Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

QQzdQ/QQpolitikQ y munko y Idjc/ílmcnyck PETŐFI NEPE *• 5 1988. május 1 • A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ BRIGÁDJA Félegyházi vasutasok Szép állomás a mozgalomban 9 A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága Oklevelét és a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitünte­tést kapta meg a kiskunfélegyházi MAV- állomás Kossuth szocialista brigádja. •Kiskunfélegyházán, u vasútál­lomáson dolgozik, 1979 óta szinte változatlan összetételben a 15 tagú Kossuth Lajos szocialista brigád. Vezetőjével. Varga Gábor forgalmi szolgálattevővel beszél­getünk a tizennyolc évvel ezelőtt alakult kollektíváról. — Engem 1971-ben vetlek be a brigádba, s hét év óta vagyok a vezetője — meséli. — Kezdet­ben a közösség egy műszakban dolgozott, s tagjai forgalmi szol­gálattevők. forgalmi áteresztők, váltókezelők, kocsirendezők, rak- tánnokok voltak. Később az ön­képzés eredményeként a brigád- tagok, bár maradtak a kollektívá­ban, magasabb beosztásba vagy más műszakba kerültek. Az első időszakban könnyebb volt szer­vezni a tanulást, a társadalmi munkát, a szórakozást, a vetélke­dést. mint ma . . . A változás 1980 után követke­zett be: ma már a brigád tagjai különböző műszakokban, öt mun­kahelyen dolgoznak, s hogy nem rosszul, azt a következő felsoro­lás bizonyítja. 1980-ban a MÁV Kiváló Brigádja, 1981-ben szin­tén a MÁV Kiváló Brigád­ja, 1982-ben a Hírközlés és Köz- iltekedés Kiváló Brigádja, 1984-ben pedig a Körzeti Üzem főnökség Kiváló Brigádja címet szerezték meg. — Már a kezdet kezdetén ko­molyan vettük a szocialista bri­gádok elé tűzött feladatokat, s a munka jó ellátása mellett a kö­zösség tagjai részt, vettek a szak­mai tanfolyamokon, s önállóan is tanultak. Ilyen módon a kocsi- fgliróból forgalmi szolgálattevő, a forgalmi szolga lattevőből ren­dészeti vezető, a kocsirendezőből pedig váltókezelő lett. A forgal­mi munkát nálunk hét-nyolc mutatóval mérik, amelyek telje­sítése rendkívül nagy figyelmet, összpontosítást igényei. A több éves. évtizedes gyakorlat, a szak­ma éc az állomás kiváló ismere­te, a 87 éves átlagéletkor mind- mind hozzájárult az eredmények­hez. de véleményem szerint az is. hogy a brigád majdnem hatvan százaléka érzelmileg is kötődik a vasúthoz, mert apja. közeli roko­na is itt dolgozott . . . • A múlt évben elért néhány eredmény alátámasztja Varga Gá­bor szavait. A menetrendszerű- ségben személyvonatoknál 98,9, tehervonatiaknál 77,2. az. iparvá­gányok kiszolgálásában 115, a koosiiitartózkodásban pedig 98.5 százalékos teljesítményt, értek el. Beszélgetés közben egyszerre három brigádtag is érkezik. — Itt a vonatok egyformán ér­keznek. de a munka, a feladat mindennap más — mondja Fi­ts or Gizella, aki a vasútnál szer­zett érettségi bizonyítványt, for­galmi kereskedelmi tiszti képesí­tést, s ma szolgálattevő. — Ebben * Ficsor Gizella: — A munka, a feladat mindennap más. a kollektívában kifejezésre jut­tathatom vasút.szeretetemet, A múlt évben például 888 óra tár­sadalmi munkát végeztünk, ezen felül minden brigádtag' részt vett két kommunista műszakban. A társadalmi munka? Állomás par­kosítás, hóéitakarítás, kocsirako- mány-igazítás. pudfestés, személy­kocsi mosás, peronmeszelés és még sorolhatnám .tovább. Ami még hirtelen eszembe jut: a Darvas téri óvodát patronáljuk, a gyerekeknek ezer forintért vet­tünk játékot. — A brigádban kelten vagyunk párttagok — veszi át a szót Ko­vács László rendészeti vezető, aki a közösség egyik legrégibb tagja. — mindig együtt voltunk a mun­kában. a tanulásban. Hu szükség volt rá, beosztást cseréltünk, vál­laltuk a pótműszakot, hogy sike­res legyen a vizsga. A brigádunk négy KISZ-ititkárt. sportköri elnö­köt, állomási főbizalmit adott, s jelenleg köztünk dolgozik egy SZOT-tag, az. ifjúsági rétegbizott­ság elnöke. Polgári ruhában érkezik Mik­lósáé Fazekas Margit forgalmi szolgálattevő, aki, jelenleg gyesen van, de a kollektívával nem sza­kadt meg a kapcsolata, — A brigádba 1971-ben kerül­tem, egy vetélkedő alkalmával. Azóta összejárunk, segítjük egy­mást, nemcsak a tanulásban, ha­nem más egyébben is. Ne mond­jak mást, palántázni is eljöttek a kollégák, s a lakásfestésbent a költözködésben is. segítenek egy­másnak. Nagyon szeretünk vetél­kedni. A múlt évben a kongresz- szusi és leiszabadulási vetélkedő- sorozatban megszereztük a kör­zeti üzemfőnökség, majd az igaz­gatósági első helyet, az országo­son pedig a tizenkettediket. A többit nem akarom felsorolni, hi­szen a városban is jól ismernek bennünket. Ebben az évben a ■ Varga Gábor: — A brigádta- gok többsége érzelmileg is kötődik J vasúthoz. • Kovács László rendészeti ve­zető: — Ha szükség volt rá. be­osztást cseréltünk. *» Miklós né Fazekas Margit: — Nagyon szeretünk vetélkedni. tűzvédelmi vetélkedőn szereztük meg az első helyet... összefogás, emberség, barátság, élvtársiasság, kollegialitás jellem­zi ezt a munkahelyi közösséget. Öle sosem fogalmazták meg így. de e szerint élnek, dolgoznak. Ami Miklósáé Fazekas Margit szavaiból kicsendül, mindegyikük­re jellemző: — A vasút mellett lakunk, itt járnak a vonatok. Elnézem a szerelvényeket, s gondolatban együtt élek a brigáddal, amely nagyon hiányzik nekem .. . Gémet Gábor A LENGYEL ROZSTÓL AZ ANGÓRANYÚLIG Vállalkozók a bócsai tanya világban A 4500 hektáron gazdálkodó bócsai Szőlősként Szakszövetkezet elnökével, Balogh Lajossal és Szomor Sándor főagronómussal, aki egyúttaL a községi pártveze- tőség titkára is, járjuk a hatal­mas 'tanyavidágot. A szakszövet­kezet területén 580 tanya van. A homokvidéket szorgalmas, törek­vő emberek lakják. Csaknem va­lamennyi tanyáit sikerült villa­mosítani. Az itt lakók vállalko­zó szellemű emberek, sok jószá­got tartanak. A villamosítás le­hetővé tette a háztartási munka megkönnyítését, nem hiányzik a mosógép, a hűtőszekrény, a tele­vízió. Nem is vágyakoznak el innen. A vezetőség .is keresi a jobb megél hete forrásait, amit a 7.1 aranykoronás szántókon nem könnyű megteremteni. — Tavaly kísérletképpen len­gyel eredetű, Dankovszkv rozsfa i- tát vetettünk a homokos terüle­tem — meséli Szomor Sándor —. a magot a megyei gabonaipartól kaptuk. Előnye, hogy nem kell gyomirtót használni termeszté. séhez. ellenálló a betegségekkel szemben, tehát nincs szükség nö­vényvédelemre sem. Ezzel mint­egy 20 százalékkal csökkentettük a termelési költségeket. Magunk is meglepődtünk, hegy 588 hektár átlagában 18 500 kilogramm ter­mett, sőt az elit vetőmag 2800 kilogrammal fizetett hektáron­ként. A betakarítása is könnyebb volt, mert a szára nem olyan ma­gas, mint a magyar fajtáké, összehasonlításul: 219 hektáron búzát is termesztettünk. Itt ki­sebb volt az átlagtermés, hektá­ronként 18 200 kilogramm, ugyan­akkor jóval, magasabb volt a termelési költség. Az elnök hozzáteszi: — Szerencsére el tudtuk he­lyezni a vártnál nagyobb termést, mert az utolsó pillanatban kész lett az 1800 tonna termény befo­gadására alkalmas tárolónk. Két hónap alatt készült el a tagság összefogásával. 1 millió 200 ezer forint célrészjeggyel, tehát anya­giakkal is hozzájárultak az épít­kezéshez. Volt olyan nap. amikor 80 ember dolgozott társadalmi munkáiban a betonozásban, segí­tett a példásan dolgozó építőbri­gádunknak. A szövetkezet két vehetője büszkén mutatja a zöldellő rozs- földeket. A növény jól átvészelte a /telet. — Tavaly ősszel 672 hektáron vetettünk az úi rozsból, kisebb területeken, a iobb földeken bú­zát és árpát is termesztünk. A gazdasági szabályozók, a nö­vekvő termelési költségek arra ösztönzik a szakszövetkezet veze­tőit. hogy mindig valarrii újra törekedjenek. Egyik kezdeménye­zésük a 'másodlagos nyersanyagok közül a fahulladék torikettálása. tüzelőként való hasznosítása. Há­rom kilogramm préselt fazúzalék egy liter olajat helyettesít. A íőagronómustól megtudom, hogy a napokban kötöttek megál­lapodást a füzes gyarmati FLR Proteinveszt Közös Vállalat­tal. A szerződés szerint, egy olyan célgépet szerkesztenek közös anyagi hozzájárulással — a költ­ségek egy részét a Mátravidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fedezi —• amely a szakszövetke­zet fenyőerdejébein a ritkítás so­rán keletkező hulladék .betakarí­tására és aprítására alkalmas. A préseléshez szükséges gépi im­portjára lehetőség van.. Haszná­latra kapják és öt esztendő alatt törlesztik le az árát. Közben betérünk Tyukász Jó­zsef tanyájába. Már évéle Óta számottevő jövedelmet hoz a há­zigazdának a bikahizlalás. Az is­tálló rendkívül egyszerű. Néhány oszlop, szalmabála, fóliatető. Ez az egész. így ellensúlyozza az egyre emelkedő termelési költsé­geket. Az udvaron egy MTZ trak­tor, elkerített részen' ezer növen­dékliba. — Az idén 'belevágtunk ebbe is. * Fahulladékból préselt • tüzelő­anyag. • Egyszerű, ötletes berendezéssel hűti a tejet Zsikla Imréné. A fciskunmajsai áfésszel szerződ­tünk. A libának nemcsak a húsa. a mája, hanem a tolla is értékes Mi az utóbbiért tartjuk — ma­gyarázza a gazda. Jóval távolabb egy másik ta­nyám Bondor Józsefeknél is fog­lalkoznak hasonló célból libatar­tással. Ök a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezettel lép­tek kapcsolatba. — Jöjjenek, nézzék meg a nvu- laimat — invitál a fiatal gazda. Miközben az újonnami épített is­tállóhoz megyünk, az elnök el­mondja, hogy a HUNGANGORA Társulással lépett összeköttetésbe a szakszövetkezet. Ök adják a tenyészanyagot. Évente három nyírással 60 dekagramm gyapjút tudnak értékesíteni egy nyuszitól. Az angóraszőrt az NSZK-beli Medima cég vásárolja. Bondor Józsefek 750 nyulat gondoznak. A tanyavilágban — mint az elnöktől megtudom — többen elhatározták, hogy vállal­koznak an górate nyésztésre. Zsikla Imre, a harmadik tanya tulajdonosa kitart a szarvasmar­ha-tenyésztés mellett, — Megszüntettem viszont a sertéstartást. Nem volt elég gaz­daságos. Pedig volt olyan esz­tendő, amikor 130 hízót adtam lé; tavaly már csak 80-at, az,,utolsó 45 darabot az idén értékesítem — mondja a gazda. Nyolc tehenet tart. A magyar tarka és a holstein-fríz kereszte­zés bevált, a tehenek megadják az 5 ezer liter tejet. Tavasztól őszig feljavított legelőn vannak, villany pásztor mellett. A látottakból kitűnik, hogy a tanyákon szívesen foglalkoznak az állattenyésztéssel, a szäk'zö-, vetkezet vezetői pedig táptakar­mánnyal és egyéb módon — pél­dául a felvásárlás megszervezé­sével — segítik a gazdák törek­véseit. Az; állatállomány mennyi­sége természetesen összefügg a családtagok számával. A tanyán lakó emberek ió köz­érzetéhez hozzátartozik az élel­miszer-ellátás megszervezése is. A jelenlegi megoldás nem elégí­ti ki a növekvő igényeket. A szövetkezet vezetői szerint nagy szükség volna egy menetrend szerint közlekedő mozgóboltra. Kereskedő Sándor <* A libának a tolla is értékes. Tyukász Józsefék ebből is szép jövedelemre számítanak. BIOTECHNOLÓGIA TÍZ NÉGYZETMÉTEREN Növényparányok a kémcsövekben Ki hinné, mi mindent rejtenek a lakótelep épületei! Ha üvegből lennének a falak, Kecskeméten, a Pákozdi csata utca egyik tízeme­letesének parányi szobájában meglepő dolgokat láthatna a figyelő tekintet. Ifjú Budai György birodalma ez, tele kémcsövekkel, lom­bikokkal. különféle eszközökkel. A „boszorkánykonyha termékeiben", a nagyon vigyázott apróbb-nagyobb kész növénykékben talán semmi különös nincs. Születésük, létrehozásuk körülményeiben annál inkább. A házigazda ugyanis szövettenyésztéssel, a biotechnológia egyik igen fiatal ágával foglalkozik. — Hogyan jutott eszébe, hogy ebbe a tudományos ténykedésbe belevágjon? — Egyszerű a válasz — vesz a kezébe egy bébiételes üvegbe búj­tatott zöld növényparányt Budai György. — Ami ehhez a tevé­kenységhez kell, házilag előállít­ható. Egészen kicsi gyerekkorom­tól érdekelt a természet: miért repülnek a madarak, mitől színes a virág. Tenyésztettem viaszmo- Ivokat és veit gekkóm. Aztán eljutottam egy pontig, amikor kérdéseket tettem fel magamnak, amikre választ is akartam kapni. Ekkor akadt a kezembe egy szak­könyv, amely a sárgarépa szövet­tenyésztését is magyarázta. Per­sze hogy megpróbáltam. Aztán már nem volt megállás. Egyre több probléma vetődik fel, pél­dául: a biológia ilyen szintjén, a molekulák és a sejtek világá­ban már nincs nagy különbség, a növények, az állatok, és végső soron az ember között. Nem akarom én megváltoztatni a vi­lágot, de igenis, keresem a vá­laszt. — Ez már elméleti magyarázat. Hogyan egyeztethető össze ezzel a sokféle, aprólékos gyakorlati „munka"? — Az előbbi adódik az utóbbi­ból, úgy, hogy még közben — amikor a kezem dolgozik — ki is kapcsolódom, felüdülök. Rájöt­• Ifjú Budai György: „Gyerek­koromtól érdekelt a természet” (Gaál Béla felvétele) tem, hogy a körülményeket a szövettenyésztéshez nem biztosí­tanom kell, hanem megteremte­nem. Ez kissé bonyolultnak hang­zik, de így van. A táptalajok elő­állításától a sterilizáló berendezé­sig mindent magam csináltam. Precíziós mérleg kellett — az ára számomra elérhetetlen volt —, hát megszerkesztettem. Most or­chideákkal foglalkozom. Csakhogy ezeknek a növényeknek a szapo­rítása nagyon körülményes. Ma­got nehezen lehet beszerezni, még nehezebb abból a növényt felne­velni. De akartam orchideát, és miután nem tudtam hozzájutni, szó szerint megcsináltam magam­nak. Most már könnyebb a dol­gom, kapcsolataim vannak, köny- nyehben szerzem be az anyago­kat. Ebben a levélben is ma ér­keztek magok — mutatja a borí­tékot. — Csak a saját kedvtelésére gondol, vagy valamilyen gyakor­lati haszonnal is jár ez a tevé­kenység? — Elsődlegesen öncélú, amit csi­nálok. De például elkezdtem az uborka meriklónozásának kísérle­teit. Lehetőségeimen, e szoba ha­tárain belül, eredményt is értem el. A szöbapáfrámy szaporításá­nak módja kidolgozott már. Nem beszélve árról, ami éppen most érdekel, hogyan léhet a hazánk­ban is fellelhető, védett orchi­deákat, a kosborokat szaporítani. Ennek a gyakorlati haszna na­gyon könnyen belátható, hiszen lassan a kipusztulás veszélye fe­nyegeti őket. — Mit Jelentenek az életében a növények? — Ez csak egy része annak, ami érdekel. Egy olyan — szerin­tem értelmes emberi elfoglaltság —, ami a képességeimnek és a körülményeimnek megfelel. És ami ,.görget” magával sok min­dent, biológiát, fizikát, kémiát, matematikát. A gyakorlati, apró­lékos munkával pedig tartozom magamnak és a növényeimnek. Nem én fogalmaztam meg. de mélységesen egyetértek vele: az ember minél többet tud, annál többet él. Amit már elolvastam, megtanultam, rég kitenne akár egy diplomát is. De én úgy érzem, csak azt Igazán fontos megtanulnom, ami közelebb visz a kérdéseim megoldásához. Nem vágyom arra. hogy ez a hivatá­som is legyen. — Mégis, mi a szakmája? — Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységében dol­gozom, acélanyag-vizsgálatokat, műszereket mérek be. Az eredeti szakmám egy kicsivel közelebb van a szövettenyésztéshez: nö­vényvédő gépész vagyok. Gál Eszter ** Bondor Józsefék angóranyúl- ten.vésztéshez kezdtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom