Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
'i.-'K i-.rtC' IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország terQletére ma estig: Elsősorban a keleti országrészben időnként megnövekszik a gomoly- felhözet, és egy-egy futó zápor is előfordulhat. Az északi szél többfelé megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 27 fok között alakul. A PARLAMENT NYÁRI ÜLÉSSZAKA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PtTOF! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 150. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 27. péntek Kenan Evren elutazott hazánkból Kenan Evren, ta Török Köztársaság öklöké hivatalos látogatása befejeztével tegnap délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és kíséretének tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival föllobogózott Kossuth Lajos téren ünnepélyesen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar- Néphadsereg díszzászlcalja. A vendégek búcsúztatására megjelenít Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Péter János, az OrSfeággvűlés alelnökié Katona Imre, az Elnöki Tarv'v's titkára, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezetője Az ürmrpélves bú- c.°ú-t;n,tá ■''in iéVn volt i Budapesten akreditátt diplomáciai képviseleteik több vezetője és tagja as. Kenan Evren Losonczi Pállal együtt eltépett a dísz- zászlóalj sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására megjelenteket. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak. és díszmotorosok kíséretében a Feritfegyi repülőtérre hajtattak. A két ország lobogóival díszített légikikötő betonján Losonczi Pál és Várkonyi Péter külügyminiszter. valamint Szalai Lajos, hazánk ankarai, és Asaf Inhan. Törökország budapesti nagykövete búcsút vett Kenan Evren elnöktől, valamint kíséretének tagjaitól. A vendégek be- hz.ál’i'ltiak a kűlcnrepülőgépbe. amely a magasba emelkedett. GAZDASÁG- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS KECSKEMÉTEN Az önzetlenség elismerése Kecskemét Város Tanácsa tegnap délután a t.ináesháza dísztermében ülést tartott. A megjelenteket — közöttük Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Bodóczky Lászlót, a városi* pártbizottság első titkárát — dr. Mező Mihály tanácselnök köszöntötte, majd beszámolt az előző ülésen elhangzott interpellációk nyomán tett intézkedésekről és a tanácshalározat végrehajtásáról. A napirendi pontok között első helyen szerepelt a VI. ötéves tervidőszak alatt és az elmúlt évben kiemelkedő társadalmi munkát végzett kollektívák és személyek kitüntetése. A megyei tanács Településfejlesztésért emlékérmét kapta a többi között a Lánchíd Utcai Általános Iskola kollektívája, a Fémmunkás gyár Voszhod szocialista brigádja és a néphadsereg G336. számú alakulata és tizenkét személy. A városi tanács az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat Elektron szocialista brigádját, a Mátyás király Körúti Általános Iskola nevelőtestületét és szülői munka- közösségét, valamint öt személyt részesített hasonló elismerésben. A tanácsülés második részében a testület Kecskemét város VII. ötéves gazdaság- és településfejlesztési tervjavaslatát vitatta meg. Dr. Mező Mihály az előre kiadott írásbeli anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta, hogy a legutóbbi tanácstagi beszámolók tapasztalatai szerint a tervkoncepcióban megfogalmazott célok kiállták a próbát. Így a lakossági fórumokon kedvező fogadtatásra találtak olyan célok, mint például az oktatás feltételeinek javítása, a vízellátási problémák megoldása, az időskorúakról való fokozottabb gondoskodás és a fiatalok lakáshoz juttatásának sokoldalú támogatása. A jelenlegi gazdasági helyzetben — tette hozzá a tanácselnök — a fejlődés csak mérsékelt ütemben, korlátozott pénzügyi keretek között történhet. Ezért az ellátásban érzékelt hiányosságok felszámolására, fejlődésből eredő újabb igények kielégítésére csak hosszú távon lehet számítani. A tanácsülés — amely a javaslatot elfogadta — hozzászólásokkal, bejelentésekkel folytatódott és interpellációkkal ért véget. T. B. A múlt évi költségvetés és a honvédelmi törvény végrehajtásáról tárgyalt az Országgyűlés Tegnap délelőtt — 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg st nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Istvánné- nak (V.as m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivaia'l elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékenységét st fogyasztási cikkek importja, illetőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlcgességi elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kormány számárat, hogy a kifogásolt rendelkezést meg kell szüntetni és a kereskedelemben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az import termékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. Beszámoló .a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetcnyi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Fejlődés csak intenzív munkával érhető el Hetényi István expozéja — Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái ás '^öntései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredményeknek. amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytatta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. Megőriztük fizetőképességünket 1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csökkent, a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A termelés és a jövedelem csak néhány ágazatban emelkedett elfogadható mértékben, egy sor ágazatban csökkent. Ez csak egyes esetekben minősítlyető átmenetinek — például a mezőgazdaságban —, másutt tartós strukturális gondokat jelez. Értékelendő ugyanakkor, • hogy megállítottuk a beruházások és a reálbér sok év óta tartó csökkenésének folyamatát. Sikerült — az előző évinél kisebb, de így Is jelentős — külkereskedelmi aktívumot is elérnünk. Megőriztük fizetőképességünket, de a külföldi adósság, szándékunkkal ellentétben, nőtt. A megtorpanás erősíti azt a tapasztalatot, hogy a társadalmigazdasági fejlődés nem a mechanika törvényeinek engedelmeskedik, ahol az egyenletes és egyenes mozgás mindaddig megmarad, amíg arra nem hat újabb erő. A gazdaság törvénye ennél szigorúbb: a fejlődés, sőt az elért pozíció megőrzése is csak intenzív munkával és pótlólagos erőfeszítésekkel érhető el. A gondokban a rendkívül hideg tél következményei, a fagykárok is szerepet játszanak, a költségvetési hiányt több mint 10 milliárd forinttal növelték. Több területen a csökkenő exportárak is mérsékelték bevételeinket. De közelebb állunk az igazsághoz — és az idei év első hónapjainak tapasztalatai is erre mutatnak —„ ha az okokat gazdálkodásunk gyengeségeiben keressük Nem szükségszerű az, hogy az ipar kilenc ágazata közül csak négy tudta növelni termelését, ötnél csökkenés következett be, és az úgynevezett hozzáadott érték az ipar egészében csökkent. Az állattenyésztés visz- szaesésének mértéke ugyancsak meghaladta az indokolhatok Egyre nyomasztóbb teher A tartós gond az. hogy a termelés strukturális változása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás követelményei indokolnak. A tervekben a súlyos strukturális döntések csak részben kapnak helyet, a szabályozórendszer nem elég következetesen jelzi a munka hatékonyságát, esetenként túlzottan alkalmazkodik a kialakult adottságokhoz. A hatékonyabb gazdálkodás rögös útjával szemben ható tényezők erősebbnek bizonyulnak. A veszteséges tevékenység tartós támogatása egyre nyomasztóbb teherré válik. A bevételek elmaradását látva a kormány tett évközi megtakarító intézkedéseket, de tudjuk, hogy a kiadások nagy része rövid távon nem mérsékelhető társadalmi kötelezettségvállaláson alapszik. Intézkedéseink közül megemlítem a beruházások állami támogatásának mérséklését, a központi költségvetési szerveknél a pénzmaradványok szigorított felül(Folytatás a 2. oldalon ) NÉPFRONT-ESZMECSERE IZSÁKON A homoki gazdaságok helyzete A legfontosabb szakszervezeti teendő a termelés segítése A Hazafias Népfront Országos Elnökségének agrárpolitikai albizottsága tegnap Izsákon a Sár- l'ehér Termelőszövetkezet szákházában kibővített ülést tartott, amelyen a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek helyzetét vizsgálták. Dr. Huszár József, a SZOT főosztályvezetője előadásában elmondta: a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint hazánk 1262 termelőszövetkezete közül 611 gyenge adottságúnak számít. Az ágazat és a kormányzat a korábbi években is erőfeszítéseket tett, hogy ezekben az üzemekben is eredményesen lehessen az alaptevékenységet folytatni. Árkiegészítéssel támogatják a gazdaságokat. Ezeken a területeken enélkül egyszerűen lehetetlen lenne a jövedelmező gazdálkodás. A közelmúltban a támogatást némileg megváltoztatták, s ez érzékenyen érintette a szegényebb szövetkezeteket. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó üzemeket sújtja a meglehetősen laza fizetési fegyelem is. Országosan mintegy 10 milliárd forint a mezőgazda- sági üzemek kintlévősége. Ha ezt számvitelükben szerepeltetik, akkor anélkül, hogy az összeg felett rendelkeznének, utána adózniuk kell. Szeműk József, a házigazda szövetkezet elnöke arról a törekvésekről szólt, amelyekkel úrrá próbálnak lenni gyenge adottságaikon. A vita során Kovács László, a Kiskunsági TESZÖV titkárhelyettese térségük 64 kedvezőtlen adottságú szövetkezetének gondjairól szólva elmondta, hogy ezek a gazdaságok aligha tudják elviselni a feszített terheket. A tanácskozás után dr. Nyíri Béla, az albizottság elnöke összefoglalójában három tényezőre hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint agrárpolitikánk kiváló, csak a végrehajtás körül nincs minden rendben. A hátrányos helyzetű szövetkezetekben végképp nincs helye a fegyelmezetlenségnek, a következetlenségnek. Végezetül hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályok „szétverték” az eredeti szövetkezeti törvényt. A Hazafias Népfront azonban olyan helyzetben van, hogy kérheti a jogalkotás ellenőrzését is. A tanácskozás után a résztvevők megismerkedhettek a Sárfehér Termelőszövetkezetben folyó mindennapos munkával, s találkoztak a gazdaság kerületeiben dolgozókkal. Cz. P. Széles körű előkészítés után tárgyalta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusi, határozatai Bács-Kiskun megyei végrehajtásának tervezetét. Figyelembe vették a feladatterv kidolgozásánál, előkészítésénél az MSZMP megyei pártértekezlete és a megyei szakszervezetek IX. küldöttértekezlete állásfoglalását. Dr. Kőrös Gáspár vezető titkár főbb gondolatokat hangsúlyozó szóbeli bevezetője után sokan hozzászóltak az SZMT-tagoknak és a meghívottaknak írásban kiküldött feladat- tervhez. Valamennyien egyetértettek azzal, hogy továbbra is a termelést segítő szakszervezeti feladatok a legfontosabbak, mert ez minden további életszínvonal-javítás alapja. A mozgalmi munka eszközeivel különös figyelemmel segítik az új vállalatirányítási formákat, a szakszervezeti szervek és a vállalati tanácsok együttműködését. Az alapszervezetek érdekvédelmi tevékenységét még hatékonyabbá kívánják fejlészteni. A közéletiség, a politizáló készség szélesebb körű érvényesítése is a fontos tennivalóik egyike. A feladatterv kitért a terület- és település- fejlesztési politika szakszervezeti lehetőségeire. kívánalmaira. A tanácsülés elfogadta az SZMT-ülések távlati programját. Sibalin Istvánná SZMT-titkár ismertette a szakszervezeti oktatás, képzés helyzetéről és fejlesztési feladatairól készített jelentést. Hegedűs István SZMT-titkár terjesztette elő az SZMT, az elnökség, a munka- és rétegbizottságok második félévi üléstervét. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén részt vett, és felszólalt Térbe Dezső, az MSZMP megyei bizottságának titkára. I . N. _ i
