Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

IDŐJÁRÁS Várható idöjáráa az oruie területé­re ma estig: Átmenetileg a köiépifi _ és keleti országrészben U erősen megnövekszik a felhőzet és előbb a Dunántúlon, később másutt is szórványosan zápor, zivatar várható. A többfelé élénk, helyenként érts déli szél északnyugatira fordul, «s főként a Dunántúlon Időn­ként viharossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és it fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐÉ! NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évi. 108. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 9. péntek Szovjet veteránok látogatása Tegnap harminc tagú szovjet veteráncsoport érkezett Kecskemétre. A Vörös Hadsereg egykori katonáiból, tisztjeiből álló csoport vezetője Vitalij Viktorovics Ribalko, nyugalmazott repülős vezérőrnagy, a má­sodik világháború idején a Budapest felszabadításáért is küzdő gár­dahadosztály egykori harcosa volt. A veteráncsoport tegnap délelőtt — a győzelem napjára emlékezve — megkoszorúzta a kecskeméti Sza­badság téren álló szovjet hősi emlékművet, majd a város életével is­merkedett. (Tóth Sándor felvétele) A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN Munkavédelem, sport A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a budapesti agg­lomeráció regionális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő időtartamra határozza meg a területfelhasználás és az érintett települések rendezésé­nek legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Mun­kavédelmi Főfelügyelőség ve­zetőjének a munkavédelem 1985. évi alakulásáról, valamint az időszerű feladatokról adott je­lentését. A kormány a feltárt ta­pasztalatok alapján szükséges­nek tartja a megelőző és a felvi­lágosító munka további javítá­sát, valamint a munkavédelmi előírások betartásának fokozott ellenőrzését. A Minisztertanács áttekintet­te a testnevelés és a sport fej­lesztésének feladatairól hozott minisztertanácsi határozat vég­rehajtását. Megállapította, hogy egyes területeken előrelépés tör­tént, az iskolai testnevelésben és a szabadidő-sportban azonban nem kielégítő az előrehaladás, ezért felszólította az illetékese­ket, hogy gyorsítsák meg a vég­rehajtást. Közös győzelmet Ha megkérdezzük magunktól, lezárult-e lélekben a második világháború, a válaszunk így hangzik: nem. Igaz, sok min­den változott' 1945-től máig. Talán azt is elmondhatjuk hogy ekkora fordulat ily rö­vid idő — négy évtized — alatt még nem ment végbe az emberiség történetében. Még­is, egyrészt maradtak érzékeny lelki sebek, másrészt máig eleven az öröm s a felszaba- dultság érzése, amely akkor született. Ez a fő magyaráza­ta annak, hogy változatlanul sok a második világháború­ról szóló film, s az olyan mü­vek, mint a Ballada a katoná­ról, az Alba Regia, A híd túl messze van — megrendítenek, ennyi év után is friss élmény­ként hatnak. A győzelem napja tehát nem holmi kalapemelés egy rég­múlt, s lezárult esemény tisz­teletére, ez esetben ugyanis nem tenne ilyen nagy hatást. Mindig érezzük benne a jövő izgalmát is. Pontosabban szól­va, a jövőért érzett aggódó iz- galmat. Ez teszi e múltra uta­lást időszerűvé. A mái imp például nem is kerek évfor­Az Országos Béketanács ünnepi ülése Szűrös Mátyás mondott beszédet Az Országos Béketanács ünnepi ülésével tegnap megkez­dődött a béke- és barátsági hónap eseménysorozata. A Parlament kongresszusi termében tartott ülésen Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, a Békevilág­tanács alelnöke mondott megnyitó beszédet. Rámutatott: a magyar békemozgalom hagyománya, hogy évről évre meg­rendezi a béke- és barátsági hónapot, amelynek kezdete má­jus 9-hez, a győzelem napjához kötődik. Amikor a fasizmus felett aratott győzelem 41. évfordulójára emlékezve köszönt­jük a békét, tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját mindazok előtt, akik a fasizmus ellen, az emberiségért, a sza­badságért harcoltak — mondotta. Ezt követően szólt a világ­béke megőrzésének fontosságáról, rámutatva: a békéért küz­dő erők fontos feladata, hogy 1986-ot, a Nemzetközi Békeévet változtassák a fordulat évévé, a bizalom, a megértés és az együttműködés erősítésének, a békeszerető államok és népek hatékony, közös cselekvésének esztendejévé. Szűrös Mátyás a szónoki emelvényen. Az ülésen ezután Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára tartott elő­adói beszédet. — A béke híveinek van, és kell is, hogy legyen elég türelme, ki­tartása a megpróbáltatásokkal járó időkben pozícióik szakadat­lan erősítéséhez — mondotta. — Most különösen fontos, hogy a békéért munkálkodó kormány­zati körök, szervezett erők mel­lett a társadalmi mozgalmak, a legszélesebb néptömegek is ál­Egymillió­százhúszezer hektáron Befejezés előtt a kukorica vetése A napsütéses, száraz időt ki­használva országszerte jo ütem­ben halad a taviaszi vetes. A gépek a késő esti óráimig, sokfelé meg éjjel is, kint vannak a ha­tár Dán, és igy sikerült behozni azt a kéthetes lemaradást, ami a kései kitavaszodásból adódott. A kukorica tervezett vetéste­rületének mintegy 90—95 szá­zalékán már a földben van a mag. A fontos takarmánynövényt nagyobb területen termesztő gazdaságokban véget ért a mun­ka csupán ott vannak még be­vetetlen táblák, ahol a márciusi olvadás és aiz esők túlságosan lölúztattálk a talajt, és csak kés­ve indulhattak a gépek. A MÉM szakemberei szerint minden re­mény megvan arra, hogy az egymillió 120 ezer hektáros ve­tési előirányzatot az üzemek teljesítik. Erre szükség is van, hiszen az ország állatállományá­nak tartásához nélkülözhetetlen a kellő mennyiségű, a magas energiatartalmú takarmány. A cukorrépa vetése ország­szerte befejeződött; százezer hektárnál nagyobb területen mentek végig a vetőgépek. Ér­dekes helyzet alakult ki a nap­ra forgó- tér melő gazdaságokban; e növény népszerűségét jelzi, hogy a vetési előirányzatot túl is teljesítették. Ügyelve termé­szetesen a többletvetés esetleges hátrányaira is: fennáll a veszé­lye ugyanis annak, hogy ameny- nyiiben túlságosan nagy terüHet­(Folytatás a 2. oldalon) landóan hallassák hangjukat, s folyamatos erkölcsi, politikai nyomást gyakoroljanak azokra, akiknek realitásérzékét ma még elnyomja a profitérdek, az ideo­lógiai elfogultság, az osztálygyű­lölet. a békemozgalom ma a nem­zetközi viszonyok sajátos, sem­mivel sem helyettesíthető össze­tevője. A világnézet és társadal­mi sokszínűség ellenére a nuk­leáris veszéllyel szembeni közös tenniakarás a mozgalmat az eu­rópai politikai élet fontos ténye­zőjévé tette, amelyet egyetlen kormány, egyetlen politikai erő sem hagyhat figyelmen kívül. Az ünnepi ülés hozzászólói kö­zül Bischoff Antal komlói cso­portvezető vájár beszélt arról, hogy bányásztársaival együtt mindent meg kívánnak tenni a béke megőrzéséért, tudván, hogy az ma a legalapvetőbb emberi feladat. Földi Ferenc, a sáros­pataki Comenius Tanárképző Fő­iskola főigazgatója az oktatók fe­lelősségéről szólt az ifjúság gon­dolkodásának, béke iránti elkö­telezettségének alakításában. Pó­lyák Ferenc fafaragó művész fel­hívta a népművészeket: a nem­zetközi békeév sikeréhez járul­janak hozzá azzal is, hogy béke- vágyukat alkotásokban örökítik meg. Mihail Jakovlev, a Szovjet Bé­kevédelmi Bizottság hazánkban tartózkodó küldöttségének veze­tője tolmácsolva a szovjet béke­mozgalom üdvözletét, rámuta­tott: a Szovjetunióban nagy je­lentőséget tulajdonítanak a kap­csolatok erősítésének, a magyar béketanács és a szovjet békevé­delmi bizottság együttműködése fejlesztésének. Sebestyén Nándorné zárszava után az ünnepi ülés a Szózat hangjaival ért véget. A TUDOMÁNY ÉS A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS KAPCSOLATA Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Falu végi Lajos felszólalása Tegnap az MTA várbeli kong­resszusi termében megkezdődött sí Magyar Tudományos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrend­ben 146. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben fog­lalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára. Az Akadémia 146. közgyűlését Berend T. Iván akadémikus nyi­totta meg, majd átadta az akadé­miai aranyérmet és az akadé­miai díjakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége az 1986. évi Akadémiai Aranyérmet Pach Zsigmond Pál akadémikusnak, az MTA Történettudományi Inté­zete kutató professzorának ítél­te oda a magyar marxista gaz­daságtörténet-írás megalapozá­sában, művelésében elért — nem­zetközileg elismert — eredmé­nyeiért, tudományos iskolate­remtő munkásságáért, szakmai, közéleti, tudománypolitikai és több mint négy évtizedes kiemel­kedő oktatói tevékenységéért. A díjak átadása után Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. Be­vezetőjében az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a Miniszterta­nács nevében köszöntötte a köz­gyűlés résztvevőit. Rámutatott, a mostani tanácskozás társadal­mi és politikai fontosságát kieme­li, hogy a közgyűlés gondolati középpontjában az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott, és a VII. ötéves tervben testet öltő társadalmi és gazdasági kibonta­kozás áll. — Nemzeti, társadalmi progra­munk, a VII. ötéves terv előké­szítése során jó munkakapcsolat jött létre a tudomány, a. gazda­ságpolitika és a tervezés között. Felelősségteljes együttműködé- sünk elveit és feltételeit — most először — külön megállapodás­ban, munkaprogramként rögzí­tettük. — A tudomány és a ter­vezés érdemi együttműködése hozzájárult ahhoz, hogy közép­távú tervünkkel most első ízben készültek el egyidejűleg a köz­ponti gazdaságfejlesztési progra­mok, valamint az országos kö­zéptávú kutatási és fejlesztési terv programjai. Valamennyi szerkezetformáló programhoz kapcsolódik kiemelt kutatási vagy fejlesztési feladat, s ezek megvalósítása teszi megalapozot­tá a középtávú tervet. — Mi most abban látjuk a feladatot — s várjuk tudósaink együttműködését —, hogy meg­teremtsük a közvetlen továbblé­pés módjának, időzítésének és társadalmi fogadtatásának leg­jobb feltételeit — hangoztatta. — Ezért üdvözöljük azt, hogy az Akadémia mostani ülésszaka a hazai iparfejlődés és ennek szel­lemi háttere közötti összefüggé­seknek a vizsgálatát választotta tárgyul. A jelenlegi fejlődési sza­kaszban kulcsfontosságú felté­tel, hogy a tudomány és a gaz­daságirányítás kapcsolata érdek­közösséggé érlelődjön. Faluvégi Lajos ezután a tudo­mányos kutatásokról beszélt, majd az elkövetkezendő időszak feladatairól szólva hangsúlyoz­ta, hogy a kormányzat a jövőben is számít az Akadémia közremű­ködésére, elsősorban az ezred­fordulón túltekintő hosszú távú tervezés megalapozásában. A közgyűlés tudományos elő­adását Cstbi Sándor akadémi­kus és Erdős Tibor, a közgazda­ságtudomány doktora tartotta „A hazai ipar piacképessége és a hazai szellemi élet” címmel. A közgyűlés első napján meg­választották az új tiszteleti ta­gokat. Az MTA elnökségének javaslata alapján a tudományos testület 33 külföldi tudóst vett fel az Akadémia tiszteleti tag­jainak a sorába. A közgyűlés be­töltötte az elnökségi tagak so­réban megüresedett helyeket: az elnökség tagja lett Polinszky Károly és Somos András akadé­mikus. ÚJ ADATTOVÁBBÍTÓ RENDSZERBE LÉP KECSKEMÉT Számítógépek kapcsolata dúló, hanem a negyvenegye­dik. De éppen, mert nem ün- nepélyeskedni, hanem gon. dolkozni és hangos szóval fi- oyelmeztetni akarunk, ez nem akadályoz bennünket az el­mélyülésben, a valódi töpren­gésben: nincs idő várni, ma kell kimondani, hogy az oly pusztító második világhábo­rúnál is nagyobb veszély fe. nyeget. Ez indokolja azt is, hogy az ENSZ 1986-ot minősí­tette a béke évének. az esz­tendő fordulatot hozhat jó vagy rossz irányba. Ez a megemlékezés 1945. má­jus 9-ről abban is különbözik sok mástól, hogy nagyon élő ta­nulságokat lehet és kell ez alkalommal levonni a múlt­ból. A második világháború hallatlan jelentőségű, nagy kérdéseket felvető, gigászi feladatokat adó, szenvedések­ben, könyörtelen döntési pa­rancsokban gazdag sorstragé­dia volt, amelyet a történelem írt. Olyan, amely két — ma is érvényes — tanulsággal szolgál. Az egyik igy hangzik: államok sora össze tud fogni az egész emberiséget fenye­gető veszedelem ellen, még akkor is, ha az előtte való időkben ideológiai, politikai, gazdasági, hagyománybeli, ér. zelmi ellentétek állították szembe őket egymással. A másik tanulság ebből fakad: lehet közös erővel, nemzetkö­zi összefogással győzni az el­lenség fölött. Akkoriban a fa- sizmus volt a közös ellenség, ma nagyon tömören fogalmaz, va: az atomháború. A törté­nelem soha nem ismétli ön­magát, a két ellenség. az ak­kori és a mostani, s a körül, mények között igen nagyok a különbségek. De a lényeg azo­nos: katasztrófa vagy méltó élet. Nézzünk ma körül: mi okoz. za az ellentéteket és a nagy veszélyeket? Ha a leglényege- sebbre egyszerűsítjük a ma. gyarázatot, a következőt ta. láljuk minden nagy konflik­tus mélyén: hatalmas ütem­ben folyik a fegyverkezés, de emögött politikai-társadalmi okok rejlenek, a polgári világ nem tud megbékélni azzal a ténnyel, hogy a fejlődés halad és. a hatalmi viszonyok vál­toznak. Pedig e folyamat meg. állithatatlan, hacsak nukleá. rís pokolba nem zuhanunk. Ez utóbbi esetben a társadal­mi, az anyagi és a kulturális fejlődés helyett új kőkorszak köszönthet ránk. És éppen, mert egy világméretű fegy­veres mérkőzés katasztrófába sodorna valamennyiünket, ki­alakult a szocialista államok javaslatainak egész rendsze­re, a jószándék, az ésszerű módszereké azért, hogy a tár­sadalmi haladás békés vagy legalább is viszonylag békés körülmények között mehessen végbe. Bármilyen nagy fordu­latot hozott ugyanis a máso­dik világháború, az új, nagy változásokat nem egy harma­diknak az árán kívánjuk el­érni. Inkább az akkorihoz ha­sonló átfogó nemzetközi együttműködéssel — de a bé­ke körülményei között. Vannak létfontosságú, kö­zös — az eltérő társadalmi rendszereken átívelő — ten­nivalóink: az éhség és az el­maradottság felszámolása, a súlyosan nyomasztó környe­zeti ártalmak kiküszöbölése, a biztosabb és bővebb ener­giaszolgáltatás megteremtése, a technika és a technológia eredményeinek kulturált fel- használása. Ez a béke igazi tartalma, ezért olyan izgal­mas, tanulságos és eleven az emlékezés a győzelem napján. Mert új, közös győzelmekre van szükség — de együttesen, és nem fegyverek által. Tatár Imre Buda pesten 1980 óta mű­ködtet adatto­vábbító köz­pontot a Pos­ta Központi Táviró Hiva­tal (KTH). A szikratávíró, a rádió, a telex és a telefon után ez a kom­munikáció. a kapcsolatte­remtés és -fenntartás új módja. Jelen­tősége abban rejlik, hogy egymástól tá­voli számító­gépeket tesz képessé az együttműkö­désre, jelen­tősen megnö­velve így a komputerek memóriáját, tágítva hasz­nálhatóságuk körét. Magyar- országon az adattovábbító berendezések üzembe állítá­sára a japán Nippon Elect- ______________ rl c Company (NEC) Corporation kapott megbí­zást; ez a világhírű cég eddig Győrött, Miskolcon, Debrecen­ben, Pécsett és Szegeden létesí­tett központokat. A fejlesztés azonban ezzel nem fejeződött be: a KTH és a NEC szakemberei most Kecskeméten és Nyíregy­házán láttak munkához. Koichi Kimura és Takashi Nagamoto e napokban szerelte fel a kecskeméti berendezést, amely egyelőre nyolc adattováb­bító vonal fogadására képes. Az *!«i előfizetők ennek segítségével az ország többi — e rendszerbe kap­csolt — számítógépei, terminál­jai között létesíthetnek kontak­tust, melynek során a NEC ké­szüléke másodpercenként 2400 (vagy 4800) elemi jelet továbbít. A gyakorlati életben ez például feleslegessé teszi az egyébként is sok időt emésztő levelezéseket olyan esetekben, amikor számí­tógéppel rendelkező üzemek, hi­vatalok egymástól adatot kér- (Folytatás a 2. oldalon.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom