Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-11 / 85. szám

1986. április 11. ® PETŐFI NÉPE • 2 Az első ösvény a végtelen űrben 1961. április 12., szerda Nehéz szavakban felidézni, és ma már talán nem is értheti meg, aki nem élte át, hogy mit érez­tünk. Döbbenetét és hitetlenkedést sokkal inkább, mint lelkesedést, az első percben. Mert felfoghatat­lan volt. Ember a világűrben! ... S csak amikor már megértettük, akkor kezdtünk izgulni, aggódni, rajongani. .. Hiszen csupán bárom és fél esz­tendeje bocsátották fel az első szputnyikot! Igaz, egy hónap múl­va már Dajka kutya is kirepült a világűrbe, s azóta néhány kutya meg egy majom vissza Is tért on­nan sértetlenül. De ember?!... Hogyan vállalhatnak ekkora koc­kázatot? Itt nem arról van szó, hogy legfeljebb nem sikerül a kí­sérlet!... Nem, a technika fejlő­dése ennyire gyors azért mégsem lehet ... De repül! Azóta már valahol a Föld túloldalán száguld 1... „ . . .Láttam a felhőket és köny- nyed árnyékukat a távoli, kedves Földön. Egy pillanatra feltámadt lelkemben a kolhozparaszt fia. A szurokfekete égboltot felszántott földnek láttam, amelybe ragyogó csillagmagot vetettek...” — Írja Jurij Gagarin Utazás a világűrben című könyvében. Majd így folytat­ja: „A csillagok fényesek, tisz­ták, szinte átlátszók voltak, a Nap csodálatosan ragyogott, szabad szemmel még hunyo­rogva sem lehetett beletekin­teni. Az űrből nézve talán százszor olyan ragyogó, mint amilyennek a Földről látjuk. Ragyogóbb, mint a megolvadt vas, amellyel iparitanuló ko­romban volt dolgom az öntö­dében ...” „ ... érzékelhető-e bolygónk gömb alakja? Természetesen! A látóhatáron élesen, kont- rasztosan elválik a Föld vi­lágos felszíne a teljesen feke­te égtől. A Föld a színek szé­les skálájával gyönyörködte­tett. Az egész Földet finom, kék színű fényudvar övezi. Ez a szalag fokozatosan sötéte­dik, előbb türkizkék, majd sö­tétkék, aztán ibolyaszínű 'lesz és végül szénfekete. Az átme­net gyönyörű, öröm a szem­nek.” „Kezeslábasomra könnyű, jól elviselhető mérőfejeket szereltek, amelyek elektromos jelekké alakították át szerve­zetem fiziológiai adatait, a szív bioáramát, az érfalak pulzusingadozását, a mellkas légzési mozgását. Különleges erősítőberendezések gondos­kodtak róla, hogy a rádiócsa­tornákon át a vérkeringést és a légzést jellemző impulzusok eljussanak a Földre. A Földön tehát többet tudtak rólam, mint jómagam.” „Moszkvai idő szerint 9 óra 51 perc volt, amikor ismét bekapcsolódott az automati­kus orientációs berendezés. Amint a Vosztok kijutott az árnyéktérből, az orientációs berendezés keresni kezdte a napsugarakat, hogy a Napra állhasson be. „Nem voltam sem éhes, sem szomjas, de a meghatá­rozott program szerint, a ki­jelölt időpontban ettem is, vi­zet is ittam egy különleges vízellátó szerkezetből. Úgy ettem, mint a Földön, csupán egy baj volt — nem nyithat­tam ki nagyra a számat,..” „Odalent egyik ország a másik után suhant el űrhajóm alatt, s én úgy láttam őket felülről, mint egységes egé­szet, amelyet nem bontanak részekre országhatárok.” „Tíz óra huszonöt perckor automatikusan bekapcsoló­dott a fékezőberendezés. Ki­tűnően működött, pontosan a meghatározott időpontban kapcsolódott be... Az űrhajó mind sűrűbb légrétegekbe ju­tott. Külső burka rövidesen izzásig hevült, s az' ablakok függönyein keresztül is láttam a körülötte tomboló lángok félelmetes, vörös fényét. De ' bent, a fülkében, a zuhanó tűzgomolyag közepében mind­össze húsz Celsius-fok volt a hőmérséklet. Az űrhajó hirtelen forogni kezdett; jelentettem a Földnek. De a forgás, amely annyira nyugtalanított, egyik pillanatról a másikra meg­szűnt, és a leereszkedés a to­vábbiakban most már normá­lisan folytatódott...” „A magasság mindinkább csökkent. Amikor már bizo­nyos lehettem benne, hogy az űrhajó szerencsésen földet ér, előkészültem a leszállásra. Tízezer méter ... Kilencezer ... Nyolc ... Hét. .. Odalent megcsillant a Vol­ga szalagja. Azonnyomban fel­ismertem a hatalmas orosz folyót és azt a partvidéket, amely fölött Dmitrij Pavlo- vics Martyanov repülni taní­tott ... Tíz óra ötvenöt perckor, mi­után körülrepülte a földgo­lyót, a Vosztok szerencsésen földet ért az előre meghatá­rozott körzetben, a „Lenini út” kolhoz őszi szántásán, En­gels városától délnyugatra, Szmelovka falu közelében Pontosan úgy történt minden, mint egy érdekes regényben — a világűrből éppen arra a vidékre tértem vissza, ahol életemben először repültem. Mennyi idő telt is el azóta? Mindössze hat esztendő. De mennyire megváltozott a mér­ce! Ezen a napon kétszázszor gyorsabban és kétszázszor magasabbra repültem, mint hat évvel ezelőtt. Kétszázszo­rosra nőttek a szovjet szár­nyak!” A repülés hírét diadalmá- morban fogadta a világ. G<i- garint ünnepelték mindenütt, ahol megfordult. Kisfiús mo­solya, szerénysége, egyszerű­sége, és mindenekfölött hős­tette barátokat, rajongókat szerzett szerte a földkereksé­gen. Már nincs közöttünk. Szám­talan más űrhajóstársával együtt. De emléke nem halvá­nyul. Mindörökre ő marad az első ember, aki kilépett a vi­lágűrbe. Ami azóta történt, köztu­dott. Mi, magyarok is eljutot­tunk a világűrbe, Farkas Ber­talan és szűkebb hazánk szü­lötte, a kiskunfélegyházi Ma­gyart Béla együtt készültek-fel az embert próbáló feladatra a Csillagvárosban, majd Farkas Bertalan a szovjet Szojuz űr­hajón elvitte a magyar zász­lót a Kozmoszba. BÉÁZIK A TETŐ, ELVÉSZ AZ ENERGIA, BAJ VAN A KÉMÉNYEKKEL Gondok a széchenyivárosi lakásszövetkezetnél A kecskeméti Széchenyiváros- ban, az Aradi vértanúk terén egy pillanatra megállunk dr. He­gedűs Istvánnal, a lakásszövetke­zet elnökével, aki már tíz esz­tendeje tölti be ezt a tisztséget. — Ebből az öt zöldre festett tíz­emeletes épületből a három utol­só a mi szövetkezeti tagjainké. Ezenkívül az Akadémia körúton és a közelben levő épületek kö­zül néhány — mutat körbe. A Széchenyivárosi Lakásfenn­tartó Szövetkezet a megye leg­nagyobb ilyen közössége, 1572 lakás tartozik hozzá, ezenkívül 332 garázs. Az irodában, amely három ap­rócska helyiségből áll, időszerű gondokról beszélgetünk. Dr. Hegedűs István: — A szövetkezet fenntartással és felújítással foglalkozik. A ta­gok befizetéséből teljesítjük a kiadásokat, eddig még állami tá­mogatásban nem részesültünk. A tagok befizetése két részből áll: üzemviteli költség és felújítási alap. Az előbbi épületenként más és más. A küldöttgyűlés nem ál­talánosan emeli a befizetéseket, hanem egyes épületek várható kiadásainak figyelembevételé­vel. Ebből fedezzük a közös vil­lanyhasználat, a fűtés, a víz, a szemét eltakarításának költsége­it. A kilenctagú igazgatóságnak legnagyobb gondot a növekvő költségek mérséklése jelenti. Az áram és a víz használatánál le­hetőség van megtakarításra. Né­hány épületnél a hagyományos égők helyett neonvilágítást sze­reltek fel. — A legösszetettebb feladat — mondja Tóth Sándor ügyvezető —, a felújítási munkák megszer­vezése. A legtöbb jogi vita abból fakad, elsősorban a Dutép-pel, hogy a kivitelezés, illetve a be­épített anyagok minősége gyen­ge. Nincs megoldva a biztonsá­gos tetőszigetelés. Néha már egy-két év múlva beáznak a la­postetők. Az ügyvezetőn kívül csatlako­zik a beszélgetéshez Kelő János igazgatósági tag is. — A földszinti ajtók gyorsan tönkremennek, senki sem végzett eddig számítást azzal kapcsolat­ban, hogy mibe kerül évente a hungaroplan-üvegezés. A leg­nagyobb baj az, hogy a törés után hetek telnek el, míg meg­javítják az ajtókat. Ezalatt sok fűtőenergia megy a szabadba. Állandó perben állunk a Dutép- pel, a székesfehérvári könnyű­fém-üzemmel. Néhány tárgya­lást megnyertünk, de az igazság az, hogy az ajtók konstrukciója eleve nem jó, és más megoldást kellene keresni, mert a bosszú­ságok tovább tartanak, ha nem intézkedünk. Az elnöktől megtudom, hogy a szövetkezet igazgatósága évek óta tervszerűen végzi a felújításo­kat. Részbeni javításokkal a tel­jes felújítás időszakát ki lehet tolni 5—10 esztendővel. A költ­ségmegtakarításra való törekvé­süket bizonyítja, hogy a javítá­soknál nem állványoztak, hanem egy budapesti gmk-val, alpinista módszerrel vizsgálták meg a va­kolatot — a régi épületeknél — és annak alapján javították ki a homlokzatot. Az elnök így vélekedik: — Gondolkozunk azon, hogy mivel a tetők felújítása nem jár sok eredménnyel, mert a szige­telések nem tökéletesek, a kül­földi és a hazai tapasztalatok alapján magasított tetőteret épí­tünk cserép és pala felhasználá­sával. Ezzel hosszabb időre meg­oldanánk a tetőjavítást, sőt még arról is szó van, hogy esetleg manzárdlakásokat építünk. Ezt csak akkor tudjuk megoldani, ha a városképbe való beillesztését a hatóság engedélyezi, az OTP pe­dig hosszúlejáratú hitelt nyújt, kedvező feltételekkel. Üj gondjuk, hogy a termőior- kéményeknél ugyanazok a hibák jelentkeznek, mint az országban sok helyen, vagyis használhatat­lanná váltak. Ezzel kapcsolat­ban megkezdték a tárgyalásokat a megyei kommunális szolgál­tató vállalat tüzeléstechnikai ágazatának szakembereivel. A márciusi tervtárgyaló kül­döttgyűlésen szó volt arról is, hogy a szövetkezet saját karban­tartó- és javítóbrigádot szervez, ezzel olcsóbbá és gyorsabbá vál­na a hibák kijavítása. Szeretnék, ha az OTP akkor is elfogadná a kisebb felújítások­hoz a hitelkérelmeket, ha még az előző kölcsönök nincsenek kifi­zetve. A kisebb felújítások el­végzése ugyanis növeli az épüle­tek élettartamát és egyúttal a szövetkezeti tagok anyagi terhét is csökkenti. A beszélgetésből kitűnt, hogy van gond bőven, és az igazgató­ságnak sok tennivalója lesz a következő években is. K. S. Megjutalmazott könyvtárosok Velük együtt — felemelkedésükért A Bács-Kiskunban dolgozó több minit 120 szakszervezeti könyvtáros közül a miinap — a Kecskeméten rendezett éves munkaértekezleten — sokan kapták jutalmat. Közülük tizen­öt éve dolgozik társadalmi munkás könyvtárosként Almási Ferencné (Április 4, Gépipari Művök, Kiskunfélegyháza), Ma­kai Lászlóné (Tóth íjászló Ál­talános Iskola, Kecskemét), .tíz éve könyvtáros: Szíjártó Gábor- né (ÉPFA, Kiskunhalas), Dé- kánv Katalin (Autójavító Válla­lat, Kecskemét), Dunali Jánosné (Ko.nzum Kereskedelmi Válla­lat. Kecskemét), Fodor Zoltán­ná (KÖJÁL, Kecskemét), Bán Apály vagy dagály ideje van az amatőr színjátszó-mozgalom­ban? Hány működő csoport van megyénk iskoláiban, művelődési intézményeiben, munkahelyein? Milyen körülmények között dol­goznak az együttesek? Ezekre a kérdésekre még senki sem tud pontos választ adni a megyei ta­nácsnál, vagy az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Hiányoz­nak a naprakész információik, hi­szen az elimúlt időben mieim volt adatgyűjtés, felmérés. Hogy ez a helyzet megváltoz­zon. a Bács-Kiiskun Megyei Ta­nács művelődési osztályának in­díttatására a megyei . művelődési köz pontban a héten megalakult a megyei, színjászó szakbizottság. Az alakulói ülésen Somogyi György, a színjátszás bázisintéz­ményévé kijelölt miegyed mód­szertani központ igazgatóhelyette­se köszöntötte a testület tagjait, jeles amatőrszínházi rendezőket, szép eredményekkel bizonyító csoportvezetőket. Bevezetőjében részletesen elemezte a mozgalom helyzetét. Egyre több csoport alakul mos­tanában., Különöslen a középisko­lások jeleskednek. Éppen ezért szükséges, hogy hatékonyan mű­ködő tanácsadó testület segítse felkészülésüket. A bázisintézmény munkatársai, valamint a szatobi­Ferencné (OTP, Kecskemét), dr. Fejes Miklósné (Rendelőintézet, Kecskemét), Karip Csabáné (Sertéshizlaló Feldolgozó Tár­sulás, Városföld) és Csigó Lásziló (Kunép, Kiskunhalas). Köszöntötték a nyugdíjba vo­nuláskor a Munka Érdemrend broruz fokozatával kitüntetett P.alla'bás Béléit, aki csaknem két évtizedig volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtárának az igazgatója. Utóda. Urbán Pálmé adta át a könyvtári munkát leghatéko­nyabban segítő szakszervezeti titkároknak a megérdemelt köny vj utálmaka/t. zottaág tágjai mindenekelőtt sze­reltnek föltérképezni, hol, milyen karakterű és milyen színvonalon dolgozó együttesek működnek. Az előzetes fölmérések szerint me­gyénk falvaiban már aiig-alig akad ilyen jellegű művészeti kö­zösség. A mozgalom elsősorban a városokban talál otthonra. A színvonal azonban ezeken a tele­püléseken is igen egyenetlen. Vannak országos, sőt, nemzetközi hírű újító, kísérletező csoportja­ink is, de sajnos, a többség mun­kájának, produkcióinak a színvo­nala nem éri el az országos át­lagot sem. A szakbizottság tagjai a közeljövőben együttesen láto­gatják majd a művészeti csopor­tok próbáit. Továbbra is szorgal­mazzák az Országos Közművelő­dési Központ Módszertani Intéze­tével közösen szervezett színját- szóoso port -rendezői tanfolyamok indítását. Egyre több fellépési lehetőséget — tapasztalatcserét, minősítő versenyt, amatőr színhá­zi fesztivált — szerveznek maid a városi művelődési központok és a művészeti alkotó közössége­ket működtető intézmények be­vonásával. A megyei szakbizottság titkára Mikus Edit, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ munkatársa, elnöke Somogyj György igazgató- helyettes lett, F. P. J. Jánoshalma Nagyközség Közös Tanácsa a közelmúltban tár­gyalta meg a település cigány­származású állampolgárainak helyzetét, s az életkörülményeik javítása érdekében 1980-ban hozott testületi határozat vég­rehajtását. A tanács irányításával műkö­dő koordinációs bizottság be­számolójából kitűnt, hogy a munkaképes korú cigánylakosok közül egyre többen dolgoznak, folytatódott az alapvető emberi igények kielégítésére alkalmat­lan ilákások felszámolása (az egykori cigánytelepet teljesen megszüntették). J ánoshalma összlakosságának 3,9 százaléka — 94 család — cigány származású. Többségük — a tanács anyagi segítségnyúj­tásának köszönhetően — úgyne­vezett „CS” típusú lakásokban lakik. A keresőképes cigányla- kosiság több miiint felének van ma állandó munkahelye. Nehe­zíti elhelyezkedésüket alacsony iskolai végzettségük. A koordi­nációs bizottság jelentése ki­emelte azokat a gazdálkodó szer­vezeteket, amelyek amellett, hogy alkalmaznak cigánydolgo­zókat, a szakigazgatási szervvel céltudatosan együttműködve, nevelő szándékkal is foglalkoz­nak velük. Ez utóbbi teendők­ben jeleskedő tizeinek: a helyi Zöldért-kirendelitség a borpince és a Haladás Termelőszövetke­zet. A törődés legszebb példája azonban a kecskeméti Közúti Építőipari Vállalat bajai üzem- mérnöksége részéről tapasztal­ható. Az üzem vezetői — amel­lett, hogy a cigány munkavál­lalók családi gondjainak meg­oldásában készséggel segédkez­tek —, egy egész brigád számá­ra lehetővé tették az általános iskola különböző osztályaiban a tanulmányok folytatását. En­nek jelentőségét mi sem bizo­nyítja jobban, mlint hogy 1974 óta mindössze 120-ria tehétö azoknak a. helyi Cigányoknak a száma, alkik megtanultak írni és olvasni, s közülük is csak hat- van an végezték el az általános iskola nydic osztályát. Ez az is- kolakötelezettteknelk mindössze negyven százalékát teszi ki. A mostani 113 tanköteles gyer­mekből csupán 71 vesz részt rendszeres oktatásban. A kró­nikus hiányzókkal szsmtrn a tanács samite tehetetlen. A ci­ci gámygyerekek sze’ilemi gvara- podáisáént Jánoshalma pedagó­gusainak egy része kiemelkedő munkát végzett. Südi Bertalan MA SORSOLÁS Kedves Olvasóink! a Petőfi Népe által februárban meghirdetett akciói tk sikere volt; több mint ezer új előfizetővel gyarapodott a megyei napi­lap olvasótábora mint az a postahivatalokhoz folyamatosan beérkezeti oiegrendelőszelvényekböi kiderült. Mai megírtuk tavaszi terjesztési akciónkat március vegén le­zártuk. i a posta feldolgozva megrendelőlapokat, vagyis kivá­logatta új megrendelőket. így elerkezelt az akció izgalmat játékrésze, a jutalomsorsolás, amit mi április 11-én. oelután 3 ói»i kezdettel a Petőfi Népe szerkesztőségének nagytermében (Kecskéinél; Szabadság tér 1 a. I. emelet) tartunk meg A .sor­soláson minden érdeklődőt szívesen latunk Azok -kik nem tudnak részt venni a sorsoláson es dijrvt nyertek,, postai értesí­tést kapnak. Még egyszet a nyereményekről: az egész esztendőre előfizetők között nyolcnapos üdülést sorsolunk ki a bolgár tengerpart­egyik legszebb részére Neszebárba (Két személynek, a Coop- turist a’jámiéka.) Aki legalább negyedévre megrendeli lapunkat, az IBUSZ kecskeméti utazási irodájától egyhetes, egyszemélyes belföldi üdülésre szóló uialványt nyerhet, a Pusztatourist pedig négy személynek ajánl fel hétvégi pihenést (kirándulás, horgá­szás) tiszakécskei faházában. További dijaink tíz egesz évi. iiz féléves és iiz negyedéves Petőfi Népe-előfizetés. APÁLY VAGY DAGÁLY? Megalakult a megyei színjátszó-szakbizottság A MÁV ELSŐ NEGYEDÉVE A Mezőgazdasági Az év első három hónapjában a terveknek meg­felelően alakult a MÁV személyszállítási tevékeny­sége, összelsein ötvenhatmillió utast szállítottak, 115 ezerrel többet, mint tavaly ilyenkor. Tartásnak ígér­kezik tehát az a tendencia, hogy megállt a vasúton utazók számának csökkenése, sőt kismértékű növe­kedés is tapasztatható. Ez nem utolsósorban an­nak köszönhető, hogy a MÁV fokozott figyelmet fordít az utazás kulturáltságának növeléséré, a tisz­taságra, a pontosságra. Az utóbbival kapcsolatban jelentős eredmény, hogy a tavalyihoz hasonló idő­szakhoz képest 10 perccel csökkent az egy-egy vo­natra jutó késések időtartama. A nemzetközi ex­presszvonatok a korábbinál jóval pontosabban köz­lekednek. Az utasok visszahódításában nem kis sze­repet játszottak, illetve játszanak a MÁV üzletpo­litikai kedvezményei, melyekkel az elmúlt három hónap alatt is sokan éltek. Az áruszállításra vonatkozó elképzeléseit nem si­került valóra váltania a vasútnak. Annak ellené­re, hogy jelentős kedvezményt — 20 százalékos fu- vardíjmérséklóst — nyújtottak az előszállítási ak­ció keretében, a tervezettnél kevesebb áru elfuva- rozására adtak megbízást a magyar vállalatok. A belföldi fuvarozás aránya maradt el a legjobban a várakozástól, de csökkent a tranzitszállítások meny- nyisége is. A belföldi igények mérséklődésének el­sősorban az az oka, hogy csökkent az építőanya­gok iránti kereslet. A tranzitfuvarozások csökkené­se részben azzal magyarázható, hogy nem egy eset­ben a MÁV-mál nagyabb kedvezményeket nyújta­nak a külföldi vasutak. A külkereskedelmi kapcso­latok élénkülését jelzi, hogy az export—import-for­galom valamelyest erősödött az elmúlt három hó­nap alatt. Mindent egybevetve összesen 26,5 millió tonnányi árut szállítottak az év első negyedében a MÁV kocsijai. Kedvezőtlen jelenség, hogy megszaporodott a ki- rakatlan teherkocsik mennyisége. Ennek következ­tében megnövekedett az úgynevezett kocsiforduló­idő, s lelassult az áru mozgása, ami egyben azt is jelenti, hogy a MÁV nem tudta hatékonyan kihasz­nálni kocsiparkját. Áprilisban élénkülés tapasztalható a fuvarpiacon. A vasút arra számít, hogy tartósan növekszik a szállítási kedv, s így sikerül teljesítenie éves .ter­vét. Múzeum új kiadványa * V. Megjelent a Mezőgazdasági Múzeum közleményeinek ez évi kötete. A ha­zai földművelés múltjáról, a paraszt­ság életmódjában bekövetkezett vál­tozásokról, a mezőgazdasági technika ma már történeti értékű korszakairól, és fejlődésének mikéntjéről irtak rész­letes tanulmányokat az intézmény munkatársai. A kötet egyik Írásában V. Góz Gabriella a szarvasmarhák törzskönyvezésének imúlt századi in­dításától 1940-lg követi nyomon ezt a fontos gazdasági munkát. A somogyi parasztság életmódjának változásá­ról és gazdálkodásának alakulásáról írt elemző tanulmányt Knézy Judit. Sok tanulsággal Járt hazánkban a mo­torekék használata, ezek elterjedését Réz Gyula ismerteti. Szabó Loránd időszerű témát, a természetvédelem, és az agrotechnika öszefüggéseit tag­lalja, és egyúttal hizonyítja: a termé­szet egyensúlyának fenntartásában a .mezőgazdasági szakemberek ko­rábban Is sokat tettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom