Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-19 / 143. szám

* » PETŐFI NÉPE • 1986. június 19. Az ÓVÓlíŐ- SIKERES KECSKEMÉTI KÍSÉRLET és tanítóképzés integrálása A Magyar Szocialista Munkás* párt Politikai Bizottságának 1981. február 3-1, a felsőoktatás fej­lesztéséről száló határozata meg­fogalmazta az óvónő- és tanító­képzés közelítésének szükségessé­gét. Ennek nyomán az érdekelt intézményekben megkezdődött a kutató-, kísérletező munka. A Kecskeméti Óvónőképző In­tézet, a bajai Eötvös József Taní­tóképző Főiskola, a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézet és a Kecskeméti Kodály Zol­tán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola arra vállalkozott, hogy hároméves főiskolai szintű képzést indít, amely a második évben kétfelé válik: óvónői és tanítói szakra. S ebben az óvónő­képző kétszáz fős évfolyamából ötvenen vesznek részt, ugyanak­kor ezeknél a fiataloknál külön gondot fordítanak az ének-zenei nevelésre. Egyéves közös alapozás A Művelődési Minisztérium, valamint Bács-Kiakun megye párt- és állami vezetése támo­gatta az elképzelést, mert úgy gondoltak, hogy hozzájárulhat a pedagógusképzésben meglevő feszültségek csökkentéséhez. Se­gítheti, hogy a képzés az eddi­gieknél jobban igazodjon az óvo­dába, illetve iskolába kerülők létszámának jelentős ingadozá­sához. Például az adott évfolyam­hoz tartozó gyermekek száma Bacs-Kiskun megyében ma hat­es tízezer között változik. Ameny- nyiben az óvónő- és tanítókép­zés egy intézményen belül folyik, lehetséges a képzés arányának akar évenkénti módosítása az aktuális igényeknek megfele­lően. Mivel a képzés egyéves közös alapozással indul, számoltak az­zal az előnnyel is. hogy az itt vegzett_ óvónők, illetve tanítók levelezőként az eddigieknél rö- videbb idő alatt juthatnak taní­tói, illetve óvónői diplomához. 1S.V a pedagógusoknak egyre je­lentősebb rétege lesz felkészült a 3—10 éves korosztállyal való fog­lalkozásra. Már a program ősz- szeallításánál megfogalmazódott az, hogy törekedni kell az óvo­da és az iskola munkájának kö­zelítésére: de nem szabad isko-, lai formákat és módszereket al­kalmazni az óvodában. Ugyanak­kor érdemes pártfogolni az isko­lakezdés időszakában az óvodá­ban bevált gyakorlatot. Mivel a kísérlet az óvónőképző intézet keretében valósul meg. ennek kedvezőek a lehetőségei. Az ének-zenei tudásbeli több­let segítheti az óvodában és az alsótagozaton a gyerekek jobb, színvonalasabb zenei előkészí- < tését, nevelését. Ugyanez a ze­nei többlet lehetővé teszi, hogy az itt végzett fiatal pedagógu- s°k. egyéves levelezőképzésben énektanári oklevelet szerezze­nek, hozzájárulva az ének-zene szakos pedagógusok hiányának enyhítéséhez. Az idén szeptemberben életbe lépő oktatási törvény végrehaj­tása során főiskolává kell fej­leszteni az óvónőképző intézete­ket. A kecskeméti integrált óvó­nő- és tanítóképzés ennek tar­talmas lehetőségét kínálja. Az első évfolyam hallgatói 1983 őszén kezdték meg tanulmányaikat, s ők ma kézhez kapják diplomá­jukat. A kísérletet természete­sen majd az óvodai és iskolai ne- nevelőmunkájuk minősíti vég­érvényesen. Az elmúlt három év tapasztalataiból azonban már — a további munka érdekében — le lehet vonni néhány következ­tetést. Megállapítható, hogy az integrált óvónő- és tanítóképzés kedvelt a továbbtanuló fiatalok körében. A jelentkezők nagy szá­ma és jó felkészültsége igazolja ezt. Feltehetőleg a magasabb kö­vetelmények miatt azonban, a kétéves képzéssel összevetve, mégis ebben a csoportban gyen­gébbek a tanulmányi eredmények, több a megismételt vizsga és na­gyobb arányú a lemorzsolódás. Kiemelkedő eredmények A fiataloknak a legnagyobb gondot a matematika és a termé­szetismeret jelenti. Ez valószínű­leg összefügg — a mélyebb hall­gatói érdeklődés hiánya mellett — az intézet szűkkörű tapaszta­lataival is. A hároméves képzés­ben lehetőség nyílt a politikai gazdaságtan bevezetésére, amely minőségi előrelépést jelentett a marxizmus—leninizmus oktatá­sában. Kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet az ének-zenei ok­tatás. Ezt — és természetesen a fiatalok jó előképzettségét — jelzi a színvonalas munkát vég­ző énekkar, a vonósegyüttes és a szólisták sikere. Nem kevésbé meggyőző érv, hogy a most vég­zett évfolyamból kilenc hallgató már ősztől tovább szeretne tanul­ni levelező tagozaton, énektaná­ri szakon. A szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola méltá­nyolta az itt végzett munkát, és lehetővé tette a fiataloknak, hogy évkihagyás nélkül folytathassák tanulmányaikat. Hasonló arányú jelentkezés és a megfelelő előké­szítés után, talán már 1987-ben megindulhat a kihelyezett ének­tanári képzés is a kecskeméti in­tézetben. Problémásnak- ígérkezett, hogy az első év végén tanítói és óvó­női csoportra kellett osztani a hallgatókat. Volt olyan aggoda­lom. hogy a többség majd tanító akar lenni. Ezzel ellentétben, a minősítések és a fiatalok elkép­zelései találkoztak: a hallgatók egyenértékűnek ítélik az integ­rált képzésben szerzett tanítói, illetve óvónői diplomát. Szükség van azonban a művelődési veze­tők megértésére és értő közre­működésére is: ne csak a diplo­maosztó ünnepségig, hanem a munkába álláskor is főiskolát végzettekként kezeljék az itt ta­nult óvónőket, ahogyan azt a Mű­velődési Minisztérium rendelke­zése előírja. Nemzetiségi pedag óg us kép zés A Bajai Eötvös József Tanító­képző Főiskola — ahol holnap rendezik a diplomaosztó ünnep­séget — az integrált képzést 'ki­helyezett tagozatként működtet­te, megfelelő segítséget nyújtott az oktatást ténylegesen ' végző kecskeméti intézet testületének. A tanítóképző vezetése, nyilván az együttműködés során szerzett tapasztalatok alapján, kérte, hogy a nemzetiségi tanítóképzés mel­lett az ilyen irányú óvónőképzés is Bajára kerüljön, s így a főis­kola a nemzetiségi pedagógus- képzés bázisintézménye legyen. A Kecskeméti Óvónőképző Inté­zet testületé jelentős erőfeszítést tett és tesz azért, hogy majd ne csak nevében legyen főiskola az intézetük, hanem a tartalmi mun­ka is igazolja a főiskolai rangot. A Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézet tanárainak munkája jelentősen hozzájárult az ének­zenei képzés kimunkálásához és megvalósításához. Az elmúlt há­rom évben a Kodály-iskola a gvakorlóiskola feladatait hiány­talanul ellátta, a hallgatói lét­szám növekedése azonban olyan feladat elé állítaná, amely az it­teni magas színvonalú, sokirá­nyú tevékenységet korlátozná. Az előzetes megbeszélések alap­ján valószínű, hogy az inté­zet gyakorlóiskolája az erre megfelelő kecskeméti Petőfi Sán­dor Általános Iskola lesz. A leírtak alapján megállapít­ható, hogy a Kecskeméti Óvónő­képző Intézetben elkezdődött fo­lyamat egyaránt szolgálja a pe­dagógusképzés és az intézmény tartalmi munkájának megúju­lását. Joggal várhatjuk, hogy az itt végzett fiatal pedagógusok színvonalas nevelőmunkájukkal ismertetik el magukat óvodáink­ban, általános iskoláinkban egy­aránt. Kelle György. a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese /2 ? ) Mexikói utazást tesz, ahonnan mexikói bá­dogmaszkokkal és elektromos szerelvényekkel megrakottan érkezik vissza Helena Drive-ra. Ez 1962 áprilisában volt. Négy hónapja van m,ég hátra. Hama­rosan megkezdődnek egy film felvételei, melyet a Fox-szal fennálló szerződés teljesítése­képpen vállalt el. Valamit kell adni lesz a címe. A forgatókönyv egy húszéves filmnovella átirata. Igazi Fox- show lesz! George Cukor fogja rendezni, ami Marilyn számára nem igazán jó ómen, hiszen ő volt a Szeretkezzünk rendezője is, a partnere viszont Dean Mar­tin, aki Sinatra révén jóbarátja. Csakhogy Peter Levathes, a filmgyár új igazgatója még nem felejtette el azt a veszteségetf amit Elisabeth Taylor filmje, a Cleopatra jelentett a Foxnak. De egyébként sem az az ember, aki könnyen kijönne Marilynnel. Igaz, az ő gázsija csak százez­rekben mérhető, míg Elisabeth Tayloré milliókban. Marilyn az utóbbi időben visz- szavonultan élt, míg Elisabeth Taylor képe ott volt minden ma­gazin címlapján. Azonkívül pe­dig még valami vírusos nyava­lyát is összeszedett. Minthogy Los Angelesben többnyire azzal telt az ideje, hogy egyik orvostól a másikhoz járt, az az ember be­nyomása, hogy ez a vírus volta­(N. Mailer: Marilyn — Coronet Kiadó, 1974; — magyar fordítása 1986-ban Jelenik meg a Corvina Kiadónál. Ebből köztünk részle­teket.) képp az orvosi rendelők spirituá­lis megtestesülése. Örökös hő­emelkedésekkel küszködik. 37,7 °C-nál rendszerint nem több a láza, de szerződésben is kikötött Joga, hogy ha eléri a 38,4 °C-t, nem kell folytatnia a forgatást. Ezen a módon háromheti for­gatás alatt összesen hat napig csakugyan részt is vett a felvé­teleken. Mivel azonban senki nem is számított másra tőle, a rendező hajlandó az ő személye köré szervezni a felvételek me­netrendjét. Mindenki azon igyekszik, hogy kijöjjön vele: még Levathes is hajlandó távol maradni a felvé­telek színhelyétől. Csak az a for­gatókönyv ne volna! A forgató- könyv nem tud alkalmazkodni. A betegség végtére is minden formájában betegség, így aztán a dialógus minden egyes hamis sora a vírus metafizikai lénye­gét erősíti. Halálos kór ez a film. De Marilyn még él. Sőt. végre a magánéletében is történt va­lami érdekes. Szeretné otthagyni a forgatást és élni szabadon. Minthogy Sinatra jóban van Pe­ter Lawforddal, az ő révükön megismerkedett a Kennedy-fiúk- kal. Sőt ... de ezt nem lehet egyetlen szóval elintézni. Nos, május közepén, egy pén­tek reggel Marilyn nem jelenik meg a forgatás helyszínén, ha­nem ehelyett repülőgépre ül és New York-ba repül. Jack Kenne­dy tartja születésnapi partyját 3 Madison Square Gardenben és Lawford őt kérte fel, hogy a húszezer meghívott vendég je­lenlétében énekelje el az elnök­it nek a „Happy Birthday”-t. Ezt semmi körülmények között sem hagyhatja ki. Hiszen még csodá­latos entrée-t is rendeznek a szá­mára. Háromszor egymás után bejelentik majd a nevét, miköz­ben egyetlen reflektor fényköre világítja meg az üres színpadot. Végül pedig az hangzik fel, hogy „hol volt, hol nem volt — Ma­rilyn Monroe". Ez Peter Lawford ötlete volt. Szereti az efféle já­tékokat — hol bejön a vicc, hol nem. Végül is tehát belép a szín­padra Marilyn Monroe pezsgő­szín, bizsergetően testhezálló es­télyi ruhában és elénekli, hogy „Happy Birthday, drága elnök úr”, ahogy még senki sem éne­kelte őelőtte. Húszezer vendég hallgatja a bársonyos, szexuális felhangokat, az elektromagneti- kus lüktetést. Hangja csupa paj­zán huncutság. Mindenki hegye­zi a fülét a teremben. „Ügy éne­kel neki, mint aki nagyon kö­zelről ismeri!” Kennedy finoman elmosolyodik és lerázza magáról a sokat sejtető célzások hálóját; beszédében a következő kijelen­tést teszi: „Most, hogy Miss Mon­roe személyesen énekelte el ne­kem a „Happy Birthday"-t, akár vissza is vonulhatok a közélettől, hiszen ennél többre már senki sem viheti.” Amikor aztán jónak látja, hogy véget vessen a New York-i foly­tatólagos moziknak, napok múl­tán visszatér a Hollywoodban A Szovjet Irodalom júniusi száma A folyóirat új száma je­lentős terjedelemben, ön­álló rovattal emlékezik meg halálának ötvenedik évfordulóján Makszim 'Gorkijról, a világ- és a szovjet irodalom kiemel­kedő alakjáról, a szocia­lista realizmus mesteré­ről. Jó alkalom ez az or­gánum számára, hogy — hagyományaihoz illően — felvonultassa a magyar műfordítók színe-javát. Gorkij remekét, az Ének a Viharmadárról című prózaverset nyolc magyar költő átültetésében — négy közismert és négy új for­dításban — közli. A rovat további anyagai a magyar Gorki,j-recepció néhány vonását jellemzik. Cenner Mihály az Éjjeli mene­dékhely első magyarorszá­gi előadásait „eleveníti" lel. írását gazdag, doku­mentumértékű képanyag­gal illusztrálva. Józsel Farkas a magyar iroda­lom 1918— 1919-es Gorkij- képéről ír. Botka Ferenc a 20-as évek magyar szó-' < ialista sajtójában, jelesen a Kassai Munkás című fo­lyóiratban körvonalazódó Gorkij-képet rajzolja meg. (Vine Mihály pedig a né­pi írók Gorkijhoz való vi­szonyát vizsgálja. Hézag­pótlónak mondhatjuk Fenyvesi István dolgoza­tát. aki azt méri fel, hogy a magyar képzőművészet milyen Gorkij-portrét mu­tatott az érdeklődőnek a? évtizedek során. Az ő ta­nulmányát is gazdag kép­anyag illusztrálja. Vera Belou'szova a magyar Gor­ki j-kutatás legújabb ered­ményét. Lengyel Béla mo­nográfiáját méltatja. A ro- vatot Wintermantel István bibliográfiája egészíti ki. A Szovjet Irodalom jú­niusi száma Alekszandr Osztrovszkij drámaírói művészetével is foglalko­zik az író halálának 100. évfordulója alkalmából, s közli a folyóirat Jurij Bondarev A játék című regényének második, be­fejező részét Soproni And­rás fordításaiban. forgatott filmhez. A Fox vezetői már-már elszánják magukat, hogy elbocsássák, ámde egyszerre kirobbanó energiával veti magát a munkába, mintha csak abban lelné meg libidóját, hogy meg­rendíti a férfiak elszántságát. Épp aznap jelenik meg újra, amikor­ra az uszodai jelenet felvétele van kitűzve és — vírus ide, vírus oda — hajlandó órákat tölteni a medencében, de még ennél is to­vább megy, mintha átragadt vol­na rá a Kennedy .család ver­senyszelleme: egyetlen csapás­sal megmutatja Hollywoodnak, hogy kire figyel a világ. Larry Schiller és Billy Wood- field, a két magazin-fotós meg az egész stáb szeme láttára ki­bújik a testszínű fürdőruhából, amelyet addig a meztelenség ér­zékeltetésére viselt és tetőtől tal­pig pucéran ugrál be nekik a medencébe, ahányszor csak ké­rik, s közben fényképezik elölről és fényképezik hátulról, hogy látva láthassa az egész világ. Ha közelebbről is szemügyre vesszük a képeket, jól látszik rajtuk, hogy milyen diadalmas a pilian" tása. „Tizennégy év óta először. Marilyn Monroe ismét tetőtől talpig meztelenOlyan, mint egy meztelenül lubickoló ötéves kis­lány és mégis elmondhatja ma­gáról, hogy ő is a Kennedy-klán- hoz tartozik — ettől kezdve akár­hány felvétel készül róla, min­den képén hasonlít egy kicsit a legismertebb amerikai ír család fiaihoz és leányaihoz; mintha az ereiben csordogáló Hogan-vér valahára magára talált volna, a bizonyosság és a merész kocká­zat ingatag egyensúlyában. Csillogó szellem, verseny és győzelem a vegytani elemei an­nak a személyiségnek, amelyet oly régóta keresett. És csak­ugyan. soha. egyetlen más képén sem látszik olyan magabiztosnak, mint Larry Schiller felvételén, amelyen fél lábát a medence pe­remére akasztva mászik ki a víz­ből. szemében az árvaházi ördög­fiókával. Most mindjárt kijön a vízből, de csak a jó ég tudja, hogy ezután mit fog csinálni. Kőjére készen vannak az uszo­dai felvételek. Joe Hyams cikkét pedia. amit a vidéki lapok is mindig átvesznek, gondosan szerdára rögzítik. (Bart István (ordítása) (Folytatjuk.) Irányuelző Hőségben a volán mögött Az adatok tanúsága szerint, a kánikulai napokban hirtelen megnövekszik az elégtelen kö­vetési távolság miatt bekövetke­zett koccanásos balesetek száma. A szakemberek szerint alapvető összefüggés van a nagy meleg és a baiesetfajta gyakorisága kozott. A követési távolság be nem tartásából adódó balesetek túlnyomó többsége ugyanis a fi­gyelmetlenségre vezethető vissza. A melegben a vezetők egy ré­sze nem figyel sem a követési távolságra, sem az előtte hala­dó kocsi féklámpájára. Elkalan­dozik a figyelme! — szokták ilyenkor mondani. Leggyakrab­ban ez fáradt állapotban fordul elő — és ebben is közrejátszik a nagv meleg, amely gyors ki­fáradást okozhat! —, amikor a vezető nem képes a figyelmét az útra, a körülötte mozgó jármű­vekre összpontosítani. A káni­kula minden vezetési fáradtság nélkül is előidézhet ilyet azok­nál, akik fokozottabban érzéke­nyeit a hőségre, mivel a nagy melegben a szervezet biológiai ritmusa lelassul. (Ezért is van az. hegy nagy melegben min­denki többet és szívesebben al­szik, nehezen vállalkozik erő­kifejtést igénylő mozgásra, s ha­marabb fárad el.) A másik ok, amely a követési távolság meg nem tartásakor számításba jchet. a figyelem rö­vid ideig tartó leblokitolása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vezető nem észleli az előtte hirtelen megálló vagy fékező kocsit. A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy észleli, csak éppen vagy nem tudatosodik. vagy pedig —, s ez a gyakoribb a nagy melegben — késve váltja ki a megfelelő választ, a féke­zést. A 'Kánikulának ebben nagy szerepe van. Ilyen hőmérsékleti körülmények között tehát kü­lönösen óvatosan kell vezetnünk. Főként azoknak szól ez az in­telem, akik tudják magukról, hogy nehezen viselik el a mele­get. Sokan vannak, akik ezen a nyáron ülnek először a volán­hoz, és olyanok is, akik csak üdüléskor, egy-egy hosszabb út­ra veszik igénybe az autót. A közlekedési szakemberek nekik azt tanácsolják: fokozatosan kóstoljanak bele a közlekedésbe, fogadják meg a tapasztalt, gya­korlott autósok intelmeit. Egyik ilyen tanács: a hosszabb bel- és külföldi út tervét célszerű úgy összeállítani, hogy ne kelljen vezetni nagy hőségben, illetve ismeretlen helyen lehetőleg vi­lágosban vezessenek. Az indulás előtti nap már nem ajánlatos szeszes italt fogyasztani, és taná­csos korán lepihenni. Útközben is hasznos pihenőket közbeiktat­ni, lehetőleg testmozgással. Hőségben való vezetésnél kü­lön említést érdemel a szem ki­fáradása az erős napsütéstől, amelynek következménye a kon­centráló- és koordinálókészség csökkenése. A napellenző lehaj­lásával csökkenthetjük a sze­münkbe jutó napsugárzást. Nagy melegben, nyitott ablakok mel­lett vezetve gyakori veszély a rovarok becsapódása, ezért nem célszerű az ablakon kikönyököl­ve vezetni. Bizonytalanná teszi a vezetést a könnyen lecsúszó* sfrandpapucs is. helyette célsze­rű könnyű, szelílős szandált vi­selni, amely biztosítja a láb vé­delmét. és a talpon a pedálerő eloszlását. Végül vegyük figyelembe a nyáron gyakran előforduló idő­járási frontokat is. Ha a fron­tok hátrányos hatásait ékeljük, akkor ennek tudatában, fokozott óvatossággal közlekedjünk. Miért jó a bukósisak? A kisebb se­besség ellenére a moDed-veze- tők a balesetek­ben ugyanolyan $ súlyosain, meg­sérülnek. mint a motorkerék­párok vezetői , és u*asai. A baleseti kocká­zat (NSZK-beli adatok szerint) a motorkerék­párok esetében ötször nagyobb, a bekövetkezett balesetben vi­szont a sérülés kockázata nagyjából egy­forma: a bal­esetet szenve­dett motorosok és mcpedesek közül minden harmadik sú­lyosan vagv halálosan meg­sérül. Alkalmas fejvédővel , _ becslés szerint a halálos sérülések 50 százaléka megakadályozható lenne. * A bukósisakot nem viselő és balesetet szenvedett modorosok leggyakoribb sérülései az agyko­ponya, a halánték, az arc- és szemüreget határoló csontok töré­sei. az agykéreg szakadása. Mind­ez életveszélyt jelenthet. A bukó­sisak viselése a legsúlyosabb sé­rülések veszélyességét körülbelül egyötödére csökkenti. ♦ / A bukósisakot viselő és balese­tet szenvedett motorkerékpárosok könnyű koponya- és agysérülés után átlagosan 14 kezelési nap utón elhagyhatják a kórházat, míg a sisakot ném viselők keze­lése szerencsés esetben is több hetet vesz igénybe. A teljes talp- raállításhoz szükséges rehabilitá­ció egy évig vagy még tovább is eltarthat. • Az integrál (Jet) bukósisak nem csupán a versenyzőktől át­vett divatos védőfelszerelés, ha­nem a nemzetközi tapasztalatok szerint is a fej optimális védel­mét szolgáló sisaktípus. Előnye, hogy a koponyán, homlokon és a halántékon kívül az arccsontoza­tot is védi. Gyakran kombinálják szemellenzővel, ami a menetszél. eső és a bogarak ellen is hatásos védelmet nyújt/

Next

/
Oldalképek
Tartalom