Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

MINDEN HÓNAP ELSŐ SZERDÁJA DOMUS SZERDA amikor egyes termékekből 10—20—30% árengedményt adunk. KERESSE FEL ÁRUHÁZUNKAT! QQZdQ/ÓQpOlitihQ^munkay UljC/itffittnych / ♦ PETŐFI NEPE © 5 S9xe. június 3. MIT MUTATNAK A SZÁMOK A gazdálkodás főbb irányai Bács-Kiskunban ALKOTÓ ÉRTELMISÉG Ismeretes, hogy a gazdálkodó egységek számára a nehéz és bonyolult gazdasági, gazdaságpolitikai körülményekhez való igazodás és a megoldás érde­dében történő tenniakarás nem könnyű feladatok teljesítését jelenti. Ennek ellenére megyénk válla­latai, szövetkezetei többsége jól és eredményesen oldja meg gazdasági feladatait és a sok változó körülmény ellenére tisztes eredményről adhatnak számot. A gazdálkodás pozitív és negatív jelenségei általában nemcsak szubjektív, hanem objektív kö­rülményekből tevődnek össze. Az 1985. évet is jel­lemző gondok 1986 eddig eltelt időszakában sem szűntek meg. Döntő többségükben tovább folyta­tódtak és bizonyos elemekkel tovább bővültek. Tény, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek a teljesítmény fokozására, a termékek minőségi szintjének emelésére, a teljesítményekkel arányos bérkiáramlásra, a konvertibilis export növelésére, az ésszerű takarékosságra, a hatékony gazdasági fejlesztésre és mindezek összegezéseként a jövedel­mező gazdálkodásra kell törekedni. Ezen általáno­san és már sokszor megfogalmazott célok a ké­sőbbiek során sem tekinthetők újnak, hiszen ezek megvalósítása, stabilizálása és biztonságos növelé­se teremtette meg elért eredményeinket, teremti meg és biztosítja a további előrehaladást, a VII. ötéves terv által megfogalmazott módon és formá­ban, a kitűzött társadalmi és gazdasági célok el­érése és az általános fejlődés gazdasági alapjainak biztosítása érdekében. Annak tényét nem lehet vitatni, hogy a gazdál­kodás eredményét igen sok tényező befolyásolja és ezek együttes hatásaként alakul ki adott idő­szakban elért nyereség (vagy veszteség). Éppen ezért a számítógép segítségével — többek között — olyan programok kidolgozására is sor kerül, ami­kor meghatározott megközelítésben választ kapunk bizonyos tendenciákra, meghatározott tételek sor- barendezés^re. Az egyik ilyen értékelés azt mutatja, hogyBács- Kiskun megye 287 gazdálkodójánál az egy főre jutó mérleg szerinti nyereség alakulása a következő volt: összessége még a nehéz körülmények ellenére is eredményre vezet. Lényegében a központi akarat érvényesülése is érezhető a gazdasági tevékeny­ség alakulásában, s ez a gazdálkodók gazdasági eredményének differenciálódásában jut kifejezés­re, még korántsem kívánatos mértékben, de bízva ennek még erőteljesebb alakulásában. Az egy főre jutó mérleg szerinti nyereség alaku­lása a vállalatoknál és szövetkezeteknél (1985-ben). Sor­szám MEGNEVEZÉS l főre jutó nyereség. Ft 80 000 Ft fő .'év feletti kategóriában: l. AGROKER Vállalat kecskémét 8. Ezermester Ipari Szövetkezet Kecskemét 3. Bajai Épületasztalos- és Faipari Vállalat 4. Alföldi TÜZÉP Vállalat Kecskemét 5. Április I. Gépipari Müvek Kiskunfélegyháza 6. Fémipari Vállalat Dunaveese 7. Alumíniumipari Szövetkezet Kecskemét «. Alföldi Cipőgyár Kecskémét 10OC0 Ft fő év alatti kategóriában: 1. Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat Kecskemét 8. Ruhaipari Szövetkezet Kecskemét 3. Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Szöv. Lajosmizse 4. Szolgáltatóipari Szövetkezet Kiskunhalas 5. Fodrász Szövetkezet Kecskemét S. Városgazdálkodási Vállalat Kecskemét 1. Városgazdálkodási Vállalat Baja I. Gépjavító- és Vasipari Közös V. Lajosmizse 1M «4 834 4*9 88* 734 147 «13 1*8 7*8 1U 83* 113 041 118 184 483 8 $33 3 133 3 175 3 430 3 «57 5 8*4 5 588 Az. egy főre jutó mérleg szerinti nyereség alaku­lása az állami és szövetkezeti mezőgazdaságban (1985-ben). Sor­szám MEGNEVEZÉS 1 főre jutó nyereség Ft 1 főre jutó mérleg Vállalatok szerinti nyereség szövetkezetek egysé­gek ar?ny száma » —30 *03 13 11 10 001—80 CM to 7 20 001—30 000 »9 2Z 30 001—40 000 23 17 10 001—3» «011 1» 13 5» 001—S0 090 10 7 «0 001—70 000 6 4 7,: 001—8« 00» I 1 «i) oat— 21 15 Veszteséges és staph lányos 4 3 ÖSSZESEN: 1?7 100,0 100,0 Milyen következtetést lehet levonni a fentiekből? — A vállalatok és szövetkezetek közül legtöbben. 29-en (22 százalékos arányban) 20 001—30 000 fo- rint/fő nyereséget értek el, — az állami és szövetkezeti mezőgazdaságnál legtöbben, 29-en (20 százalékos arányban) 10 001— 20 000 forint/'fő eredményt realizáltak. Az egy főre jutó 80 000 forint feletti mérleg sze­rinti nyereséget, — a vállalatok és szövetkezetek közül 21-en (16 százalék), — az állami és szövetkezeti mezőgazdaságban csak 8-an (5 százalék) érteik el Az egy főre jutó 10 000 forint alatti mérleg sze­rinti nyereséget, — a vállalatok és szövetkezetek közül 15-en (11 százalék), — az állami és szövetkezeti mezőgazdaságban 23-an (16 százalék) realizáltak. A gazdasági tevékenységnél elért eredmény ala­kulásából azt a következtetést lehet levonni, hogy bár a közgazdasági szabályozók, az anyagellátás gondjai, az üzem- és munkaszervezés problémái, az export és belföldi értékesítés lehetőségei, az idő­járási körülmények általában (bár nem minden tekintetben) egyformán érintik a gazdálkodó egy­ségeket. Mégis az alkalmazkodás, az általános szubjektív feltételek megteremtése a felismerés után a gyors cselekvések elrendelése, a jó és ha­tékony érdekeltség megteremtése, általában az al­kotó, példamutató vezetői magatartás és mindezek í. 80900 Ft,fő,év feletti kategóriában: Fajszi Kék Duna Mg. Tsz. Állami Gazdaság Izsák Bácska Mg. Termelőszövetkezet Vaskút Állami Gazdaság Bácsalmás Népfront iMg. Szakszöv. Jakabszállás Üj Élet Mg. Szakszövetkezet Imrehegy Egyetértés Mg. Termelőszöv. Kunszert tmiklós Szőlőskert Mg. Szakszövetkezet Tabdi 18 00.3 Ft fó év alatti kategóriában: Aranyhomok Mg. Termelőszöv. Balotaszáliás Rákóczi Csillaga Mg. Tsz. Kelebla CJ Kalász Mg. Termelőszövetkezet Csikéria Ráké és Szabadság Mg. Tsz. Tiszakérske Szikra Mg. Termelőszövetkezet Solt Boroiai Mg. Termelőszövetkezet Rorota Cj Elet Mg. szakszövetkezet, szánk Kunbaja-Bácsszőlösi Állami Gazdaság 887 585 135 148 121 «00 100 056 9* *08 S3 881 *7 080 80 578 338 S67 1 133 1 87* 1 788 1 78i 1 866 8 383 Az általában és alapvetően elismerésre méltó eredmények mellett néhány területen gondok is vannak. Ilyen az előzetes helyzetfelmérés, a varián­sok megfelelő körültekintéssel végzett kidolgozásának elmaradása, a szakszerű tevékenység részbeni hiá­nya, a költségérzéketlenség. Előfordult, hogy a ki­áramlott bérek nem mindig igazodtak a teljesít­ményekhez, a kereseteket előnyben részesítették a fejlesztési forrásokkal szemben, (volt olyan eset, hogy az érdekeltségi alap amortizációból származó részét is „megcsapolták” bérfejlesztési célra), az érdekeltségi alappal nem helyesen gazdálkodtak, ezért túlköltekezés (alaphiány) keletkezett. Az ér­dekelteknek ezekre a területekre kell a jövőben az eddiginél sokkal nagyabb figyelmet fordítani. Bács-Kiskun megyében a gazdálkodó egységek döntő többsége (1985-ben 10 egység kivételével) megfelelt a közgazdasági szabályozás szigorodó kö­vetelményeinek. Igen sok helyen jelentős tartalé­kok is felszínre kerültek, és a iszubjektív, emberi körülmények és magatartás a gyors felismerésben és hasznos alkalmazkodóképességben jutott kifeje­zésre és vezetett forintokban is mérhető eredmény- növekedésre. Sándor Miklós a PM Ellenőrzési Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei Igazgatósága igazgatója HÁZGYÁRI TERMÉKVÁLTÁS Panel — átalakulóban Amióta vám, vita kíséri, mi az? Az építőipart csak hírből ismerők is ka pisgál hatják már a választ. H:a könnyítésül még azt is hoz­zátesszük, íhogy a lakótelepekkel kapcsolatos, már találós kérdés­nek is gyenge a költői kérdés, s rá a válasz egyszerű: házigyár. A köztudat kissé leegyszerűsít­ve kapcsolta egymáshoz a két fo­gatomat: panel és lakótelep; s a rossz tapasztalatokból általánosít­va egy kalap alá vonta az építő­ipari elöregyártás egyik termékét és a sivár lakótelepeket. Hogy a kettő nem ugyanaz, ar­ra csak most kezdünk igazán rá­jönni, amikor akadnak már mu­tatóban olyan házak, házsorok, lakónegyedek, amelyek panelből készültök ugyan, mé@is egészen mások, minit a sokat szidott be­tonerdők. A társadalmi igényhez, amely változatos, emberi léptékű élettereit kíván, lassan felzárkó­zott az építési technológia, és a tervezőket is egyre kevésbé köti az uniformis. Mégsem véletlen, hogy a ház­gyárral rendelkező kivitelező vál­lalatok szemérmesen az előre­gyártóit ipart termék kifejezést használják, a lejáratott panel szó helyett. Jobban kifejezi azt a lé­nyeges tulajdonságot, amely végül is eldöntötte az évtizedes vitát; kell-e nekünk házgyár vagy sem? A válasz ma is, a mennyiségi lakásigények kora után is egyér­telműen igen. Ugyanis nem mondhatunk le sem a sorozat­gyártás előnyeiről, sem a gyors ős13 zeszerel he t őségről, .még akkor sem, ha évről évre csökken az állami lakásépítés aránya. Nem dcb^-tó ki az ablakon az a mil­liárdos érték, amely a házgyárak­ban fekszik, inkább azon kell gondolkodni, miként használhat­juk fel azt legjobban a megvál­tozott beruházási helyzetben. Hazánk tíz házgyárában is ezen meditálva jutottak eü odáig, hogy a mai lakásépítési igények­hez igazítsák a termékszerkezetet. Azokban a körzetekben volt a legégetőbb a gond, amelyekben először érezték meg az állami és a magánlak ás-építés arányiénak fordulatát. Elsőként a Veszprém Megyei Állami Építőipari Válla­lat egyik házgyári üzemcsarnoká­ban állt le a panelgyántás, he­lyette új termék és technológia érkezett: az osztrák Bramac gyár kiváló minőségű alpesi tel tőcsere­pe. amely sokáig vezette a hiány­cikkek lustáját. Találkoztam boldog mérnökkel is ,A fejem mindig nálam van A műszaki hónap rendezvényeit látogatván már tavaly felfigyeltem egy fiatal villamosmérnökre, aki kristálytiszta logikával felépített mondanivalóját szuggésztív előadásmód­dal megtetézve meglehetősen nagy hatást gyakorolt rám. s úgy vettem észre, hogy a hallgatóság többi — szakmailag hozzáértőbb — tagjaira is. Annyira átélte a témát, hogy amint az áramköröket rajzolta a táblára, úgy tűnt, mintha saját idegrendszerének egy'darabját terítené a nyilvánosság elé. Az ábra „vezetékes összeköttetésben” állt minden portékájá­val, s ahogyan különböző nézőpontokból újra és újra levezet­te a megoldást, látszott rajta a szakmai-esztétikai gyönyörű­ség önfeledt élvezete. Kis János, az MMG Automatika Müvek kecskeméti vezérléstechnikai gyárának 30 éves célgépterve­zője — mert róla van szó —az idén is hú maradt önmagá­hoz. Az előadásának tárgyát képező — vezérelni kívánt — folyamatot lépéseire bontva jelenítette meg egy számítógép képernyőjén, meglehetősen közérthetővé téve így a feladat bonyolultságát. A probléma könnyen kezelhetővé vált, megol­dása önmagából adódott. Számítógépes tervezés? Ha a fogalom mögött meghúzódó pon­tos tartalomról a CAD (computer aided design) rendszerről nem is beszélhetünk, annak csírájáról igen. Kis János, aki mindezt gyako­rolja, „föl-földobott kőként” hul­lott Kecskemétre vissza. Buda­pesten született, de az ötvenes évek elején szülei innen mentek szerencsét próbálni a fővárosiba. A család azonban nem tudott igazán gyökeret verni a tülekedő forgatagban. A fiú mindent meg­kapott, szakközépiskolába, egye­temre járhatott. A nyarakat a nagyszülőknél, Kecskeméten tölt­hette, itt találta meg élete pár­ját is. Amint elérkezett a pálya­kezdés felelős döntést követelő pillanata, nyilvánvaló volt, hogy a szülők által bérelt 25 négyzet- méteres szoba, konyhás lakás nem adhat kellő alapot a sike­res fővárosi rajthoz. Automati­Ezzel majdnem egy időben vál­tott a budapesti 43. számú Álla­mi Építőipari Vállalat is. Kettes házgyára nevet is változtatott, és lett belőle Ferencvárosi Építő- elemgyártó, Kivitelező és Ipari Szoflígáltató Vállalat — nevében mutatva tevékenységét. Itt még ebben, az évben 900 lakás panelje készül, aztán végleg megszűnik a gyártás. Még egy új technoló­gia költözik a régi falak közé, az NSZK-ból vásárolt Isorast, amellyel szinte gyerekjáték a családiház-építés: a Legó mintá­jára össze illeszthetők az előre­gyártóit épületelemek, a helyszí­nen csak betonnal kell kitölteni. Ezen kívül egy másik cégnek is otthont ad a házgyár: a magyar— japán Polifoam vegyesvállalat­nak, amely két gépsoron habosí­tott ipoliuretán szigetelőanyagot gyárt majd. A napokban avatták fel a har­madik olyarv házgyárat, amely jelzi a házgyáraik átalakulását: ugyancsak a 43. számú ÁÉV ha­tározta el, hogy Dunakeszi hatá­rába települt házgyárán is kicse­réli a cégért, ide egy olasz tech­nológia költözött, a római beton­cserép és az U-fermákcsalád, amely a házépítőknek gazdag for- maválasiztékban kínálja a szerke­zeti elemeket. Alig egy év alatt tízből tizen­három helyen döntöttek a ter­mékszerkezet-váltás mellett, és nincs kizárva, hogy a folyamat folytatódik. Nem arról van szó, hogy minden, házgyárban! gyöke­resen mást kell gyártani, hanem hogy az előregyártó üzem lehető­ségeit és a panieligényeket szám- bavéve azt, ami a leginkább ke­lendő a piacon. Ilyen építőipari termékekből is van elég. De az sem elképzelhetetlen, hogy iminden imarad a régiben, a házgyár a helyén, csak éppen a termék újhodik meg. Mert a panelre sem úgy van szükség, mint tíz évvel ezelőtt volt. Hogy lehet változatos formákkal lakó­telepeket építeni, arra számtalan példa van az országban Zalaeger­szegtől Szegedig, Miskolctól Bu­dapestig. Biztos, hogy ez nehezebb fel­adat, mint valami gyökeresen új­ba kezdeni, mert a gyártás jól begyakorolt menetén kell változ­tatni. De aki erre nem vállalko­zik, azt nemcsak a gondok nyo­masztják, hanem az eladhatatlan panelek készletének anyagi terhe is. Ha más nem, ez feltétlenül kikényszeríti a házgyárral rendel­kező építőipari vállalattól, hogy váflítoztasson termékszerkezetén. ‘Minél előbb döntj annál jobb. Nemcsak a lakosságnak, hanem magának a vállalatnak is. Szikom Katalin kusan adódott Kecskemét, a fe­leség szüleinek kertes családi há­za, s az MMG. Ez a kitérő azért tartozik Kis János portréjához, mert manap­ság sok szó esik a műszaki ér­telmiség lehetőségeiről, anyagi, erkölcsi megbecsüléséről. A mér­nökök, üzemmérnökök köreiben bizonyos elégedetlenség tapasz­talható. Kis János azonban elé­gedett. Anyagilag is. Gyermekük még nincs, kocsira egyelőre nem vágynak, szépen megélnek az ő 6650 forintjából, meg abból, amit az asszony hazahoz. Felesége egyetlen lány, bőven elférnek a családi házban, így lakásgondjuk sincs. Kis János így csak a szakmá­jának élhet, s azt eredményesen műveli. Mérnöki pályafutása — melyet édesapja már a pólyája fölött megjósolt — nyílegyenes, nélkülözi a magánélet kényszer- kompromisszumos kitérőit. Szá­mára az MMG Automatika Mü­vek ideális munkahely, hiszen az egyetem villamosmérnöki karán, a műszer- és irányítástechnika szakon szerzett diplomát. Leg­nagyobb mesterének dr. Szenti Ottót tartja, aki a digitális be­rendezések ismeretére tanította. Munkahelyén az első pillanattól kezdve ambíciójának megfelelő feladatokat kapott. Részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem fo­lyamatszabályozási tanszéke által tervezett oktatóberendezések gyártásának előkészítésében, ma­napság pedig általában technoló­giai fejlesztésekhez kapcsolódó feladatok megoldásán dolgozik. Importkiváltó szerelő körasztal, automatikus fúró—menetfúró célgép, és egy hidraulikus prés elektromos vezérlésének terve­zése fűződik a nevéhez. Közre­működik a kilométeróra-számdob szerelésének folyamatban levő automatizálásában, s közben azon is töri a fejét, miként lehetne az MMG által gyártott, moduláris felépítésű SAM—85-ös kisszámí- tógépet a biztonsági jelzőközpon­tok. beméréséhez felhasználni. Legszűkebb szakterülete egyéb­ként is a számítógép, alkalmaz­za a tervezésben és előadásokat is tartott már róla. Munkaidejé­nek (ez főnökei érdeme is) jó fe­lét tudja színvonalas mérnöki te­vékenységre fordítani, rutinfel­adatok nemigen kötik le. (Ez az arány a megyei átlagnak majd­nem duplája.) Szakmáját szenve­délyesen szereti, gyakran estig bent maradna a gyárban. — Sokszor bosszant, hogy ami­kor egy jó gondolat kidolgozásá­nak kellős közepén tartok, be kell fejezni a munkát, mert le­telt a munkaidő és bezárják az irodát. Szerencsére a fejem min­dig nálam van — mondja —, al­kalmasint dolgozok reggelizés közben, vagy a gyárba jövet a buszon is. Kis János, ha nem a digitális rendszereken töri a fejét, tudo­mányos fantasztikus regényt ol­vas, vagy vasútmodellek robogá- sában gyönyörködik. A reggeli­hez bemérőprogram, elalvás előtt sfci-fi. Benn a gyárban a szerelő körasztal, a fúró—menetfúró cél­gép és a hidraulikus prés na­gyon is valóságosan ontja az al­katrészeket, gyártmányokat. Kis János boldog, mert azt csinál­hatja, amit szeret, anyagi gond­jai nincsenek. Szerencsés ember. Példája bizonyítja, hogy »meny­nyiben — a véletlenek kedvező összjátéka folytán — adottak a színvonalas műszaki alkotómun­ka feltételei, mérnökeink tudnak élni a lehetőséggel. Balal F. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom