Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

* • PETŐFI NÉPE «> 1986. május 1. HA JOBB IS LEHETNE... Kórház mellett, a város szélén (A rendelőintézeti változásokra) Tavaly, az év utolsó napjai­ban kezdte meg működését a Hollós József megyei kórház új lendeJöintézele. A kecskemé­tiek — valamint az egészségügyi ellátás szempontjából ide tarto­zó települések lakói — vegyes érzelmekkel fogadták a város­széli létesítményt. Érvek és el­lenérvek csaptak össze már el- helvezésével, külső megjelené­sével kapcsolatban is. Máig nagyjából letisztultak a vélemé­nyek; a használat során kide­rült. hogy az ellenérzések egy része indokolatlan-volt. Felme­rült viszont több olyan gond. amit az induláskor még senki sem látott. Örömök és bosszúságok Kezdjük a jóval, javaslom beszélgetésünk elején dr. Ligeti 'Zsuzsannának, a főigazgató fő- orvos helyettesének, aíki moso­lyogva bólint ajánlatomra. — Azt, gondolom, már senki nem vitatja, hogy ide kelleti ép'teni ezt az intézményt — mondja. — A kórházzal közös műszerparkunk eleve feltétele­zi a közelséget. Szerencsés meg­oldásnak tartom, hogy a tervező szó szerint összeragasztotta a két épületet: a rendelő minden szintjétől folyosó vezet át a kór­házba. A megközelítéssel sem lehet gond, beindulásunkkal egyiidőben a Volán jelentősen sűrítetté ide irányuló helyi já- i Mait. S ami első pillantásra látható: a réginél minden szem­pontból kulturáltabb környezet­ben dolgozhatunk. Sajnos, már rögtön idekívánkozik egyik leg­nagyobb keserűségünk is ... — Akkor ne raaaszkodjunk a. .-.alrendhez, bár remélem, van­nak méo említésre érdemes dol­gok a jók listáján is. — Persize. De emberileg fel­foghatatlan számunkra —. s er­ről ritkán írnak az újságok — a bétegek némelyikének maga­tartása Már nem bírjuk anya­gilag az ellopott, mellékhelyi­ségekből leszerelt tárgyak pót­lását ! Pedig a hiányosságok — papírtartók, vízcsapok tűntek el. s ami ti' ilegelképesztőbb: WC- szifont is volt mersze valakinek kioperálni! — joggal bosszant- yj a többi beteget. — Azért adnak itt bosszúságra okot más tényezők is. Mindjárt az. hogy n ház az első emeleten ..kezdődik", öreanek. rokkant­nak fel kell jönnie a kétségkí­vül impozáns lépcsősoron akkor is. ha a földszintre szándékozik menni. — Tudomásom szerint — a megyei egészségügyi vezetés ki­fogásai ellenére — a tervező esztétikai szempontból ragaszko­dott a lépcsősorhoz. Ami mégis indokolja, hogy az első emelet a fogadószint: ide, a hátsó híd­hoz futnak be a feljárón a men­tők. akik hozzánk is sok bete­get szállítanak. Ezért van itt, hátul „elrejtve" g lift. Módosult tervek — Az eredeti elképzelésekben egy egységes rendelőintézet lét­rehozása szerepelt. Több szak­rendelés mégis a Komszomol té­ri régi épületben maradt. Mi ennek az oka? — Az új rendelőt, először 59 orvosi munkahelyre tervezték, ami — anyagi okok miatt — harminckilencre csökkent, s en­nek arányában kevesebb rende­lőhelyiség. szociális létesítmény is épült. — Ezért nincs például öltö­zőjük sem? — Ahol ez a munkaköri elő­írás — például a röntgen- és a vizgyógyászaton —, van nővér­öltöző. A többiek a kórház köz­ponti öltözőjét használhatják, ha a közben ott is felgyarapodott létszám miatt nem lenne min­dig telített... így a rendelők szekrényeiben tárolják dolgo­zóink az • utcai ruhájukat. Ké­szült viszont ruhatár a betegek­nek, ők meg alig-alig veszik igénybe... Kartonfurcsaságok Ezt magam is tapasztalom. A folyosói padokon kabátok, cso­magok foglalják el az ülőhelyek egy részét. De sokan nem is akarnak leülni: néhány ajtó előtt hatalmas csoportosulás, a sorban állók talán abban re­ménykednek. így hamarabb be­jutnak. — Pedig a labort és a rönt­gent kivéve már mindenütt be­vezettük a meghatározott idő­pontra történő előjegyzés rend-; szerét — mondja a főorvosasz- szony. — A betegek ideérkezé- sükkor a kartonokéban nemcsak számot kapnak, azt is megtud­ják. mikor kerülnek sorra. — De, az idejükkel okosabban gazdálkodók közül egyre többen hívnak fel bennünket telefonon is — mondja Poczkodi Jánosné, a kartonozó csoportvezetője, az előj egy zéses módszer „szülőany- ja’\ — s kérik beosztásukat, akár napokkal előre. Nyilvántartásukat mutatja: az egyes számú reumatológia ren­delésének délutáni órái teljesen foglaltak, a holnap délelőtt is ..betelt” már fél 10-ig. — Természetesen némi ráha­gyással dolgozunk, a sürgős ese­lekel mindenhol azonnal ellát­ják. — Mennyiben könnyíti munká­ikat az új, gépi kartonnyilván­tartás? — Jöjjön, megmutatom! — vezet a gépekhez. — Tíz szek­rényünk van, egyenként százöt­venezer karton tárolható ben­nük. Gombnyomásra, pillanatok alatt bármelyik előhívható. Saj­nos. mindegyiket át kell írni, mert az új fiókok kisebbek, mint a régiek. Ezzel a munkával még nem vagyunk teljesen készen, de addig is az asszisztensek az orvosi naplóba rögzítik az. ese­teket. — Nem lett volna egyszerűbb levágni a régi kartonokból? — A nyomda olyan sokért vállalta volna el. hogy kifizető­dőbb volt újakat rendelni. De ebből meg nincs elegendő. Most tárgyalunk egy magánvállalko­zóval, aki elfogadható árért a megfeldlő nagyságúra vágná a megmaradt régieket. Túl sok üröm Jó és,rossz, úgy tűnik, elvá­laszthatatlan. Elkészült az impo­záns vízgyógyászati medence, de használhatatlan, mert folyik. Az Eredetileg fehérre meszelt folyo­sói falakat — tisztaságukat őri­zendő — mosható üvegszövettel borították, ám mire a tapéta fel­került. sáros lábnyomok (!) ék­telenkedtek rajta. A drága pén­zen vett két nyugatnémet, gal- vánmedence nem üzemel addig, míg nem szerkesztenek hozzá — esetleg házilag — megfelelő ülő- a! ka 1 más Ságokat. Utóbbira ugyan­is. takarékossági okokból ném áldoz(hat)tak. Ne legyünk telhetetlenek? Nem hiszem, hogy azök volnánk, ha kicsit sokalljuk az ürömöt or­vos és b Eteg ölömében, melyet az új rendelőintézet szerzett. A fele is elég lenné ahhoz, hogy ne legvünk elégedettek, ha va­lami jó ugvan, de jobb is lehet­ne. Fől'ég, ha ez némileg rajtunk 1s múlik. Sz. K. SZOCIALISTA MÓDON • Szakszerűen és balesetmente­sen. Mindkettő fontos az alkat­résztárolásban. A Katona József brigád példát mutat Az Autó- és Alkatrészkereske­delmi Vállalat 36 üzlete közül forgalmával — a szombathelyi és a miskolci után — harmadik a kecskeméti. 1978-ban nyitották a Szegedi út mellett. Az akkori esztendő negyvenmillió forint bevételénél a tavalyi már 111 millióval volt több. Ez évi ter­vük: 160 millió forintot érő áru értékesítése. Jó kereskedelmi munkával törekszenek ennek a teljesítésére. A nyitás óta eltelt időben Ka­tona József nevévei szocialista brigáddá fejlődött a tizenötfös bolti kollektíva. Túlnyomóan fiatalokból áll a közösség, amely­ben csak Farkas Ferenc üzlet- és Csibor Ferenc brigádvezetö számít középkorúnak. Szocialista .módon ... folytat­hatjuk a róluk szóló írást, hiszen náluk a jelszó valóban ezt jelen­ti. Meghonosodott gyakorlat, hogy segítik a mozgássérülteket az autóalkatrészek beszerzésé­ben. Mészáros János első eladó havonta nyolc—tíz Trabant Hy- comat gépkocsi tulajdonosának gondján enyhít azzal, hogy meg­rendeli, vagy elhozza számukra Budapestről a kért alkatrésze­ket. A mozgásban korlátozott ve­vőiket a kiszolgálásban is előny­ben részesítik. Több hiánycikk — például Zsiguli vezérlőtengely, himba, fűtéscsap, szelepgyűrű és karosszériaelem — pótlására gyártókat kerestek. Három ál­landó véradója van a brigád­nak: Kovács Tamás, Csibor Fe­renc és Herczeg Gyula. Amikor egyik társuk Kadafalván házat épített, nem hagyták magára. Hétvégeken nála dolgoztak. S amikor tudomásukra jutott, hogy a Zója Utcai Általános Iskolában a kisdiákok nem érik el a magas írótáblát, vállalták, hogy dobo­gót • készítenek nekik deszkahul­ladékból. Emberség és szakmaszeretet: szerencsésen párosul a Katona József brieád mindennaDiaiban. O Kiszolgálás közben: Tóth Jó­zsef, Csibor Ferenc, Kovács Ta­más és Szabó Ágnes eladók. (Mé- hesi Éva felvételei) Szabó Ágnes eladó három éve tagja a brigádnak. Sudár terme­tű, fiatal nő, itt tanulta a keres­kedői szakmát. Finom kezére pillantva, nem gondolná az em­ber, hogy — mint Farkas Fe­renc üzletvezetőtől hallom — ö is részt vett a korrózió elleni védekezésben. Az udvaron levő alkatrészeket segítette tisztítani és olajozni. A társadalmi tulaj­don védelme, a megfelelő anyag­tárolás és -kezelés ugyanis szin­tén része a szocialista brigád vál­lalásainak. Ezért magasították tovább a kerítést, ezért fognak időnként drótkefét, olajos- vagy lestékesecsetet a sárvédők rozsdút- lanítására, s ezért szánnak küljön is figyelmet a szakszerű belső tárolásra és árumozgatásra. A gördülő anyagokat konténerek­be teszik, és a kardántengelye­ket ékkel rögzítik, hogy ne moz­duljanak el, és ne okozzanak balesetet. A raktárban létra he­lyett villamos emelőtargonca szállítótartályával közelítik meg az állványok felső polcait. Lu­kács László raktáros és targon­cavezető így szintén egy korsze­rű üzlet dolgozójának mondhat­ja magát a 3490-féle alkatrész tárházában. Kívül, az eladótérben közben pezseg az élet. Újabb vásárlók jönnek. A kiszolgálók megnézik a kartondobozos nyilvántartó­ban : van-e olyan alkatrész a raktárban, amilyent kérnek. Hu igen, kölcsönös az elégedettség. Ha nincs, a kereskedők megígé­rik, hogy megpróbálják besze­rezni. Kamion fordul a bolt elé. Al­katrészeket hozott Budapestről. — Fiúk. munkaerő-átcsopor­tosítás! — jelzi Csibor Ferenc brigádvezetö, hogy most a szál­lítmány kirakása a legsürgősebb. A Katona József brigád ezt a feladatát is gyorsan teljesíti. Kohl Antal ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR — NAPKÖZI AZ ÖREGEKNEK Hasznosításra váró tanyai iskolák • Lajosmizse határában sincs már tanítás. Néhány esztendővel ezelőtt tanúja voltam egy tanyai iskola bezárásának. Lakat .került az ajtóra, megszűnt a tanítás. Igaz, nem járt oda már sok gyerek, de mégis megható volt nézni őket, ahogy végleg búcsút vettek az öreg épülettől, s indultak haza, a környékbeli tanyákra, azzal a tudattal, hogy ezután a közeli nagyközség iskolájában foly­tatják tanulmányaikat... Letűnt a tanyai iskolák csillaga. Az ország leg­nagyobb tanyás megyéjében, Bács-Kiskunban egy- re-másra szűnt meg a hatvanas évek végén, s a hetvenes években a településektől távolabb eső ok­tatási intézmények szerepe. A körzetesítési prog­ram következtében először a felső tagozatos diákok kerültek be a falusi, városi iskolákba, a tanyai kollégiumokba, hogy kedvezőbb körülmények kö­zött sajátíthassák el ezután az ismereteket. Por, pókháló lepi be a sok helyen még szívósan álló épületeket. Ezért vészharangot kongatnak az elnéptelenedett tanyai iskolákért, melyekre így az enyészet vár. A Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődési osztálya tavaly decemberben arra kér­te az illetékes helyi tanácsokat, tegyenek hasznos lépéseket az ügyben. A napokban kézhez kaptam azt a kimutatásit, amely a megszüntetett tanyai általános iskolákról és hasznosításukról ad szá­mot. A Baja környéki nyolc épületben például orvosi rendelőt, könyvtárat, KISZ-szobát, óvodát alakí­tottak ki, s van, amelyikre .gazdaságok tartottak igényt. Gyakori, hogy magánszemély vásárolja meg vagy bérli az egykori iskolát. Kalocsa körze­tében nyugdíjasklubként, raktárakként és köz- művelődési célokra használt iskolaépületekről tu­dunk. Jakabszálláson, a Hajtó úti általános isko­lában öregek napközi otthonát, ifjúsági szobát akarnak kialakítani. A Mizse-tanyán művelődési központ jött létre. Kiskunfélegyháza környékén sok épületet lebontottak, vagy a még használha­tók szolgálati lakásként funkcionálnak. Folytathat­nánk a sort annak érzékeltetésére, hogy egyre ke­vesebb tanyai iskola áll üresen ... Ne felejtsük megemlíteni a kulcsosház-akciót. A' nagybúgaci kuícsosházat sok lelkes KISZ-es hozta létre négy éve. Ám azóta szögre kellett akasztani a kulcsot, mert látogató nemigen akadt. Az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda hiába aján­lotta a turisták figyelmébe az olcsó szállást, a tele­püléstől igencsak elzárt környezetet kevesen keres­ték fel. Egy újszerű megoldást találtak: szerződé­ses alapon próbálják a megye első kulcsosházát gazdaságossá tenni. Hogy ez jó megoldás lesz-e. a nyáron majd kiderül. Pénz, de inkább vállalkozó hiányában egyelőre nem nyitnak több kulcsoshá­zat, pedig az elképzelés igencsak figyelemre méltó. A megye fontos turistaútjai közelében hoznák rendbe az elnéptelenedett iskolaépületeket... Néhány helyen nyári táborokat, úttörő-váltótá­borokat fogadnak, tartanak. De nemcsak a táboro­zásra, közművelődési célra is hasznosíthatók lehet­nének a még üresen álló épületek. Bár. amint hal­lom, elképzelések szinte mindenhol vannak, „csak” a kivitelezők hiányoznak. Persze, a tsz-ek. állami gazdaságok elővásárlási joggal rendelkez.nek. úgy­szintén az ott lakó pedagógusok is. A lényeg, hogy körültekintő hasznosítási javas­latokkal, intézkedésekkel megmentsék a pusztulás­tól az elnéptelenedett tanyai iskolák épületét, s lehetőleg a tanyán élők szolgálatába állítsák. Ad­dig, míg van erre mód. B. T. 41 Sajátos hangulat. H Kunbaracs- Kákás: magán- személy lakik itt. A mozgalom derűje Tény, hogy kevés munkásmozgalmi anekdo­tánk van, a baloldali mozgalmak papírra ve­tett történései közt alig akad mosolyt fakasztó epizód, a megörökített történetek komorak, hi­ányzik belőlük a derű, a könnyedség. Békés István érdeme, hogy anekdotás kötetei­ben megörökít néhány derűs epizódot a Tanács­köztársaság vezetőinek életéből, s hogy felkuta­tott számos, a Horthy-korsza'kból és a felszaba­dulást követő évekből származó politikai anek­dotát is. Május elseje tiszteletére ezekből készült vá­logatásunk. * * » A Tanácsköztársaság idején Alpári Gyula gyakran járt ki az üzemekbe gyűlésre. Egy hű­vös márciusi napon valamelyik csepeli gyár ud­varán beszélt a munkásokhoz. Hideg szél fújt. a politikus kabátban állt az emelvényen. — Az elvtárs is csak beszél, beszél — vágja oda neki valaki a vita hevében —, aztán mi­csoda úri kabátot hord ... Pedig az efféle ron­gyos, mint én, inkább hallgat a magafajta má­sik rongyosra... Alpári kis szünet után szólal meg: — Elvtárs — mondja neki csendesen —, o proletárdiktatúránaik nem az a feladata, hogy a nyomort minél szélesebb körben elterjessze... Nem az én jó kabátomat akarjuk rongyokra felcserélni, hanem magát akarjuk, elvtársam, rongyok helyett jó kabáthoz juttatni! * * * A tizes évek elején Károlyi Mihály a Függet­lenségi Párt elnökeként előadást tartott a ma­gyarországi földbirtokmegoszlás kérdéseiről. Részletesen kifejtette, hány ezer meg tízezer hold föld van a mágnások kezén, a klérus tu­lajdonában. Olyan élesen hangsúlyozta a hazai agrárpolitika égbekiáltó igazságtalanságát, hogy a hallgatóság köréből az előadás végén egy di­áklány megkérdezte tőle: — Ha ilyen világosan latja a helyzetet a tisz­telt előadó, miért nem adja oda a földjeit a nincstelen parasztoknak? — Mi vagyok én. isten, hogy földet adjak a népnek? — kérdezett vissza Károlyi. — Jöjje­nek, és vegyék el maguk! * * * A proletárdiktatúra első napjaiban Karinthy Frigyes megáll egy bérkocsistand előtt. Szeretne beülni az egyetlen ócska konflisba, de a kocsi gazdája nincs sehol. Megszólítja hát a kocsimo­sót. — Nem tudja, kérem, hol ennek <k konflisnak a kocsisa? A kocsimosó a foga közül, a pipa mellöl veti oda flegmán: — Nincsen már kocsis, csak elvtárs. — Akkor, mondja meg, kérem — szól Ka­rinthy —, hogy hol van ennek a lónak az elv­társa! i K. Gy. M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom