Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-20 / 117. szám
-y 1886. május 20. © PETŐFI NÉPE « 3 Űj vendéglátóegység nyílt az 54-es út mellett, a 31-es kilométerkőnél. A bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet egykori nádszövő üzemét alakította át kívül-belül ízléses, igazi alföldi hangulatot árasztó vendégfogadóvá, ahol speciális, tájjellegű ételek közül válogathatnak a vendégek. Gondoltak a külföldiekre is: a személyzet három tagja idegen nyelveket is beszél. A névadó Abonyi Imre, a nemzetközi hírű fogathajtó, akit nagy tiszteletben tartanak e vidéken. Az új fogadót jövőre szálláshelyekkel bővítik. Dr. Horváth Róbert Megkezdődtek a közös érettségi-felvételi vizsgák Megkezdődtek a közös érettségi—felvételi vizsgák. Tegnap és ma azok a diákok írják meg írásbeli dolgozataikat, akik matematikából, fizikából, biológiából és kémiából felvételiznek valamely felsőfokú intézményben. E tárgyakból a többiek már a múlt hétien beszámoltak. Az idén összesen több mint 90 ezer nappali tagozatos diák érettségizik. A szóbeli vizsgák időpontjait az iskolák határozzák meg: ezek június 9. és 21. között zajlanak le. A mintegy 42 ezer felvételiző diák szóbeli vizsgái június 23. és július 7. között lesznek. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a felvételekről, illetve továbbítják a jelentkező átirányítási kérelmét. A fellebbezéseket, illetve a továbbtanulással kapcsolatos esetleges kérelmeket a felsőoktatási intézményekhez legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni. Mesterek, mesterségek dicsérete Kecskeméten, az SZMT Művelődési Házban folytatják a tavaly megkezdett Mesterek, mesterségek dicsérete — című kiállítássorozatot. Ezekben a napokban Csontos János izsáfci kosárfonó kisiparos munkáit láthatják az érdeklődők: ihasználati és díszkosarakat, székeket, porolókat, felfüggeszthető. virágtartókat, tálcákat és műremek számba menő üveg- és pohárvédőket. Az 1954 óta Izsákon dolgozó mester munkásságának huszonöt éves évfordulójára megkapta a KIOSZ ezüstgyűrűjét, oklevelét. A bemutató május 31-ig tekinthető meg, naponta 9—18, szombaton 9—12 óráig. (Tóth Sándor felvétele.) BÉR ÉS TELJESÍTMÉNY-'s - '■«.* * v^-^i i I Szigorú intézkedések Szigorú intézkedésekre szánta el magát a kormányzat a teljesítmény nélküli keresetkiáramlás megfékezése érdekében. Nem volt más választása. Tavaly például — miközben csökkent a nemzeti jövedelem —, mindössze kétszázalékos ipari teljesítménynövekedés állt szemben 10 százalék 'körüli bérnövekedéssel. Kétszáznál is több vállalatnál és szövetkezetinél 20 százalékkal magasabb béremelést hajtottak végre, sőt volt példa 40 százalékos emelésre is. A napisajtó is foglalkozott az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt esetével, ahol nem kevesebb, mint 24 százalékos béremelést hajtottak végre, s az idén — a nagy költekezés után — önként vállalt bérstopot kellett elrendelniük. Igaz: az OKGT vezetői váltig ájflíttják, hogy minden forintnyi bér mögött komoly telj esi t- m énytnö vefcmény áll. s ebben senkiinek sincs oka kételkednie. Az általánosítható helyzetkép azonban mégiscsak azt mutatja, hogy a tavalyi gazdasági eredmények jócskán elmaradtak a bérezési „eredményektől”, •vagyis megint csak: jobban 'költekezhettünk, többet fo_ gyaszthattunk, mint amire a termelőimunkával rászolgáltunk. A jélenség nagy veszélye, hogy ha egyszer az indokoltnál több bér áramlik ki, vagyis ha ennek nincs meg a kellő teljesítmény-, illetve árufedezete —, akkor a bérkiáramlást, éppen az infláció fokozódásának elkerülése miatt, áremelésekkel kell „visz- szaszívni”. És ez senkinek nem jó, kiváltképp’ azoknak nem, akik nem jutottak, mert nem juthattak többletjövedelemhez; például a nyugdíjasok. Vagy az amúgy is meglehetősen gyengén fizetett pályakezdődé az alacsony jövedelmű többgyermekesek. A bérnövekmény áremelésekkel történő ellentételezése szükségképpen vezet a reálbér csökkenéséhez, végső soron az életszínvonal stagnálásához, vagy további romlásához. Ezért is központi törekvés, hogy az idei — ötszázalékos fogyasztóiár-növeke- dést meghatározó — ártervet mindenképpen be kell tartani, ehhez azonban egy szigorúan betartandó bérkiáramlás! terv is kell. S e terv lényege, hogy értékelhető és valódi munkateljesítmény nélkül senki nem juthat többletbérhez. Az elhatározás persze problematikus, mert ma már nem titkolt munkáltatói gyakorlat, hogy a mindenkori áremelések mértékéig mindenkinek, úgymond, kijár a béremelés. A munkáltatókat ez ügyben egyre erősödő társadalmi nyomás szorítja, ám gondoljuk csak meg: társadalmilag vajon igazságos-e, hogy mindenkinek, végzett munkája mennyiségétől és minőségétől függetlenül, csakis afféle szociális megfontolások alapján emeljék a bérét? És legfőképpen megfontolandó, hogy az árak emelése, az inflálódás csakis a teljesítmények növelésével előzhető meg. S mert másként — a jelek szerint — nem megy, hát ki kell kényszeríteni a teljesítménynövekményt. Emiatt születtek a mostani kényszerítő intézkedések. Lényegük, nagyon leegyszerűsítve: minden olyan vállalat, szövetkezet (mezőgazdasági termelőszövetkezet is!), amely a kívánatos teljesítménynövekmény nélkül emeli a béreket, részben büntetőadókat fizet, részben pedig kényszertakarékosságra ítéltetett. A megoldás speciális, nem változtatja meg a keresetszabályozás lényegét és konstrukcióját, és mégis hatásosnak látszik. És nemcsak általános jellegűek — afféle mindenkire és senkire sem érvényesek — e szigorítások, hanem egyúttal személyre is címzettek, mégpedig a vezetők személyére, ök, akárcsak időlegesen, eredménytelen gazdálkodás esetén is, prémiumaik, jutalmaik felét, vagy akár az egészét is elveszthetik mindaddig, amíg a keresetek növelése mögött meg nem jelenik a kívánatos teljesítménynövekmény. Ami persze nemcsak a munkásokon, hanem mindenekelőtt a folyamatos munkavégzés feltételein múlik. Ez pedig a vezetés feladata. Ismerve a mai vállalatvezetői jövedelmeket, ez az intézkedés bizony nagyon kemény szigorítás. És persze, az érintettek körében nem lesz népszerű. De az most már még kevésbé találna közmegegyezésre, ha változatlanul folytatódna az értékelhető teljesítmények nélküli bérkiáramlás, ha további áremelésekre kerülne sor, s ha tovább csökkennének a reálbérek, ha tovább fokozódna a manapság már nehezen elviselhető infláció. ' A gazdaság mai állapota tarthatatlan. A helyzet súlyosbodásának elkerülése közérdek! Ehhez pedig határozott és kérlelhetetlenül szigorú intézkedések kellenek. Ezek betartása, cselekvő támogatása is közérdek! Vértes Csaba SM* AZ ELSŐ SZAKASZ AZ M5-ÖST KÖTI ÖSSZE A 6-OS FŐÚTTAL Augusztusig lehet pályázni az M 0-s építésére A Közlekedési Minisztériumban tájékoztatták az MTI mun- kaLársát az MO-s autópálya- gyűrű építésének előkészületei - ről. Egy év’viel ezelőtt, 1985 júniusában írjták /alá a Világbankkal a hittelegyezményt, s augusztustól jelentkezhettek az érdeklődő vállalatok előminősítésre. ötvennyolc hazai és külföldi vállalat, Ültetve konszern közül negyvennégy felelt meg a feltételeknek — ezek fele magyar vagy magyar érdekeltségű cég. A kül- ióldi jelentkezők döntő része osztrák és NSZK-beli vállaltat, de pályázni kívánnak egyebek között holland, olasz, svéd, spanyol, sőt japán cégek is. A súlyra is tekintélyes pályázati dokumentáció — az úgynevezett tender — kidolgozását a napokban fejezték Ibe három vállalat (a Kompldx, az Utáber és az Uváterv) szakemberei. Ezt az előminősítésen megfelelt, s a kivitelezésre ténylegesen pályázó cégek május közepétől vásárolhatják meg, ami már csekély kockázatvállalást is jelent, a dokumentáció ugyanis 70 ezer forintba, Mldbve ennek megfelelő értékű külföldi fizetőeszközbe kerül. A pályázni kívánó cégeknek augusztus 13-dg kell benyújtaniuk részletesen kidolgozott, ajánlati tervüket, amelynek tartalmaznia kell az alkalmazandó műszaki megoldásokat, a kereskedelmi feltételeket., az árat, a határidőt. A beérkező ajánlatokat még ebben az évben értékelik, és' a tendernyertessel megkötik a szerződést. Ezt követően nyomban elkezdődhet a munka. Jelenleg gyors ütemben folynak, illetve már befejeződtek a kisajátítást, engedélyezési és 'hatósági eljárások. Az MO-s út nagyrészt állami területekein halad majd át, így a kisajátítások alig érintik a lakosságot. Mindössze 11 családnak kell új lakást adni. Az MO-s autópályagyűvű világbanki hihelbőll épülő, élső 15 kitkanéteres szakasza — a közlekedési itárcia legjelentősebb tervidőszaki beruházása — a tervek szerint 1990-ig elkészül. Ez a szakasz a 6-os számú főúttal iköitli majd ősszé az M5-ös autópályát. Két Duna-híd lis szerves része a bér uh zásnak. A VII. ötéves tervidőszakban tovább folytatódik az MO-s gyűrű kiépítési?; az Ml-es autópálya és a 6-os út között késziSl majd égj' 13 kilométeres újabb szakasz, a népgazdaság' anyagi helyzetétől függő ütem szerint. Az MO-s útnak különös jelentőségéit az adja, hogy elősegíti a főváros tehermentesítését, elkerülő útvonalat nyújtva az átmenő forgalom számára. Az épülő hidak pedig jelentősen enyhítenek majd a dunai átkelési gondokon. Gyilkossági kísérlet — műszak után A munkafegyelem szilárdítását szolgáló intézkedések nem mindig találnak kedvező fogadtatásra. Egyedi azonban az alábbi eset, amelyben a fegyelmező vezető élete forgott veszélyben. Sétáló István 41 éves, a Bajai Épületasztalos- és Faipari Vállalat betanított munkása (Baja. Varga I. u. 39. sz.) munkanapját 1986, március 11-én a munkaügyi osztályon kezdte. Ingerülten eJ- mondita, hogy az üzemi zajártalom miatt orvosi vizsgálaton, volt, és méltatlankodott, hogy az orvos nem adott részére felmentést a zajvédő használata alól, bár attól a füle mindig begyullad. Mivel viselkedése a felimdult- ság mellett ittasságra is utalt, felhívták állapotára Fridrieh János üzemvezető figyelmét, aki kötetes ségszsrűen intézkedett, hogy Sétálót ittassá®! vizsgálat alá venjáik. Sétáló a vizsgálat előtt 3—4 fröccs elfogyasztását ismerte el, a műszeres ellenőrzés — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — 0,4—0,6 ezrelék véralkoholszintet állapított meg. Ilyen állapotban — érthetően — nem engeditek munkába állni. Ö tiltakozott ez ellen, arra hivatkozott, : hogy „ki vannak rá rúgva”, és ezzel az intézkedéssel megszégyenítik. Az is nagyon bántotta, amire fel is hívták a figyelmét, hogy füstbe ment a már javasolt Kiváló Dolgozó kitüntetése. A vizsgálati jegyzőkönyvet nem írta alá, duzzogva, dohogva elment az üzemből. A vállalat területén lévő bolt vezetője szemben lakik az üzemmel. Délután négy óra tájiban indult el hazulról, hogy a napi bevételt feladja. Amint kilépett a kapun, meglátta, hogy Sétáló a sövény mögül a gyári portát figyeli. Megkérdezte tőle, hogy mit keres ott, kire, mire vár? Látta, hogy a férfi ittas. Rövid faggatás után Sétáló megmondta, hogy Fridrieh Jánost várja, amiért megszondáztatta és nem engedte munkába állni, holott nem volt Olyan álttas, 'hogy ne tudott volna dolgozni. Magatartása nem ha-, gyoitit kétséget az iránt, hogy Frfdrich'hei elszám ol ni való j a van, de ekkor még s©nki sem sejthette, hogy t ulajdonlképpen leszámolni készül főnökével. A boltosnő hiába próbálta ha- zaküldeni, hogy majd másnap higgadtan és józanul' intézzék el egymással a dolgot. Sétáló nem hajlott a jó szóra, sőt félrehúzta a kabátját, és virtuskodva. kijelentette: „fitt van nálam a kés, ma még megölöm!” A pulóver alattvalóban egy késre emlékeztető tárgy körvonalai látszottak. Az asszony úgy ítélte meg a helyzetet, hogy nem Száj hősködésről, puszta fenyegetésről van szó, ezért azonnal üzent Fridrichnek, hogy milyen veszélyben van. Nem sokkal később' Sétáló a portásitól (is érdeklődött, hogy Fridrieh bénít van-e még a gyáriban. Az igenlő válaszra neki is kijelentette, hogy megvárja, és amiért megszégyenítette, még ma megöli. A portás is értesítette Fridrichet, hogy mi vár rá. Mindkét üzenet eljutott a címzetthez, ő azonban nem tételezte fel Sétálóról, hogy gyilkosságra vetemedne. Nem is fogadta meg munkatársai tanácsát, hogy a hátsó kapun hagyja el az üzemet. Ezért, mikor látták, hogy a művezető műszak után a főkapun át távozik, hárman megállapodtak, hogy szemmel tartják, és kissé távolabbról hazakísérik. Amikor Fridrieh kilépett a kapun, a bosszúra vágyó ember még mindig ott ólálkodott, maid kissé lemaradva, az úttesten haladva nyomába szegődött. Néhány tíz méterrel mögöttük mentek a „testőrök”. Az utcasarkoknál a házak takaráséiból figyelték az eseményeket. Fridrieh észrevette, hogy munkatársai követik, számíthat a segítségükre. Már majdnem a házához ént, amikor Sétáló utolérte, szembefordult vele, elővette az eddig kabátja alá rejtett, 17 centiméter penge- hosszúságú kést, és szúrásra lendítette. Fridrieh védekezett, elkapta Sétáló két csuklóját, dulakodtak, közben mindketten a földre kerültek. Fridrieh kiáltott munkatársainak: „Jani, gyertek!” Azok már e nélkül is futottak, lefogták a hanyatt fekvő művezető menetit téndielő támadót, és a kést kivették a kezéből. A fékevesztett indulaté férfi még akkor is azt kiabálta: „Kinyírom, ha tíz évet kapok is!” Sétálót úgy-ahogy le- csillapítoltták és elengedték. Sétálónak nem sikerült szándékát végrehajtania — szerencsére — vér nélkül zajlott lie. „csupán” Fridrieh jobb köze egyik uijában szakadt el a belső oldalszalag dulakodás közben. A majdnem tragédiába torkolló eset mindkét felet meígviselte. A szenvedő alanyt. nemcsak azért, mert még később Is fülében csengtek támadójának elszántságát kifejező szavai: „Ügyis megölöm, megölöm!”, hanem azért is, 'mert egy munkatársában súlyosan csalódnia kellett. Sétáló, mint a nyomozás során elmondta, miután hazaküldték az ütemből, tovább ivott. A kés azért volt -nála, mert azzal káposztát szedett az állatoknak. Állítása szerint nem emlékszik rá, hogy mit csinált, csak attól kezdve tudja, hogy mi történt vele, .miikor a rehdőrök a lakásán felébresztették, majd előállították és őrizetbe vették. Fridrich- -hed nem volt korábban nyílt ösz- szeüitközése, de úgy érezte, hogy nem tudta öt „bevenni”. Erkölcsi és anyagi hátrányt jelenített számára, hogy elesett — a már 'megígért — Kiváló Dolgozó elismeréstől. Ezek a munkahelyi, valamint a magánéleti konfliktusai motiválták magatartását, amire az Ital csak bátorította, örül, hogy a bosszú diktálta cselekménye végrehajtásában megakadályozták, sajnálja, hogy nem tudták róla lebeszélni, amikor még nem volt késő. A Bács-Kfekun Megyei Főügyészség előre kiterveltem, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja Sétáló Istvánt, aki majd a megyei bíróság előtt felel tettéért. F, I, Rendkívüli js* ff áfások a Mecseki Szénbányáknál! — OTP-LAKÁS EGY ÉVEN BELÜL Komlón, készpénzbefizetés nélkül I \ Az ideiglenes letelepedéshez férfimunkásszállót, vagy albérleti hozzájárulást biztosítunk. — Három évre szóló MUNKAVÁLLALÁSI JUTTATÁS: Vájároknak, segédvájároknak 50 000 Ft más földalattiaknak 30 000 Ft. — Földalatti munkakörbe felveszünk • 18—40 éves, törekvő férfiakat csapateslllés (betanított m.) 8 000—12 000 Ft, vájár (szakmunkás) 10 000—16 000 Ft, bányalakatos (szakm.) 7 000—11 000 Ft pótműszakkal elérhető havi keresettel, amely — vgmk-ban 20%-kal növelhető. Felvételi követelmény: hosszabb folyamatos munkaviszony, nálunk végzett alkalmassági vizsgálat. Címünk: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK, Bér- és Munkaerő-gazdálkodási önálló osztály, 7629 Pécs, Romját A. u. 5. Tel.: 72/24-863. „AZ ABONYI NÉGYESHEZ” Űj fogadó az 54-es út mellett
