Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

QQzda/áqpolitika > munka , tclje/ítményck f ~ • W _________WF__________y 1986 maju«, TE RVEK — PÁLYAÍVEK Lakatosból üzemvezető A húsz év körüli fiatalember az ötvenes évek elején elin­dult Kecskemétről „világot látni” Budapestre. Több évig a fővárosban maradt, ugyanis lakatos szakmát tanult a fűtő­berendezési vállalatnál. Megkapta az oklevelet, s visszahúzta a szíve szülővárosába. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában helyezkedett el. Akkor 1955-öt írtak, s azóta, tehát több mint harminc éve Szakonyi János üzemvezető munka­könyvében ugyanez a cég szerepel munkáltatóként. Az egyik lakatosbrigádban kezdett el dolgozni, s hamarosan a kollek­tíva vezetője lett. Borsodi kezdeményezés Meg kellett tanulni — Mivel foglalkoztak? — Apróbb munkákkal bíztak meg bennünket, aztán a 60-as évek elején lényeges profilváltás -történt a gyárban. Megrendelé­seiket kaptunk hidroglóbuszok készítésére. Feladatul kaptuk a vaselemek kialakítását, így a brigád létszáma 35—40-re nőtt. Szükség volt a gyarapodásra, mert évente 80—100 víztartályt gyártottunk, először itthoni, in'ajd külföldi m eg rendelés ékre is. A brigádunkból csoport lett. s engem bíztak meg a ve­zetésével. Ez volt a jelenlegi egyik legnagyobb műhely csírá­ja. Kezdőiben, 1962-ben az V-ös számú műhelyben 60—70-en dol­goztunk. Én lettem a művezető. Egyre szaporodott a megrende­lések számla, s évente már több mint 100 hidrogltóbuszt gyártot­tunk. A vas formálásához volt rutinom, de a vezetéshez még nem. Más dolotg brigádvezetőnek lenni, s más egy nagyobb közös­séget irányítani. Meg kellett ta­nulni, amiben segítettek a felet­teseim, s a kollégák is. — A beosztottjai hogyan segí­tettek? ■— Elsősorban az őszinteségük­kel, nyíltságukkal, s természeté­ben azzal is, hogy becsületesen dolgoztak. — S mit vártak cserébe? — Ugyanezt, Igyekeztem viszo­nozni, illetve megtartani a ko­rábbi közvetlen munkakapcsola­tot. A jó légkörnek is 'köszönhe­tem, hogy munkám mellett még­szereztem a gépésztechnikusi oklevelet. Szovjet megrendelések — Mikor tértek át más ter­mékek gyártására? — A 70-es évek elején ismét megváltozott a profilunk. K Co­lon,böző acélszerkezetek készíté­sére tértünk át. — Egyrészt azért, mert hidróglóbuszok gyártásá­ra már nem kaptunk megrende- Jiést, másrészt évekre szóló szov­jet exportmunkával bíztak meg bennünket. Ekkor kezdték el ugyanis az Uszty—Iíimszk-i cell- lulózkombínát építését, s ehhez a szovjetek vasszerkezeteket kér­tek tőlünk. Mindig határidőre és jó minőségben szállítottuk a kombinát eile'meit, s azóta a szov­jet partnerek rendszeres meg­rendelőink lettek. Időközben a vasi'.rmok mellet más szerkeze­teik készítésének irányítása is a feladatom tett. Négy műhely tartozik hozzám. Hét éve az V-ös, VI-os, VII-es, VlII-as mű­hely üzemvezetője vagyok. — Milyen feladatokat végez­nek? — Elsősorban exportra dolgo­zunk. Miután az Uszty—Ilimszk-i beruházás elkészült, technika- er-amcikokat, szclgálitatóházakat és hűtőházakat gyártunk ugyan­csak szovjet megrendelésre. Az V-ös műhelyben készül a vas- oszlopck. gerendák, tartószerke­zetek nagy része, a VI-os és 1 III-as csarnokban speciális aj­tókat. ablakokat, tolckapukat, a Vll-esbsn páci g paneleket gyár­tunk. A négy műhelyben dolgo­zó 180—200 ember 1985-ben pél- dáu' 280—300' millió forint érté­kű terméket állított elő, vagyis a gyár éves termelési. értékének cusknem a felét. A gvár fejlődé­sének érzékeltetésére említem meg azt, hogy a 70-es évék ele­jén a termelési értékünk nem — Az idén milyen kilátásaik vannak? ­— Sajnos, azt keit mondanom, hogy nem jók. Megszakadt az évekig tartó jó sorozatunk. A korábbi akit ól eltérően lényegesen ke'vesebb megrendelést kapunk a szovjet partnerektől. Míg koráb­ban évente 10—12 hűtőházat. 22—25 I eóhnik ács a rn okot, és 24 szolgáltató épületet kértek tő­lünk, az idén eddig' ennek a fe­lét sem. Gazdasági okaik van­nak rá, vagyis kevesebb termé­ket importálnak. Távlati kilátá­— S mit szólnak ehhez a dol­gozók? — Többségében jól felkészült, nagy tapasztalattal! rendelkező lakatosaink, hegesztőink vannak, akikkel a közelmúltban az osztrá­kok megrendelését például he­tek alatt elkészítettük. Bízom abban, hogy embereinknek az év második felében is tuduník mun­kát adni. Ehhez szükséges a jó f élte el a 300 milliót, tavaly pe­dig' jóval meghaladta enne'k dup­láját. sainlk azért nem tragikusak, mert a szovjetek mellett osztrák és nyugatnémet megrendelések is lehetségesek még ebben az évben. De egyelőre igen nagy gondunk az, hogy folyamatosan m unkát a dj urnk dolgozó i nkn ak. — Eddig tudtak adni? ■— ágén. Dé Olyan áron. hogy gyakran átcsoportosítjuk az em­bereket más munkaterületekre, ahol éppen szükség van rájuk. Nem kapkodunk, de sokszor pil­lanatok alatt ke® dönteni, hogy kik. mivel foglalkozzanak. szervezés is, ami a vezetők egyik alapvető kötelessége. — Tervei? — Jövőre is, amikor már nyugdíjas teszek, bejárok a gyárba segíteni. Ezt úgy érzem, el is várják tőlem — zsebemben a nemrég kapott Április 4-e Ér­demrend kitüntetéssel. Továbbra is szeretnék megfelelni az elvá­rásé knák. Tárnái László Szokatlanul nagy munkagép dübö­rög mostanában a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Szirma utcáin, na­ponta többször is, ingajáratban a szennyvíztelep és a környék mező­gazdasági területei között. 'Hatalmas tartályát 15 tonna folyadékkal tölthe­tik fel, s hogy az összesen 30 ton­nás monstrum ne törje össze az uta­kat, óriáskerekeit egy méter széles­re tervezték. A méreteire a neve is utal, Big- nek (angolul: nagy) Ihivják: a típusa Big A4500. Amerikai gyártmányú gép­ről van szó, hazánkban három ha­sonló segít a mezőgazdaságban. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés vásá­rolta őket, három évvel ezelőtt, akkor még „csak” 10 és fél millióért. Nos, e három gép egyike most Szirma ha­tárában, a borsodsziráki Bartók Béla szövetkezet földjét trágyázza, a Miskolc szennyvizéből nyert iszappal. A miskolci vízművek bérli a gépet, hogy olcsón és hatékonyan haszno­síthassa a szennyvíziszapot. Az iszap kezelésének bonyolultabb formája az, amikor előbb centrifugá- lássai csökkentik a víztartalmát, s ha már lapátolható, konténerekbe rak­va kiszállítják a gyűjtőhelyre, az iszapdepóba. Itt ismét szállítóeszköz­re kell rakni, hogy a földekre kerül­jön. A Bignek nincs szüksége cent- rifugálásra, néhány perc alatt fel­szippantja a 13 ezer liter iszapot, és a földbe ugyanolyan gyorsan bele Is injektálja. Es közben még valamit csinál: a 43 centiméter mélyre le­nyúló öt injektor fel Is szántja a ta­lajt. Bármennyire olcsóbb is (egyhar- matl költség) az injektorgép haszná­lata, szükség van a másik lehetőség­re is — hallottuk Boda Páltól, a szennyvíztisztító telep üzemvezető­jétől. Ügyes gép ez (London szenny­víziszapját öt ilyennel viszik a föl­dekre), a másik módszert ennek el­lenére nem lehet elhagyni. Nem min­den évszakban, időjárási körülmé­nyek között alkalmazható az injek­tálás. A centrifugált szárazabb isza­pot a felsőzsolcai Lenin Tsz kapja. Ök Arnóton építették meg a tárolót, onnan trágyáznak. Jól megy ez a masina — büszkél­kedik a kezelője, Tóth Imre, a nád­udvari Vörös Csillag Tsz dolgozója, aki most a munkák idejére miskol­ci lakos lett. A géppel nincs baja, a 350 lóerős motnr bírja a napi 18 órás munkát. Annál nehezebb vele közle­kedni a közúton. (Ide tréleren hoz­ták.) Most is azon bosszankodik, hogy a szemetesek nem rakják vissza ren­desen a kukákat, és az egyik kes­keny utcában eltaposott egyet. Nem csoda, bogy a 30 tonna lett a győz­tes — mondja —, és most ezt a kukát meg kell vennem. — k — I e nt Hlát or házuk Kerekegyházáról A Mezőgép Kerekegyházi Fémipari Leányvállalatának fő termékei az Ikarusz-buszokhoz készített alkatrészek. Ezek mellett állavidóan növelik a különböző vasipari gyártmányok mennyiségét is; már-már hagyományos terméknek számítanak az ipari ventillátorháza’k. Az idén több mint hétezret szállítanak a megrendelőknek. (Pásztor Zoltán felvétele) Folyamatos munkát adni Jó szervezéssel A ROBUR MEGTÉVESZTÉSIG HASONLÍT A NEM Kérdőjelek és lassú járművek .«•­— Mi a lassú jármű? — Lassú és jármű. Aki egy vizsgán effélét felelne, lényegét foglalná össze az 1 1975 II, 5. KPM BM számú rendelet­nek, azaz az „új" KRESZ-nek. Szó szerint egyébként ez a meg­határozás; olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton cinerejéből 25 km ó sebességnél gyorsabban haladni nem képes. Lassú jármű a csettegő, a trak­tor. Meg minden ezen kívül, amit háromszögre vizsgáztatnak. Lassú jármű például a Csepel vagy a Robur teherautó is —■ il­letve, azok a járművek, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a Csepel és a Robur teherautókra, de mégsem azok. Aki egy ilyen lassú járművet szeretne, kérvényt ír az illetékes hatóságnak, és engedélyt kér, hogy főegységekből összeszerel­jen egyet. A hatóságnak nincs szeme, és, ha .mondjuk azt olvas­sa a papíron, hogy a kérelmező Robur első- és hátsó hídból, al­vázból, platóból, fülkéből óhajt lassú járművet fabrikálni, akkor kénytelen föltételezni, hogy a kérelmező külön-külön vásárolt, de legalábbis szétszerelt főegy­ségekkel rendelkezik, még ha meg is van győződve arról, hogy a szóban forgó egységeket soha és senki nem szerelte szét. Az ezermester dolga innen kezdve egyszerű; az engedély birtokában „összeállít” egy „las­sú járművet”, amely megtévesz­tésig hasonlít a Robur teher­autóra, ám valójában nem az. Még egy aprócska problémát kell megoldani; a maximálisan elérhető 25 .kilométer óra sebes­ség kérdését. Kézenfekvőnek lát­szik az eredeti Robur-motor be­építése, ezután csak az áttételt kell megváltoztatni, ily módon le­hetetlenné téve a szélvészgyors száguldást — csakhogy ehhez meg kell bontani a blokkot, ki kell cserélni sereg fogaskereket. Nem lehetne egyszerűbben? Mi lenne, például, ha az öt sebes­ségből csak hármat használhat­nánk? Éppen huszonöttel ballag­na a Robur! Sokféle megoldás között választhatunk, de marad­junk csak a legegyszerűbbnél: valamilyen módon azt akadá­lyozzuk meg, hogy a váltóbotot negyedikbe vagy ötödikbe tol­hassa a sofőr — ezt például egy váltó-kulisszával elérhetjük, amit persze a váltóházba belülről helyezünk el. Megfeleltünk a fel­adatnak? De meg ám, vizsgabiz­tos legyen a talpán, aki bebizo­nyítja, hogy a gép 25-néi gyor­sabban tud kavarni a betonon. Beleülhet (bele is kell ülnie), ki­próbálhatja (ki is kell próbálnia), nyomhatja a gázt (nyomja is), a Robur teherautó metamorfózi­sa bizonyíthatóan megtörtént, s ezentúl már csak lassú jármű. A használat során persze épp a lassúsága okoz számunkra bosszúságot, különösen pedig az a gondolat, amely végig bennünk motoszkál: ez a gép tudna me­részebb tempóban is gördülni. Addig-addig, míg a gondolat tettben ölt testet, s néhány csa­var megoldásával a váltókulisz- szát már el is távolítjuk, miáltal a sebesség fokozásának birtoká­ba jutottunk. Van tehát egy lassú jármű­vünk, amit egy Roburtól egyes­egyed ül a ráakasztott rendszám különböztet meg. Azok az előnyök, melyek mind­ebből következnek, eddigi en­gedélyeztetési procedúrát, vizs­gáztatási eljárást megérnek, le­pipálnak. Vegyük csak sorba őket. A teherautót időszakos műsza­ki vizsgán komolyan ellenőrzik, s hogy megfeleljen a feltételek­nek, karban kell tartani, mindez sok pénzt emészt; amit használ­nak, elkopik. A teherautót teher- au tó-vezetésre jogosító enge­déllyel szabad csak vezetni — ennek egyik, alapvető, nem is legfontosabb feltétele az általá­nos iskola elvégzését igazoló bi­zonyítvány. A lassú járművet csak egyszer kell a hatóságnak bemutatni, üzembe helyezéskor. Időszakos műszaki vizsgára nem kötele­zett, s ez önmagában csinos ősz- szeget hagy a zsebben. További előnye, hogy egyszerű KRESZ- vizsgával vezethető — ennek megszerzése természetesen nagy­ságrenddel könnyebb, mint a teherautósofőri vizsga abszolvá­lása. A gyakorlatban mindez azt je­lenti : míg a teherautót csak fel­nőtt, vizsgázott sofőr vezethet, egy lassú járműnek álcázott Ro­bur kormánya mögött gyakorlat­lan tizennégy éves gyerek veszé­lyeztetheti a forgalom biztonsá­gát. A maga, a te, az ő, az én, a ti életeteket. Mindannyiunikét. Amikor mindezt ilyen szépen végiggortdoltam, beleborsódzott a hátam. Őszintén meg kell azonban mondani, hogy erre konkrét ok nincs. Tavaly a Bács-Kiskun me­gyében történt 1229 közlekedési baleset közül (természetesen ezeknek sem mindegyikét okoz­ták Bács-Kiskun megyei lako­sok) mindössze 9-et idézett elő „egyéb” jármű (e kategóriában tartják nyilván a lassú járműve­ket is). Ézzel azonban még nem sokat mondtunk, hiszen hozzá kell tenni: semmi sem okozott olyan kevés balesetet, mint ez a kategória (melybe a lassú jármű­veken kívül másakat is bevon­tak). Márpedig 5653 közületi és 8568 magán lassú járművet tar­tanak nyilván. Mégis, hogy lehetőségük van közveszély okozására, hogy in­dokolatlanul alacsony szintű fel­tételeknek kel! megfelelniük — alighanem ez volt az, ami a Köz­lekedési Minisztériumot arra ösz­tönözte, .hogy tervbe vegye a lassú járművek összeépítésének tilalmazását. Mint tegnapi számunkban közreadtuk; nincs még igazán biztos értesülés, miként döntött a minisztérium. Remélhetőleg a fürdővízzel nem öntik ki a gyereket. A cset- tegőt, a kistraktort, a vontatót kár volna halálra ítélni, hiszen állami kínálat nincs, vagy ha mégis, megfizethetetlen árú a többségnek. Más azonban a helyzet az egy- tonnásnál nagyobb — teherautó­részegységekből összemesterke­dett (a bőven ecsetelt Robur- példa!) — lassú járművekkel. Azt ugyanis, hogy a Robur ne Robur, hanem lassú jármű legyen (lega­lábbis papíron) igazából kizáró­lag a használójának-tulajdonosá- nak kedvező adófeltételek indo­kolják. Hogy ne csak a Robur példáját említsem, itt van a Cse­pel D 350-es, amelyet ugyancsak szívesen vizsgáztatnak három­szögre. Ha a Csepel D 350-es az. ami, tehát teherautó, akkor évi 14 ezer 820 forint adót kell érte fizetni. Ha lassú jármű képében vesz részt a forgalomban, csak 1600 (legföljebb azonban 3000) forint adó terheli. Lassú járművet — három ton­náig — bármely állampolgár birtokolhat, ugyanekkora teher­autót (például fuvarozásra) azon­ban csak kisiparos, akinek nyil­vánvalóan adóznia is kell. Nem túl sokat (mármint a forgalmá­hoz, a bevételhez képest), de nem is keveset. De kell — míg. ha lassú járművel fuvarozik (en­gedély nélkül), akkor mindezen kiadások a tiszta haszon rovat­ban jelentkeznek. Hajlamos rendőrért kiáltani az ember. De mit tehet a rendőr? A Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedési al­osztályának vezetője, dr. Ger­gely Sándor őrnagy azt mondja: nem sokat. Mert például mi van akkor, ha a Robur képében mutatkozó, háromszögre vizsgáztatott lassú -jármű a számára engedélyezett sebesség (25 km ó) duplájával robog? si Volga 41 ezer 600-ért, MTZ 80-as 70 ezerért, háromszögre vizsgáz­tatott pótkoesi 17 ezerért, billenős IFA 90 ezerért — nemrég nyitotta meg a használt járművek kereskedését a soltvadkerti József Attila Tsz. Rendszám nélküli Roburt láttam, csettegöt nem. A Járművek a soltvadkerti piacon — a esetlegének bérelt helye van. De vajon van-e szükség a soktonnás Csepelre. Roburra — háromszög rendszámmal? Akkor például nincs semmi. (A 120-szal száguldó személyautós 5000 forintos bírságra, és leiéves jogsibevonásra számíthat). — A trafipax — mondja Ger­gely őrnagy — hatvan kilóméi teres sebesség alatt csak kézi irányítással működik. — Sza­vaiból azt veszem ki, ez inkább csak amolyan elvi lehetőség, a gyakorlatban nemigen alkalmaz­zák. De a rendőr fegyvere nemcsak a trafipax; hisz föl is jelentheti a megtáltosodott lassú járművet. Gergely őrnagy óv attól, hogy •komoly jelentőséget tulajdonít­sak az efféle papír puskának. — Először is. ha mondjuk a rendőr egyedül volt, amikor a szabálytalanságot észlelte, s ha mondjuk a lassú járművesek ketten voltak, eleve megcáfol­hatják, akármit is mond. De te­gyük föl, hogy műszaki vizsgára hívatja be a gépet: mire odaér­kezik. tipp-topp az állapota, hu- szonnégyegész-nyolctized kilo­méter óra sebességnél többre padlóig nyomott pedállal sem ké­pes. — A rendőr például saját ma­ga is állíthat tanút, nem? — Természetesen állíthat. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy megállít egy kocsit, a veze­tőjét megkéri, hogy tanúskodjék, s ha kell, tegyen eleget állam­polgári kötelességének. Semmi mást nem kell tennie, mint el­mondania. mit látott, mit hallott — mondja ilyenkor a rendőr. — Mire az állampolgár? — Mire az állampolgár azt mondja; rendben vannak a pa­pírjaim? Igen? Akkor a viszont­látásra. És gázt ad, és elmene­kül. és esze ágában sincs in­gyen vállalni a tanúskodással járó tortúrát. Hát ez van. — Az az érzésem, mintha sza­badon járna egy csomó fegyve­res, akik még nem lőttek le sen­kit, s mert még nem tették meg. úgy teszünk. « mintha azt hin­nénk. nem is képesek rá. Lassú járművet — mondjuk egy átala­kított vagy át sem alakított Ro­burt — egy alig tizennégy éves. a veszélyt feLmérni felnőtt mód­ra nem képes, forgalmi és veze­tési gyakorlattal abszolút nem rendelkező gyerek is vezethet. Nem lenne célszerű szigorítani a feltételeken? Ha már kell az egytonnásnál nagyobb jármű, nem lehetne a vezetést a kiste­herautó-vizsgához kötni? Már csak azért is. mert vezetni ugyan­úgy kell. mint a teherautót, rá­adásul ugyanabban a forgalom­ban vesz részt, a'hol a teherau­tók is. — Meggondolandó, amit mond — hallom Gergely őrnagy véle­ményét. Amikor csettegő- és egyéb las­sú jármű-ügyben tett egész na­pos körutamról hazafelé igye­keztem, Keceltől Kecskemétig mindössze két autó előzött meg. Egyik Vadkert előtt, egv 1500-as Lada. a másik, a bócsai kiska- nyarban, egy Trabant Kombinak álcázott, háromszögre vizsgázott lassú jármű. Vezetője néhány kilométeren át követett, villog­tatott, sürgetett a gyorsabb ha­ladásra, míg kitette az indexet és nekivágott a manővernek. Mehettem úgy nyolcvanöt— kilencvennel, nyugodt tempó­ban. Ez a lassús pedig mintha sza­márfület mutatott volna. Nekem? A Skodának? Vagy az engedékeny szabályoknak? Ballai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom