Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-30 / 126. szám

c NAPJAINKBAN IS TANULSÁGOS ÉLETMŰ A kultúrateremtő közgazdász polgármester • Mindenekelőtt bátorságáért csodálom az 1819-ben született, 90 esztendeje elhunyt Lestár Pétert. Mások is tudták: Kecskeméten lassabban járnak az órák, mint némely szerencsésebb városban. Mások is érezték, hogy mozdul­ni, vállalkozni, szövetkezni, vál­toztatni kellene. A buzgóbbak mondtak is .gyönyörű szónokla­tokat. Úgy fölpántlikázták az ilyen-olyan alkalmi, mindig „ha­zafias” beszédeket, mint kalap­jukat a legények szüreti mulat­ságra. Lestár Péter a közérdek való­di szolgálatát megvalósítható tervek kidolgozásában, azok kö­vetkezetes végrehajtásában, a közösség anyagi és szellemi va­gyonának, tőkéjének növelésében látta. Tudta, amit a honvédség, a nép elvesztett 1849-ben, azt az ipar, a mezőgazdaság, a keres­kedelem fejlesztésével vissza­szerezhetjük. A gazdálkodó szülőle jogvég­zett, a szabadságharcban kitűnt fia, a múlt század hatvanas évei­ben kapcsolódott be a város köz­életébe. Hála kiváló közgazdasá­gi érzéképek, fogékonyságának, új vállalkozási formák meghono­sítását szorgalmazta. Része volt az első — a gőzmalom korsze­rűsítésére alakult — kecskeméti részvénytársaság megalakulásá­ban, működtetésében. A tömö­rülés elnökeként, több éven át bizonyította elhivatottságát, aho­gyan ma mondanák: menedzse­ri képességeit. Nélküle még később alakult volna meg az első helyi pénzin­tézet, a Takarékpénztár Egyesü­let. Ez hozta napfényre a sub­lótokban, ósdi ládák alján poro­sodó pénzt, ez tette lehetővé, hogy némi hitelhez juthassanak a hírős város iparosai, kereske­dői, tekintélyesebb gazdái. Alap­tőkéje lényegesen kisebb volt. mint a valamivel előbb létreho­zott hasonló jellegű aradi, deb­receni, szabadira!, szegedi pénz­intézeteké, Bátrabb üzletpolitika kialakításához még az igazgatói tisztséget, vállaló Lestán Péter rá­beszélőképessége sem volt ele­gendő. A Kecskeméti Takarék­pénztár Egyesület (Kecskeméti Takarékpénztár) szinte évről évre növelte alaptőkéjét, üzleti for­galmát, bővítette szolgáltatásait, gyarapodása mégis elmaradt az országos átlagtól. Figyelemre méltó az igazgatóság 1872 szep­temberében hozott döntése: „A 12 ezer írt alaptőkét és a 30 ezer írt tartaléktőkét különösen a mezü-gazd ászát emelése érde­kében — hosszabb idejű betáblá- zással biztosítandó kölcsönre je­lölvén ki — a mai naptól köl­csönöz földbirtokra, szilárd épí­tésű házakra és üres háztelkek­re ...” Csakhamar más bankok, taka­rékpénztárak élénkítették a pénz- forgalmat. Sajnos csak elvétve' kezdeményeztek iparosítást, több­nyire megelégedtek a kölcsönök közvetítéséből keletkezett vi­szonylag szerény, ám biztos osz­talékok fizetésével. Csak dicsérhetjük elődeink bölcsességét, amikor a zsinóros- mándlis városatyák után a már 02 esztendős Lestár Pétert vá­lasztották meg a város első em­berének. Azt a Lestár Pétert, akinek állásfoglalásait, dönté­seit, kezdeményezéseit az utókor fenntartás nélkül igazolta. Elfo­gadtatta azt a felfogást, amely szerint a városi gazdálkodásnak ki, kell terjedni mindazokra a területekre, ahol elsősorban az egész lakosság gazdasági érdekei találnak kielégítést. Megkereste és kiaknázta a rejtőző erőforráso­kat. Ügy vélte: nincs Olyan köz- gazdasági tevékenység, amelyre a városi gazdálkodás rá ne tér­hetne. Egyéni érzékenység, kon­kurencia, osztályérdek nem aka­dályozhatja a közösségi érdekek érvényesítését. A városi tégla­gyár, jéggyár, villanytelep jelzi egyebek között e törekvéseinek eredményeit. Elődei jóravaló vá­rosbírók voltak, akik gondosan ügyeltek arra, hogy a nap vala­hogyan másképpen ne virradjon rájuk, mint. apjuk, dédapjuk ide­jén. Ö építtette az első kétemele­tes lakóházat, ő terveztette meg a sugárutat (Rákóczi út), életre segítette a miklóstelepi kormány- szőlőt. Megválasztása előtt évente át­lagosan 25 ezer forinttal apadt a város vagyona, ő megsokszoroz­tatta a tanács rendelkezésére ál­ló összeget. Addig az volt a ta­nácsbéliek fő gondja — sajnos ez a szemlélet még napjainkban is visszafogja helyenként a vállal­kozási kedvet —, hogy az elő­irányzott kiadások semmiképp se haladják meg a betervezett ösz- sieget, még akkor se, ha több­let befektetéssel lényegesen nö­velhetnék a város vagyonát. Mivel a termelés, a termelé­kenység, a gazdasági hatékony­ság' szüntelen növelését tekintet­te legfontosabbnak polgármes­tersége 16 éve alatt, a közműve­lődés, a kultúra fejlesztését tar­totta a legjobban gyümölcsöző befektetésnek, a városépítési, vá­rosfejlesztési célok megvalósítá­sa alapvető feltételének. A refor­máció régi korszakában érezték magukat a gyülekezet hívei, olyan lelkesedéssel követelte a jogaka­démia föl tétlen fönntartását, ír­ták egyik beszéde után. ötven gyönyörű tanteremmel alapozta meg az iskolai oktatás kiterjesz­tését, érdemeket szerzett a Ka­tona József Kör megalapításá­ban. Gyönyörű színházunk épí­tését is ő fogadtatta el a tanács­üléssel. Már 1896-ban bekövetkezett halála után felvetődött az a gon­dolat, hogy szülővárosa egy szo­borral is emlékezzen kiváló szü­löttjére. Most, általunk teljesül elődeink óhaja: Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának elnöke avatja fel ma délelőtt. 10 órakor az egykori polgármesterről elnevezett téren Fritz János Lestár Péter-portré- ját. Holtai Nándor 1986. május 30. O PETŐFI NÉPE « 3 KALOCSÁN ÍGY CSINÁLJAK: Előbb közvélemény-kutatás, utána rendeletalkotás A korábbiaktól eltérő módon fogott hozzá a Ka'locsai Városi Tanács a lakáselosztásról, lakás- gazdálkodásról szóló tanácsren­delet megalkotáséihoz. Előzetes véleményt kértek ugyanis a rendelettervezet össze­állít tása előtt, hogy azitán olyan javaslatot tehessenek le a ta­nács élé az asztalra, amely va­lóban sok ember véleményének, tapasztalatainak egybevetésével készült. A módszerről dr. Németh Jó­zsef, a városi tanács igazgatási osztályvezetője elmondta, hogy a bőséges információgyűjtés érde­kében választották a kérdőíves megoldást. — Összesen 130 példányt küldtünk ki — tájékoztatott dr. Németh József —, a legkülönbö­zőbb helyekre. Húsz vállalathoz, húsz tanácstagnak, a végrehajtó bizottság és a lakásügyi bizott­ság .valamennyi tagjának, s 50 tlakásigénylőnek is. Ügyeltünk arra. 'hogy köztük minden réteg képviselve legyen. Ügy gondol­tuk. a 7 Oldalas kérdőívet teszt formájáiban a legkönnyebb ki­tölteni és értékelni is. A Korsós Lajos elnökletével ülésező lakásügyi társadalmi bi­zottság első gyors összegzésébe éppen bepillanthattunk. S meg­állapítottuk, hogy az adatok ösz- szevetése korántsem egyszerű. Sok, egymásnak . ellentmondó szempontot kell figyelembe ven­ni, s úgy, hogy érvényesüljön az igazságosság és a realitás. S ez nemcsak a 233 kalocsai lakásigénylő, hanem a város va­lamennyi (bakójának érdeke. Az mindenképpen a szélesedő de­mokratizmust jelzi, hogy már a kezdet kezdetén megkérdezik őket. Mátrái Károly tanácselnök-he­lyettes is támogatta e kezdemé­nyezésit. Hogy miért? íme a válasza: — A kérdőívek összesítése után több alternatíva kerülhet a döntéshozók, a végrehajtó bi­zottság, .illetve a tanács elé. Így lesz lehetőség a választásra, s természetesen ezzel nagyobb az esély a jó megoldás megtalálá­sára is. Mit tehetnénk hozzá? Annyit, hogy ez a városi tanácsi gyakor­lat sok helyen még szokatlan, de követhető! V. T, Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban , Országos úttörőtörténeti kiál­lítás nyílt csütörtökön a Mun­kásmozgalmi Múzeumban. A bemutatott mintegy kétezer emléktárgy, fénykép hazánk út­törőmozgalmának történetét idé­zi fel. Zászlókat, jelvényeket, naplókat, egyéb írásos doku­mentumokat, a múlt nevezetes pillanatait megörökítő fotókat láthatnak az érdeklődők. A kiállítást Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára nyitotta meg. A kiállí­tás tárgyi és szellemi emlékek gyűjteménye. A mozgalom törté­netével való igényes és tudatos foglalkozás számszerű bizonyíté­ka a 99 megyei és városi úttörő­történeti bizottság, a 30 jelentő­sebb úttörőtörténeti gyűjtemény és a jubileumra készített 26 út­törőtörténeti kiadvány. A kiállítást szeptember 7-ig te­kinthetik meg a látogatók. „Mozivásznon ritka dolog a testiség — mondja majd Billy Wilder sokkal később —, vagyis az olyan test, amely a fil­men is testnek hat. És az ember agy érzi, ha látja, hogy meg tud­ná érinteni." Valamennyien az utólagos böl­csesség szimfonikus felfuvalko- dottságával beszélnek. De a próba- felvételből csakugyan szerződés lett — heti 75 dollárral kezd, aztán ha minden jól megy, hét év alatt felviheti akár heti 1500 dollárra is —, egyébként maga Zanuck mondja rá az áment a szerződésre, aki szerint a lány „tündért”, és ezért hajlandó meg­bocsátani Lyonnak, amiért az ő megkérdezése nélkül csináltatta meg a próbafelvételt. Ekkor kap­ja új nevét is — és mostantól végre mi is Marilynnek nevezhet­jük, — de ennek ellenére évekig még csak epekedhet a nagy sze­repek után: egyelőre 1946 van, még több mint három évig kell várnia az Aszfaltdzsungelre, hat évig a Szőkék előnyben-re és ki­lenc évig a Hét év vágyódásra. Amikor Lyon behívta, hogy (N. Maller: Marilyn — Corone* Kiadó, 1S74; — magyar tordltáaa mt-baii jelenik meg a Corvina Kiadónál. Kbbcít kfi/lüna rénlr- lekót.l közölje vele a jó hírt, Marilyn sírva fakadt. Most végre elcsitul­hatott a préri-téboly tombolása, amit őseinek zavaros vérével örö­költ. De az is lehet, hogy egy pil­lanatra megsejtette, hogy ez az út a semmi felé kanyarog. Guiles szerint csak hitetlenkedve ingat­ta a fejét, amikor meghallotta, hogy szerződtetik. Aztán szóba került, hogy nevet kellene változtatnia. Tulajdonkép­pen a Jean Norman is megfelelt volna, csak az volt vele a baj, hogy nem eléggé rugaszkodott el az eredetitől, a valóságos Nor­ma Jeantől. A filmstúdiók azt szeretik, ha a színészek lehetőleg az eredetitől merőben különbö­ző művésznevet választanak ma­guknak, mert az ember könnyeb­ben fegyelmezhető, ha teljesen el­vágják a gyökereit. Norma Jean te­hát elmetszette azokat az érzelmi szálakat, amelyek Jean Harlow-hoz és Norma Talmage-hoz fűzték, és Marlene Dietrichet meg Monroe elnököt léptette be a helyükre. Távozás előtt még kölcsön kért tizenöt dollárt Lyontól, mert két heti tagdíjjal tartozott a Stúdió Clubban. Lyon legnagyobb meg­lepetésére, Marilyn visszafizette a kölcsönt. így került Marilyn a Twen­tieth Century Fox-hoz (a La//, a Peek és Howard Hughes vastü­dejének lépcsőfokain felhágva), és kisebb-nagyobb megszakítá­soktól eltekintve hű is maradt a céghez, amíg tizenöt évvel ké­sőbb fel nem bontották a szerző­dését: néhány nappal a harminc- hatodik születésnapja után tör­tént a dolog, és két hónappal sem élte túl. A filmgyár annyi pénzt keresett rajta, mint kevés más sztáron, kezdetben azonban neki is ugyanaz volt a sorsa, mint a többi szinésznőcskének, aki a „harmadik szőke” nagy horderejű szerepére pályázott, hogy Betty Grable vagy June Haver mögött felbukkanjon a vásznon: eljárt a filmgyár beszed­és mozgástanfolyamaira, és ha a filmgyár parancsolta, oda ment, ahová-küldték — kongresszusok és vendéglöavatók fényét emel­ni —, ő is csak egy volt a sztá­rocskák csapatában, statiszta a nagy premiereken. Közben foly­vást fényképezték, de képei a sajtóvilág oly távoli, eldugott sar­kaiban és porfészkeiben jelentek meg, hogy nemigen akadt senki az egész Fox-nál, aki fel tudta volna mérni, van-e valami hatá­suk a közönségre. „Ha a reklámosztály utasítot­ta, hogy menjen ki a tengerpart­ra, vagy föl a hegyekbe és álljon modellt valami fényképésznek, ő fogta magát és elment■ mo­dellt állni. Ha az kellett, maska­rába bújt és beállt masírozni a díszmenetbe, ha pedig azt kí­vánták tőle, hogy úszó tutajon állva fényképezkedjék, akkor azt is megtette, akárcsak a többi sztárocska, akik tucatszám to­longtak a tutajon”. Gyakorlati­lag tehát továbbra is fotómodell volt, csak épp kevesebbet kere­sett, mint azelőtt. Igazi pályája kezdetén jószerével eltűnik a szemünk elől. Kis híján belevész a nagy, hollywoodi tehetség-tar­tályba, ügynöke pedig hiába nyag- gatja a filmgyár vezetőit, hogy adjanak már neki valami szere­pet, mert senki sincs különös­képpen elragadtatva a tehetsé­gétől. Sőt, tulajdonképpen inkább ar­ról ismerik, hogy mennyire te­hetségtelen; buta, bár nem na­gyon közönséges libuskának tartják. A Fox-nál töltött első éve alatt, miközben pedig két­szer is megújították a szerződé­sét, mindössze két filmben volt benne. A Scudda Hoo! Scudda Hay! címűből, amely June Ha­verre volt felépítve, végül is jó­szerével teljesen kivágták az ál­tala alakított picurka szerepet; második filmjében a Veszedelmes évek (Dangerous Years) címűben pedig tizennegyediknek írták ki a nevét a tizenöt névből álló sze­replőlistán. A Stúdió Clubban ennek elle­nére úgy emlékeznek vissza rá, hogy ö volt az a lány, aki min­dennap fél hétkor kelt, körülfu­totta a tömböt, hogy karbantart­sa az alakját, hajdani szobatár­sa pedig a kis súlyzókat is föl­emlegette, amikkel naponta gya­korlatozott — catalinai emlék Jim Dougherty-töl. (Folytatjuk.) (Bart István fordítása.) JÚNIUS I-JÉTÖL Üj vasúti menetrend A MÁV új menetrendje jú­nius 1-jén, vasárnap 0 órától 1987. május 30-án 24 óráig lesz érvényben. A MÁV Szegedi Igaz­gatósága az 1986/87. évi menet­rend összeállítása során figyelem­be vette az érdekelt megyei ta­nácsok által szervezett körzeti és megyei menetren­di értekezleteken elhangzott észrevételeket, továb­bá a helyi tanácsi és társadalmi szervekkel egyez­tetett javaslatokat. A lehetőségekhez mérten fel­használta az utazóközönségtől beérkezett javasla­tokat, kéréseket is. Intézkedéseit egyeztette az au­tóbusz-csatlakozásokat kialakító Volán vállalatok­kal. A nemzetközi vasúti összekötettések közül a me­gyét érintően említést érdemel, hogy a Meridián. expressz mintegy 40 perccel korábban közlekedik, emiatt Budapest-József város és Kiskunhalas között a 796. számú gyorsvonat közlekedése is megválto­zik. A vonat Budapest-Józsefvárosból mintegy 40 perccel korábban, 15 óra 22 perckor indul és Kis­kunhalasra 17.15 órakor érkezik. Korábbi közleke­dése miatat a Meridiánon belföldi utasok a kijelölt kocsikban helyjegy nélkül utazhatnak. A Szeged és Eger között közlekedő gyorsvonatpárnál válto­zás, hogy a vonat Szegedről szombaton indul Eger­be, ahonnan csak vasárnap tér vissza. Kihasználat­lanság miatt nem közlekedik vasárnaponként a Sze­gedről jelenleg 17.35 órakor induló budapesti gyors­vonat. A Szeged és Pécs között közlekedő gyorsvonato­kat (787. és 786. sz.) az üdülőkörzet jobb megköze­lítése érdekében Kunfehértó állomáson továbbra is megállítják. Változatlan időpontban közlekednek Kecskemét és Lakitelek között az úgynevezett für­dővonatok. A Kecskemét—Lakitelek—Kunszent- inárton vonalon hétvégi napokon a 37228. számú vonatot alternatív menetrendben közlekedtetik, ez­zel Lakiteleken csatlakozást biztosítanak Kiskun­félegyháza irányába. (A vonat Kecskemétről munka­napokon 21 órakor indul, szombaton és vasárnap 22 órakor.) Az említett vonatcsatlakozás miatt Szol­nokról a 37128. számú vonat munkanapokon 20.30 órakor, míg szombaton és vasárnap 21.30 órakor indul. Kiskunfélegyháza és Szentes állomásokon a dél­utáni órákban szintén kedvezőbb csatlakozási lehe­tőséget teremtettek azáltal, hogy Kiskunfélegyházá­ról 17.36 órakor, illetve az ellenirányból, Szentesről 17.47 órakor indítják a személyvonatot. A kecske­méti kisvasúton a bugaci nosztalgiavonatot eseten­kénti megrendelésre indítják, változatlan időben. Az utazási igények jobb kielégítése érdekében Fü- löpszállásról az 5 óra 32 perckor induló vonatot na­ponként közlekedtetik. Kunszentmiklós—Tass és Dunapataj között kisebb változtatásokkal kedvezőbb csatlakozásokat teremtettek. Változás lesz Kiskőrös és Kalocsa között is. A pályasebesség részleges nö­velésével és menetrendi változtatással elérték, hogy a Kalocsáról 8.58 órakor induló vonatnak Kiskőrö­sön csatlakozása van a budapesti gyorsvonathoz, illetve Kelebia felé a Polónia expresszhez. A menetrendi változásokat bővebben a MÁV hi­vatalos menetrendkönyve tartalmazza, amelyet 60, a nemzetközi menetrendet pedig 10 forintos áron lehet megvásárolni. Ezenkívül ismét kiadták a te­rületi menetrendeket, köztük a délkeletit (ez vo­natkozik a szegedi vasútigazgatóság területére) 20 ezer példányban, 15 forintos áron. A menetrendek árusítását a vasútállomásokon megkezdték. A vasút minden menetrendi időszakban nagy erőfeszítéseket tesz az utazóközönség és a szállítta­tok igényeinek minél jobb kielégítésére, a szolgál­tatások fejlesztésére. Ennek megvalósítása érdeké­ben kérik az utazóközönséget, hogy a .pénztárak előtti torlódás elkerülése érdekében elővételben váltsák meg menet- és helyjegyeiket. Belföldi for­galomban a MÁV a menetjegyeket keletbélyegzés nélkül is kiadja. Az így váltott jegyet az utazás megkezdése előtt a kapusok, az információsok, ki­sebb állomásokon a jegypénztárak soron kívül ér­vényesítik. Éljenek az utasok ezzel a lehetőséggel! Búzaminősítés — a sikértartalom szerint A Gabona Tröszt vállalatai felkészültek az idei búzatermés fogadására, ami ezúttal azért adott többletmunkát, mert 1986- tól kezdve az étkezési búzát a si­kértartalom szerint minősítik. Az intézkedés oka: megnőtt az igény a jó minőségű búzák, illetve a belőlük készített liszt iránt. Nem­csak a hazai sütő- és tésztaipar igényli a magasabb sikértartalmú alapanyagot, hanem a külpiacon is mind keresettebbek az ilyen termékek. Az új minősítési rend­szer egyértelműen a búza minő­sítésének javítására ösztönzi a termelőket. Eddig az étkezési búzának mi­nősített fajtákat minőségüktől függetlenül az úgynevezett étke­zési kategóriába sorolták. A ta­pasztalatok viszont azt mutatták, hogy az étkezési búzák beltartal­mi értéke, például a technológiá­tól vagy a termésmennyiségtől függően, nem minden esetben éri el a megkívánt „étkezési” minő­séget. A sikértartalom szerinti átvétel ezentúl lehetővé teszi az ár és a minőség összhangjának megteremtését. A 100 kilogram­monként 360 forintos alapár a legalább 27 százalék nedvessikér­tartalmú étkezési búzára vonat­kozik. A 25—27 százalék nedves- sikér-tartalom közötti búzát is étkezési búzának minősítik, de mázsánként 10 forintot levonnak az alapárból a 25—25,9, és má­zsánként 5 forintot a 26—26,9 kö­zötti nedvessikér-tartalom esetén. A megyei gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalatok a különleges minőségű búzáért, annak minősé­gétől függően, továbbra is 30, il­letve 45 forint felárat fizetnek 100 kg-onként. A tröszt vállalatai minden me­gyében tanácskozásokon tájékoz­tatták a mezőgazdasági nagyüze­meket a minősítésről és az átvé­tel módjáról. Az átadó-átvevő szakemberek részére oktatást szerveztek. A gabonaipar olyan országos laboratóriumi hálózat­tal rendelkezik, amely alkalmas arra, hogy az átvett tételeket a megkötött termékértékesítési szerződésekben rögzített határ-' időn belül minősítsék. Ezt kö­vetően kerül sor a minőség sze­rinti kifizetésre, éspedig ugyan­olyan gyorsan, mint ahogyan azt a termelők a korábbi években már megszokhatták. A gabona­ipar a tsz-ek területi szövetségei­vel szoros és állandó kapcsolatot alakított ki, lehetőséget teremtve az esetleg felmerülő viták azon­nali és megnyugtató rendezésé­re.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom