Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-17 / 141. szám
QQzdo/QQpolitikg v munko y Idjc/rtmcnyck PETŐFI NÉPE ® 5 1986. június 1". KÉSZSÉG A MEGÚJULÁSRA Mitol rugalmas a lajosmizsei ELFISZ? Almás] Márta A gazdasági munkaközösségek, szakcsoportok, kisszövetkezetek — tehát a kisszervezetek — általában olyan termelésre, tevékenységre alakulnak, amire igény van a piacon. Amikor 1982-ben Králik Mihály életre hívta a lajosmizsei Elektromos-, Fém- és Légtechnikai Ipari Kisszövetkezetet, az ELFISZ-t, voltak, akik úgy vélekedtek: felesleges volt, hiszen a profiljukba tartozó munkákra vállalkozókban nincs hiány. Az alapító elnök azonban azt tartotta: annál inkább szükség van az igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó kisszervezetekre. A tapasztalat — nemcsak a lajosmizsei szövetkezet esetében — az e véleményen levőket igazolta. Bérezés a létrehozott érték szerint A rugalmas munkavállalás kritériumai közismertek: a lehető legrövidebb határidő, annak pontos betartása, komplex, jó minőségű munkavégzés, a megrendelővel való együttműködés. Kis túlzással azt is lehet mondani: a megrendelő érdekeivel való azonosulás — attól a pillanattól kezdve, hegy a munkát elvállalták. — Hogyan tudnak mindennek megfelelni? — kérdezem az elnököt. — Szabadabb, egyúttal keményebb felité telek között dolgozunk, mint a hagyományos szövetkezetek, vállalatok. Nálunk nincs felső haltára a bérnek, csak teltétele van: a létrehozott érték. Bennünket nem zavar, ha dolgozóink 15—20 ezer forintot keresnek havonta. A szövetkezetre nézve szankciója nincs, presztízskérdést pedig nem csinálunk belőle. Králik Mihály mutatja a legfrissebb bérjegyzéket (éppen az asztalon van). Szembetűnő a kifizetendő bérek közti különbség: a legalacsonyabb meghaladja az ötezret, a legmagasabb a húszait. Ennek megfelelő a ledolgozott munkaidő, de a bér és a munkaóra egyénenként nem egészen egyformán aránylik egymáshoz. A bér azt is kifejezi, milyen volt a végzett munka: fizikailag nehéz, nagy szaktudást igénylő slb. Azt is, a megrendelő hogyan fizetett! Ez pedig attól függ, a szövetkezet vezetői miben egyeztek meg a megrendelővel. Hogy a vállalási összeg minél nagyobb legyen, az a vezetőknek több soron érdekük. Saját jövedelmük is eszerint alakul. Fizetés: ha a munka elkészült Feltétel: az önképzés A szövetkezet dolgozóinak alapvető feladatához, a gyors és jó munkavégzéshez együttvéve sem elég a- szándék és a képesség. Kinek-kinek a saját szakmájához, szakmáihoz nagyon jól keli érteni, de ismernie kell a többiekét is, legalább a ,,végrehajtás szintjén”. — Ha a (helyzet úgy kívánja, szakmunkásaink segédmunkát végeznek — magyarázza Králik Mihálj'. — Legutóbb például úgy alakult, hogy lakatosainknak a villanyszerelők segítettek. Jól néztek volna ki, ha munka közben kellett volna alapvető dolgokat megbeszélni! Dolgozóinknak zsebbe vágó érdekük, hogy „eltanulják” egymástól a szakmát. Másik példát mondok: villanyszerelőink vidéken dolgoznak. Munka közben előre nem látott probléma adódik, aminek kiküszöbölésére lakatosra lenne szükség. Ha emiatt leállnak, ráfizetnek. Inkább megcsinálják maguk. — Kívánatos tehát, hogy legalább két szakmája legyen egy dolgozónak? — De mennyire! Célunk egyébként is az, hogy mindenki képezze önmagát. Á munkaszerződésben rögzítjük, hogy a dolgozó vállalja: öt éven belül szakmunkásvizsgát, illetve a meglévő szakmájában mestervizsgát tesz. Ennek költségeit szövetkezetünk vállalja. Kvalifikált szakmunkásokra van szükségünk. Hiszen a vállalásaink jellegéből adódóan feladataikat önállóan kell megoldaniok. alkotó ötleteiket sem nélkülözhetjük. Megrendelőink részéről egyre több a helyszíni szerelés és gyártás iránti igény — többek között ennek kielégítésével tudunk versenyképesek maradni. Meglévő, elavult berendezések felújítását teljesen ránk bízzák, ennek mikéntjét magunk, olykor a megrendelővel együtt találjuk ki. Nem elég az ösztönzés — A jó munkához nem elég az ösztönzés, a feltételeket Is meg kell teremteni. Ez hogy an sikerült szövetkezetükben? — Vezetőink prémiuma mindig konkrét feladat megoldásától függ. Egyszemélyiben, több, egymáshoz kapcsolódó munkakört látnak él, így könnyebben áttekinthetik és rugalmasabban meg tudják oldani feladataikat. Hogy kis apparátussal működünk, az nemcsak a költségek, hanem a munkamenet szempontjából is előnyös: nem .nehezítik, hátráltatják bürokratikus akadályok. Például információ, jóváhagyás, engedélyeztetés hiánya stto. Sikerült egyébként olyan vezetőgárdát kialakítanunk. hogy ha dolgozóink száma duplájára növekszik — amint azt tervezzük —, nem lesz szükségünk újabb vezetői státuszra. — (Ami pedig a tárgyi feltételeket illeti — folytatja az elnök —, azzal sincs túl sok gondunk. A szükséges anyagok, alkatrészek 95 százalékát idejében be tudjuk szerezni, igaz, a maradék öt százalékba tartozók előteremtése annyi időt, energiát vesz el tőlünk, mint az összes többi. Gyakorlatilag valahányan, akik vidékre járunk, alkalmi anyagbeszerzők is vagyunk. Ebből sem csinálunk presztízskérdést. — Megalakulása óta a szövetkezet minden esztendőt eredményesen zárt, termelési értékük 1982-től 1985-ig 7,5 millió forintról 20 millióra növekedett, erre az esztendőre 21,5 milliót terveznek. Milyenek a teljesítés kilátásai? — Termelési szerkezetünk szinte havonta változik, a megrendeléseknek megfelelően. Egyszer a gyártás, máskor a szerelés nagyobb volumenű. Újabban, egyre több igény van arra, hogy a megrendelt munka hét végén vagy éjjel készüljön el (ne legyen kiesés a termelésben), inai ezt is vállaljuk. Kénytelenek vagyunk önmagunkkal ke mpromisszumot kötni, a minél több megrendelés érdekében. Fejlesztési elképzeléseinket ugyanis csak így tudjuk megvalósítani, fejlesztés nélkül viszont sem a termelésben, sem a jövedelemnövelésben nem léphetünk előre. Pedig hogy ez mennyire fontos, arról az egyszerű újratermelésre is alig képes gazdálkodó egységek hosszú strófákat tudnának mondani. Az a cég, amelyiknek nincs módja a fejlesztésre, a saját jövőjét kénytelen „felélni”. A la.iosmi- zsei ELFISZ-nél kezdettől lógva úgy gondolkodtak: nem elég ma jól élni, a holnapot is meg kell alapozni. De tégyük hozzá: mindez egjre nehezebb. Hiszen a piacon erősödik a verseny, ugyanakkor nehezednek gazdálkodási feltételeik. Amikor megalakultak, a bruttó jövedelem 28 százalékát fizették adóba. 27 százalék volt a társadalombiztosítási hozzájárulás. Most ez a két szám: 38 és 40. A lehetőségeikkel és a működési feltételeikkel való versenyfutást csak az innovációs készségük fejlesztésével győzhetik. Ennek pedig egyik alapvető eleme a műszaki felkészültség. — Az ösztönzésnek azonban csaik az egyik oldala, hogy elvileg nincs felső határa a bérnek — folytatja az elnök. — A másik talán ennél is lényegesebb: amíg dolgozóink egy-egy munkával el nem készülteik, addig csak előleget fizetünk. — De hiszen ez bonyodalmat okozhat a családokban — jegyzem meg. — Ahhoz szoktunk hozzá, hogy fizetéstől fizetésig élünk! — Az igaz, de a dolgozóink áljai elérhető béreknek az előlege sem kevés. Sok helyen az egész havi fizetés sincs ennyi. Azzal, hogy a teljes összeget a munka elkészülte után kaphatják meg, a gyors munkavégzésre ösztönzünk. — A jó minőségre mivel? — Ha a megrendelő elégedetlen. nem veszi át tőlünk a munkát, nem fizet. Akkor pedig fizetés sincs. Még nem volt rá példa. — Naponta hány órát dolgoznak általában? — Nyolcat, tízet, de ebiben benne van az utazás is a vidéki munkahelyre. Túlórapótlék nincs: a túlmunka ideje alatt létrehozott érték van. Eleinte napi tizenkét ónára Is szükségük volt dolgozóinknak munkájuk elvégzéséhez, de időközben „felnőttek” feLada• A dabasi takarmánykeverőben az ELFISZ lakatosai » szemester- mény-tar- táiyok befejező munkálatain dolgoznak. tóikhoz. Egyik fontos törekvésünket, hogy elegendő legyen a fő- munkaidőben szerzett jövedelem, sik érült megvalósítónu nk. ff Szabó Imre a darálómotor indítását készíti elő. 280 millió SOK KICSÍ SOKRA MEGY dollár értékű exportból Manapság az exportőrök nem tartoznak a derűs emberek közé: telített a külpiac, rendkívül nehéz üzletet kötni. Még az igazán jó árut is bajos eladni, és ha vesznek is belőle, az ár rendszerint szerény, olykor még a kiadásokat sem fedezi. Sajnos, a külkereskedelmi aktívum növekedésének és az adósságállomány csökkenésének folyamata tavaly megtört, s az idei első negyedévben is számottevő hátrányban vagyunk. A múlt év azonos időszakához képest mintegy kilenc százalékkal nőtt a teljes magyar kivitel, ám a behozatal sokkal gyorsabb ütemben, körülbelül 17 százalékkal bővült. Mindent egybevetve, az első három hónap konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalmának egyenlege 270 millió dolláros passzívumot mutat. A nem konvertibilis elszámolású külkereskedelmi passzívum az első negyedévben húszmillió rubellel kisebb a tavalyinál. Megyei meghízottakkal A kedvezőtlen tendenciák miatt a korábbinál jóval nagyabb szükség van az úgynevezett kistételű export növelésére, ami alaitt a 25 millió forint értékű üzletkötéseket értjük. A -kisvolumenű konvertibilis export tavaly mintegy. 280 millió dollárt ért el: így az ilyen tételek kivitele megtartotta a teljes népgazdasági exportban kivívott 6 százalékos arányát. A korábbi foljra maitok erősödésének köszönhetően kezdeményezőbbé váltak a külkereskedelmi vállalatok, javult a termelők és a külkereskedők közötti információ- áramlás. Tapasztalható a versenyhelyzet erősödése is, ami arra ösztönzi a szakvállalatokat, hogy új termékek, új partnerek bevonásával, a kis tételek felkutatásával és exportjával' a korábbinál intenzivebben élj-enek. Megállapítható ugyanakkor, hogv az értékesítés eredményességre nem javult az erre irányuló erőfeszítésekkel arányosan. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg. hogy a piacképes áruk köre nem bővült kellő mértékben, a termelők — különösen azok a kis szervezetek, amelyek korábban exportra még nem értékesítettek — nem szívesen vállalják a kivitellel együittjáró ióval szigorúbb minőségi és szállítási követelményeket. Ezzel magyarázható, hoey a felkutatott, remény,beli üzleteknek csekély hányada — mintegy tíz százaléka — realizálódik c-ak. A Külkereskedelmi Minisztérium gazdaságszervező munkája keretében elsősorban a megyei megbízotti hálózat segítségével törekszik a klsvcl'umenű export növelésére. Az információáramlás javítása, a termelőkhöz való gyors eljuttatása érdekében a minisztérium a külföldi kirendeltségek információival is ellátja a megyei megbízottakat. A megyei tanácsoknál dolgozó -megbízottak alapvető feladatukon — a kistételű exportlehetőségek felkutatásán, a külkereskedelmi vállalatokhoz való eljuttatásán kívül — intenzíven törekednek a külkereskedelmi szemlélet erősítésére is. Szakmai tanácsokat adnak, vállalják egyes üzletkötések menedzselését, a külkereskedelmi ismeretek oktatását, annak megyei szintű szervezését. Meg kell tanulni Tavaly a kükereskedelem szervezetének korszerűsödése — további leányvállalatok, illetve a termelőkkel közös -tulajdonú vállalatok alapítása, az önálló külkereskedelmi joggal rendelkezők számának gyarapodása — -is javította a kistételű export lebonyolításának feltételeit, A minisztérium az eseti és a párhuzamos jogok gyors, rugalmas engedélyezésével is elősegítette az exportáló szervezetek munkáját. Ugyanakkor nehezíti a kistételű export növekedését, hogy a termelők még nem rendelkeznek megfelelő versenyetikává!. Egy-egy árut gyakran több helyen is fölkínálnak, ami alaposan megzavarja az árképzést, az üzletkötést. Holott ma már a vevők versenyeztetésének is megvannak a bevált szabályai, csakhogy ezt a termelőknek dg meg kell tanulniuk. Ám ennél jóval nagyobb gond. hegy a vállalatoknak nincs hosszú távú piaci stratégiájuk. A vállalatok zöme — próba—szerencse alapon — sok mindennel kísérletezik, valószínű, több év kell ahhoz, míg rájönnek, hogy egyik-másik termékcsoport nem megfelelő számukra, nem értenek kellően hozzá. Szerencsére egyre több ió kezdeményezésről hallani manapság. A Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat már két és fél éve foglalkozik kiemelten a kistételű cikkek exportjával. Az elmúlt időszakban mintegy 200 belföldi vállalattal, szövetkezettel és termelőszövetkezettel- vette fel a kapcsolatot. Jelenleg három megyében — Zala. Vas és Somogy — önálló irodát hoztak létre, aminek, hatására jelentős mértékű forgalomnövekedés történt. A Nikex 10 millió forint étiekben szállít gépalkatrészeket új NSZK. osztrák és francia partnereknek. Fűrészgépek Duna vecsérö! A megyei megbízott közreműködésével jött léké a dunavecsei Fémipari Vállalat iráni exportja: fűrészgépeket adtak el a Techno- impex segítségével. Ezzel a vállalat — eddig jelentéktelen — exportja 52 millió forintra nőtt. A Generalimpex Külkereskedelmi Vállalat szervezésében mutatkozott be a kunszállás; Alkotmány Tsz melléküzemága a koppenhágai élelmiszer-kiállításon: 30 ezer dollár értékű árut szállítottak Svédországba, s ezzel elérték a 100 ezer dollár értékű exportot. A kesztölei Jcszerencsét Tsz-től a Ohemclimpex 4 ezer tekercs tapétát szállított Ausztriába 92 ezer schilling értékben. Folytathatnánk a sort borsodi, Zala, Csongrád, Baranya és Somogy megyei példákkal is. Mindezek ugyanakkor arról is árulkodnak, hogy a kis cikkek eladási lehetőségeit ma még sok helyütt nem ismerik igazán. Többnyire (hiányos az ez irányú piackutatás, így a termelői döntések gyakran, gyenge információsl alapokon állnak. Holott a kis tételek exportja — átgondolt munkával — tovább növelhető. Cseh János ENSZ-STA TISZTIKA — HÁROM ÉVTIZEDRŐL A világ műtrágya-felhasználása Q Képünkön: a műtrágya kiszórásának leghatékonyabb eszköze a mezőgazdasági repülőgép. Az elmúlt három évtizedben a világ műtrágyafogyasztása hatalmas mértékben megnövekedett; az 1950. évi 13,7 millió tonnás vegyeshatóanyag-felhaszná- •lás 1978-ra — ezt állapítja meg egy nemrég kiadott ENSZ-statisz- tikia, — több mint hétszeresére emelkedett. A növekedés egyetlen év kivételével szakadatlan volt; ez 1975-ben következett be, a világpiaci műtrágyaáriak 1973— 74-es ugrásszerű emelkedésének hatására. A három fő növényi tápanyag közül (nitrogén, foszfor, kálium) a leggyorsabb ütemben a nitrogénműtrágyák felhasználása növekedett, különösen az 1965 utáni időszakban haladta meg a fogyasztás növekedési üteme a foszforét és a káliumét. Ez utóbbiak felhasználása nagyjából egymással párhuzamosan nőtt. A nitrogénműtrágyák iránti igény gyors növekedése egyrészt annak tulajdonítható, hogy a legnagyobb termésfokozó hatás és gazdasági hatékonyság kétségtelenül ettől a tápanyagtól várható — különösen a fejlődő országokban —, másrészt az is igaz, hogy a foszfát- és káliumtrágyázás növelése esetén a világ szárazabb régióiban a talajok részleges feltöltő- dése következhet be, elsősorban a rendszeresen nagy adagokat alkalmazó országok esetében. A műtrágya-felhasználás nitrogén—foszfor—kálium aránya is lényegesen megváltozott a három évtized folyamán. A vegyesható- anyag-felhasználásban a nitrogén, a foszfát, és a káli aránya 1950-ben még 28—42—30 százalék volt, 1978-ra azonban a nitrogén és a foszfát aránya megcserélődött, a káli aránya is csökkent, így 48—28—24 százalékos megoszlás alakult ki. A fejlett és a fejlődő országok csoportjai között nagy különbségek alakultak ki a műtrágya-felhasználásban is. A fejlett országok fogyasztása gyorsabban nőtt, és 1978-ra egy hektár megművelt területre vetítve elérte a 109 kilogramm vegyeshatóanyag-meny- nyiséget. A fejlődő országok csoportjában a raűtrágya-felhasz- nálás lassabban fejlődött, 1978- ra hektáronként 34 kilogramm vegyes hatóanyagig jutott el; ez a szint a fejlett országok 1955 és 1960 közötti fogyasztásának felel meg. Egyelőre tehát legalább két évtizedes lemaradással követi a fejlődő országok műtrágyafelhasználása a fejlett országokét, a különbségek e tekintetben nagyobbak, mint a gabonahozamok esetében. A fejlődő országok között is jelentős különbségek vannak a műtrágya-felhasználás szintjében. Legnagyobb a felhasználás az ázsiai szocialista országokban, melynek nagy részét Kína műtrágya-felhasználása képezi. E régióban 76 kilogramm vegyes hatóanyagot használtak fel egy hektár művelt területre, Afrikában viszont csak 6 kilogrammot. A SZIGMA MŰSZAKI ARUHÄZA KECSKEMÉTEN. A RÄKÖCZI ÜT 4. ALATT: híradástechnikai berendezések, háztartási készülékek, hanglemezek, kerékpárok, motorkerékpárok nagy választékát kínálja kedves vásárlóinak 1371
