Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986 május 15. AZ ELEMITŐL AZ EGYETEMIG Komputer az iskolában Interjú dr. Párizs Györggyel, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatójával A számítógép az életünket átformáló tech nika szimbólumává vált. Szerepéről mar hosszabb ideje, és nemcsak a termelési szférában folyik vita. Irodalmárok, szociológusok. jövőkutatók állítanak fel szélsőségesen optimista, vagy éppen elszomorítóan pesszimista elméleteket, hogy milyen lesz a viszo nyunk tíz, húsz, vagy ötven év múlva a számítógéphez, és általában az elektronikához. Széppé, kényelmesebbé, biztonságosak bá teszi-e életünket, vagy elcmbertelenít, eltávolít egymástól, magányossá tesz, és végül uralkodik felettünk. A számítógépes technika felhasználása meghatározza jövőnket. Erre pedig fel kell készíteni a ma iskolapadban ülőket. Igen fontos szerepe van ebben a munkában a Tudományszervezési és Informatikai Intézetnek, amely egyik irányítója a számítógépes kultúra, a számítógépes oktatás létrehozásának. Dr. Párizs Györgytől, az intézet igazgatójától kértünk választ a sokait vitatott kérdésre: — Hol tartunk ml, é§ milyen as esélyünk arra, hogy eredményes résztvevői legyünk ennek a világméretekben folyó versenynek? — Különítsük el a kereskedelem, vagy a háztartások jelenlegi számítógép-ellátottságát a számítógépes oktatás helyzetétől, bár ezek összefüggése nem vitatható. Magyarország számos vonatkozásban úttörő szerepet vállalt, és nemcsak a szocialista országok között, a számítógépes oktatás központi intézményes megteremtésében, fejlesztésében. A kormányzat idejében felismerve a kérdés fontosságát, a VII. ötéves tervre átfogó programot fogadott el a számítógépes oktatás fejlesztésére, és a kedvezőtlen gazdasági feltételek ellenére módosított az eredeti előterveken, növelve az erre fordítható erőket. A VII. ötéves terv során tehát mintegy megháromszorozódik a program végrehajtására fordítható keret, és ez már valóban jelentős előrelépés alapjául szolgál. Az, hogy a számítógép ma már viszonylag reális áron megvásárolható, szintén nem elhanyagolható tényező. Hangsúlyoznom kell azonban, a gép önmagában semmi, buta jószág, amely eszközként való felhasználásának csak a lehetőségét hordozza magában. A gépet célszerűen használni tudó ember nélkül nem ér semmit. Ezért a legfontosabb feladat, hogy a számítástechnikai oktatás az alsó, a közép- és felső szinten megfelelő teret kapjon — a képzési sajátosságoknak megfelelően —. de ez egyet jelent azzal, hogy minden szinten egyidőben kell előrelépni, hiszen nemcsak a legfiatalabb korosztályt kell megbarátkoztatni a számítógéppel, hanem a pedagógusokat is. — Mi az oktatás végső célja? — Gyakori félreértés, hogy a számítástechnikai oktatás azonos egy vagy több programnyelv elsajátításával, a kezelői tevékenység készségszintre fejlesztésével. Valójában lényegesen többről van szó. A számítógép felhasználását, hasznosítását, célszerű alkalmazását kell megtanulni. Gondolkodásunkba be kell épülnie annak a ma még .nem teljesen felmért lehetőségrendszernek, amit a számítógép alkalmazása rejt magában. Nemcsak a számítógépet kell megtanítani a maga szűkös határai között céljainknak megfelelően működni, feladatokat megoldani, nekünk magunknak is meg kell tanulni együtt gondolkodni a géppel, egyesíteni az ember kreativi• Ebben a tanévben Bács-Kiskunhan is újabb iskolák jutottak számítógépekhez. Képünkön —, amely októberben készült — tiszaulpári gyerekek ismerkednek a helyi üzemektől kapott gépekkel. tását a gép fegyelmezettségével. Csakis ebben az esetben tudjuk kihasználni a technikai fejlődés lehetőségeit. Természetesen ezt sem intézetünk, sem a teljes oktatási rendszer nőm képes önmaga meg oldani. Itt a legkülönbözőbb alkalmazóktól kezdve, a tudományos ismeretterjesztőkig, mindenkinek az, együttműködésere szükség van — Alit jelent mindez az oktatás tényleges gyakorlatában- napjainkban, éa az elkövetkező években? — Az általános és a középiskolák 1985 végén már összesen 5488 számítógéppel rendelkeztek, amelyből 2723 jutott az általános iskoláknak, és 2765 a középfokú intézményeknek. 2723-hoz a program keretében, központi forrásból jutottak. Ez már lehetővé tette, hogy az 1985—-86-os tanévben majd minden tizedik általános iskolában több géppel kísérleti oktatás induljon. Lényeges része volt az elképzelésnek a számítógépes szakköri foglalkozás megindítása. Az 1983—84-es tanévben például már 1537 kezdő, és 318 haladó szakkör működött mintegy 28 ezer résztvevővel, és az érdeklődés évről évre nő. Sajátossága ennek a formának, hogy a tanulók és az oktatók egyaránt részt vesznek a tananyag fejlesztésében, tehát a tanulók a korábbinál lényegesen aktívabb résztvevőivé válnak az oktatási folyamatnak. — Miként alakul a számítástechnikai oktatás a középfokú iskolákban? — A szakközépiskolákban a számítás- technikai műszerészek, programozók, folyamatszervezők, a gimnáziumokban a számítástechnikai gépkezelők (operátorok) képzésével, valamint a számítástechnikai fakultációs oktatással kezdődött a program. Később kiterjedt — elsősorban szakköri munka keretében — (az egészségügyi és gépíróiskolák, valamint, az esti és levelező tagozatos felnőttoktatás kivételével) valamennyi középfokú iskolatípusra. Elektronikai, informatikai, számítástechnikai és szervezési jellegű képzés jelenleg 50 szakközépiskolában, 8 szakmában folyik, középfokú számítástechnikai alkalmazói képzést ad valamennyi számviteligazdálkodási és pénzügyi ágazató közgazdasági szakközépiskola, valamint az új rendszer szerint oktató műszáki szakközépiskolák. — A szakmunkásképzőben is folyik a képzés? — Jelenleg 50 szakmunkásképző iskolában 7 szakmában folyik ilyen oktatás, s tegyük hozzá, igen jó eredménnyel. Különösen kedvező a fogadtatása e tantárgyaknak azokban a szakmunkásképző intézményekben (elsősorban gépipari, elektronikai, vegyipari), ahol nemcsak az érdeklődéssel. hanem a tényleges szakmai gyakorlattal, a majdani munkakörre! is szoros kapcsolatba kerül a számítógépes technika. Érthető, hogy azok a fiatalok, akiket ma az automata nagyberendezések vezérlésére, a korszerű, bonyolult gépek használatára készítünk fel, életközelinek és szakmájuk részének érzik a számítógép kezelésének, felhasználásának elsajátítását. Végeredményben elmondhatom, hogy a számítástechnikai oktatás mind az alsó-, mind a középfokú intézményekben színvonalas. Ennek ellenére még egyszer hangsúlyozom: alapvető feladatunk nem az, hogy a fiatalokból programtervezőket csináljunk ANtorszerű technikai kultúra elterjesztésével, a gondolkodási kultúra fejlesztésével az újító, alkotó képességek kibontakoztatását akarjuk elősegíteni. Ez alapvetően befolyásolhatja életünk minőségét. S. Zs. Közművelődési szerepet vállalva • Tavaly nyáron készült felvét«! a Holdról Halasi ——i —a——— ummm—— amatőr csillagász •.. - . p*-—— -rí-« 9 Balogh István. a csiiiag- daaiapító. Balogh István csaknem két évtizeddel ezelőtt kezdte el szenvedélyesen csillagászati tevékenységét. Megszervezte a helyi amatőr szakmai klubot, melyndk kezdettől a vezetője. Egyik szorgalmazója es lebonyolítója lett a halasi csillagászati napoknak, a magyar amatőr csillagászok országos találkozójának. Önerőből és tisztes társadalmi Összefogással létrehozta néhány évvel ezelőtt a kiskunhalasi csillagvizsgálót, mely azóta országosan és nemzetközi viszonylatban is jelentős objektummá lett, a jóval több mint háromméteres kupolájával és a csaknem félméteres tükrös teleszkópjával, automatikus vezérlésével. Nemrégiben így jellemezték: ő az az ,,A" kategóriás amatőr csillagász, akinek tevékenysége nagyban hozzájárul e napjainkban egyre népszerűbbé váló tudományág megismertetéséhez. Munkája elismeréseként jogosan kapta meg 1984-ben a Ze- ninváry-érmet, a napokban pedig a megyei tanács álltai adományozott Tudományért érmet. Amikor Balogh István annak idején belekezdett hosszú távú ismeretterjesztő és tudományos munkájába, még -nem gondolta, hogy fiatalok egész kis „hadserege” áll majd mellé az égbolt titkainak felfedezése közben. Kis- és nagy diákok egyaránt otthon érzik magukat Halas e különös szellemi műhelyében, a pedagógusok és a szülők nem kis örömére. Sokak szerint felbecsülhetetlen a jelenít ős égé annak, hogy a tudomány ilyen módon és mértékben kerül közel a fiatalokhoz. Egyre Köbben vannak olyanok, akik vágynak arra, hogy a világegyetem titkai közül minél többet megismerjenek. E memes törekvéseket nagyban segíti a kitűnő amatőr csillagász közvetlensége, soha nem szűnő lelkesedése. A csillagda alapítója, létrehozója jelenleg ■ hivatalosan a Gőzön István Művelődési Központ munkatársa. Ö vezeti a helybeli csillagászok: baráti körét és fáradhatatlanul szervezi a bemutató jellegű, ismeretterjesztő kiállításokat, vetítéseket, előadássorozatokat. Méltán kapta meg jó egy évitizeddel ezelőtt a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Hozzájárult ehhez a magas elismeréshez az is. hogy nemegyszer bentlakásos csillagászati tanfolyamokat szervezett. — Igaz ugyan, hogy magánerőből készült az egész, ám a nagyméretű társadalmi összefogás nélkül nem lehetne olyan, amilyen. S nagyon fontos, hogy a! város vezetői ugyancsak szívügyüknek tartják a csillagvizsgálót ■— mondja. — Egv ilyen sajátos intézménynek jócskán van közművelődési szerepe Is. Ezt igazolja, hogy hazai és külföldi látogatók egyetlen év alatt mintegy nyolcezren, keresik lei a csillagdát, Újabban az érdeklődők részére diafilmvetítéseket is szervezünk. Egyre növekszik Kiskunhalason a csillagászatot kedvelők tábora, s ez számomra mindennél többet jelent. V. M. Balog Józsi bácsit szinte egyik percről a másikra ütötte le a baj a lábáról. Délelőtt még met- szegette a szőlőt a tanya körül, ebéd utánra azonban már kiverte a verejték, meg szorította valami a szíve táján. — Pedig már csak kél sor volt hátra — mondta a menyének, aki lefektette, és odaült melléje, hogy törölgesse a homlokát. Perus, az öreg unokája motorra ült, és elrobogott a szövetkezet központjába, hogy orvosért telefonáljon. fjött is a sárga terepjáró alig egy óra múlva. Amikor az orvos meglátta a beteget, azonnal tudta, hogy baj van. Adott neki egy injekciót, és a terepjáróban levő rádióadóval hívta a mentőket. Ifjabb Balogné az udvaron megkérdezte az orvostól. — Súlyos? — A szive. — Túléli? , _ Hat... Hány éves a bácsi? __ Nyolcvankettő. Am ikor visszamentek a házba, a doktor a beteghez fordult. _ Hívtam a mentőket. Bemegyünk a kórházba. iBalog Józsi bácsi legyintett. Az utolsó kívánság — Nem kellett vóna. — De itt a tanyán nem tudok segíteni. — Nekem már nem kell segítség. — Hogy mondhat ilyent? Az öreg egy darabig hallgatott, aztán szemrehányóan az orvosra nézett. — Magra a doktor, mégis én mondjam ki. hogy vége? — Majd én is a rnentőkocsi- ba ülök maga mellé — terelte másra a szót válasz helyett az orvos. Nemsokára jött a mentőkocsi. A két mentős óvatosan hordágyra tette az öreget, és az autóhoz vive. becsúsztatták a sínen. Aztán elindultak. Lassan haladtak a hepehupás áíílőúton. Itt-ott elhagytak egy- egy tanyát, elmentek a borókás mellett. A nyárfásban özek kapták fel a fejüket, de nem futottak el. csak néztek az autó után. — Doktor úr — szólalt meg Balog Józsi bácsi. — Ne tessék beszélni! — Nekem lenne egy kívánságom. — Kívánság? — Az ember utolsó kérését, ugye, nem szokták visszautasítani? Az orvos nem felelt. — Szóval... itt a nyárfás végén, ahol a dűlöút betorkollik a kövesútba, álljunk meg egy pillanatra! — Álljunk meg? — Igen. Azt kérem, hogy engem egy percre tegyenek ki az autóból. — Az lehetetlen, Minél előbb a kórházba kell érnünk. Az óreg szinte könyörgótt. — Doktor úr! Itt ér véget a nyárfásnál a Bokros, ahol nyolcvankét évet éltem le. Szeretnék . .. szeretnék elbúcsúzni tőle . . . Nem kell más, csak úgy hordágyastul tegyenek le egy percre a fűre. Megnézem még egyszer a nyárfákat, aztán mehetünk tovább. — De értse meg ... — Az utolsó kívánságom ez! A doktor először várt, aztán átszólt a vezetőhöz. )—• Amint kiérünk a nyárfás- búl, álljon meg! Amikor megálltak, a vezető megkérdezte. — Baj van? — Kitesszük egy percre áz öreget. — Kitesszük? — Igen, a fűre. Ez az, .. v tolsó kívánsága. A két mentős nagy óvatosan a fűre tette a hordágyat. Balog Józsi bácsi arcán nem volt semmi félelem. Sőt mintha megnyugodott volna. Előbb a fák tetejére nézett fel, amelyek most valahogy elérhetetlen magasságban voltak tőle, aztán lehunyta a szemét. Az orvosnak az futott végig az agyán, vajon át lehet élni egyetlen perc alatt még egyszer egy hosszú életet? Az öreg szemei ismét felnyíltak. s alig hallhatóan ezt re- begte: — Isten veletek! Az orvos intett a mentősöknek. azok visszatették az autóba az öreget, s indultak tovább. Mire beértek a kórházba, Balog Józsi bácsi már halott volt. Tóth Tibor SZÉPEN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL Beszédgyakorlat tánclépésben A diszkó divatjának harsogó energiaforrásai lassan kimerülnek. A lemezlovasok — hogy nyeregben maradjanak — szelídíteni próbálják a közös szót, a beszélgetést eltaposó zenét. Ezért csalogatnak az utcákon a pol- diszkó és az irodalmi diszkó plakátjai. Az eddig egyeduralkodó gépi hangok közé igyekeznek becsempészni a társalgást és a vitát politikáról, irodalomról. De kiderült, hogy azok a tizenévesek, akik evek óta a fül- és nyelvbé- rn'tó zene rabjai voltak, és közben egy szót sern szóltak-szól- hattak. most alig tudnak. alig mernek megszólalni ugyanabban a közösségben. Eddig csak a szűkös kifejezésű mozgással „kommunikáltak”, elszoktak ezekben a klubokban a közösségi nyelvhasználattól. Az egyik középiskolában — megoldást 'keresve — tánctanfolyamot szerveztek. A „diszkói ö- työgésben” nevelkedett kamaszoknak nemcsak a lábuk botladozott, hanem a nyelvük is. Ugyanis szokatlan helyzetbe kerültek: tánc közben társalogni illik a partnerrel, lehetőleg színesen, szellemesen. Kétségbeesve néztek a tánctanárra, hogy ne csak azt vezényelje: jobb sasszé, egy-két-há. hanem azt is: mit mond-jak, hogy szó!-jak. Az alaplépésekkel kezdjék a fiatalok — a táncot is, a társalgást is, a klubvezetők és a pedagógusok tanítsák meg őket arra, hogyan lehet szóval kellemes hangulatot és kapcsolatot teremteni. Ma már egyre több iskolában, klubban járják a „nosztalgiatáncot” a fiatalok, s közben társalognak. S a tangó kitűnő alkalom a beszélgetésre is. Költői Adám Pastorale Heroica Ismét egy lilm a háborúról — gon dől - hallja az első hosszú, ágyúdörgéstől, gépfegyverropotgásitól hangos percekben az elhamarkodottan ítélő néző, ugyanis! a film nyitó képsora az egyetlen igazi harci jelenet a filmben. A lengyel földön 1945 tavaszán dúló harc. a lengyel katonák támadásától rázkódó föld látványa csak meghatározó bevezetésiként szolgál. A harci zaj ellenpontjaként hamarosan égy férfi aggódással, szeretettel telt hangját halijuk, levelet fogalmaz évek óta nem látott feleségen ék. Epy különös véletlen úgy hoz- za, hogy egy hét szabadságot kaphat. így hát hamarosan Jozef Lopuchhai hagyhatjuk el a tűzvonalát, hogy a látszólag oly békés hátország felé Induljunk. Útközben megismerjük az elmúlt nehéz esztendők történetének legfontosabb eseményeit. Mai- ötödik éve harcol a legkülönbözőbb helyeken, s úgy hiszi, eddigi sebezhetetienségét különleges adottságának köszönheti. Ö az a ..katonaköpenybe bújtatott parasztember, akiben megvannak a. falusi férfi jó adottságai, szolgálatát kifogástalanul látja el, de gondolata a föld, az otthon, az otthagyott asszony körül keringenek. olyan nagy kedve ’lenne már dolgozni." Jellemzése egyre alaposabb, egyre több részlettel bővül, ahogyan közeledünk szülőfalujához. Naivitását, kérkedését, fecsegését jóindulatú humorral, sz'nte erényként, nyíltszívűsége megnyilvánulásaként hozza a rendező tudomásunkra. Nem véletlenül kap útitársaitól ajándékot; egy kanna üzemanyagot, amikor pedig csak egy kis benzint kér az öngyújtójába A film legfontosabb s leghitelesebb részletei a faluba történő megérkezésének jelenetsarai; a séta az ismerős utcán, a találkozás a szomszédokkal, a frissítő az első vödör vízből házának udvarán. S annyi év után az első szavak feleségéhez... Lassacskán válik ielfog- hatóvá a bizonyosság: felesége, mivel azt hitte hogy ö meghalt, férjhez ment egy másik férfihoz, akinek gyereket is szült. De hasonlóképpen érintik a szülőíal i- jában forrongó indulatok is; a parasztok földreformot akarnak végrehajtani, s amikor a földalatti reakció banditái megjelennek, hogy bosszúit álljanak a helyi vezetőn, a feleség mostani férjén, Jozef egészen váratlanul és rendkívüli leikierövel illeszti helyre a tragikus véletlenjei folytán kizökkent dolgokat. Ügy oldja meg nehéz választásának problémáját, hogy mindenki lelki ismeretét megnyugtassa. Jozef Lopuch szerepét Wirgili- usz Gryn játssza, aki ezért 1983- ban a moszkvai filmfesztiválon megkapta a legjobb férfial okításért járó díjat. Érdékes adalék, hogy Gryn személyes élményeiben is kötődik ehhez a korszakhoz. „Én, aki átéltem ezt a háborút — mondja Gryn — különösen közelállónak és kedveinek tartom ezt a filmet. Tizennégy éves voltam, amikor a fasiszták Németországba hajtottak dolgozni. A koncentrációs táborban sok velem egykorú orosz, ukrán és bjelorusz sráccal ismerkedtem meg. Meséltek nekem a hazájukról. A felszabadulás után a népi hatalom ellenségei ellen harcoltam. Ezek az aljas gyilkosok ölik meg a filmben a hősömet." Károlyi Júlia Május 21—24-ig bútor ki állítás és -vásár lesz \ DUNAVECSEI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN. Szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, gyermek-, konyha- és kiegészítő bútorok kaphatók. Egyes bútorok 20° „ árengedménnyel. Tehertaxi-szolgálat. OTP-ügyintézés. Nyitva: de. 10—12 óráig, du. 13—18 óráig, szombaton 9—14 óráig. VAKJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!
