Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
A szocialista párt megőrzi többségét MADRID A Spanyol Szocialista Munkáspártnak a vasárnap tartott általános választások eredményeként a jövőben is abszolút többsége lesz a parlamentben. A voksolás az Egyesült Baloldalhoz tartozó politikai erők előretörését is hozta és nem történt lényegi változás a jobboldali pártok parlamenti helyzetét illetően. Spanyolország vezető politikai ereje továbbra is a Spanyol Szocialista Munkáspárt, amely 1982 októberében aratott győzelme nyomán lett az ibériai állam kormányzó pártja. Felipe González miniszterelnök, a PSOE főtitkára vasárnap röviddel éjfél előtt Madridban tett nyilatkozatot a választások mérlegéről. A kormányfő bevezetőképpen utalt arra, hogy 1977, vagyis a demokratikus átalakuláshoz vezető út kezdete óta negyedik alkalommal tartottak választásokat Spanyolországban. Hangsúlyozottan szólt a vasárnapi általános választások nyugodt légkörének fontosságáról. Megfogalmazása szerint spanyol földön a demokrácia újabb lépést tett előre. Hitet tett a folyamatosságot és stabilitást kilátásba helyező politika folytatása mellett. Állást foglalt egyúttal Spanyolország és Nyugat- Európa kapcsolatainak szorosabbra fűzése mellett is, s igen fontosnak mondotta a nemzeti méretű párbeszéd szükségességét. A PSOE aktivistái egyébként hétfőn kora hajnalig tartó utcai ünnepségekkel köszöntötték a párt újabb politikai sikerét. Az első előrejelzésekkel ellentétben a jobboldal legnagyobb pártkoalíciója, a Népi Szövetség gyakorlatilag mit sem veszített korábbi képviselőházi pozícióiból. A polgári és reformista, illetve nacionalista pártok közötti erőviszonyban tapasztalható csekély változás mellett a baloldali erők térnyerése különleges figyelmet érdemel. Gerardo Ig- lesias, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, aki egyben az Egyesült Baloldal nevű választási koalíció elnöke, a parlamentarizmus és a demokrácia lényegi elemének nevezte a baloldali képviselői csoport megalakítását. Utalt arra, hogy a baloldal a választási kampány során megannyi nehézség ellenére sikerrel fejthette ki álláspontját. A hivatalos végeredmény szerint (a szavazatok 97 százalékának összeszámlálása után) a képviselőházban a PSOE 184 hely- lyel rendelkezik majd. Ez héttel több, mint az abszolút többséghez kellő mandátum és 18-cal kevesebb, mint a legutóbbi választásokon elért eredmény. A jobboldali Népi Szövetség 105 mandátumot tudhat magáénak (egy- gyel kevesebbet, mint eddig). Az Egyesült Baloldal hét képviselői hellyel rendelkezik a cortes alsóházában. Ó VODAPEDAGÓGIA Terítéken a differenciált nevelés A kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem iránti élénk érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tegnap délelőtt a megnyitóra gyülekező résztvevők nem fértek el at Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében — pótszékekre ültették a később érkezőket. Az egy hétig tartó rendezvénysorozat népszerűsége nem csökkent az évek során: kétszázharminc jelentkezőt tudnak fogadni a szervezők, ám az érdeklődők száma ennél jóval nagyobb. Az utóbbi évtizedekben elszaporodtak hazánkban a különféle nyári egyetemek. Ezek több szempontból is hasznosak: a házigazda kilép ország-világ elé, a résztvevők viszik a város jó hírét, s • Népes hallgatóság töltötte meg a termet a nyári egyetem első napján. (Straszer András felvétele) nem utolsósorban a régió tudományos intézményeinek együttműködése is gyümölcsöző a jövő szempontjából. Egyebek mellett erről szólt dr. Pusztai János, a Művelődési Minisztérium tudományegyetemi osztályának vezetője megnyitó beszédében. Mint emlékeztetett rá, a kecskeméti nyári egyetemet immár tizenötödik alkalommal rendezi meg a Kecskeméti Óvónőképző Intézet és a TIT Bács-Kiskun .Megyei Szervezete. Ha visszatekintünk, mindahányszor az óvodapedagógia sarkalatos kérdései kerültek terítékre, gondoljunk például a játék szerepére, az aktl(Folytatás a 2. oldalon.) Jelenleg hazánkban 1 millió 420 ezer család rendelkezik háztáji és kisegítő gazdasággal; ez a kör, amely előállítja a mezőgazdaság teljes évi produktumának — értékben 82 milliárd forint — a harmadát, árutermelésének az ötödét. A kistermelők tábora azonban fogy, évente egy százalékkal. A mérsékelt ütemű csökkenés egyelőre nem befolyásolta észrevehetőbben a termelés, az innen kikerülő árutömeg nagyságát, ugyanis a gazdálkodásra vállalkozók jelentős része ma több terméket állit^Úő, mint tegnap. A csaknem tjiásfél millió kistermelő-famíliának a 60 százaléka már kifejezetten a piacra termel; a legtöbbjük csak egyfélével foglalkozik: nyulászik, méhészkedik, libát nevel, sertést hizlal, fóliázik, burgonyát, almát, szőlőt, málnát termeszt — egy valamire szakosodik, koncentrálva az anyagi és fizikai erőt. Ez a tendencia korábban is élt, viszont az utóbbi időben felerősödött. Miért? A legfőbb ok az, hogy ma — az agrár-kistermelés világában, faluhelyen — csak a termelés növelésével lehet annyi jövedelemre szert tenni, ami az elért életszínvonal megtartásához, illetve szerény emeléséhez szükséges. Mert bizony nincs szó horribilis bevételekről, csillagászati nyereségekről. A nagyobb haszon reményében a kisgazdaságok szakosodnak, és jelentős összegeket be is fektetnek a ház kgrüli gazdaságba. Ezzel azonban a szükségesnél nagyobb kockázatot is vállalnak, mivel még sokszor ma is kétséges, hogy el tudják-e adni a nagy mennyiségű termelvényüket: bizonytalan az értékesítés. A szerződésekre — ha a napi érdek úgy kívánja —, gyakran fittyet hány a gazda is, az áfész is. A kistermelőket integráló, részükre szolgáltatást nyújtó agrár-nagyüzemek számos helyen ma kevésbé segítenek, mint azelőtt; mondható úgy is: a támogatásuk mértéke, a szolgáltatásuk színvonala alatta marad a növekvő termelésből fakadó igényeknek. Holott éppen ez a kistermelői réteg igényelné a tsz-ektől, integrátoroktól a hatékonyabb munkát, színvonalasabb szolgáltatást — a biztonságos, a termelést ösztönző háttért. Ezzel szemben mi történt? A mezőgazdasági nagyüzemek által integrált kisgazdaságok száma 1983-ig ugyan erőteljesen nőtt, ellenben azóta 22 százalékkal, mintegy félmillióra lecsökkent, de az áfészek keretében működő szakcsoportok taglétszáma is kisebb lett, ma nincsenek többen 170 ezernél. Az integrátorok mérséklődő érdeklődését magyarázza — egyebek mellett — az, hogy számos tsz ma nem igazán érdekelt a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének bővítésében. A kistermelőktől értékesítésre átvett termékek után ugyan ők is bevételhez jutnak, ám ennek nagysága alatta marad a szolgáltatásaik tényleges költségeinek. És ez elsősorban azoknak az üzemeknek okoz nehézséget, amelyekben még a közös fejlesztésére sem jut elegendő pénz, anyagi gondokkal küszködő gazdaság pedig sok van. Az év első hónapjaiban — a MÉM szakembereinek tapasztalata szerint — megélénkült a kistermelés, köszönhetően az állattenyésztés jövedelmezőségét emelő intézkedéseknek. De hogy a termelési kedv továbbra is fennmaradjon, mindenekelőtt tovább kell javítani az integráló nagyüzemekben folyó szolgáltató tevékenység színvonalát, valamint a szerződéses fegyelmet. H. L. I. Megnyílt a politikai nyári egyetem Baján Tegnap délelőtt megkezdődött Baján—immár harmadízben az utóbbi években — a politikai nyári egyetem. A háromnapos tanácskozás mintegy 70 résztvevője előadásokat hallgat a munka és a kultúra kapcsolatáról. Az előadásokat konzultációk követik. A rendező szervek — az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és Oktatási Igazgatósága, valamint a bajai városi pártbizottság — nevében Kisné dr. Csányi Anikó köszöntötte a hallgatókat, majd Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a politikai nyári egyetemet. A többi között elmondta, hogy nem véletlenül választották az idei rendezvény témájául a munkakultúra és a gazdasági fejlődés összefüggéseinek vizsgálatát. Ha meg akarjuk szüntetni a szellemi és a fizikai munka különbségét, akkor elsősorban a kétféle munka kulturáltsága közötti különbségen kell változtatni, mert ismert tégy, hogy a termelékenység és a kulturáltság között szoros összefüggés van. A történelmi tapasztalat egyértelműen bizonyítja: társadalmi haladás csak munkával és kultúrával együtt valósítható meg. Gazdaságépítő terveink valóra váltásához pedig e két tényező kölcsönhatásából eredő munkakultúrára van szükségünk — fejezte be Hodossi Sándor a megnyitóját. Ezt követően Fövény Gábor, áz Országos Közművelődési Központ főosztályvezetője tartott előadást, amelyben a tárgyi, a szellemi és a szociális kultúra egymásra hatásával foglalkozott, Megállapította, hogy jóllehet az anyagi, a szellemi és a társadalmi kultúra színvonala egyaránt emelkedett a felszabadulás után, a jelenlegi helyzet meglehetősen felemás mindhárom tekintetben. Az anyagi javak szempontjából ugrásszerű a fejlődés, de ezzel együtt sok lakásba bevonul a talmi, az értéktelen, sokszor a giccs is. Az előadás szünetében Féner Tamás, a fotóművészek szövetségének titkára megnyitotta Kovács László fotókiállítását. A tárlaton a bajai Bácshús átlagon felüli munkakultúrával rendelkező kollektívájának mindennapjait, a tevékeny ember és a munka kapcsolatát jeleníti meg a művész. XLLévf. 141. szám Ára: 1,80 Ft 1986. június 24. kedd Az elmúlt napok mezőgazdasági krónikájához tartozik, hogy az aratást egyre több gazdaságban kezdték meg. Az őszi árpát már javában vágják a melegebb talajú homokhátsági nagyüzemekben. A kecskeméti Törekvésben, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben, a kiskunfélegyházi gazdaságokban a hét végén is dolgoztak. Másutt a felkészülés utolsó szakaszánál tartanak — tájékoztatott Farkas Zoltán, a Bács- Kiskun Megyei Tanács növény- termesztési szakfelügyelője —, jelenleg tűzvédelmi és gépszemlét tartanak. Már 28 ezer hektáron befejeződött a lucerna első vágása. Ebből zömmel szénát készítenek. A zöldborsó betakarításának második szakaszánál tartanak. A többi között a miskei Március 15., a homokmégyi Aranykalász és a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben a hét végén is dolgoztak a borsókombájnok. A Duna menti gazdaságokban a szó szoros értelmében küszködnek a borsóval, ugyanis az elmúlt hét záporai, zivatarai megnehezítették a gépek mozgását, s csapadékos idő kedvezett a gyomok növekedésének. Pedig a hőségben nem várhat a borsó, hiszen az egyes vetési szakaszok gyorsan összeérnek. Az ültetvényekben a meggy és a bogyós gyümölcsök szedése már teljes erővel folyik. Másutt a később érő fajokat és a szőlőt permetezik. A kiskertek tulajdonosai is szorgoskodnak. Sok munkát ad ilyenkor a csapadék hatására intenzíven növekedő szőlő, az őszibarack hajtásválogatása, a gyomirtás és a permetezés. Cz. P. © Krisztián László, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet traktorosa a napokban a 30 hektáros szőlőtáblában permetezett. Kedvünkért egy pillanatra leállította a gépet. A hőmérő higanyszála túlfutott a 30 Celsius-fokot jelölő vonáson, de ő nem panaszkodott. Mint mondotta — 33 év alatt meg lehet szokni. SPANYOL VÁLASZTÁSOK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! íci’SKtnt' PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke Kedden hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke. Kenan Evren Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉP Aratás, borsóbetakarítás, permetezés Madárszemek vad fényeit gyűjtötte (4. oldal) Vályogvető emberekkel találkoztam (5. oldal) A biokertészet lehetőségei (5. oldal) G Z. • Felipe González Jogos öröme az általános választásod után.
