Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-27 / 123. szám

"VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE At. MSZMP ßACS-KI$KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 123. szám Ára: 1,80 Ft 1986. május 27. kedd HETES ESŐ KELLENE Szomjaznak a földek A városi bérház ablakából néz­ve tisztességes mennyiségűnek látszó eső hullott a hét végén. A mezőgazdasági szakemberek jel­zései szerint azonban a Homok­hátság egyes részein még mindig aszály van. Kiskunfélegyháza környékén a 10 millimétert is meghaladta a csapadék, de pél­dául Lajosmizsén, Városföldön szinte csak nyomokban fordult elő. Nemcsak a múlt hét végén volt egyenlőtlen a megyében az esőzés, az egész május szeszélyes volt. Egyazon időben esett egyik helyen három, másutt 30 milli­méter eső. Májusban 55 millimé­ter volt az elmúlt ötven évben az „égi áldás” átlagmennyisége. Az idén azonban mindössze 22,9 milliméter jutott belőle. A homo­kos talajokon a vizsgálódók a felső negyven centiméteres ré­tegben mindössze 3—5 térfogat­százalék nedvességet találtak. Az őszi kalászosok közül az ár­pán kívül valamennyinek a fej­lődését segítette az eső. Főleg a búzák szárán lehetett alul sár- gulást, a „fölsülés” jelét megfi­gyelni. Ugyanezeken a növénye­ken a párás meleg hatására erő­teljes gombafertőzés is tapasztal­ható, így a növényvédelmi mun­kákat nagy odafigyeléssel kell végezni. A napraforgó és a kuko­rica kelése az április végi, má­jus eleji csapadék hatására meg­felelő volt,' de a múlt héten a 3—5 leveles kukoricák már „fu­rulyázni” kezdtek. A melegigényes növéhyek kö­zül a paradicsomot és a papri­kát palántázzák még, némely gazdaságban úgy, hogy a szüksé­ges vizet lajton szállítják a te­rületre. Hosszabb szárazság után a Bácskába is megérkezett a hét végén a várva vár csapadék, ki­adós zápor formájában. Rövid idő alatt 20, helyenként 70 mil­liméter víz zúdult alá. Sajnos az eső néhol jeget is hozott. Sükösd és Vaskút térségéből károkat je­leztek. G. E. KÖZÖS PARLAMENTET ALAKÍTANAK Közép-amerikai csúcsértekezlet ESQUIPULAS A közép-aimerikai államfők megállapodtak egy regionális par­lament megalakításálban, és ab­ban^ hogy a jövőben rendszere­sen találkoznak a közép-ameri­kai béke, a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdítása érdeké­ben — egyebek között ezt tártál- _ mázzá az „esquipulas-i nyilatko­zat”, amelyet Daniel Ortega ni- cairaguai, Jósé Azcona del Hoyo Costa Rica-i és Vinicio Cerezo guatemalai államfő írt alá va­sárnap a tanácskozásuknak he­lyet adó guatemalai városiban. ' Az államfők a nyilatkozat­ban hangsúlyozzák, hogy mind­eddig a Contadora-országok köz­vetítő tevékenysége tekinthető a legmegfelelőbb politikai kez­deményezésnek a térségbelj béke megteremtésére. Kijelentették, hogy készek a „közép-amerikai együttműködésről és békéről szó­ló Contadora-akta” aláírására. Elismerik egyidejűleg, hogy a hadgyakorlatok, a fegyverzet, illetve a kötelezettségvállalások ellenőrzése kérdésében tovább­ra is ellentétek állnak fenn a tér­ség országai között. A közép-amerikai parlament létrehozásának célja olyan in­tézményes mechanizmusok ki­alakítása, amelyek elősegítik a párbeszédet, az együttes fejlődést, a demokrácia és a pluralizmus élveinek érvényre juttatását. A testület tagjai közvetlen szabad népszavazás során választják meg. A parlament létrehozását előkészítő bizottságot egy hóna­pon belül megalakítják, amely ezt követően 90 napon belül ja­vaslatot terjeszt elő a testület al­kotmányjogi kérdéseivel kap­csolatiban,* A nyilatkozat hitet tesz a né­pek szabad önrendelkezése és a politikai, gazdasági, vagy bár­minemű külső beavatkozás nél­küli fejlődés mellett. Az aláíró kormányok egyidejűleg készsé­güket fejezték ki, hogy a közel­jövőben megvizsgálják és fel­gyorsítják a térség államainak gazdasági és társadalmi együtt­működését. Közös álláspontot kívánnak kialakítani a valameny- nyi országot sújtó gazdasági prob­lémákkal, így a külföldi adóssá­gok és a romló cserearányók kér­déseivel kapcsolatban. Habarcskeverő automata és vízibicikli Termékszerkezet-váltás a KISGÉP-nél Szép eredmény, hogy a két évvel ezelőtt önálló­sodott kalocsai Építőipari Kisgépgyártó Vállalat (KISGÉP) tavaly 110 millió forintos árbevétel mel­lett 12,5 milliós nyereséget ért el. Érdekeltségi alap­juk is pozitív, néhány százezer forintot az esedékes hiteltörlesztések után is tudtak korszerűsítésre köl­teni. Megálltak tehát a saját lábukon, de ők erősöd­ni, járni szeretnének. Az iparpolitika irányítói a változó piaci igények rugalmas követését, a gyors innovációt várják a hozzájuk hasonló kisebb cé­gektől. A kalocsaiak minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ennek megfeleljenek, kevés Bács- Kiskun megyei iparvállalat számolhat be az övéké­hez hasonló termékszerkezet-váltási törekvésekről. Sütő Lajos igazgató elmondta, hogy továbbra is gyártják hagyományos termékeiket, a vibrátorokat, a hidraulikus szerelőállványokat pedig továbbfej­lesztették. Tipizált alkatrészekből összeállítva akár hat, kilenc, vagy tizenkét méter emelőmagasságú berendezést is szállítanak. 49 pályázó közül ők nyerték el az Alföldi Téglaipari Vállalat megren­delését a Hajdúnánáson és Tápiógyörgyén építendő új téglagyárak gépi berendezéseinek egy részére. Tavaly sikerült bekapcsolódniuk a kőolajkutatásba, kútfúráshoz használatos segédberendezések gyár­tásával. A felsoroltak már önmagukban bizonyítják a KISGÉP rugalmasságát, de az igazi előrelépés az tenne, ha valamilyen önálló, új terméküket sike­rülne nagy darabszámban eladni. Így néhány ke­vésbé jövedelmező kooperációtól megszabadulhat­nának. G Tipizált alkatrészekből össze­állított hidraulikus szerelőállvá­nyát a KISGÉP az idén is be­mutatja a BNV-n. Megpróbálnak elébe menni a piaci igényeknek. Már a tavalyi BNV-n bemutatták új habbetongyár­tó gépsorukat, de az üzleti siker egyelőre alatta marad a várakozásnak. Az idei vásárra egy sor új­donsággal készültek, .s remélik, hogy közülük leg­alább egy meghozza a várva várt áttörést. Sikeres termékük lehet a saját tervezésű, 500 ki­logramm teherbírású konzolos daru, vagy az Épí­téstudományi Intézettel közösen kifejlesztett, sze­mélygépkocsival mozgatható 250 kilogrammos mo­bil kisdaru. Gondoltak tehát a családiház-építés gépesítésére is, erre a célra kínálják a Mátra gáz­beton tégla vágására alkalmas szalagfűrészüket. Építőanyaggyártó cégek figyelmébe ajánlják ned- vesszemcse-aprító gépüket, szárazhabarcs-keverő automatájukra pedig azoktól várnak megrendelést, akiknek különösen ügyelniük kell a vakolat azonos színére. Terveik közé tartozik, hogy egy amerikai céggel közös vállalatot hozzanak létre vibrátorok gyártására és harmadik piaci eladására. A válasz­tott vezetőség 280 dolgozó egzisztenciájáért felelős, ha igény lesz rá, akár vízibiciklit is gyártanak. A közelmúltban ugyanis fiataljaik üdüléséhez össze­barkácsoltak egyet, aminek akkora sikere lett, hogy azóta több tucatot szép nyereséggel adtak el belőle. A KISGÉP tehát nem vár a sült galambra, tudja, hogy a kiugrás lehetősége csak annak adatik meg, aki elébe megy a szerencsének. B. F. I. TÖBB EXPORT, JÓL IRÁNYÍTOTT HÁZTÁJI GAZDASAGOK Kiválóan dolgozó kollektívák • Szabadszálláson már az aratásra készülnek, Zakariás József és Tol dl József gépszerelők a kombájnokat vizsgálják. Mindketten a Szí vetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a múlt évi teljesítményük alapján kiváló címmel tün­tetett ki több Bács-Kiskun megyében dolgozó szövetke­zedet, állami gazdaságot. Az átadási ünnepségek nagyobb részére a múlt hét végén ke­rült sor. Az elért eredményekért a Bácsalmási Állami Gazdaság ki­váló vállalait címet kapott. Ta­valy 806 milliós termelési érték mellett 105 millió forintos nye­reséggel zárták az esztendőt. Sen- dula Tibor igazgató a tizedik al­kalommal kiérdemelt elismeré­sen kívül átvette a nemzetkö­zi mumkaverseny élenjáró válla­lata kitüntető címet is, amit di­namikusan fejlődő exportjukért kaptak. 1983-ban egymillió forint értékű vetőmagot adtak el kül­földi vevőiknek, 1984-ben már 34 millió volt az export értéke, ta­valy pedig meghaladta a 76 mil­lió forintot. A kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet tagsága a tavalyi kimagasló gazdasági és társadalompolitikai tevékeny­ségért elnyerte a kiváló szövet­kezet címet. Ami különösen fi­gyelmet érdemel: ebben a gazda­ságban a 208 millió forintos ter­melési érték 91 százalékát az alaptevékenységgel' teremtik elő. A háztáji integrációban is je­lentős eredményeket érték el, a tagság által a szövetkezeten ke­resztül értékesített szarvasmar­ha, sertés és tej értéke elérte a 70 millió forintot. Jól dolgozott a négyszázhetven fős kollektíva, hiszen 43,5 milliós eredménnyel zárták az évet. A kiskunhalasi Vörös Október Tsz közgyűlésén Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökhelyettese adta át a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter által adományozott Kiváló Szövetkezet kitüntető okleve­let, amelyet a gazdaság immár kilencedszer érdemelt ki. A tsz elnöke, Huri Béla elmondta, hogy az időjárás kedvezőtlen hatásai ellenére a tavaly kitűzött elkép­zeléseiket sikerült megvalósíta­ni. Az idén kétszáz hektáron nap­raforgó termesztésével is pró­bálkoznak. és a háztájiban dup­lájára növelték a fűszerpaprika termesztését. Tovább folytató­dik a juhászati ágazat fejleszté­se. A szövetkezetben meghono­sodott az ipari tevékenység, a te- kercselőüzem tavaly 1500 kisgép reklamációmentes javítását vé­gezte el. (A műanyag-feldolgozó üzem ettől az évtől kezdve a kis­kunfélegyházi Villamosszigetelő és Műanyaggyárral kötött meg­állapodás alapján megduplázza korábbi termelését. így tavaly 36 millió forintos nyereséget sikerült elérni. ötödik alkalommal lett kiváló szövetkezet a szabadszállási Le­nin Tsz. A gazdaság 1983-ban mélyponton volt. Ha innen szá­mítjuk, akkor két év alatt több mint tízszeresére emelkedett, s tavaly már 41 millió forint volt a nyereség. Szűcs Sándor elnök elmondta, hogy a tanulságok le­vonása után változtattak a vetés- szerkezeten. A csaknem ezer hek­táros kertészetben csemegeku­koricát, zöldborsót, fűszerpap­rikát, zellert, petrezselymet, pó­réhagymát, spenótot és kaprot termelnek. Ezeket zömmel saját szárítójukban dolgozzák fel. Ezt a tevékenységet tovább kíván ják bővíteni, és növelik a kész­termékek arányát. Ezért is vásá rolták meg a Kecskeméti Kon zervgyár szabadszállási telepét Az eddigi tapasztalatok alapján jól döntöttek, amikor bevezették a teljesítményhez és minőséghez kötött szigorú bérgazdálkodást Meg kell említeni, hogy az itteni újítógárda a megye legjobbjai közé tartozik, hiszen tavaly is 30 ötlettel, újítással ésszerűsítették a termelést. Negyedik alkalommal vette át Vágó György, a szanki Haladás Tsz elnöke a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Tavaly 135 millió fo­rintos termelési érték mellett több mint 12 milliós nyereséggel zár­ták az esztendőt. A legjobban működő ágazatuk a baromfihiz- lalás volt. Ezernyolcszáz tonna pecsenyecsirkét adtak el a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalatnak. Az ágazat szűkített nye­resége 6,9 millió forint volt. Az 1985. évi gazdálkodási ver­senyben elért eredménye alapján miniszteri dicséretben részesült a Kiskunsági Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság kollektívája. H. R.—Cz. P. Zenés darabok, felfrissített társulat A következő évadot a Kecske­méti Katona József Színház fel­frissült társulattal kezdi: Buda­pestről ide szerződött többek kö­zött Nagy Attila, Lőrinczi Éva, Sirkó László, Tarján Pál, néhány végzős főiskolás: Tallós Rita, Si- vók Irén és Pál Attila. Visszatér a kecskeméti színpadra Fekete Tibor. Vidéki színházakból is átigazoltak a kecskemétibe, így Győrből, Szegedről, Veszprémből, Békéscsabáról, Pécsről. Néháijy új név a társulatból: Hollai Kál­mán, Saárossy Kinga, Blaskó Ba­lázs, Csák Zsuzsa, Csiszár Nán­dor, Kővári Judit, Holl István, Petényi Ilona. A társulat régi tagjai közül jó néhányan nem váltak meg a szín­háztól, például Réti Erika, Jab- lonkay Mária, Kovács Gyula, Kiss Jenő, Vitéz László, Pap Éva. A rendezői gárdából Hegyi Árpád Jutocsa maradt. Lendvay Ferenc mellett a kecskeméti színházban rendez még a következő évadban Horváth Jenő, a sepsiszentgyör­gyi Seprődi-Kiss Attila, s itt rendezi diplomamunkáját a vég­zős főiskolás Kiss József. Köztudomású, hogy a nagyszín­ház épületét felújítás miatt be­zárták. így négy darabot az Er­dei Ferenc Művelődési Központ színháztermében játszanak. Itt mutatják be Jacobi Viktor Sy- billjét, Kálmán Imre Marica gróf­nőjét, Harsányi—Eisemann— Zágon XIV. Renéjét és Shakes­peare A velencei kalmár című darabját. A művelődési központ­ban lesz ifjúsági előadás is: Mó­ricz Zsigmond Légy jó mindha- láligja. A kamaraszínházba költöztek az irodák, s átalakítják a színpa­dot is nagyszínházi produkciók­hoz. A műsorterv szerint itt mu­tatják be Tolsztoj Háború és bé­ke, Németh László Villámíény- nél, Gyárfás Miklós Képzelődök, Tennessee Williams A vágy vil­lamosa, Fekete. Sándor a Lilla villa titka, Slade Jövőre veled ugyanitt és Machiavelli—Ka­rinthy Ferenc—Romhányi Jó­zsef—Aldobólyi Nagy György: Maszlag című darabját. A nagyszínház szerepét ez idő­re magára vállaló kamarában a hétfő kivételével mindennap tar­tanak előadást. A vezetés kitart a régi korábban bevált rendszer mellett: nyolc előadást bérletez- nek. A bérletek már kaphatók a szervezési irodában. H. K. E. Aía szerte a világon — így nálunk is — megrendezik a tejnapot, a tejtermelés tudo­mányos, technikai fejleszté­sének összehangolására 1903- ban alakult Nemzetközi Tej­szövetség határozata alapján hívják fel a figyelmet a lét- fontosságú élelmiszer jelen­tőségére. A Tejipari Tröszt és a kereskedelmi vállalatok a tejnap alkalmából az or­szág különböző településein, megyénkben is számos helyen tartanak árubemutatóval egy­bekötött kóstolót. Hozzátartozik az egészsé­ges táplálkozáshoz: ilyen ér­telemben a tej létszükségle­tünk. Gasztronómiai készít­ményeink alkotóeleme, nél­küle nem boldogulna a cuk­rász, a szakács, a háziasz- szony. önmagában is meg­szokott étkünk, „beépült” az életünkbe. Közérzetünket be~ folyásoló tényező, hogy van-e tej, milyen és mennyiért? Más szempontból: a tej me­zőgazdasági és ipari termék, áru. Három különböző gaz­dasági ágazatban kell megte­remteni a feltételrendszerét annak, hogy tej legyen. El­sősorban az érdekeltséget: a termelőét, a feldolgozóét, a forgalmazóét. Hogy a terme­lői érdekeltséggel gondok van~ nak, arra az országosan ta­pasztalható jelenség is figyel­meztet: csökken a tehénállo­mány az üzemekben , s a ház­tájiban egyaránt. Ha pedig itthon nem tudjuk megter­melni a szükséges mennyisé­get, akkor tejport kell impor­tálnunk, hiszen az igényeket ki kell elégíteni. Pedig a tej enélkül is többe kerül, mint amennyit a boltban fizetünk érte. Az a feladat, hogy tej legyen, szünet nélkül, inten­zív munkát igényel a terme­lőtől, a feldolgozótól, a keres­kedőtől. Amit hazánk tejiparáról a* elmúlt tervidőszak eredmé­nyeinek számabv ételeként — a mai nemzetközi tejnap al­kalmából — el lehet monda­ni: növekedett a felvásárolt tej mennyisége, s a minőség mmmsumm m ttssmsimm, szerinti átvétel következté­ben javult a minősége. Az egy főre jutó tejfogyasztás a nép- gazdasági tervben előirány­zottnál nagyobb mértékben növekedett, ebben döntő sze­repet játszott a termékszer­kezet korszerűsítése: sokféle tejtermék került forgalomba. 'Bővült a magasabb feldolgo­zottsági fokú áruk (desszertek, ízesített joghurtok, sajtok stb.) köre, évente 10-12-féle új termék kerül a boltokba. Ja­vult az üzemek műszaki sz*1*" vonala, az irányítás-korsze­rűsítés következtében növe­kedett a vállalatok önállósá­ga, s ennek alapján érdekelt­sége a termelésben. Jó alapról indulva kezdhet­ték a hetedik ötéves tervet, céljuk változatlanul a fogyosz- í tói igények kielégítése. Esze- ) rint évente másfél százalék- *' kai kell növelniök a feldől- .■ gozandó tej mennyiségét. A kereslet — jól érzékelhető — differenciálódásához ígazod- . va, az egészséges táplálkozás >■ elősegítésére újabb, és a ko- ^ rabbinál jelentősebb termék- % szerkezet-váltást hajtanak végre a közeljövőben. Ezt ' egyébként a tejipar gazdasági érdeke is megkívánja. Almás! Márta mmw Tejnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom