Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-28 / 124. szám
QQzdQ/QQpoliükci> munka y telje/ítmények KTÖn NF.PK * »- 198« május 28. AZ IPARFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI I. Legfőbb követelmény az egyensúlyjavítás A VI. ötéves terv első éveiben tapasztalt lendületes ipari fejlődés a tervidőszak közepére mérséklődött, és összességében a megye ipara mintegy 14 százalékos növekedést ért el. Csökkent az iparban foglalkoztatottaik száma Is, mintegy 3000 fővel, így a termelésbővülés termelékenységnövekedésből adódott. A nehezedő gazdasági körülmények kihatottak az ipari beruházásokra is, így azok nagysága elmaradt a kívánt mértéktől. Innovációs készség A népgazdaság legfőbb célja ebben a tervidőszakban a nemzetközi fizetőképesség megőrzése volt. Az ennek érdekében bevezetett szigorúbb szabályozás jelentős terheket rótt a gazdálkodó egységekre. Hatása igen differenciáltan jelentkezett, egyes vállalatok, szövetkezetek kiemelkedő eredményt értek el, míg mások termelése visszaesett, piaci gondokkal küzdöttek. Általánosságban elmondható, hogy azok B vállalatok és szövetkezetek, amelyek rugalmas termékszerkezet-váltással alkalmazkodni tudtak a piaci feltételekhez,, eredményt tudtak elérni az anyag- és energiafelhasználás csökkentésében — azáltal, hogy a műszaki fejlesztést e célok elérésének rendelték alá — sikeresen gazdálkodtak. Azok a gazdálkodó egységek, amelyeknél az innovációs készség nem tudott kibontakozni, gazdaságilag hátrányos helyzetbe kerültek. Végső fokon így kell értékelni az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatot, melyet felszámoltak. A termelést növelő termékszerkezet-váltást elősegítő beruházási források beszűkülése összességében kedvezőtlenül hatott a megye iparára. A beruházások visz- szaesése nem segítette elő a megye műszaki-technikai színvonalának emelkedését, az ma is jelentősen alatta marad az országos átlagnak. Ugyanakkor azt is tényként kell megemlíteni, hogy nem javult a beruházások mű- szaki-techniikai összetétele; most is kisebb hányadot képviselt a gépi és technikai berendezés, mint az építés. Jóllehet, elsősorban gépi, technikai megújulásra lenne szükség. Eredményes fejlesztést hajtott végre a megyében a Kőolaj- és Földgázbányászati vállalat, melynél befejeződött a mintegy 2 milliárd forintos beruházás, eredményeként számottevővé vált a megyében kitermelt szénhidrogének aránya az országos termelésen belül. Részben ennek is köszönhető, hogy lehetővé vált a tervidőszak második felében 20 itteni település bekapcsolása a ve- zetékesföldgáz-ellátásba. Az ipar más területén is több fejlesztés valósult meg, melyek közül kiemelést érdemel az Április 4. Gépipari Műveknél, a Petőfi Nyomdánál és a Mezőgép Vállalatnál végrehajtott termékszerkezet-átalakító beruházás. Előtérben az export Az elmúlt tervidőszakban legfőbb követelmény a megye iparával szemben is az volt, hogy járuljon hozzá az ország külkereskedelmi egyensúlyának javításához. Ennek érdekében előtérbe került az export. A tervidőszakban mintegy 20 százalékkal nőtt a külpiaci értékesítés aránya, a termelésnek csaknem harmada (31,5 százaléka) ment exportra. Ehhez több vállalat és szövetkezet hozzájárult jó munkájával. így a Mezőgép, az Április 4. Gépipari Művek, a BRG, az MMG, a Fémmunkás, a Fémipari Vállalat (Du- navecse), vagy a könnyűiparban a Petőfi Nyomda, a Habselyem kötöttárugyár megyei gyárai, a „Rubin” és a „Nett” Ruházati Vállalat. Jelentős változás következett be a szövetkezeti iparban is az erporttermelésben. Csökkent a nem rubelelszámolású export mennyisége, ugyanakkor átlagot meghaladóan nőtt a rubelelszámolású. Változatlanul jelentős exporttevékenységet végeznek a megye háziipari szövetkezetei, az Ezermester Ipari Szövetkezet, a BL.ÉVISZ, a Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet. Korszerűbb szervezetben Az elmúlt tervidőszakban a megye iparában igen jelentős szervezeti, és azt követően irányítási formaváltozás történt. A szervezeti változás hatására szaporodott a megyei székhelyű ipari vállalatok száma. Több, korábban gyárként, gyáregységként működő szervezet vált önállóvá. Ez a folyamat várhatóan áthúzódik a következő tervidőszakra is. Az AFIT Tröszt megszüntetésével négy javító-szolgáltató kisvállalat, valamint egy készárutermelő vállalat jött létre. A Gelika átszervezésével két javító-szolgáltató kisvállalat alakult. önállóvá lett a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, a Kecskeméti Parkettagyár, az Építő*> gépipari Kisgépjavító Vállalat, a „Rubin” Ruházati Vállalat, a „Nett” Konfekcióipari Vállalat, a Kiskunhalasi Faipari Vállalat, a Bajai Épületasztalos- és Faipari Vállalat. A vállalatok egy része a .belső mechanizmus korszerűsítése érdekében megváltoztatta irányítási rendszerét; leányvállalattá szervezte egyes egységeit, például az Április 4. Gépipari Művek, és ez történik a Mezőgép Vállalatnál is. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatot — mint már szó volt róla — jogutód nélkül felszámolták; kecskeméti gyárát az MMG, a kiskőrösit pedig a Telefongyár vette meg, és üzemeLteti tovább saját profiljában. Jelentős szervezeti változás valósult meg a megye szövetkezeti iparában is; a megyei feladatot ellátó RUVESZ négy kisszövetkezetté alakult át. A Kecskeméti Fodrász és Fényképész Ipari Szövetkezetből kivált a fényképészrészleg és önálló kisszövetkezetté alakult: Több megyei szövetkezet leányvállalati formába szervezte át szolgáltató- részlegét. Mindezek mellett jelentős számban alakultak kisszövetkezetek. A végbement szervezeti változások célja, hogy ész- szerűsítsék az irányítási mechanizmust. javuljon az irányítás és a termelés összhangja. Ember és technika • Erre az időszakra esik a vállalati és magán gazdasági munkaközösségek, polgárjogi társulások létrejötte és elterjedése a megyében. Hatására csaknem 8 ezer fő, az ipari létszám mintegy 20 százaléka dolgozik vállalati groben, a magán gm-ben dolgozók száma ennél kevesebb, megyei szinten kétezer fő. Ma elmondhatjuk, hogy a vállalatok mintegy kétharmada új irányítási formában dolgozik. A több telephelyes közép- és nagy- vállalatoknál vállalati tanácsok alakultak, míg a kisebbeknél küldött-, illetve közgyűlési formára tértek át. összességében az a tapasztalat, ‘ hogy változatlanul nag$ súlyt kell helyezni az emberi és a technikai oldalra egyaránt. Ennek érdekében a megye műszaki értelmiségét jobban be kell vonni ez ipar előtt álló feladatok megoldásába. Számukat is növelni kell. Végzett munkájukkal arányba .kell hozni anyagi, erkölcsi megbecsülésüket. A műszakitechnikai színvonal emelkedését főleg gépi, technológiai beruházásokkal kell elérni. Ennek érdekében be kell kapcsolódni minél több gazdálkodó egységnek azokba a kiemelt programokba, melyek révén műszaki fejlesztésük felgyorsítható. Vágó Iván a megyei tanács ipari-osztályának vezetője (Folytatjuk) Egy másodperc alatt tízmillió mérés • Nagy bonyolultságú, digitális integrált áramkörök ellenőrzésére szolgáló mérőautomatát fejlesztett ki a Mikroelektronikai Vállalat. Gyorsaságára jellemző, hogy egy másodperc alatt tízmillió mérés elvégzésére képes. A termék Vásárdíjat kapott a BNV-n, Borbáspusztai lovasnapok tombola h y eremén yjegyzéke Nyeremény: Tombolaszám: 1 db póniló 1353* 1 db rackajuh 2120 1 db kölyökkutya 2103 3 db fagyasztott hízott liba 3398, 4132, 2224 10 db élő liba 4923, 2206, 4533, 3810, 1365, 474, 683, 885, 1023 4845, 8x5 db naposliba 3536, 3122, 4849, 448, 550, 533, 1033 2585, 4x25 db naposcslrke 4541, 3181, 4592, 526 5 üveg pezsgő 2965, 2342, 2951, 2358, 570 5 üveg bor 1653, 637, 1699, 2146, 3405 Nyeremények átvétele miatt a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz Kecskemét, Búzakalász u. 20., a tsz központjában lehet érdeklődni 29-822/75 melléken Túri Jánosáénál. A NYEREMÉNYTARGYAK 1985. JÜNIUS 15-IG VEHETŐK ÄT. 436 MINŐSÉG ÉS PONTOSSÁG Buszalkatrészek Bácsbokodról A báesbokodí Aranykalász Termelőszövetkezet 1913-ban létesítette vasipari üzemét a tagok tel- •jes foglalkoztatása érdekében. Akkoriban 2—3 millió forint volt az évi termelési értékük. Gyártmányaik iránt olyan nagy lett a kereslet, hogy évről évre fejlesztették az üzemet. Jagicza János vasipari föága- zat vezető: — A Csepel Autógyár készíti az autóbusz-alvázakat — az országos járműprogram' keretében — az Ikarusz buszokhoz. Mi pedig a Csepeli Autógyárral léptünk kapcsolatba, lengökarokiat gyártunk. A megrendelők elégedettségét bizonyítja, hogy az egész országban csak mi készítjük ezt az alkatrészt. Fegyelmezettséget, pontosságot, jó minőséget kíván ez a feladat dolgozóinktól. Napomba pontosan kell szállítani a meghatározott mennyiséget, hogy ne akadályozzuk az autóbuszok összeszerelését, több ezer ember munkáját és az exportot. Jelentős ipari üzemmé fejlesztették a íémalkatrészgyártó részleget. Az idei termelési tervük 85 millió forint, ami 15 mjllió• As alkatrészeket főként nők szerelik. nyok főként alkatrészeket szerelnek. — (Folyamatosan korszerűsítjük a termelést, évente 3—4 millió forintot költünk új gépekre. Mind több automata fémmegmunkálót szerzünk be. Ezzel is a teljesítményeket, növeljük. Dolgozóinknak darabbért fizetünk, vagyis teljesítmény után kapják keresetüket. Mindenkinek érdeke tehát, hogy a minőségen és a pontosságon túlmenően ügyeljen a teljesítmény növelésére is — tájékoztat a főágazatvezető. A termelőszövetkezet vezetői maguk sem hitték, amikor 13 évvel ezelőtt hozzákezdtek az ipari melléküzemág létesítéséhez, hogy ilyen gyors lesz a ifelfutás. Kezdettől igényesség jellemezte az itt dolgozók munkáját, ennek köszönhető, hogy több mint húszszorosára nőtt a termelésük az alapítás óta. K. S. val több a tavalyi ténynél. Száznegyvenen dolgoznak már az üzemben — közülük 45 nő —, két műszakban. A 12 éven aluli gyermeket nevelő anyákat külön foglalkoztatják. Az asszonyok, lá• Annus János csehszlovák automata gépet kezel. (Méhes! Éva felvételei.) S/OVJITI Épül a jambiirgi földgázvezeték • Épül a Novij-Urengojt Jamburggal összekötő, 230 kilométeres vasútvonal. A tervek szerint ezen ‘a útvonalon már az idén júliusban megindul a forgalom. 1986 és 1990 között a Szovjetunió egyharmaduval növeli a töldgáztermelésit, és ezzel eléri az évi 835—850 milliárd köbmétert. A [tervezett növekmény legfontosabb nyersanyagbázisa a nyugat-szibériai jamburgi lelőhely, amely a geológiai feltárások eredményei alapján biztosítana tudja e terv teljesítését. A több retegiben elhelyezkedő, 170 kilométer hosszú, 45 kilométer széles földgázmező termelékenysége meghaladja a híres szibériai medvezsjei lelőhely hozamát. A sarkkörön túli Jamburg jóval északabbra fekszik, mint Medvezsje és Urengoj. Az örök fagy, a tavak és mocsarak, a lakott településektől és iparköz- porntoktól való nagy távolság nehezíti az új lelőhely kitermelését. A mintegy 4,5 milliárd rubelre tervezett beruházásokat mégis igen szoros határidőre kell teljesíteni, öt év alatt tíz komplex gázelőkészítő berendezést. öt dízelüzemanyag-termelő berendezést, 2,3 ezer kilométernyi kapcsolódó földgázvezetéket és újabb 780 termelő' kutat kell üzembe állítani. A megközelítőleg hasonló méretű beruházások teljesítéséhez az urengoji Lelőhelyen nyolc esztendőre volt szükség. Jamburgban ezt — a tervek szerint — mindössze négy év alatt érik el. Amíg Urengojból a kőolajszármazékokat a kitermelés kezdetét követő ötödik évben kezdték szállítani, Jamburgban már a második évben tervezik a gyártási szint elérését. Ezek a számítások mindenekelőtt az Urengojban jól bevált új építési módszerek alkalmazd sán alapulnak. A jamburgi beruházási terv szerint a te'chno tliógiaá komplexum építését blokkrendszerben végzik. A szükséges berendezéseikkel felszerelt nagyméretű blokkok Tyu- menyben készülnek, ahonnan vízi úton, speciális pontonokon juttatják el a szerelés helyszínére. 1985 nyarán 23, egyenként 150—350 tonnás blokk jutott el a mintegy 2600 kilométeres vízi útvonalon Tyumenyből Jamburg- ba. A jövőben 1000 tonnás szu- perblokkokait szállítanak ide. Már készülnek e szuperblokkok szárazföldi szállításához szükséges légpárnás járművek tervei is. Ma az Qb folyó partján fekvő Jamburgban mintegy hatezren dolgoznak a megfelelő életkörülmények megteremtésén. Épül a Novij-Urengojt Jamburggal ösz- szekötő 230 kilométeres vasútvonal, amely a szibériai körülmények között a legmegbízhatóbb szállítási lehetőség lesz. Az útvonalon a tervek szerint már az idén júliusban megindul a forgalom. Épül a jamburgi földgázt a Szovjetunió központi területeire szállító vezetékrendszer is. Januárban fejeződött be a Jam- burg—Jeilec—1. közötti 3150 kilométeres vezetékszakasz építése, amelyet február végén már csatlakoztattak az egységes szovjet földgázvezeték-rendszerihez. 1986—1990 közöt( Jamburgból összesen hat, 1420 kilométeres csővezeték kiépítésére kerül sor az ország európai területei felé. Ezek közül az egyik az európai KGST-országokba irányuló földgázexport céljait szolgálja. Bányagépesítés A Fejér megyei Balinkán befejezték a szénkitermelés teljes gépesítését, melyre az elmúlt öt év alatt többszáz millió forintot fordított a Veszprémi Szénbányák Vállalat A rekonstrukció eredményeként a balinkai az ország egyik legkorszerűbb bányaüzeme lett és termelése évi 500 ezer. tonnáról 611 ezer tonnára növekedett. A fejtést széngyaluval, illetve maróhengerrel végzik. A gépek és berendezések kezelői úgynevezett acélpajzs védelme alatt dolgoznak, így nem fenyegeti őket a főteomlás veszélye. Korszerűsítették a vágathajtást is. Erre a célra öt új gépet helyeztek üzembe. melyekkel az évi 5,5 kilométernyi vágat 70—80 százalékát képesek igen termelékenyen kihajtani. A balinkai széntermelés 30 százaléka a háztartásoknak jut, a többit pedig olyan nagyfogyasztók használják fel, mint a villamos erőművek és a vasút. Háromezer tonna jégkrém Mintegy háromezer tonna jégkrémet gyártanak az idén a Roll Gazdasági Társulás múlt év végén átadott büki üzemében. A Csepregi Állami Gazdaság gesztorságával működő társaság mintegy 160 millió forintos beruházással létesített jégkrémüzemébert dán automata gépekkel ' es technológiával már három műszakban dolgoznak, nyáron pedig, szombaton és vasárnap is folyik a munka. Az év folyamán húszmillió pálcikás, húszmillió poharas és 1,2 miljió dobozos családi jégkrémet szállítanak megrendelőiknek. A jégkrém gyártásához szükséges alapanyaggal a csepregi tangazdaság látja el az .üzemet. Nagy figyelmet fordít a gazdasági társaság a falusi boltok ellátására mivel ezeken a helyeken gyakran a víz minősége nem megfelelő ahhoz, hogy helyben készítsenek fagylaltot. A jégkrém forgalmazásához azonban elegendő hűtőtérre van szükség át üzletekben Az üzemnek jelenleg 300 hűtőládája van a boltokban, és még ebben az évben további kétezret szereznek be, hogy javítsák az. ellátást. t
