Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

1986. május 9. & PETŐFI NEPE * .» TERVEK — PÁLYAÍVEK Alkotó műszakiak Dunavecsén # Hogyan lehetne jobban, exportképesebben? Ez ösztökéli újabb megoldások keresésére Gáspár Sándort {jobbra), Csapiár Józsefet és Szabó Sándort. (Gáál Béla felvétele) Gáspár Sándor 43 éves, nős, kétgyermekes apa, ifjú kora óta feleségével egy munkahelyen, a Dunavecsei Vasi- és Fémipari Vál­lalatnál dolgozik. A kissé hullámos hajú, enyhén •őszülő férfi pályája elején, jó két évtizede az első társasház-épíitő valit a településen. A fésaeikrakás- sal egyben Dunavecséhez kötő­dött, és munkáséveinek itt vetet­te meg a-z alapját. Több kiváló dolgozói, újítód, társadalmimun­kás-, korábbról való kohó- és gép­ipari minisztériumi Kiváló mun­káért kitüntetés, s tavaly itavasz- szal a Munka Érdemrend ezüst fokozata jelezte Gáspár Sándor­nak, az alkotó műszáki szakember tevékenységének elismerését. Emellett a községi ipárt-végrehal- tóbizottságinak is tagja. Vállalatá­nál pedig mint termelési osztály­vezetőtől és az Alfától az ómegá­ig szocialista brigád vezetőjétől nem kis mértékben függ a kol­lektíva boldogulásai. Lelkesen beszél arról a fejlő­désről, amely meghozta számukra a legfontosabbat: saját lábára állt, megerősödött a vállalat. — Hej, de sok nehézséggel megküzdöttünk! — pillant vissza arra az időre, amikor kőműves- szerszámokat meg zsírtároló hor­dókat készítettek. — Ám belát­tuk:, hogy ezeknek a gyártásából nem lehet megélni. Mit keres a piac itthon és külföldön? Ezt fi­gyeltük ezután. Kifejlesztettük a Buta kazánt, majd a Duna négy fajtáját, amelyek imind a mai na­piig keresetit termékek a fűtőbe­rendezések piacán. Jól tették az új iránt is fogé­kony műszakiak — mint amilyen a hét fős termelési osztály veze­tője is —, hogy tovább korszerű­sítették a termékszerkezetet. Kő­művesszerszámokat és zsírashor- dókat gyártva alighanem' becsuk­hatták volna az üzem kapuját. A kérdés az volt: megéri-e úgy ter­melni, hogy az innét származó termékeknek nagyobb hányada szerszám, és csak kisebb része gép? Kiderült, hogy nem. Tehát változtattak. Az árbevétel kilenc­tizedét így ma már a gépgyártás adja, és csupán tíz százalék a vasipari cikkek aránya. A kazánok mellett asztali és oszlopos fúrógépeket gyártanak, az utóbbiból nycilcfajtát. Négyféle fűrészgéppel is bővítették az el­adható termékek választékát. Azt, hogy az elmúlt három évi áruértékesítésben jelentősen nőtt a tőkósországokba irányuló kivi­tel, éppen a gépgyártásnak kö­szönhetik. Három éve még csak 4 millió forint bevétellel kezdték áruik tőíkéspiaci eladását. Az idén már 30—40 millió forintra számítanak. Iránba 200 fűrészgé­pet szállítottak. Nigériába is küldtek áruikból : 337 oszlopos és ugyanennyi asztali fúrógépet — s az év végéig még további meg­rendelések teljesítésére lesz lehe­tőségűje. Dániai exportra ezekben a napokban szerelnek össze egy Cordia (NSZK lieene alapján ké­szülő) fúrógépet, s ugyanilyen tí­pusú gép alkatrészedből küldenek az USÁ-iba, Angliába és Hollan­diába is. Mi a szerepe az exportképes­ség megőrzésében a termelési osz­tályvezetőnek? Bábáskodik az újabb megren.de- lésű termékek gyártásánál. Figye­li, napközben többször is ellen­őrzi: azokat 'megfelelő minőség­ben szerelik-e össze? Tudják-e a dolgozók, hogy kezük munkáján milyen sok múlik? Hiszen velük együtt — általuk — erősítheti a vállalat piaci helyzetét és javít­hatja jövedelemtermelő képessé­gét. Gáspár Sándor eddig nyolc kö­zös újítással járult hozzá a duna­vecsei termelő közösség sikerei­hez. Ezúttal Csapiár József mun­kavédelmi vezetővel és Szabó Sándor sszarszámgazdálkodóval, újabb újítást dolgozott ki. Kevés pénzből, az üzemben gyártott al­katrészekből és egy elektronikai kapcsolóval létrehozták az ország első olyan fúrógépét, amelyet kettős célra — fúrásra és csavar­menet-készítésre — egyaránt le­het használni. A gépeit maid a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják. — V ailami nyírnindi 2 törjük a fe­jünket. Az idén ez az ötletünk támadt... — mondja búcsúzóul Gáspár Sándor. Kohl Antal Az energiafelhasználás szerkezetének változása Bács-Kiskunban A népgazdaság VI. ötéves tervének energiagazdál­kodási programja új szakaszt nyitott az ország ener­giagazdálkodásában. E program alapvető célkitűzése, bogy csökkenjen a népgazdaság fajlagos energia­felhasználása, és fokozatosan nőjön a hazai energia- források szerepe a magyar energiaszerkezetben. Ezek megfogalmazására a Minisztertanács által 1980-ban jó­váhagyott energiagazdálkodási kormányprogramban, valamint a célkitűzéseket részleteiben meghatározó energetikai akcióprogramban került sor. Vizsgálódásunk a VI. ötéves tervidőszak első négy évének a megyei székhelyű szocialista iparban és építőiparban bekövetkezett energiafelhasználási szer­kezetmódosulását elemzi. Olaj helyett földgáz A Bács-Kiskun megyei székhelyű ipari gazdálko­dó szervezetek' 1981-től 1984-ig közel 21 ezer te­rajoule fűtőértékű energiát használtak fel. Ennek összetétele a négy év alatt ágazatonként az aláb­biak szerint változott: 1980-ban a nehézipar 18, a könnyűipar 17, az élelmiszeripar 63, az egyéb (szolgáltató stb.) ipar 2 százalékos arányban részesedett a fogyasztásból. 1984-re a nehézipar felhasználása 25-re, a könnyű­iparé 21-re, az egyéb iparé 3 százalékra iniőtt, míg az élelmiszeripar részesedése 51 százalékra csökkent. Ha a felhasználás összetételének energiahordozók szerinti változását vizsgáljuk, akkor az alapener­giahordozók részarányának növekedése tűnik szem­be. Az energiahordozóknak ez a fajtája a termé­szetben található módon, átalakítás nélkül kerül felhasználásra. Ilyen például a földgáz, s közismert, hogy a megyében az elmúlt évek folyamán nagy­mértékben nőtt a fogyasztók száma. Ugyanakkor a tüzelőolaj és fűtőolaj (amelyeket a kőolaj lepárlása után használunk fel), felhasználása csökkent: 1980- ban a földgáz felhasználása még csak az összes energiahordozó 15 százaléka volt, 1984-ben ez az arány megközelítette a húsz százalékot. Ez az eltolódási tendencia főleg az egyéb ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre volt jellemző, míg a nehéziparban az alapenergia­hordozók részaránya csökkent, a szénféleségek ará­nyának visszaesése miatt. Fajlagos mutatók A vizsgált időszak alatt a megyei székhelyű szo­cialista iparban a folyó áron mért egymillió forint termelési értékre jutó energiafelhasználás 240 giga- jouleról 195-re csökkent. A fizikai foglalkozásúak teljesített munkaórájára jutó felhasználás 1984-ben 97 megajoule volt, ami közel húsz százalékos növe­kedést jelentett. A fajlagos mutatók alakulása a nehéziparban kedvezőtlenebb volt, mint az ipar egészében. A fi­zikai foglalkozásúak egy órájának teljesítéséhez fűtőértékben mérve 80 százalékkal több energiát használtak fel 1984-ben, mint négy évvel korábban. A legenergiaigényesebb ágazatnak az élelmiszeripar bizonyult, amely elsősorban az ipari átlaghoz vi­szonyított csaknem másfélszeres egy munkaórára . eső felhasználásban mutatkozott meg. Egymillió forint termelési érték létrehozásához abszolút ér­tékben a könnyűiparban volt legtöbb energiára szükség, a legkevesebbre pedig az egyéb iparban. Fokozódott a villamos energia szerepe, amely szoros kapcsolatban áll a termelés folyamatának gépesítésével. Fajlagos felhasználásának alakulása ezért az egymillió forint termelési értékre jutó mennyiségben sem mutatott csökkenést, az egy munkaórára jutó felhasználás pedig nagyobb arányban növekedett, mint az összes energiafel­használásnál. Ez utóbbi a vizsgált négy év alatt 45 százalékkal emelkedett az 1980. évihez képest, a változás mértéke a nehéziparba« volt a legna­gyobb, csaknem megduplázódott. Tendenciák az építőiparban A megyei székhelyű kivitelező építőipari válla­latok és szövetkezetek a vizsgált időszakban 4 és félezer terajoule fűtőértékű energiát használtak fel. Az 1984. évi felhasználás az 1980. évinek csupán háromnegyedét érte el, bár nem hagyható figyel­men kívül, hogy időközben négy szövetkezetei át­soroltak az ipar népgazdasági ágba. A szóbanforgó időben a gázolaj és tüzelőolaj együttes felhasználása 6300 tonnáról 3800 tonnára csökkent. Ugyanakkor az alapenergiahordozók kö­rébe tartozó szénféleségekből és földgázból többet hasznosítottak. Az ágazat egészében tapasztalt ten­denciát elsősorban a minisztériumi szektorba tar­tozó vállalatoknál bekövetkezett változások ered­ményezték. A tanácsi vállalatok és a szövetkezetek energiafelhasználásának szerkezete — tevékenysé­gük és műszaki felszereltségük különbözősége miatt — alapvetően másképp alakult. Arányait tekintve lényegesen kisebb szerepet játszottak a gázraemű, de a szilárd energiahordozók is. ugyanakkor a fo­lyékony halmazállapotúak — és a szövetkezeteknél a villamos energia — nagyobb részarányban kerül­tek felhasználásra. A fajlagos energiafelhasználási mutatók kedve­zőbben alakultak, mint az iparban. Az egymillió forint bruttó termelési értékre jutó fűtőértékben mért felhasználás 1984-ben 204 gigajoule volt, lé­nyegesen alatta maradt az 1980. évi 360 gigajoule értéknek. Az árváltozás hatását nem tartalmazó fizikaiak teljesített órájához viszonyított energia­felhasználás is csökkent néhány százalékkal, 1984- ben egy óra energiaszükséglete 65 megajoule volt. A villamos energia szerepe az iparhoz hasonlóan itt is fokozódott. Ez a fajlagos' felhasználás ala­kulásában is megmutatkozott. A fizikaiak teljesített órájára jutó több mint négytizeddel emelkedett a négy év során. A vizsgált felhasználási mutatók szektoronként eltérően alakultak, aminek oka elsősorban a más­más tevékenységi kör, s hogy a szövetkezetek mű­szaki felszereltsége kisebb. Ezért jellemző, hogy a fajlagos felhasználási mutatók általában az állami vállalatoknál magasabbak. Seres Ilona KSH csoportvezető KUTATÁSTÓL A GAZDASÁGI HASZONIG Növénytáplálás a levegőből A modern biológiai kutatások eredményeképpen létrehozott új bio­technológiai eljárások a mezőgazdasági termelés és feldolgozás fej­lesztésére számos további lehetőséget nyújtanak. Az elmúlt két évtizedben a molekuláris és a sejtbiológiában három olyan új biotechnológiai eljárás alapjait dolgozták ki, melyek a* nö­vénynemesítésben, vagy -termesztésben alkalmazhatók: a növényi sejt- és szövettenyésztés technikáját, a protoplasztfúziót és a génsebé­szetet. Néhány biotechnikai eljárás már átkerült a gyakorlatba, más területeken még az alapkutatásnál tartanak. Megkérdeztük dr. Kon­doros! Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének igazgatóhelyettesét, mit kutatnak az általa vezetett laboratóriumban? — A nitrogén minden é’ő szervezet alapeleme. A légkör nagy részét jelentő nitrogént lazámban csupán néhány mikro­organizmus képes közvetlenül 1-Hasznosítani. A megkötött nit­rogént a talajon keresztül a nö­vények be tudják építeni sejt­jeikbe. A világon számos helyein akadályozza a mezőgazdasági termelést, hogy kevés a ía’iajbam a kötött nitrogén,. Nitrogéntartal­mú műtnágyáivail ez a hiány ugyan pótolható, de a műtrá­gyagyártás rendkívül energia- igényes, így költséges. Emellett a fokozott műtrágyázás káros is lehet: ronthatja a talaj minő­ségét, s a környezetet szennyezi. Itt van esnr szomorú példaként a Balaton!... — Mi jelentheti a kiutat? — Nagy lehetőség a biológiád nitrogénkötés fokozása génisebé­szeti úton vagy egyéb bíotech- nölógiali eljárásokkal. Ugyanis néhány mikroorganizmus, pél­dául a Rhizobium baktériumok egyes pillangósvirágú növé­nyekkel (lucerna, szója, bab, bor­só) együttélve, szimbiózisban megkötik a nitrogént. Ezt a meg- (kötöttt nitrogént a növények veszteség nélkül kapják meg. Az együttélés pedig a növény gaz­daságos’, hatékony nitnogénellá- tásáit biztosítja. Nem új felfede­zés rőt van szó, a régi egyipto­miak is ismerték, valamint Rhi- zabium baktériumokat mezőgaz­dasági talajok oltására hazánk­ban évtizedek óta használnak. Jó tenne a jelenlegi szimlbiózisos rendszert tovább javítani, mely­hez kedvezőbb tulajdonságú bakteri um törzseket kell kite- nyésztenünik. Ezek kipróbálása jelenleg folyamatban van, de ez az eljárás csupán rövid távú eredményt hozhat. — Melyek azok a kísérle­tek, amik csak a távolabbi jövőben valósulhat naik meg? — Mintegy 10—12 éve kezd­tük feltárni a szimbáiózásos nitro­génkötés molekuláris alapjait. Ahhoz, hogy a biológiai nitro­génkötést fokozhassuk, ismer­nünk kell a folyamat mechaniz­musát, annak szabályozását, a .szimbiózis kialakulását és a nit­rogénkötés egyes lépéseit kódo­ló géneket. A gének — génse­bészeti eljárásokkal történő — átültetésén keresztül egyrészt ha­tékonyabb, másrészt új nitro­.suk mindent tudunk. Például rendelkezünk aizokkal a techni­kákkal. amelyek segítségével a Rhizobium-gének más baktériu­mokba átvihetők. Ezek alkalma­zásával a hasznos tulajdonságok bib ridtxir zsben egyesíthetek ELvben azonban új nitrogénkötő társulások is létrehozhatók. Na­gyon csábító lehetőség például, hogy nem pillangósvirágú növé­nyek is képesek legyenek a le­vegő nitrogénjét megkötni. Éh­hez azonban több mint 15 gén beépítése és működésének biz­tos Mása szükséges. Jelenleg még messze aiz eredmény, csupán a hosszú távú lehetőség adott. Nem szabad elfelejteni, hogy számos, ma már hasznot hozó új eljárás alapjait az ehhez hasonló kuta­tások vetették meg. Az általunk kutatott terület a magyar mező- gazdaságban nagyon fontos len­ne, mert a trágyázás borzasztó költséges. — Világviszonylatban meny­nyire úttörőek az itt folyó ‘kutatások? — Amikor mi elkezdtük, még senkit sem érdekelt a témái. Ma már szerte a világban foglal­koznak a biológiai niitrogéhkö- tés fokozásával. Jelenleg még pozioicelőnytt, biztosít az, hogy néhány évvel korábban kezdtük a kutatást. A következő egy-két évben szellemi kapacitásra épít­ve talán még fenntartható a helyzetünk. A kölni Max Planck Intézettel nagyon jó a kapcsola­tunk. jelenleg is van nálunk nyugatnémet kolléga. O. P. L. TfBoR:LAGYI Időjárási szélsőségek Kecskeméten I Májusi havazás, dér /agy ~] /"5 \ 1662. május 19—26. Nagy \J7 hó, utána fagyok követ­keztek, a szőlők 7 napon át áll­tak fehéren, a vetés tönkre ment. 1718. május. A Kiskunság sok falujából az emberek általaikat részben a Tiszához, részben a Dunához 'hajtották itatni. 1778. Kikelt az idő január 22-ón, este hat órakor pláne az égen villámlás; már január 8-án lehetett szántani, igen sok bor termett ezen esztendőben. 1810. május 31/június 1. kö­zött levő éjjel felette hideg volt, mely a szőlőt, babot, kukoritzát egészen elvette. 1816. tavaszán ás nyarán a Szolnoki közön levő szőlőkön kívül minden lapályas fcíidet víz borított, s azokban hala­kat fogtak. 1636. május 7. Igen nagy és hideg szél fújt. 8. A szőlők ölfsigytak. 11. Reggel hó száUSngott, dél­után egy ujjnyi vastagságú hó lett. 12. Minthogy életté való na­pon mindenféle megnedvesedett. ennélfogva a fagy jobban elha­talmasodott, a szőlők végképpen elfogytak, minden elfagyott, a bab, kukoritzai, sőt lapályosabb nelyeken a 'kövérebb búzia is, úgy többféle fáik levelei és gyen­ge ágai. 1936. május. Több ízben volt dér és fagy. Minden szőlőket annyira megrontott, hogy a szőlőkben semmi zöld nem ma­radt, későbbi hajtások pedig sző­lőt nem hoztak. 1847-ben március végéig csonttá volt fagyva minden, és a nyár oly fizető volt, hogy alig volt ária valaminek. 1854. Az eleje új esztendő tá­ján másfél hétig igen kemény volt, azután többnyire szeles és fagyos, úgy hogy Szt. György- napig (ápr. 24.) fagyos és hideg és mindennapi nagy szeles idő volt. 1860. május 6-a oly havas volt, amilyenhez hasonlót Karátson hetibe sem éreztünk. 1863. József napján (március 19.) volt eső, de a fagyás Szt. György napja (április 24.) után való nap múlt el. Sován idő volH többé sem Áprilisban, sem Má­jusban nem igen volt eső, úgy hogy az árpák elsültek, a búzák aprók maradtak. 1863. év tavasza és nyara a&zá- lvos volt. ' 1863. június 2-án elfagytak a szőlők és vetemenyek. Széna nem termett, sok helyen semmi, elsült kaszálás ellőtt. 1866. május 20-án fagy, de ez még kevés lett. A szabákban új­ból kellett fűteni, bundákat elő­venni, mert a hideg naponként növekedett; 22-én este a szél megállt; 23-án este a szél meg­állt; 23-án reggel a hőmérő 4 fokot jelzett fagypont alatt, két ablak közt. Minden elfagyott. Szőlő, gyümölcs, rozs, mely már a fejét kihányta volt. Búzában és árpában, melyek hasonlóan még hasban voltak, tetemes a kár. Kúkoritza, krumpli egészen tőnkre téve, az előbbi újra elül- tettetétt, ziabban kevesebb lett a kár. 1871. május. E hónap igen hű­vös volt, és éjjelenként dér is volt. 1873. április második felében derek jártak, május 1-én sűrű hó, fűteni kellett utána hétszám- rai, majd 28-án fagy. 1874. Áprilisban jégesők jár­tak, 29-én virradóra, erős fagy volt. az edényekben ujjnyi vas­tag jég. Elfagyott a szőlő, és a gyümölcsfák. A tanuló ifjúság az országos csapásként jelentke­zett fagy következtében, májusi mulatságát az idén nem fogja megtartani. Az ifjúság e tapin­tatos elhatározását csak helye­selni lehet. 1875. Március. E hónapban igen. hidegek voltak a föld na­gyon f agyos volt, és sok hó veit úgy, hogy egész hónapban nem lehetett szántani, vetni. 1375. Április. E hó száraz, . sze­les. többnyire hideg volt. 1876. május 20-án elfagy tak a szőlők, e Ttónap 26-án 'a ’ /áros­tól di gabonákat elverte B i jég. 1877. Márciusiban «agy hóvá- Ivai ok dühöngtek. A Gerg< »;y na­pi (március 12.) . vásárrí * meg nem jelenhettek a vidé ;kiek a nagy hófúvások miatt. 1877. Május 8-án iar >átolható mennyiségben jégverés, a határ nagy része víz a Jatt a sok eső miatt. 1879. Az áprilisi sok eső miatt minden ásott sír alja fölfakadt. A halottaikat vízbe temették. 1879. Ez év teivaszá n minden­felé ví záródások vol tak, és a szegedi katasztrófa e zeknek be- tetőzője. Május tetején, a sok eső­zés folytán Kecsíkemé t határában levő vetések nagy re szt víz alatt álltak. 1880. Május 6-árt éjjel erős jégverési. 9-én «»ti 6 óraikor rop­pant zápor ... 29-é n, külső Szt. Lőrinc pusztán 3—ti óra között, délután 10 percig jég hullott. (Föl utati uk.) AZ INTEGRAL ÁFÉSZ KISKUNFÉLEGYHÁZA szerződéses üzemeltetésre kívánja átadni alábbi egységeit: 2. sz. tüzép-telep 8105. jelz.sz. Pálmonostora, Táncsics u. 1. sz. 4. sz. tüzép-telep 8105. jelz.sz. Tiszaalpár, Toldi u. 53 a. sz. 5. sz. tüzép-telep 8105. jelz.sz. Jászszentlászló, Petőfi u. 6. sz. tüzép-telep 8105. jelz.sz. Petőfiszállás. Kérjük az érdeklődőket, hogy az üzletekkel kapcsolatos pályázataikat legkésőbb 1986. JÚNIUS 10-10 szíveskedjenek eljuttatni a szövetkezet (6100 Kiskunfélegyh áza, Szabadság tér 5. sz.) igazgatási és jogügyi osztályához,, telefon: 61-052. Tájékoztatjuk továbbá az érdeklődőket, ho g;t a szerződéses üzemeltetésibe adással kapcsolatos VERSEN YTARGYALAST 1986. JÚNIUS 13-ÄN (PÉNTEK) DE. 9 ÓRAKOR a> szövetkezet Kiskunfélegyháza. Jókai u. 1. isz. alatti tanács­termében tartjuk. A szerződéses üzemeltetésbe adni kívánt üz letek forgalmi és egyéb adatairól a szövetkezet igazgatási és jogügyi osztályán kaphatnak felvilágosítást. #. . 7ÁFÉSZ Kiskurtféleg yháza NTEGR/íL 1079

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom