Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
c NAPJAINKBAN IS TANULSÁGOS ÉLETMŰ A kultúrateremtő közgazdász polgármester • Mindenekelőtt bátorságáért csodálom az 1819-ben született, 90 esztendeje elhunyt Lestár Pétert. Mások is tudták: Kecskeméten lassabban járnak az órák, mint némely szerencsésebb városban. Mások is érezték, hogy mozdulni, vállalkozni, szövetkezni, változtatni kellene. A buzgóbbak mondtak is .gyönyörű szónoklatokat. Úgy fölpántlikázták az ilyen-olyan alkalmi, mindig „hazafias” beszédeket, mint kalapjukat a legények szüreti mulatságra. Lestár Péter a közérdek valódi szolgálatát megvalósítható tervek kidolgozásában, azok következetes végrehajtásában, a közösség anyagi és szellemi vagyonának, tőkéjének növelésében látta. Tudta, amit a honvédség, a nép elvesztett 1849-ben, azt az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem fejlesztésével visszaszerezhetjük. A gazdálkodó szülőle jogvégzett, a szabadságharcban kitűnt fia, a múlt század hatvanas éveiben kapcsolódott be a város közéletébe. Hála kiváló közgazdasági érzéképek, fogékonyságának, új vállalkozási formák meghonosítását szorgalmazta. Része volt az első — a gőzmalom korszerűsítésére alakult — kecskeméti részvénytársaság megalakulásában, működtetésében. A tömörülés elnökeként, több éven át bizonyította elhivatottságát, ahogyan ma mondanák: menedzseri képességeit. Nélküle még később alakult volna meg az első helyi pénzintézet, a Takarékpénztár Egyesület. Ez hozta napfényre a sublótokban, ósdi ládák alján porosodó pénzt, ez tette lehetővé, hogy némi hitelhez juthassanak a hírős város iparosai, kereskedői, tekintélyesebb gazdái. Alaptőkéje lényegesen kisebb volt. mint a valamivel előbb létrehozott hasonló jellegű aradi, debreceni, szabadira!, szegedi pénzintézeteké, Bátrabb üzletpolitika kialakításához még az igazgatói tisztséget, vállaló Lestán Péter rábeszélőképessége sem volt elegendő. A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület (Kecskeméti Takarékpénztár) szinte évről évre növelte alaptőkéjét, üzleti forgalmát, bővítette szolgáltatásait, gyarapodása mégis elmaradt az országos átlagtól. Figyelemre méltó az igazgatóság 1872 szeptemberében hozott döntése: „A 12 ezer írt alaptőkét és a 30 ezer írt tartaléktőkét különösen a mezü-gazd ászát emelése érdekében — hosszabb idejű betáblá- zással biztosítandó kölcsönre jelölvén ki — a mai naptól kölcsönöz földbirtokra, szilárd építésű házakra és üres háztelkekre ...” Csakhamar más bankok, takarékpénztárak élénkítették a pénz- forgalmat. Sajnos csak elvétve' kezdeményeztek iparosítást, többnyire megelégedtek a kölcsönök közvetítéséből keletkezett viszonylag szerény, ám biztos osztalékok fizetésével. Csak dicsérhetjük elődeink bölcsességét, amikor a zsinóros- mándlis városatyák után a már 02 esztendős Lestár Pétert választották meg a város első emberének. Azt a Lestár Pétert, akinek állásfoglalásait, döntéseit, kezdeményezéseit az utókor fenntartás nélkül igazolta. Elfogadtatta azt a felfogást, amely szerint a városi gazdálkodásnak ki, kell terjedni mindazokra a területekre, ahol elsősorban az egész lakosság gazdasági érdekei találnak kielégítést. Megkereste és kiaknázta a rejtőző erőforrásokat. Ügy vélte: nincs Olyan köz- gazdasági tevékenység, amelyre a városi gazdálkodás rá ne térhetne. Egyéni érzékenység, konkurencia, osztályérdek nem akadályozhatja a közösségi érdekek érvényesítését. A városi téglagyár, jéggyár, villanytelep jelzi egyebek között e törekvéseinek eredményeit. Elődei jóravaló városbírók voltak, akik gondosan ügyeltek arra, hogy a nap valahogyan másképpen ne virradjon rájuk, mint. apjuk, dédapjuk idején. Ö építtette az első kétemeletes lakóházat, ő terveztette meg a sugárutat (Rákóczi út), életre segítette a miklóstelepi kormány- szőlőt. Megválasztása előtt évente átlagosan 25 ezer forinttal apadt a város vagyona, ő megsokszoroztatta a tanács rendelkezésére álló összeget. Addig az volt a tanácsbéliek fő gondja — sajnos ez a szemlélet még napjainkban is visszafogja helyenként a vállalkozási kedvet —, hogy az előirányzott kiadások semmiképp se haladják meg a betervezett ösz- sieget, még akkor se, ha többlet befektetéssel lényegesen növelhetnék a város vagyonát. Mivel a termelés, a termelékenység, a gazdasági hatékonyság' szüntelen növelését tekintette legfontosabbnak polgármestersége 16 éve alatt, a közművelődés, a kultúra fejlesztését tartotta a legjobban gyümölcsöző befektetésnek, a városépítési, városfejlesztési célok megvalósítása alapvető feltételének. A reformáció régi korszakában érezték magukat a gyülekezet hívei, olyan lelkesedéssel követelte a jogakadémia föl tétlen fönntartását, írták egyik beszéde után. ötven gyönyörű tanteremmel alapozta meg az iskolai oktatás kiterjesztését, érdemeket szerzett a Katona József Kör megalapításában. Gyönyörű színházunk építését is ő fogadtatta el a tanácsüléssel. Már 1896-ban bekövetkezett halála után felvetődött az a gondolat, hogy szülővárosa egy szoborral is emlékezzen kiváló szülöttjére. Most, általunk teljesül elődeink óhaja: Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke avatja fel ma délelőtt. 10 órakor az egykori polgármesterről elnevezett téren Fritz János Lestár Péter-portré- ját. Holtai Nándor 1986. május 30. O PETŐFI NÉPE « 3 KALOCSÁN ÍGY CSINÁLJAK: Előbb közvélemény-kutatás, utána rendeletalkotás A korábbiaktól eltérő módon fogott hozzá a Ka'locsai Városi Tanács a lakáselosztásról, lakás- gazdálkodásról szóló tanácsrendelet megalkotáséihoz. Előzetes véleményt kértek ugyanis a rendelettervezet összeállít tása előtt, hogy azitán olyan javaslatot tehessenek le a tanács élé az asztalra, amely valóban sok ember véleményének, tapasztalatainak egybevetésével készült. A módszerről dr. Németh József, a városi tanács igazgatási osztályvezetője elmondta, hogy a bőséges információgyűjtés érdekében választották a kérdőíves megoldást. — Összesen 130 példányt küldtünk ki — tájékoztatott dr. Németh József —, a legkülönbözőbb helyekre. Húsz vállalathoz, húsz tanácstagnak, a végrehajtó bizottság és a lakásügyi bizottság .valamennyi tagjának, s 50 tlakásigénylőnek is. Ügyeltünk arra. 'hogy köztük minden réteg képviselve legyen. Ügy gondoltuk. a 7 Oldalas kérdőívet teszt formájáiban a legkönnyebb kitölteni és értékelni is. A Korsós Lajos elnökletével ülésező lakásügyi társadalmi bizottság első gyors összegzésébe éppen bepillanthattunk. S megállapítottuk, hogy az adatok ösz- szevetése korántsem egyszerű. Sok, egymásnak . ellentmondó szempontot kell figyelembe venni, s úgy, hogy érvényesüljön az igazságosság és a realitás. S ez nemcsak a 233 kalocsai lakásigénylő, hanem a város valamennyi (bakójának érdeke. Az mindenképpen a szélesedő demokratizmust jelzi, hogy már a kezdet kezdetén megkérdezik őket. Mátrái Károly tanácselnök-helyettes is támogatta e kezdeményezésit. Hogy miért? íme a válasza: — A kérdőívek összesítése után több alternatíva kerülhet a döntéshozók, a végrehajtó bizottság, .illetve a tanács elé. Így lesz lehetőség a választásra, s természetesen ezzel nagyobb az esély a jó megoldás megtalálására is. Mit tehetnénk hozzá? Annyit, hogy ez a városi tanácsi gyakorlat sok helyen még szokatlan, de követhető! V. T, Kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban , Országos úttörőtörténeti kiállítás nyílt csütörtökön a Munkásmozgalmi Múzeumban. A bemutatott mintegy kétezer emléktárgy, fénykép hazánk úttörőmozgalmának történetét idézi fel. Zászlókat, jelvényeket, naplókat, egyéb írásos dokumentumokat, a múlt nevezetes pillanatait megörökítő fotókat láthatnak az érdeklődők. A kiállítást Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára nyitotta meg. A kiállítás tárgyi és szellemi emlékek gyűjteménye. A mozgalom történetével való igényes és tudatos foglalkozás számszerű bizonyítéka a 99 megyei és városi úttörőtörténeti bizottság, a 30 jelentősebb úttörőtörténeti gyűjtemény és a jubileumra készített 26 úttörőtörténeti kiadvány. A kiállítást szeptember 7-ig tekinthetik meg a látogatók. „Mozivásznon ritka dolog a testiség — mondja majd Billy Wilder sokkal később —, vagyis az olyan test, amely a filmen is testnek hat. És az ember agy érzi, ha látja, hogy meg tudná érinteni." Valamennyien az utólagos bölcsesség szimfonikus felfuvalko- dottságával beszélnek. De a próba- felvételből csakugyan szerződés lett — heti 75 dollárral kezd, aztán ha minden jól megy, hét év alatt felviheti akár heti 1500 dollárra is —, egyébként maga Zanuck mondja rá az áment a szerződésre, aki szerint a lány „tündért”, és ezért hajlandó megbocsátani Lyonnak, amiért az ő megkérdezése nélkül csináltatta meg a próbafelvételt. Ekkor kapja új nevét is — és mostantól végre mi is Marilynnek nevezhetjük, — de ennek ellenére évekig még csak epekedhet a nagy szerepek után: egyelőre 1946 van, még több mint három évig kell várnia az Aszfaltdzsungelre, hat évig a Szőkék előnyben-re és kilenc évig a Hét év vágyódásra. Amikor Lyon behívta, hogy (N. Maller: Marilyn — Corone* Kiadó, 1S74; — magyar tordltáaa mt-baii jelenik meg a Corvina Kiadónál. Kbbcít kfi/lüna rénlr- lekót.l közölje vele a jó hírt, Marilyn sírva fakadt. Most végre elcsitulhatott a préri-téboly tombolása, amit őseinek zavaros vérével örökölt. De az is lehet, hogy egy pillanatra megsejtette, hogy ez az út a semmi felé kanyarog. Guiles szerint csak hitetlenkedve ingatta a fejét, amikor meghallotta, hogy szerződtetik. Aztán szóba került, hogy nevet kellene változtatnia. Tulajdonképpen a Jean Norman is megfelelt volna, csak az volt vele a baj, hogy nem eléggé rugaszkodott el az eredetitől, a valóságos Norma Jeantől. A filmstúdiók azt szeretik, ha a színészek lehetőleg az eredetitől merőben különböző művésznevet választanak maguknak, mert az ember könnyebben fegyelmezhető, ha teljesen elvágják a gyökereit. Norma Jean tehát elmetszette azokat az érzelmi szálakat, amelyek Jean Harlow-hoz és Norma Talmage-hoz fűzték, és Marlene Dietrichet meg Monroe elnököt léptette be a helyükre. Távozás előtt még kölcsön kért tizenöt dollárt Lyontól, mert két heti tagdíjjal tartozott a Stúdió Clubban. Lyon legnagyobb meglepetésére, Marilyn visszafizette a kölcsönt. így került Marilyn a Twentieth Century Fox-hoz (a La//, a Peek és Howard Hughes vastüdejének lépcsőfokain felhágva), és kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve hű is maradt a céghez, amíg tizenöt évvel később fel nem bontották a szerződését: néhány nappal a harminc- hatodik születésnapja után történt a dolog, és két hónappal sem élte túl. A filmgyár annyi pénzt keresett rajta, mint kevés más sztáron, kezdetben azonban neki is ugyanaz volt a sorsa, mint a többi szinésznőcskének, aki a „harmadik szőke” nagy horderejű szerepére pályázott, hogy Betty Grable vagy June Haver mögött felbukkanjon a vásznon: eljárt a filmgyár beszedés mozgástanfolyamaira, és ha a filmgyár parancsolta, oda ment, ahová-küldték — kongresszusok és vendéglöavatók fényét emelni —, ő is csak egy volt a sztárocskák csapatában, statiszta a nagy premiereken. Közben folyvást fényképezték, de képei a sajtóvilág oly távoli, eldugott sarkaiban és porfészkeiben jelentek meg, hogy nemigen akadt senki az egész Fox-nál, aki fel tudta volna mérni, van-e valami hatásuk a közönségre. „Ha a reklámosztály utasította, hogy menjen ki a tengerpartra, vagy föl a hegyekbe és álljon modellt valami fényképésznek, ő fogta magát és elment■ modellt állni. Ha az kellett, maskarába bújt és beállt masírozni a díszmenetbe, ha pedig azt kívánták tőle, hogy úszó tutajon állva fényképezkedjék, akkor azt is megtette, akárcsak a többi sztárocska, akik tucatszám tolongtak a tutajon”. Gyakorlatilag tehát továbbra is fotómodell volt, csak épp kevesebbet keresett, mint azelőtt. Igazi pályája kezdetén jószerével eltűnik a szemünk elől. Kis híján belevész a nagy, hollywoodi tehetség-tartályba, ügynöke pedig hiába nyag- gatja a filmgyár vezetőit, hogy adjanak már neki valami szerepet, mert senki sincs különösképpen elragadtatva a tehetségétől. Sőt, tulajdonképpen inkább arról ismerik, hogy mennyire tehetségtelen; buta, bár nem nagyon közönséges libuskának tartják. A Fox-nál töltött első éve alatt, miközben pedig kétszer is megújították a szerződését, mindössze két filmben volt benne. A Scudda Hoo! Scudda Hay! címűből, amely June Haverre volt felépítve, végül is jószerével teljesen kivágták az általa alakított picurka szerepet; második filmjében a Veszedelmes évek (Dangerous Years) címűben pedig tizennegyediknek írták ki a nevét a tizenöt névből álló szereplőlistán. A Stúdió Clubban ennek ellenére úgy emlékeznek vissza rá, hogy ö volt az a lány, aki mindennap fél hétkor kelt, körülfutotta a tömböt, hogy karbantartsa az alakját, hajdani szobatársa pedig a kis súlyzókat is fölemlegette, amikkel naponta gyakorlatozott — catalinai emlék Jim Dougherty-töl. (Folytatjuk.) (Bart István fordítása.) JÚNIUS I-JÉTÖL Üj vasúti menetrend A MÁV új menetrendje június 1-jén, vasárnap 0 órától 1987. május 30-án 24 óráig lesz érvényben. A MÁV Szegedi Igazgatósága az 1986/87. évi menetrend összeállítása során figyelembe vette az érdekelt megyei tanácsok által szervezett körzeti és megyei menetrendi értekezleteken elhangzott észrevételeket, továbbá a helyi tanácsi és társadalmi szervekkel egyeztetett javaslatokat. A lehetőségekhez mérten felhasználta az utazóközönségtől beérkezett javaslatokat, kéréseket is. Intézkedéseit egyeztette az autóbusz-csatlakozásokat kialakító Volán vállalatokkal. A nemzetközi vasúti összekötettések közül a megyét érintően említést érdemel, hogy a Meridián. expressz mintegy 40 perccel korábban közlekedik, emiatt Budapest-József város és Kiskunhalas között a 796. számú gyorsvonat közlekedése is megváltozik. A vonat Budapest-Józsefvárosból mintegy 40 perccel korábban, 15 óra 22 perckor indul és Kiskunhalasra 17.15 órakor érkezik. Korábbi közlekedése miatat a Meridiánon belföldi utasok a kijelölt kocsikban helyjegy nélkül utazhatnak. A Szeged és Eger között közlekedő gyorsvonatpárnál változás, hogy a vonat Szegedről szombaton indul Egerbe, ahonnan csak vasárnap tér vissza. Kihasználatlanság miatt nem közlekedik vasárnaponként a Szegedről jelenleg 17.35 órakor induló budapesti gyorsvonat. A Szeged és Pécs között közlekedő gyorsvonatokat (787. és 786. sz.) az üdülőkörzet jobb megközelítése érdekében Kunfehértó állomáson továbbra is megállítják. Változatlan időpontban közlekednek Kecskemét és Lakitelek között az úgynevezett fürdővonatok. A Kecskemét—Lakitelek—Kunszent- inárton vonalon hétvégi napokon a 37228. számú vonatot alternatív menetrendben közlekedtetik, ezzel Lakiteleken csatlakozást biztosítanak Kiskunfélegyháza irányába. (A vonat Kecskemétről munkanapokon 21 órakor indul, szombaton és vasárnap 22 órakor.) Az említett vonatcsatlakozás miatt Szolnokról a 37128. számú vonat munkanapokon 20.30 órakor, míg szombaton és vasárnap 21.30 órakor indul. Kiskunfélegyháza és Szentes állomásokon a délutáni órákban szintén kedvezőbb csatlakozási lehetőséget teremtettek azáltal, hogy Kiskunfélegyházáról 17.36 órakor, illetve az ellenirányból, Szentesről 17.47 órakor indítják a személyvonatot. A kecskeméti kisvasúton a bugaci nosztalgiavonatot esetenkénti megrendelésre indítják, változatlan időben. Az utazási igények jobb kielégítése érdekében Fü- löpszállásról az 5 óra 32 perckor induló vonatot naponként közlekedtetik. Kunszentmiklós—Tass és Dunapataj között kisebb változtatásokkal kedvezőbb csatlakozásokat teremtettek. Változás lesz Kiskőrös és Kalocsa között is. A pályasebesség részleges növelésével és menetrendi változtatással elérték, hogy a Kalocsáról 8.58 órakor induló vonatnak Kiskőrösön csatlakozása van a budapesti gyorsvonathoz, illetve Kelebia felé a Polónia expresszhez. A menetrendi változásokat bővebben a MÁV hivatalos menetrendkönyve tartalmazza, amelyet 60, a nemzetközi menetrendet pedig 10 forintos áron lehet megvásárolni. Ezenkívül ismét kiadták a területi menetrendeket, köztük a délkeletit (ez vonatkozik a szegedi vasútigazgatóság területére) 20 ezer példányban, 15 forintos áron. A menetrendek árusítását a vasútállomásokon megkezdték. A vasút minden menetrendi időszakban nagy erőfeszítéseket tesz az utazóközönség és a szállíttatok igényeinek minél jobb kielégítésére, a szolgáltatások fejlesztésére. Ennek megvalósítása érdekében kérik az utazóközönséget, hogy a .pénztárak előtti torlódás elkerülése érdekében elővételben váltsák meg menet- és helyjegyeiket. Belföldi forgalomban a MÁV a menetjegyeket keletbélyegzés nélkül is kiadja. Az így váltott jegyet az utazás megkezdése előtt a kapusok, az információsok, kisebb állomásokon a jegypénztárak soron kívül érvényesítik. Éljenek az utasok ezzel a lehetőséggel! Búzaminősítés — a sikértartalom szerint A Gabona Tröszt vállalatai felkészültek az idei búzatermés fogadására, ami ezúttal azért adott többletmunkát, mert 1986- tól kezdve az étkezési búzát a sikértartalom szerint minősítik. Az intézkedés oka: megnőtt az igény a jó minőségű búzák, illetve a belőlük készített liszt iránt. Nemcsak a hazai sütő- és tésztaipar igényli a magasabb sikértartalmú alapanyagot, hanem a külpiacon is mind keresettebbek az ilyen termékek. Az új minősítési rendszer egyértelműen a búza minősítésének javítására ösztönzi a termelőket. Eddig az étkezési búzának minősített fajtákat minőségüktől függetlenül az úgynevezett étkezési kategóriába sorolták. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy az étkezési búzák beltartalmi értéke, például a technológiától vagy a termésmennyiségtől függően, nem minden esetben éri el a megkívánt „étkezési” minőséget. A sikértartalom szerinti átvétel ezentúl lehetővé teszi az ár és a minőség összhangjának megteremtését. A 100 kilogrammonként 360 forintos alapár a legalább 27 százalék nedvessikértartalmú étkezési búzára vonatkozik. A 25—27 százalék nedves- sikér-tartalom közötti búzát is étkezési búzának minősítik, de mázsánként 10 forintot levonnak az alapárból a 25—25,9, és mázsánként 5 forintot a 26—26,9 közötti nedvessikér-tartalom esetén. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok a különleges minőségű búzáért, annak minőségétől függően, továbbra is 30, illetve 45 forint felárat fizetnek 100 kg-onként. A tröszt vállalatai minden megyében tanácskozásokon tájékoztatták a mezőgazdasági nagyüzemeket a minősítésről és az átvétel módjáról. Az átadó-átvevő szakemberek részére oktatást szerveztek. A gabonaipar olyan országos laboratóriumi hálózattal rendelkezik, amely alkalmas arra, hogy az átvett tételeket a megkötött termékértékesítési szerződésekben rögzített határ-' időn belül minősítsék. Ezt követően kerül sor a minőség szerinti kifizetésre, éspedig ugyanolyan gyorsan, mint ahogyan azt a termelők a korábbi években már megszokhatták. A gabonaipar a tsz-ek területi szövetségeivel szoros és állandó kapcsolatot alakított ki, lehetőséget teremtve az esetleg felmerülő viták azonnali és megnyugtató rendezésére.