Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

QQzdo/QQpolitikQ y munko y teljc/ílmcnyck f PETŐFI NEPE • 5 J986. június 25. FOLYÓKBÓL, CSŐKUTAKBÓL. MÁS FORRÁSBÓL Víznyerő helyek A termesztéstechnológiában nehéz az öntözés hasznát 'közgazdaságilag pontosan megtalálni. Mert előfordulnak olyan évjáratok, amikor egyes növény­fajok esetében mesterséges csapadék nélkül is ki­magasló eredményeket lehet elérni. Például, ha a tél után a talaj képes elég csapadékot tárolni és a tavasz nem túl szeles, meleg, akkor a kalászosoktól öntözés nélkül is kimagasló termésátlagot várha­tunk. Idén ennek ellenkezője tapasztalható. Ezért, ahol lehetett, a ibúzafcáblákat is járták az öntözőbe­rendezések. Pedig a búza ilyen szempontból igény­telenebb növény. A tavaszi esők utáni növekedésé­nek a terméshozásban döntő szakaszát már inkább szárazságban tölti. Bács-Kiskun megye víznyerő helyeit két fő cso­portba sorolhatjuk. Az első a természetes: közvet­lenül két nagy folyónk szolgál víznyerési helyül, például Tiszakécskén, illetve végig a Duna men­tén. A Duna völgyi-főcsatorna bői jutnak vízhez Tass, Kunszentmiklós, Szabadszállás és Fülöpszállás gaz­daságai. A Kalocsa környéki öntözőfürt is nagy te­rületen jelent biztonságos vízbázist. Ezeken a vi­dékeken, az úgynevezett öntéstalajokon elegendő nedvességhez tudják juttatni a növényeket. A víz hiánya sokkalta nagyobb gondot jelent a Homokhátság gazdaságaiban. Az itteni csőkutak már 20—30 évesek, olyannyira kis hozamúak, hogy a korszerű, nagy teljesítményű öntözőberendezések működtetéséhez szükséges vizet nem képesek szol­gáltatni. • .\ szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben már hat Bauer gép szórja a vizet. Barczel Sándor üntözőszakmunkás szerint —, aki felvételünkön az egyik gépen a kijuttatandó viz mennyiségét állítja — nagyon jól használhatók ezek a berendezések. Egy-egy „állásban” három hektárt öntöznek 40 milliméter csapadéknak megfelelő vízzel. daságban mintegy száz hektárt tudnának öntözni. Elegendő víznyomás hiányában azonban biztonság­gal ennek csak 10 százalékával számolhatnak. Ezért a mostanában telepített gyümölcsösben az izsákihoz hasonló módszert vezettek be. Öntözés és haszon A közelmúltban összesítették a Bács-Kiskun megyei állami és szövetkezeti gazdaságok tavaszi — március 1. és május 31. közötti — öntözési tevékenységét. Ebben az időszakban mintegy 4 ezer 393 hektárra juttattak ki 2 millió 700 ezer köbméter vizet. Ezernégyszázkilencven hektár — búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, siló másodvetés — szántót, 1916 hektár zöldséget, 319 hektár gyümölcsöt, szólót és 668 hektár gyepet ön­töztek. Az élvonalban A Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztérium minden esztendőben országos öntözési versenyt hir­det.. A pályázó gazdaságok eredményeit akkor ve- s'zik figyelembe, ha a vízjogilag engedélyezett te­rület legalább 80 százalékát a növény ökológiai igé­nyeinek megfelelően öntözik. Tavaly a Kajszi Kék Duna Tsz lett az első helyezett, a második a tisza- kécskei szövetkezet, a harmadik pedig — a Lajta- Hansági Á. G.-vel megosztva — a Kalocsai Állami Gazdaság. Lehetőségeikhez mérten a rosszabb adottságú gazdaságok is megpróbálnak előrelépni. Az Izsáki Sárfehér Tsz csőkútjai az esőztető berendezésekkel „nem bírnának”. Ezért — igaz, lényegesen nagyobb költséggel — a csepegtető módszert vezették be az. a 1 máskértjükben. A Kecskemét-Szikrai Állami Gaz­í# Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet almásá­ban csepegtető öntözésre .rendezkedtek he. Korszerűbb berendezések Mivel a víznyerő helyek bővítése hatalmas és lassan megtérülő beruházás, érdemes más vizek után is nézni. Az egyik ilyen lehetőség az amúgy a környezetet, is károsító kommunális szennyvizek tisztítása, hasznosítása. Nagyságrendben az ország­ban egyedülálló a Kecskeméti Magyar—Sz.ovjet Ba­rátság Tsz tevékenysége. Biológiai tisztítás után évente átlagosan 3.3 millió köbméter városi szenny­vizet hasznosítanak. A bácsbokodi tejüzem szenny­vizét: hasonló módon öntözik 170 hektáros terület­re. Efféle beruházást, terveznék az Izsáki Állami Gazdaság palackozójában. Ide kell sorolni azokat a környezetet is védő állattenyésztő telepi szikkasz­tókat. amelyek néhány megyei üzemben már mű­ködnek. Szólni kell a berendezésekről is. A hagyományos — az. áttelepítéshez nagy kézi munkaerőt igénylő — eszközöket 12 megyénkben öntöző-nagyüzemben már részben az új Bauer gépek váltották le. Ezek az osztrák—magyar öntözésfejlesztési program ke­retében kerültek Bács-Kiskunba. Tavaly 10 állt munkába, idén további 4(5. s jövőre várhatóan még több. Végezetül meg kell említem, hogy a jelenlegi faj­tarendszerünkben az öntözés, különösen a hagyo­mányos értelemben vett. szántóföldi növényeknél aligha több. mint a hiányzó természetes csapadék pótlása, az időjárás szélsőségeinek kiegyenlítése. A nemesünknek olyan intenzív fajtákkal, hibridekkel kellene a ..piacon” megjelenti!, amelyek a drága ön­tözésért jelentős termésnövekedéssel fizetnének. Czauncr Péter } V , S ' s - ,j^ 1 * ' , , ' . ^ ' \ g | FIA/,TAUS A HÁZTÁJIBAN. HIZLALÁS A SZÖVETKEZETBEN I"” > | fH ' ' -.fő,,-"'' ' *y ' , - s ' ' í >" - * ' " ' - V '''4: ív* > Sikeres akció Hartán A hartai Erdei Ferenc Terme­lőszövetkezetben nem bajlódnak malacokkal: ezt a munkát átvet­te tőlük a kisgazdaság. A ház­tájiban a kocaakció váltotta fel a hizlalást, amelyre a nagygaz­daság szakosodott: évente 30 ezer malacot vesznek át a gazdáktól. A malacok tehát a háztájiban látnak napvilágot, de 10 hetes ko­ruktól már a nagyüzemben gya­rapítják súlyukat. — Mind közül, amivel a ház­tájiban foglalkozunk, a malac­nevelés a legjobb — állítja Leit- heizer Henrik, aki főállásban a szövetkezet asztalosa. — Nagyob­bat lehet bukni vele, mégis kifi­zetődőbb a hizlalásnál. A szapo­rulattól függően, átlagosan 8—12 ezer forintot jövedelmez évente egy koca. Persze, kocája válogat­ja, mert van olyan, amelyik hoz­za a 20 ezret is, a másikon meg jó, ha keresünk 3 ezret. Szóval nem lehet előre kiszámítani, hogy melyik jószág hogyan válik majd be. ebben ez a rizikó. De ha jó á kocaforgó — két év alatt öt­szöri elles az ideális —. s a vá­lasztási átlag is kedvező — 9 ma­lac kocánként —. akkor megta­láljuk a számításunkat. Jobban, mint a hizlaláson. A szövetkezet, anyagilag is ösztönöz a kocatartásra. Kocán­ként 10 ezer forint gazdasági köl­csönt folyósítanak, amelyet más­fél év alatt kell visszafizetni, részletekben. Az integráció kizár­ja, hogy más fajta anyadisz.nó kerüljön a háztájiba, mint a szö­vetkezet által kihelyezett KAHIB" sertések, ezek utódait vásárolják vissza, hizlalásra. A kisgazdálko- dókkal szövetséges nagyüzem így éri el, hogy a korszerű táplálko­zási igényeknek megfelelő, piac­képes terméket bocsát ki. mivel ennél a fajtánál nem fenyeget az elzsírosodás veszélye. Most már csak arra lennék kí­váncsi, hogy miért házaknál fial­tat a tsz. amikor megoldhatná ezt. a saját telepein is? — Nézze ezeket a kis állato­kat — mutatja Leitheizer Hen­rik az infralámpánál melegedő, rózsaszínű szopósmalacokat —. úgy' kell vigyázni rájuk, mint a # Lcitheizcr Henrik: — A szövetkezet ösztönöz a kocatartásra. (Har­mati János felvétele) hi mos tojásra. Meg ejjel is fel­kelek, megnézem, hogy nem fuz- nak-e, nincs-e hasmenésük. — Nagyüzemben nehezebb így gon­dozni a malacokat. Mióta leszer­ződtem. jószerivel ki sem moz­dultam a faluból. A nyaralásról is lemondtunk az állatok miatt, mert mi van. ha éppen akkor elük hat kocám, amikor távol va­gyok? Aki nem tartja rajtuk ál­landóan a szemét, akár bele se fogjon. Akkor éri meg igazán, ha úgy szervezzük meg, hogy minél kevesebb legyen a kiadás. A házigazda mindent maga csinált: az. ólakat — télre fedet­tet. nyárra nyitottat —. a vályúk előtti boxokat, a kalodákat, ame­lyekkel szűkíthető vagy tágítha­tó a férőhely aszerint, hogy . ke­vesebb. illetve több a szaporulat. A garázsban berendezett házi asztalosmühelyböl friss forgácsot hoz. — alomnak. Szerinte jobban szeretik a malacok, mint a szal­mát, és tisztábbak is így. Nyá­ron pedig kint vannak a szabad­ban, ilyenkor már nincs szükség almozásra. Nem vész kárba a konyhai hulladék sem. feletetik a jószággal. — A szövetkezetnél átlagosan 33 ezer forintot keresnek évente — benne van a prémium is —, erre rájön a háztáji. Mi itt, Har­tán szerencsések vagyunk, mert mindkét tsz erős: nem kell el­menni a faluból annak, aki dol­gozni akar és vinni akarja vala­mire. Nálunk, az Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben biztos megélhetést találnak a fiatalok. Az építkezőket 40 ezer forint köl­csönnel, sőt gépekkel és fuvarral is támogatják. A szövetkezet vet. ekéz. öntöz a háztáji földeken. A kocaakcióval is kedvező lehetősé­get teremtett a kiegészítő jövede­lem gyarapítására — állítja ven­déglátóm. A hartai kezdeményezés sike­re egyértelműen bizonyítja, hogy ahol a nagygazdaság megnyeri szövetségesének a kisgazdaságot — mert előnyös feltételeket te­remt a társulásra —, ott az egyé­nt és a közös érdekek is jobban közelítenek egymáshoz. V. Zs. I1HHÉÜ tÜl1íUS PÁLYÁZAT SEGÍTI ' : Miért népszerű a külföldi gépbérlet? Ha vállalati tervekről beszélünk, egy kér­désben bizonyosak lehetünk: Sem a közeli, sem a távolabbi jövőben nem lesz több pén­zük a gazdálkodóknak. Néhányan kiugró ered­ménnyel, gyors alkalmazkodással valószínűleg a korábbinál jóval nagyobb sikereket érnek el, ám a középmezőny, amely a vállalatok többségét foglalja magába, változatlanul pusz­tán a versenyben maradásért küzd majd. Ebben pedig nem kis szerephez jutnak az új technológiák, a modern gépek is. Csak­hogy erre is egyre kevésbé futja, akár forint­ban, akár kemény valutában kell a vételárat megfizetni. Különösen, ha figyelembe vesz- szü'k. hogy a vállalati önállóság növekedésé­vel mind erőteljesebben hallatják a szavu­kat a közép- és hosszú távú tervek jóváha­gyásakor a kollektívák is. Nemegyszer kimu­tatják á statisztikák: a béremelés megelőzte a fejlesztési célokat. Változtak a szabályozók A mindenképpen szűkülő érdekeltségi ala­pokat viszont meg lehet toldani, ha a válla­lat nem megveszi a gépeket, hanem bérli azokat itthonról vagy külföldről. Ez a sokat emlegetett lízing. A tapasztalt vállalati vezetők egyhangúan állítják, hogy most már sokkal könnyebb és gyorsabb a külföldi gépbérlet lebonyolítása. Megszűntek a korábbi mesterséges, jogsza­bályba foglalt korlátozások, amelyek olykor a gazdaságosság szempontjainak is ellent­mondva megkötötték a vállalati vezetők ke­zét. Azelőtt például megszabták a szerződés maximális határidejét a jogszabályok, tehát hiába érte volna meg esetleg öt éven túl is ■ itt tartani a berendezést, évenként kifizetni a bérleti díjat, nőm lehetett meghosszabbíta­ni a szerződést. A másik, sokak által táma­dott szabály olyan súlyos adóterhet rótt arra a vállalatra, amely a bérleti idő lejárta után olcsó áron megvásárolta volna a berendezést, hogy inkább visszaszállították a gépet. Így volt ez korábban, jogos volt a bírálat. Ám az új szabályozás elhárította, ezeket az akadályokat, s a sorozatos könnyítések után megkezdődött a lízing itthoni térhódítása. Amit persze a kedvező szabályozás mellett motivál az is. hogy amíg a vételárat az osz­tatlan érdekeltségi alapból, vagyis adózott tó '' í'M-' «X ■ . >. ¥ , süs pénzből kell megfizetni, addig a lizingdíjat évenként a költségek között számolják el. Magyar bankok támogatásával Ha összeszámoljuk a szerződés idején ki­fizetett bérleti dijat, és azt összehasonlítjuk a vételárral, akkor a lízing drágább. De min­denkeppen mellette szól, hogv nem egyszer­re kell kifizetni. Vagyis a pénzben nem bő­velkedő, á,m jó üzleti elképzelésekben gazdag vállalatok számára előnyös a gépbérlet. Ezt a felismerést tükrözi, hogy az elmúlt év novembere óta külön pályázat serkenti a külföldről származó gépek bérletét is. Ebben nemcsak hitelt, hanem soron kívüli, gyors elintézést is ígérnek a jelentkezőknek. Kez­detben hatvan nap volt. a határidő, most már harminc, és úgy tűnik, hogy sikerül is tarta­nia a Külkereskedelmi Minisztériumnak. A meghirdetést követően mintegy 8ü pályázat érkezett be. Ebből is látszik, mekkora az ér­deklődés. . Egyébként a lízing hazai karrierjéhez hoz­zájárul az a tény, hogy a külföldön működő magyar bankok aktívan „beszálltak eme üz­letágba. s nagy piaci ismeretekre tettek szert. Tehát az általuk szervezett üzlet hasznának egy része szintén a népgazdaságot gyarapít­ja. hiszen nemcsak a bérbevevők, hanem a bérletet lebonyolítók is magyarok. A pályá­zat keretében egyébként mintegy 100 millió dollárnyi berendezés bérbevételére nyílik idén lehetőség, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Alapvető kérdés Persze e számok még nem garantálják, hogy valóban nyereséges lesz a gépbérlet. Ez már a vállalatok helyes döntésétől függ. at­tól, hogy valóban gyorsan megtérülő, piaci előnyöket kihasználó üzleteket kötnek-e, amelyhez lízing révén sikerült gépet sze­rezni. S ez azért alapvető kérdés, mert en­nek az üzletágnak a felfutásától a gazdaság­politika elsősorban a konvertibilis export nö­velését várja, ami jelenleg is a terv egyik legfontosabb célja. E. M II' SS IÍS1I ‘ t rf r *4 -A R r» EGY KIS TUDOMÁNY A kézi munkától az automatizálásig 4. Az első, ember által készített tárgyat kézi munkával alkották. A társadalmi fejlődés folyamán az emberek eleinte egyszerű, majd egyre tökéletesebb szerszá- mókat készítettek, hogy munká­jukat megkönnyítsék, annak ha­tékonyságát. növeljék. A szerszá­mokat követték a készülékek és a gépek. Ugyanakkor megválto­zott az ember és a gép, valamint az előállítandó termék kapcsola­ta. A kézzel végzett művelet, a kézi munka volt az uralkodó a 19. század közepéig. A kézzel végzett műveleteket, az jellemzi, hogy az ember a munkaeszközö­ket izomerejével hozza mozgásba. A szerszámot közvetlenül a kéz irányítja. Az előállított termékek mennyisége és minősége minde­nekelőtt az embertől, fizikai ere­jétől és ügyességétől függ. Az ember—gép és ember—ter­mék-kapcsolat fejlődését lénye­gében két minőségi ugrás jel­lemzi: az ipari és a tudományos- technikai forradalom. Az ipari forradalom hozta az első minő­ségi változást a 18—19. század fordulóján. Hatására a manufak­túrában a kézi munkát felváltot­ta az ipari termelés, a gyárakban gépekkel dolgoztak. Szükségessé és lehetővé'vált a szerszámgépek alkalmazása, mivel kézi munká­val nem lehetett többé kielégíte­ni azokat az erő- és pontossági igényeket, amelyeket a szerszá­mok használata követelt. Az ele­inte lényegében még emberi izomerővel, illetve vízi energiával hajtott szerszámgépek, miután elérték az emberi és természeti erőik fizikai-technikai és gazda­ságossági határát, hamarosan nagyobb teljesítményű hajtóerőt igényeltek. A gőzgép elterjedése nagymértékben mentesítette az embert attól, hogy izomerejét a gépek működtetésére használja, és így munkaerejét a gépek felügye­letére és irányítására fordíthat­ta. Az ember és a megmunká­landó tárgy közé került tehát a gép, amely a munkafolyamat ré­szét. a műveleteket végzi. A munkafolyamat irányítását és el­lenőrzését a továbbiakban is az ember látja el. a termák minősé­gére és mennyiségére gyakorolt közvetlen hatása azonban a kézi munkavégzéshez viszonyítva kor­látozott. A 20. század második harmadá­ban elkezdődött tudományos- technikái forradalom jelenti a második minőségi ugrást a tudo­mányos-technikai fejlődésben. Ennek jellemzői többek között a tudomány közvetlen termelőerő­vé válása, az energetika, a szer­kezeti anyagok és a gyártástech­4» Képünkön: a legelterjed­tebb és leg­gyakrabban használt szer­számgéptípus, az esztergapad, amelyen for­gástest alakú munkadara­bokat lehet megmunkál­ni. Ezt a típust még az ember vezérli, a leg­modernebbe­ket már a szá­mítógép. nológia területén bekövetkező gyökeres változások, valamint az automatizálás. Ezek együttes ha­tása a termelőerők alapvető rhi- nőségi megváltozásához, a mun­ka termelékenységének ugrás­szerű fokozásához, a termelés nö­vekedéséhez vezet. Az automati­zálást az jellemzi, hogy a műsza­ki berendezések átveszik az em­bertől a munk'Uolyamatok vezér­lését és ellenőrzését. Az ember így a rendszeresen ismétlődő gé­pies munkafázisok elvégzése alól mentesülve egyre nagyobb mér­tékben végezhet alkotómunkát. De az embi alkotótevékenységét is hatékii . segítik a gépek, mivel pe . elvégzik az algorit­mizálhat!. szellemi munkát. SÍKÜVEG­VÁSÁR A 126 s*. solti telepünkön 30"'„-OS ENGEDMÉNNYEL síküvegvásárt rendezünk, amíg a készlet (art. A minőségi engedményes síküveget rekesztételben értékesítjük, vastagsága Z es :» mm. Most érdemes vásárolni a/ Vlíöldi Tüzep Vállalat solti telepén. 1378

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom