Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

QQzdQ/QQpoliükQ y munkoy teljesítmények ** PETŐFI NEPE © 5 1986. május 21. Licencforgalom — ma Azon országok közé tartozunk, melyek jelentős mértékben ve­szik át más országok szellemi vagy késztermékeit. Mindez elen­gedhetetlen, hiszen mindent ma­gunk nem tudunk előállítani Lehetőségek és tartalékok a műszaki fejlesztésre mint ahogy esetleg elgondolásain­kat, ötleteinket sem tudjuk min­dig hasznosítani a külföldi szakemberek tapasztalatainak telhasználá. sa' nélkül. Licencforgalmunk alakulásáról beszélgettünk Kardos Pé­terrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezető-he­lyettesével. — A licencfovgalom 1981—82- ben különböző kedvezőtlen (kül­ső, belső) tényezők hajtására csökkent. Akadályoz bennünket az embargópolitika, a fejlesztési lehetőség korlátái, és az is. hogy a gazdálkodásban nem érvénye­sül olyan piaci kényszer, amely kellőképpen ösztönözné a műsza­ki haladást. Nem mindig hasz­náljuk ki azokat az egyébként is korlátozóit • lehetőségeket, ame­lyek a •liceneek korszerűsége te­kintetében hatnak. Nagyon, nehéz a legkorszerűbb megoldásokhoz hozzájutni, de a meglévőket sem használjuk ki kellőképpen. Ép­pen a piaci viszonyok fejletlen­sége, tehát a versenykényszer gyengesége miatt megelégszünk a kevésbé korszerű megoldásokkal, annál is inkább, mert azoknak az alkalmazási fettételeit, adaptálá­sát könnyebb megvalósítani. Ilyen értelemben tehát, nem me­rítjük ki' a lehetőségeket. Ide tartozik az. is, amit évek óta mondunk és amiben valami javu­lás van: ugyan, de ;nj»m elegendő, hegy lassú1 a liceneek bevezetése. — Mi ennek az oka? — Ez is a kényszer gyengesége miatt van. A belső piac megvár­ja a korszerű temékekat, hiszen nincs olyan nagy verseny a pia­con. amely a gyorsabb előrelé­pést megkövetelné. Ugyanez vo­natkozik nagyjából a szocialista piacokra is. Mindebből nem kell azt a következeiért levonni, hogy a külföldi ilicencekkel nem értünk el világpiaci eredménye­ket. Például az úgynevezett li- cenűtenmékeknek — tehát amiket külföldi liceneek útján állítunk elő — körülbelül kétharmadát, konvertibilis relációban exportál­juk. Ez viszonylag nagyon nagy arány. Mindez azt mutatja, hogy minder« korlát, hiba ellenére ezek a termékek versenyképesek a világpiacon, is. Egy másik gon­dolat, amit elmondanék, az — és talán ez egy kicsit eileőszéinek gondolható, de ha helyesen érté­keljük, éppen ellenkezőleg hat —, hogy az utóbbi időben túlságosan nagy hangsúlyt tettünk a licenc­vásárlásokra, és nagyobbak vol­tak az ezekkel szembeni elvárá­sok. Abba a hibába estünk, hogy a technikatranszfer egyéb lehet­séges formáit viszonylagosan hát­térbe szorítottuk. (Technika­transzfernek nevezzük a műszaki tudás, ismeret átadását, átvéte­lét. E kifejezésnek több megha­tározása van. Ilyen például: a rendszerezett tudás átadása vala­mely termék előállítására vagy eljárás alkalmazására, illetve va­lamilyen. szolgáltatás nyújtására.) — Pontosan mire gondol? — Különösképpen két dologra. Nem fordítottunk elég. figyelmet a közös . vállalatok keretében megszerezhető új technikára. Persze, hogy kihasználjuk a lehe­tőségeket, az nemcsak rajtunk múlilto. ’hanem ,a külföldi partner érdekeltségén is. De a mi dol­gunk, hogy az ő érdekeltségeit figyelembe véve olyan körülmé­nyiekéit teremtsünk, ami vonzóvá teszi számukra az ilyen működő tőkeexporttal kapcsolt technika- transzfert. A másik pedig az. amit úgy szoktak nevezni, hogy informális vagy nem, kereskedel­mi technikatranszfer, amikor a tudósok, műszakiak és más szak­emberek személyes kontaktusok­kal konferenciákon stb. anyagi ellenszolgáltatás nélkül jutnak hozzá új tudáshoz, új ismeretek­hez. Minél több saját eredmény- nyej rendelkezünk, annál ered­ményesebben tudunk ebben az informális cserében is részt ven­ni. Ide tartozónak érzem a kü­lönböző formájú koooperációkat isi melyekben nagyobb* rugalmas­ságot kell tanúsítani és azzal a szemlélettel kellene szakítani, hogy akár a kooperációban, vagy másképp mindig mindenkor azonnali e xporte redménveket várjunk. Természeteién a mai helyzetben mindenképpen előny­ben kell részesíteni a műszaki fejlesztésnek azokat az útjait, irá­nyait. amelyek mielőbbi eredmé­nyeket hoznak nemzetközi ver­senyképességünk szempontjából. Ezt persze nem lehet túlzásokba vinni. Tudomásul kell venni, hogy sokszor az átvett techniká­nak. van, egy tanulási ideje, ami­kor az átvett technika továbbfej­lesztésére is sor kerül. Célszerű ennek a bevárása után „kimen­ni” a világpiacra. Ezzel nem kés­leltetni akarjuk a világpiaci fel­lépést, hanem hatékonyabbá tenni azt. — Honnan veszünk át licenee- ket? — Kétségtelen, hogy leginkább a tőkés országokból. Ide tarto­zik főleg az NSZK, az USA, Franciaország, Svédország. Svájc. Természetesen vannak szocialista országokból átvett liceneek is. A szocialista országokban még nem kellőképpen fejlődtek ki azok a mechanizmusok, amelyek elősegítenék a gyors, hatékony teahniiikatranszfert. Sok gátló té­nyező van. Ezeket kellene meg­szüntetni áhhoz, hogy éléhkebb legyen a régión belüli technika- transzfer, és ezen belül ds - a li- cenc kereskedele m. — Milyen területet érint első­sorban a licencforgalom? — Főleg a gép- és vegyiparban van döntő szerepe, A gépiparon belül is elsősorban a híradástech­nikát, a villamos- és műszeripart érinti. A vegyiparon belül a gyógyszeripart emelném ki. — Mit mondana összegzéskép­pen? — Maximálisain ki keli hasz­nálni a tehetőségeket, a külföld­ről átvett technikát. Igyekezzünk a saját világpiaci pozíciónkat az­által is erősíteni, hogy a műsza­ki tudást, ismeretet exportáljuk, amely szellemi formában, vagy gépekben, rendszerekben testesül meg. A világpiaci folyamatoknak egyik sajátossága az, hogy meg­nő, felértékelődik a termékekben megtestesülő szellemi munika mennyisége. H. J. \ Centrum Áruházak ** Központja a munka ünnepére elnyerte a Minisz­tertanács és a SZOT vándor­zászlaját. Hatodik ötéves ter­vi kimagasló tevékenységéért pedig az MSZMP KB kong­resszusi zászlóját kapta. Megyebeli forgalmazóknak is hozött örömet — szemé­lyes és kollektív kitüntetést — az idei május elseje. Sza­bó Imre, a kecskeméti Cent­rum Áruház méteráru-osz­tályának vezetője Kiváló Munkáért miniszteri, a Tóth László ügyviteli szocialista brigád meg A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetésben része­sült. „Ha mi csinálunk valamit, az másokat is serkent” 0 Leltározásnál is segítenek egymásnak, s a háttérben álló Paska Józsefnénak a brigád tagjai. (Méhesi Éva felvétele) KIVÁLÓ ÁRUHÁZI BRIGÁD Látogatóban a tizennyolc- fős közösség­ben, megtu­dom: egy sincs köztük, akinek a személyéhez ne fűződne valami­lyen elismerés.,különfeladat teljesítése, szakmai és politikai képzés. Paska József né brigád vezető, amellett, hogy Kiváló Munkáért belkereskedelmi kitüntetése van, Csikainé Kastiják Erzsébettel, Soós Dezsőnével, Stix Istvánnéval, Kurucz Andornéval és Trombitás Lajossal együtt, kiváló dolgozó. Aranyikoszorús KISZ-jelvény tulajdonosa Barta Lászlóné, az áruház ifjúsági szervezetének titkára. Tizennyolc közösségi megbízásukról írva, pártve­zetőségi tagsággal, a szakszervezetben közgazdasá­gi felelősi és a munkaügyi döntőbizottságban vál­lalt elnöki teendőkkel kezdhetnénk a felsorolást. Tízen érettségizettek a brigádban, kettő befejezte, egy személy pedig ebben a tanévben -kezdte tanul­mányát a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemé­nek hároméves tagozatán. Ilyen többoldalú, gyarapodó műveltségű dolgo­zók — e'gy kivételével nők — a Tóth László ügy­viteli közösség tagjai, akiken sok múlik az áru­ház kereskedelmi munkájában. Naprakészen, pon­tosan gyűjtik és továbbítják a Centrum Áruházak Központjának, a megyei -tanácsnak és a KSH Bács- Kiskun Megyei Igazgatóságának a forgalmazásról mintegy tükörképet adó forgalmi adatokat. Mivel állandó a létszámhiány, egymást segítve vagy he­lyettesítve is dolgoznak. Jártasak egymás eltérő munkakörében. így a belsőellenör könyvel, a terv­statisztikus ellenőrzi a pénztárgépszalagokat!, s a munkaügyi előadó leül az írógéphez is, ha éppen úgy hozza a helyzet. Paskáné. a brigádvezető pe­dig nemritkán haza is visz. egy-.két órai elfoglalt­ságra, valamilyen halaszthatatlan ügyviteli számí­tást. amire odabent már nem volt ideje. Magában véve ezért a helytállásért sem érdem­telenül kapták A vállalat kiváló brigádja címet, Ök azonban a felsoroltaknál jóval többet tettek a május 1-jei kitüntetésért. ’ — Mit? Jó gazdaként részt vállalnak olyan feladatokból is, amely már nem közvetlen munkaköri köteles­ségük. Zárás, azaz a kiszolgálás zavarása nélkül leltároznak évente úgy, hogy amikor az árukat számba veszik, azon a héten szombaton 13 órától éjfélig bent maradnak. Eladóként segítenek a téli és a nyári vásárban. Ezüst- és aranyvasárnapokon, gyermeknapi kitelepüléskor és a nyugdíjasok ré­szére rendezett, kedvezményes árusítás alkalmával szintén számíthatnak rájuk a pult. mögött, a külön­böző osztályokon. Nekik is részük volt abban, hogy az áruházi értékesítés — 1980-hoz képest — tavaly 190 százalékra nőtt. Hagyomány a brigádban, hogy a névadójuk ne- . vét viselő általános iskola tanulóit könyvvel aján­dékozzák meg, s egymás szabadidőbeni kedvtelése­it (kézimunkáikat) hobbikiállításon bemutatják. Miért ilyen lelkes, törekvő a Tóth László szocia­lista brigád? Vezetője, Paska Józsefníé erre igen egyszerűnek tűnő magyarázatot talál: — Ha mi csinálunk valamit, az másokat is ser- ' kent. Ezért is érdemes jól dolgozni, Kohl Antal PERMETEZŐ LÓPÓTLÓ — KISTRAKTOR-VÁGYAK (ÉS ÉTVÁGYAK) A csettegő alkonya? © Ezt a eset. tegőt — Solt- vadkerten, a Kossuth LajGs utcán — egy csengődi ember árulja. TÜjaböan egyre többet kínálnak eladásra. ... • Középcsábor 39. Szétesik Sándor csak a ház körül használja a ven Moszkvicsból összebarkácsolt csettegőt. A legolcsóbb 20, de van 100 ezer forintos is. — Befellegzett a esefctegők- avi’k! A hír Soiltvadkertrol, Kecelről, Kiskőrösről indult, előbb suttog­va, aztán már fülhangosodva fölháborodott kérdésként ter­jedt : — Befellegzett a csetlegők- nek??! A hír — szerencsére — csak félig igaz, A Közlekedési Mi­nisztérium egy új rendeletében valóban korlátozni kívánta a lassú járművek előállítását, ez­által halálra ítélve a meglévőket is. Ám Bács-Kiskun illetékes vézetői — érzékelvén a helyze­tet, mérlegelvén a csetftegők Tuálilett szóló temérdek észérvet — a rendeletmódosításból ki­hagyni javasolták a lassú jár­művekre vonatkozó passzust. (Arról még nincs hírünk, hogy a minisztériumban mit határoz­tak). Mi, most és itt a lassú jár­művek mellett tesszük le szava­zatunkat, merít meggyőződésünk, hogy a csettegők nélkül Bács- Kiskun kisgazdaságai ma már képtelenek leimének a tőlük várit teljesítményt nyújtani. S oltva dk értén több ház előtt élj csettegő. ELADÓ — hirdeti rajtuk a tábla. Kecelen. Kiskő­rösön, Páhin ugyanez a kép. Ezek, a valamikor slópótlónak nevezett járgányok (Szeged kör­nyékén csotrogány a becsületes © Haskó György (a háttérben) 19 éve 15 ezerért vette ezt az KS traktort. László Sándorhoz azért hozta, mert eltörött a főtengely. nevük) a paraszti ötletességeí az egyszerűséggel, a takarékosság­gal párosítják. Alig van munka­folyamat a kisgazdaságban — jelesül: a szőlőben — amit ne könnyítene meg a jól kifun- dálít csettegő. Visz és hoz a pla­tóján árut, dézsát, permedét; ha kompresszora van, permetezni is lehet vele, sőt, a lsgújabbakkal metszeni is. A csettegő — ma, újonnan — jé nyolcvanezer fo­rint, ám, ahogy mondani szokás, élettartama örök élet, meg egy nap. A motor általában gázolaj­jal jár (és különös hangot adva — innen az elnevezés is —- eset­leg), de van sok benzines is: ki- vénihedt Moszkvicsok, Traban­tok, sóit, Pannóniák berregnek a lnvaskocsialvázba szerelve. Lát­tam a keceli jubileumi kiállítá­son azt a gyűrűt, amely a be­mutatott esett űgőkonstrukci ót vette körül, szakértő véleményt mondva a íéderezésről és a ké­zifékről. És lazít is látnom kel­lett. hogy a kisgazdaságok meg­segítésére reklámozó,tt Rába kistir'aíktort — forgalmi adóval együtt 160 ezerért! még csak pillantásra se igen méltatták, akikéit a gyártó célba vett... Galambos József (Soltvadkert, Kossuth utca 58.) 78 éves, négy éve szánta el magát, hogy csét- tegőt vegyen, 80 ezret adott ki — az egy hold szőlő munkáinak zömét azóta gép végzi. Körülbe­lül ugyanezt lehetne elmondani a háromszög rendszámra vizs­gáztatott 5666 Bács-Kiskun me­gyei csettegőrőil. Könnyítik a munkát, segítik az embert, A lassú járművek között kü­lönleges figyeltem illeti meg a traktort. A kisgazdaságokban ebben a megyében 1632 vizsgáz­tatott működött: pótkocsit húz­va. tárcsázva;, permetlét szórva. Amilyen jó, hogy vannak, any- nyira bizonytalan a jelenük, de legfőképp a jövőjük. A régi — olcsó, gazdaságos, mindentudó — gépele lassan kiöregednek, alkat­rész aranyért sincs hozzájuk, ami újat az állami kereskedelem kí­nál, az ána és szolgáltatása sze­rint is messzebb van a paraszti pénztárcától (különösen, hogy harmadik éve pusztít fagy), mint Makó Jeruzsálemtől. László Sándor (Erdőtelek, az­az újabban: Kiskőrös, Nyárfa út 8.) az NDK gyártmányú RSkis- trafctorok specialistája. A mű­helyt még az apja alapi tóttá; ő, a fiiú, meisiteirvizsgás családtag, A világ ‘legtermészetesebb dolga, hogy munka közben találom: hármán is alig várják, hogy az ő gépükhöz nyúljon. A 63 éves Opauszki János — az egyik kun­csaft — 10 hold szőlőt művel a traktorral. — 1969-ben 3200 forintért vet­tem, azóta tán ha 10 ezret köl­töttem rá — mutatja be a ma­sinát, amely a maga módján az energiatakarékosság csúcspéklá- ja. — Reggel heröffentern, este leállítom, de 10 liternél keve­sebbet eszik — jelenti ki nem kis elégedettséggel. (Ugyaneny- nyi idő alatt az MTZ akár egy hektót is megiszik!) A két évti­zede használt traktor fölött nem múlt el nyomtalanul az, idő, bár futóműve és sebességváltója egy­szerűen élnyűhetetlen; az áttéte­lek pedig a szerény 24 lóerős teljesítmény ellenére iis képessé teszik arra, hogy a friss szántá­son 'is átkeljen, — Bár az NDK-ban a mai na­pig gyártják és használják eze­ket a masinákat, az alkatrésze­ket mi már régen nem impor­táljuk hozzá. így aztán aki be­spájzolt, annyit kér egy csává­iért, amennyit akar. A főtengely valamikor 3000 forintba került, de ma tízezerért is álig ‘lehet szerezni — panaszolja a mester. Nagyokat bólogatnak a gaz­dák, egyikük régi történetbe kezd az RS-ek kiselejtezésének korából: ő. személyesen, könyör- gqtt, hogy megvehesse a MÉH- teílépre kilós ócskavas gyanánt kiszállított alkatrészeket, de hiá­ba: másnap indult a teherautó az oliva&ztába... Nehéz elhinni ma már, hogy ez megtörtérthe- te'tt, hiszen a politikai szándék jó ideje támogatja a hasznos k isgazd as ágokat. — Több tett többet tenne — sűríti ezzél kapcsolatos vélemé­nyüket egy mondatba Tóth Ist­ván. — A permetezéshez szük­séges magasnyomású tömlő rég­óta hiánycikk — hogy csak egy példát említsek. A régi, a görög gyártmányú métere 32 forint vélt. Most olyat árulnak, amit a nagyüzem is használ. Nehéz, kisgazdaságban kínkeserv dol­g<>/ni vei., ráadásul 105 forint­ba kerül. A Lászlo-íéle műhely 4—5 évig meg elbír az RS-traktorok­kal, mert az idős iparos annak idején, bölcsen, tartalékolt. s ment a paraszti 'lelemény ki- togyhutatlan. Mi ‘lesz utána? Mi lesz a régen nullára int, hasz­nálati érték tekintetében azon- l>an nagy becsűiétű mindenes-' l raktorokkal? Lehetséges, hogy a Rába 15-ös kistraktor txiitíi ki majd a hiány­zó űrt? A képzelőerő mellett de- gdsz pénztárca kell e jövő felvá­zolásához, hisz a 160 ezer forin­tos ár csak a csupasz gépé. Kul- t iva.torral. tárcsával, vontatható permetező' artállyal komplett! - i ózva azonban 230—240 ezer a valódi ára, amiről nekem az jut eszembe: akinek a Trabant ví­gan megfelel, aligha feg Mer­cedest venni. Botor dolog persze a múltat fősárakat) a mával passzítani — különösen, hogy a jelen is hordozza az élilentmon- . dósokat. Gubacsi Ildikó, a kecs­keméti Agroker géposztályának áruforgalmi előadója arról tájé­koztatott, hogy a cseh TZ 4K— 14B típusú traktor, amelynek vázszerkezete hajszálra meg­egyezik az R—14-ével. ám mo­torja egy lóerővel kisebb telje­sítményű, 112 ezerbe kerül — azazhogy csak kerülne, mert er­re az évre már szerződésük sínes, noha százötvenen három esztendeje sorban állnak érte. Hiába várnak — és rnosít követ­kezik a svédcsavar — hiszen a győriek gépe úgymond „kiváltja az importot,”. A jelek szerint a pénzügyek illetékesei érzékelik az 50 ez.ei forintos árkülönbözetből fakadó — várható — eladási nehézsé­geket, legalábbis ezt sejtetik a 'hitellel tét élek, amelyek ezentúl két típusba oszthatók: az egyik­be a kisgépek tartoznak, (maxi­málisan 25 ezer forintos hitel, 30 hónapra, évi 8 százalékos ka­mattal), a másikba a Rába kis- tratotor (60. ez ér forintos hited, három évre. 8 százalékos kamat­ra). Mindenesetre jól jár, aki az OTP-'hez fordul hitelért, mert a takarékszövetkezet még ennyit sem ad: a kecskeméti, Horváth D. utcai fiók könyvelője, Tóth Kál­mánná úgy informált, hogy ezt. egész éyl hitelkereteiket kimerí­tették 2,5, hónap alatt, s kölcsönt csak akkor tudnának adni, ha válla Irtaim, hogy még az, idén visszafizetem. Egyedüli kivétel — kc’ll-e egyáltalán hangsúlyoz­ni? — a Rába traktor, melynek vásárlásához 50 ezer forint « hi­telt ajánlanak, 8 százalékos ka­mattal, kétévi lejáratra. Csoda-e tehát, hu a 160 ezer forintos kistraktorok helyett’ a vén esetlegüknek, (kiselejtezett v ont a t ókna k. ős szeeszk ábál f egyéb jármüveknek van becsü­lete? Nem csoda: következmény. Miért kellene tehát hadat üzen­ni a lassú járművök összeszere­lésének? A Bács-Kiskun Megyei Ta­nács közlekedési osztályán Kar­sai Attila osztáilyveze’ő-helyettes és Dóka Sándor csoportvezető készségesen előveszi a lassú jár­művekkel kapcsolatos aktákat. — A Közlekedési Minisztérium igazgatási főosztálya levélben értesítette osztályunkat arról, hogy módosítani akarják a 8 1977-es KPM rendeletét. A kérdéses szakasz így hangzana: ..gépjár mű főegységből lassú jár­mű összeépítése nem engedé­lyezhető”. Egy másik passzus a 34 lóerőnél nagyobb teljesítmé­nyű' motor beépítését tiltaná meg. — Ezt szeretné tehát a mi­nisztérium. Mi volt erre a vála­szuk? — Az, hogy a tervezett sza­bályozás éle'tbe léptetése a gya­korlatban lehetetlenné tenné a lassú járművek létrehozását. A leltjesítménykoriát kizárná a gé­pek zömét a mezőgazdasági kis- árutermelésben történő alkal­mazhatóságból. Mindaddig tehát, amíg az ilyen célra használha­tó járművek kereskedelmi ellá­tása megoldatlan — reális áron, és az igényelt használhatósági fokon — addig a lassú járművek létrehozásának ilyen szintű kor­látozását nem tartjuk célszerű­nek. Kiskőrösön, a városi pártbi­zottság munkatársa. Rideg Sán­dor mondja: — A mi értesüléseink szerint .i minisztérium felülvizsgálja az eredeti javaslatot. Várhatóan nem tiltják meg az összeszere­lést. Eszerint a cse'ttegők fölül el­vonult a viharfelhő, a riadóké- szültség véget érhet. De vajon mi késztette egyál­talán a minisztériumot arra, hogy napirendre! tűzze a lassú járművekkel kapcsolatos rendel­kezés módosítását? Erről holnap. Ballai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom