Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

2 O PETŐFI NÉPE * 1986. május 1. AZ EXPORTÉRDEKELTSÉGET JAVÍTJA Csökkentették a kőolajtermékek termelői árát Gorbacsov fogadta Dos Santost (Folytatás az 1. oldalról.) Csak a kollektív biztonság megteremtésével biztosítható a földi civilizáció fennmaradása. Az SZKP XXVII. kongresszusa ebből kiindulva 'határozta meg az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának prog­ramját. Ennek keretében feladat­ként jelentkezik a háborús ve­szély anyagi alapjainak felszá­molása — mutatott rá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára abban a beszédben, ame­lyet az Eduardo Dos Santos tisz­teletére adott vacsorán mondott el. A főtitkár rámutatott, hogy az MPLA-Munkapárt elnökének, angolai államfőnek látogatására a nemzetközi helyzet alakulá­sának rendkívül felelősségteljes és kiélezett időszakában kerül sor. A szovjet vezetés nem dra­matizálja a helyzetet, de észre kell venni: az emberiség elju­tott ahhoz a határhoz’ amikor eldől jövőjének kérdése — mon­dotta Mihail Gorbacsov, majd emlékeztetett arra a mély válság­ra, amelyet az Egyesült Államok Líbia elleni támadása váltott ki. Líbiában az agresszor erkölcsi és politikai vereséget szenve­dett. Ilyen vagy olyan formában gyakorlatilag az egész nemzetikö­zi közösség elítélte az Egyesült Államok lépéseit, ám a Fehér Házból újabb fenyegetések hang­zottak el, s nemcsak Líbia, ha­nem Szíria és Irán címére is. Ez azt jelenti, hogy bármely pilla­natban új válság alakulhat ki. A nemzetközi helyzet javítá­sáért. a kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért vívott harcban fontos szerepet játsza­nak a gyarmati iga alól felsza­badult országok népei — hang­súlyozta a főtitkár, majd rámu­tatott, hogy az utóbbi években rendkívül nehéz helyzetbe került Afrika sok országa. Az ott ki­alakult helyzet emberek milliói­nak tragédiáját jelenti. Ez az olyan, egyébként is súlyos prob­lémák elmélyüléséhez vezet, mint az elmaradottság, a sze­génység, az éhezés, a betegsé­gek, a magas gyermekhalandó­ság. Az imperializmus részéről ez szintén egyfajta terrorizmus, mégpedig gazdasági terrorizmus — állapította meg Mihail Gor­bacsov. A fajüldöző dél-afrikai rend­szer az Egyesült Államok támo­gatásával és az utóbbi időben közvetlen részvételével már 10 éve folytatja Angolával szemben a beavatkozás és az agresszió politikáját. Washingtonban és Pretóriában sehogy sem akarják elismerni, hogy az angolai nép­nek joga van saját sorsáról dön­teni. Azt, hogy az amerikai kor­mányzat nyílt katonai segítsé­get nyűit az UNITA bandáinak, joggal értékelték mindenütt e bűnös politika kiterjesztéseként. A fejlett ipari országok gazda­ságpolitikáját kifejtő, szorosabb összehangolást kilátásba helye­ző nyilatkozattal ért véget ked­den Tokióban a vezető tőkés or­szágok állam- és kormányfőinek háromnapos csúcskonferenciája. A dokumentumot, a 'házigazda, Nakaszone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök ismertette az újság­írók előtt, és egyben összegezte a csúcsértekezlet munkáját. Nakaszone elmondta, hogy az állam- és kormányfők, továbbá a külügyminiszterek részletesen foglalkoztak a kelet—nyugati kap. csőlátókkal, és síkraszálltaik egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. A „hetek" A két német állam közötti kulturális együttműködési szer­ződést írtak alá kedden Berlin­ben.. A tőjbb éves tárgyalásom eredményeként létrejött megái - tápod ást, amely a kulturális, művészeti, oktatási és tudomá­nyos együttműködés továbbfej­lesztésének kereteit rögzíti, NDK részről Kurt Nier külügy­miniszter-helyettes, nyugatnémet részről Hans Otto Bräutigam államtitkár, az NSZK állandó berlini képviseletének vezetője írta alá. Az aláírás után adott nyilat- k ozat óban az NDK miniszter­helyettes a két német állam kap­csolatainak rendezése útján tett újabb, jelentős lépésnek minő­sítette a kulturális szerződést, amely egyben a békéi és az eny­hülést is szolgálja. A bonni reményüket fejezték ki, hogy még az idén sor kerül Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov má­sodik találkozójára, ami „rend­kívül fontos a Kelet és a Nyugat közötti viszony megjavítása, a világbéke megszilárdítása ér­dekében.” A csúcskonferencia záróak­kordjaként elfogadott gazdasá­gi nyilatkozat mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az infláció­tól mentes tartós világgazdasági növekedés érdekében szükség van az egyes országok gazdaság- politikájának még fokozottabb koordinálására. A sajtóértekezletek egyéb­ként azt is bizonyították, hogy kormány képviselője azt hang­súlyozta, hogy az átfogó, rész­letesen kimunkált megállapo­dással a két német áillam to­vábbhaladt a jószomszédi kap­csolatok albikításábant (Az öt évre szóló, s meghosiz- szabbítható szerződésben a feliek kifejezték a kulturális együttmű­ködés javítására irányuló szán­dékukat, meghatározták a kap­csolatok továbbfejlesztésének kereteit, és ajánlásokat rögzítet­tek. Az együttműködés tényle­ges eseményeit az állami szervek és a különböző intézmények megállapodásai alapján kétéven­te részletes programban rögzí­tik. A nagyhatalmak 1971-es négy­oldalú megállapodásával össz­hangban a mast aláirt szerződés Ny ugat-B erli n re is vonatkozik. politikai kérdésekben is jócskán volt ellentét, noha a hétfői nyi­latkozatok mindenekelőtt „az egység” demonstrálását céloz­ták. A késő esti órákban Margaret Thatcher brit és Craxi olasz kor­mányfő elutazott a japán fővá­rosból, míg a többiek még szer­dán is külömtárgyalásokat foly­tatnak egymással, s Mulroney ka­nadai miniszterelnök hivatalos látogatást kezd Japánban. Az ál­laim- és kormányfők egyébként megállapodtak abban, hogy a. kö­vetkező, 13. tőkés csúcskonferen­ciát 1987-ben Olaszországban tartják. Asszad elutazott Ammanból Hafez Asszad Szíriái államelnök kedden befejezi,e huszonnégy órás ammani hivatalos látogatását, és kíséretével — annak tagjai között a kormányfővel, Abdul-Rauí Készemmel — hazatéri, A tárgya­lásokról nem adtak ki közle­ményt. Jordániái részről a meg­beszéléseket hasznosaknak, épí­tőknek, gyümölcsözőknek minősí­tették. Ammani politikai megfi­gyelők szerint azonban csak a jövő dönti el, hogy Asszad elnök és Husszein tanácskozásai milyen mértékben tuditák_kd tölteni a po­litikai, a gazdasági és a szociális ügyekben kilátásba helyezett együttműködés protokolláris ke­reteit. A jelek szerint a felék tovább­ra sem értettek egyet az öböl­menti háború megítélésében, mi­vel Jordánia változatlanul Irak mellett foglal állást, Szíria pedig Irán pártján maradt. Ugyancsak tisztázatlan, hogy a felek milyen együttműködésre lesznek képesek a libanoni események befolyáso­lásában. Az általános viszony döntő tényezőjének tartják azon­ban Ammanban azt, hogy Husz- szein februárban felmondta az egyezkedéseket azzal a Paleszti­nái Felszabadításí Szervezettel, amelynek tevékenysége ellen Szí­riának erős kifogásai vannak. Rakétatámadás két tankhajó ellen Két olajszállító tankhajót ért kedden reggel iraki rakétatáma­dás a Perzsa (Arab)-öbölben Hárg-sziget közelében — jelentet­ték imanamai hajózási források. A két hajó, a ciprusi zászló alatt közlekedő Superior és a li­bériái lobogó alatt hajózó Energy Mobility a támadás következtében kigyulladt. Áldozatokról nem ér­keztek hírek. Az iraki főparancsnokság köz­leménye szerint vadászbombázóik az elmúlt napokban • iráni olaj­ipari berendezéseket támadtak Hártg-szigeten. Az iraki forrás „nagy tengeri célpont” (tankhajó) megsemmisítését erősítette meg. A front északi és középső szaka­szán helyi jelentőségű összecsa­pások folytak. Az ÍRNA iráni hírügynökség megerősítette a front középső és északi szakaszán folyó harcok tényét. Új „majomper” Üjabb „majomper” szere­pel az Egyesült Államok leg­felsőbb bíróságának napirend­jén: a bíróság tárgyalni fog arról, kötelezö-e az iskolák­ban tanítani a teremtés bib­liai elméletét a darwini evo­lúciós tanítással együtt? Loui­siana állam ugyanis erre még 1981-ben törvénnyel kötelez­te az állam iskoláit, ezt azon­ban számos szervezet bírósá­gi úton támadta meg, azzal az indoklással, hogy a törvény nem egyeztethető össze az egyház és az állam szétvá­lasztásáról szóló alkotmányos rendelkezésekkel. Az ügyet két éve tárgyalta egy fellebbviteli bíróság, és a panaszosoknak adott igazat, az állam képviselői viszont — az ..oktatás szabadságára" hivat­kozva — o legfelsőbb bíró­sághoz fellebbeztek. A legfelsőbb bíróság nem sieti el majd az ítéletet: az „új majomper" tárgyalását csak ősszel kezdődő új ülés­szakán kezdi meg. Hazánkban csökkentették a kő­olaj és a feldolgozott kőolajter­mékek termelői árát. Az intézke­dés május 1-től van érvényben. Ezzel kapcsolatban az Országos Anyag, és Árhiva tál ban az MTI munkatársának elmondták: ezek­nél a termékeknél a termelői árak csökkentésével mérsékelten követjük a világpiaci árváltozáso­kat. Az intézkedés célja, hogy a vállalatok termelési költségei ily módon is csökkenjenek, s ezáltal termékeik export-versenyképessé­ge fokozódjék. A kőolaj termelői árát 16,5 szá­zalékkal, a feldolgozott terméke­két átlagosan 16 százalékkal mér­sékelték, ezen belül a vegyipari benzinét 26, a gázolajét és a tü­zelőolajét 11,9 százalékkal, a mo­torbenzinét 22 és az ipar több ágazatában használt fűtőolajét 11,2 százalékkal. Az ipari fűtőola­jat nemcsak a forgalmazó, hanem a feldolgozóipar is ezentúl a csökkentett áron kapja. Az árhivatal illetékese arról is szólt, hogy a motorbenzint, a gáz- és tüzelőolajat a termelői árcsökkenést követően az Áfor olcsóbban kapja a feldolgozóüze­mektől, ugyanakkor a felhaszná­lóknak — beleértve a lakosságot is — változatlan áron értékesíti. A termelői ár mérsékléséből szár­mazó különbözetiéit az Áfor adó formájában befizeti a költségve­tésnek. A kőolajtermékek fogyasztói ára nem változott meg, egyelőre ugyanis nem keletkezett elosztha­tó többletjövedelem. A kőolaj világpiaci árának esése ma még hátrányosan érinti a népgazdasá­got, mert míg a kőolajipari ex­portcikkeink értékesítési árai visszaestek, addig a kőolaj be­szerzési ára számunkra nem csök­kent. A KGST-országok közötti (Folytatás az 1. oldalról.) Jurij Szedunov, az állami hid- rometeorológiai szolgálat veze­tőjének helyettese kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy a szov­jet szakemberek értékelése, mé­réseik eredményei szerint a Csernobilből származó sugárzás sem a Szovjetunió távolabbi vi­dékein, sem a környező orszá­gokban lakó emberékre nézve nem jelent veszélyt. Moszkvában például semmiféle változást sem észleltek a megszokott sugárzá­si viszonyokhoz képest. Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergetikai Ál­lami Bizottságának elnöke el­mondta, hogy folytatódik az atomerőműveknek kiemelkedő szerepet szánó szovjet energeti­kai program végrehajtása. Emlé­keztetett arra, hogy az atomerő­műveikkel baleset több • ország­ban, így az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is történt már. A mostani szerencsétlenség is arra figyelmeztet, hogy az atomenergiával, mint új energia­forrással nagyon óvatosan, gon­dosan kell bánni. Ez azonban semmiképpen sem jelenti az atomenergetika fejlődésének le­lassulását. Az atomerőművek építése megállíthatatlan, világ­szerte folytatódó folyamat. Anatolij Kovaljov, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettese a Szovjetunió köszö­netét tolmácsolta mindazoknak a külföldi kormányoknak, társa­dalmi szervezeteknek és magán- személyeknek, akik részvétüket nyilvánították a történtek kap­csán, s felajánlották jóindulatú segítségüket. Egyszersmind fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a nyugati országok tömegtájé­koztatása rágalmak, koholmá­nyok özönét terjeszti a baleset kapcsán. A propagandakampány irányítójaként az Egyesült Álla­mokat nevezte meg, azt hangsú­lyozta, hogy az amerikai milita­rista körök ezt az esetet is fel akarják használni a nemzetközi légkör feszültebbé tételére, az ál­(Folytatás az 1. oldalról.) les skálát ölel fel a jogi tanács­adástól. az orvosi ellátás megol­dásáig.” A szövetség tagjai szívesen tesznek eleget a párt-, állami és társadalmi megbízatásoknak, ame­lyeket felelősségteljesén látnak el. A párt megyei titkára köszö­netét fejezte ki ezért, s felhasz­nálta az alkalmat arra is, hogy megkérje a volt ellenállókat, an­tifasisztákat, vegyenek részt az Ifjúság hazafias, honvédelmi és internacionalista nevelésében. ke rés ked ele m be n ér vény es í te41 bukaresti árelv alapján (5 év át­lagára) az árcsökkenés csak kés­leltetve hat kőolajimportunkban. Többletenergia beszerzése pedig — még alacsonyabb áron is — a külkereskedelmi egyensúly to­vábbi romlásához vezetne. A mostani lépés — mint azt az árhivatalban hangoztatták — je­lentős mértékben nem javítja a feldolgozóipar versenyképességét, éppen ezért az exportérdekeltsé­get javító, az export bővítését segítő intézkedéssorozat első lép­csőjének tekinthető. A vállalatok exportképességének számottevő javulását további hasonló és más jellegű intézkedések csakis együt­tesen eredményezhetik. A kőolaj és kőolajtermékek világpiaci ár­mozgásától függően az év végén vagy a jövő év elején e termé­kek körében további termelői ár­mérséklés is várható. Arról szólva, hogy a feldolgo­zóipari késztermékeik fogyasztói áraiban érzékelhető lesz-e az energiaköltségek csökkenése, el­mondták, hogy a döntés minden bizonnyal visszafogja a vállalatok áremelési szándékát, tehát anti­inflációs hatása van. Az olajtermékek termelői árá­nak csökkenése ugyanakkor nem vonhatja maga után a felhaszná­lás növekedését — hangsúlyozták az áfhivaitalban. Továbbra is tö­rekedni kell mind a termelő vál­lalatoknál, mind a, lakossági fo­gyasztásban az energiatakarékos­ságra. A termelői felhasználás nö­vekedésének megakadályozására újabb ösztönzők bevezetését ter­vezik a takarékosan gazdálkodók számára, de amelyik vállalat a tervezettnél több energiát használ fel, várhatóan úgynevezett több­letenergia-igénybevételi díjat fi­zet majd. Portugál vasúti szerencsétlenség Tovább emelkedett a hétfői portugáliai vasúti szerencsétlenség ál­dozatainak száma Legújabb adatok szerint a baleset következtében huszonkettőn vesztették életüket, a sebesültek száma nyolcvanhárom. A súlyos baleset Lisszabontól 32 kilométerre történt. Egy gyorsvonat — feltehetően emberi mulasztás miatt — belerohavit egy utasokkal zsúfolt helyiérdekű szerelvénybe. Nem kizárt, hogy további holtteste­ket is találnak a roncsok között. MEDITÁCIÓ UTÁN — REMÉNYEKKEL Az ötödik forduló Genfben Kéthónapos hazai meditáció után, május 8-án, csütörtökön Genfiben felújítja tárgyalásait a Szov­jetunió és az Egyesült Államok küldöttsége, ötö­dik fordulóját kezdi a két nagyihatalom 1985 elején megindított komplex tárgyalássorozata, amelynek napirendjén a kozmikus és nukleáris fegyverek korlátozása szerepel. Amikor március 4-én befeje­ződött a negyedik forduló, Viktor Karpov, a szov­jet fődelegátus így nyilatkozott: „Még nem adtuk fel a reményt az együttműködésre. Talán legköze­lebb nagyobb haladást érünk el.” Az amerikai de­legációvezető, Max Kampelman szerint „a forduló kevesebb eredménnyel zárult, .mint reméltük, de nem vagyunk elkeseredve". Lehet, hogy a második Gorbacsov—Reagan ta­lálkozó is Génitől várja létjogosultságát, de most a szokásosnál nagyobb, ha nem is az érdeklődés, de legalábbis a kíváncsiság az új tárgyalási for­duló iránt. Milyen impulzusok fogják meghatároz­ni ezt a zárt ajtók mögötti „konfrontativ koope­rációt” a szovjet pártkongresszus és a tokiói .tő­kés csúcs után, a líbiai fejlemények és Csernobil után, a májusra tervezett Sevardnadze—Shultz ta­lálkozó lemondása után? Genfben egy munkacsoport tárgyal a hadászati fegyverrendszerekről, tehát rakétákról és repülő- göpékről, egy munkacsoport a közép-hatótávolságú fegyverekről és egy az űrhadviselés arzenáljáról. A kiinduló szovjet álláspont az volt, hogy mind­két oldalon tiltsák be az úgynevezett csapásmérő űrfegyveréket, és csökkentsék 50 százalékkal az egymás területének elérésére képes atomeszközö­ket, .függetlenül attól, hogy ezek rakéták vagy re­pülőgépek, honi területről vagy a szövetségesek te­rületéről kerülnének adott esetben bevetésre. Miikor világossá Vált, hogy Washington az erede­ti megállapodást figyelmen kívül hagyva egyszerű­en nem hajlandó lemondani „hadászati védelmi kezdeményezéséről”, és a hadászati támadó fegy­verek csökkentése alatt' főként szovjet rakéták le­szerelését érti, szovjet részről a múlt év októberé­ben hozzájárultak, hogy dolgozzanak ki egy köz­bülső vagy ideiglenes megállapodást a közép-ha­tótávolságú nukleáris eszközökről, függetlenül at­tól, hogy sikerül-e megegyezést tető alá hozni a ha­dászati és űrfegyverekről. Miután a múlt novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó részvevői a genfi tárgyalások meg­gyorsítása mellett foglaltak állást, Mihail Gorba­csov ez év január 15-ón — szinte a negyedik for­dúló kezdetére időzítve — 2000-ig terjedő tervet terjesztett elő a teljes atomleszerelés perspektívá­jával. Ez a terv túlnőtt ugyan a genfi tematikán, de közvetlenül kapcsolódott is ahhoz. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak eszerint 1986-tól öt—nyolc év alatt felére kellene csökkentenie a másik fél területének elérésére al­kalmas nukleáris fegyvereit. Washington nyomban felszisszent, amikor szovjet részről ezt a javasla­tot összekapcsolták azzal a követeléssel, hogy a két nagyhatalom kölcsönösen mondjon le a csa­pásmérő űrfegyverek létrehozásáról, kipróbálásá­ról és rendszerbe állításáról. Amikor a szovjet ja­vaslatban megfogalmazódott, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió teljesen számolja fel kö­zép-hatótávolságú fegyvereit az európai övezetben, Washington nyomlban az ázsiai szovjet közép-ható­távolságú atom eszközökről kezdett beszélni, anél­kül, hogy ezek felszámolásának ellentételezőére egyetlen utalást is tett volna. Pedig Japánban, Dél- Kőreában, Guam szigetén és másutt a Csendes-óce­ánon számottevő amerikai atompotenciált építettek ki a Szovjetunió ellen. Teljesen kiborította Washingtont az a szovjet követelés, hogy az Egyesült Államok nem szállít­hat hadászati és közép-hatótávolságú rakétákat más országoknak, s hogy Angliának és Franciaor­szágnak vállalnia kell: nem növeli megfelelő nuk­leáris fegyverzetét. Az Egyesült Államok, úgymond, nem tárgyalhat más államok nevében. Helyesli és támogatja vi­szont, hogy az angol és francia hadászati erők ki­egészítik és gyarapítják a Szovjetuniót veszélyez­tető amerikai stratégiai erőtényezőket. Végül Washington megbocsáthatatlan beavatko­zásnak fogta fel, hogy a szovjet javaslat az összes atomfegyver-kísiérlet betiltását irányozta elő. A negyedik forduló félidejében, február 20-án benyújtott amerikai ellen javaslat a fenti ellenve­téseik megtestesülése lett. Nem foglalkozik olyan „irreális” és „propagandisztikus” elképzelésekkel, mint az atomfegyverek teljes száműzése világunk­ból, nem akarja az atomleszereléssel másfél évti­zedre igénybe venni a világ türelmét, három évet teljesen elégségesnek tart az amerikai hadászati és különösen eurohadászati fölény „megegyezésen alapuló” — igaz, a másik fél naivitását feltételező — biztosítására. Mi történt a csernobili atomerőműben? A győzelem napja előtt Kiskunhalason lamok közötti békés együttmű­ködés akadályozására. Az erőmű tervezési megoldása megfelelt a nemzeíközr'iíormá'k- g nak — hangzott el aí sajtóérte­kezleten. Több ófyáiV 'ésemÖf? ' egybeeséséről van szó, amely­nek esélye elenyésző, s a kezelő- személyzet felelőssége is felme­rült — mondotta Borisz Scserbi- na. A lakosság evakuálását szer­vezetten, előre elkészített tervek alapján bonyolították le. Min­den ház, illetve lépcsőház elé autóbusz állt, s április 27-én haj*- nali két órától délután 16 óra 20 percig mindenkit kitelepítettek a sugárszennyezés veszélyeztet­te körzetből. A helyi hatóságok Kijevből és környékéről szervez­tek orvosi segítséget, véradást. Az érintettek pénzbeli juttatást, ingyen ruházatot és egyéb segít­séget kaptak. A környező országokat ért radioaktív szennyezéssel kapcso­latos kérdésre válaszolva a szov­jet illetékesek elmondták, hogy bár május 1-ig Lengyelországot, május 2-a után Romániát emelt szintű sugárzás érte, ez csak rö­vid ideig tartott, s a szint nem volt magas. A sajtóértekezleten Anatolij Kovaljov első külügyminiszter- helyettes, Borisz Scserbina, a vizsgálóbizottság elnöke és az emelvényen jelenlevő más szov­jet tisztségviselők több alkalom­mal bírálták a nyugati sajtót, s annak felelőtlen, saenzáeióhaj- hászó kampányát'. A kérdésekre válaszolva el­mondták, hogy a Szovjetunióban 41 atomerőmű, illetve reaktor- bldkk van. A szovjet vizsgálóbi­zottság tagjai a Szovjetunió leg­különbözőbb pontjain tartóz­kodtak, de értesítésüktől számí­tott néhány órán belül a hely­színre érkeztek. A külföld április 28-án kért és kapott információt a szerencsét­lenség ügyében, s aznap közle­ményt is nyilvánosságra hoz­tak. Az előadást követő vitában többek között felszólalt Csillag László, a Magyar Ellenállók. An­tifasiszták Szövetsége elnöksé­gének tagja, aki átadta a főtit­kár személyes üdvözletét, majd válaszolt a hozzá intézett kérdé­sekre. Délután a megyében élő volt ellenállók és antifasiszták a határőrség kiskunhalasi kerü­letének lovaspályáján lovasbe­mutatóban gyönyörködhettek. G. G. NDK—NSZK kulturális szerződés Véget ért a tőkés csúcstalálkozó GAZDASÁGPOLITIKAI NYILATKOZATTAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom