rést tanácsi szerveink honvédel­mi tevékenységéről. Tapaszta­lataim szerint sz.űkebb hazám­ban. Szabadszálláson a tanács szintén egyik legfontosabb fel­adatának tekinti a honvédelem­ben való közreműködést. A lakosság és a néphadsereg kapcsolata nálunk megítélésem szerint jó. Községünkben több katonai alakulat is állomásozik. Elmondhatom, hogy itt a katonák szolgálati helyüket -otthonuknak is tekintik: ezt bizonyítja, hosv feladataik ellátása mellett pél­damutatóan vesznek részt a köz­ség gondjainak megoldásában. Kiemelt jelentőségűnek tekint­jük a helyőrségben működő — (Folytatás a 4. oldalon.) « ■ C r Állampolgári kötelesség mert a lakóhelyhez közeli ala­kulat nincs, nem kerülhet sor. Azok a hadköteles férfiak, akik sorkatonai szolgálatot nem teljesítettek, tartalékos képzésre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom